Előre, 1957. május (11. évfolyam, 2963-2987. szám)
1957-05-03 / 2963. szám
Világ proletárjai egyesüljetek. XI. évfolyam 2963 sz. * 4 oldal ára 20 iráni * 1957 május 3. péntek Világszerte az egység és összefogás jegyében ünnepelték meg a dolgozók május elsejét (Belföldi tudósítások 2. oldal) (Külföldi tudósítások 4. oldal) A proletár nemzetköziség zászlaja alatt ünnepelt az ország (M. Cioc felvétele) A fővárosi dolgozók nagy májusi seregszemléje Milyen felemelt érték a virágbaborult május első napján tanúja lenni az emberiség tavaszát jelentő munkásosztály erejének, fiatalságának, örömének. Pekingtől Berlinig, Melbournetől Párizsig, szerte a világon május elseje emlékeztetője a dolgozók nemzetközi szolidaritásának, az emberiség jövőjének hirdetője, az új, szocialista rendet teremteni elhivatott osztály nemzetközi egységének seregszemléje. Hazánkban is mély hagyományai vannak május elseje megünneplésének. A fővárosban csakúgy, mint a kisebb városokban, vagy a falvakon minden évben ezres tömegek vonulnak fel hitet tenni a szocializmus építése mellett. A felvonuló munkásgárdák, az eredményeikre büszke üzemi munkások, a vállalatok és intézmények szervezett dolgozói, a falvak dolgozó népe, a sportoló ifjúság a jövő letéteményesei, a mai vörös nyakkendős pionírok Bukarestben, akárcsak Temesváron vagy Bókában, Gyergyószentmiklóson vagy Fetestiben népünk törhetetlen egysége mellett tett hitet 1957 májusának első délelőttjén. Az elhangzott ünnepi beszédek kidomborították népünk eredményeit a szocializmus építésében, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a néphez hű haladó értelmiség megbonthatatlan egységét. Május 1. mindig is seregszemle volt. Az volt az illegalitás nehéz éveiben, az volt az elmúlt esztendőkben is, amikor felszabadult népünk országot építő nagy lendületével minden május elsején megemlékezett sikereiről. S az volt most is, 1957 május elsején. Jó óráival a hagyományos nagygyűlés megkezdése előtt, emberek sűrűje hullámzik már a hatamas Sztálin-téren. Vörös zászlókat hoztak magukkal, feliratos táblákat, arcképeket emelnek magasra. Marx, Engels, Lenin képeit, pártunk Központi Vezetősége Politbürója tagjainak arcképeit, a testvéri kommunista- és munkáspártok vezetőinek képeit. A főtribün felett hatalmas földgolyó, amelyet virágfüzér fon körül, s mellette lengő vörös lobogón a felírás: „Május elseje“. Halk zsibongás hallszik • a téren ünnepváró hangulat. A rádió riporterei helyeiken vannak már s amott a főtribün jobboldali szárnya mellett a bukaresti televízió operatőrjei várják, hogy országunk történelmében először közvetíthessék a május elsejei felvonulást. Kilenc óra. A hatalmas téren elhalkul a zsibongás, aztán felhangzik ezer meg ezer összeverődő tenyér tapsa. A hivatalos tribünön helyet foglalnak a következő elvtársak: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, dr. Petru Groza, Gheorghe Apostol, Emil Bodnaras, Petre Borilä, Nicolae Ceausescu, Iosif Chisinevschi, Miron Constantinescu, Alexandru Draghici, Mogyorós Sándor, Dumitru Coliu, Leonte Rautu, Leontin Salajan, Stefan Voitec, Fazekas János, Vladimir Gheorghiu, Alexandru Birlädeanu, dr. C. I. Parhon professzor, akadémikus, Traian Savulescu professzor, akadémikus és Florian Danalache. A főtribün jobb és baloldali szárnyán ott ülnek az RMP KV tagjai, miniszterek, a társadalmi szervezetek, központi intézmények vezetői, akadémikusok, írók, művészek, tábornokok és főtisztek. A diplomáciai testület számára fenntartott emelvényen a bukaresti diplomáciaikirendeltség vezetői és a diplomáciai testület mas tagjai foglalnak helyet. Május elseje ünnepségeire hazánkba érkeztek a Szakszervezeti Világszövetség képviselői, s 19 ország küldöttei, hogy tanúi lehessenek a dolgozók nagy seregszemléjének. Ott ülnek az emelvényeken a május elsejei verseny legkiválóbbjai, munkások, mérnökök, technikusok és tisztviselők a fővárosi üzemekből, zsilvölgyi bányászok és a resicai acélolvasztárok, gépgyártóink, a kőolajkutak szorgos munkásainak küldöttei. Képviselve van itt rajtuk keresztül az egész dolgozó nép, az egész ország, mindazok, akik erejük és tehetségük latbavetésével valóra váltják országépítő terveiket, fejlesztik szocialista iparunkat. Mellettük ott láthatjuk dolgozó parasztságunk kiváló