Előre, 1958. augusztus (12. évfolyam, 3349-3375. szám)

1958-08-01 / 3349. szám

Jövő évi kenyerünk A­z aratás a tarlóhántással kezdő- A­dik — így tartja az újkeletű ** szólásmondás. Újkeletű, mert nemcsak a dolgozó parasztok sok-sok évi tapasztalata, megfigyelése sűrű­södik beléje, hanem a korszerű agro­technika tanácsa és útmutatása is. A mezőgazdasági tudomány kellőképpen beigazolta már, hogy a nyári szántás, a tarlóhántás nélkülözhetetlen része a jövő évi termésért végzett munkának. A szakkönyvek alapos tanácsai szerint a tarlóhántás nagymértékben elősegí­ti a gyomnövények és kártevők kiirtá­sát, segíti a talajt, hogy elraktároz­hassa az augusztusi, szeptemberi esők vizét és ugyanakkor értékes tápanya­gokkal gazdagítja. Az agrotechnikai tudomány tanácsait minden esztendő újra meg újra iga­zolja. Elég az idei mezőgazdasági év, a most folyó cséplések adatait idézni példának. Az ország minden részéből beérkezett jelentések szerint az álla­mi gazdaságok, kollektív gazdaságok és társulások jóval magasabb termés­átlagokat értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A Baragan egyik fontos gabonatermő rajonjában, a d­unamenti Giurgiu rajonban a kollek­tív gazdaságok búzatermése jó négy mázsával volt nagyobb hek­táronként az egyénileg dolgozó parasztokénál. Hasonló hírek érkez­nek Biharból, Dobrudzsából vagy a Magyar Autonóm Tartomány szént­jeiről. Mivel magyarázható ez a nagy terméstöbblet, hiszen egyazon össze­tételű talaj ad két ennyire eltérő ter­mésátlagot. Kétségtelen, hogy a kol­lektív gazdaságok, társulások és min­denekelőtt az állami gazdaságok jóval nagyobb termésátlaga a korszerű ta­­lajművelésnek és közöttük nem utolsó sorban éppen a nyári szántásnak kö­szönhető. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy a nagyobb, gazdaga­bb termés minden egyes mezőgazdasági dolgozó és az egész ország érdeke. Nyilvánvalóan következik ebből, hogy a nyári sán­tás elvégzésének is országos, népgazdasági jelentősége van. Hogyan állunk jelenleg a nyári szántásokkal, folyik-e mindenütt, a kormányintézkedéseknek megfelelő ütemben a tarlóhántás ? A Földműve­lésügyi és Erdészeti Minisztérium ada­tai szerint a nyári szántás üteme or­szágos viszonylatban nem kielégítő. Mostanáig országos átlagban csupán a learatott gabonaföldek 15 százalékán végezték el a tarlóhántást. Igen sok helyen befejezéshez közeledik az ara­tás, ha a learatott gabonaföldeken még ott a tarló. Márpedig az idő nem vár, gyors léptekkel szalad el a nyár, közeledik az őszi vetések ideje. Eze­ket az őszi vetéseket kétszeres szán­tásba kell tenni, úgy adnak igazán jó termést. Siettetni, gyorsítani kell hát minde­nütt a tarlóhántást. Gyorsítani kell politikai és agrotechnikai felvilágosí­tó munkával, meg kell magyaráznunk a mezőgazdasági dolgozóknak, saját maguk és az ország érdeke, hogy egyetlen hektár tarlóföld se maradjon nyári szántás né­kül. Kultúragitációs brigádok, szerű­ újságok és számtalan más eszköz áll a politikai felvilágosí­tás rendelkezésére, okosan, eredménye­sen kell kihasználni őket. Természetesen, a felvilágosítást és nevelést jól átgondolt szervezési intéz­kedéseknek kell kísérniük. A néptaná­csok gondja és kötelessége, hogy min­den határrész­ben ellenőrizzék : megte­remtették-e a nyári szántás feltételeit. A Magyar Autonóm Tartomány egyes helyein ugyanis, például Rugonfalván, az előírásos módtól eltérően, nem sor­ba, hanem össze-vissza rakták a kalan­gyokat a földeken. Nyílván, hogy ilyen körülmények között nagy nehézségek­be ütközik a tarlóhántás. Vannak