Előre, 1957. április (11. évfolyam, 2937-2962. szám)

1957-04-02 / 2937. szám

Május 1. tiszteletére Elfogadjuk a felhívást A marosvásárhelyi Autójavító műhely dolgozóinak válasza (Tudósí­tónktól.) Mi, a marosvásárhelyi Autójavító műhely munkásai, technikusai és mér­nökei örömmel olvastuk a vasúti dol­gozók versenyfelhívását s arra vála­szolva — május 1. tiszteletére a kö­vetkező vállalásokat tesszük: — Az össztermelési tervet 112 százalékban teljesítjük. — A munkatermelékenység elő­irányzatát 105 százalékban vált­juk valóra. — Az önköltségi árat pedig 1 százalékkal csökkentjük Hogy a felajánlásokat teljesíthessük, CSERNAKH GÉZA igazgató SZÁSZ KÁROLY az üzemi bizottság elnöke a következő műszaki-szervezési intéz­kedéseket tesszük: Üzembe helyezünk eg­y gépi emelő szerkezettel ellátott rugóenző fürdőt. A javítási idő csökkentése érdekében még jobban megerősítjük az osztályok közötti együttműködést. A fizikai munka csökkentése érde­kében motorszállító szekeret készítünk Egy új villanyhegesztő készüléket és egy körfűrészt helyezünk üzembe. Ezenkívül több gondot fordítunk az üzem területének megszépítésére. A kantin és a fürdő közötti térséget ön­kéntes munkával részben parkírozzuk. FODOR MÁRTON a pártalapszervezet titkára NYILAS SÁNDOR IMSZ titkár Világ iiroletárjai egye­sü­l írtok­­ XI. évfolyam 2937 sz. 4 oldal ára 20 iráni 1957 április 2. kedd Üzembehelyezték első ammoniumszulfát gyárunkat A vajdahunyadi kohászati kombinát kokszoló részlegén üzembehelyezték az ammoniumszulfát osztályt. Ez az első vegyiüzem országunkban, amely kokszgázból ammoniumszulfátot állít elő. Az aradi ,Ilosit Rangheta szerszámgépgyár munkásai és technikusai meg­kezdték az univerzális marógépek sorozatgyártását az 1956-ban készített prototípus alapján. Képünkön: Emil Covaci mester és Octavian Deacu­­ szerelő ellenőrzi egy új univerzális marógép működését. Országos versenyzászlót nyert a Csíkszeredai gépállomás (Tudósítónktól.)­­ A Csíkszeredai gépállomás dolgozói az őszi mezőgaz­dasági kampányban és az egész tavalyi évben elért kiemelkedő teljesítmé­nyükért vasárnap ünnepség keretéb­en vették át a legjobb gépállomást meg­illető országos versenyzászlót. A zászló legutóbb a nyári kampányban kiví­vott sikerek jutalmául a nyárádszeredai gépállomás birtokában volt. A verseny­győztes gépállomás munkaközössége tavalyi tervfeladatait 123 százalékban teljesítette és az önköltségi árat a normálhektáronként elő­irányzott 186,96 lejjel szemben 150,54 lejre csökkentette. A traktorosok ösz­­szesen több mint 24.000 kiló nyersolajat takarítottak meg, az egész üzem­anyagfogyasztást 9,8 százalékkal csökkentették. A versenyzászlóval együtt elnyert 17.000 lejt szociális-kulturális célokra és a gépállomás dolgozói megjutalmazására fordítják. Ötödször élüzem A medgyesi Vitrometan üveggyár nemrég felavatott dísztermét zsúfolá­sig töltötték meg az üzem ünneplőbe öltözött munkásai, eljöttek az ország többi üveggyárainak küldöttei, a he­lyi és fővárosi pártszervezetek és ál­lami szervek küldöttei. A gyár mun­kaközösségének volt is oka az ünnep­lésre : immár ötödször nyerte el a szakmában élenjáró üzemnek kijáró termelési vörös zászlót. Áron Solomovich, a gyár igazgató­jának beszámolójából megtudtuk, hogy az elmúlt év második felében 106,8 százalékra teljesítették globális tervü­ket, 3,4 százalékkal fokozódott az egy