Előre, 1956. szeptember (10. évfolyam, 2756-2781. szám)
1956-09-01 / 2756. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! X. évf. 2756 sz. * 6 oldal ára 20 báni * 1956 September 1. szombat Mai számunkban! — Humor és szatíra (4. oldal.) — Ifjú nemzedékünk (3. oldal.) ■ 4-\ <•'' „ «j*. t. .*> V -Jfct " A főváros dolgozói nagygyűlésen tiltakoznak a karlsruhei jogtipró ítélet ellen Pénteken délután a Libertätis park szabadtéri színházában több ezer fővárosi dolgozó tiltakozó gyűlést tartott Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen. A nagygyűlés elnökségében a következő elvtársak foglaltak helet.: Florian Danalache, az RMP KV tagja, az RMP Bukarest városi bizottságának első titkára; Petre Dragoescu, az RMP KV tagja, az Oktatásügyi Minisztérium tanácsosa ; Anton Vladoiu, a fővárosi néptanács elnöke ; Horia Huubei akadémikus, az Akadémia magfizikai intézetének igazgatója ; Iacov Cotoveanu, az RMP KV póttagja; Al. Buican, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézetének alelnöke ; Mihai Marin mérnök, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára ; Petre Gheorghe, azMSZ KB titkára ; dr. Elena Vilcoci, a Demokrata Nőbizottság elökségének tagja, nagy nemzetgyűlési képviselő; Dragomir Stavre, a ..Grivita Rosie’A CFR komplexum élmunkása : Anton Schmidt, az IDR igazgatója. A nagygyűlést dr. Elena Vilcoci nyitotta meg, majd Florian Danalache elvtárs mondott beszédet. A dolgozók és az egész demokratikus közvélemény mélységes felháborodással tiltakozik a karlsruhei törvényszék önkényes határozata — Németország Kommunista Pártjának betitá sa ellen — mondotta Danalache «Ívtárs. %i Ez a ténykedés az utóbbi évtizedek egyik leggaládabb, előre megrendezett bírósági eljárás következménye. A karlsruhei törvényszék a nyugatnémetországi reakciós kormánykörök utasítására hozta meg döntését, amelyet a nemzetközi imperialista erők a béke és a demokrácia elleni provokációként sugalmaztak. Akárcsak 1933-ban, amikor a hitleristák a kommunista párt székházainak feldúlásával, a kommunisták elleni vadhajtóvadászatokkal, a kommunisták deportálásával és bebörtönzésével kezdték, majd a szociáldemokraták, liberálisok, katolikusok kerültek sorra, ugyanígy ma Nyugat-Németországban megkezdődtek a kegyetlen tömeges üldözések. Az ítélet kihirdetésével egyidejűleg megkezdődtek a terrorakciók Németország Kommunista Pártjának aktivistái és székházai elen. Még ki sem ürült jóformán a bírósági terem, ahol a gyűlöletes ítélet elhangzott, amikor már a rendőrség razziákat tartott, letartóztatásokat eszközölt, elkobozta a pártkiadványokat és Németország Kommunista Pártja szervezeteinek javait. Németország legnagyobb városaiban — Hamburgban, Brémában, Düsseldorfban, stb. — a kommunista párt és a pártlapok székházait feldúlták. Egymást érik a razziák, házkutatások és letartóztatások. Németország Kommunista Pártjának betiltása hozzátartozik a revansista körök és az agresszív imperialista körök kommunistaellenes programjához Németország Kommunista Pártja ugyanis az élén jár azoknak az erőknek, amelyek határozottan fellépnek a német militarizmus újrafeltámasztása, a fegyverkezési hajsza fokozása, az új agresszió előkészítése ellen. A nyugatnémet militaristáknak és revansistáknak nem tetszik az a következetes harc, amelyet Németország Kommunista Pártja az ország békés és demokratikus egyesítéséért folytat. Nincs ínyükre az, hogy erélyes ellenállást tanúsítanak a bonni kormány