képviselőit, kollektivistákat, az állami gazdaságok küldötteit. A zenekar eljátssza a Román Népköztársaság himnuszát. Megkezdődik a május elsejei nagygyűlés. Florian Danalache elvtárs megnyitó szavai után Gheorghe Apostol elvtárs lép a mikrofon elé s a Román Munkáspárt Központi Vezetősége, a Román Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa nevében köszönti a dolgozókat május elseje alkalmából. Hatalmas éljenzés a válasz, ezren meg ezren éltetik a Román Munkáspártot, szocialista építőmunkánk vezető erejét. Tapsuk és éljenzésük lelkes helyeslése pártunk és kormányunk politikájának s elkötelezettség a további munka, a további küzdelem mellett A nagygyűlés végetért. Jönnek a munkásgárdák Percnyi csend pihen meg a téren. A partizán indulót kezdi játszani a katonazenekar. A dübörgő ritmusok végighömpölyögnek a sugárút hoszszán. Megkezdődik a május elsejei hagyományos, felvonulás. Felsorakoznak a munkásgárdák. A Sztálin-tér bejáratánál szürkeruhás, fegyveres munkáscsoport tűnik fel. A munkásgárdák lobogóját hozzák. Mögöttük végeláthatatlan oszlopban indulnak a térre a fegyveres egységek. Tizes tömött sorokban, mindegyikük szürke zubbonyban, karjukon nemzeti szinű szalag, vállukon fegyver. Dübörög léptük alatt a hatalmas tér. Mire a tér közepére ér az oszlop dereka, mintha megszázszorozódott volna a partizán induló lüktető ritmusa. Igen, mert ezer és ezer lépés robaja olvad össze a dobok ütemével. Egység egység után ér a főtribün elé, zúg a taps az emelvényekről, de mindezt elnyomja a teret átfogó sorok lépésének ritmusa. (Folytatás a 2. oldalon) A FŐVÁROSI ÜNNEPSÉG KÖZPONTI EMELVÉNYE Televíziós állomásunk operatőrjei a távollevők otthonába is közvetítik az ünnepi felvonulás mozzanatait, lelkes hangulatát Gheorghe Apostol elvtárs beszéde a május elsejei nagygyűlésen Kedves elvtársak és elvtársnők! Május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának, a világmunkásság testvériségének napja alkalmából, kérem, fogadják a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének, a Román Népköztársaság kormányának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának üdvözletét és meleg jókívánságait. Velünk együtt s körünkben ünneplik meg május elsejét 19 ország dolgozóinak küldöttei , valamennyiünk kedves barátai. Meleg, testvéri üdvözlet szeretett vendégeinknek. Elvtársak! Szabad ország, szabad embereiként, munkánk gyümölcsének gazdáiként ünnepeljük május elsejét s haladunk tovább a győzelmes szocializmus fényes útján. Az uj, szocialista életet építő román nép jogos hazafias büszkeséggel veszi ma számba elért eredményeit. Egykor elmaradt országunk rövid idő alatt állandóan növekvő szociális,ta iparra támaszkodó, lendületesen fejlődő mezőgazdasággal, virágzó tudománnyal és kultúrával rendelkező országgá vált a dolgozók lelkes munkája nyomán. Egyre meghittebbé válik a román nép és a vele együttélő nemzetiségek testvérisége. A párt és népi demokratikus államunk nemzeti politikájának helyességét bizonyítja ez. A munkásosztály kiemelkedő sikereket ért el az RMP II. kongresszusa határozatainak és az RMP KV 1956 decemberi plenáris ülésén hozott intézkedések valóraváltása során. Szocialista iparunk össztermelési tervét ez év első negyedében 107 százalékra teljesítettük. Számos vállalatban magasabb mutatószámokat értek el a gépek és gépsorok kihasználásában és jelentősen csökkentették az önköltséget. Számottevő eredményekkel köszönti május elsejét szorgalmas, dolgozó parasztságunk is, a munkás,osztály hű szövetségese az új, szocialista rendszer felépítésében. A mezőgazdaság szocialista szektora fejlődik és erősödik. Több mint 860 ezer dolgozó parasztcsalád tömörült mintegy 12 ezer kollektív gazdaságba és mezőgazdasági társulásba. Mind a szocialista szektorhoz tartozó dolgozó parasztságnak, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, mind pedig az állami gazdaságok és gépállomások munkásainak és gépészeinek most fokozottan kell munkálkodnak, hogy idejében fejezzék be a tavaszi mezőgazdasági munkákat és a növényápolást. Ezzel kell biztosítaniuk a jó termést, az ipar még jobb ellátását nyersanyaggal, a lakosság ellátását mezőgazdasági termékekkel. Hazánk dolgozói nagyrabecsülik a tudomány és kultúra művelőinek, a művészet ápolóinak hozzájárulását, az értelmiségiek