Előre, 1956. augusztus (10. évfolyam, 2731-2755. szám)
1956-08-01 / 2731. szám
A csatorna visszakerült jogos tulajdonosához Az As Saab ezt írja: „A Szuezi-csatorna Társaság államosítására vonatkozó közleményt nagy örömmel fogadták Egyiptomban és az arab országokban. A csatorna az egyiptomi népé, egyiptomi dolgozók építették. Egyiptomnak törvényes joga van a társaság államosításához s ezt senki sem vonhatja kétségbe, kivéve azokat, akik általában tagadják a népek jogát a szabadsághoz." Anvar Sadat, az At Tahrir című kiadóvállalat vezetője az Al-Gumhuria című lapban így ír: „A Szuezi-csatorna visszakerült jogos tulajdonosához — Egyiptomhoz. A csatorna egyiptomi tengeri út és Egyiptom területén halad át, így tehát Egyiptom javát kell szolgálnia s nem használható fel arra, hogy a külföld nyomást gyakoroljon Egyiptomra.” Az Al-Ahram: ,,A csatornának Egyiptom javát kell szolgálnia” című vezércikkében a következőket írja: „A csatorna az imperialisták áruló és fenyegetéseken alapuló politikájával elnyomott Egyiptom törvényes tulajdona. A Szuezi-csatorna államosítása Egyiptom kétségbevonhatatlan joga.” A veszély az imperialista körök től indul ki Az egyiptomi közvélemény erélyesen visszautasítja azt a Nyugaton hangoztatott állítást, miszerint a Szuezicsatorna államosítása veszélyezteti a hajózást. A lapok kiemelik, hogy ha egyáltalán fennáll valamilyen veszély, akkor ez az imperialista köröktől indul ki, amelyek nem tudnak beletörődni abba, hogy Egyiptom saját kezébe vette a csatorna kezelését. Az Akbar-El-laum című lap vezércikkében ezt írja: „Ami a csatornán való hajózási szabadságot illeti, Egyiptom jobban fogja ezt biztosítani, mint bármely idegen állam.” Ez a lépés új korszak kezdetét jelenti Lohia, az indiai szocialista párt vezetője Hajderabadban mondott beszédében köszöntötte az egyiptomi kormányt a Szuezi-csatorna Társaság államosításával kapcsolatban hozott törvény elfogadása alkalmából. Kijelentette, hogy ez a lépés új korszak kezdetét jelenti az összes nemzetek gazdasági egyenlőségének kezdetét. Lohia felhívta az összes országok lakosságát, figyelmeztessék a nyugati hatalmakat: a világ népei nem fogják eltűrni, hogy olyan gazdasági, diplomáciai vagy politikai cselszövést alkalmazzanak Nasszer elnök ellen, mint amilyenre annak idején S hoszszadik iráni miniszterelnök ellen vetemedtek. A pakisztáni, indonéziai, ceyloni és burmai sajtó támogatja Egyiptom lépését A pakisztáni sajtó is kommentálja a Szuezi-csatorna államosítására vonatkozó határozatot. A Pakistan Times vezércikkében elismerően nyilatkozik az egyiptomi kormányról. A lap azt írja, hogy a Nyugatnak el kell ismernie Egyiptomnak, mint szuverén államnak a jogait és hogy a normális diplomáciai hangnemre kell korlátoznia tiltakozását A lap kifejezi azt a reményét, hogy a pakisztáni kormány az arab, államokkal és a többi országokkal együtt támogatja Egyiptomot. Az indonéziai lapok szintén helyeslik a Szuezi-csatorna Társaság államosítását. A Merdeka bátornak és határozottnak nevezi Egyiptom lépését. „Egyiptom határozata az öntudatra ébredő afrikai és ázsiai népek akcióinak egyik láncszeme. Ezek a népek független politikát akarnak folytatni” — írja a lap. A ceyloni sajtó részletesen kommentálja az egyiptomi kormányhatározatot s elítéli a nyugati hatalmak brutális álláspontját. A Ceylon Daily News című konzervatív lap július 30-i számában állást foglalt Nagy-Britannia durva magatartása ellen. A lap leszögezi, hogy Egyiptom csak azt államosította, ami az övé. A Szuezi-csatorna Társaság államosításával kapcsolatban írt cikkében a burmai The New Times of Burma így ír: „Egyiptom elnöke ezzel a lépésével nagy sikert aratott. A kairói hatóságoknak joguk van az Egyiptom területén lévő vállalatok kisajátítására.” A The New Life of Burma című lap ezt írja: „El kell ismernünk, hogy bármely szuverén népnek joga van államosítani. Ebben a tekintetben teljesen egyetértünk az egyiptomi kormány intézkedésével.” Az