Előre, 1957. szeptember (11. évfolyam, 3065-3089. szám)
1957-09-01 / 3065. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPDA XI. évfolyam 3085. szám * 8 oldal ára 20 báni * 1957 szeptember 1. vasárnap A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak üdvözlete az Előréhez Az Előre megjelenésének 10. évfordulója alkalmából a Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársaság Ainisztertanácsa meleg üvözletét küldi a szerkesztőség dolgozóinak, munkatársainak, önkéntes levelezőinek és technikai személyzetének, s újabb sikereket kíván nekik népi demokratikus rendszerünk nagy vívmányainak népszerűsítésében, a hazaszeretet, a román nép és a nemzeti kisebbségek testvériségének ápolásában, a dolgozók internacionalista nevelésében, a lap kapcsolatainak megerősítésében a néptömegekkel, a tömegek mozgósításában a szocializmus építésére hazánkban és a béke megvédésére. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének Törvényerejű rendelete az Előre I. osztályú Munkaérdemrenddel való kitüntetéséről Megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából, munkájában szerzett kivételes érdemeinek elismeréséül, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége törvényerejű rendelettel, I. osztályú Munkaérdemrenddel tünteti ki az Előre napilapot. Dr. PETRU GROZA AVRAM BUNACIU a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke titkára Bukarest, 1957. augusztus 31. 4 ezerkilencszáznegyvenhét szeptember elsején jelent meg a lap első száma. Akkor a példányszáma alig haladta meg a tízezret. Az azóta eltelt évtizedben háromezer és egynéhány számot nyomtattak ki és magai Előre példányszáma meghaladja a száztízezret. Ez a nyers mérleg. Azonban a valóság, a lap első évtizedének története sokkal gazdagabb annál, mint amennyit ez a pár adat kifejez. Az Előre tíz évének története szinte egy az ország, a nép történelmével. Tíz ével ezelőtt hazánk a nagy változások, társadalmi átalakulások korszakát élte. 1947 őszén a mun- 4 kásosztály vezetésével hazánk egyre nagyobb si- 4 kereket ért el azon a történelmi uton, amelynek kapuit tizenhárom évvel ezelőtt, 1944 augusztus 23 án nyitotta meg a győzelmes fegyveres felkelés, az or- 4 szag felszabadítása a fasiszta iga alól a Szovjetunió testvéri segítségével. Azon a tíz évvel ezelőtti őszön a munkásosztály vezette dolgozó nép újabb és újabb 4 állásokból szorította ki a megdöntött tőkés-földesúri rendszer képviselőit és egyre inkább megérlelődött a 4 kedvező feltétel az utolsó bástya, a monarchia meg- 4 döntésére. * ^ Per* harcba hívta és vezette a dolgozókat a há-4 boli sújtotta gazdasági élet helyreállítására, az új, a szocialista Románia felépítésére. Közvetlen feladatként ■ állt a népi erők előtt, hogy eltávolítsák a politikai életből az utolsó tőkés elemeket, megtörjék a burzsoázia gazdasági hadállásait, hogy megteremtődjenek az alapok a szocialista gazdaság felépítésére. Azon az őszen a nagy események sodrában kezdtek élesen ki- rajzolódni a szocializmus felé vezető út körvonalai. 1947 ősze és 4. tavasza az ország ésetében különösen nagy jelentőségű időszakasz volt. A román dolgozó néppel testvéri szövetségben az ország nemzetiségei és így a romániai magyarság is, 4 hűséggel követték a munkásosztály lenini pártjét a szocialista ország megteremtéséért vívott harcban. I Az ország nemzeti kisebbségeinek, a romániai ma gyarságnak politikai állásfoglalását történelmi tények határozták meg. A párt már a fasizmus sötét évei ? alatt, az illegalitás nehéz körülményei között magasra ? emelte a nemzetiség egyenjogúságának zászlaját, ? egyetlen védelmezőként állott ki az elnemzetlenítő törkés földesúri rendszer éveiben a nemzetiségek érdekei mellett. A párt mindjárt a felszabadulás után azért küzdött, hogy állampolitika rangjára emelje a nemzetiségek egyenjogúságát. A párt azt tanította, hogy