Előre, 1958. október (12. évfolyam, 3401-3427. szám)

1958-10-18 / 3416. szám

A központosított alap legfőbb szállítói A Román Munkáspárt II. kong­resszusa azt a feladatot tűzte ál­lami gazdaságaink elé, hogy rö­vid időn belül nagy árugabona, hús, tej, tenyészállat gyümölcs, szőlő, olt­vány és kiváló vetőmagtermelő üzemek­ké váljanak. A dolgozó nép állama e célkitűzések megvalósításában hathatós anyagi támogatásban részesítette és részesíti az ország valamennyi állami gazdaságát. A műszaki segítségnek köszönhetően a múlt esztendő végén ezek a gazdaságok már 13.241 trak­torral (15 lóerőben számolva), 5166 gabona-vetőgéppel, 2540 gabonakom­bájnnal rendelkeztek sok más egyéb gépi felszerelés mellett. Ebben az év­ben állami gazdaságaink újabb soke­zer traktort, vetőgépet, kombájnt s más gépet kaptak. Növekedett az álla­mi gazdaságok területe, a párt KV- nek 1956 decemberi plenáris ülésén ho­zott intékedései nyomán átszervez­ték őket, megfelelő termelési profilt állapítottak meg számukra. Állami gazdaságaink zöme a helyes gazdasági-szervezési intézkedések so­rozatának eredményeképpen azon az úton halad, hogy hamarosan valóban jövedelmező gazdasággá, a szocialis­ta gazdálkodás mintaképévé, az állam első számú szállítójává váljon Ta­valy az állami gazdaságok több mint 385.000 tonna kenyérgabonával járul­tak hozzá a népgazdaság háztartásá­nak ellátásához. A konstancai értekez­leten megszabott feladatoknak megfe­lelően az állami gazdaságok ebben az évben 400.000 tonna búzát kel adja­­nak az államnak. A kenyérgabona le­szállítási tervét országos viszonylat­iban teljesítette valamennyi állami gazdaság, noha az időjárás nem volt éppen kedvező. Sok helyen a rossz természeti körülmények ellenére a vártnál nagyobb volt az átlagtermés is. Grabócon búzából nagy darab táb­lán 40 mázsán felüli hozamot ér­tek el. Több gabonaféléből bőséges termést takarítottak be a székelyhídi, az ágotai, a fiátfalvi és sok más álla­mi gazdaságban is. Megkezdődött egyik legfontosabb gabonafélénk a kukorica betakar­­ása. Az első jelentések arról számolnak be, hogy az állami gazdaságok nagy ré­sze ebből a termékből is gazdag hoza­mot ért el. A konstancai tanácskozá­son hangsúlyozták, hogy azok a ter­méseredmények m­elyeket az élenjáró állami gazdaságok elértek, teljes egé­szében alátámasztják a párt Központi Vezetőségének azt a megállapítását, amely szerint az elkövetkező évek so­rán az állami gazdaságok fogják szol­gáltatni az állami központos tett alap részére szükséges gabona legnagyobb részét. Ennek érdekében az agrotech­nika megjavítása, a gépesítés vala­mint istállótrágya és műtrágya alkal­mazása révén állami gazdaságaink­nak az elkövetkező években 2000 kilo­grammos búza és mintegy 3000 kilo­grammos kukorica termést kell elérni­­ök átlagosan hektáronként. Államunk gondoskodott eddig is és gondoskodni fog ezután is, hogy az állami gazdasá­gok a gabonatermelés növeléséhez ele­­gendő gépet, műtrágyát, kiváló vető­magvakat kapjanak. Az utóbbi években jelentősen gya­rapodott állami gazdaságaink állatál­lománya, növekedtek a hozamok. Ágo­tán, Szentkatolnán és más helyeken például tehenenként évente több mint 3000 liter tejet fejnek Sok gazdaság hús szállítási terve teljesítésének vé­génél tart. Létrejöttek a feltételek azonban ahhoz is, hogy az állami gaz­daságok nagyobb mértékben vegyék ki részüket a városok állattenyésztési termékekkel való ellátásából. Az álla­mi gazdaságoknak elő kell irányozni­­uk a következő évekre két millió