Előre, 1958. február (12. évfolyam, 3195-3218. szám)
1958-02-01 / 3195. szám
2 Újdonsült felekt tulajdonos Uj épületek láttán a ma embere legtöbbször Véleményt mond. Ha megelégedett — tetszését nyilvánítja. Ha valami bosszantja, — bíráló megjegyzést tesz. De ritkán vélekedik ugy, hogy minek is kellett, az uj épület. A nagy építkezések korszakában élünk s az emberek kezdenek elszokni,hogy csodálkozzanak azon, ha valaki követ hord az uj ház talapzatához, vagy a téglák ezreiből vörös,, fal, majd épület emelkedik. Bariha Sándor lakásépítési szándékán azonban nemcsak csodálkoztak, hanem egyesek megdöbbentek, mások viszont fölháborodtak. Szóval házépítési szándéka nagyon is vegyes érzést váltott ki Erdőszentgyörgyön De miért? Barthának nincs joga mutatós, kényelmes téglaházat tervezni és építeni? * Ha megvan a pénze hozzá! Ha valakinek pénze van, arra költi, amire épp akarja. Ez természetes, nem? Miért jár akkor Bartha Sándor a neve szájról-szálra? Miért mind ! ismételgetik vele kapcsolatban, akárcsak valami új anekdotát ? Vajon milyen motort szerelnek í az uj ház alá? Mert kár volna lel bontani, ha mégis el kell költöztetni az új épületet. Barthának az apja ? is szentgyörgyi lehetett, ha itt * örökölt házhelyet.“ ? Merthát a házhelyért folyt a ? beszéd. S ha már itt tartunk, azt is elárulom az olvasónak, hogy a, ? szentgyörgyiek nem azon csodál?okoztak, hogy Bartha házat épít, hanem, hogy hol, milyen helyen. • Merthát a telek Csizmád tulajdon volt, majd a mezőgazdasági társulás alakulásakor, a tagosítása után a közösségé lett. Közel fezküdt a községhez, kiváló minőségű föld volt. Épp zöldségesnek való. Annak is használták a társultak. De a település közelsége más célra is alkalmassá tette. Bartha házhelynek szemelte kit Vannak emberek, akiknek a szándékát nem mindig támasztja alá a célhozérés lehetősége. Sok ■ ilyen ember él ebben a világban. Bartha azonban nem ilyen. — És nemcsak azért, mert jól megtermett, derék, magabiztos és energikus. Hanem elsősorban azért, mert — legalábbis szentgyörgyi viszonylatban — magas a beosztása: a rajoni termékbegyűjtő központ felelőse. Jelenleg legalábbis ez, mert volt már kollektivista Lováradon, társulási tag Erdőszentgyörgyön. Elég-e ennyi egy házhely megszerzéséhez? Barthának legalábbis elégnek bizonyult. Elintézett néhány formaságot: Sóváradon örökölt egy jó hold földet. Ezt elcserélte egy szentgyörgyi születésű földművessel, akinek Sóváradon kellett a föld. A cserébe kapott területet átadta a társulásnak, ezért pedig házhelyet szerzett. Milyen egyszerűnek tűnik. Első látásra. Csakhogy a társulás nem bólogatójánosok gyülekezete, hanem bonyolult emberi közösség, s a vezetőségnek kell tartania magát bizonyos szabályokhoz. Például ahhoz, hogy minden fontos kérdésben a közgyűlésnek kell döntenie. Vagy: házhelyet csak kivételes esetben lehet adni a tagoknak. Akkor sem 25 árnyit. És ha kap is valamelyik tag lakásépítkezésre alkalmas területet, részletenként ki kell fizesse a közösnek. Ezt a pénzösszeget aztán az állóalaphoz csatolják. Szabó Árpád a társulás egykori elnöke azonban csak egy taggal beszélte meg a dolgot. S az történetesen Bartha volt. Persze az is lehet, hogy Bartha beszélte meg Szabóval. Mindegy, két tag beszélgetése még nem közgyűlés. Erdőszentgyörgyön sem. S a határozat: nemcsak Bartha épít, Szabó Bartha szomszédjává válik. Tőszomszédjává. ő ugyanis ez évben akar építkezni. A jó szomszéd sokszor többet ér, mint a rossz testvér — ezt tartották az öregek. E népi bölcsesség igazságát kár volna kétségbevonni, de a salon vezetőinek