munkásfőre eső termelékenység, 16 százalékkal haladták túl a­z önköltség­­csökkentési tervet és a tervben előírt 330 féle cikk helyett több mint ezer féle cikket gyártottak, köztük több olyat, amit ezelőtt külföldről kellett beszerezni. A beszámoló sok embert név szerint is említett, köztük Ioan Mitigus, Va­sile Ardelean, Francisc Suciu, Gheor­­ghe Floca kommunistákat, akiknek csoportjai a legjobb eredményeket ér­ték el. A medgyesi Vitrometan munkakö­zössége valóban példát mutatott, ho­gyan kell és lehet növelni a termelést, csökkenteni az önköltséget, bővíteni a választékot, javítani a minőséget, egy­szóval hogyan lehet emelni a dolgo­zók életszínvonalát, mert ezek az eredmények végső fokon ezt jelentik. A nemrégiben hozott párthatározat alapján ugyanis a terven felüli jöve­delem bizonyos részével a vállalatok fognak rendelkezni, s ebből nagy ösz­­szegeket használhatnak fel a legjobb dolgozók jutalmazására. Országos egészségügyi értekezlet a fővárosban Az orvosi és egészségügyi káderek kérdésében április 3-án országos érte­kezlet kezdődik a fővárosban. Az érte­kezlet munkájában részt vesznek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok küldöttei is. A lengyel és a vietnami küldött­ség, valamint a csehszlovák küldött­ség több tagja már vasárnap megérke­zett Bukarestbe. Hétfőn reggel érkezett meg a Kí­nai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldött­sége. Már csak a kukorica van hátra (Tudósítónktól.) A szalontai Vörös Lobogó kollektív gazdaság tagjai az idén új munkaszervezési módszert ve­zettek be. Minden brigád külön földte­rületet kapott. Ezután minden egyes brigád évről évre ugyanazon a terü­leten gazdálkodik, jobban törekedve ezáltal a föld gondosabb megművelé­sére, a vetésforgó alkalmazására, a trágyázásra, az agrotechnikai szabá­lyok pontos betartására, a gazdagabb termés elérésére. Az új munkamódszernek köszönhe­tik egyrészt azt is, hogy a gazdaság összes őszi vetéseinek ápolását már rég elvégezték, 9 vagonnyi műtrágyá­val javították fel az őszi kalászoso­kat. Elvetették már az árpát, zabot, borsót, lencsét, cukorrépát, burgo­nyát s a napraforgóval most végez­nek. 100 hektárnyi búzájukra másod­vetésként heremagot szórtak. Hátra van még a kukorica vetése. Az előkészületeket azonban már ehhez is megtették. 200 hektáron várja szán­tójuk a magot, 100 hektáron hibridet vetnek. Két és fél hektáron pedig az öntözéses kukorica számára a csator­nák ásását végezték el. Szántson-vessen minden fogat Nagysomkut rajonban (Tudósitónktól). — Aránylag korán köszöntött be a tavasz Nagysomkut rajonba. Sok szamosmenti és lápos­­völgyi falu határában már hetek óta dolgozhatnak a szántó-vetők. Néhány községben igyekeznek is a mezei mun­kákkal, sok helyen azonban nem is igen veszik észre az emberek, hogy szántani-vetni lehet, még ha nem is szólalt meg a kakukk. Általában lassan, nehezen bontako­zik ki a tavaszi munka Somkút kör­nyékén. Átlagosan csak egytizedét szántották fel a földeknek és csupán 550 hektárt vetettek be a rajonban. A szövetkezeti gazdaságok zöme aránylag gyorsan és szaporán dolgo­zik. A somkuti és remetei kollektivis­ták, a berkesi, danesti és más társu­lások kitettek magukért. Felszántották valamennyi földjüket a tavasziak alá s a szalmás gabonák vetését is elvé­gezték. Földjük nagyrészét a pribékfalvi gépállomás­­traktorai szántották