Előre, 1959. május (13. évfolyam, 3580-3604. szám)

1959-05-03 / 3580. szám

4 * .mr—■ A tizenötödik szabad május elsején Petrozsény A bányászok sok ezer tonna terven felüli szenet jelentettek Ünnepi díszben ragyogott Petro­­zsény is. Bányászok, munkások, vas­utasok, kőművesek és a Zsilvölgye más dolgozóinak ezrei gyűltek össze a város főterén, hogy részt vegyenek a nagyszerű ünnepségen. A nagygyűlést Ion Barna elvtárs, a párt Központi Vezetőségének tagja, az RMP Petrozsény rajoni bizottságá­nak első titkára nyitotta meg. A be­széd elhangzása után megkezdődött a dolgozók felvonulása. A menet élén a bányászok haladtak, akik büszkén jelentették a pártnak és a kormány­nak, hogy az év eleje óta 8000 tonna kokszosítható és energetikai szenet termeltek ki terven felül.­­ Elsőnek az országos élüzemzászlóval­­ kitüntetett lónyai bányászok léptek el a tribün előtt. Magasba emelték az élenjáró bányának kijáró zászlót és­­az aranysisakot, amelyet a zsitvölgyi­­bányászkollektívák között május elseje , tiszteletére szervezett verseny győzte­­­seiként elnyertek. Mögöttük a pet­illai bányászok meneteltek. Szépen kivite­lezett grafikonjukról kitűnik, hogy az év első negyedében 11,5 százalékkal nagyobb munkatermelékenységet értek el, mint amennyit tervük előirányzott.. A grafikon másik adata arról szól,­­hogy az év első négy hónapjában 12.000 tonna szénnel­­szárnyalták túl tervüket és több mint 1.300.000 lejt takarítottak meg. _ Zárt sorokban vonultak, fel a lupényi­ bányászok. A legtöbben közülük front­fejtésekben, a legkorszerűbb felszere­lésekkel dolgoznak­. Urikány, Vulkán és Aninósza bá­nyászai után, az a sokszáz kőműves és más építőmunkás vonult fel, akik már eddig is a korszerű lakások­ ezreit építették­­fel­ a Zsilvölgyében. Zsilvölgye lakossága örömmel­ ve­szi számba azokat­ a változásokat, amelyek ebben a nagy munkásköz­­pontban a párt és a kormány­ gondos­kodása nyomán végbementek. A „fölt! férgei“ — ahogyan­­ egykor a kapita­listák és földesu­rak a bányászokat ne­vezték — a bányák gazdái lettek, a munkásosztály­ számottevő osztagát képezik­ a szocializmus országunkban való felépítéséért vívott harcban. A zsilvölgyi bányászok és a többi­­dolgozók a május elsejei ünnepségen ismételten kinyilvánították forró szere­­tetüket pártunk és annak Központi Vezetősége iránt, azt a szilárd el­határozásukat, hogy fáradhatatlanul munkálkodnak a haza további felvirá­goztatásáért, a szocialista építés győ­zelméért, a békéért és a népek közötti barátságért. Előadás a „Nicolae Balcescu" park szabadtéri színpadán (Agerpres felvétel) Resica Az olvasztárok munkával ünnepeltek (Tudósítónktól). A zászlóerdő alatt gyü­lekező tömeg májust kö­szöntő dalát elnyomja a reggeli váltás kezdetét jel­ző sziréna. Ma különösen mélyen, ünnepélyesen búg­nak a magaskohók és acél­mű dudái, üdvözlik Resi­ca, az acélváros harcos dolgozóit, üdvözlik május elsejét. Hét óra. A két főolvasz­tár, Roman Ion és Mocea Vasile barátságosan kö­szöntik egymást. — Tól megtöltöttük még pirkadatkor — mutat a duruzsoló kemencére Ro­man. — Tőletek függ Va­sile, hogy a négyes kemen­céből rekord acéltermelést csapolunk-e ? — Eredj csak nyugodtan a felvonu­lásra! — nyújtja a kezét az éjszakai csoport váltásvezetőjének Mocea Vasile, az országos hírű olvasztár. Azután körül­néz a kemencék előtti térségen. Rend, tisztaság mindenütt. Pontos utasításo­kat osztogat „fiainak“, Loghin Dumitru­­nak, Zaharia Stefannak és a többiek­nek . i . 