Előre, 1958. május (12. évfolyam, 3272-3296. szám)
1958-05-03 / 3272. szám
Világproletárjai egyesülelek! XI. évfolyam 3272. szám 4 oldal ára 29 iráni 1958 május 3., szombat A fővárosi dolgozók seregszemléjé re 1958 május 1 Tulajdonképpen minden május elseje egyforma. Zászlóerdő ... ünneplő utcák ... kápráztató felvonulás ... táncoló terek... dalos délelőttök... mafxisos délutánok... borozgató estek. Igen, ilyen a külső képe minden május elsejének. Egyforma és mégis milyen más mindegyik! Mint ahogy nincs két egyforma napja a történelemnek, mint ahogy más és más minden embere a földnek, ugyanúgy nincs két teljesen egyforma május elseje sem. Mindegyiknek megvan a maga sajátos íze, hangulata, jellegzetessége. Lehet, hogy csak árnyalatokban mérhető ez a különbség, de éppen ez az árnyalat a döntő, kever édes zamatot az ünnep mámorító italába. Emlékezzünk az első szabad május elsejére ! A spontán örömnek volt a legcsodálatosabb megnyilvánulása. Teltek az évek. Méltóságteljesebbé váltak a felvonulások, partnélküli felmérhetetlen emberfolyam ünnepelte a tavasz nagy napját. Később az egyik május a másikkal versenyezett: eredményekben, szépségben, pompában, gazdagságban. Megnövekedett erőnk csodálatos seregszemléjévé vált minden május elseje. És gyarapodó anyagi erőnkkel együtt gazdagodott a lélek, nőtt az öntudat is. Hiszen május nemcsak a kibomló tavasznak, a természet megújulásának csodálatos jelképe, hanem annak is, hogy a munkásosztály a világ minden sarkában bontogatja az emberiség tavaszát. És jelképe annak, hogy a nemzetköziség nem elvont fogalom, hanem szívekben, lelkekben, cáfolhatatlan tényekben élő valóság. Igen, álljunk meg ennél a ténynél. A tegnapelőtti felvonulásnak talán épp ez volt a jellegzetessége: a nemzetköziség hangsúlyozása ! Milliók éltették a szocialista tábor összefogásának erejét, a világ munkásainak széttéphetetlen kapcsolatát, a békéért küzdő emberiség csodálatos egybefonódását! Az ország ünneplő terein, a fővárosban és a legkisebb faluban egyaránt ez a jelszó hangzott fel a legtöbbször: „Fogjunk össze minél szorosabb egységben a proletár nemzetköziség magasztos zászlaja alatt a szocializmusért, a békéért! Es szállt az üdvözlet a világ első szocialista állama, a Szovjetunió felé. Es szállt a meleg jókívánság a testvéri népi demokratikus államok, a nemzeti függetlenségért harcoló kis és nagy országok dolgozói, a békéért harcoló emberek milliói felé! Erős munkáskezek emelték magasra a dolgozók vezetőinek fényképeit. Van valami csodálatos, felemelő abban a tudatban, hogy a Déli-sarktól fel Grönlandig és Tokiótól Londonon keresztül New Yorkig ezen a napon a dolgozók szíve egyazon célért dobbant és hogy egyazon ütemre menetelnek a végső cél felé. A XX. század derekán nincs már közel és nincs már távol, a modern technika eltüntette ezeket a fogalmakat. De épp igy eltüntette a távol és messze fogalmát a nemzetköziség csodálatos eszméje is. A világot átfogó osztályharcban, a világot átfogó békeharcban jut ez ragyogó kifejezésre! És 1958 május elsejének éppen ez volt a másik jellegzetessége: a béke megerősítésének gondolata. „Éljen a népek közötti béke és barátság!