mégis számolni kellene azzal, hogy Erdőszentgyörgyön kevesen akadnak, akik óhajtanák Bartha és Szabó szomszédságát ilyen formában. A társulás vezetősége visszaélésről beszél. De nem falusi öregaszszonyok módjára, suttogva, kapualatt, mintha nagy titokról volna szó. Nyíltan teszik szóvá vezetőségi gyűlésen. Igaz, hogy nem csak ott, hanem az utcán is, ha szóba kerül a dolog. Ugyanis egy fikarcnyi írás sincs a társulás dosszárjában arról, hogy Bartha hogyan vált telektulajdonossá. Ha valamiről olyan sokat beszélnek nehezen , lehet hinni, hogy nem jut el az illetékesek füléig. Zivataros időben nem szokás és nem is kell, hallgatózni, hogy az ember meghallja a mennydörgést. S ha az égi dörrenés olykor távolinak tűnik is, érdemes felfigyelni rá, mert a felhők közelebb is kerülhetnek s ha az ember nem készül fel, baj érheti. Erdőszentgyörgyön már meg is van a baj. A lakosság, elsősorban a társultak azt szeretnék, ha az illetékesek — miként vihart a meteorológiai állomás — jeleznék már, hogy mikor tisztul ki az ég, s Bartha Sándor lakásépítkezésének kusza történetére mikor és hogy derül fény? KOLOZSI MÁRTON A mesterséges szivacstól a szalmakalapig sokféle termék készül a lupényi műgyapjúfonóda gyártmányaiból Az üzem termékeiből kiállítást készítenek elő A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem dialektikus materializmus tanszékének gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény méltó bizonyítéka a hazai magyar nyelvű filozófiai arcvonal alkotókészségének. Bár személyi összetételében nem eléggé reprezentatív, mert hiszen hiányzanak olyan ismert nevek, mint Gáli Ernő, Tóth Sándor, Jánosi János, Széll Zsuzsa, hogy csak szűkebb értelemben vett bölcsészeti kutatókat említsek, a kötet más szempontból mégis reprezentatív. Híven tükrözi a marxista-leninista filozófia továbbfejlesztésének törekvését Ezért kellemes feladat számot adni arról a benyomásról, miszerint e törekvés eredményesnek mondható a kötet egészének tekintetbe vételénél. Kevés kivétellel ez a kötet munkatársainak életközelségéről tesz tanúságot. Dán Klára, Hajós József, Tóth Imre és Weiszmann Endre a tudomány, Dán Pál, Karlós Miklós és Roth Endre pedig a társadalmi valóság korszerű kérdéseiből indulnak ki, ezekre keresnek választ a marxista-leninista gondolkodás eredményeinek alkotó szellemben való felhasználásával. Balázs Sándor és Saszet Géza tanulmányain érzik még az iskolás kérdésfelvetés. Tordai Zádor témájánál fogva is (A rodoslói janzenizmus) erősen múltba merülő és könyvszagú írást közöl. Ezt a benyomást aláhúzza az a tény is, hogy Hajós József érdekes és a mai magyar kulurélet élő folyamataihoz kapcsolódó filozófia történeti tanulmánya, ezzel ellentétben, aktív és a jelenben gyökerező szemléleti módot képvisel. Ha már Hajós tanulmányát megemlítettük (Néhány hegeli vonat közás a magyar filozófiai irodalomban), ki kell emelnünk konklúzióját, mely szerint, bár a hegeli dialektika általában a marxizmus eszmei előkészítője, a magyar kulturéletben „még a legdialektikusabb hegeliánusok csoportja is kisebb mértékben egyengette az utat, mint a demokratikus szellemű, helyenként materialista elemeket tartalmazó történetírás és a természettudományos materializmus. .