he­lyek ahol az igásállatokat bent tartják az istállókban és várják, hogy az egész nyári szántást a gépállomások traktorai végezzék el. Vitathatatlan, hogy a traktorszántás jobb és előnyö­sebb, de most, amikor nagyon egy­másra halmozódtak a mezei munkák, amikor a traktorok jórésze a szélűkön csépel, a kollektív gazdaságoknak, társulásoknak saját fogataikkal is se­gíteniük kell a nyári szántás gyors elvégzését. A munka zöme így is a gépállomá­sokra vár. A gépek ésszerű kihaszná­lása rendkívül fontos most minden GTA-n. Szántson minden olyan trak­tor, amelyikre nincs szükség a csép­­lésnél. A gépállomáso­k vezetőségei szervezzenek éjszakai váltásokat és meghosszabbított munkaidejű váltáso­kat, hogy a tarlóhántás ne késleked­jen. A traktorosokra, a munkásosztály falusi követeire nagy és megtisztelő feladat vár ezekben a hetekben : nagy­részt rajtuk fordul meg, hogy sehol se maradjon felszántatlan a tarló. És ne maradjon főként sehol, egyet­len állami gazdaság határában sem- Pártunk és kormányunk azt a felada­tot tűzte az állami gazdaságok elé, hogy váljanak a központi gabonaalap legfőbb szállítóivá. Nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot csak úgy teljesíthetik, ha állandóan növelik a hektárhozamot és javítják a termények minőségét. Ennek eléréséhez pedig az út — az ag­rotechnikai szabályok betartása, közöt­tük főhelyen éppen a nyári szántás idejében való elvégzése. A nyári szántás — az aratás gyors befejezése és a cseplés meggyorsítása mellett — mezőgazdaságunk legfonto­sabb tennivalója ezekben a hetekben, napokban. S miként az aratásban lé­pést tudtunk tartani az idővel, minél kisebb szemveszteséggel takarítottuk be a termés döntő részét, lépést kell tartanunk az idővel a tarlóhántásban is. Ipari üzemeinkben, a gyárakban és bányákban újult erővel folyik a szo­cialista verseny nagy ünnepünknek, felszabadulásunk évfordulójának kö­szöntésére. Ne maradjanak ki az ün­­nepvárás lendületes munkájából a falvak dolgozói, a gépállomások mun­kásai sem. A nap olyan forrón tűzött, hogy szinte remegett a levegő a hőségtől. Amerre a szem ellátott, katonás rendben sorakoztak a kalangyok a határban. Itt-ott szakította meg ezt a rendet a kukoricatáblák élénkzöld­­je vagy egy-egy barnás földcsík. Sok táblán már a tarlóhántást is el­végezték a Kolozsvár-rajoni Gyalu község határában. És július 25-én felbúgott a cséplőgép. Július 20-én már teljes ütemben folyt a munka a két villamosított szérűn. Távolabb, egy másik hat­ár­részen a kollektív gazdaság tagjai csépeltek. Akárcsak eddig, most is élen haladnak a munkában­ ,a két villamosított szérűt a falu szélén szerelték fel. A Szamos felöl fujdogáló szellő vidáman lengeti a díszkapura szerelt vörös és nemzeti­­színű zászlókat. Olyan messziről a szérű, mint valami hatalmas szekér­tábor. Már rakják az osztagokat, de addig is szekérről csépelnek, hogy egy perc se vesszen kárba. Az 1. számú cséplőgépnél Bor­bély János rendezgeti, rakosgatja a zsákokat. Ahogy egy megtelik, már kötözik is és viszik a mázsára. Mikor elkészülnek a csépléssel, kü­lön lemérik az államnak szerződte­tett gabonát. Borbély János 300 kiló búzára és ugyanannyi árpára kötött szerződést. A cséplési megbízott ott áll a mérlegnél. Arca, ruhája megtelt a gépből felszálló finom porral. Ka­lapját is szürke por vonja be. — Megvan a 300 kiló — bólint elégedetten — s kék festékkel ráír­ja a zsákra a tulajdonos nevét és a házszámot. — így min­denki a saját zsákját kapja majd vissza — ma­gyarázza. Lassú léptekkel ballag vissza a kis asztalhoz, hogy