11 * Tíz óra. A kemény léptek alatt vissz­hangzik a gránitkő burkolat a város fő­utcáján. Ezernyi torokból száll az éljen­zés, ezren meg ezren éltetik a pártot, a 15. szabad május elsejét. Felvonultak a munkásgárdák é­s most vonulnak a martinászok. Dörgő taps, éljenzés tölti be a teret. — Ez nekünk, a mieinknek szól — mosolyognak össze az acélmű­ben munkával ünneplő olvasztárok. Igen, nekik. A derék martinászoknak, akik több mint 19 ezer tonna acélt csa­poltak május 1-ig terven felül, akik az acél önköltségének csökkentésével kö­zel hét millió lejt takarítottak meg négy hónap alatt, akik a kohászok versenyé­ben megelőzték a vajdahunyadiakat. 11 óra. Mocea Vasile mindent előké­szített a csapolásra. — Kezdhetjük, fiúk! — mondja. S két-három perc múlva már zúgva ömlik a folyékony, tüzes acélzu­­­hatag. Millió színes csillag kápráztatja a szemet. S közben a martinászok azt latolgatják, mennyit ereszt a kemence. — Rekord csapolás! — kiáltja a fiatal műszaki ellenőr. — Négy­­ és fél tonná­val több mint máskor! Mocea Vasile elégedetten törüli meg gyöngyöző homlokát. A mai nagy seregszemlén nem vo­nulhatott ugyan fel, de az ünnepi szó­nok elsők között említette nevét s vál­tás után mellére tűzték a Munkaérdem­rend első fokozatát. D. J. Délután a fővárosban A gyors egymásutánban közlekedő villamosok, autóbuszok tízezrével ön­tötték a szórakozni vágyó fővárosiakat a parkokba, a Bukarest környéki erdők­be, a tavak üde ,zöldben pompázó part­jaira. Május első napján tartották az első előadást a Sztálin park nyári színpadán­, amint ez már az évek során" hagyo­mánnyá vált. Mintegy négyezer főnyi közönség tapsolta meg a műkedvelő együttesek színpompás játékát, népi táncait, az operaház legkiválóbb szólis­táinak számait. Nagy közönséget vonzott a Köztár­saság­ téren felállított esztrádszínpad is, ahol katonai együttesek, a Centrocoop és a posta műkedvelői szórakoztatták az egybegyűlteket. A Szabadság-park ezres tömegeket befogadó nagy arénája is zsúfolásig telt már a koradélutáni órákban. Itt a Nicolae Balcescu rajon nagyvállalatainak együttesei léptek fel megérdemelt sikerrel.­­Egészen a késő éjszakába nyúló órá­kig szórakoztak ezen a napon a buka­resti dolgozók. ELŐRE Kollektivisták között (Tudósítónktól). A Maksán virágdísz­ben állnak a porták. Az egész kollektivista falu készült erre a napra. A Józsa Béla kollek­tív gazdaság tagsága félezer hektárnál na­gyobb területet művelt meg a tavaszon. Ber­­sán József, a gazda­ság elnöke mondotta ma reggel, hogy ilyen szorgalommal és buz­gón talán még soha­sem dolgoztak a kol­lektivisták. A brigá­dok­­ versenyében ezért nem is­ jelölték ki a győztest. A munka­éremmel kitüntetett Bach József B. brigád­ja a cukorrépát vetet­te el leghamarabb, a Csákány János vezette kollektivisták a burgo­­nyaültetéssel végez­tek