ser­tés tenyésztését és hizlalását, hogy évente 200 ezer tonna sertéshúst száll­í­thassanak a központi alapnak. Nö­­velniök kell a fejőstehenek számát, hogy 1960-ig elérjék a 100 ezer főt. Sok százezerrel kell gyarapítani a ju­hok számát s a baromf­iét is. A leg­több helyen erre az esztendőre s jövő­re szilárd takarmányalapot biztosítot­tak. Az állami gazdaságok szakembe­­rein, állattenyésztőin a sor, hogy a kedvező lehetőségeket körültekintően használják fel, úgy, hogy minél töb­b hús, tej, tojás, gyapjú jusson a városi dolgozóknak. A mezőgazdaság szövetkezeti szek­torának szüntelen fejlődése egyre fon­tosabbá teszi, hogy az állami gazda­ságok nemesített vetőmagvakat és faj­állatokat tenyésszenek. A feladat való­­raváltása megköveteli, hogy az állami gazdaságok az idei ősz folyamán na­gyobb területeket tartalékoljanak a nemesített vetőmagvak termesztésére, hogy a tudományos, szakszerű te­nyésztési munka kiszélesítésével mi­nél több nagy termelőképességű te­­nyész- és haszonállatot neveljenek. Az állami gazdaságok egyik leg­fontosabb problémája a gazdaságok jövedelmező egységekké való fejlesz­tésének kérdése. Az állami gazdaságok átszervezése kedvező feltételeket te­remtett a jövedelmezőség növelésére. Ennek köszönhetően a gyarmatai, a szentkatolnai, a grabáci és sok más gazdaság haszonnal zárja az évet. A hektárhozam és az állatok hozamainak szüntelen növelése, a termékegységre eső munkaidő csökkentése, ezen az úton kell haladnia az állami gazdasá­gok gazdasági termelőmunkájának — szögezi le a konstancai jelentés. A munka termelékenységének növelése, a termékek önköltségének csökkentése érdekében sok gazdaságban szervez­tek komplex brigádokat. Az esetek többségében ezek a brigádok a maguk területén nagyobb hozamokat takarí­tottak be gazdaságaik átlag termésé­nél s ami igen-igen lényeges, terme­lési kiadásuk alacsonyabb volt a terv­­szerűsítettnél. Célszerű és hasznos a munkaszervezésnek ezt a formáját ki­terjeszteni valamennyi állami gazda­ságban. Állami gazdaságaink nem sok híján évtizedes múltra tekintenek vissza. A gyakorlati tapasztalatok valóságos tárháza szinte minden gazdaság. A tudás, hozzáértés, tapasztalat értékes­í­tésével — úgy ahogyan a párt eléjük szabta — legyenek a mezőgazdasági termelés növelésének élenjárói. Petre Borilá elmrs fogadta a Kínai NK Egészségügyi Minisztériumának és Vöröskereszt Egyesületének küldöttségét Petre Borilá elvtárs, a Miniszter­­tanács alelnöke pénteken délután a A Minisztertanácson fogadta a Kínai NK Egészségügyi Minisztériumának és Vöröskereszt Egyesületének országunk­ban tartózkodó küldöttségét, élén Li Te-csuan egészségügyi miniszterrel, a­­Vöröskereszt elnökével. A kínai vendégek kíséretében volt Ke Bo-nian, a Kínai NK bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete. A találkozás baráti légkörben zaj­lott le. Világ proletárjai egyesüljetek. XII. évfolyam 3416. szám 6 oldal­ára 39 báni 1958 október 18., szombat FEHÉR FERENCCEL, a váradosi állami gazdaság főmérnökével kö­zösen indultunk ki a gazdaság kis­­szántói részlegére. Az új autó — hazai gyártmány — félóra alatt kirepített bennünket a határba, al.Ml egymásután maradoztak el a nemrég szántott, barna földek, amelyeknek gondosan elboronált, lehengerelt rögei alatt már a jövő­évi kenyérgabona magjai sarjad­nak. Amíg az autó a poros ország­úton suhant, az őszi feladatokról s a komplex­ brigád munkájáról be­szélgettünk. A brigád megalakulása óta — kerek esztendeje — a gazdaság állandóan