fel. A gépállomás a téli javításokat elsőnek fejezte be a tartományban. Most a ta­vaszi kampányban is nagyon pályáz­nak az elsőségre. Nem esélytelenül Március 29-ig 30 százalékban teljesí­tették tavaszi tervüket. Ezekben a na­pokban a gépállomás számos traktoro­sa szerez becsületet a gépi munkának így többek között a hármas brigádban dolgozó Moldovan­boan, aki már 105 százalékban teljesítette tavaszi tervét, vagy a 70 százalékos teljesítményt elérő Ratiu Gheorghe traktoros. A traktoristák és a szövetkezeti gaz­daságok tagságának munkalendülete, igyekezete ösztönzőleg kellene hasson az egyéniekre is. Sajnos azonban a ra­jon nem egy községében, falujában úgy vélik a gazdák: a kökény virág­zásáig van még idő a szántás-vetésre. Az olyan nagy és a Szamos mentén kitűnő földdel rendelkező községben mint Szinérváralja csupán 7 hektár földet szántottak fel és kettőt vezettek be, pedig egész héten olyan volt az idő, hogy kívánni sem lehetett volna jobbat. Sajnos, nem csak a szinér­­váraljai szántóvetők ráelősködnek, ha­nem a végrehajtó bizottság — élén Acim elnök elvtárssal — sem tesz so­kat a mezei munka meggyorsítása ér­dekében. Hazafias verseny sem létezik a községben. Egy sor más községben is például, Misztótfalun, Felsőtótfalun, stb. csak mutatóba látni egy-két fogatot a me­zőn. Annál súlyosabban nyom a lat­ban, hogy e falvakban a földek fek­vése kiválóan alkalmas a szántás-ve­tésre. Misztótfalun például csupán 10—15 hektárnyi földet forgattak alá. Számos helyen pedig jóformán hozzá sem fogtak a mezei munkáihoz. E pató-páloskodó községek fölmű­vesei példát vehetnének a hosszúfalu­­siaktól, erdőszádiaktól, remeteiektől és a nagynyiresiektől. Hosszufaluban pél­dául csupán a Somkút felé elterülő határrészeken 72 fogat számtott-velett március 29-én. Igaz, a hosszufalusi végrehajtó bizottság (elnök: Buciuman Augustin) ügyesen megszervezte és lelkiismeretesen irányítja a tavaszi munkákat. S a néptanácsi képviselők is (Talpos Miklós, Buciuman Vasile és mások) személyes példamutatással ser­kentik jó munkára választókerületeik földműveseit. Halad is a szántás-vetés szaporán Hosszufaluban. Mind a 35 választókerület dolgozói versenyeznek egymással a tavaszi munkák mielőbbi befejezéséért. Marcis Vasile, Panciu Teodor és több más gazda már fel­szántotta egész földjét, elvetette az első sürgősségi szakaszhoz tartozó nö­vényeket. Az erdőszádiak is serényen dolgoz­tak. Hazafias versenyre hívták ki a pomi gazdákat s mindenáron győztes­ként akarnak kikerülni e nemes vetél­kedésből. Az erdőszádiak eddigi jó munkájáról 300 hektár szántás, 100 hektárnyi vetés, 184 hektár őszi ga­bona elboronálása, 2600 kiló műtrágya kiszórás tanúskodik. A remetei mag­vetőkről is csak jót mondhatunk. A tavaszi magvaknak jó egytizedét el­vetették. S különösen kitűntek a hetes választókerület (képviselő: Borsa György) és a kilences (képviselő: Ve­­san Rozália) kerület szántó­ vetői. Nagynyiresen és Pribékfalván is ki­elégítő ütemben halad a munka. A rajoni és községi néptanácsnak oda kell hatniok, hogy mindenütt jól kihasználják a szántás-vetésre alkal­mas időt és hogy szántson-vessen min­den fogat. Az uzoni kollektivisták válogatják a dugványrépát Nagygyűlés Plovdivban a román kormány- és pártküldöttség tiszteletére Küldöttségünk tagjai látogatást tettek Szófia környékén és Plovdiv tartományban SZÓFIA. (Agerpres.)