nem szabad az a nép, amely másokat elnyom, hogy a szocializmus felé vezető úton maradéktalanul meg kell valósítani a nemzetiségek egyenjogúságát, mert ez éppen az a társadalmi berendezkedés érdeke és erőforrása. Ilyen körülmények között jelent meg a Romániai Magyar Szó legelső száma, mint a romániai magyar- 4 ság központi, a fővárosban megjelenő politikai napilapja. Az ország történelmében ekkor jelent meg először országos nemzetiségi politikai napilap. Ternté- 4 szeles, hogy a lap első számától kezdve a párt vezette harc hatékony fegyverévé vált. ? A mai napon elérkeztünk az Előre megjelenésének 4 tizedik évfordulójéhoz Nem készítünk mérleget és * nem csinálunk számvetést, hiszen a lap napról napra részt vett abban a történelmi nagy munkában, mely a népi demokratikus rendszerünk megszilárdításáért és I felvirágoztatásáért folyt és folyik. Nem csak történe- i te egy az ország történetével — sikeres az ország, a párt vezette dolgozó nép sikerei, az előttünk álló fel- adatok pedig egyek az egész ország előtt álló fel- adatokkal. Az Előre mindenkor arra törekedett, hogy kivegye részét az ország szocialista iparosításáért folyó harcból, hogy hatékony eszköz legyen az állatmosított vállalatok munkásigazgatóinak kezében, a gyárakban a termelés megszervezéséért dolgozó kom- s munisták kezében, a szocialista munkaversenyek meg- születésekor és kiteljesítésekor, az ötéves tervek nagy-szerű évei alatt, amikor új városok jelentek meg hazánk térképén, amikor hozzákezdtünk megépíteni új szocialista iparunk alapegységeit. Az Előre cikkei sefgitséget jelentettek dolgozó parasztságunknak a Ma- Iros mentén, a Kárpátok lejtőin, a bihari alföldön, amikor hozzákezdtek a falu szocialista átalakításához. * amikor hozzákezdtek dolgozó parasztjaink, hogy összeszántsák földeiket, bevezessék a korszerű agro- technikai módszereket, hogy mentői több gabonát adjanak a városnak, az országnak. Az Előre, mint a Román Népköztársaság néptaná csainak lapja, hírt hozott demokratikus új államappa- s rítusunk, néptanácsaink — az államhatalom helyi szerveinek — tevékenységéről, és mint kollektív szerfvező adott esetekben arra törekedett, hogy a népta-nácsi dolgozók munkája egyre nagyobb méretekben bontakozzon ki. Az Előre jelen volt kulturforradalmi munk kibontakozásánál és igyekezett elősegíteni ha ssábjain fejlődő hazai magyar irodalmunk, szel lemi életünk, művelődési munkánk elhaladását, hirt hozott, támogatta, serkentette iskoláink, színhá- ? zaink, művelődési otthonaink, könyvtáraink minden 4 napi munkáját. Tükrözte a lap nagy társadalmi át- talakulásainkat, az új szocialista erkölcsű, életszemlé- ? letű ember kialakításáért folyó hatalmas nevelőmön- s ha megannyi apró vagy gigászi lépését, eredményét, s bírálta a hibákat, hozzásegített nem egy munkacso-portot a hibák kijavításához. A Romániai Magyar Szó és később az Előre egyik legfontosabb feladatá-nak tartotta, hogy erőteljesen kivegye részét a Román Munkáspárt harcából, hogy a párt lenini nemzetiségi politikája valósággá váljon. A párt jelentős fegyverévé vált a lap a nemzetiségi egyenjogúság szellemének és gyakorlatának meghonosításában. És beszélni kell arról a munkáról is, amelyet a lap azért végzett, hogy százezres olvasótábora napról napra tájékozódhasson a nagyvilág eseményeiről, a szocialista tábor országainak életéről, a tartós béke megőrzéséért folyó világméretű nagy mozgalom megerősödéséről. . Az Előre tíz éves munkáját az a törekvés jellemezte, hogy mentős inkább eleget tegyen a kommunista sajtó hivatásának. A kommunista sajtónak jelentős szerepe van az ideológiai munkában, a szocialista építés gyakorlata által felvetett elméleti kérdések megvitatásában és tisztázásában. Az Előre hasábjain is számos cikk és értekezés jelent meg, amely felvette a harcot az elméletet megkötő dogmatikus szemlélet ellen. Ez az