é­­lenjár minden mezei munkában. Tartomá­nyi viszonylatban el­sőkként végeztek a vetéssel, betakarítás­­sal s ők vitték be az első gabonaszállít­­mányt is a gabonaát­vevő központba. A most, az őszi feladatok ide­jén noha a főmérnök szavaiból ki­érzett, hogy már komoly verseny­társaik is vannak, hiszen a többi állami gazdaságban is egymásután alakulnak a komplex­ brigádok — ismét élenjárnak, talán elsők is lehetnek!... Hangosan pöfögő piros „Zetor“ tűnik elő. Ekéjét nagy tábla föld szélén eresztette új barázdába­— Ez már őszi mélyszántás... — hallom a mérnök hangját. Majd magyarázólag még hozzáteszi: — Jól haladtunk a vetéssel. Az előirányzott 450 hektárból már csak 30 van hátra. Ez is csak azért késett meg, mert még rajta a kuko­rica. De nem sokáig. Három kom­­­bájnunk dolgozik, a kitűzött, időre,­­mi már el is felejtjük a vetést ! A gazdasági épületeknél Krémer József szekcióvezető — országos­­hírű kukoricatermesztő — és Ba­­lajti Gyula, a komplex­ brigád ve­zetője kapaszkodtak fel az autóra. Elmondták, hogy mióta a komplex­brigád megalakult feleannyi erővel végzik feladatukat. EZ ÉRTHETŐ IS, hiszen korsze­rű, nagyteljesítményű mezőgazda­sági gépeik vannak, ezek dolgoz­nak náluk az emberek helyett. Búza­ és kukorica kombájnjukat, hidraulikus tárcsáikat, vetőgépei­ket, óriási ekéiket, permetező gépei­ket nemcsak itt, a földmunkát vég­ző­ emberek, hanem a váradi dol­gozók is megcsodálták az ünnepi felvonulások alkalmával. Nincs már szükségük igára. Kevés lovuk, még kevesebb ökrük van. Eladták őket. De a gépek legnagyobb előnye mégis csak az, hogy általuk­­ kikü­szöbölődött teljesen a munkaerő­­hiány. Igaz, a felszerelés még nem tel­jes- Hiányzanak a kaszáló és szé­­nagyűjtő gépek. Elkelne egy jó szalmaprés is. S ami a pótko­csikat illeti a hat helyett legalább kilenc kellene. Mert csak így győz­nék a szállításokat. — Most várunk még két traktort — világosít fel Balajti Gyula, a komplex­ brigád vezetője. — Ha megérkezik hét személyre bővítjük brigádunkat s többé nem szorulunk segítségre ! Időközben az autó befutott a gazdaság kukorica táblái közé. Nem kicsi ez a masina, de a kuko­ricaszárak magasabbak nála, ki sem látszik közülük. A tábla széle pedig valahol a látóhatár peremén vész el..­­ S itt van a sokat emlegetett ku­korica kombájn. Kettőt is látni be­lőle. Méltóságteljesen haladnak egymásután, zúg, zakatos temér­dek szerkezetük. Kalmár Sándor vezeti az egyiket, Smósz János a másikat. Egy-egy segítségük van. A két kombájn után még egy fia­tal leány halad, aki összeszedi az esetlegesen elhullatott csöveket. A kombájnról még az úton mond­ta el Balajti Gyula, hogy több mint 200 olajozó nyilása van s legkeve­sebb 1 óra kell hozzá, amíg indu­lás előtt minden forgórészt, zsíro­­zót ellátnak a szüksé­ges kenőanyaggal. Ez­zel szemben viszont egész álló nap működ­­nek s estig 350-400 mázsa csöveskukoricát takarítanak be. A házigazda szere­pét itt már Krémer József veszi át, ő be­szél nagy szakérte­lemmel a gépekről s kukoricáról. — 80 mázsa csöves kukorica az átlagtermésünk — mondja. Ezt részben úgy értük el, hogy a sortávolságnál 1 méter he­lyett 90 centire, a tőtávolságnál 40 centi helyett 25—30 centire szórtuk a magokat. Ezáltal legalább 30 százalékkal több termést biztosítot­tunk. Másrészt a munkát sem saj­náltuk a növényápolás idején. A kukoricával megrakott kom­bájn most tért meg. Felaprózott szártól púpos a pótkocsi s aranyló csövektől duzzad a gép szekrénye. Kalmár Sándor egy kis emeltyűt