Előre, 1958. október (12. évfolyam, 3401-3427. szám)

1958-10-30 / 3426. szám

­ Egészségvédelmünk további javításának útján MÉLTÁN SOROLHATJUK népi de­mokratikus rendszerünk nagy vívmá­nyai közé az egészségvédelem terén elért eredményeinket. A párt és a kormány gondoskodása nyomán orszá­gunk jelenleg világviszonylatban is a legfejlettebb egészségvédelmi hálózat­tal rendelkező államok közé tartozik. Tizennégy esztendővel ezelőtt például 44 ezer kórházi ágy állt a betegek ren­delkezésére. Ma a kórházi fekhelyek száma meghaladja a 130 ezret. Egész­ségügyi költségvetésünk az idén még az 1951-ben előirányzott összeget is 2,6-szer haladja meg. Az utóbbi évek során megteremtett és kibővített egészségvédelmi hálóza­tunk ingyenes orvosi kezelésben része­síti a dolgozókat. Igen sok újfajta, régebb még hírből sem ismert egészségügyi intézményt teremtettünk: a nagyobb intézmé­nyekben és vállalatokban tökéletesen felszerelt orvosi szolgálatok, poliklini­­kák működnek; szülőotthonok, járvá­nyos megbetegedések leküzdésére spe­cializált egészségügyi körzetek, vér­­adó és vérátömlesztő állomások ala­kultak; megteremtettük a légi egész­ségügyi szolgálatot, kiterjedt mentő­hálózat működik ma már szerte az or­szágban (nemcsak a nagyobb városok­ban, mint régen). Egészségvédelmünk legfőbb célkitű­zése : a betegségek megelőzése. Álla­munk rendkívül nagy összegeket for­dított a különböző fertőző, járványos betegségek melegágyainak felszámolá­sára, a tuberkulotikus betegségek, ki­ütéses tífusz, malária és más megbe­tegedések megelőzésére. Ezeknek a be­tegségeknek igen jelentős része már jelenleg eltűnőfélben van. A betegség­megelőzési intézkedések­­ kapcsán be­szélnünk kell arról a széleskörű ne­velőmunkáról is, amelyet az orvosi­egészségügyi személyzet és a Vörös­­kereszt szervezetei folytatnak. A Minisztertanács a múlt esztendő­ben nagy jelentőségű határozatot ho­zott az egészségvédelmi hálózat bőví­tésére, a munka színvonalának emelé­sére és az egészségügyi-orvosi sze­mélyzet fizetésének javítására. A hatá­rozat nyomán érezhetően tovább javult egészségügyi intézményeink munkája. Az idén hónapokon át tartott az Egészségügyi és Népjóléti Minisztéri­um országos akciója az egészségvéde­lem helyzete és a további, feladatok tanulmányozása céljából. Az össze­gyűjtött adatok rendszerezése alapján a minisztérium elhatározta, hogy még az idén csupán a falvak 1663 új egész­­ségügyi létesítményt kapnak. Az új szülőotthonok, beteggondozók, egész­ségügyi állomások és laboratóriumok jelentős része már működik is. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN orvostudo­mányi és, gyógyszerészeti intézeteink végzett hallgatói közül legtöbben a vidéki egészségügyi körzetekben he­lyezkedtek el. 1938-ban körülbelül 8000 orvos dolgozott országunkban, ma az orvosok sz­áma meghaladja a 22 ez­ret. Ez azt jelenti, hogy átlag minden 800 lakosra esik egy orvos. (Egész­ségügyi középkádereink száma a 150 ezret is meghaladja.) Bukarestben például a felcserek, védőnők, szülész­nők és más középkáderek mellett min­den 220 lakosra jut egy orvos. Ilyen körülmények között állami egészségvédelmi hálózatunk teljesíte­ni tudja a betegségek megelőzésében és gyógyításában megoldásra váró fel­adatokat. Felvetődik tehát a kérdés: mi szükség van a fővárosban 1450 magánrendelőre és az ország többi ré­szein működő sokszáz magánrendelő­re ? Mi szükség van például a sebé­szeti magánrendelőkre, amikor a se­bészi beavatkozások döntő többségét a legmodernebb eszközökkel felszerelt kórházakban végzik ? A magánrendelők tulajdonosai va­lamennyien dolgoznak egészségügyi intézményeinkben is. Sajnos, megtör­tént, hogy egyes orvosok becsmérlőleg nyilatkoztak a betegek előtt egészség­­ügyi intézményeinkről, csak azért, hogy a poliklínikán, vagy a kórház­ban ledolgozott hivatalos óráik után, magánrendelőikben fogadhassák a