ideológiai tevékenység olyan időszakban folyt, amikor ezzel párhuzamosan, a munkásosztály ideológiájától idegen nézetek, liberális és ellenséges nézetek is próbáltak szárnyrakapni. A kommunista sajtónak feladata erőteljesen felvenni a harcot, leleplezni és szétzúzni minden fajta ellenséges vagy zavart keltő „elméletet” és nézetet. (Folytatása a 3. oldalon) ? ! ...... A korszerűen berendezett segesvári fajanszgyár nemsokára megkezdi működését. A gyár munkásai már begyújtották a mészégető kemencét és megkezdték a félautomatikus formázó gép kipróbálását. MAI SZÁMUNKBAN: B Beke György: Újság a faluban (2. oldal) • Kovács György: Régi szerkesztőségi asztalok mellett (3. oldal) • Dános Miklós: Az ólombetű (3. oldal) is Szabó Gyula: Részlet a Gondos atyáfiság II. kötetéből (4. oldal) • Szemlér Ferenc: Virágok közt; Anavi Ádám: Útinapló — versek (4. oldal) B Nagy István: Ifjú darvak között (5. oldal) • Szász János: Utijegyzet a Szovjetunióból (5. oldal) B Bányai László: Proletár nemzetköziség és nemzeti kérdés (6. oldal) a Bugyi Pál: A fejlődés útján (6. oldal) • Balogh Edgár: Újságolvasó üdvözlete (6. oldal) intézkedések az egészségügyi dolgozók javított bérezési rendszerének bevezetésére * Élüzem zászlót nyert a békási cementgyár * Könnyűiparunk felkészült az őszi idényre * Sztálin tartomány számos helységében is látható a fővárosi televízió adása ÁTSZERVEZIK AZ ORVOSI ELLÁTÁST, JAVÍTJÁK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK FIZETÉSÉT A Minisztertanács a napokban határozatot hozott az orvosi ellátás megjavítására és az egészségügyi és népjóléti intézményekben dolgozó személyzet javított bérezési rendszerének bevezetésére. A határozat intézkedéseket irányoz elő a kórházak, poliklinikák és egészségügyi körzetek által nyújtott szakorvosi ellátás megjavítására. A határozat értelmében felülvizsgálják a vállalati orvosi ellátás rendszerét, újabb egészségügyi körzeteket létesítenek a városokban és a falvakon, nagyobb számú belgyógyásszal, gyermekorvossal és fogorvossal egészítik ki a falusi egészségügyi körzeteket, kiszélesítik a rajoni poliklinikák és falusi kórházak hálózatát. Az 1957 augusztus 1-től kezdődőleg bevezetett bérezési rendszer figyelembe veszi az egészségügyi személyzet munkakörét, szakképzettségét és szolgálati idejét. A határozat értelmében a szakorvosi és főorvosi tisztségek betöltése ezentúl szakvizsga, illetve versenyvizsga alapján történik. Azok a főorvosok és szakorvosok, akiknek az előírt szakvizsgáik nincsenek meg és azokat időközben nem teszik le, legfeljebb két évig tarthatók meg beosztásukban. A határozat előírja az egészségügyi intézmények osztályozásat és megszabja a szolgálati idő után járó, továbbá a vezető kádereket, a nehéz, vagy rendkívül nehéz munkakörülmények között dolgozó, valamint a falusi egészségügyi viszonyokban jártas orvosokat megillető pótjavadalmazást. A BÉKÁSI CEMENTGYÁR KITÜNTETÉSE Szombaton délután ünnepség keretében adták át a ,,XX. Kongresszusi békási cementgyárnak az élüzem zászlót a gyár első félévi kimagasló teljesítményéért. Noha az üzem első félévi termelési tervét a múlt évihez viszonyítva 50 százalékkal emelték, a gyár munkaközössége 36.547 tonna cementet és 30.352 tonna kankért termelt terven felül. A felszerelés tökéletesebb kihasználása révén a munkatermelékenység a terv előirányzathoz viszonyítva több mint 23 százalékkal növekedett. Az első félévben a termelési költséget 5.556.000 lejjel csökkentették. SZÁMOS ÚJ KÖZFOGYASZTÁSI CIKK VÁRJA A VÁSÁRLÓKAT A napokban kötötték meg a pamutipari gyárak a szállítási szerződéseket a kereskedelmi vállalatokkal. A gyárak rendkívül sokféle árucikket ajánlottak fel, gazdag választékban, igen szép színmintákkal. A kereskedelmi szervek ezúttal 30 új cikket kötöttek le, amelyet 300 féle mintával, 4000 féle színösszeállításban szállítanak. Nagy tetszést