a többi mellé beírja ezt a mennyiséget is. — Lássuk csak — faggatom — kik csépeltek elsők között a község­ben s kik tettek eleget a szerződés­ben vállalt kötelezettségeiknek ? — Itt van mindjárt Maier Vasile (Parascha) — tartja elém a kimu­tatást —. Száz kiló búzára kötött szerződést és már át is adta. Szász János 200 kiló búzát, Bagaméri Grigor 100 kiló árpát adott át. Mikor Király György nevéhez ér, elmosolyodik: — Elkészültünk az árpa cséplésé­­vel s azt mondom neki: mérjük lá a 200 kiló szerződtetett gabonát. Király megvakarta a fejét és hoz­zám fordult: Nem a legtisztább ez elvtárs, nem lesz így jó. Nem adha­­­­tok ilyen árpát az államnak. Azzal fogta a zsákot, elvitte a trierhöz. Nevetve tért vissza. Most már le­mérhetik, nem vallok szégyent ve­le a terményátvevőnél. Hát ilyen emberek vannak ná­lunk a faluban — fejezi be a csép­lési megbízott. Már fel is pattan helyéről, mert újabb gabonamennyi­ség került a mérlegre. A második szérűn Krasznai elv­­társnő végzi a cséplési megbízott munkáját. Hátrakötött piros kendő­je hol itt, hol ott tűnik fel a szeke­rek között.­­ A mi gépünknél tulajdonkép­pen 28-án indult meg teljes erővel a munka. De most aztán két váltás­ban dolgozik a cséplőcsoport. Reg­gel hattól este hatig s akkor a má­sik váltás veszi át a munkát regge­lig. Az éjszakai csoportnál Radu Joan a megbízott. Hétfőn éjjel és nappal is teljesítette a gép a meg­szabott mennyiséget. Itt is előkerül a nyilvántartási füzet. Coman Nicodim, Velea Ma­ria, Király József, Cardos Vasile, Velea Joan (Bitai) elsők között ad­ták át az államnak leszerződtetett gabonamennyiséget. Kádár István el sem mozdul a cséplőgép mellől. Most csépelik az ő búzáját. Belemarkol. Egyik tenye­réből a másikba szórogatja, szakértő szemmel vizsgálgatja. — Szép az idei búza — állapt­ja meg elégedetten. Ahogy a nap rásüt, olyanok a duzzadt, gömbölyű szemek, mint az aranyszemcsék... Kissé távolabb, a gallyakból épí­tett sátorban vidáman fűzik a szót, hol románul, hol magyarul. Ide tér­nek be egy-egy percre megpihenni a cséplőmunkások, felváltva s mindig akad olyan is, aki sorára várakozik. Krasznai Piroska kévevágó nevetve meséli: — Hétfőn este, egész napi mun­ka után éppen csak megmosakod­tunk s már mentünk a moziba. Olyan is akadt, aki a cséplőgéptől hazahajtott s csak a jószágot fogta ki, már szaladt az előadásra, önkéntelenül eszünkbe jut a múlt. Az ajtyon hajszolt, kimerült cséplő­­munkások alig várták, hogy nyugo­vóra térjenek. Hol volt akkor a kul­túrotthon s a mozi ! Krasznai Piroska visszatér a gép­hez. Tatan Ileana, a másik kévevá­gó ül le a helyére a zsákok tetejé­re. Előkerül az uzsonna. Ahogy bon­togatja a kendő csücskét, el­örül az a rózsásra pirult cipó. Szívélyesen kínálja: — Ezt meg kell kóstolni, mert új búzából sütöttem. A­ PAPP ILONA felvinczi villamosított szérűn éjjel-nappal folyik a munka. Megszakítás nélkül Csepelnek e­­gy­­ reggeli órákban azokra is sor kerül, akik gabonájukat szekérről csépeltetik el. (Bajka Pál felvétele) Világ, proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NEPKÖZTARSASÁG NEPTANÁCSAINAK LAMA XII. évfolyam 3349. szám 4 oldal­ára 20 iáni 1953 augusztus 1., péntek Kimagasló munkasikereket bányászaink országszerte Bányászaink országszerte lendüle­tes munkával igyekeznek valóra vál­­ tani és túlteljesíteni a Bányásznap és augusztus 23 tiszteletére tett vállalá­saikat. A kapuikbányai, FELSŐBÁ­NYAI, ERZSÉBETBÁNYAI, HERZSA­­BÁNYAI bányakitermeléseknél dolgo­zó bányászok és felszíni munkások jú­lius 29-én teljesítették