Előre, 1959. április (13. évfolyam, 3554-3579. szám)

1959-04-01 / 3554. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A ROMÁN NÉP­KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA A szocializmus építésének nagyjelentőségű dokumentuma H­azánk dolgozó népe lendületes munkával váltja valóra a szo­cializmus építésének feladatait és kimagasló sikereket ér el a gazda­sági, művelődési és tudományos élet sokoldalú, egyre élénkebb ütemű fej­lesztésében, az életszínvonal állandó emelésében­ Hazánk felszabadulása óta eltelt közel 15 év alatt döntő je­lentőségű változások, mély forradalmi átalakulások mentek végbe a munkás­­osztály és szövetségese, a dolgozó parasztság életében s e változásokat teszi még teljesebbé a Nagy Nemzet­gyűlés Elnöki Tanácsának legutóbbi törvényerejű rendelete, amely a dol­gozó parasztság anyagi és kulturális életszínvonalának további emelése és a szocialista építés fejlesztése érde­kében leszögezte az ember ember ál­tali kizsákmányolása bármilyen for­mája maradványainak felszámolását a mezőgazdaságban. Ezzel a törté­nelmi jelentőségű intézkedéssel hatal­mas fejezete zárult le annak a harc­nak, amelyet az ország egykor ki­zsákmányolt, s ma már szabad életet építő milliói az emberibb életért, a ki­zsákmányolás megszüntetéséért vív­tak. Kollektivisták és még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, munká­sok és értelmiségiek, hazánk vala­mennyi dolgozója örömmel és mély­séges elégtétellel fogadta a törvény­­erejű rende­ltet, amely ismételten iga­­zolja, hogy a dolgozó nép évszázados vágya és törekvése, az ember ember általi kizsákmányolásának teljes meg­szüntetése csak a szocializmusban válhat valóra. A dolgozó paraszt­ság emlékezetében még elevenen élnek azok az idők, amikor a forró szelek verte, száraz levegőjű Dobrudzsától a Máramarosi havasokig, a szelid lanká­­jú Moldvától a Bánságig a mezőgaz­­das­g csak a földesuraknak és a falu vagyonosainak, a kulákoknak volt jö­vedelmező , amikor az éhséggel küzdő szegényparasztság télen néhány véka kukoricáért vagy búzáért egész évre eladta saját és családja munkaerejét. Mindez örökre történelmi múlttá me­revedett már s nincs erő, amely meg­állíthatná a társadalmi és gazdasági átalakulások menetét, amely mégegy­­szer a kizsákmányolás, a rabság, a megaláztatás béklyóiba kényszeríthet­­né az új életet építő milliókat. Pártunk a mezőgazdaság szocialis­ta átalakítását célzó politikájának ki­dolgozásakor és e politika gyakorlat­ba ültetésekor egy percre sem tévesz­tette szem elöl azt a lenini tanítást, amely szerint a falvak szocialista épí­tésének együtt kell haladnia a műsza­ki-anyagi alap fejlődésével és olyan agronómus és más szakkáderek kép­zésével, akik képesek megszervezni és vezetni a nagyüzemű szocialista ter­melést, alkalmazni a mezőgazdaság­ban az új technikát s a tudománynak a mezőgazdasági termelést eredmé­nyesebbé tevő vívmányait. Az ország szocialista iparosítási politikájának­­ eredményeként lehetővé vált, hogy korszerű traktorokkal és mezőgazda­sági gépekkel szereljük fel a mező­­gazdaságot. Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztésére csupán 1956 és 1960 között hozzávetőleg 11 milliárd lejt irányoz elő. A párt irányelveinek megfelelően 1959-ben a gép- és traktorállomások, valamint az állami gazdaságok 9150 konvencioná­lis traktort, 4700 kombájnt, 6200 vető­gépet és más gépeket kapnak­ A me­zőgazdaság gépesítésének eredmé­nyeként 1960-ban több mint 58.000 konvencionális traktor áll majd a me­zőgazdaság rendelkezésére. A szocializmus erős hadállásokat vívott ki a falvakon. A falu szocialista építésének egy évtizedes története tel­jességgel igazolta a párt Központi Vezetősége történelmi jelentőségű 1949 március 3—5-i határozatának he­lyességét. A dolgozó parasztság bi­zalommal követte a párt mutatta utat, s az ország körülbelül 3.600000 pa­rasztcsaládja közül több mint kétmil­lió tömörült közös gazdaságba s ezek földterülete meghaladja a 8.400.000­­ hektárt. Konstanca tartomány telje­sen kollektivizálva van, Galac, Temes- i vár, Sztálin és más tartományokban ■ döntő sikereket értek el a szövetkeze­­tesítés terén. A szövetkezeti gazdasá-­­­gokba tömörült családok számának és­­ a közös gazdaságok területének jelen- t tős gyarapodása hazánk dolgozó pa-­­­rasztsága öntudatának fejlődését, a­­ parasztság széles tömegeinek a mun-­­­kásosztály pártja helyes politikája iránti növekvő bizalmát tükrözi. A mezőgazdaság szocialista átala­kításának politikája nagy történelmi­­ jelentőségű sikereket aratott. Dolgozó parasztságunk mindjobban felismeri, hogy csak a szocialista mezőgazda- s­­ág biztosíthatja anyagi és kulturális életszínvonalának szüntelen emelkedé­sét. A munkásosztály által nyújtott se­gítség, a párt és a népi demokratikus állam állandó támogatásával rendkí­vül meggyorsult a szocialista mező­­gazdasági szektor növekedési üteme. Az átalakítás folyamatában pedig ki­alakul a dolgozó parasztság szocia­lista öntudata, nagymértékben nö­vekszik tettereje és eltökéltsége, hogy saját javáért és a nép közös javáért erejét nem kímélve harcoljon- A dol­gozó parasztság soraiból új típusú pa­rasztság emelkedett ki a szövetkezeti parasztság, amelynek száma már meghaladja az összes dolgozó parasz­tok számának a felét. Ez a parasztság hatalmas erő a szocialista építésben, szépülő, egyre gondtalanabbá váló Hete ragyogó példa, amely a szocia­­l­­ista mezőgazdaság útjára vonja az egész dolgozó parasztságot. Pártunk és kormányunk a mezőgaz­daság szocialista alakulata bővülésé­nek és fejlődésének arányában követ­kezetesen alkalmazta a falu kapitalis­ta elemei gazdasági korlátozásának politikáját Ennek eredményeként a dolgozó parasztság kizsákmányolásá­nak lehetősége az elmúlt években fo­kozatosan csökkent. A korlátozás elle­nére — szögezi le a Nagy Nemzet­­gyűlés Elnöki Tanácsának törvény­­erejű rendelete — számos faluban még megvannak a maradványai egyes elavult termelési viszonyoknak, amelyeket a tőkés kulákelemek alkal­maznak, mint például a föld bérbe­adása vagy bérmunka felhasználása a föld megművelésére. A kapitalista kulákelemek, több földjük lévén, mint amennyit ők és családtagjaik meg tudnak művelni, részes művelésbe, vagy bérbe adják a földet, vagy ide­gen munkát használnak, így anélkül, hogy dolgoznának, természetben vagy pénzben mások munkájának jelentős részét sajátítják ki. Miután kizsákmá­nyolják a dolgozó parasztokat, ki­zsákmányolják a városi munkásokat is, akiknek uzsoraáron adják el az így szerzett árutermékeket. A falu szocialista építésében elért hatalmas sikerek objektív szükséges­séggé tették az ember ember általi ki­zsákmányolás bármilyen formai ma­radványainak felszámolását a mező­gazdaságban. Az új társadalmi rend­szerben, amelynek építésén az egész dolgozó nép munkálkodik, mindenki­nek saját munkájával kell biztosítania a maga és családja megélhetését. Népi demokratikus rendszerünk következete­sen valóra váltja