államosítás hozzájárulást jelent a béke ügyéhez A Zsenmunzsibao szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy azok a népek, amelyek állást foglalnak a gyarmati rendszer ellen, a nemzeti függetlenség védelmére — őszintén támogatják és köszöntik Egyiptom intézkedését. A gyarmatosítók körében észlelhető kapkodás és ingerültség azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem értették meg mit jelent a függetlenség az egyiptomi nép számára. Azt hiszik, hogy most is a régi Egyiptommal van dolguk s hogy az egyiptomi nép ezután is elviseli azoknak a szerződéseknek a láncait, amelyek nem az egyenlőség alapján, hanem kényszer útján jöttek létre. Az egyiptomi kormány határozata hozzájárulást jelent az egyetemes béke ügyéhez — fejeződik be a cikk. A Times of India elítéli a nyugati nyomást Az ázsiai sajtó ugyancsak további bőséges kommentárokat fűz a Szuezicsatorna Társaság államosításához. Az indiai lapok egyöntetűen helyeslik az egyiptomi kormány intézkedését. A Times of India elítéli a nyugati hatalmak Egyiptomra gyakorolt nyomását. A nagyobb indiai vidéki lapok szintén támogatják az egyiptomi kormány határozatát, hangsúlyozva, hogy Egyiptomnak joga volt államosítani a Szuezi-csatorna Társaságot. Az indiai lapok kifejezik felháborodásukat és elégedetlenségüket amiatt, hogy a nyugati hatalmak szemrehányást tesznek Egyiptomnak és fenyegetik. Ha a nyugati hatalmak megkísérelnék, hogy ugyanazt tegyék Nasszer elnökkel, mint amit Mosszadik volt iráni miniszterelnökkel tettek — írja a National Herald — meggyőződhetnek róla, hogy szemben találják majd magukat az egységbe tömörült egyiptomi néppel, amely szilárdan elhatározta, hogy véget vet az idegen kizsákmányolás korszakának. Jogi szempontból Egyiptom indokoltan járt el Noha egyes szemléírók kénytelenek beismerni az egyiptomi kormányhatározat teljesen törvényes jellegét, az amerikai sajtó folytatja hadjáratát Egyiptom ellen, nyomást gyakorol rá és fenyegeti a Szuezi-csatorna Társaság államosítása miatt. M. Higgins, a New York Herald Tribune munkatársa ezt írja: „Valóban furcsa, hogy a Szuezicsatorna Társaság államosítása miatt a leghevesebb támadások Guy Mortet francia miniszterelnöktől és Pineau külügyminisztertől indulnak ki, holott ezek szocialisták és támogatniuk kellene az államosítás elvét, különösen figyelembe véve, hogy az egyiptomi kormány kilátásba helyezi a részvényesek teljes kártalanítását.’’ A cikkíró annak a véleményének ad kifejezést, hogy a nemzetközi jog szempontjából Egyiptom teljesen indokoltan járt el és hogy álláspontját igazolja a nemzetközi döntőbíróság ítélete az iráni kőolaj ügyben. A döntőbíróság ugyanis helyeselte az angol tulajdonban volt abadani kőolajmezők államosítását. A cikkíró hangsúlyozza, hogy a nyugati hatalmak nem igen állhatnak bosszút anélkül, hogy egy ilyen irányú akció ne ártana nekik is. Washingtonban az a hivatalos vélemény alakult ki, hogy a Nyugat vesztett a legtöbbet a Szuezi-csatorna államosításának kérdésében. Az Alsop fivérek azt latolgatják, hogy milyen lépéseket tehet az USA, Anglia és Franciaország ebben a kérdésben s arra a következtetésre jutnak, hogy mindezek csakis a nyugati hatalmak erkölcsi és politikai pozícióinak gyengüléséhez vezethetnek. Egyetlen lehetőség a tiltakozás — állapítják meg az Alsop fivérek. A Daily Mirror rendkívül sértő formában kommentálja a Szuezi-csatorna államosítására vonatkozó határozatot s odáig megy, hogy követeli: Anglia és Franciaország szállják meg a Szuezicsatornát. Hatalmas árfolyamzuhanás a londoni tőzsdén A Szuezi-csatorna Társaság államosítása után Londonban hétfőn volt az első tőzsdei nap. A tőzsdét „általános bénultság” jellemezte. A „Royal Dutsh” és a „British Petróleum" kőolajtársaság részvényárfolyamaiban katasztrofális árzuhanást jeleztek. Más iparvállalatok, például az arany- és vörösréz bánya, cement-, gumi-, vegyipari és más vállalatok részvényeinek árfolyamai is estek. Csupán a kőolajipari