be­teget. Kórházainkban, poliklinikáinkon és más egészségügyi intézményeinkben ingyen kezelik és vizsgálják a dolgo­zókat, a magánrendelőkben természe­tesen — az esetektől függően — tekin­télyes összegbe kerül egy-egy vizsgá­lat, nem beszélve a rendszeres keze­lés honoráriumáról. Mint már említettük, egészségvé­delmünk legfőbb feladatai közé tar­tozik a megelőzési tevékenység. A magánrendelők működése adott esetek­ben nem szolgálja ezt a célkitűzést. ORVOSAINK döntő többsége ter­mészetesen magasfokú hivatásérzettel végzi el feladatát s minden méltatlan gyakorlatot, az orvosi etikától távol ál­ló próbálkozást a leghatározottabban elítél. Számos fővárosi és vidéki orvos je­lentette be az utóbbi időben, hogy le­mond magánrendelőjéről. Ezek az or­vosok nemes hivatásuk tudatában ju­tottak elhatározásukra, amely kétség­telenül egészségvédelmünk további ja­vítását, magasabb szintre emelését szolgálja. A fővárosi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Inté­zet tanári kara a napokban megbe­szélésre ült össze, amelyen egyhangú­lag úgy döntött, hogy a jövőben ki­zárólag a főiskolán, kórházakban, la­boratóriumokban és a különböző poli­­klinikákon folytat nevelői és orvosi gyakorlatot. Nagy képzettségű orvos­­professzoraink : dr. Moga Aurel, dr. Pacuraru I., dr. Daniella L. és szá­mos más kollegájuk juttatta kifeje­zésre hasonló elhatározását. Természetes, sok esetben szükséges, hogy a beteg saját maga válassza ki azt az orvost, akihez a legnagyobb a bizalma. Éppen ezért a minisztérium nemrég intézkedéseket dolgozott ki a díjazás ellenében működő poliklini­­kák, különleges orvosi szolgálatok és rendelők létesítésére. Ez az intézkedés az eddiginél nagyobb lehetőséget nyújt a betegek számára, hogy olyan magas­­képzettségű szakorvosokhoz fordulja­nak, akik nem a beteg lakhelye sze­rint illetékes egészségügyi körzetben működnek. Ezekben az egységekben olyan professzorok, előadó tanárok, főorvosok, szakorvosok látják el a ke­zelést, akiknek nincs magánrendelőjük és akiket szerződéssel alkalmaznak. A minisztériumnak a díjazásra vonatko­zó intézkedése azt a törekvést tükrözi, hogy az ilyen poliklinikák szolgálatait igénybevevő beteg méltányos díjazás ellenében magas színvonalú orvosi ke­zelésben részesüljön. Az orvosi sze­mélyzet munkájának javadalmazása mindenben megfelel a végzett munka mennyisége és minősége szerinti java­dalmazás szocialista elvének. Temesvár, Suceava, Craiova, Bákó, Kolozsvár, Iasi és más tartományok­ban is már működésbe léptek és igen figyelemreméltó eredményekkel dol­goznak ezek a poliklinikák. DOLGOZÓ NÉPÜNK szeretettel és megbecsüléssel övezi az egészségvéde­lem katonáit. Népi demokratikus álla­munk gondoskodása nyomán szüntele­nül tovább bővül egészségügyi háló­zatunk, még korszerűbb módszerekkel, még tökéletesebb gyógyszerekkel vesz­­szük fel a harcot a betegségek ellen, munkálkodunk a betegségek megelőzé­sén. Ebben a nemes küzdelemben vár­nak újabb nagy feladatok hazánk va­lamennyi egészségügyi dolgozójára. Országszerte megünnepelték a Komszomol 40. évfordulóját Országunk ifjúsága szerdán a dicső­séges lenini Komszomol megalakulá­sának 40. évfordulóját ünnepelte. A főváros összes rajonjaiban ünnepi gyűléseket tartottak, amelyeken több­­ezer fiatal vett részt — a vállalatok­ban és intézményekben dolgozó ifjú­munkások, egyetemisták, tanulók és pionírok. Az IMSZ rajoni bizottságai­nak titkárai ez alkal­ommal azokról a hőstettekről beszéltek, amelyeket a komszomolisták a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezetésével hajtot­tak végre a polgárháború idején, a fia­tal Szovjet Köztársaság megvédéséért A szónokok beszéltek továbbá a Kom­­szomolnak az ország újjáépítése és a szocializmus felépítése során kifejtett lelkes munkájáról, a Komszomol és az egész szovjet ifjúság hősiességéről a Nagy Honvédő Háború idején s a komszomolisták jelentős hozzájárulá­sáról