azt az Alkotmány­ban leszögezett elvet, amely szerint a föld azoké, akik megművelik. A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának tör­vényerejű rendelete ezt az elvet ülteti gyakorlatba, amikor megtiltja a mező­­gazdasági területek részes művelését vagy bérbeadását, valamint az idegen munka bármilyen más formában való kizsákmányolását a mezőgazdasági termelők által. A rendelkezés előírásai azokra a kulákokra alkalmazandók, akiknek mezőgazdasági területei meg­haladják saját munkabírásukat, vala­mint családtagjaik munkabírását, akik­kel közös háztartásban élnek. Ugyan­akkor e rendelkezések azokra is al­kalmazandók, akik más elfoglaltságuk miatt nem művelik meg saját munká­jukkal, valamint a velük közös háztar­tásban lévő családtagjaik munkájával a birtokukban lévő mezőgazdasági te­rületeket. Azok a földterületek — a megművelés biztosítása céljából, — a­­melyeket nem adnak részes művelésre vagy haszonbérletbe és idegen munka­erő kizsákmányolásával sem művelnek meg, a kollektív gazdaságok vagy más szocialista mezőgazdasági szervezetek használatába mennek át. A törvényerejű rendelet végrehajtá­sa valamennyi érdekelt fél, a társadalmi szervezetek és a mezőgazdaság szo­cialista egységei képviselőinek vala­mint azoknak a tulajdonosoknak a je­lenlétében történik, akikre a rendelke­zés vonatkozik. A tulajdonosok bejelen­tik, milyen kiterjedésű földterületet bír­nak megművelni a velük egy háztar­tásban élő családtagjaikkal együtt és javaslatot tesznek arra vonatkozólag, hogy mely kollektív gazdaság vagy más szocialista mezőgazdasági szerve­zet használatába menjenek át azok a területek, amelyeket ily módon nem tud­nak megművelni. A törvényerejű rendelet azzal is kifejezésre jut­tatja népi demokratikus államunknak a kiskorúak, öregek valamint az állan­dó betegségben szenvedő munka­(Folytatás a 4. oldalon) Szépen fejlődnek a paradicsompalánták a bilédi (Temesvár tartomány) kol­lektivisták üvegháziban. Neiman Gheorghe palántagondozás közben. (V. Cazacu felvétele) Tovább erősödnek állami gazdaságaink A párt- és kormányhatáro­zat minőségi változást hoz az állami gazdaságok vezetésé­ben. A párvezetés és pártellen­őrzés mindennapi munkánk elengedhetetlen feltétele. Mos­tantól a pártszervező hatékonyan részt vesz a gazdaságok irányításában. Hasonlóképpen megerősödik a részlegek ve­zetése. A gazdaság részlegeinek főgépésze,, aki nemcsak me­zőgazdasági tapasztalatokkal rendelkezik, hanem az ipar­ban dolgozó mesterek felkészültségével egyenlő ismerettel bír, közvetlen kapcsolatot teremt a dolgozókkal és a termelésben konkréten érvényesíteni tudja a párt irány­vonalát. A határozat egyik leglényegesebb intézkedése a tanács megszervezése. Ezáltal elmélyül a kollektív vezetés és a politikai, technikai, pénzügyi irányítás egységessé válik. Jobban hasznosíthatjuk a gazdaság sajátosságait és erre alapozhatjuk további fejlődését. A tanács összetétele ga­rancia arra, hogy a párt útmutatásait érvényre juttassa. Eddig ugyanis az igazgató mellett nem volt egy ilyen szer­vezett kollektíva, melyre támaszkodhatott volna. Mit jelent a határozat a mi állami gazdaságunkra néz­ve ? Biztosítja az idei tervek sikeres teljesítését, gazdasá­gunk jövedelmezőségének növelését. A tanács legfontosabb teendői közé tartozik a kom­plex gépesítés bevezetése min­den részlegen, mert így lé­nyegesen csökkenthetjük ter­mékeink önköltségét. Az idei beruházások felhasználásával tovább fokozzuk a gazdaság technikai