­­ Vasárnap délelőtt Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej, Chivu Stoica és Petre Bo­rda elvtársak megtekintették Szófia közelében az Isker-folyón épített„Sztá­­lin“ vizierő-komplexumot. A román küldöttség tagjai hosszabb időt töl­töttek a ,.Pancserovo“ gyüjtőmedence gátépítő telepén, a „Paszarel“ vizi­­erőműnél és a „Sztálin" nagy völgy­záró gátnál. A komplexum vezetői tájékoztatták a román nép küldötteit a hidroener­­getikai komplexum jelentőségéről és további fejlődési kilátásairól. Délután a román küldöttség, Ghe­orghe Gheorghiu-Dej elvtárssal az élen, meglátogatta a Szófia közelében fekvő Vrania állami gazdaságot és parkot, azután pedig a bolgár fővá­ros újjáépített központját és a köz­ponti nagyáruházát. A vendégek megtekintették a város egyik negyedét ,és a „Vitosa" nemzeti parkot. Látogatásaik során a Bolgár Kommunista Párt vezetői és a Bolgár Népköztársaság kormányának tagjai, élükön Todor Zsivkov elvtárssal, kí­sérték a romá­n küldöttséget. PLOVDIV. — Az Agerpres külön­­tudósítója jelenti: A Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tagjai, élü­kön Gheorghe Gheorghiu-Dej és Chi­vu Stoica elvtársakkal, hétfőn dél­előtt Plovdivba utaztak. A küldöttséget elkísérte Anton Ju­­gov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke is. A gépkocsisor megállt Bazargicban, ahol a város lakossága ünnepi fogad­tatást rendezett a román küldöttek tiszteletére. A román küldöttség 11 óra tájt meg­érkezett Plovdivba. A vendégek foga­dására nagy tömeg gyűlt egybe. A he­lyi hatóságok vezetői melegen üdvö­zölték a román vendégeket. A város főterén nagygyűlés zajlott le. A főteret, a városi parkot és a mel­lékutcákat elözönlő tömegekből román és bolgár nyelvű feliratos táblák e­­melkedtek ki: „Éljen a bolgár—román barátság!“, Éljen a világbéke!", „Kö­szöntünk benneteket, kedves román barátaink!", „A Duna nem szétválaszt, hanem egyesít bennünket!“, „A plov­­divi vasutasok harci üdvözletüket kül­dik Gheorghe Gheorghiu-Dej és Chi­vu Stoica elvtársaknak!“ A nagygyűlést Nicola Balkanyiev, a városi néptanács elnöke nyitotta meg s Plovdivba érkezésük alkalmából kö­szöntötte a Román Népköztársaság kormány- és pártküldöttségét. Ezután felszólalt Anton Jugov elv­­társ, majd Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs mondott beszédet. A nagygyűlés részvevői a beszéde­ket lelkesen megtapsolták. A nagygyűlés végén bolgár népvi­seletbe öltözött plovdivi és Plovdiv környéki fiúk és lányok felmentek az emelvényre és a tömeg lelkes tapsa közepette virágcsokrokat nyújtottak át a román és a bolgár állam- és párt­vezetőknek. Délben a városi néptanács ebédet adott a vendégek tiszteletére. Az RNK kormány- és pártküldöttsé­ge hétfőn délután ellátogatott Plov­div tartományba. Pervenec községben meglátogatták a kollektív gazdaságot. A községi néptanács székháza előtt megtartott gyűlésen Iordan Tacsev, a községi pártszervezet titkára, Nadja Cveticseva, a községi néptanács el­nöke és Todor Kordovszki, a mezőgaz­dasági munkaszövetkezet elnöke üd­vözölte a vendégeket. Az üdvözletre Grigore Preoteasa, a Román Nép-Látogatás a Bolgár NK Népi Köztársaság külügyminisztere, a Ro­mán Munkáspárt KV tagja válaszolt. A küldöttek elbeszélgettek a parasz­tokkal, majd visszatértek Plovdivba, ahol megtekintették a szovjet hősök síremlékét. A forradalmi hagyományairól