a kommunizmus nagyszerű épít­kezéseihez. Az ünnepi gyűlések a román és a szovjet ifjúság barátsága jegyében művészi műsorral, a nagy, baráti or­szág ifjúságának munkáját és életét szemléltető filmek bemutatásával ér­tek véget. A Komszomol 40. évfordulója alkal­mából hasonló ünnepi gyűléseket tar­tottak valamennyi tartományi és rajoni központban is. (Agerpres) ------------------OOO-----------------­A bükkfa jobb kihasználásáért Tapasztalatcsere a szovátai IFET-nél (Tudósítónktól) A Magyar Autonóm Tartomány pártbizottsága nemrég behatóan ele­mezte a faipar legidőszerűbb kérdé­seit és a fennálló lehetőségek mérlege­lésével azt a feladatot tűzte a tarto­mány fakitermelő vállalatai elé, hogy a bükk legalább ötven százalékát műfa­­ként hasznosítsák. Ezen célkitűzés valóraváltása érde­kében október 25-én és 20-án tapaszta­latcserét tartottak a szovátai IFET-nél vállalati alapszervezeti titkárok, üzem­bizottsági elnökök, igazgatók, techni­kusok, mérnökök és élmunkások rész­vételével. A szovátai IFET két módszert al­kalmaz a bükkfa minél jobb kihaszná­lása érdekében. A hosszanti kitermelést, amelynél a rönkök legallyazása után csak annyira darabolják azt fel, hogy gépi, vagy állati vontatással a rakodó­hoz lehessen szállítani. Itt képzett szakaszoló mesterek irányításával osz­tályozzák és darabolják a rönköket. Ilyenformán nem fordulhat elő, hogy értékes faanyag maradjon az erdőben, vagy tűzifának aprítsák fel a műfának alkalmas rönk egy részét. Azonban ez az általánosan ismert­­ módszer nem mindenütt alkalmazható. Ahol száraz és vízi csatornáknál lehet húzatni a rö­vid szerfát (talpfát és dongafát), to­vábbá a tűzifát, ez a módszer nem vehető igénybe, mert a leszállítás ezen legolcsóbb eszközének felhasználására nem nyújt lehetőséget és így az ön­költségi ár növekedését idézné elő. Boris Blascunak, a tartományi erdő­igazgatóság főmérnökének kezdemé­nyezése alapján kísérletezték ki és alkalmazzák immár hosszabb ideje a szovátai IFET-nél a sorkitermelés mód­­szerét,­amely egyszerű módon oldja meg a kérdést. Ennél az eljárásnál ugyanis — amint a jahodi kitermelés­nél bemutatták — a fát a döntés he­lyén darabolják minősége szerint olyan méretre, amilyent az egyes termé­kek szabványa megkövetel és azután juttatják el a rakodóhoz. Ilyenformán minden munkahelyen maradéktalanul érvényesül a hosszanti kitermelés va­lamennyi előnye anélkül, hogy az az önköltség rovására menne. A tapasztalatcsere résztvevői megvi­tatták a módszer alkalmazásának le­hetőségét és felhívták a szovátaiak fi­gyelmét arra, hogy az anyag még gon­­dosabb osztályozásával tovább fokoz­hatják eredményeiket. Ugyanakkor vál­lalták, hogy hazatérve minden olyan helyen bevezetik a sorkitermelés mód­szerét, ahol a munkakörülmények meg­­engedik. Az őszutói napsütésben (Friedmann Miklós felvétele) Termékeny vita az időszerűségről a szovjet írók III. kongresszusa előtt A Szovjetunióban javában foly­nak az előkészületek a szovjet írók ez év decemberében összeülő harmadik kongresszusára. A szovjet irodalmi sajtóban megjelenő cikkek széleskörű vita keretében tárják fel és tárgyalják meg a szovjet irodalom legidőszerűbb legfontosabb elvi és gyakorlati kérdé­seit. A vitában természetesen nemcsak írók és kritikusok vesznek részt, ha­nem az olvasók is. A leningrádi híres Viborg negyed olvasóinak egy csoport­ja például megírta a Lityeraturnaja Gazeta szerkesztőségének, hogy a szov­jet olvasók őszinte érdeklődéssel és szeretettel fogadták N. Gribacsov, G. Nyikolajeva, V. Kocsetov, Se. Voronyin, G. Trojepolszkij, V. Tyendrijakov, A. Csakovszkij legutóbbi könyveit, amelyek napjaink életéből merítik tárgyukat, s a szovjet valóságot tükrözik. Élénk vitát váltott ki Fetih Huszin tatár írónak a Lityeraturnaja Gazetában megjelent cikke, az időszerűség és korszerűség kérdéseiről. Huszin cikkére adott válaszában N. Scsepenko utal arra, hogy ez