adottságait és szociális téren is ked­vezőbb feltételeket teremtünk a munkások számára. A határozat felhívja a figyelmet, hogy takarékosan gazdál­kodjunk. Ennek szellemében dolgozunk. Az idén víztor­nyot, 30 és 70 vagonos raktárakat, családi házakat, száz állat befogadására istállót építünk és befejezünk más meg­kezdett munkákat. Az építkezések olcsóbbá tételéről már intézkedtünk. A szükséges kő, kavics, homok kitermelését és szállítását a holt időben (kampányok között) magunk elvégezzük. A helyi erőforrások hasznosításával máris mint­­egy 17 ezer lejt takarítottunk meg. A pártszervező, az osztályok főgépészei és a tanács munkája mind-mind biztosíték arra, hogy termelési előirányzatainkat teljesítjük és azon felül is sok árut adunk az országnak. Kenyérgabonából húsz tonnát, burgonyából harminc, húsból tíz és cukorrépából kétszáz tonnát ter­melünk terven kívül. Ily módon mintegy félmillió lej jöve­delemmel zárhatjuk az évet. A határozat gyakorlatba ültetése tovább erősíti állami gazdaságainkat, mezőgazdaságunk egész szocialista szek­torát. Írta: NÉMETH LÁSZLÓ az uzoni állami gazdaság főmérnöke NAGYBÁNYA TARTOMÁNYBAN nem használják ki a vetésre kedvező időjárást (Kiküldött munkatársunk telefonje­lentése) Tartományi viszonylatban a tavaszi szántásnak 32,1 százalékát, a vetésnek pedig csak 14,4 százalékát végezték el- Lassú ütemben folyik az őszi szántás és az őszi vetés boroná­­lása is. Eddig csak 29.075, illetve 26.229 hektáron végezték el ezt a fon­tos műveletet. Nagybánya tartományban mozgósít­sanak minden erőt a tavaszi munkák gyors elvégzése érdekében. Üzembe helyezték a fenolgyárat A fogarasi vegyipari kombinátban kedden délután üzembe helyezték az új fenolgyárat. A gyár terveit az IPROCHIM készítette szovjet doku­mentáció alapján. Az új gyár az or­szág legnagyobb és legmodernebb ilyen­­szerű üzeme. A szükséges benzolt a vajdahunyadi új kokszoló mű szállítja a gyárnak, amely a sárinesti műrész­­gyár számára termeli a nyersanyagot. A fenolgyár nagy teljesítőképességű be­rendezését a bukaresti „23 August“ és a fogarasi vegyipari felszereléseket gyártó üzem állította elő. . & mm . — —I XIII. évfolyam 3554. sz. 4 oldal ára 20 iáni 1959. április 1. szerda Növekszik az állami gazdaságok szántóterülete A konstancai értekezlet útmutatá­sai értelmében állami gazdaságaink vetésterülete az év végéig mintegy 1 millió 250 ezer hektár kell legyen. Az állami gazdaságok ezt úgy való­sítják meg, hogy 100 ezer hektár ter­mőföldet vesznek át a néptanácsoktól, egyes intézményektől és vállalatoktól, továbbá nagy területeket tesznek ter­mékennyé gátépítéssel, lecsapolással, gyenge hozamú legelők és kaszálók feltörésével. Az állami gazdaságokban jelenleg további előkészület folyik a területek átvételére. Az év eleje óta már csak­nem 40 ezer hektár termőföld ment át az állami gazdaságok tulajdo­nába. Ugyanakkor nagy figyelmet fordíta­nak a parlagföldek feltörésére, külö­nösen a Duna árterületében töltések­kel és lecsapolással nyert földek fel­törésére. A megművelhető területek növelésé­vel párhuzamosan folyik az állami gazdaságokban a szétszórtan fekvő kis területek tagosítása, minthogy ez lényegesen hozzájárul az önköltség csökkentéséhez. Az ország különböző állami gazdaságaiban az év eleje óta tagosított földek több mint 45 ezer hektárt tesznek ki. A termőterület növekedésének ered­ményeképpen az idén újabb 13 állami gazdaság létesült. csítül az első beton ér fületetem készül... MINDEN