“ szállt a májusi ég felé száz- és százezer torokból a kiáltás. ... De május nagy ünnepén kifejezésre jutott a nép megbonthatatlan egysége a párt és kormány körül, kifejezésre jutott az a szilárd erő, amellyel népünk körülveszi vezetőit és öntudatosan, céltudatosan halad a párt jelölte úton — a szocializmus győzelme felé. A szép május elsejék igazgyöngysorában 1958 májusa a kék ég tisztaságával, a kristályok mélytüzű csillogásával ragyog. Csak az igaz ünnepek tudnak így fényleni, ilyen felejthetetlen élményekké válni. Már a kora reggeli órákban a főváros ünnepélyesen feldíszített körútjain és utcáin végtelennek tűnő sorokban hömpölygött a főváros dolgozó népe a Sztálin-tér felé. A tér mindkét oldalát Marx, Engels és Lenin, a világproletariátus zseniális tanítómestereinek nagy arcképei díszítették. A vörös drapériákkal bevont és zászlókkal ékesített tribünökön a következő felíratok voltak olvashatók : „Éljen május 1, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja!",A marxizmus-leninizmus győzelmes zászlaja alatt, a Román Munkáspárt vezetésével, előre a szocializmus építéséért drága hazánkban!“, „Éljen a béke és a szocializmus megingathatatlan bástyája, a szocializmus hatalmas tábora, élen a Szovjetunióval!“, „Éljenek az összes országok kommunista és munkáspártjai — a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc vezető és szervező erői!“ A téren tömött sorokban állanak a május elsejei nagygyűlés részvevői: üzemi és gyári munkások, pártállami- és tömegszervezeti aktivisták, katonák, kulturális dolgozók és egyetemi hallgatók. A felvonulók ünnepi jelszavakat hirdető táblákat és arcképeket visznek, közöttük a tudományos kommunizmus megalapítóinak, Marxnak, Engelsnek és Leninnek az arcképeit, az RMP KV Politbürója tagjainak arcképeit, valamint a kommunista és munkáspártok vezetőinek képeit. A tribünökön a Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a kormány több tagja, tömegszervezeti vezetők, magasrangú állami tisztviselők, akadémikusok, tudósok, művészek, írók, tábornokok és törzstisztek, élmunkások, az egyházak képviselői, hazai és külföldi újságírók foglalnak helyet. A diplomáciai testület részére fenntartott emelvényen a Bukarestben álk(Folytatás a 2. oldalon.) A proletárnemzetköziség zászlaja alatt A szocializmus és a béke ügye mellett tett hitet hazánk dolgozó népe A főtribünön pártunk és kormányunk vezetői s az ünnepségekre meghívott vendégek foglalnak helyet. _ . «M * * Gheorghe Apostol elvtárs beszéde a május elsejei nagygyűlésen Fővárosi dolgozók ! Kedves elvtársak és elvtársnők! Kedves külföldi vendégeink! A munkásosztály régi hagyományaihoz híven, ma május első napján öszszegyűltünk, hogy megünnepeljük a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját, a békéért és a társadalmi haladásért világszerte küzdő dolgozók akcióegységének napját. A dolgozó emberisége nagy ünnepe alkalmából, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége, a Román Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa nevében forrón üdvözlöm önöket, kedves elvtársak és szerencsekívánataimat fejezem ki a szocializmus építéséért vívott harcban elért szép sikereikért. Szívélyesen üdvözlöm a külföldi küldöttségeket, amelyek eljöttek, hogy velünk együtt ünnepeljék május elsejét. Jelenlétük körünkben eleven jelképe azoknak a testvéri internacionalista kapcsolatoknak, amelyeket dolgozó népünk szüntelenül erősít, híven Marx és Engels évtizedekkel ezelőtt elhangzott nagyszerű felhívásához, amely azóta diadalmasan bejárta a világot: „Világ proletárjai egyesüljetek !