az írás számos helyes megállapítást tartalmaz, így például, csak helyeselhető az a megállapítása, miszerint az igazi mű­vész nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalom életében megnyilvánuló új jelenségeket, sőt azok megfigyelésére, tanulmányozására kell törekednie. Az író nem feledkezhet meg a korról, amelyben él, jól kell ismernie kortár­sai problémáit, törekvéseit. Az író azon­ban ne tetszelegjen a semleges meg­figyelő szerepében, hanem maga is vegyen részt az eseményekben, élje népe életét. Az aktuális jelenségek jelentős része szervesen összefügg a nép életével, törekvéseivel, a nép éle­tének mindennapi tapasztalatai pedig szorosan összefüggnek a kommuniz­mus építésének gyakorlati kérdéseivel. Nincs tehát jogunk elsiklani fölöttük, mellőzni tanulmányozásukat. Az időszerű témák elsőrendű fon­tosságára világít rá határozottan Szer­­gi Csilaja cikke is, amely ugyancsak a Lityeraturnaja Gazetában jelent meg. A szerző mindenekelőtt azt hangsúlyoz­za, hogy a nagy írókat mindenkor az tette naggyá, hogy műveikben koruk valóságát tükrözték. Az eleven, állandó forrongásban lévő és állandóan vál­tozó valóság volt és marad az iroda­lom érdeklődésének legfőbb tárgya. Puskin és Lermontov, Balzac és Stend­hal, Tolsztoj és Gorkij koruk szenve­délyes krónikásai voltak. A szovjet irodalom számára az ak­tuális témák iránti érdeklődés nem csupán nemes hagyományok folytatása, hanem létének legfőbb alapja, mert hiszen a jelenlegi körülmények között az időszerűség fogalma a kommuniz­must építő emberrel azonos, a szovjet irodalom pedig közvetlenül és tevéke­nyen részt vesz a kommunizmus építé­sében. Egyesek, amikor kibúvót keresnek az aktuális témák tükrözésének feladata alól, az úgynevezett „perspektívára"­ hivatkoznak, arra, hogy az események helyes megítéléséhez bizonyos időbeli távlat szükséges. Ez a felfogás nem állja meg a helyét. Nem a „perspek­tíva", a leírt események és a mű ke­letkezése közötti időbeli távolság a fontos — írja Csilaja —, hanem az író szoros szellemi kapcsolata a valóság­gal. A szerző ezután még egy rend­kívül jelentős érvvel indokolja meg, hogy miért kell különösen fontosaknak tekintenünk a szovjet írók számára az aktuális témákat. A kizsákmányolásra épített társadalomban élő írók gyak­ran kényszerültek arra, hogy témáért a múltba meneküljenek. Az akkori kö­rülmények között lehetetlen volt közvet­lenül kinyilvánítaniuk korukról, annak társadalmi viszonyairól alkotott véle­ményüket. Megtörténhetett az is, hogy az akkori valóság nem szolgáltatott törekvéseiknek, érdeklődésüknek meg­felelő anyagot. Flaubert például, nagyszerű jellemekről álmodozott, s a valóságban apró emberkék, kispolgárok vették körül. Az író tehát szabadjára eresztette fantáziáját és megírta a Salambo­t. A szovjet élet megoldotta az ehhez hasonló ellentéteket. Elképzelhetetlen, hogy a mai szovjet élet, a kommuniz­must építő emberek ne ihlessenek min­den írót olyan alkotásokra, amelyek legfontosabb jellegzetessége a nép szol­gálata legyen, a nép segítése, tá­mogatása történelmi feladatának telje­­sítésében. Egyes kritikusok — írja Csilaja — összetévesztik az időszerű témákról folyó vitát az író időszerű, korunk szellemének megfelelő, azzal összhang­ban lévő nézeteivel. Természetes, hogy egy történelmi regényt szerzőjének mai nézetei kell hogy időszerűvé te­gyenek. Ez azonban nem azonos az aktuális téma kérdésével. Az a követel­mény tehát, hogy az aktuális témának szenteljük a legnagyobb figyelmet, tel­jesen jogosult. A Lityeraturnaja Gazeta vezércikké­ben is foglalkozik a vitával és követ­keztetéseiben utal arra, hogy az új, a haladó szovjet élet minden területén fej­lődik, ellenállhatatlanul tör előre és győzi le a régit, erőteljesen bontakozik ki országszerte, a tömegek tehetsége, alkotó ereje. A szovjet írók megtiszte­lő feladata, hogy művészi képekben örökítsék meg a szocialista