múlt havi fej­tési és ércfeldolgozási tervüket. Az 1. számú részleg bányászai, akik már régen a jövő hónapra dolgoznak, ed­dig sok száz tonna ércet termeltek terven felül. Szép eredményeket értek el Vasile Sima és Ion Gavra munka­­csoportjai, akik az új lelőhelyek fel­tárásán dolgoznak. Mindkét csoport több mint 20 méterrel túlteljesítette vállalását. AZ EGERESI (Kolozsvár tarto­mány) bányakitermelés dolgozói jú­lius első 20 napjában 11,9 százalékkal túlteljesítették termelési tervüket. Az üzem két részlegének bányászai több mint 1000 tonna szenet termeltek ki terven felül. A Bányásznap tiszteletére 400 férő­helyes mozival, könyvtárral és olvasó­teremmel, klubbal és rádiósítási köz­ponttal ellátott kultúrház épül az ege­­resi bányásztelepen. A CIMPULUNG MUSCEL-I szén­ipari vállalat munkásai július 29-én már augusztus 21-re fejtették a sze­net, érnek el A román-vietnami műszaki tudományos együttműködési bizottság első ülésszaka A Román NK és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság között június 30-án megkötött műszaki-tudományos együttműködési egyezmény alapján július végén Bukarestben megtartot­ták a román-vietnami műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottság első ülésszakát. Az ülésszak végén Nguyen Van Tran, a Vietnami DK Állami Terv­bizottságának elnöke és Gaston Ma­rin, az Állami Tervbizottság elnöke jegyzőkönyvet írtak alá. A vietnami küldöttség látogatást tett az Állami Tervbizottságnál, az Akadémián és több üzemben, gyár­ban. Az ülésszak a­ kölcsönös meg­értés és a szívélyes barátság légköré­ben folyt le. Műszaki-szervezési intézkedések a Vörös Csillag készruhagyárban • A gépek hatásfokának növeléséért — a nagyobb munkatermelékenységért — a minőség javításáért A nagyszebeni Vörös Csillag kész­ruhagyár első félévi össztermelési tervét 3,94, árutermelési tervét pedig 4,4 százalékkal szárnyalta túl. Szá­mottevő sikereket ért el a munkater­­melékenység növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása terén is. Eredményeik egyik forrása : a mű­szaki-szervezési intézkedések tervének megvalósítása. Lucian Enache élmunkás, a fő­városi Klemens Gottwald üzemek esztergályosa felajánlotta, hogy au­gusztus 23-a tiszteletére 25 száza­lékkal felülmúlja tervfeladatát. Július 24-ig a tervében előirányzott munkát már csaknem teljesen el­végezte. Már a múlt esztendő végén beha­tóan tanulmányozták a munka jobb megszervezésének, a berendezések teljesebb kihasználásának, a minőség további javításának lehetőségeit, s az 1958-ra vonatkozó műszaki-szervezési intézkedések tervébe egész sor olyan feladatot iktattak be, amelyek lénye­ges hozzájárulást nyújtanak a terme­lés fellendítéséhez. E feladatok nagy részét már valóra váltották, a hoz­záfűzött remények beteljesültek. A vállalat ma olcsóbban több jó ruhát állít elő, mint fél évvel ezelőtt. Az előirányzott műszaki-szervezési intézkedések között fontos helyet ka­pott a berendezések korszerűsítése, a termelőkapacitás további fokozása. Ilyen jellegű például egy szövetvágó gép üzembehelyezése, amely a sza­bászaton feleslegessé tette a kézi munkát s növelte a termelékenységet. A Singer típusú varrógépeket át­alakították, korszerűsítették. Régebb ezeket a gépeket sehogyan se tud­ták átállítani motorra, mert alacsony volt az ellenállóképességük s rövid idő alatt tönkrementek. Most sikere­sen megoldották ezt a régóta vajúdó problémát. A korszerűsített varrógé­pek tökéletesen működnek, 21 száza­lékkal nagyobb kapacitással dolgoz­nak, mint azelőtt. A munkatermelékenység növelése