“ Az idei május elsejei ünnepségek a szocialista világrendszer s a népek társadalmi és nemzeti felszabadító mozgalma újabb történelmi sikereinek a jegyében zajlanak le, az atomháború veszélye ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért világszerte küzdő dolgozók egyre szorosabb egységének jegyében. A szocialista tábor országainak népei május elsejét a népgazdaság, a tudomány és a kultúra további fellendülésének és a dolgozók jóléte emelkedésének körülményei közepette ünnepük meg. A szovjet nép ezen a napon az egész haladó emberiség csodálatától övezve számba veszi dicsőséges, korszakalkotó eredményeit, amelyek egyre közelebb viszik célkitűzése megvalósításához, a kommunizmus műszakianyagi bázisának a megteremtéséhez, és ahhoz, hogy az egy főre eső ipari és mezőgazdasági termelés terén utolérje és túlhaladja a legfejlettebb kapitalista országokat. A Szovjetunió a tudomány és a technika több ágazatában már túl is szárnyalta a legfejlettebb imperialista hatalmat , az Amerikai Egyesült Államokat. Nagy sikereket értek el a szocializmus építésében a Kínai Népköztársaság és a többi európai és ázsiai népi demokratikus országok. A szocialista tábor országainak kölcsönös segítségnyújtása, a Szovjetunió internacionalista segítsége lehetővé teszi, hogy minden egyes szocialista országban a termelő erők a történelemben páratlanul álló gyors ütemben fejlődjenek. Forró üdvözletünket küldjük erről az emelvényről a nagy szovjet népnek, a kommunizmus hős építőjének. Testvéri üdvözletünket tolmácsoljuk a kínai népnek és mindazoknak a népeknek, amelyek ezen a napon, sorsukkal maguk rendelkezve szabad emberekként ünnepüik a szocializmus építésében elért győzelmeiket. A tőkés országokban május elseje a munkásosztály és az összes dolgozók harci szolidaritásának napja azoké a dolgozóké, akik küzdenek a kapitalista kizsákmányolás, a nyomor, a megélhetés drágulása és a munkanélküliség ellen, amely az imperialista körök háborús politikájának következménye; küzdenek a békéért és a népek közötti barátságért. Az Amerikai Egyesült Államokban és más kapitalista országokban egyre jobban kiütköznek a gazdasági válság jelei. Még a burzsoá statisztikák is kénytelenek beismerni az ipari termelés csökkenését és a munkanélküliek seregének növekedését. Az Egyesült Államokban több mint 6,000.000-ra, Nyugat-Németországban 1,400.000-re, Olaszországban pedig 2,000.000-ra emelkedett a munkanélküliek száma. Munkásosztályunk, hazánk összes dolgozói testvéri üdvözletüket küldik mindazoknak, akik a kapitalista, a gyarmati és függő országokban a kizsákmányolás és elnyomás ellen, a demokráciáért és társadalmi haladásért harcolnak, azoknak a népeknek, amelyek nemzeti függetlenségük megszilárdításáért vagy kivívásáért küzdenek. Elvtársak és elvtársnők! Az idei május elseje erőteljes megnyilvánulása a világ összes dolgozói egységének, a háború ellen és a békés együttlétezésért küzdő dolgozók egységének. Az imperialisták agresszív terveinek útját állja a szocialista tábor és az élén álló Szovjetunió hatalmas ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamennyi ország munkásosztálya, a tőkés országokban is egyre szélesebben kibontakozó népi békeharc mozgalom, valamint a gyarmati népek nemzeti felszabadító harca. A Szovjetunió lankadatlan kezdeményezései az atomháború veszélyének elhárítására, az egész emberiség létérdekeit tükrözik. A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének határozata, amely szerint egyoldalúan beszünteti az összes atom- és hidrogénfegyver típusokkal való kísérletezéseket, újabb nagyszerű béketett, amely megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy valamennyi állam beszüntesse a nukleáris fegyverkísérleteket s megerősíti az emberiség hitét abban, hogy megszabadul az atomháború veszélyétől. Az imperialista országok, makacsul ragaszkodva kudarcot vallott erőpolitikájukhoz, mindeddig nem adták még meg a várt választ a Szovjetunió kezdeményezésére. A