“ (215 p) Hasonló konklúziókra jutottak a román gondolkodás kutatói is Kétséges azonban, hogy fenn áll e Hajos fétére, hogy * Tudományos Könyvkiadó, Bukarest, 1957. -a hegesi örökség nagyobb szerepet töltött be, mint a „szórványos utópikus szocializmus“. A kötet rövid ismertetésében nem térhetünk ki az igazán sokoldalú témájú Filozófiai tanulmányok kritikai elemzésére. Alkalomadtán vita tárgyává tesszük (vagy tettük, mint pld. Dán Klára esetében, lásd Probleme de logicá dialectica in filozófia lui S. ff. F. Vogel című munkánk első kötetét, 232. o.) azokat a tételeket, melyek nem tűnnek elfogadhatónak. Megjegyzéseink most globális jellegűek és főleg általános benyomásokon alapulnak. A dialektikus materializmus területén értékes tanulmányokat ad Dán Klára (Az általános és egyedi dialektikájáról), Weiszmann Endre (Adalékok a tér és az idő modern fizikai elméletének tanulmányozásához) és Tóth Imre (A matematikai axiomatika néhány ismeretelméleti kérdése). Balázs Sándor stúdiuma A szubjektív tényező szerepéről az okság, szükségszerűség és véletlen területén inkább fogalmi elemzés jellegével bír, bár tagadhatatlan, hogy igyekszik mind a társadalompolitikai, mind a tudományos élet jelenségeire utalni. Talán túlzott módon a „személyi kultusz“ kérdése köré összpontosítja a téma társadalomtörténeti konkretizálását. Hasonlóképpen, kifogásolható a szükségszerűséget kiegészítő véletlen értelmezése (57 o. és következők); ez kevésbé dialektikusnak látszik, inkább a komplementaritás felé hajol. Tán Klára, Weiszmann Endre és Tóth Imre tanulmányai tagadhatatlanul nemzetközi színvonalú kísérletek Dán Klára az egyedi és általános dialektikájának lérelméleti síkon való tárgyalásában vitathatatlanul új szempontokat vet fel, így lényeges megállapítás az, hogy az általános, a történelmiség kifejezője: az általános a jelen egyedi és a történelmi fejlődés összekötő kapcsa. Az általános reálisan létező Dán Klára azonban nem határozza meg a reális létezést eléggé egyértelműen. Az általános közvetetten létezik (az egyéniben). Weiszmann Endre tanulmánya messze túlemelkedik a szokásos természettudományos tárgyú filozófiai eszmefuttatásokon, éspedig azért, mert a materialista dialektika szakszerű ismeretét összeköti az eredeti tudományos kutatómunkával. Saját fizikai kutatásainak fényében Weiszmann, állandó filozófiai módszertani önkontrollal, filozófiai és természettudományos vonatkozásban egyaránt nyító perspektívákat nyújt a tér-idő elméletben. Tóth Imre a matematikai megismerés filozófiai vonatkozásait fejti ki, komoly történelmi és szakmai felkészültséggel. Sok érdekes megállapítás mellett, tanulmánya nem mentes a marxi dialektikának a hegelre való redukálása tendenciájától, valamint komoly kifogás emelhető az igazság kritérium tárgyalásánál a lenini igazság elmélet kérdésfeltevésének megkerülése miatt. Ezzel kapcsolatban elítélendőnek tartom Tóth ama törekvését (317 o. és a következő), hogy az idealizmus és a matematika fejlődése között belső relációt állítsanak fel: „az idealizmus jóindulatús támogató magatartása a matematikával szemben“ (327 o.) és hasonló állításait, melyek a történelmi tények egyszerűsítő tárgyalásának következményei. Illós Miklós tanulmánya a társadalmi fejlődés szubjektív tényezője szerepének növekedésével foglalkozik napjainkban. Kiemelkedő érdeme, hogy aláhúzza a szubjektív és objektív tényezők egymásba való dialektikus átcsapását és ezzel kapcsolatban feltárja a tömeg tevékenységének objektív szerepét. Az olvasó fájlalja, hogy a terjedelmes tanulmány nem mindenhol mélyíti el tudományosan a felvetett érdekes problémákat. Róth Endre tanulmánya a „néptömegek“ társadalomtudományi kategóriájának meghatározását tűzi ki feladatául. A tárgyalásmód egészségesen köti össze a fogalom kialakulásának történelmi elemzését a jelenkori tényanyag feldolgozásával. Ezt tükrözi konklúziójában is: ,yA néptömegek