húz meg s a termés kiborul a föld­re, ahol szorgalmas kezek zsákokba gyűjtik, autóra rakják s küldik a raktárba. Pár perccel előbb még a két mé­ter magas kukoricaszárak zárták el a kilátást s most már szabad az út. Jöhetnek a traktorok. Holnap már az új mag is benne lesz a földben. A gépek könnyűszerrel elvégzik ezt a munkát is. MESZNER JÓZSEF Öt ember, öt traktor, 500 hektár föld FELEANNYI ERŐVEL — TÖBB TERMÉS _______________­______ _ — — — _______ _________________| November 7 köszöntésére Iparvállalataink dolgozói büszkén jelentik a november 7 tiszteletére megvalósított kiemelkedő termelési eredményeiket. A resteai fémipari kombinát moz­donygyárának munkaközössége pél­dául, határidő előtt teljesítette azt a vállalását, hogy november 7.ig a Kí­nai Népköztársaság részére 10 ipar­vasúti mozdonyt és hét 150.000 szériá­­jú vasúti mozdonyt készít. Ez a siker annak köszönhető, hogy a kombinát dolgozói 12,4 százalékkal túlszárnyal­ták harmadik negyedévi tervüket A bírladi golyóscsapágy-gyár munkásai az idén már 30 ezer csap­ágyat gyártottak terven felül. A feb­.CSvári „Március 6“ ipari berendezéseket gyártó vállalat befe­jezte az első 35 rönkemelő gép gyár­tását. Ennek segítségével, 4 ember óránként 16 köbméterrel több rönköt rakhat vagonba, mint eddig. A iasi „Tesatura“ textilgyár kol­lektívája október 14-én már november 7-re termelt. A nagyváradi „solidaritatea“ cipőgyár dolgozói január 1-től mosta­­nig 26.000 pár cipőt gyártottak terven felül. Ez idő alatt 394.000 négyzetdeci­­méter cipőfelsőrész bőrt és 3800 kg talpat takarítottak meg. Traktoristáink teljesítették évi munkatervük kilencven százalékát .TOOOCOOOOOOOOOO 00 00 OO OOOC OOOC C*- 8 g­­ Az ősz folyamán az ország trak-% g torosai 2.558.553 normálhektár szán-8 áfásnak megfelelő mezei munkát vé­g­­­geznek. Ennek több mint 50 száza­% g tékát már elvégezték. A munkaütem­­­­ fokozásával csupán az utóbbi na­­g­y­pokban 354.000 normálhektárt szán- 8 8 tottak fel, ebből mintegy 25.000 8 8 normálhektárt a második váltásban.­­ g A Suceava tartományi traktora- 8 g sok 40, a Pitesti tartományiak pedig­ 83 százalékkal túlteljesítették az őszig a vetőszántás tervét. A Huny­ad tar-X g tományi traktorosok 4 százalékkal 8 8 túlteljesítették a vetési tervet. g Az őszi mezőgazdasági munkák- 8 - ban országos viszonylatban élenjár-8 8 nak a marosludasi, erdődi, szász­­thermányi stb. gép- és traktorálló-i g mások. g A ország gép- és traktorállomá-%­­­sai az évi munkatervnek csaknem g q 00 százalékát teljesítették. A GTA-k% 8 feladatai az utóbbi időben megsza­­g­aporodtak, mert az újonnan alakulta­k mezőgazdasági szövetkezeti egysé- 8 ígekkel nagyobb­ mennyiségű munka-% 1| ra kötöttek szerződést. .4 Pitesti g g tartományi gép- és _ traktorállomá-%­osok 26 százalékkal­ túlteljesítették­­ az évi tervüket. A Bukarest, Kons- 8 g tanca és Hunyad tartományi G7­A-k% 8 is már 92-95 százalékban teljesí­­g­é tették évi tervfeladataikat. g ?_________________________ Élenjárnak az őszi munkákban (Kiküldött munkatársunk telefon­jelentése). — A Bánffihunyad rajoni Csúcsán idejében hozzákezdtek az őszi munkálatokhoz. S most már jogos büszkeséggel mondhatják, hogy a ku­korica az utolsó csőig fedél alatt van, a krumplinak csupán 5 százaléka fe­detlen. Jól haladnak ugyanakkor a vetéssel is. Búzából még csak 4, míg rozsból 60 hektár terület vár bevetésre. A betakarítás és a vetés mellett a csúcsai társultaknak és egyénileg gazdálkodó földműveseknek legelő tisztításra is