valóság e fontos folyamatait, az utóbbi esztendők során a szovjet életben megnyilvánult új jelenségeket, melyek a kommunista építés jelenlegi szakaszát jellemzik. A Pravda is vezércikket szentel a szovjet írók közeledő harmadik kong­resszusának, az előkészületekkel kap­csolatos feladatoknak, valamint a kongresszust megelőző eddigi vitának. A vezércikk hangsúlyozza, hogy az igazi író nem ismer magasztosabb fel­adatot, minthogy műve révén a nép érdekeit, törekvéseit szolgálja. A mű­vészi alkotások társadalmi jelentősége leginkább azokban a művekben jut kifejezésre, amelyeket szerzőik a nép alkotó tevékenységének szentelnek, melyek kortársaik életének leglényege­sebb, legjelentősebb jelenségeit tükrö­zik és új, hősi cselekedetekre buzdít­ják, lelkesítik őket. Az író műve akkor nyer társadalmi jelentőséget, ha napja­ink eleven valóságát ábrázolja, ha az író arra törekszik, hogy tökéletes mű­vészi képekben juttassa kifejezésre a nép életét, mindazt, ami értelmet ad életének, cselekedeteinek. Az irodalom eddigi gyakorlata kétségbevonhatatlanul ellentmond a „perspektíva" úgyneve­zett elméletének, amelyet nem az érté­kes történelmi regényeket alkotó írók találtak ki, hanem azok a hatodrangú irodalmárok, akik a jelek szerint meg­feledkeznek az irodalom társadalmi hi­vatásáról és írásaikban nem mernek hozzányúlni életünk nagy és időszerű témáihoz. A lap hangsúlyozza annak a feladat­nak a fontosságát, hogy a szovjet írók eszmeileg tiszta, művészileg érett, ér­tékes műveket írjanak a mai szovjet valóságról. A jelenkori irodalom nem hagyhatja a jövő írónemzedékekre ennek a nemes feladatnak a teljesíté­sét. Kétségtelen, hogy évtizedek múlva a mai szocialista valóság, korunk vív­mányai, a történelemben páratlanul álló átalakulási folyamat nagyszerűsé­ge, a milliók szabad alkotó munkája, az a tény, hogy merészen útrakeltünk a kozmosz meghódítására és a meg­nyílt csodálatos távlatok , írók, mű­vészek számos nemzedékét fogják meg­ihletni. De — fűzi hozzá a Pravda — e va­lóság művészi ábrázolásában elsősor­ban a kortárs írókat illeti meg a szó. Lényegében, ez a mondat tekinthető e fontos vita röviden összefoglalt, ha­tározott végkövetkeztetésének. (­r-r) ELŐRE -------------------OOO------------------­ Törökország bukaresti nagykövetének fogadása Cselal Tevfik Karaszapán, a Török Köztársaság bukaresti nagykövete, szerdán este a Török Köztársaság ki­kiáltásának 35. évfordulója alkalmá­ból fogadást adott. A fogadáson részt vettek: Marcel Popescu kereskedelemügyi miniszter, dr. Voinea Marinescu egészségügyi és népjóléti miniszter, A. Málnáson he­lyettes külügyminiszter, C. Paraschi­­vescu-Bi­uceanu, a Nagy Nemzetgyű­lés Elnöki Tanácsának tagja, D- Dia­­conescu, a fővárosi néptanács elnöke, Dionisie Ionescu, az állami protokoll­­ ügyek vezetője, Mihai Ciobanu mér­nök, az RNK Kereskedelmi Kamarájá­nak elnöke, George Georgescu, a nép művésze, Mihai Beniuc akadémikus, Ion Dumitrescu, a művészet érdemes mestere, Gh. Zaharia vezérőrnagy, V. Strigaciu, a polgári légiflotta vezér­­igazgatója, I. Moruzi, a külügyminisz­térium protokoll igazgatója, M. Zla­­tev, ideiglenes külügyminisztériumi igazgató és mások. Részt vett továbbá Barbu Zahares­­cu, az RNK törökországi nagykövete. Megjelent több Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képviselet vezetője és a diplomáciai testület számos tag­ja. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. .........— —poo SPORTHÍREK cember 3-án Athénban (olasz játékve­zetők); Bulgária — Jugoszlávia 1959 május 31-én Belgrádban (román já­tékvezetők) és október 25-én Szófiá­ban (nyugat-német játékvezetők); Né­met DK — Portugália 1959 május 24- én Lipcsében (csehszlovák játékveze­tők) és június 27-én Lisszabonban (spanyol játékvezetők); Ausztria — Norvégia 1959 május 20-án Oslóban (NDK-beli játékvezetők) és szeptember 23-án Bécsben (görög játékvezetők). Lengyelország — Spanyolország 1959 június 21-én Varsóban (magyar játék­vezetők) és október 4-én Madridban (angol játékvezetők). Szovjetunió — Magyarország visszavágó mérkőzés 1959 szeptember 27-én Budapesten (lengyel játékvezetők). Selejtező mérkőzés: Dél-Írország — Csehszlovákia 1959 április 5-én Dub­­linban (belga játékvezetők) és május 10-én Prágában (francia játékvezetők). A győztes Dániával mérkőzik szintén 1959 folyamán.