kategóriájába tartoznak, minden meghatározott pillanatban, a termelő osztályon kívül mindazon osztályok vagy társadalmi rétegek — beleértve, bizonyos esetekben, egyes kizsákmányoló osztályokat vagy azok részeit is —, amelyek a társadalmi termelés rendszerében és az osztályok erőviszonyában elfoglalt helyzetüknél fogva, objektíve a történelmi fejlődés törvényeinek megfelelő álláspontra helyezkednek, a társadalmi haladást előmozdítják és ezzel a lakosság nagy többségének érdekeit szolgálják“ (153- 154 o.) Szociologizáló félreértések elkerülése végett szükséges lett volna precízebben meghatározni a kizsákmányolóosztályok szerepét: egészében egy kizsákmányoló osztály csak forradalmi korszakában sorolható az elemzett kategóriába. (Továbbá úgy véljük, hogy „a történelmi fejlődés törvényeinek megfelelő álláspont“ helyett szakszerűbb a „történelmi fejlődés tendenciájának megfelelő tevékenység" -ről beszélni). Dán Pál tanulmánya az ipari forradalommal foglalkozik, mint fordulóponttal az ember és társadalom viszonyában. Dán Pál írása a kötet legérettebb munkájának tűnik. A szerző elemzi a klasszikus, polgári ipari forradalom kapcsolatát a politikai forradalommal és tudományos pontosságú perspektívát nyit az új ipari forradalom megértéséhez, mely kizárólag a kommunizmus feltételei között valósítható meg a maga teljességében, mind mélységben — minden termelési ágban — mind szélességében, — a föld minden részén. A Filozófiai tanulmányokhoz írt széljegyzeteink minden bizonnyal töredékes képet adnak a gyűjteményről és alig érzékeltetik azokat a problémákat, , amelyeket a tanulmányok felvetnek vagy az ellenvetéseket, amelyeket kiváltanak. Ibben a pár sorban azonban csupán *■* jelezni akartunk egy értékes tudományos jelenséget és felkelteni iránta az érdeklődést. Bár a kötet nem támadja következetesen a mai revizionizmus megnyilvánulásait, szelleménél fogva — ha néhol, mint azt jeleztük, ingadozásokkal is, — lényegében a revizionizmus ellen küzd alkotó, életteli magatartásával. 1 PAVEL APOSTOL I „Filozófiai tanulmányok“*’ Aláírták a román-csehszlovák kulturális egyezmény munkatervét A Külföldi Kulturkapcsolatok Intézetének székházában csütörtökön aláírták a román-csehszlovák kulturális egyezmény alkalmazásának 1958. évi munkatervét. A munkaterv előirányozza művészi együttesek, szólisták, rendezők, újságírók, tanügyi káderek cseréjét, közvetlen megállapodás megkötését egyrészt az RNK Akadémiája, másrészt a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémiák között, az alkotási szövetségek együttműködését stb. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS GYÜMÖLCSEI A Magyar Autonóm Tartomány néptanácsa több marosvásárhelyi vállalattal együttműködve több száz lakást épít a Maros partján. Az építkezéshez mindkét fél tevékenyen hozzájárul. A vállalatok pénzalapokat bocsátanak az építkezést irányító és végrehajtó néptanács rendelkezésére, a néptanácspedig kihasználja a helyi erőforrásokat. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a néptanácsok és a vállalatok együttműködése nem elszigetelt jelenség. Craiovában például mintegy száz lakást építenek ilyen együttműködéssel. Ezek a lakások a város központjában épülnek a craiovai vállalatok dolgozói számára. NAGYARÁNYÚ ÉPÍTKEZÉS A FŐVÁROSBAN Bukarestben is nagyarányú lakásépítkezés folyik. A főváros új tömbházakkal, sőt új városnegyedekkel gazdagszik. ELŐRE Választási tanácsadó Kinek van szavazati joga Hazánk alkotmánya az egész dolgozó nép számára biztosítja a politikai jogok gyakorlását. Az alkotmány 18. szakasza alapján a Román Népköztársaság „minden 18. életévét betöltött állampolgára választó nemre, nemzetiségre, fajra, vallásra, műveltségi fokra és foglalkozásra való tekintet nélkül, kivéve a beszámíthatatlan és méltatlannak nyilvánítottszemélyeket.