és a minőség javítása érdekében több munkacsoportot, brigádot szakosítot­tak, úgy szervezték meg a munkát, hogy a munkacsoport egy bizonyos, vagy több hasonló műveletet végez­zen. Ennek a módszernek az az elő­nye, hogy a csoport tagjai, alaposan elsajátítva a művelet minden csinját-binját. rövidebb idő alatt megbirkóz­nak vele. Bancila Petru mester mun­kacsoportja például 9,3, Grecu Stefan mester csoportja pedig 7,5 százalék­kal haladta túl első félévi tervfelada­tát. S ugyanakkor javul a gyártmá­nyok minősége is, mivel a gyakorlott munka legtöbbször jó minőséggel pá­rosul. Ezt a célt szolgálja a munkások szakmai nevelése is. Az első félévben 50 dolgozó bőví­tette ismereteit a munkahelyen megszervezett szakmai tanfolya­mokon s év végéig újabb 59 végez ilyen tanfolyamot. Nagy súlyt fektettek arra is, hogy a technikai minimumot minél többen elsajátítsák. A takarékossági intézkedések sem hiányoztak a műszaki-szervezési terv­ből. Szigorú nyilvántartást vezetnek a vasalók karbantartásáról. A múlt­ban ugyanis a gondatlan kezelés miatt gyakran elromlottak, javításra szorultak. Most minden esetben kide­rítik a hiba okát, számontartják a javításokat s felelősségre vonják azo­kat, akik nem tartják be a szükséges előírásokat. Az eredmény máris meg­mutatkozik : az utóbbi hónapokban jóval kevesebb vasaló került javítás­ra, mint év elején. A nyers- és segédanyagok kiosztá­sánál is szem előtt tartják a takaré­kosságot. Minden egyes részleg szá­mára megszabták a tervnek megfelelő anyagszükségletet, annyi cérnát, tűt, benzint stb. adnak ki, amennyi egy­­egy művelet elvégzéséhez szükséges. Ezzel az intézkedéssel 4000 lejt taka­rítanak meg havonta. Néhány kiragadott példa a Vörös Csillag készruhagyár első félévben valóra váltott műszaki-szervezési in­tézkedéseiből. Rövid tájékoztató az eredményekről. Annak bizonyítására, hogy a műszaki-szervezési intézkedé­sek tervének teljesítése rövid­­ idő alatt gazdagon jutalmaz, hathatósan elősegíti a vállalat termelőmunkájá­nak fellendítését. Megkezdték az UTOS-27 sorozatgyártását A sztálinvárosi „Ernst Thälmann“ traktorgyárban megkezdték az „U­­TOS-27“ típusú új univerzális traktor sorozatgyártását. Az új traktorokat, amelyek főleg a kultivátorok és a ka­pásnövények ápolására szolgáló más mezőgazdasági gépek üzemeltetésére alkalmasak, már az idén ősszel fel­használják a kukorica betakarítására. A traktorgyár munkásai, mérnökei és technikusai lankadatlanul dolgoz­nak, hogy augusztus 23-ig elkészül­jön az új UTOS-27 típusú traktor első sorozata. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége részéről A Román Munkáspárt Központi Vezetősége mély fájdalommal tudatja, hogy i.é. július 31-én, hosszú és súlyos szenvedés után elhunyt Teodor Iorda­­chescu elvtárs, az RMP KV tagja, a munkásmozgalom régi harcosa, akinek tevékeny szerepe volt a munkásosztály politikai, szervezeti és ideológiai egységének megvalósításában és fáradhatatlanul harcolt a szocializmus felépítéséért országunkban. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése részéről A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése mély fájdalommal tudatja, hogy elhunyt Teodor Iordachescu elvtárs, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének képviselője. Július 30-ról 31-r­e virradó éjszaka hosszas szenvedés után elhunyt Teo­dor Iordachescu elvtárs, a munkás-­ mozgalom régi harcosa, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagja, nagy nemzetgyűlési képviselő. Teodor Iordachescu elvtárs 1884 augusztus 1-én munkáscsaládban szü­letett Galacon. Már 1904-ben belé­pett a munkásmozgalomba, amelynek élete utolsó percéig odaadó harcosa maradt. 