is­mert Perustica helységben az egybe­­gyűlt lakosság körében Ivan Bonev, a Bolgár Kommunista Párt helyi szer­vezetének titkára üdvözölte a látoga­tóba érkezett román vendégeket. Itt Gyűlésé­nek Elnökségén­ Gaston Marin, elvtárs, az Állami Terv­­bizottság elnöke mondott köszönetet a meleg fogadtatásért. A küldöttség megtekintette a fasiszták elleni har­­cokban elesett partizánok emlékművét, a forradalmi harcoknak szentelt mú­zeumot és a régi templomot, ahol a felkelők utolsó leheletükig harcoltak elnyomóik ellen. Este a küldöttség visszatért Szó­fiába. A. Jugov elvtárs beszéde Elvtársak! Honpolgárok! Néhány napja országunkban tartóz­kodik a Román Népköztársaság kor­mány- és pártküldöttsége, élén bará­tunkkal és elvtársunkkal, Gheorghe Gheorghiu-Dej-zsel, a Román Mun­káspárt Központi Vezetőségének első titkárával. Engedjék meg, kedves plov­divi elvtársak és honpolgárok, hogy az önök nevében és az egész bolgár nép nevében még egyszer teljes szívbel üdvözöljem drága román barátainkat és személyükben a testvéri román né­pet. Az a lelkes fogadtatás, amelyben a Román Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttséget részesítették, nyil­vánvaló bizonyítéka a népünk és ro­mán testvérei között fennálló szoros baráti kapcsolatoknak. Ilyen meleg, szívélyes fogadtatásban csak egy ba­ráti nép képviselői, a testvéri kom­munista és munkáspártok képviselői részesülhetnek, akiket megbonthatat­lan barátság és kölcsönös elvtársi e­­gyüttműködés kapcsol örökre egymás­hoz. Ilyen meleg érzelmekkel fogadta a román nép 1948-ban a mi kormány­­küldöttségünket, élén Georgi Dimitrov­­val. Ilyen meleg lelkesedéssel fogadta kormányküldöttségünket az albán nép, így fogadtak bennünket Moszkvában a testvéri szovjet népek, ilyen meleg szeretettel fogadják most dolgozóink mindenütt az országban kedves ro­mán vendégeiket. Népeinket régi, ősrégi baráti kap­csolatok fűzik egymáshoz. Ezek a kapcsolatok az idegen rabság ellen, a nemzeti függetlenségért vívott közös harcban jöttek létre. Népünk sohasem fogja elfelejteni, hogy a török rabság sötét éveiben Romániában találtak menedéket és a román nép támogatá­sában részesültek olyan bolgár forra­dalmi harcosok, mint Botev, Levszki, Karavizov és mások. Romániában te­vékenykedtek a hős bolgár forradal­márok, akik harci csoportokat szer­­veztek és nemzeti öntudatra ébresz­tették népünket. A bolgár nép hálával emlékezik a román nép fiaira, akik Bulgária tö­rök rabság alóli felszabadításáért es­tek el. Népünk híven őrzi emléküket és sohasem felejti őket el Ezek a kap­csolatok, ez a barátság erősödött a fa­siszta zsarnokság sötét éveiben a két népnek a fasiszta rabság és az idegen megszállás ellen, a szabadságért, füg­getlenségért és társadalmi haladásért vívott közös harcában Elvtársak! A bulgáriai és a romá­niai reakciós vezető klikkek évszázado­kon át minden lehetőt elkövettek, hogy egyenetlenséget szítsanak népeink kö­zött és hogy egymás ellen uszítsák őket. De sem a bolgár, sem a román burzsoáziának, sem imperialista gaz­dáiknak nem sikerült elhomályosítani a bolgár és a román nép testvéri kap­csolatait és barátságát. Több mint 12 éve építi a két nép szoros együttműködésben a Szovjet­unióval és a többi szocialista ország­gal való barátságban szocialista jele­nét és jövőjét. Ma mind a bolgár, mind a román nép, marxi-leniai párt­juk vezetésével, közös