aratott a jó minőségű, praktikus Hunedoara dokkanyag, amelyet a fővárosi Dacia textilgyár készít, az Albina piké, a szatinirozott defin és az aradi December 30 üzem más gyártmányai, úgyszintén a iasi Tesatura-gyár gazdag kollekciója. Textilgyáraink jól felkészültek az őszi és téli idényre. A fővárosi Industria Bumbacului háromféle új színmintával készíti a düstinett anyagokat ötféle új rajz szerint gyártja a meleg pizsama-anyagokat és ötféle újabb barchent termelését kezdte meg. Az aradi December 30, a lugosi Textilipar, a temesvári Bumbacului és más gyárak a meleg flanelleket, a „Timis" és „barchet polar“ elnevezésű meleg pamutkelméket tetszetős, új színminták szerint gyártják. A második félévben a könnyűipar jelentékenyen növeli a dolgozó parasztság számára szánt gyártmányok termelését is. ÚJABB HELYSÉGEK KAPCSOLÓDNAK BE A TELEVÍZIÓS HÁLÓZATBA A Sztálin tartományban végzett kísérletek azt mutatják, hogy a tartomány számos helységében lehet fogni a televíziós adásokat. Így Földváron, Botfalun, a Méhkertekben, Vidombákon, Szentpéteren, Elöltövényben, Szászmagyároson, Prezsmáron és más falvakban, sőt Sztálinváros egyes külvárosaiban is vették a televíziós adásokat. Most méréseket fognak eszközölni a tartomány egész területén, hogy megállapítsák azokat a helységeket, ahol lehet fogni a televízió adásait. ELUTAZOTT A JUGOSZLÁV IFJÚMUNKÁS KÜLDÖTTSÉG Az IMSZ Bukarest városi bizottságának meghívására országunkban tartózkodó belgrádi ifjúmunkás-küldöttség augusztus 30-án megbeszélést folytatott Virgil Trofin elvtárssal, az IMSZ Központi Bizottságának első titkárával. A jugoszláv vendégek elismeréssel beszéltek a román ifjúság szakképzettségéről, a műszaki káderek tudásáról és a romániai munkások szociális helyzetéről. A belgrádi ifjúmunkás-küldöttség aznap este hazautazott. Az ország dolgozói, a polgári és katonai repülés személyzete ma ünnepli meg a Román NK repülőinek napját. A repülősök ez alkalommal jogos büszkeséggel gondolnak a román repülés dicsőséges hagyományaira. Dolgozó népünk szívében kitörölhetetlenül él Traian Vuia és Aurel Vlaicu — a romániai repülés úttörőinek — emléke. Századunk elején — amidőn a légi terület meghódítása az egész világ kutatóit és tudósait foglalkoztatta — Traian Vuia elkészítette a ..levegőnél nehezebb“ repülőgépét. Ezzel a géppel a Párizs melletti Montesson mezőről első ízben 1906-ban repült fel, megelőzve a braziliai Santos Dumont-t és a francia Blériot-t. A kezdeti eredményeket továbbfejlesztve, Aurél Vlaicu pár évvel később egy egyfedelű gépet szerkesztett, amely tökéletesebb volt sok nyugaton épített gépnél. Aurél Vlaicu 1910 augusztusában, a Cotroceni mezőn megtartott repülő ünnepségen ragyogóan levizsgázott az általa szerkesztett és kormányozott géppel. Mesteri hozzáértésével és gépének minőségével túltett Bibescu hercegen és a francia Mallá kiképző technikuson, akik francia gépekkel repültek és akiket akkor az ország legjobb repülőinek tartottak. A romániai repülés hagyományainak fáklyáját a román nép soraiból kiemelkedett más bátorszívű, tehetséges emberek átvették és tovább vitték. A román nép emlékében örökké él Mihail Zorileanu, aki az első világháború éveiben átrepülte a Kárpátokat és ezzel valóraváltotta Aurel Vlaicu álmát, amelyért ez életével fizetett, valamint I. Montenescu, aki hősi halált halt három német repülőgéppel vívott harcban és sok más repülős. A forró hazaszeretet arra ösztönözte a repüléseinket, hogy szüntelenül fejlesszék elődjeik harci hagyományait. Derék repülőseink a vitéz szovjet repülősökkel együtt sok dicsőséget szereztek a fasiszta iga lerázásáért, Erdély, Magyarország és Csehszlovákia felszabadításáért vívott harcokban. A Hitler elleni háború idején a román légi egységek személyzete 8542 berepülést végzett. 