részvények árfolyamzuhanásának értékét 110.000.000 font sterlingre becsülik. Az érdeklődés központjában. SZUEZ - SAJTÓ VISSZHANG - Az arab világ üdvözlete BEJRUT (Agerpres) A France Presse jeentése szerint a libanoni parlamént egyhangúan megszavazta a külügyi bizottságnak azt a javaslatát, hogy intézzen üdvözlő átiratot az egyiptomi kormányhoz a csatorna államosítása alkalmából Abdalah Raffi miniszterelnek az ezzel kapcsolatos vita során kijelentette, hogy Nasszer elnök lépése nemcsak Egyiptomnak biztosít előnyöket, hanem minden arab országnak. A továbbiakban a miniszterelnök rámutatott arra ,hogy a nyugati hatalmaknak minden olyan intézkedését, amely Egyiptomra nézve káros lehetne, az összes arab államok elleni merényletnek fogják tekinteni. Libanon — mondotta — nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is támogatni fogja Egyiptomot. Abdel Osszerian, a libanoni parlament elnöke kijelentette: „Amit igenjel illet, mint arab ember, és mint államférfi, örömmel üdvözlöm ezt a lépést és más hasonló intézkedéseket, amelyeket Egyiptom vagy más arab állam foganatosítana." A France Presse jelentése szerint Libanonban egymást követik a népgyűlések az egyiptomi néppel való szolidaritás jegyében. Bejrútban július 30-án este nagy tünetés zajlott le többezer ember részvételével. A tüntetek az egyiptomi nagykövetség épülete elé vonultak és dicsőítették az egyiptomi kormány határozatát. Hasonló rokonszenvtüntetések voltak ugyanaznap este Szaidában és Tripoliban is. Nasszer köztársasági elnök július 30-án fogadta Abdullah Al-Fadl-t, Szaud-Arábia kairói nagykövetét. A nagykövet átadta Nasszer elnöknek Szaud király üzenetét, amely hangsúlyozza, hogy Szaud-Arábia fenntartás nélkül támogatja Egyiptom határozatét a Szuezi-csatorna államosításáról. Abdurrahman al-Azm, Szíria egyiptomi nagykövete, a sajtó munkatársainak kijelentette, hogy Szíria elnöke, kormánya, parlamentje, sajtója és egész népe egyhangúlag támogatja Egyiptom határozatát. Indonézia potikai köreiben hasonlóképpen megértést és helyeslést váltott ki az egyiptomi kormány határozata. Szartono, a parlament elnöke, és számos más neves politikus kijelentette, hogy a Szuezi-csatorna államosítása jogos intézkedés volt. A hajózás zavartalanul tovább folyik a csatornán KAIRO (Agerpres). A TASZSZ jelenti: Nasszer, Egyiptom Köztársaság elnöke július 30-án értekezletet hívott össze több egyiptomi miniszter részvételével. Lapjelentések szerint az értekezleten megvizsgálták a Szuezicsatorna Társaság államosításával kapcsolatos kérdéseket. Mint jelentik, az egyiptomi kormány megfelelő intézkedéseket tesz a Szuezi csatornán való hajózás zavartalan biztosítására Kajszuni pénzügyminiszter kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy a hajózás az államosítás után is a megszokott mederben folyik a csatornán. Az újságírók kérdéseire válaszolva, Kajszum rámutatott arra, hogy az egyiptomi kormány semmiféle megtorló intézkedéssel sem válaszolt arra, hogy Anglia és Franciaország zárolta az egyiptomi követeléseket. Anglia lépése — mondotta — több kárt fog okozni Angliának, mint Egyiptomnak, mert Egyiptom elsősorban az Angliából importált áruk kiegyenlítésére fordítja a rendelkezésére álló fontsterling-tartalékokat. Az Al-Ahbar című napilap jelentése szerint illetékes egyiptomi szervek most tanulmányozzák a Szuezi-csatorna kiszélesítésével és Port Szaid kikötő berendezéseinek korszerűsítésével kapcsolatos kérdéseket. ■ Angol és amerikai szélsőjobboldali körök fegyveres beavatkozással akarják megtorolni a Szuezi csatorna államosítását LONDON (Agerpres). A Szuezicsatorna államosítása miatt egy nappal hamarabb kezdték meg az eredetileg július 30-ra kitűzött angol-francia külügyminiszteri értekezletet, amelyet — Murphy amerikai külügyminiszterhelyettes részvétele folytán — valóságos háromhatalmi értekezletnek tekintenek. Jóllehet Eden miniszterelnök hétfőn délután a képviselőházban már ismertette a nyugati