veszélyes, kalandorpolitikájával szemben. Ugyanakkor azonban, a hatóságok védőszárnyai alatt létre jöttek és mindinkább működésbe lépnek a különböző militarista szervezetek, amelyek nyilan határrevíziót s a Hitler által elözönlött területek visszafoglalását követelik. A bonni hatóságok törvénytelen akciója annál is inkább veszedelmes, mert az nemcsak Németország Kommunista Pártja ellen irányul, hanem más demokratikus szervezetek ellen is. Nyugat-Németországban eddig betiltották a Német Szovjet Baráti Társaságot, a békeharcosok szervezetét, a szabad német ifjúsági szervezetet, a demokrata nők szervezetét, és más tömegszervezeteket. A bonni kormány összesen mintegy 200 ilyen szervezetet tiltott be. Brémában lepecsételték a német munkások békebizottságának székházát, Frankfurtban pedig egy haladószellemű kiadóvállalat helyiségeit. Ezek és a többi ehhez hasonló intézkedések azt mutatják, hogy a bonni kormány Hitler nyomdokain halad. A bonni revansisták és sugalmazóik politikája kudarcra van ítélve és kudarcot is fog vallani, minthogy a nyugatnémet munkáslakosság — Németország Kommunista Pártjának felhívását követve —, egyre elszántabban lép fel e politika ellen. Kudarcot fog vallani ez a politika azoknak a sikereknek következtében, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság a békés építésben ér el, valamint azért, mert a szocializmus, a demokrácia és a béke táborának erői hatalmasabbak a háború erőinél. A Németország Kommunista Pártja ellen irányuló rendőri terror nem szüntetheti meg a szocializmus fennkölt eszméit, amelyek egyre mélyebb gyökereket eresztenek Németországban. A történelem bebizonyította, hogy a szocializmus eszméit nem lehet megsemmisíteni. Ezek az eszmék mind nagyobb tért hódítanak, egyre újabb párthíveket szereznek, akik odaadással harcolnak a boldog életért. A német nép és a többi népek nem nyugszanak bele a mostani helyzetbe A nyugatnémet revansisták és a mögöttük álló nemzetközi reakció erői illúziókban ringatják magukat, ha azt hiszik, hogy a kommunista párt betiltásával betömhetik a német nép száját, s ezt a népet engedelmes rabszolgává és ágyútöltelékké változtathatják. A német munkásosztály helyzete és a nemzetközi helyzet ma lényegesen különbözik az 1933. évi helyzettől. Száz év óta, amióta a kommunista eszmék meghódították az embereket és egyre több hívet szereznek maguknak, senkinek sem sikerült felszámolnia a kommunizmust, minthogy senki sem zúzhatja szét a munkásosztályt és magát a népet. Németország Kommunista Pártja test a német nép testéből, vér a német nép véréből. Húsz egynéhány évvel ezelőtt Hitler azzal kérkedett, hogy elpusztította a kommunista pártot. A valóság azonban az, hogy a népek megsemmisítették a hitlerizmust, a kommunista párt pedig a néptömegek leghaladóbb erőinek élén állott és áll ma is. A karlsruhei törvényszék ítélete Németország Kommunista Pártjának betiltásáról, akárcsak a történelemben ismert más hasonló ítéletek nem az erő bizonyítékai, hanem értelmi szerzőinek gyengeségéről és félelméről tanúskodnak. A mostani döntés is annak a jele, hogy a nyugatnémet kormány fél a militarizmus elleni népi mozgalomtól, fél a szocialista eszmék felsőbbrendűségétől, valamint a Német Demokratikus Köztársaság növekvő erejétől és vonzóerejéül. Mi, a főváros dolgozói, csakúgy, mint egész országunk dolgozói, akik két ízben voltunk a német militarizmus agressziójának szenvedő áldozatai, szilárd eltökéltséggel fogunk harcolni a karlsruhei