cél felé — a szocialista társadalom felépítése felé törekszik. A Duna két partján a dol­gozók szívét azonos érzések, azonos gondolatok és közös törekvések töl­tik el, az, hogy országaikat virágzó szocialista állammá fejlesszék s bol­dogságot és jólétet teremtsenek ma­guknak. Országaink és népeink között meg­teremtődött a barátság, az összefogás és a kölcsönös együttműködés egész­séges, rendíthetetlen alapja. Ez a ba­rátság és együttműködés két testvéri szocialista országot fűz egybe. A bolgár népet őszinte örömmel töl­tik el a Román Népköztársaság nagy sikerei. A román nép marxi-leniai pártjának vezetésével történelmileg rö­vid idő alatt a régi, elmaradott Ro­mániát, a dolgozók számára csak nyo­mort hozó csokorok Romániáját, fej­lett ipari szocialista állammá változ­tatta, amelyben szocialista alapokon újjászervezik a mezőgazdaságot és szüntelenül fejlődik a kultúra. Romániában tág tere nyílt a népi alkotó erők és tehetségek fejlesztésé­nek és kibontakozásának. Mint a román nép igaz barátai és szövetségesei, tiszta szívből örvendünk e nagy és elvitathatatlan sikereinek; e sikerek örömmel töltik el a világ különböző részén élő barátainkat és testvéreinket is, mert minél erősebb a Román Népköztársaság gazdasági szempontból, minél erősebb minden egyes szocialista ország, annál erő­sebb és legyőzhetetlenebb a mi egész szocialista táborunk. Természetesen, országaink sikerei nincsenek a szocializmus ellenségei­nek ínyére. Minden győzelmünk gyű­löletet és dühkitörést vált ki belőlük. Az imperialisták félnek a szocialista országokkal való békés versenytől, mert tudják, hogy ebben a versenyben a győzelem a szocializmusé. A Szovjetunió 40 éves tapasztalata ragyogóan bebizonyította a szocialis­ta rendszer nagy fölényét a kapitalis­ta rendszerrel szemben. A szocialista rendszer kiállja a történelem összes megpróbáltatásait és ma világrend­­szerként jelentkezik Lám elvtársak, ezért félnek az im­perialisták, ezért válaszolnak az ame­rikai imperialista körök a mi békés és építő javaslatainkra a fenyegetőzé­sek és dühödt fegyverkezés politikájá­val. Ezért igyekeznek minden erejük­­kel megzavarni a szocialista országok békés építőmunkáját, megbontani a szocialista tábor egységét, mert ebben az egységben látják világuralmi ter­veik megvalósításának legfőbb aka­dályát. Az amerikai imperialisták és euró­pai partnereik például, erősen remél­ték, hogy az általuk szervezett ma­gyarországi események meggyengítik a szocialista tábor egységét és szoli­daritását. Reményeik nem teljesedtek be. A véres magyarországi események sok illúziót, sok hibás nézetet szét­oszlattak, sok zavaros fej kitisztult. Az imperialisták szervezte fasiszta összeesküvés teljes csődöt mondott. Az ellenség minden várakozása és re­ményei ellenére, a szocialista tábor még egységesebbé, még erőteljesebbé vált. A testvéri kommunista és munkás­pártok még erősebbek lettek, még egy­ségesebben sorakoztak fel a marxiz­­mus-leninizmus zászlaja, a proletár (Folytatás a 2. oldalon) Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! A Plovdiv városi és tartományi dol­gozóknak forró elvtársi üdvözletet ho­zunk a Román Népköztársaság mun­kásaitól, parasztjaitól és értelmiségiei­től, akik, akárcsak Önök, a szocializ­must építik szabad hazájukban. Az önök városa régi forradalmi ha­gyományairól ismeretes. Plovdivban