hatalmak tervezett ellenintézkedéseit, ezek az intézkedések, — a londoni megfigyelők szerint — csak a háromhatalmi értekezlet befejezése után fognak tisztábban kibontakozni. Londoni befolyásos politikai körökben két ellentétes irányzat nyilvánul meg. A szélsőjobboldali körök erélyes ellenintézkedéseket követelnek: gazdasági megtorlásokat és fegyveres beavatkozást A reálisabban gondolkodók olyan utakat ajánlanak, amelyeken haladva Anglia együttműködhetne a középkeleti országokkal. Mérsékelt hangon ír a Daily Herald is, reális megoldások keresésére ösztönözve a kormányt. Ami az amerikai monopolista körök magatartását illeti, ezt egyes amerikai lapok hangja jellemzi a legjobban. A Daily Mirror hétfői számában például azt írta, hogy „miután Egyiptom megkaparintotta magának a Szuezi-csatornát, erre csak egyetlen helyes ellenintézkedéssel lehet válaszolni, mégpedig azzal, hogy Nagy-Britannia és Franciaország — a Szuezi-csatorna Társaság fő tulajdonosai — foglalják viszsza a csatornát.” WASHINGTON (Agerpres). — A Fehér Ház július 31-jén közleményt adott ki, amely szerint Eisenhower elnök megbízta Foster Dulles külügyminisztert, utazzék Londonba, hogy személyesen részt vehessen Selwyn Lloydnak és Christian Pimeaunak, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterének, valamint Robert Murphynek, az USA helyettes külügyminiszterének a Szuezi-csatorna kérdésében folytatott tárgyalásain. Az új izlandi kormányprogram margójára (A l'Humanité-ból) Brüsszelben zárt ajtók mögött tárgyalnak az úgynevezett „kis Európa" tagállamainak szakértői. 11 i szerint az utolsó simításokat végzik az Euratom szerződéstervezetén. Egy látszólag babonás francia újságíró aggodalmaskodva jegyezte meg, hogy a belga főváros nem éppen a legjobb ómen az „Atom- EVK“ létrehozására, hiszen az ismert sorsra jutott EVK (Európai Védelmi Közösség) szerződését is ott öntötték végleges formába. Az EVK és az Euratom (Európai Atomerő Egyesülés) között valóban nem nehéz számos hasonvonást találni. Az EVK általános katonai és politikai szempontokból megszüntette volna a tagállamok (Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) függetlenségét az Euratom ezt „csak“ az atomtermelésre irányozza elő. Miután azonban az atomtermelés magában foglalja a hasadóanyagok előállítását, számos iparágat ölel fel, s mert a tervezet szerint létrehoznák az atomenergia-berendezések közös piacát, ez gazdaságilag csaknem egyenértékű azzal, amit az EVK jelentett volna a nyugat-európai országok függetlenségének szempontjából Persze ez az érték nagyon viszonylagos, elsősorban azoknak a szemében van különleges becse, akik az EVK-t szorgalmazták. Vagyis: az amerikai monopoltőkéseknek, akik éppen úgy finanszírozni akarják az Euratomot, mint az EVK-t tervezték, s éppen úgy ha burkolt formában is, de amerikai ellenőrzés alá helyezett zárt katonai csoportosulássá változtatnák, mint ahogy nyíltan az lett volna az EVKA bizonyítékot erre maga Dulles amerikai külügyminiszter szolgáltatta, amikor kijelentette, hogy kormánya megtagad minden támogatást azoktól a nyugat-európai államoktól, amelyek függetlenül kívánják folytatni nukleáris energiafejlesztési programjukat. Dulles szoros kapcsolatban áll a Kuhn, Loeb and Co. bankházzal, amelynek egyik volt vezetője és ma is csendestársa Strauss tengernagy , az USA atomerőbizottságának jelenlegi elnöke. Az említett bankház szoros összeköttetésben áll a Morgan pénzcsoporttal, amely vezetőszerepet játszik az amerikai atomerőiparban. A lánc tehát teljes. Illetve akkor az, ha tudjuk, hogy németországi csatlakozó főláncszeme a Krupp és az I. G. Farben. Érthető tehát, ha Nyugat-Németország kormánya annyira szorgalmazza az Euratom létrehozását. Amiben nem mellékes szempontjai is vannak. A francia nemzetgyűlésben röviddel ezelőtt lefolyt vita során fény derült ezekre a szempontokra. Kriegel-Valrimont a Francia Kommunista Párt képviselője rámutatott arra, hogy a nyugatnémet vegyipar háromszor