terrorintézkedés ellen, amely a nyugatnémetországi re-a vans-szomjas háborús erők offenzíváját fejezi ki a békeszerető erők ellen. Mi, bukaresti dolgozók, akik összegyűlünk itt, kirgásztjuk a német kommunistákat és a német munkásosztályt testvéri szolidaritásunkról. A világ összes többi dolgozójával együtt felháborodással tiltakozunk Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen és követeljük az erre vonatkozó törvénytelen ítélet megsemmisítését. Követeljük, hogy állítsák vissza Németország Kommunista Pártjának, a haladó szervezeteknek, a Német Szövetségi Köztársaság munkásosztályának törvényes jogait. Semmilyen erő, semmilyen törvénytelenség sem térítheti le a német kommunistákat és a német munkásosztályt a szabadság kivívásának, az egész német nép egységének, a békének és a demokráciának útjáról. Az az ügy, amelyért Németország hős Kommunista Pártja harcolt és harcol, legyőzhetetlen, mert az egész dolgozó német nép, az összes békeszerető erők igazságos ügye. Ezután Petre Dragoescu elvtárs szólalt fel, aki a többi között a következőket mondotta : Németország az utóbbi negyven év alatt egyik katasztrófát szenvedte el a másik után, mert a háború útján haladt. A továbbiakban Dragoescu elvtárs történelmi visszapillantást vetett a kommunista pártot sújtó üldözésekre, a gondolatszabadság és minden haladó mozgalom elnyomására és kimutatta, hogy mindez lehetetlen lett volna, na az összes demokratikus erők összefogtak volna a reakció és a mitarizmus erői ellen. Most is ugyanolyan mesterkedésekhez folyamodnak, mint akkor. Érthetetlen, hogy az 1933-ban elkövetett hibák mégis megismétlődnek Mintha feledésbe merültek volna a történelmi tanulságok . Ezt a csapást, amely a szocialista mozgalmat Németország Kommunista Pártjának betiltásával sújtotta, el lehetett volna hárítani, ha a Német Szociádemokrata Párt és a Szakszervezeti Szövetség vezetősége szilárdan és határozottan állást foglalt volna a szabadság és a jogok megvédése mellett, ha e szervezetek egyes vezetői nem hátrálnak meg a reakció ádáz nyomása előtt. Félelmetes pontossággal igazolódik be ismét, hogy a munkáspártok közti nézeteltérések csak a monopolistáknak és az imperialistáknak használnak és gyengítik a munkásosztálynak és magának a szociáldemokráciának a pozícióit is. Miben reménykednek ezek a vezetők ? A nyugatnémet reakció számos önkényes cselekedete nyilvánvalóan megmutatja, hogy a többi demokratikus szervezet léte is ugyanúgy veszélyeztetve van, mint a kommunista párté. A szónok ezután példákat sorolt fel a fentiekre vonatkozólag. A munkásosztály egységének hiánya, a munkáspártok közötti nézeteltérések, ilyképpen módot nyújtanak a reakciónak arra, hogy még súlyosabb csapásokat mérjen a népek szabadságjogaira, s bármelyik demokratikus szervezet szabadságjogaira, s kedvező talajt teremtenek a szabad és haladószellemű gondolatok elfojtására. Vajon miben reménykednek még a szociáldemokrata párt és a Nyugat- Németországi Szakszervezeti Szövetség egyes vezetői ? Németország Kommunista Pártja, amely a német nép magasrendű öntudatát képviseli, a karlsruhei törvényszék határozatával kapcsolatos nyilatkozatában felhívást intéz a német néphez a munkásosztály egységének megteremtésére és az összes becsületes erők összefogására a német militarizmus és a monopolkapitalizmus ellen. Dragomir Stavre élmunkás a „Grivita Rosie" vasúti üzemek dolgozói nevében mélységes felháborodását fejezte ki a nyugatnémet hatóságok erőszakos intézkedése