“ Tehát választási törvényünk is mélyen demokratikus törvény, híven tükrözi népi demokratikus rendszerünk szellemét, az állampolgári szabadságjogok alkotmányunkban foglalt magasztos elveit. Mennyivel fölötte áll a mi választási törvényünk a burzsoá földesvúri rendszer választási törvényeinek, amelyek, mint tudjuk, az állampolgárok több kategóriáját, így például a nőket, a katonaságot, az ifjúságot megfosztották a szavazati jogtól. Arról nem is szólva, hogy népi demokratikus rendszerünk biztosítja a választások teljes szabadságát és titkosságát. Választásaink ünnepélyes kerete, emelkedett légköre méltó keretet ad annak a nagy eseménynek, amelyet a választások jelentenek országunk életében — híven érzékeltetik a pillanat jelentőségét, amelyben egy szabad nép, szabadon nyilvánítja akaratát. Emlékezzünk, nem is olyan régen volt, hogy a burzsoázia választásai a csendőrszuronyok és furkósbotok terrorját zúdították az országra. Míg a burzsoá földesúri rendszer éveiben, például az 1928. évi választáson csak 3.670.000 állampolgárt vettek fel a választói névjegyzékbe és alig 2.300.000 szavazott, a mi választásainkon a választók majdnem száz százalékban az urnák elé járulnak és maradéktalanul fel vannak véve a választói névjegyzékbe . Ez alkalommal is az urnák elé fognak járulni a Román Népköztársaság dolgozói, férfiak és nők, munkások és parasztok, ifjak és katonák, hogy szabadon, minden korlátozás nélkül éljenek szavazati jogukkal. Rendszerünk erejét és demokratizmusát bizonyítja, hogy az elv, az általános szavazójog, mindenki választhat, s csupán a bírói ítélettel, vagy a törvény által méltatlannak nyilvánított személyektől, a nép s a szabadság érdekében vonják meg törvényeink a szavazat jogát. A néptanácsok a lakáskérdés megoldásáért A lakásviszonyok állandó javítása, új lakterületek építése egyik égető kér,dése napjainknak. A lakásépítkezésben felelősségteljes szerep hárul az államhatalom helyi szerveire is. A néptanácsok számos építőanyagipari vállalattal rendelkeznek, tehát nagymennyiségű téglát, meszet, cserepet és faanyagot szállíthatnak az építkezések számára, s ezzel előmozdíthatják a lakterület növelését. A néptanácsok a lakásépítés terén is megmutatták szervező és irányító képességüket. A pénzalapok, valamint a helyi anyagforrások jobb kihasználásával és a túlzott centralizmus hátrányos következményeinek felszámolásával többezer lakást adtak át rendeltetésének. ÉRDEKES KEZDEMÉNYEZÉS A Nagybánya tartományi néptanács egy, vagy két szobából álló, fürdőszoba nélküli, úgynevezett ideiglenes házak építését kezdeményezte a lakáshiány leküzdésére. Ezeket a lakásokat olyanoknak utalják ki, akiknek a lakásviszonyai rendkívül rosszak és akik utóbb az új tömbházakban kapnak majd végleges lakást. Nagy előnyük ezeknek az ideiglenes lakásoknak, hogy bár téglából vannak, építkezési költségük alacsony, továbbá az, hogy mivel régi, lebontott házak helyén épülnek, nem növelik a város kiterjedését, másrészt fel lehet használni a régi házak helyén lévő vízvezetéket, csatornázást, stb. A HELYI ERŐFORRÁSOK FELHASZ- NALÁSA A Kolozsvár tartományi néptanács a helyi erőforrások felhasználásával újabb emeletekkel toldott meg több központi fekvésű épületet (a Horia után, a Szabadság téren) s így jelentős mértékben növelte a lakásállományt. Építkezik a néptanács