­­ Tbilisziben október 28-án megkez­dődtek a Szovjetunió atlétikai csapat­­bajnokságai, amelyeken Moszkva, Le­­ningrád és a 15 Szövetségi Köztársa­ság válogatott atlétái vesznek részt. A verseny első napján több értékes eredmény született: Vartan Ovszepján (örmény SZSZK) súlydobásban 17,93 méteres teljesítménnyel új össz-szö­­vetségi csúcsot állított fel. Magasug­rásban Robert Savlakadze grúz atléta 2,09 métert ért el. Női távolugrásban Valentyina Szaprunova (Leningrad) került az első helyre 6,09 m eredmény­nyel. A tízezer méteres síkfutásban Pjotr Bolotnyikov (Moszkva) lett első 29 p 6,8 mp idővel.­­ A francia röplabda szövetség 1959 szeptemberében megrendezi „a földrészek tornája“ elnevezésű röp­labda találkozót, amelyre meghívta a világ legjobb tíz csapatát, köztük a Román Népköztársaság együttesét is.­­ A Román Népköztársaság kötött­fogású birkózó­csapata kedden este a finn Seinojoki városban Finnország válogatottjával mérte össze erejét. A román birkózók ezúttal is jól szere­peltek és 9:7 arányú gyözelmet arat­tak.­­ A labdarúgó Európa Kupa szer­vező bizottsága ülést tartott Párizsban és határozatokat hozott e fontos sportrendezvény lebonyolításával kap­csolatban. A bizottság elhatározta, hogy az Európa Kupa mérkőzésein nem enge­délyez játékoscserét s megállapította a sorra kerülő találkozók időpontját. Eszerint Román Népköztársaság — Törökország november 2-án Bukarest­ben (osztrák játékvezetők) és 1959 áp­rilis 29-én Isztambulban (jugoszláv játékvezetők). Franciaország— Görög­ország visszavágó mérkőzés 1958 de- Az „Ifjú gárda" a fővárosi Ifjúsági Színházban A lenini Komszomol 40. évfordulója alkalmából a fővárosi Ifjúsági Szín­ház szerdán este bemutatta az „Ifjú gárda“ című színdarabot, amelyet N. Ohlopkov, ismert szovjet színműíró írt A. Fagyejev regénye nyomán. Az előadást N. Massim rendezte, a díszleteket M. Rubinghez tervezte. Az „Ifjú gárda“ megérdemelt sikert ara­tott. (Agerpres). Kackói kertészek %0 00000000900000 OCOOOOOOOOOOOOCf, o o g Nagy fába vágták fejszéjüket % 8 Kackó község (Dés rajon) közlek- 8 | tivistái, fütött üvegházat készítenek, | g melyben már ezen a télen tekinté- 8 8 lyes mennyiségű zöldségfélét szán- 8 8 dékoznak termelni. \ 8 A gazdaság kertészeti munka-%­­ csoportja komoly tapasztalatokra*­g tett szert az elmúlt évek során. Bi­­­­i­zonyítja ezt az a számszerű tény­e­­ is, hogy az idén az átlagtermésüké 8 paradicsomból kétszáz mázsára, g % petrezselyemből ugyanannyira, mu­ í­­­rákból harmincezer kilóra emelke-1 8 dett hektáronként, hogy csak néhány % % zöldségfélét említsünk. Ilyenformánk g a kertészet 109 ezer lej jövedelmet g 8 hozott. 8 O 6 g jellemző és szép példáját nyújtja g 8 ez a termelési ág a mezőgazdaság- 8­­ tudomány és a közvetlen gyakorlato­k szerves kapcsolatainak is. Ugyani­s g 8 a kertészeti munkaközösség rend- 8 | Szeres támogatásban részesült a 1 8 kolozsvári Mező­gazdaságt adomá­­y­­­nyi Intézet részéről, dr. Veress Isi- 8 g van professzor személye által, aki­ 8 éveken keresztül gyakran felkereste 8 | a gazdaságot szaktanácsadás céljá- 8 - ból, s aki jelenleg is gyakorlati­a­s támogatást nyújt az üvegház fel­­­­­építésében. § Megjelent román nyelven „A béke és a szocializmus problémái“ 3. száma A folyóirat főbb tartalma : Szerkesztőségi cikk — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ; Yan Szán Hun — „Nagyjelentőségű értekezletek, nagyjelentőségű okmányok“ című cikke a világ kommunista- és munkáspárt­jai moszkvai értekezletének évfordulójával foglalkozik; továbbá E. Zsukov — „A kínai forradalom és a nemzeti felszabadító harc fellendülése"; H. Pollit — „Október történelemalakító ereje“; L. Stoll — „Osztályharc és hu­manizmus“; Münnich Ferenc­ — „40 év harcai és győzelmei“; E. Noszaka: — „A Japán Kommunista Párt VII. kongresszusának eredményei''; F. Fürn­­berg: — „A reformizmus újabb csőd küszöbén"; M. Naszkowski: — „A népek biztonsága és az atlanti tömb“;és V. I. Lenin néhány kiadatlan írása. 