ellen. A felszólaló ezután az üzem összes dolgozói nevében a karlsruhei ítélet megsemmisítését követelte, majd kijelentette: Biztosítjuk testvéreinket, a német kommunistákat, a német munkásokat, hogy mellettük állunk a békéért, demokráciáért és a német nép egységéért vívott harcukban. Horia Hulubei akadémikus a többi között a következőket mondotta: A német nép, amely olyan kiválóságokat adott az emberiségnek, mint Goethe, Schiller, Heine, Beethoven, Wagner, Gauss, Riemann, az a nép, amely Dieselt és olyan kiváló szakképességű munkásokat adott, akik megteremtették a közismert „Zeiss" üzemet, vagy az „Ascania-Werke”-t. az a nép, amely a tudomány műszaki alkalmazásában példamutató fejlődési fokot ért el, megbecsülésnek, tiszteletnek és bizalomnak örvend az emberiség haladásához és boldogságához nyújtott és a jövőben nyújtandó hozzájárulásáért. A továbbiakban Hulubei akadémikus rámutatott arra, hogy az olyan aktusok viszont, mint amilyen a karlsruhei ítélet, szomorúsággal és aggodalommal töltik el az embereket. Minden olyan lépés — mondotta —, amely akadályozhatja a feszültség enyhülését és esetleg háborúhoz vezethet, nagy jelentőségre tesz szert. Ezért minden békeszerető ember, a haladás minden híve csatlakozik azokhoz a németekhez, akik a bonni parancsra hozott karlsruhei ítélet hatálytalanításáért küzdenek. Iacob Cotoveanu elvtárs törvénytelennek és szégyenletesnek nevezte a karlsruhei ítéletet, amely — mint mondotta — merénylet a német nép demokratikus szabadságjogai ellen s veszélyezteti a népek békéjét. Rámutatott arra, hogy mennyire légből kapott az az érvelés, hogy Németország Kommunista Pártja alkotmányellenes működést fejtett ki és hangsúlyozta, hogy a párt betiltása egyértelmű a potsdami politikai elvek megszegésével, mert a potsdami nyilatkozat szabad működést biztosított minden demokratikus politikai pártnak Németország demokratizálása érdekében. Al. Buran elvtárs emlékeztetett a hitleri koncentrációs táborok szörnyűségeire, azokra a minden emberi képzeletet felülmúló kínzásokra, amelyeket asszonyok, gyermekek és öregek is kénytelenek voltak elszenvedni, felelevenítette azokat a borzalmakat, amelyeket maga is átélt a koncentrációs táborban. Hangoztatta, hogy a múlt tanulságai szerint a karlsruhei ítélet a fasizmus bevezetésének célját szolgálja. Burcan elvtárs a következő szavakkal fejezte be beszédét: Fenntartás nélküli támogatásunkról biztosítjuk a németországi munkásosztályt és a békeres demokráciára áhítozó egész német népet, hogy soha ne ismétlődhessék meg az, ami a múltban történt. A gyűlés részvevői végül tiltakozó határozatot fogadtak el, amely a többi között a következőket tartalmazza: hitására "törekvő revansista körök háborús tervei kudarcra vannak ítélve, annál is inkább, mert a szocializmus, a béke és a demokrácia tábora ma erősebb, mint valaha. A többi békeszerető néppel együtt haladó román nép nem engedheti meg, hogy újjáéledjen a fasizmus és a német militarizmus, amely csak pusztulást, szenvedéseket és nyomort hozott az emberiségre. A továbbiakban a határozat a karlsruhei ítélet megsemmisítését, Németország Kommunista Pártjának jogaiba való visszahelyezését, a haladó szervezetek és az NSZK munkásosztálya jogainak visszaállítását követeli. — Soha nem fogjuk eltűrni, hogy a fasizmus borzalmai megismétlődjenek! — hangzik a határozat, amely befejezésül a gyűlés részvevőinek azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a német nép — minden