az olyan központi fekvésű üres telkeken is, ahol az új házakat könnyen be lehet kapcsolni a víz- és villanyhálózatba, csatornázási rendszerbe. A fővárosi néptanács tevékenyen és eredményesen hozzájárul ehhez a nagyarányú építkezési munkához. Új tömbházak épülnek a Magheru sugárút, a Republicii sugárút, a Grivitei út, a Brezoianu utca s az Északi pályaudvar környékén — hogy csupán a főbb útvonalakon folyó építkezéseket említsük. A fővárosi néptanács intézkedéseket tett számos megkezdett építkezés befejezésére is. ★ A néptanácsoknak a lakásépítkezés mellett fontos feladatuk a meglévő lakásállomány karbantartása és javítása. Az 1957-es év ilyen tekintetben új időszak kezdetét jelezte. Városi építkezési vállalatok jöttek létre, s ennek eredményeként a karbantartási és javítási munkálatok mind mennyiségi, mind minőségi szempontból fellendültek. Temesváron például a városi néptanács gondoskodásának eredményeként a helyi erőforrások felhasználásával számos épületet megjavítottak. * A néptanácsok tapasztalatai a helyi gazdasági vezetésben állandóan gyarapodnak, évről évre javul a néptanácsok tevékenysége. A néptanácsok bebizonyították, hogy tevékenyen hozzá tudnak járulni a nép anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez. A néptanácsok lakásépítkezési tevékenységében még kiküszöbölésre váró hiányosságok közül elsősorban azt kell megemlíteni, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az önköltség csökkentésére és arra, hogy az épülő lakásokat minél rövidebb idő alatt befejezzék és átadják rendeltetésüknek. A néptanácsok azonban az elmúlt évek során számos rendkívüli nehéz problémát oldottak meg, ezért bátran állíthatjuk, hogy az elkövetkező években tevékenységük tovább fog javulni. Időjárás A Meteorológiai Intézet közli január 31-én este. Nappal aránylag meleg, éjjel hideg idő várható. Változó felhőzet, délen és délnyugaton éjjel jobbára derült égboltozat, az ország többi részén felhősödés, elvétve kisebb csapadék. Mérsékelt északnyugati szél. Helyenként köd. Hőmérsékleti értékek: nappal mínusz 3 és plusz 8 fok, éjjel mínusz 2 és mínusz 16 fok között. A következő három napra további felmelegedés várható. Folynak a szakszervezeti választások Nagybánya tartományban (Tudósítónktól). Tartományszerte folynak a szakszervezeti választások. A választógyűlések kapcsán alkalom nyílik arra, hogy az üzemek, vállalatok jogfortésibb kérdéseit széles körben megvitassák, a szakszervezetek egy évi munkáját kiértékeljék. Nagykároly rajonban január 26-ig 223 szakszervezeti csoport közül 144 csoport megtartotta a vezetőszervek választását. A nagykárolyi gépállomás negyedik csoportjában Fischer György csoportvezető traktoristát újraválasztották. A szocialista versenyek szervezését példamutatóan végezte, a rendszeresen megtartott termelési értekezleteken alkalmat teremtett a napi kérdések megvitatására. Egész munkájával kiérdemelte a bizalmat. A gépállomás tevékenységének egy évi értékelése során külön szóltak Tempfli János traktoristáról, aki munkájának jó minőségével vált ki és évi tervteljesítése 175 százalék volt. Az egybegyűlt dolgozók megoldásra váró kérdéseket is felvetettek. Felhívták a vezetőség figyelmét például arra, hogy a kedvezményes áron adott munkaruhák elosztását eddig nem szervezték meg kielégítően. A nagykárolyi I. C. Frimu helyiipari vállalat vegytisztító részlegén a dolgozók számos javaslatot tettek a tüzelőanyaghiány megoldására. Kitűntek a jó vizuális agitáció terén a Szatmár városi szakszervezeti csoportok. A szakszervezetek megvalósításait