hozzájárulását a szocializmus építéséhez. Meg vagyunk győződve róla, hogy tudományos és kulturális dolgozóink, művészeink kitartóan fognak harcolni, hogy a tudomány, a technika, az irodalom és a művészet egyre jobban szolgálja a nép ügyét, a szocializmus és a béke ügyét. Elvtársak! Ma, május elsejének ünnepén gondolataink szeretettel szállnak nagy barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió felé, amelyben először épült fel a szocialista társadalom. A szovjet emberek és velük együtt a kommunista, és munkáspártok vezetésével a világ valamennyi dolgozója ebben az évben ünnepli 40. évfordulóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, amely megnyitotta az utat az emberiség előtt a kommunizmus felé. A világ dolgozói a békéért, demokráciáért és szocializmusért folyó harcukban újabb győzelmekkel készülnek megünnepelni ezt az évfordulót. A szocializmus — az az eszme, amelyhez az egész dolgozó emberiség reménye fűződik — győzött a Szovjetunióban s diadalmasan halad előre a Kínai Népköztársaságban, az európai és ázsiai népi demokratikus országokban. A szocializmus ma már hatalmas világrendszer, amely óriási mértékben befolyásolja az emberiség egész történelmi fejlődését. A szocialista tábor országaiban az idei május elsejét a gazdasági élet a kultúra fellendülésének, az általános jólét növekedésének jegyében ünneplik a dolgozók. A szocialista országok népeinek minden egyes újabb sikere megerősíti és növeli az egész világ dolgozóinak a békébe és szocializmusba vetett hitét. Forró üdvözletünket küldjük a kommunizmust építő hős szovjet népnek, a béke rettenthetetlen védelmezőjének, testvéri üdvözletünk a nagy kínai népnek és mindazoknak a népeknek, amelyek sikeresen építik a szocializmust. A kapitalista országok dolgozói a kíméletlen kizsákmányolás és az életszínvonaluk csökkentése ellen harcolva, a békéért, a szabadságért és a szocializmusért vívott küzdelem jegyében ünnepük május elsejét. A kapitalista országok munkásosztálya egyre inkább számot vet azzal, hogy országaikban csak akkor folytathatnak a nép érdekeinek megfelelő nemzeti politikát, csak akkor vethetnek gátat az imperializmus elnyomó terveinek, ha a munkásosztály egyesíti erőit és maga mellé tudja állítani a társadalom összes demokratikus és haladó erőit. Valamennyi ország kommunista és munkáspártjai keményen küzdenek a marxi-lenini munkásmozgalom egységének megszilárdításáért, mert a nemzetközi munkásosztálynak ez a legértékesebb kincse, a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott nagy harc győzelmének ez a legbiztosabb záloga. Szabad népünk testvéri üdvözletét küldi a kapitalista országok és a gyarmati és függő országok munkásainak, parasztjainak és értelmiségieinek és teljes győzelmet kíván nekik igazságos harcukhoz a kizsákmányolás és elnyomás ellen, függetlenségük elnyeréséért és megvédéséért, a békéért és a társadalmi fejlődésért. Elvtársak ! Ebben az évben az egész földkerekségen a világ dolgozói és az összes haladó és demokratikus erők összefogásának napjaként ünnepük meg május elsejét — az összefogásét abban a harcban, amelyet ezek az erők egy újabb világháború kitörésének megakadályozásáért, a béke megvédéséért és megszilárdításáért vívnak. A világ dolgozóinak szolidaritása a szocialista tábor népeivel, elsősorban a Szovjetunióval, legyőzhetetlen akadály az agresszív imperialista tervek megvalósításának útjában. Nem fér hozzá semmi kétség, hogy ha a béke fenntartásában és megszilárdításában érdekelt népek, vagyis a világ összes népei éberek lesznek és egyesült erővel, kitartóan fognak küzdeni, megakadályozhatják az imperialista köröket háborús terveik és cselszövéseik végrehajtásában, ismét enyhülés állhat be a nemzetközi kapcsolatokban, megvalósulhat a népek békés együttműködése. Népünk tisztában van azzal, hogy milyen nagy erőt képvisel a mindannyian egyért, egy mindannyiért elvet valló hatalmas szocialista tábor keretében, ezért teljes mértékben támogatunk minden olyan javaslatot, mely a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul, és ezután is határozottan elutasítunk minden olyan kísérletet, melynek célja az ország beügyeibe való beavatkozás. Vegyék tudomásul mindazok, akik a kapitalizmus exportálásával kísérleteznek, hogy ha (Folytatás a 2. oldalon)