1356 tonna bombát dobott le, 51 tonna lőszert használt fel, komoly veszteségeket okozva a fasisztáknak. A román repülősök nagy véráldozatot hoztak a népek szabadságáért és boldogságáért. A legfelső szovjet katonai parancsnokság többízben napiparancsban méltatta a román repülősök fegyvertényeit, bátorságát és önfeláldozását. Bátor repüléseink hagyományait a népi hatalom nagyra értékeli és továbbfejleszti. A párt és a kormány gondoskodása és a Szovjetunió önzetlen segítsége révén repülésünk nagyarányú fejlődésnek indult. Országunk légijáratainak hossza egyre növekszik. Az utasszállító repülőgépek állományát nemrégen kiegészítették az IL—14 típusú kényelmes gépekkel, amelyek tökéletes biztonságot nyújtanak. Megnyílt a Bukarest-Kijev-Moszkva nemzetközi légi járat, a Bukarest- Budapest-Irága-Bertn járatot pedig Koppenhágáig és Stockholmig meghoszszabbították. Az utazóközönség jobb kiszolgálása céljából a Bukarest-Konstanca, Bukarest-Kolozsvár és a Bukarest-Temesvár légi járatokat megkettezték. Fontos szerepet töltenek ma be az egészségügyi, mezőgazdasági és erdészeti célokat szolgáló repülőgépek. A repülőszolgálat tevékenyen bekapcsolódott a növényi kártevők ellen folytatott küzdelembe. Sportrepülésünk is számottevő sikereket ért el. Egyre több ifjú kapcsolódik be a repülőmoderezésbe, az ejtőernyős sportba, a vitorlázó és a motornélküli repülésbe. Bátor ifji sportolóink egyre kiválóbb eredményeket érnek el. Számos csúcsteljesítménnyel büszkélkedhetnek s ezek közül is kimagaslik Teodor Tanasescu világrekordja az 1001 méteres magasságból, fix pontról végzett ejtőernyős leugrásával. Pártunk, kormányunk és dolgozó népünk nagy gondot fordít a katonai repülés szüntelen megerősítésére. A repülők napja alkalmából a polgári és a katonai repülésök ismét fogadalmat tesznek, hogy tudásukat és képességeiket mindenkor a dolgozó nép szolgálatába állítják. Hazánk bátor repülősei, akik előtt a párt tárta fel a fejlődés felé vezető utat, kötelességüknek tartják ápolni elődjeik dicső hagyományait. TÁVIRAT Ho Si Minh elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, a Vietnami Munkapárt elnökének Fam Van Dong elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének A független Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának XII. évfordulója, a vietnami nép nemzeti ünnepe alkalmából kérjük Önöket, fogadják a Nagy Nemzetgyűlés, a Román Népköztársaság kormánya, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége és az egész román nép meleg testvéri üdvözletét és legőszintébb szerencsekívánatait. A Román Népköztársaság dolgozói szívből örvendenek annak, hogy a vietnami nép jelentős sikereket ért el a gazdaság helyreállítása és fejlesztése, a nemzeti kultúra fejlesztése és felvirágoztatása érdekében kifejtett szorgos munkája során és támogatják nemes küzdelmét Vietnam demokratikus alapon való békés egyesítéséért, amint azt az egész vietnami nép óhajtja. A román és a vietnami nép testvéri kapcsolatai egyre szorosabbakká válnak, mind jobban fejlődnek. A román nép nagy örömmel, meleg baráti szeretettel fogadta nemrégiben Ho Si Minh elvtárs látogatását országunkban; ez a látogatás bizonyítéka annak a barátságnak, amely egyre szorosabban fűzi egymáshoz népeinket, bizonyítéka annak, hogy pártjaink és kormányaink kölcsönösen arra törekszenek, hogy szüntelenül fejlesszék szocialista országaink testvéri együttműködését. Kívánjuk a vietnami népnek és Önöknek, kedves elvtársaink, hogy újabb és egyre nagyobb sikereket vívjanak ki a szocializmus építésének és Vietnam nemzeti egysége megvalósításának nagy munkájában, a vietnami nép jóléte és haladása érdekében, a világ békéjének megszilárdítása érdekében. Dr. PETRU GROZA CHIVU STOICA a Román Népköztársaság Nagy Nem- a Román Népköztársaság Fezgyűlése Elnökségének elnöke Minisztertanácsának elnöke GH. GHEORGHIU-DEJ a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének első titkára