tevékenykedett hosszú éveken át Dimi­­tar Blagojev, Vaszil Kolarov és sok más lánglelkű forradalmár. Az önök országában tett rövid lá­togatásunk alatt mindenütt láttuk a dolgos és lelkes nép munkájának gyü­mölcsét. Plovdiv az utóbbi évtizedben sokat fejlődött. (Új vállalatok létesül­tek az Önök városában. A Plovdiv kör­nyéki parasztok jelentős sikereket ér­tek el a falu szocialista építésében. Virágzik és terjed a kultúra, megnöve­kedett az iskolák és más kulturális intézmények száma. Az Önök eredményes munkája, ked­ves elvtársak, élénk képet nyújt a megújhodást jelentő nagy átalakulá­sokról, a bolgár népnek a kommunista párt vezetésével az ország gazdasági és kulturális fejlődésében, a szocializ­mus építésében elért jelentős sikereiről. A népi demokratikus rendszer be­vezetése országukban felszabadította a milliós tömegek alkotó erejét és kez­deményezését, amelyet a burzsoá­ föl­­desúri uralom a múltban elfojtott. A bolgár népnek a népi demokratikus hatalom éveiben elért sikerei az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra s a dolgo­zók életszínvonalának emelése terén, a marxi-tenini tanok által vezérelt Bol­gár Kommunista Párt irányvonalának helyességét bizonyítják. A romániai dolgozók szívből örvendenek a bolgár dolgozók sikereinek, örömmel töltik el ezek a sikerek az összes szocialista országok dolgozóit, a béke és a hala­dás harcosait mindenütt a világon. A román nép, csakúgy mint a bol­­­gár nép,­ fáradhatatlan alkotó munkát fejt ki, hogy biztosítsa a Román Nép­­köztársaság gazdasági és kulturális felvirágzását, a dolgozók jólétét, a szo­cializmus teljes győzelmét hazájában! Népünk számottevő sikereket ért el az ország szocialista iparosításában. Szüntelenül növekszik és fejlődik a mezőgazdaság szocialista szektora. Jelentős eredményeket értünk el a kul­túra fejlesztése terén is. Évről évre növekszik a városi és falusi dolgozók életszínvonala. Népeink sikerei és győzelmei, ked­ves elvtársak, azoknak a mélyreható történelmi átalakulásoknak köszönhe­tők, amelyek országainkban a marxis­ta-leninista pártok vezetésével valósul­tak meg. Hiába próbálja rágalmazni az imperialista propaganda népi de­mokratikus rendszerünket. Népeink nagyszerű megvalósításai szerte­fosz­latják ezt a hazug propagandát. Né­peink alig 13 esztendő alatt hatalmas lépéssel haladtak előre a múltbeli gaz­dasági és kulturális elmaradottság felszámolásának útján, a két szocia­lista ország sokoldalú felvirágoztatá­sának útján. Népeink történelmi jelentőségű si­kereinek elérésében nagy szerepe volt annak, hogy Románia, éppen úgy mint Bulgária, internacionalista testvéri se­gítséget kapott és kap nagy barátunk­tól és segítőtársunktól, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségétől. Romániát és Bulgáriát kölcsönös se­gélynyújtási és baráti együttműködé­si kapcsolatok fűzik a szocialista tá­bor összes országaihoz. A szocialista országoknak a test­véri együttműködésen, a kölcsönös se­gélynyújtáson, a jogegyenlőségen és a kölcsönös megbecsülésen alapuló új­­típusú kapcsolatai elősegítik minden egyes ország erősödését és haladását, s a szocialista országok egész közös­ségének további erősödését és haladá­sát. Országainkban minden téren tapasz­taljuk e testvéri kapcsolatok és a kölcsönös internacionalista támogatás gyümölcsöző eredményeit. Országainkat, amelyek mindketten a szocialista országok nagy családjának tagjai, szoros, megbonthatatlan ba­rátság fűzi egymáshoz. Ismeretesek népeink barátságán?1­ évszázad«?