színes, vonzó formában népszerűsítik. A városban január 28-ig 358 csoportban tartották meg a választásokat. A választások tiszteletére számos munkavállalás született. A „Szeptember 1" üzem szakszervezeti bizottsága az nyitómozgalom nagyarányú fellendítését vállalta. A szatmári állami gazdaságban a szakmai továbbképző tanfolyamokat szélesítik ki. A „BUCURESTI" MŰANYAGGYÁR legújabb termékei a műanyagból készült vödrök, poharak, piaci kosarak igen keresettek az egész országban. A közeljövőben új cikkekkel örvendezteti meg a vásárlókat a gyár munkaközössége. Hőálló élelmiszeres dobozokat készítenek majd s műanyagból igen ízléses, praktikus utazóbőröndöket. KRAJOVA TARTOMÁNYBAN eddig 130 falut villamosítottak. A napokban grűl ki a villany Cujmir, Caraula és Virtopu falvakban is. PRÁGÁBAN AZ ÉV ELSŐ FELÉBEN kínai vendéglőt és teaházat nyitnak, amelyben két tapasztalt kínai szakács főz majd a vendégek számára. Az új vendéglátóipari intézmény berendezését és kellékeit Pekingből szállítják Prágába. AZ ODESSZAI ELEKTROTECHNIKAI INTÉZET munkatársai sikeresen közvetítették Ukrajna városai számára a bukaresti kísérleti televíziós adást egy külön erre a célra átépített repülőgép segítségével. A repülőgépre adó- és vevőantennát szereltek rá. Amikor a repülőgép a kievi repülőtérről felszállt, s Odessza felé közeledett, a gép televíziós vevőkészülékének ernyőjén csakhamar megjelent a bukaresti adás. A repülőgép ekkor 3000 méter magasan haladt, ötezer méteres magasságban a kép még tisztább lett, s a hangvétel is kitűnő volt. A kísérteti továbbítást rendszeressé akarják tenni. Tervbevették, hogy az Odessza és Kiev között közlekedő utasszállító repülőgépekre is felszerelnek televíziós készülékeket. ZSILVÖLGYÉBEN MINDEN HARMADIK LAKOSNAK van CEC takarék könyvecskéje. Csupán tavaly 5000-rel növekedett a betétkönyvecskékkel rendelkezők száma. KIÁLLÍTÁS NYÍLT A FŐVÁROSI TELEFONPALOTÁBAN, ahol bemutatják a posta és távközlés dolgozóinak újításait. Az aradi népi művészeti iskola az idén tölti be fennállásának 125. esztendejét. Az iskola zeneművészeti, képzőművészeti, táncművészeti és színművészeti osztályain 700 gyermek és sok felnőtt dolgozó tanul. Képünkön Iosif Buda tanár balett-órát tart a táncművészeti osztály ifjú növendékeivel. * * * 1958. február 1., szombat. A január 31-i lottóhúzás A Központi Lottó január 31-i húzásán a következő számokat húzták ki: 83, 8, 11, 90, 76, 60, 62, 39, 43 A második húzáson, a külön pénznyeremények kisorsolásánál a következő négy számot húzták ki: 55, 45, 81, 70 Ezúttal 3 millió 491 ezer 223 lej kerül kiosztásra. Megjelent az: M'emaufddr 1958 január 30-i 5. (47). száma A lap tartalmából RIPORTOK, CIKKEK Tudósítás a Margitta rajoni IMS? konferenciáról; A Magyar Autonóm Tsrítozófa'i n’j'u vuóinak értekezletéről; Ankét a diákok lakásviszonyáról, élelmezéséről IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Móra Ferenc: Kalcinált szóda (elbeszélés) Szász János: Magnetofon Implon Irén: Emlékezés Tabéry Gézára ’ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ’ Ez a szilikon; A Föld munkása — a szputnyik; Madárszárnyú repülők SPORT A téli spartakiádról, az ifjak sportolásáról; Új labda, jó labda készül a Haja Lifsitz gyárban. Ki volt a legkeményebb ellenfelem. BORVERSENYEN TIZENHÁROM asztalnál tizenhárom komoly arcú férfi ül. Szemben velük, a tizennegyediknél bizottság figyel. Csend. Időnként egy-egy üveget hoznak be a terembe, a bizottság előtt kihúzzák a dugót, majd bejelentés következik. — Huszonkilenc, ürmös. 