jutott idejük. Ezelőtt egy héttel nem kevesebb mint 39 hektár legelőt tisztítottak meg a bokroktól és a különböző vadnövényektől. Ugyan­akkor közel 4000 kg műtrágyát szórtak szét ezen a területen. Terjed a Herbák­ János-művek rr munkaközösségének kezdeményezése A „Placara Rosie" dolgozói követik a példát .A bőr- és gumiipari vállalatok munkásainak és technikusainak a „Herbák János" üzemben megtartott országos értekezlete nyomán a fővárosi „Flacara Rosie" gyár munkaközössége vállalta, hogy számos gyártmánynál a lehető legalacsonyabbra csökkenti az anyagfogyasztást és a legjobb minőségű árut termeli. .A gyár munkaközössége javas­olta a Közszükségleti Ipar Minisztériu­mának, hogy 1959-ben országos viszonylatban a legalacsonyabb fajlagos fo­gyasztást állapítsa meg számára a következő termékeknél: a box bőrnél, a 36—39-es számú gyermekcipőkhöz szükséges bőrnél és a férficipő talpnál. A fajlagos fogyasztás csökkentésének alapján a gyár munkaközössége java­solta, hogy a segédanyag-ellátási tervet 1959-ben 81­00 kiló csersavval, 1100 négyzetméter kör­el,­­6000 kiló gumi­termékkel, 420 négyzetméter vászonnal, 135 kiló Doppel-cérnával és 130 kiló selyemcérnával csökkentsék 1958-hoz viszonyítva. A fenti intézkedések ered­ményeként a gyár dolgozói a jövő év­ben 1.200.000 lejt takarítanak meg. A megtakarított­­ nyersanyagból a szabá­szán osztály két napig, a stáncoló, osztály pedig három napig dolgozhat. Mint már jelentettük, október 10 és 11-én Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chi­­vu Stoica és Emil Bodnáras elvtár­­sak meglátogattak több Bákó tarto­mányi építőtelepet és iparvállalatot. Képünkön: Gheorghe Gheorghiu-D­ej, Chivu Stoica és Emil Bodnáras elv­társak a borzesti dolgozók között Megkétszerezett erővel (Kiküldöttt munkatársunk telefon­jelentése). — Váradszőllősön is — csakúgy mint Nagyvárad tartomány más községeiben — az utóbbi napok­ban meggyorsult az őszi munkák üte­me. A betakarítási munkát csaknem teljes egészében elvégezték. A kukori­ca töréssel már néhány nappal ezelőtt kész voltak és levágták már a korót is mind a 30 hektárról. Jelenleg a krumpli és­­a cukorrépa szedése folyik javában. Három-négy nap alatt végez­nek ezeknek a terményeknek a betaka­­rításával is. A vetéssel már valamivel lassabbat­ haladnak. A tervbevett 108 hektár búza és árpa vetésből még csak 55 hektárt végeztek el, de kilátás van arra, hogy 2-3 nap alatt földbe kerül a jövő évi vetőmag. A munka azonban ezzel még nem fejeződik be. Tervük, hogy mind­azokon a földeken, amelyek a tavasz folyamán kerülnek bevetésre, őszi mélyszántást végeznek. A Minisztertanács nagyjelentőségű határozata a műszaki-ügyviteli személyzet jutalmazási rendszerének javítása érdekében Népgazdaságunk állandó fejlesztésében nagy sze­repe van a munka szocialista javadalmazásának. A párt és a kormány szigorúan őrködik, hogy a munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazásának el­vét minden vállalatban megvalósítsák. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1956 de­cemberi plenáris ülésén hozott határozatának megfe­lelően, az elmúlt évben csaknem valamennyi iparág­ban kikísérletezték és bevezették a megjavított fizetési és normarendszert. A plenáris ülés határozatainak alapján megjavítot­ták a jutalmazási rendszert is és a munkák jellegének megfelelően alkalmazzák azt. A rezsiben dolgozó mun­­ kások jutalmazásánál például figyelembe veszik a tervfeladatok teljesítését, túlhaladását, a termékek mi­nőségének javítását s az anyagtakarékosságot. Iparvállalatainkban a szakmunkásokkal vállvetve küzdenek a tervfeladatok sikeres teljesítéséért a mű­szaki és az ügyviteli dolgozók. Nemrég a Miniszter­­tanács határozatot hozott a műszaki és ügyviteli sze­mélyzet jutalmazási rendszerének megjavítására. Kor­mányunk határozata arra ösztönzi a műszaki és ügy­viteli dolgozókat, hogy behatóbban foglalkozzanak a helyi erőforrások kutatásival, értékesítésével, a ter­­melékenység emelésével, a termékek önköltségi árának csökkentésével és tegyék jövedelmezőbbé üzemeinket. A JUTALMAZÁS LEGFONTO­SABB FELTÉTELEI Közismert, hogy üzemeink műszaki és ügyviteli személyzetét elsősorban az értékterv teljesítéséért és túlhala­­dásáért jutalmazták. Éppen ezért egyes üzemek műszaki és ügyviteli dolgozói n­e­m fordítottak kellő­ren időt az áru­­termelési terv teljesítésére, nem fog­lalkoztak behatóan a termékek önkölt­ségi árának csökkentésével. Elhanya­golták az anyagtakarékossági mozga­lom kiterjesztését, amely fontos ténye­ző iparunk további fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében. Az­ eddigi elbírálások lehetővé tették, hogy olyan üzemek munkaközösségét is megjutalmazzák, amelyek a lehető­ségekhez viszonyítva, gyenge ered­ményt mutattak fel. Megtörtént az i­s, hogy a jutalmazási összeg nem volt arányban a műszaki, ügyviteli sze­mélyzet munkájával. A szatmári Unió gyárban például a terv teljesítésénél feltételezett eredményekért jutalmazták a műszaki és ügyviteli személyzetet. Ez a jutalmazási rendszer nem ösz­tönözte a műszaki és ügyviteli veze­tőséget a terven felüli készletek felszá­molására, értékesítésére. A fővárosi Filaret konzervgyárban például 1958 második évnegyedében megjutalmaz­ták a műszaki és ügyviteli dolgozó­kat, noha az üzemben a terven felüli készletek állandóan nőttek. A Minisztertanács legújabb határo­zata rámutatott ezekre a hibákra és lehetőséget teremt felszámolásukra. A határozat leszögezi: valamennyi ipar­ágban a műszaki és ügyviteli sze­mélyzet jutalmazásánál elsősorban fi­gyelembe veszik, hogyan tett eleget a vállalat az önköltségcsökkentési fe­ladatoknak, teljesítették-e a választék szerint is a tervet. Más ágak és ter­melési területek (kereskedelem, be­gyűjtés, felvásárlás, szolgáltatások) a jutalmazási elbírálásánál figyelembe veszik az illető terület sajátosságait és azt, hogyan tettek eleget a terv­feladatoknak. Ezek az intézkedések ér­dekeltté teszik a műszaki és ügyviteli dolgozókat, hogy még eredményeseb­ben tevékenykedjenek az átvett és a leszállított áruterv teljesítésében, hogy a jövőben még körültekintőbben dolgoz­zanak a munkatermelékenység növe­léséért, hasznosítsák a rejtett tartalé­kokat és harcoljanak a gazdaságos termelés meghonosításáért. A határozatban rögzített jutalmazási elbírálások jobb anyagi ösztönzést je­lentenek a jövőben iparvállalataink dolgozóinak számára, akiknek az a feladatuk, hogy minden évben növeljék a termelékenységet, csökkentsék a ter­mékek önköltségi árát és harcolja­nak a jövedelmezőségi terv túlteljesí­téséért is. A dolgozók jutalmazása szorosan kapcsolódik a termelés növekedése­ hez, a munkások szakmai képzettségé­nek emeléséhez. Ugyanakkor érdekelt­té teszi a műszaki és ügyviteli vezető­ket, hogy teljes egészében értékesítsék az üzemek és a gyárak termelési ere­jét. Magától értetődik, hogy a jutal­mazások elbírálásánál figyelembe ve­rs.l’: a különböző iparágakat és tevé­kenységi területeket (bányaipar, építő-, szerelőipar, szállítás, mezőgazdaság, kereskedelem, begyűjtés, felvásárlás, szolgáltatások, stb.). A Román-Szovjet Barátsági Hónap Ünnepségein résztvevő szovjet küldöttség a Minisztertanácsnál Péntek reggel a küldöttség hazautazott Jelen volt P. Niculescu Mizul, az RMP KV tagja és I. Moraru, az ARLUS Központi Tanácsának titkára. Megjelent V. F. Nyikolajev, a Szov­­jetunió bukaresti ideiglenes ügyvivője és I. Sz. Iljin, a Szovjetunió nagykö­vetségének első titkára. A találkozó baráti légkörben folyt le. Pénteken reggel elutazott Bukarest­ből a Román-Szovjet Barátság Hónap­jának ünnepségein résztvett szovjet küldöttség. A küldöttségben részt vettek: G. G. Szotnyikov, Moszkva város népgazda­sági tanácsának alelnöke, a Szovjet- Román Baráti Társaság vezetőségének alelnöke, a küldöttség vezetője, A­ V. Rjabinyin, az SZKP moszkvai Szverd­­lovszk rajoni bizottságának első titká­ra, Jevgenyija Grigorjevna Szorocsan, a Atoldvai SZSZK egyik kolhozának elnöke és Roza Ivanovna Makagonova filmszínésznő. A baneasai repülőtéren P. Constant­­inescu-Iasi akadémikus, professzor, Gh. Hossu és Octav Livezeanu- az ARLUS Központi Tanácsának alelnö­­kei. C. Prisnea, helyettes oktatás- és művelődésügyi miniszter- Al. Buican a Külföldi Kultúrkapcsolatok Intézeté­nek alelnöke, Eugen Rodan és Ion Moraru, az ARLUS Központi Tanácsá­nak titkárai, az ARLUS Központi Ta­nácsának tagjai, művészeti és kultu­­rális dolgozók, újság­­ók búcsúztatták az elutazó vendégeket, K. Litvin, a Külföldi Kultúrkap­csolatok Ukrán Egyesülete vezetőségé­nek elnöke — aki részt vett a Román- Szovjet Barátsági Hónap ünnepségein — pénteken reggel haza utazott a fő­városból. A vendéget C. Prisnea, az oktatás- és művelődésügyi miniszter helyette­se Eugen Rodan és I. Moraru, az ARLUS Központi Tanácsának titkárai, továbbá az ARLUS Központi Tanácsá­nak más tagjai, írók, zeneszerzők és művészek kísérték ki az Északi-pálya­udvarra. (Agerpres) Atanase Jója akadémikus, a Minisz­tertanács alelnöke, oktatás- és műve­lődésügyi miniszter október 16-án a Minisztertanácson fogadta G. G. Szot­­nyikovot, K. Lítvint és a Román-Szov­jet Barátsági Hónap ünnepségein résztvevő szovjet küldöttség többi tagját. Az Októberi Forradalom évfordulójáig 62 új lakás épül Temesváron (Tudósítónktól) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évforduló­­jának tiszteletére jelentős városfejlesztési és szépítési mozgalmat szervezett a temesvári N­éptanács végrehajtó bizottsága. November 7-ig újabb három háztömböt (összesen 62 lakosztállyal) adnak át a lakóknak s a Porumbescu, Odobescu, Dacilor stb. utcákban számos épületet kijavítanak. A Köztársasági sugárúton rövidesen elkészül a Bánátus szálloda. Az épületben már felsze­relték a központi fűtőberendezést s most festik az ajtókat, ablakokat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáig mintegy négyezer négyzetméter járdát, utcát aszfaltoznak le a városban. Sok városperemi utcában — a képviselők kezdeményezésére — a honpolgárok önkéntes mun­kával gyalogjárót és kocsiutat készítenek, illetve javítanak ki. A romani csőhengermű munkásai számára épülő új tömbh­ázak. Négy házba már be is költöztek a lakók, év végéig még három felépül (Agerpres felvétel) A VÁLLALAT VAGY A RÉSZ­LEG EREDMÉNYEI ALAPJÁN A határozat előírásai szerint a mű­szaki-ügyviteli személyzet jutalmazása a vállalat vagy a részleg eredményei alapján történik. Az igazgató, a fő­mérnök, a főkönyvelő és helyetteseik, valamint a főosztályvezetők jutalma. (Folytatás a 2. oldalon )

Next