* ‘ha­­gyományai; történelm­i sorsuk szoros egybefonódása, a szabadságért és füg­getlenségért vívott közös harcokban kiontott vérrel megpecsételt testvéri­ségük. A népi demokratikus rendszer győzelme Romániában és Bulgáriában még mélyebb értelmet, még gazdagabb tartalmat adott barátságunknak; ez a barátság két szocialista ország ba­rátsága, amelyeket azonos célok és tö­rekvések fűznek egybe, két olyan or­szág barátsága, amelyek szilárd elha­tározással haladnak a lenini után, a szocializmus építésének útján. Ez a meleg, őszinte elvtársi barát­ság hatott át bennünket és elvtársain­kat, a Bolgár Kommunista Pártnak és a népi Bulgária kormányának képvi­selőit most is, tárgyalásaink alatt. A megbeszéléseink során újból­­nem­mel és megelégedéssel állapíthattuk meg, hogy nézeteink az összes meg­vitatott kérdésekben, mind az orszá­gaink és pártjaink közti kapcsolatok tekintetében, mind pedig a nemzetkö­zi kérdéseket illetően azonosak. Meg­győződésünk, hogy tárgyalásaink e­­redményei elő fogják mozdítani a ro­mán-bolgár barátság további elmé­lyülését, a Szovjetunió vezette szocia­lista tábor barátságának és egységé­nek megerősödését és megszilárdulá­sát. f f -'V 7 I ' : Egyben úgy véljük, hogy tárgya­lásaink gyümölcsöző eredményei h­oz­­zájárulást jelentenek a világbélie i meg­­szilárdításához. A népek közti béke megerősítésének problémája a szocia­lista országok külpolitikájának köz­ponti kérdése. Ezek az országok ag­godalommal látják az agresszív impe­rialista körök arra irányuló szüntelen erőfeszítését, hogy megsemmisítsék a nemzetközi feszültség enyhítésének út­ján elért eredményeket, kiélezzék a nemzetközi feszültséget, fokozzák a hi­degháborút és a világ különböző ré­szeiben megteremtsék a nyugtalanság és a nemzetközi viszályok tűzfészkeit. A békeszerető népek nem nézhetik kö­zömbösen Németország remilitarizálá­­sát, a fegyverkezési hajszát, az im­perialisták közel- és közép-keleti csel­szövéseit. A román és a bolgár nép, akárcsak a szocialista országok többi népe, bé­két akar. Népeink nem szőnek senki ellen agressziós, hódító vagy leigázó terveket. A mi külpolitikánkat a világ összes népei ismerik. Ez a következe­tes politika a béke megvédésére, az összes országok békés egymás mel­lett élésére irányul, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, az összes nem­zetközi vitás kérdések békés megol­dását célozza. A Román Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság hathatósan elő­mozdították és előmozdítják a bé­ke megőrzésének és megszilárdítá­sának ügyét, a nemzetközi feszült­ség enyhítésének ügyét. Az ENSZ ke­retében és más nemzetközi szervezetek útján kifejlesztették nemzetközi, gaz­dasági és kulturális kapcsolataikat. Az összes békeszerető országokkal e­­gyütt szilárdan támogatják a béke és a nemzetközi biztonság ügyét. Romá­nia és Bulgária támogatják az általá­nos leszerelés megvalósítására vonat­kozó szovjet javaslatokat és minden olyan intézkedést, amely a fegyveres erők csökkentéséhez, az atom- és a hidrogénfegyver eltiltásához vezethet. A fegyverkezési hajsza megállítása, a nemzetközi megegyezés létrehozása ebben a kérdésben — az összes bé­keszerető országok elsőrendű feladata. (Folytatás a 2. oldalon)

Next