nehézség és akadály ellenére — győzni fog a német nép nemzeti törekvéseinek valóraváltásáért, a békéért és a szocializmusért vívott nemes harcában. A Libertatis park szabadtéri színházában. Hazaérkezett Görögországból az RNK küldöttsége Péntek reggel visszaérkezett a fővárosba a Román Népköztársaság küldöttsége, amely Athénben megkötötte az RNK és Görögország között 1939 óta függőben lévő gazdasági kérdések rendezésére vonatkozó egyezményt. A küldöttség aláírta a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló közös nyilatkozatot. A kínai művészegyüttes második előadása A hazánkban vendégszereplő kínai művészegyüttes pénteken este az RNK Opera és Balettszínházának színpadán tartotta meg második előadását. A klasszikus kínai operákból, dalokból és táncokból összeállított változatos műsor, a színészek mesteri játéka, a táncosok kecsessége, az énekesek és zenészek különleges muzikalitása méltán hódította meg a közönséget. Gyakorlati bemutató a silózásról (Tudósítónktól.) Érdekes és tanulságos tapasztalatcserét szervezett a Nagyvárad tartományi Mezőgazdasági Igazgatóság a biharvajdai kollektív gazdaságban. A vajdaiak bemutatták, miként tartósítják a zöldtakarmányt a silógödrökben, hogy egész télen vitamindús, gazdag tápértékű táplálék jusson a jószágállománynak. Az egybegyűltek — minden Nagyvárad rajoni kollektív gazdaság és legtöbb társulás képviseltette magát egykét megbízottal, sőt Élesd rajonból is jöttek érdeklődők — élénk figyelemmel kísérték Nagy Sándor, a vendéglátó kollektív gazdaság elnökének beszámolóját arról, hogy mit nyertek ők az elmúlt években a hat siló gödör-,a-akarmánnyal. A beszámoló után nyolc kollektivista a gyakorlatban mutatta be, hogyan készül a tartósított zöldtakarmány. Két gödörnél folyt a bemutató. Egyiknél a kezdést mutatták be, hogyan borítják be zöld silókukoricával" a betonnal bélelt medence alját, toros kis silógép, ami a „télire valót" aprítja. A másik gödörnél a lelödelést, a jó konzerválás egyik legfontosabb tényezőjét végezték. A kérdések — amelyek ugyancsak záporoztak a vajdaiak és azok felé, akiknek már több évi gyakorlatuk van a silózásban — igen sokoldalúak voltak. A felsőlugosiakat az érdekelte legjobban, milyen mennyiségű takarmányt helyettesít az elföldelt zöldféle, mások a silótakarmány tápértéke, megint mások vitamintartalma felől kérdezősködtek. A tapasztalatcserét, amely igen hasznosnak bizonyult ,a napokban megismétlik Nagyvárad tartomány hogyan tapossák, nyomtatják le az , . _ .. S!iA„'S5iia.'SSSj Plenáris ülést tartott a kőolajipari, vegyipari és földgázipari dolgozók szakszervezetének központi bizottsága A kőolajipari, vegyipari és földgázipari dolgozók szakszervezetének központi bizottsága augusztus 30-án plenáris ülést tartott a fővárosban. A boldesti kőolajtelep és a bákói Steaua Rosie papírgyár üzemi bizottsági elnökeinek jelentése, valamint I. Fratila elvtárs, a szakszervezet, központi bizottság titkárának társjelentése alapján széleskörű vita alakult ksi az első napirendi ponttal kapcsolatban. A plenáris ülés megállapította, hogy a szakszervezethez tartozó három ipari szektorban a dolgozók szép sikereket értek el az év első nyolc hónapjában. Horatiu láncú mérnök elvtárs, a kőolajipari miniszter helyettese megállapította, hogy a nyersolajtermelés érezhetően növekedett és az ország legújabb kőolajvidéke — Olténnia — a legtermékenyebb kőolajvidékek sorába emelkedett. Anton Constantinescu elvtárs, a vegyipari miniszter