CSILLOG a tavaszi napsütésben. A hatalmas betonkeve­­rőgépből ömlő beton, a halomba ra­kott friss öntvények, a garmadában álló épületvas. A Marosvásárhelytől kőhajításnyira fekvő előregyártott beton épitetelemgyárban vasbeton­ból az áthidaló gerendák, mennye­zetgerendák a hozzávaló béléstestek­kel, kerítésoszlopok és összeilleszt­hető betonlapok, akna­elemek, beton ablakrámák, járdaszegélyek, mozaik­kockák, különböző méretű, betoncsö­vek, stabilit szigetelőlapok stb. ké­szülnek. Ma a fejlett technika korá­ban­ valamennyi nélkülözhetetlen az építészetben. AZ ÉPÜLETELEMGYÁR a tarto­mányi építkezési tröszt keretében működik, a tröszt szükségletét látja el, így az építkezéseknél fontos sze­rep hárul a gyár dolgozóira. Ha nincs elegendő előregyártott épü­letelem, bizony rögtön elakadnak a kőművesek. A gyár fejlődése kezdetén áll, de jelentősége mind nagyobb. S ha egyik, másik cikknél az önköltség azonos szinten mozog a helyszínen öntött vasbetonnál, lényegében mé­gis előnyösebb, az építő kőművesek munkáját könnyebbé teszi, nagy időnyereséget biztosít és hozzájá­rul az építkezési költségek csökken­téséhez. Csernátoni Lajos, aki részletesen elmagyarázza a gyár egész terme­lését, erről csak ennyit mond: — A helyszíni öntésnél nem szá­mítva a zsaluzás költségeit s az erre fordított munkaidőt s a fa­anyagot, a beton száradási ideje huszonegy nap. Ezalatt természe­tesen a munka áll Kétemeletes ház­nál ez hatvanhárom napot jelent... Eddig az előregyártott mennye­zetgerendák és béléstestek segítsé­gével oldották meg ezt a kérdést. Most azonban olcsóbb és jobb meg­oldást találtak és az idén építendő háztömböknél már ezt alkalmazzák. A szobák szélességének megfelelő üreges födémlapokat öntenek, ame­lyek olcsóbbak a béléstesteknél és gyorsabban beállíthatók. VANNAK AZ ORSZÁGBAN elő­regyártott épületelemgyárak, ahol elég magas önköltséggel dolgoznak. Miért olcsóbbak a nyárádtői gyár termékei, mint például a sztálini ma­rosi testvérüzemé? Csernátoni Lajos számokkal vála­szol. — A cementet Tordáról kapjuk, egy 165 tonnás vagon cement szál­lítási díja 400 lej. A Maros itt fo­lyik előttünk, a kavicsot olcsón ki­termelhetjük. Tehát egy ilyen gyár mint a mienk, csak akkor termel­het olcsón, ha a nyersanyagforrások közel vannak. A sztálinvárosiak vasúton hozatják a kavicsot... A szállítási költségeknek bizony je­lentős szerepük van az önköltség alakulásában. Sajnos, ezt „a ma­guk bőrén“ is tapasztalják olykor a nyárádtői üzem dolgozói. A nyers­anyagkiutalásokat végző szervek, az Építőanyagipari Minisztérium il­letékesei nem mindig veszik figye­lembe, hogy hol fekszik a cement­gyár és hol az építkezési tröszt, így például néha nem a közel fekvő fordáról, hanem Medgidiáról, Brai­­láról, Békásról vagy Comarnicról utalják ki a cementet. Mit jelent ez a gyakorlatban? A szállítás (egy 15,5 tonnás vagon) Tordáról Ma­rosvásárhelyig 400 lej. Medgidiáról 1334, Brailáról 1072, Comarnicról 930. MERT A GYÁR DOLGOZÓI küz­denek minden lejért, az önköltség leszorításának minden lehetőségéért. Ezért eszelték ki, hogy deszka for­mák helyett fémmintákba öltik a belőni­ A deszkaformák legfeljebb ötven öntést bírtak ki, a fém teher­bírása pedig szinte korlátlan. Sok faanyag megtakarítását tették így lehetővé. A tágas udvaron zörgő, géppel hajtott jókora készülék működik. Kísérőnk nem kis büszkeséggel jegyzi meg: — Gépesítünk, ahol csak lehet, kitalálunk valamit... Magas faállványon forog a hen­­geralakú