1905-ben szakszervezeti vona­lon Konstancán tevékenykedett, s a Potyemkin cirkáló forradalmár tenge­részeinek partraszállása idején bátor akciót folytatott a burzsoá­ földesúri hatóságok ellen. Mint a szociáldemokrata párt tagja, egyben felelős tisztséget töltött be an­nak vezetőségében. Teodor Iordaches­cu elvtárs, publicista és kombattív új­ságíróként lankadatlan tevékenységet fejtett ki a munkássajtóban. Főszer­kesztője volt a Korpinia Muncitoare, a Lupta, a Socialismus és más olyan sajtókiadványoknak, amelyek célkitű­zése volt szocialista öntudatra éb­reszteni a dolgozókat a tőkés kizsák­mányolás alóli felszabadulásukért ví­vott harcban. Az 1908—1916-os években az ifjú­munkás-mozgalom országunkban való­­megszervezésének kezdetén Teodor Iordachescu elvtárs az ifjúság sorai­ban aktivált. A mozgalom lelkes, po­litikailag megértő irányítója volt. Teodor Iordachescu elvtárs köszön­tötte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, harcolt a mun­kás-paraszt hatalom elismeréséért és a béke megkötéséért a szovjetek or­­­szágával.­­ A világháború utáni években te­­­vékenyen részt vett a munkásosztály harcaiban s az 1918 december 13-i események és az 1920-as általános sztrájk alkalmával letartóztatták. Teodor Iordachescu elvtárs, mint A szociáldemokrata párt politbürójának tagja és főtitkára, egyike volt a szo­­ciáldemokrata párt balszárnyán küzdő élvonalbeli harcosoknak, akik együtt­­működtek a Román Kommunista Párt akciójával a Munkás Egységfront megteremtéséért 1944 május elsején Ez a front volt a legjelentősebb té-» nyező az összes demokratikus és ha-» zafias erők mozgósításában a hitle* rista területrablók és a militarista-fa­» siszta diktatúra elleni harcban, az or­­szág felszabadulása után pedig ez volt a legjelentősebb tényezője a mun­­kásosztály politikai, ideológiai és szervezeti egysége megteremtésének. Az 1948 februári egyesítési kong­­resszuson Teodor Iordachescu elvtár­­­sát a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagjává választották és ugyanebben a minőségben újra­választották az 1955 decemberi III kongresszuson. Az 1947—1949-es években Teodor Iordachescu elvtársat belügyi állam­­titkári majd építésügyi miniszteri tisztséggel bízták meg. 1946 óta nagy nemzetgyűlési kép­­viselő. 1950—1952-ben a Bukarest városi néptanács képviselője. Teodor Iordachescu elvtárs becsülettel eleget tett választóitól kapott megbízatásán­­ak. Az 1949—1951 -es években az RMP KV mellett működő marxista-leninista esti egyetemet vezette. Teodor Iordachescu elvtárs a reá bízott összes feladatok elvégzésében a régi munkásmozgalmi harcos ta­­­paszta­latával járult hozzá a párt ve­zető szerepének megszilárdításához, a szocializmus építéséhez a Román Népköztársaságban. E tevékenységé­ben csak a betegségével járó szenve­­dések korlátozhatták, e munkájának csak a halál vethetett véget. A szocializmus építésének, művé­ben, a népi demokratikus rendszer megerősítésében kifejtett különleges érdemeiért Teodor Iordachescu elv­­társat a Román NK számos érdem­rendjével és érmével tüntették ki. Halála súlyos veszteséget jelent pártunk és dolgozó népünk számára. Emléke örökké élni fog szívünkben. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Bizottságot neveztek ki Teodor Iordachescu elvtárs temetésének megrendezésére A Román Munkáspárt Központi Ve­zetősége bizottságot nevezett ki Teo­dor Iordachescu elvtárs temetésének megrendezésére. A bizottságban a következő elvtár­sak vesznek részt: Gheorghe Apos­tol, az RMP KV Politbürójának tag­ja, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke; Dumitru Coliu, az RMP KV Politbürójának póttagja, az Állami Ellenőrző Bizottság elnö­ke; Ion Pál, az RMP KV tagja, a Rádió és Televízió Bizottság elnöke; Solomon Barbu, az RMP KV tagja; Gheorghe Stoica, az RMP KV tagja, az RNK Nagy Nemzetgyűlése El­nöki Tanácsának titkára; P. Niculescu-­ Mizil, az RMP KV tagja; Stefan Cruceru, az RMP Bukarest városi bizottságának titkára. A Teodor Iordachescu elvtárs temetését rendező bizottság részéről A Teodor Iordachescu elvtárs te­metését rendező bizottság közli: Az elhunyt koporsóját a Szakszer­vezetek Kultúrházának (6 Martie út 25. szám) termében ravatalozták fel. A dolgozók ma, augusztus 1-én 9—13 és 15—17 óra között vehetnek búcsút Teodor Iordachescu elvtárstól. A gyászmenet 17 órakor indul a Szakszervezetek Kultúrházából. A gyászszertartás és az elhamvasz­tás a Genusa krematóriumban lesz. A nap külpolitikai eseményeiből Súlyos ellentétek a NATO-ban 12 tagállam sürgeti a kormányfők tanácskozását • A bonni parla­ment hatálytalanította a náci párt betiltására vonatkozó rendeletet NEW YORK Az United Press International hírügynökség párizsi tudósítója jelenti, hogy a NATO tanács sorozatos üléseket tart a francia fővárosban. A tanácskozásokon megpróbálják elsimítani a nézeteltéréseket egyfelől Franciaország, másfelől az USA és Anglia között a Közel-Kelet kérdésében megtartandó kormányfői értekezlet formájával és helyével kap­csolatban. A NATO 12 kis tagállama — mutat rá a tudósítás — azt követeli, hogy mielőbb járuljanak hozzá a magassíkú értekezlet összehívásához. A három nyugati nagyhatalom közötti nézeteltérések fő oka az, hogy Franciaország követeli az öt nagyhatalom európai titkos értekezletének összehívását. Az USA és Anglia viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a tár­gyalásokat a Biztonsági Tanács keretében tartsák meg. A hírügynökség hangsúlyozza, hogy július 31-én, a NATO tanács két órás ülése után sem sikerült elsimítani a francia-angol-amerikai nézet­­eltéréseket. BONN a Német Szövetségi Köz­társaság Hivatalos Közlönyében meg­jelent a Bundestag által júniusban el­fogadott törvény, amelynek értelmé­ben a Hitler volt nemzeti szocialista (náci) pártjának betiltására vonatko­zó intézkedés hatályát veszti. Ezzel a bonni kormány törvényesí­tette egy olyan párt működését, a­­melynek tagjait tíz és tízmillió ember haláláért terheli felelősség. A törvény jóváhagyása egyébként érthető, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a bonni kor­mány tagjainak fele hitlerista tiszt, az SS vagy az SA hitlerista különít­mények tagja volt és tevékenyen tá­mogatta a nácizmust. A bonni kül­ügyminisztérium jelenlegi személyze­tének 80 százaléka Ribbentrop hitler­­rista külügyminiszter idején is ott­­működött. Adolf Heusinger, a nyugat-­ német Wehrmacht vezetője, a náci nagyvezérkar tagja volt és részt vett Hitler agressziós terveinek kidolgo­zásában. Speidel, a NATO közép­európai szárazföldi haderőinek főpa-» rancsnoka, a Franciaországot meg-»­szálló hitlerista csapatok vezérkari fő­nöke volt... DAMASZKUSZI Egyesült Arab Köztársaság katonai parancsnokságai nak egyik szóvivője közölte, hogy jú­lius 30-án egy török katonai gépkocsi behatolt Szíria területére. Amikor a szíriai határőrök megállásra szólítot­ták fel a török katonákat, azok tüzet nyitottak rájuk. Tizenötperces tűzharc után a gépkocsi visszavonult a török területre. .

Next