helyettese beszámolt arról, hogy a román peniculli.ii már hírnevet szerzett magának külföldön is és eredményesen veszi fel a versenyt az angol és dán penicillinnel. Hamarosan megkezdődik az országban a streptomicin gyártása is. A földgázipar fejlődésére jellemző, hogy jó ütemben halad az új fővezeték építése. Az ülés részvevői ezután behatóan megvitatták a három iparágban még fennálló fogyatékosságokat. Dumitru fiatal mérnökök körében végzendő nevelőmunka fontosságára hívta fel a figyelmet. I. Dobre elvtárs elnök összefoglalta az első napirendi ponttal kapcsolatos megbeszélések eredményeit, majd az ülés elé terjesztették az év utolsó negyedében megtartandó szakszervezeti választásokra vonatkozó akciótervet." _ (Agerpres.) LEGÚJABB SPORT A PÁRIZSI VILÁGBAJNOKSÁGON Győzelemmel kezdték szereplésüket női röplabdázóink PÁRIZS. Pénteken délután, a röplabda világbajnokság keretében a Román Népköztársaság női röplabda válogatottja szép küzdelem után 3:0- ra győzött a brazil válogatott ellen és így bekerült a döntőbe. Más eredmények: Szovjetunió— Egyesült Államok (nők) 3:0 (7,4,6), Ausztria—Német SZK (nők) 3:0, Hollandia—Belgium 3:0. Férfiak : Izrael—Luxemburg 3:0, Csehszlovák Köztársaság—Német DK 3:0, Egyesült Államok—Belgium 3:0, Magyar NK—Német SZK 3:0, Szovjetunió—Törökország 3:0, Lengyel NK Kuba 3:0. A Repülők napja elén Dolgozó népünk az idén is megünnepli a hagyományos ,,Repüljk napját”. Szeptember első vasárnapján az idén is seregszemlét tartunk katonai és polgári légi flottánk fejlődése felett, számba vesszük vívmányaikat, sikereiket. A repülőtéren rendezett ünnepségen pedig alkalmunk lesz gyönyörködni repülőink merész mutatványaiban. Katonai és polgári repülőink jó előre felkészülnek a repülő napi mutatványokra. Képünkön a katonai repülők egy csoportja látható felszállás előtt. Kőolajipari dolgozóink sikerei A moldvai kőolajipari dolgozók jó eredménnyel zárták augusztus havi tervüket. Az olajkutfurók 9 új szondát adtak át a termelésnek s ezzel túlteljesítették havi tervüket. A verseny élére I. Birligiu brigádja került, amely 136 méterrel teljesítette túl havi fúrási tervét. A kitermelési trösztnél 1,3 százalékkal teljesítették túl az augusztusi tervet. Az élenjáró temesi szondatelepen N. Enescu és I. Militaru kommunisták brigádjai 1.170 tonna nyersolajat termeltek ki terven felül. (Agerpres). Barcasági jelentés a cséplésről Sztálin rajont járjuk, a televényföldi barcasági síkságot, amely ebben az időjárási viszontagságokkal bővelkedő esztendőben is jó termést adott művelőjének. Búgnak a cséplőgépek, s ömlik a zsákokba a búza, a rozs, az árpa. Egy-egy község valóságos rekordterméssel dicsekedhetik. A gép körül szállongó porból kollektív gazdasági tagok, egyénileg gazdálkodó parasztemberek mosolygós arca villan felénk, örömmel újságolják: átlagon felül fizetett valamennyi kalászos. Magdó András csernátfalusi gazda belemarkol a téli zsákba, s mutatja a szőkéspiros szemeket, mintha kincset tartana tenyerén: — Ezt nézzék meg, elvtársak!... Bánkuti 1201.es fajta... 