nagyobb teljesítőképességű a franciánál, s így a német trösztök (W. G. Farben, Krupp, stb.) fölénye már eleve biztosítva volna az Euratom kebelében. Ezeknek a trösztöknek a kezébe adni a francia hasadóanyag készleteket és felszereléseket, a francia tudósok minden munkájának eredményét, egyet jelentene azzal, hogy teljhatalmat adnak a háború isteneinek". Vagyis: azok az erők, amelyek már két világháborút robbantottak ki, atomfegyverrel is rendelkeznének. — Atomfegyver? hiszen az Euratom kifejezetten békés jellegű, az atomenergia békés felhasználása érdekében hivatott összehangolni a nyugat-európai országok erőfeszítéseit, — érvelt néhány jobboldali felszólaló ezzel kapcsolatban az említett francia nemzetgyűlési vitában. Gyenge érvek ezek, amelyeket más jobboldali és magukat függetlennek nevező képviselők, és a Mollet kormány szocialista tagjai is megcáfoltak. — Nem mondhatunk le a bombáról, — hangoztatták July és Mutter „független” képviselők. — Az atomfegyver nélküli hadsereg rövidesen divatjármúlta lesz, — jelentette ki Maurice Faure külügyi államtitkár. — Nincs ellentmondás az atomenergia békés célokra való felhasználását célzó erőfeszítéseink és katonai felhasználása között. Franciaország nem mond le arról a jogáról, hogy atomfegyvereket gyártson, — nyilatkozta Bourges-Maloury radikálispárti hadügyminiszter. Ráadásul Guy Mollet miniszterelnök lemondással fenyegetőzött arra az esetre, ha nem kap felhatalmazást a tárgyalások folytatására az Euratom kérdéséről. Kétesértékű megnyugtatásképpen kijelentette, hogy 4-5 évre eltiltanák az Euratom tagjainak az atomfegyverekkel való kísérletezést, előállításukat azonban nem ... Ez a nyilatkozat természetesen nem nyugtatta meg azokat a képviselőket és azokat a franciákat, akiknek fő az emlékezőtehetségük. A nyugatnémet kartellek „feloszlatásának" ellenőrzése oly módon ment végbe, hogy a Ruhr - és a Rajnavidék monopóliumai ma erősebbek, mint valaha, — emlékeznek a józan franciák. S nem feledkeznek meg arról sem, hogy a tavalyi párizsi szerződések biztosítékai között szerepelt a Saar vidéki Röhling-művek francia kézben való megtartása. A szóbanforgó acélműveket ezzel szemben még ez év folyamán visszaadják a nyugatnémeteknek. Franciaországban úgy látszik vannak, akik könnyen felejtenek, de nem lehet átsiklani. F. J. Strauss, Adenauer atomügyi miniszterének június végén tett kijelentései fölött: „Ha az Euratom egyes tagállamai katonai célokra állítanak elő atomenergiát, mások pedig nem, hogyan képzelhető el valamilyen ellenőrzés a szervezetben? Hogyan lehet az ellenőrzést összeegyeztetni a tagállamoknak azzal a kötelezettségével, hogy minden atomtechnikai értesülést közölnek a többi tagállammal? Nem szabad elfelejteni, hogy sok atomtechnikai adatnak ugyanakkor katonai és polgári jellege van." Világos tehát, hogy — a szovjet kormány nemrégibeni jegyzékének szavaival — „ ... az Euratom megalakítása következtében tulajdonképpen megszűnnének az atomenergiatermelés terén jelenleg Nyugat - Németországra vonatkozóan fennálló összes korlátozások. Ez a körülmény lehetővé tenné a revansvágyó nyugatnémet köröknek, hogy megszervezzék országukban az atomfegyver gyártását, ami komoly veszélyt idézne elő az európai békére nézve." A francia nemzetgyűlés 332 szavazattal 181 ellenében felhatalmazta a kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat az Euratom felállításáról. Ezzel elhárult az Euratom felállítása útjából a legnagyobb akadály. Viszont újabb akadály merült fel a Kelet és a Nyugat közti megértés útján. Mert maga egy újabb zárt szervezet létrejötte (annak fentebb kimutatott agreszszív jellegétől függetlenül is) fokozná a megosztottságot, növelné a nemzetközi feszültséget. Ha a nyugati kormányok nem erre törekednek, fontolóra kell venniök a szovjet kormány nyilatkozatát „Az atomenergia békés felhasználásában való általános európai együttműködésről”. Csak az összes európai államok együttműködése biztosítaná