kavicsrosta. Elevátor viszi fel az anyagot, ott beomlik s négy különböző nagyságú lyukakkal el­látott szita megszűri. Négy levezető csatornából egyszerre ömlik külön, külön a homok, az apró s a kisebb, nagyobb kavicst osztályozva, kivá­lasztva. A villanymotorral hajtott rosta öt munkást szabadított fel ezen a munkahelyen. A gyár területén lépjen-nyomon újítás, ésszerűsítés ötlik a látogató szemébe. S az emberek, a dolgozók egy kicsit büszkék is az üzemre, amelyet négy évvel ezelőtt ők te­remtettek itt, a maros mentén. Négy esztendő... Saját erőműközpontjuk van, gőz­telepük, amelyre azért van szüksé­gük, hogy a leöntött beton épület­elemek száradását meggyorsítsák. Nekik nincs szükségük három hétre. A beton gőzölési módszerrel húsz óra alatt tökéletesen megszárad így az öntőformák is jobban kihasznál­hatók ... GÉPKOCSI FORDUL BE a tá­gas udvarra. Csiszolt járdakockák, kai rakják meg s már zúg is a motor. ■ Marosvásárhely főtere új köntösbe öltözik május elsejére, oda kell a sok járdakocka. Másik teher­gépkocsi érkezik, arra súlyos be­tonlapok kerülnek. Betonozzák a marosszentgyörgyi gyógyfürdő me­dencéjét. Az országút felől gépkocsikba, a hátsó bejáratnál vagonokba rakják az előregyártott épületelemeket. Soha sincs bennük hiány. T. SÁNDOR ATTILA A folyamatos anyagellátás , a gazdaságos termelés fontos előfeltétele A MAGYAR AUTONÓM TARTO­MÁNY egyik legjelentősebb helyiipari vállalata a sepsiszentgyörgyi „június 11“. 32 termelőegysége behálózza úgyszólván az egész rajont. Fémipari üzeme, konfekció részlege, csempe- és betonelem gyára — éppúgy, mint többi részlege — számottevő a rajon gazda­sági életében. Ez a vállalat éveken át rendszeresen teljesítette tervét, termé­kei a helyi szükségletek fedezése mel­lett eljutottak messzi vidékekre is. S most? ... Az idén rosszul indultak és hónapok múltával sem javult a helyzet. A leg­fontosabb egységek lemaradtak a terv­teljesítéssel, nem tudtak eleget tenni szállítási kötelezettségeiknek. Az ok? Anyagellátási gondokkal küzd a vállalat. Az anyagellátás három szakasza Sokan nem tudják, hogyan történik egy helyiipari vállalat anyagellátása, milyen utak vezetnek a termelési szük­ségletek biztosításához. Három szaka­sza van ennek-1. A vállalat benyújtja felsőbb szer­vének az anyagszükségleti kérést. 2. A tartományi néptanács tervosztá­lyától — a rajoni néptanács útján — a vállalat megkapja a végleges ellátási tervet. 3. A tartományi helyiipari vállalatok anyagellátó szerve (az ORAD) kézbe­síti az anyagkiutalásokat. Közli az anyag mennyiségét negyedévenként vagy egész évre és a szállító­ céget. A „Júnlius 11“ az első lépést — ami rajta múlott — már tavaly augusztus végén megtette: benyújtotta anyagszük­ségleti igényét. S várták a tervet. A további folyamatokat minisztertanácsi határozat szabályozza, illetve pontos határidőkhöz köti. Eszerint az anyag­ellátási terveknek legkésőbb január 1-­án a vállalat kezében kellett volna len­niük; azért, hogyha különbözetek adódnak elő az igénylés és a terv íini­­tatószámai között, azt január 23-ig el­intézzék és február 12-ig az összes szerződéseket megkössék, véglegesítsék. így kellett volna megszervezni a vállalat anyagellátását ahhoz, hogy fennakadás nélkül termelhessenek. ...