béke erői azonban hatalmasabbak a háború erőinél. Egyre szélesebb néptömegek kísérik rokonszenvvel és támogatják a szocialista államok politikáját, amelynek célja megmenteni az emberiséget egy újabb háború borzalmaitól. Valamenynyi országban mind jobban kifejlődik a munkásosztály és szakszervezeteinek összefogása abban a harcban, amelyet a háborút előidéző imperializmus sötét terveinek meghiúsításáért, a békéért és a nemzetközi együttműködésért vívnak. A békéért és haladásért küzdő népi mozgalmak élén minden egyes országban a kommunista és munkáspártok állanak, amelyek a moszkvai értekezleten újra kifejezésre juttatták töretlen ideológiai egységüket és az egység megszilárdítására irányuló elhatározásukat, mivel ez a legfőbb előfeltétele annak, hogy a béke és a szocializmus eszméi győzedelmeskedjenek az egész világon. 1958 május elsején a szocialista országok és a tőkés országok, a gyarmati országok és a gyarmati rabság alól immár felszabadult országok dolgozói, a haladás összes erőivel, mindazokkal együtt, akiknek számára drága a béke és az emberiség jövője, követelik, szüntessék be az atomfegyverkísérleteket, hagyják abba Nyugat- Németország atomfegyverekkel való felszerelését, vessenek véget a fegyverkezési hajszának, szüntessék meg a háborús gyújtogatók játékát az atom tüzével. Elvtársak ! Május elsején hazánk dolgozó népe jogos hazafias büszkeséggel veszi számba a szocialista társadalom építésében kivívott sikereit. 1957-ben a kohászati ipar termelése 3,4-szeresen, a gépgyártóiparé 7-szeresen, a kőolajiparé csaknem kétszeresen, a közfogyasztási javak iparáé pedig háromszorosan felülmúlta az 1938-as színvonalat. Munkásosztályunk az anyagi javak termelésének növelésében és hazánk termelőerős fejlesztésében elért újabb, jelentős megvalósításokkal köszönti május elsejét. A szocialista iparban az év első évnegyedére szóló állami tervet 104,4 százalékra teljesítették, a munkatermelékenység pedig 10,2 százalékkal növekedett. A munkások átlagos havi bére a tavalyihoz viszonyítva megnövekedett. Az elért eredmények a dolgozók fokozódó kezdeményezőkészségének az eredményei. A dolgozók a szocialista verseny egyre szélesebb körű kibontakoztatásával és a termelési értekezleteken való egyre tevékenyebb részvételükkel, tettekkel igazolják, hogy az ország gazdái. Az annószai bányászok kezdeményezése, hogy minden nap, minden egyes munkahelyen túlteljesítik a tervet, a resicai fémipari munkások kezdeményezése, hogy ugyanazon menynyiségű nyersanyaggal több terméket állítanak elő, az Industria Bumbacului szövőnőinek kezdeményezése a gépek teljesítőképességének növelésére, a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezése, hogy állandó jellegű komplex brigádokat szerveznek és a dolgozók számos más kezdeményezései mind-mind tanúbizonyságai annak, hogy a kizsákmányolás alól felszabadult munka újabb kimeríthetetlen tartalékokat hoz a felszínre, hogy növekszik a tömegek tevékeny részvétele az ország gazdasági életének megszervezésében, vezetésében és igazgatásában. A párt felhívja az összes dolgozótát, hogy a termelési tervek teljesítédése, a munkatermelékenység növelése ss az önköltség csökkentése érdekében, bontakoztassák ki egyre szélesebben a szocialista versenyt, mivel ez biztosítéka a dolgozók életszínvonala további emelkedésének. Újabb jelentős eredmények születtek a mezőgazdaságban a termelés fejlesztése terén. Növekszik és megszilárdul a mezőgazdaság szocialista szektora. A dolgozó parasztság egyre jobban meggyőződik róla, hogy a szoc Folytatás a 4. oldalon (Fotó M. CIOC)