32 mázsát adott egy hektárról... Ilyen termése soha senkinek nem volt még a faluban. — S a boldog emberek lelkendezésével meséli a csodálatos termés történetét. Agrotechnikai tanfolyamra járt a télen, ott hallott a kísérleti táblák jelentőségéről. Gondolta, megpróbálja ő is. Persze Ionescu Gheorghe, a mezőgazdasági irányítóhely mérnöke is segített benne. Tíz kalendárium nem tud annyi jótanácsot adni, mint az a fiatal mérnök, aki két éve került ide... Szóval nem szerencse dolga volt ez a búza, hanem a tudományé! Ám amilyen örvendetes a jó terméseredmény, éppen olyan elkedvetlenítő, hogy a Barcaság vidékén lassan haladnak a csépléssel. A hivatalos kimutatás szerint augusztus 27. ig mindössze 25 százalékát csépelték el a kalászosoknak, pedig a rónát ölelő hegyek hajlataiban leselkednek már reggelenkint az őszi ködök s a mezőn hátralévő munkát is jelzi a pityóka száradó bokra, meg a törökbuza csövén a bajusz barnulása. Ha a szokatlan hátramaradás felől kérdezősködik az ember, a gazdák is, a néptanácsiak is az időjárást kezdik okolni: késett a kalásznövesztő nyár, későn érett be a gabona. Igaz-igaz, nem törődött az időjárás ez idén a naptárral. El is lehetne hát a mentséget fogadni, ha nem volnának olyan falvak — mint Pürkerec — ahol semmivel sem érett hamarabb kasza alá a gabona, mégis az utolsó osztagokat nyeli már a gép. Feketehalomban és Botfaluban is jó fele zsákokban van már a gabonának .Ha ezeken a helyeken lehetett gyorsan csépelni, behozni az időjárás okozta késedelmet, miért nem lehet a többi faluban is? Rozsnyón, Prázsmáron, Hidvégen, Szecselevárosban? Miért maradtak le ezek a községek annyira, hogy az eddigi eredményt százalékban ki sem lehet mutatni ? SZECSELEVÁROSI HIBÁK, DE VALAMENNYI HÁTRAMARADT KÖZSÉGRE RÁILLENEK Hat cséplőgép zúg Szecselevárosban. A csapadékos éghajlatú Barcaságon több helyen csűrökben csépelnek, Szecselevárosban is. Mi a fontos a csűrben való cséplésnél? Az, hogy a gép házról-házra, utcárólutcára, pontos menetirány szerint haladjon végig a falun és ebből a sorból egyetlen gazda se maradjon ki, mert aki kimarad, ahhoz vissza kell menni s ez az ide-odahuzatás temérdek időveszteséget okoz. Magyarán szólva — a gép többet járkál, mint csépel... Aztán nincs minden gazda, nak csűrje s igy egy csűrben többen is csépelnek. Mindegyik csépeltető öszszesepri a maga széthullott gabonáját (jó az a tyúkoknak s egyéb jószágoknak), addig a gép nem kezdi verni a másikét. S ha a gépnél nincs elég munkáskéz, a ráérős sepregetéssel is eltelik egy-két óra. Noha a mezőgazdasági felelőstől, Lőrincz elvtárstól kapott felvilágosítás szerint augusztus végéig csak 130 hektár termését csépelték ki (körülbelül 10 százalékát a kicséplendőnek), a néptanács nem csinál gondot magának abból, hogy meggyorsítsa a cséplést. A tűzoltók értesítik a soron következő gazdát — ennyi az egész, ami a munka jómenetele érdekében történik, de felvilágosító, buzdító szó a rend betartása érdekében vajmi kevés esik. A mezőgazdasági irányítóhely mérnöke panaszkodik: a helyi rádiósítási állomás két hónap óta nem közvetít helyi adást, pedig a cséplésről szóló állandó hírközlés, a kötelességteljesítésben példamutató gazdák népszerűsítése nagyon sokat segíthetne. A szecselevárosi mezőgazdasági irányítóhelyhez négy község tartozik. Termőföldjeik, gépi erejük majdnem egyforma. A hasonló adottságok mintha csak biztatnák a négy községet: mérjétek össze erőtöket, melyikötök lesz az első a kenyérért folyó csatában?!... A minap este gyűlést tartottak Szecselevárosban a négy falu néptanácsi elnökei, titkárai és mezőgazdasági felelősei. Lőrincz András, a pürkereci elnök szóvátette, hogy versenyt kellene szervezni négyőjük között, versenyzászlót kitűzni jutalomként. Megmosolyogták. Azt mondták, azért beszél, mert ők állnak a legjobban s biztosak abban, hogy az ő falujuk nyerné a zászlót. Pedig jó volna meghallgatni a