a nukleáris anyag kizárólag békés célokra, az emberek javára történő felhasználását. ERŐS LÁSZLÓ „Euratom és európai biztonság ELŐLE 1956. augusztus 1.szére. Népünk soha senkinek sem fogja megengedni, hogy letérítse a szocializmus útjáról V. Siroky miniszterelnök kormánynyilatkozata a csehszlovák nemzetgyűlés ülésszakán PRÁGA. (Agerpres.) — A CETERA jelenti: Siroky miniszterelnök a csehszlovák nemzetgyűlés július 30-i ülésén, kormánynyilatkozatot olvasott fel. Köztársaságunk szempontjából — mondotta Siroky —, rendkívül fontos tény az, hogy mind nagyobb erőfeszítések történnek a feszültség enyhítésére és hogy ezek az erőfeszítések fontos új eredményekkel járnak. Fontos az is, hogy a szocialista világrendszerhez tartozó országok közti kapcsolatok elmélyítésével és erősödésével egyidejűleg szüntelenül szélesednek a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai." A csehszlovák külpolitika elsőrendű feladata, hogy a jövőben is erősítse a szocialista tábor államainak egységét és testvéri együttműködését. Vonatkozik ez elsősorban Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködésének, további erősítésére. A csehszlovák nép nemcsak felszabadítójának, őszinte barátjának és testvérbátyjának tekinti a Szovjetuniót, hanem olyan magas fejlődési fokon áló, erős szocialista államnak, amelynek gazdag tapasztalatai vannak a szocializmusért és a békéért vívott harcban. Az előadó hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya üdvözli és támogatja a Szovjetunió akcióit. V. Siroky ezután utalt arra, hogy Csehszlovákia az elmúlt évben 34.000 emberrel csökkentette fegyveres erőinek állományát. Július 24-én — mondotta — a kormány elhatározta a Csehszlovák Néphadsereg állományának további 10.000 fővel való csökkentését. A csehszlovák kormány mindent megtesz abban az irányban is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében általános megegyezésre jussanak a leszerelés kérdésében. A kormány nyomatékosan felszólítja a többi európai kormányokat, hogy lépjenek fel erélyesen Európa két tömbre való felosztottságának megszüntetése érdekében, tegyenek haladéktalanul megfelelő intézkedéseket, hogy elérjék az északatlanti paktum, a nyugateurópai szövetség, valamint a varsói szerződés megszüntetését. Csehszlovákia — folytatta Siroky — minden erejéből arra törekedett és törekszik, hogy hozzájáruljon a német kérdés megoldásához. Csehszlovákia a jövőben is mindenben támogatni fogja a Német DK béketörekvéseit, erősíteni fogja és el fogja mélyíteni sokoldalú kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal. A csehszlovák kormány — abból kiindulva, hogy jelenleg két német állam létezik — kijelentette, hogy a jószomszédi kapcsolatok alapján hajlandó felvenni a diplomáciai kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársasággal is és fejleszteni a Nyugat-Németországgal fennálló gazdasági, kulturális és más természetű kapcsolatait. A csehszlovák kormány hasznosnak tartaná azt is, ha megnemtámadási szerződés jönne létre közte és a Német Szövetségi Köztársaság között. Siroky a továbbiakban Csehszlovákia külföldi gazdasági és kulturális kapcsolatainak kiszélesítéséről és az államférfiak közti személyes érintkezések fontosságáról beszélt. A Csehszlovák Köztársaság kormánya — mondotta — rendkívül fontos feladatának tekinti, hogy minden eszközzel előmozdítsa a testvéri Jugoszláviával fennálló kapcsolatainak további fejlesztését és kiszélesítését. A továbbiakban Siroky az Indiával Afganisztánnal, Egyiptommal, Burmával, Indonéziával, Szíriával és más országokkal való együttműködés és baráti kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséről beszélt. A Csehszlovák Köztársaság kormánya mindent elkövet, hogy megjavítsa kapcsolatait az európai és amerikai kapitalista országokkal is. Ez elsősorban a szomszédos és a semleges országokra vonatkozik. Az ország belpolitikai helyzetéről szólva Siroky utalt arra, hogy az imperialisták a XX. kongresszus