1957 .. • Utána az üveg fehér szalvétába kerül és a felszolgáló sorra járja a tizenhárom asztalt, mindenütt tölt egy kis pohárba. A tizenhárom komoly férfi a világosság felé emeli a poharat, megszagolja, majd ünnepélyes mozdulattal kortyint belőle, ízleli a szájában, forgatja szinte látni, hogy működnek izlelőszervei. Egyik sem iszik, csak izlel. Nagy különbség. Utána leteszi a poharat, ír valamit egy cédulára, amit a felszolgáló öszszeszed és az elnökség asztalára helyez. Öt percenként ismétlődik meg ez a jelenet. Közben egyetlen vélemény egyetlen szó sem hangzik el. Szünetben kimennek a falatozóba, szendvicset esznek, mások törökkávét szürcsölnek majd újból kezdődik az egész. Így folyik ez napokon át. A BANEASAI kertészeti és szőlészeti intézet országos borversenyén vagyunk. Az ország különböző vidékeiről mintegy 340 fajta bort küldtek be a versenyre. A szakemberek, I. C. Teodorescu professzor elnökletével működő bizottsága dönti el: melyik bor érdemel dicséretet, melyik nyeri el az ilyen alkalmakkor szokásos arany, ezüst és bronzérmeket és főleg melyikből lehet külföldi kiállításra küldeni... Mert a román borok már sokszor szereztek dicsőséget, hírnevet határainkon túl is. A tavaly Jugoszláviában rendezett nemzetközi borkiállításon hegyeink leve nyolc aranyérmet, huszonkilenc ezüst és hat bronzérmet érdemelt ki. Most azt döntik el, hogy a sok jófajta bor közül melyiket küldjék külföldi ,,vendégszereplésre“. A kóstoló után nagyszámú hallgató előtt vitatják meg az egyes fajták tulajdonságait, hibáit. Valóságos tudományos értekezés folyik. Végül öszszeül a zsűri. Az eredmény: 46 borfajtát arany, kettőszázhuszonkettőt ezüst és harminchatot bronzéremmel tüntetnek ki. Termelőegységek szerint 22 aranyérmet nyertek az Élelmiszeripari Alminisztérium borászatai, tizenkettőt a Kertészeti és Szőlészeti Intézet pincéi, hatot az Állami Gazdaságok Alminisztériumának gazdaságai és ugyancsak hatot a Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet egységei. VIDÉKEK szerint a legtöbb, aranyérmet az odobestiek nyerték utánuk sorrendben Drägäsani, a Küküllőménte, Valea Cälugäreascä, Cotnari, Mur-fatlar, Cotesti, Gyulafehérvár, Panciu, a Iasi környéki Cotesti és Beszterce következtek. Bizonyos, hogy az idei nemzetközi borkiállításon sem vallunk szégyent eddig is jó hírnevet szerzett hazai borainkkal. A versenyen jelenlévő vendégek megfigyelték, hogy a szakemberek között ott van Teleben mérnök is, az élelmiszeripari alminisztérium egyik igazgatója, aki nagy megelégedéssel kóstolgatta a finom borokat. Egyikük meg is jegyezte: — Vajon milyen képet vágna, ha saját gyártmányú boraiból kortyolgatna ? Mondjuk a „Puterea ursului"-ból, vagy a meglehetős népszerűtlenségnek örvendő ,,Cornitá“-ból? Mert a belkereskedelmi forgalomba kerülő borokat sok esetben úgy „keverik", hogy a bor aromáját is eltüntetik. DE NE LEGYÜNK ünneprontók. Az itt bemutatóra került borfajták nemzetközi viszonylatban is fényesen megállják a helyüket, s reméljük, hogy minőségi és mennyiségi szempontból szüntelenül felfelé ívelő szőlőtermesztésünk eredményeként fogyasztóinknak sem lesz panaszuk borainkra. (t. b.) A verseny alkalmából a szőlészeti és borászati szakemberek megbeszélést tartottak a fővárosban. A megbeszélés végeztével a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézetben kiállítást rendeztek a legjobb fajta román borokból. A kiállítás február elsején és másodikén van nyitva. Működésben a borverseny kóstolói. Az előtérben Dionisie Bernaz, a bukaresti „N. Balcescu“ mezőgazdasági főiskola tanára egy borpróba színét és átlátszóságát vizsgálja