1958. október 30., csütörtök A Turnu Severin melletti „Sever tornya“ vár romjai. Erről a várról kapta a város a nevét (Agerpres felvétele) AZ ALACSONY VÍZÁLLÁST ki­használva, a Duna romániai kikötői­ben­ meggyorsították a rakpartok ja­vítását. Calafat és Cetate kikötőkben például, ahol az erős viharok alapo­san megrongálták a rakpartokat, rö­videsen be is fejezik a javítási mun­kákat. KÜLFÖLDÖN is nagy keresletnek örvendenek a romániai szövöttáruk. Románia jelenleg Jugoszláviába, O­­laszországba, Dániába, Jordániába, Libanonba, Görögországba, a Mongol Népköztársaságba és Ausztriába ex­portál különböző pamut­kelméket. A ROMAN POSTABELYEG cen­tenáriumának szervező bizottságához naponta több külföldi országból ér­keznek egyéni és kollektív bélyeggyűj­temények. Bélyeggyűjtemények érkez­tek a többi között Csehszlovákiából, Angliából, Belgiumból, Algériából, O­­laszországból, Jugoszláviából, Dániá­ból és más országokból. CELLULOID gyermekjátékokat ter­melő részleggel bővül a fogarasi 1-es számú vegyipari kombinát. Az új rész­leg az év végéig körülbelül 10.000 kü­lönféle gyermekjátékot fog gyártani. _ A SOCOLAI ÉS DORNESTI határ­­állomásokon az utóbbi időben gépesí­tették a Szovjetunióból érkezett koksz átrakását. Az átrakás 80 százalékát jelenleg szállítószalagokkal végzik, ami jelentősen csökkenti az átszállítás idejét A FŐVÁROSI „KIROV” gyárban szintetikus cipőtalpat előállító új rész­leget építettek. Az új egység üzembe­helyezésével évi 900 tonna talpbőrt ta­karítanak meg. FEHÉR POSZTÓBÓL készült gyer­mek-hócipők gyártását kezdte meg november 7 tiszteletére a „Cauciucul Quadrat“ gyár. A temesvári „Stefan Plavat“ cipőgyárban pedig bőrrel sze­gélyezett magasszárú posztócipők ké­szülnek a téli napokra. DÉVÁN megnyílt a Hunyad tarto­mányi műkedvelők kétévenként rende­zett képzőművészeti kiállítása. A kiál­lítás több mint 100 műkedvelő 251 festményét, szobrát és grafikai mun­káját mutatja be. ÚJ ÁLLOMÁSÉPÜLETET kapott Ploesti déli pályaudvara. A régi, le­bombázott állomás helyét ma már kor­szerű, tágas várótermekkel, központi csarnokkal, jegypénztárral és irodákkal ellátott épület foglalja el. Rövidesen befejezik az utolsó munkákat is. A SZOVATAI IFET munkaközössége ez évi globális termelési tervét októ­ber 22-én befejezte. A választék szerinti tervét december 20-ig teljesíti. A FŐVÁROSI „GROZAVESTI“ vil­la­moserőműben megkezdték egy 25 megawattos csehszlovák gyártmányú turbina szerelését. A turbina villamos­energián kívül, fűtésre szolgáló gőzt fog szállítani a „Semanatoarea“ gyár­nak, a „Gh. Gheorghiu-Dej" ruha­gyárnak és más vállalatoknak, vala­mint egyes környékbeli háztömböknek. Ezáltal jelentős mennyiségű fát, föld­gázt és pakurát takarítanak meg. A MAGYAR NK kormánya a szo­cialista filmművészet terén elért ered­mények jutalmazására Balázs Béla-dí­­jat alapított. A Balázs Béla-díj első fokozata 10.000 forint. A díjat első íz­ben 1959-ben osztják ki. ARTURO TOSCANINI halálának második évfordulójára (1959. január) ünnepi hangversenyciklus kezdődött Parmában, a nagy karmester szülővá­rosában. A megnyitó előadáson a mi­lánói Scala zene- és énekkara szere­pelt, a következő hetekben számos olasz és külföldi hangversenyzenekar vendégszerepel Parmában. AZ OSZSZSZK MINISZTERTANÁ­CSA mellett működő ásványkincsvé­delmi és geológiai főigazgatóság he­lyettes vezetője