után kampányt indítottak Csehszlovákia ellen. Tevékenyen részt vesznek ebben a kampányban az Amerikai Egyesült Államok bizonyos hivatalos képviselői is. Kétségtelen, hogy a nemzetközi imperializmus erői nem korlátozzák tevékenységüket csupán a propagandára. Ezzel egyidejűleg mindent elkövetnek, hogy csehszlovákiai ügynökségüket aktívabbá tegyék és tevékenységi körét kiszélesítsék. Mindenféle módszerekkel és eszközökkel rá akarnak venni bennünket, hogy térjünk le a szocializmus építésének útjáról. Népünk méltó választ adott ezeknek a reakciós köröknek. Ugyancsak keményen visszasujtott rendszerünk belső ellenségeire, akik azt hitték, hogy a bírálat álarca alatt megtámadhatják népi demokratikus rendszerünk alapjait és híveket toborozhatnak a kapitalizmus helyreállítására. Államunk általános belpolitikájának fejlődése bebizonyította, hogy népünk soha, senkinek sem fogja megengedni, hogy letérítse a szocializmus útjáról. Jelentésének második részében a miniszterelnök a gazdasági építés kérdéseivel foglalkozott. Az üzemanyagalap, az energetikai és nyersanyagalap kiszélesítésének szükségességét hangsúlyozta, majd kijelentette, hogy a kormány nagy gondot szándékszik fordítani a gépgyártóipar további fejlesztésére is. A kormány egyik legfőbb feladatának tekinti a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Ennek legfőbb előfeltétele a mezőgazdaság kollektivizálásának további kiszélesítése, hogy a második ötéves terv folyamán a szocialista szektor döntő jelentőségre tegyen szert mind a vetésterület nagysága, mind pedig általában a mezőgazdasági termelés szempontjából. V. Siroky ezután a népgazdasági beruházások kiszélesítéséről és a munkatermelékenység fokozásával kapcsolatos feladatokról beszélt. Bejelentette, hogy ez év október elsejétől kezdve a munkahét tartamát 46 órára csökkentik, a fizetések leszállítása nélkül, a második ötéves terv folyamán pedig áttérnek a 7 órás munkanapra. A népgazdaság eredményes fejlődése nyomán — mondotta V. Siroky —, érezhetően emelkedett a lakosság életszínvonala. A második ötéves terv folyamán — folytatta — új, nagyjelentőségű feladatokat tűzünk ki az életszínvonal emelése tekintetében. 1960-ig az 1955-ben elért színvonal egyharmadával szándékszunk emelni a dolgozók reálbérét — még a csökkentett munkanap körülményei között is. Az egy főre eső húsfogyasztás már tavaly 39 százalékkal nagyobb volt, mint a háború előtt, a lisztfogyasztás 35 százalékkal, a zsiradékfogyasztás 23 százalékkal, a cukorfogyasztás 40 százalékkal meghaladta a háború előtti színvonalat. Növekedett a többi élelmicikkek, valamint az ipari cikkek fogyasztása is. V. Siroky a tervezés feladatairól és a kulturális építőmunka kérdéseiről is beszélt. Megállapította többek között, hogy 1937-hez viszonyítva, a felsőfokú tanintézetek száma négyszeresére, az egyetemi hallgatóké két és félszeresére emelkedett. N. Sz. Hruscsov Kazahsztán új termőföldjein KUSZTANAJ (Agerpres), TASZSZ: A kusztanaji sztyeppék arculata a felismerhetetlenségig megváltozott az utóbbi években. Ott, ahol egykor tarka vadvirágokon kívül semmi egyéb nem termett a végtelenbe vesző sikon, ma búzatengert ringat a szél. Órákon át búzatáblák között vezet az út. A számítások szerint csupán Kusztanaj vidékén 400 millió pad gabonát fognak aratni ebben az évben. Kusztanajtól 40 kilométernyire terülnek el a Szovjetunió kétszeres hőséről, I. F. Pavlovról elnevezett Izovhoz hatalmas földjei. Ennek a gazdaságnak egy évvel ezelőtt vetették meg az alapjait Csernovic vidékéről érkezett parlagtörők. Rövid idő alatt jól berendezett gazdaságot teremtettek itt s 18.000 hektár szűzföldet törtek fel. Az uj szovhoz szántóföldjei bő terméssel fizetnek a szovhoz dolgozóinak munkájáért. Több mint kétmillió pad termésre számítanak a szovhoz munkásai. N. Sz. Hruscsov, az SZKP első titkára ellátogatott ebbe a szovhozba. Arra a kérdésére, hogy hogyan áll a szovhoz az állattenyésztéssel, Sarabajko a szovhoz