pürkereci elnök javaslatát!. . . Az az ember körömszakadtáig harcol a rajonnal, hogy kapjanak egy reflektort, mert éjszaka is csépelni akarnak, jóllehet ők állnak a legjobban. Annyi herce-hurca volt már a reflektor körül, annyi szó esett róla Csernátfaluban is, ám a csernátfalusi néptanácsnak még csak eszébe sem jut, hogy bevezesse az éjszakai cséplést. Néhány héttel ezelőtt, a gabonaérés idején jégeső esett Szecselevárosban. A néptanács idejében és pontosan felbecsülte a kárt, megküldte a kimutatást a rajoni néptanácsnak, amely továbbítja a begyűjtési minisztériumnak. A helyi begyűjtők azonban nem akarnak tudomást venni addig a jégkárról, amíg a központi jóváhagyás meg nem érkezik, és megkövetelik a jégkárosultaktól az eredeti kötelezettség teljesítését. Rajonnak, tartománynak sürgősen kell ebben a dologban intézkednie. MINDEN KOLLEKTÍV GAZDASÁGNAK ÍGY KELL IGYEKEZNIE Feketehalomban, a „November 7.” kollektív gazdaság szérűjén, illetve szérűin vagyunk, mert két helyen csépel nekik a hermányi gépállomás masinája. Végigjártuk a Barcaságot, de ilyen derekas, ilyen remekül öszszehangott munkát, mint itt, még csak: a botfalusi kollektív gazdaságban láttunk, amely versenyben áll velük. Erről számolunk hát be, a gazdag termést — a leggazdagabbat a kollektív gazdaság történetében — csak megemlítjük. Valamint az is, hogy a bőséges termés eredményeként minden kollektivistának megvan már a maga nagy terve: ki bútort akar venni, ki rádiót, ki meg házat építeni. Az idősebbek ma-agukba fojtják az örömüket, de a fiatalok reggeltől estig nótáznak, tréfálnak a nagy piros masinák mellett... De írjunk a munkájukról. Elsőben is arról, hogy milyen okosan használták fel a gépek erejét!... Saját aratógépüket is a gépállomás traktorjával huzatták, hogy minél több igásjószág szabaduljon fel a hordáshoz. Összesen 22 fogat hordta állandóan a kévéket a két cséplőgéphez, nem is raktak osztagot, egyenesen a szekérről etették a gépeket... Rátán Irimre 14 szekérrel fordult naponta, Grama Ana 20 szekeret rakott meg kévével. Ilyen helyen nincs akadálya a traktoristák, buzgóságainak, zúgtak a gépek percnyi megállás nélkül. Rust Günther — akinek 115 mázsa a napi normája — 220—* 250 mázsát csépelt naponta. A gazdaság két Molotov teherautója alig győzte hordani a teli zsákokat a magtárba. Az utolsó kévéket nyeli a gép, Petrosan Nicolae szérvfelelős nagy vidáman odakiárt a brigádfelelős Voinescu Ionnak, aki derékig , meztelenre vetkőzve dolgozik adob mellett: - ,. . . 1 . — Nyomjad, testvér!. Hadd ,búsuljanak a botfalusiak! ■ (Az előbb jött a hir, hogy a versenytársnak is csak egy-két óra csépelnivalója van hátra). . .Mindezt nem csupán a feketehalmi „November 7.” tagságának dicséretére mondjuk el, hanem buzdításul, is a többi kollektív, gazdaságnak. Nagyon-nagyon fontos, hogy valamenyi nyien így igyekezzenek. És pedig miért? A kollektív gazdaságok szérűn csépelnek, mert annyi temérdek gaboynát csűrben nem lehetne csépelni.. Méltányos és ésszerű hát, hogy minden faluban nekik dolgozzon legfelébb a gép, s aztán következzenek az egyénileg gazdálkodó parasztok, akiknek termését védi a csűr. Ha a kollektiv gazdaságok hamar végeznek, felszabadulnak a cséplőgépek, mehetnek az egyéniek, udvarára, s a-zokba a községekbe, ahol nagy a lemaradás. A kollektiv gazdaságok általában igyekeznek is. Kivétel a via dombáki, ahol akadozik a munka —és miattuk az egyénileg gazdálkodók hozzá sem kezdhettek a csépléshez. SIPOS ANDRÁS !