És a gyakorlat­ i gyakorlatban azonban nagyon is el­tolódtak az időpontok. A nem irányí­tott áruk nyers- és segédanyagait a vállalat december végéig mind leszer­ződte, ezek szállítása folyamatosan, ne­hézségek nélkül történik. A probléma az irányított áruk anyagellátásában merült fel. Bizonyos kevésbé fontos termékekre (gipsz, csiszolókövek stb.) decemberben és januárban kapott elő­leget a vállalat, de a legszükségesebb alapanyagokra a meghatározott időben semmilyen terv nem érkezett meg. Az anyagellátási tervek nagy része csak január végén került birtokukba, a ki­utalás még később. Milyen következményekkel járt ez a vállalatra ?Az 1959. évi termelést bi­zonyos árukészletekből megkezdték, de a tartalék hamar kifogyott. A talp- és bőrkiutalás késlekedése miatt a cipész­részleg egy napig nem dolgozott. Ken­der hiányában két napi kiesésük volt, a fonalkiutalást február közepén kap­ták meg. A csempeüzem is anyaghiány­­nyal küzd. Az első negyedévre kiutalt cementet március közepén vagonirozták Békáson... A vállalat naponta telefonál, távira­tozik, levelezik a tartományi néptanács illetékes osztályával és az ORAD-dal az anyagellátás ügyében. A gyapot­­cérna kiutalását 4726-os szám alatt, a vasárak nyersanyagát 50-es és 314-es számú átiratokkal sürgették, de még választ sem kaptak rájuk. Ilyen körül­mények között nem teljesítette január­­február havi tervét a fémipari osztály, a csempeüzem, a betonrészleg, a ba­kancskészítő osztály, a szövődé csak kölcsönfonallal oldotta meg a problé­mát — tehát az anyagellátási nehéz-­­ségek a vállalat legfontosabb egysé­geit érintették. Ezer kiló fonal...Galacról Milyen visszásságok származhatnak az anyagkiutalási késésekből — jellem­ző eset rá ezer kiló fonal beszerzése. Egy szép napon leállott a szövődé. A vállalat vezetősége telefonált — ahogy mondani szokás — fűhöz-fához s mi­kor a beszélgetések tarifája már több száz lejre emelkedett, végre megkapták a kiutalást is ... Galacról!, Mindenki tudja, hogy Sepsiszent­­györgyön van a Dózsa György textil­gyár. Innen helyből is beszerezhették volna a fonalat, de már késő volt. E­­zért autóval „leszaladtak“ Galacra és ezer kilós terheléssel megjárták az utat. Mondani sem szükséges, hogy az ilyen ésszerűtlen esetek mennyire károsak a vállalat önköltségének az alakulására. A tartományi néptanács illetékes osz­tályainak és a tartományi ellátó szerv­nek mielőbb meg kell vizsgálniuk a „június 11“ helyiipari vállalat anyag­­ellátásának kérdését és el kell hárítani a tervteljesítés útjában levő akadályo­kat. FAZEKAS ISTVÁN Jeges Anna, a nagyváradi Munca sörgyár vegyésznője, az IMSZ alapszer­vezet titkára, a sör főzését ellenőrzi (Béczy Miklós felvétele) • Londonban megelégedéssel fogadták a szovjet kormány jegyzékét • Amerikai szenátor követeli az atomrobbantási kísérletek beszüntetését • Az amerikai csapatok jelenléte Japánban: Alkotmányellenes! London­(Agerpres). — TASZSZ: Az angol főváros diplomáciai körei­ben megelégedéssel fogadták a szov­jet kormánynak a nyugati hatalmak kormányaihoz intézett jegyzékeit. Az angol külügyminisztérium egyik szóvivője március 30-án kijelentette, hogy az angol illetékes körök beha­tóan tanulmányozzák a szovjet kor­mány jegyzékét s örömmel vették tu­domásul, hogy a Szovjetunió hajlandó részt venni a külügyminiszterek má­jus 11-én összeülő genfi értekezletén. Az angol sajtó is megkülönböztetett figyelmet szentel a szovjet jegyzék­nek. A lapok megelégedéssel hangsú­lyozzák, hogy a Szovjetunió gyorsan válaszolt és hozzájárult a külügymi­niszteri értekezlet összehívásához. A Daily Telegraph diplomáciai meg­figyelője is megállapítja, hogy Lon­donban a szovjet jegyzéket pozitíven