igazgatója azt válaszolta, hogy a gazdaságnak egyelőre igen kevés állatja van. N. Sz. Hruscsov tanácsolta a szovház vezetőinek, hogy szorgalmazzák a szarvasmarha, a sertés és főleg a finomgyapjas juhok tenyésztését. — Minden feltétel rendelkezésükre áll ehhez — állapította meg N. Sz. Hruscsov. — Hibás az a felfogás, hogy a parlagföldeken létesített szorhozóknak gabonatermesztésre kell korlátozzák tevékenységüket. Kenyérrel nem lehet jóllakni! Tej is kell, meg hús is, gyümölcs meg zöldség. A kommunista párt feladatáiul tűzte ki azt, hogy ezekből a termékekből is bőséget teremt az országban. Ezért szükséges az, hogy a parlagföldeken létesített szovhozok sokoldalú, nagy árutermelőkké váljanak. N. Sz. Hruscsov a szovhoz dolgozóinak kíséretében megtekintette a földeket. Egy végtelennek tetsző földterületen embermagasságu, duskatászu búza aranylott. — Mit gondol, mennyit takarítanak be átlagosan erről a területről? — kérdezte Hruscsov elvtárs Babanov főagronómust. — Legalább 20 mázsát hektáronként — válaszolt Babanov habozás nélkül. — ugyanilyen termésre számítanak a szomszéd falu kolhozában is. A mezőgazdasági artyel központi gazdaságában nagy örömmel fogadták N. Sz. Hruscsovot. I. I. Cvinger, a kolhoz elnöke a látogatás alkalmából rendezett ülésen elmondotta, hogy a szűzföldek feltörése folytán megsokszorozták a kolhoz földterületét és ma már több mint 10.000 hektáron gazdálkodnak. A kolhoz dolgozói a rendelkezésükre álló lehetőségek mérlegelése után elhatározták, hogy 500.000 pad gabonát szolgáltatnak be az államnak. A kolhoz pénzjövedelmei 7 millió rubelre emelkednek. Ennek fő forrása az államnak beszolgáltatott gabona lesz. S a kolhoztagoknak mennyit osztanak majd ki munkaegységenként? — kérdezte Hruscsov elvtárs. — 3 kiló gabonát — válaszolta az elnök —, zöldségféléket, krumplit és napi 10 rubelt. N. Sz. Hruscsov az egybegyült kolhoztagoknak elmondotta, mekkora változások mentek végbe Kazahsztánban. A Kazah SZSZK ma már nemcsak az ország hatalmas gabonaellátója, hanem fejtett ipari bázis is. Hruscsov elvtárs azt ajánlotta a kolhoztagoknak, hogy igyekezzenek gyarapítani közös tulajdonukat, fejlesszék a gazdaság minden termelési ágát. — Ebben az évben — mondotta Nyikita Szergejevics — sokmilliós jövedelemre tesznek szert. Arra is gondolniuk kell, hogy minél több kényelmes és szép lakóházat építsenek maguknak s több kulturális létesítményt, közösségi épületet, hogy a falujuk valóban olyan legyen, mint amilyennek egy igazi, szocialista településnek lennie kell. Július 29-én nagygyűlést rendeztek Kusztanajban 40.000 ember részvételével. A nagygyűlés a mezőgazdasági dolgozók országos értekezletének határozataival foglalkozott. A gyűlésen Hruscsov elvtárs nagy beszédet mondott. Arra buzdította a tartomány dolgozóit, hogy igyekezzenek minél kevesebb veszteséggel betakarítani a termést és váltsák valóra a gabonabegyűjtéssel kapcsolatban tett vállalásaikat. Hatalmas sportstadiont avattak fel Moszkvában MOSZKVA (Agerpres).Moszkvában, július 31-én felavatták a luzsmnyiki új központi stadiont. Az egyetem közelében épült új stadion valóságos sportváros .180 hektárnyi területen 130 különféle sportcélokra szolgáló épület emelkedik. A stadionban 2.000 sportoló versenyezhet, egyszerre 26 sportágban, befogadóképessége 160.000 ember. A megnyitó ünnepségen jelen volt N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, K. J. Vorosilov, G. K. Zsukov, L. I. Brezsnyev, D. T. Sepilov, J. A. Furceva, A. B. Arisztov, N. I. Beljajev és P. N. Poszpjelov. Az ünnepi gyűlést J. A. Furceva, az SZKP Központi Bizottságának és Moszkva városi pártbizottságának titkára nyitotta meg. Több beszéd elhangzása után N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra és nagy beszédet mondott. A gyűlést sportünnepély követte. Szerkesztőség és kindronvdlár: Bukarest, Piata Scinteii Nr. 1. — Telefon 7.42.29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii „I. V. Stalin” STAS —3452 — 52