bejelentette, hogy a Csukcs-félszigeten kiterjedt aranyme­zőket és gazdag ezüsttereket tártak fel. A különböző körzetekben végzett ásványfeltárási munkálatok során Tomszk vidékén titán és cirkónium lelőhelyre bukkantak. Papírgyártó részleggel bővül a piatra-neamti „Reconstructia*1 cellulozegyár A Piatra Neamt-i „Reconstructia"* celluloze-gyárban néhány hete nagy-­ szabású átalakítási, bővítési és korsze­rűsítési munkálatok folynak. A gyárat papírgyártásra is beállítják. E célból két papírgyártó gép érkezett a válla­latba, amelyeket rövidesen fel is sze­relnek. Kezdetben papírzsákokat készí­­­tenek a békási cementgyár és az épülő roznovi műtrágya-kombinát számára, később pedig áttérnek finom papír és pergamen-papír gyártására is. AZ ÚJ SZÍNHÁZI ÉVADBAN a nyugat-európai körútjáról hazatért moszkvai Nagyszínház több érdekes bemutatót tart. Előadják többek között a Janacsek szlovák zeneszerző „A mostoha" című operáját, Erkel „Bánk bán“-ját, Zsiganov „Musza Dzsalil“ című hősi operáját. A NAPOKBAN A MIRNIJ szovjet megfigyelő-állomásról az Antarktisz belsejébe indult a hat hernyótalpas traktorból, egy Pingvin-típusú kétéltű járműből és nyolc szánból álló trak­torvonat. A szánok üzemanyagot, élel­miszert, tudományos műszereket szál­lítanak. A vonattal a III. szovjet kon­tinentális déli-sarki expedíció 22 rész­vevője indult útnak. A viszonylag megközelíthetetlen sarkvidéken új tu­dományos kutatóállomást létesítenek. A traktorvonat haladását állandóan re­pülőgépek támogatják. AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSA­SÁGBAN az eddig használatos egyip­tomi font és a szíriai líra helyett új egységes valutát vezetnek be, az arab dinárt. A SZOVJET—AMERIKAI filmegyez­mény értelmében a Szovjetunióban több új amerikai filmet mutatnak be, többek között a Martyt, Római vaká­ciót, Oklahomát, Az öreg halász és a tengert. Az Egyesült Államok megvá­sárolta a Szállnak a darvakat, A fél­kegyelműt, a Hattyúk tavát és A ka­pitány leányát. Az 1959-es évben kibő­vítik a megállapodást a két állam kö­zötti filmkapcsolatokról. A NAPOKBAN BAKUTÓL észak­nyugatra váratlanul óriási gázoszlop tört fel a vízből és amint a levegővel érintkezett, kigyulladt. A kétszáz mé­ternél is magasabb tűzoszlop több mint három óra hosszat lángolt. Szakem­berek véleménye szerint a legutóbbi kitörés ismételten bizonyítja, mennyire gazdag Baku vidéke kőolajban és gáz­ban. A SZOVJET VÖRÖSKERESZT és Vörösfélhold Egyesületek Szövetsége Végrehajtó Bizottságának meghívásá­ra szerdán délelőtt a Szovjetunióba utazott a Román Népköztársaság Vöröskeresztjének küldöttsége élén dr. Octavian Beleaval, a Vöröskereszt elnökével. A NAPOKBAN LENGYEL szövetke­zeti küldöttség érkezett a fővárosba. A küldöttséget Daniel Kuszewski, a Lengyel Szövetkezetek Központi Szö­vetségének elnöke vezeti. AZ ÉV ELSŐ három negyedében több mint 14.750.000 lejt fordítottak munkavédelmi célokra a zsilvölgyi bányamedencében. Ebben az időszak­ban csaknem kétmillió lejt költöttek a földalatti munka biztonságára. A NAGYVÁRAD TARTOMÁNYI he­lyiipar 12 téglagyára közül 11 már ok­tóber 20-án teljesítette évi tervét. Csu­pán a ,,Crisana" téglagyár 900.000 téglát gyártott az idén terven felül. A cserép- és téglagyárak gépesítésé­nek kiterjesztése folytán ebben az évben 16.900000 téglával és 460.000 cseréppel gyártottak többet a tarto­mányban mint tavaly. A TULCEAI halkonzervgyár dolgo­zói pár nappal a nagy ünnep előőtt befejezték évi tervüket. Olajos hal­konzervből eddig 8 tonnával adtak többet tervüknél A fővárosi Petőfi Sándor Műve­lődési Ház a Román-Szovjet Ba­rátság Hónapja­ keretében csütör­tökön, október 30-án du. 6 órakor Zalomír utcai székházában zenei estet rendez. Belépés díjtalan. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Scinteii nr. I. Telefon 17.42.29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii „I­V Stalin'' SIAS - 315?

Next