értékelték. A Daily Herald diplomáciai megfi­gyelője nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a Szovjetunió beleegye­zett a külügyminiszteri értekezlet ösz­­szehívásába. NEW YORK. — Mint az Associa­ted Press hírügynökség washingtoni tudósítója jelenti, magassagú ameri­kai személyiségek örömmel vették tu­domásul a Szovjetunió beleegyezését abba, hogy május 11-én Genfben meg­tartsák a külügyminiszteri értekezletet, amely „esetleg lépés lehet a magassíkú értekezlet felé". Washington Az usa vé­leményét növekvő aggodalommal tölti el a rádióaktív csapadék veszélye. Ezt­­ az aggodalmat tükrözi Styles Bridges republikánus szenátor nyilatkozata, a­­mely szerint az Egyesült Államoknak feltétlenül meg kellene egyeznie a töb­bi atomhatalommal a kísérletek be­szüntetésének kérdésében. A szenátor hangsúlyozta, csak növekedni fog a közvélemény már amúgy is nagy nyug­talansága, ha megtudja, hogy a rádió­aktív hamu hamarabb hull vissza a földre, mint ahogy azt eddig számí­tották. Was­­hington (Agerpres.) — A tokiói törvényszék nemrég kimondotta, hogy alkotmányellenes az amerikai tá­maszpontok és csapatok jelenléte Ja­pán területén. Mint az Associated Press hírügynökség táviratából kitűnik, ez a döntés nagy ingerültséget váltott ki washingtoni hivatalos körökben. A Külügyminisztérium és Hadügyminisz­térium nem volt hajlandó hivatalos nyilatkozatot adni ebben a kérdésben, tekintettel a folyamatban levő ameri­kai—japán tárgyalásokra. A tudósítás hangsúlyozza, hogy a japán bíróság döntése közvetlenül érinti a tárgyalások­­ egyik legkényesebb kérdését, neveze­­tesen azt, hogy a japán támaszpontokon állomásozó amerikai haderőket a Tá­vol-Kelet más vidékein, például a taim­­ani szorosban is felhasználják. (Ez ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy Japánt is belesodorja az USA esetleges háborús konfliktusaiba. (Szerk. megj.) Ulan Bator Ulan Bátorban március 30-án megkezdődött a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hu­­ráljának III. ülésszaka. A hároméves tervről L. Cende, a Minisztertanács első alelnöke, az Álla­mi Tervbizottság elnöke terjesztett elő jelentést. Az előadó kidomborította, hogy a hároméves terv feladatainak kibővítését a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi testvéri szocialista ország önzetlen segítsége tette lehetővé. Róma Az olaszországi keresztény szak­­szervezeti szövetség Rómában meg­tartott kongresszusának vitája nagy feltűnést keltett olasz politikai körök­ben. A szakszervezeti szövetség, amely eddig a keresztény­demokrata párttól fügött, az autonómia mellett foglalt állást. A kongresszusi vita során több kül­dött követelte, hogy mondják ki a szakszervezet függetlenségét. Buenos Aires A Buenos aí­res-i kikötőben a dokkmunkások 48 órás sztrájkja következtében március 30-án teljesen megbénult a forgalom. A kikötőben 200 kereskedelmi hajó vesztegel. A Frondizi kormány állító­lag katonákat akar kivezényelni a ha­jók be- és kirakodására. A kikötőmunkások sztrájkja csupán egy része az argentínai sztrájkhullám­nak. A munkások országszerte követe­lik a bérek emelését és annak a ha­tározatnak a visszavonását, amely sze­rint a választott szakszervezeti szerve­ket a kormány által kinevezett szemé­lyekkel helyettesíthetik. A fémipari szakszervezet vezetői a szövetség székházában elbarikádozták magukat. Nem járt sikerrel a rendőr­ség kísérlete, hogy behatoljon az épü­letbe és beiktassa a kormány által ki­jelölt vezetőt.

Next