korábban. És a májusi ünnep előtt tíz nappal, a ra­jon kollektív gazdasá­gai közül ők fejezték be elsőnek a vetést. Sőt azóta a 105 hek­tár cukorrépa első ka­pálását is elvégezték. Vidáman ünnepel­tek­ a m­aksai kollekti­visták. Hajnalodott. A zenekar akkordjai éb­resztették a falut. Né­pes csoport indul Sep­­siszentgyörgyre az ünnepségre. Az udva­ron egymás után sora­koznak a feldíszített szekerek. Akik itthon marad­tak, a kultúrotthonban gyülekeznek. Vidám Sándor, a pártbizott­ság titkárhelyettese megnyitja az ünnepi gyűlést és Antal Béla igazgató-tanító beszél a 15. szabad május elseje jelentőségéről. ...A maksai kol­lektivisták örömmel, büszkeséggel köszön­tötték a nemzetközi proletariátus nagy ün­nepét. A Szovjetunió ismételt ajánlatai alapján Teljesen és végérvényesen szüntessék meg a nukleáris fegyverkísérleteket — Román tudósok sajtóértekezlete — A Román Népköztársaság Országos Békevédelmi Bizottságának székhá­zában csütörtökön sajtóértekezlet volt, amelyen a fővárosi sajtó és a rádió képviselői, valamint külföldi laptudós­ítók vettek részt. Horia Hulubei aka­démikus, az Akadémia Atomfizikai Intézetének igazgatója, Stefan Milcu aka­démikus, az Akadémia első titkára és Florin Ciorascu egyetemi tanár, az Atomfizikai Intézet helyettes tudományos igazgatója válaszoltak az újságírók kérdéseire. A sajtóértekezletet C. Paraschivescu-Balaceanu, az Országos Békevédelmi Bizottság Bürójának tagja nyitotta meg. * A nukleáris fegyverkísérletek meg­­szüntetésének kérdésében folyó genfi tárgyalások jelenlegi stádiumá­val kapcsolatos egyik kérdésre vála­szolva, Ho­ria Hulubei akadémikus hangsúlyozta, hogy a megegyezés ezen a téren a jelenkor egyik legégetőbb és legéletbevágóbb problémája. A nuk­leáris fegyverkísérletek megszüntetése — mondotta — elsősorban is megvé­dené az emberiséget a rádióaktív fer­tőzéstől, amelynek következményei oly ártalmasak az emberek egészségére. Másodsorban a nukleáris kísérletek megszüntetése azt jelentené, hogy vé­get vetnének az egyre­­pusztítóbb erejű fegyvertípusok kikísérletezésének. Horia Hulubei akadémikus kifejtette, hogy a múlt év nyarán Genfbe ösz­­szehívott­ szakértői értekezlet, amelyen országunk is részt vett, ugyancsak "arra a következtetésre jutott, hogy egy ilyen megegyezés lehetséges. Ebből a célból ült össze a három nagyhatalom jelenlegi genfi értekezlete, amelyet a Szovjetuniónak a nukleáris kísérletek általános és végleges megszüntetésére irányúló­­ismételt erőfeszítései nyomán és e kérdés megoldását­­célzó széles­körű világmozgalom hatása alatt hív­tak össze. A tavalyi genfi értekezlet eredmé­nyei — mondotta Hulubei akadémikus —, amelyeket jobban ismerek, mint­hogy magam is ott voltam, megcáfol­­hatatlanul bebizonyították, hogy ellen­őrzés gyakorolható a nukleáris kísérle­tek általános megszüntetése fölött. Köztudomású, hogy a nyugati hatal­mak által támasztott akadályok és mesterségesen teremtett nehézségek ez ideig megakadályozták az értekez­let legfőbb feladatának valóra váltá­sát , az összes nukleáris robbantások megszüntetését. Hulubei akadémikus emlékeztetett az USA ama próbálkozásaira, hogy a föld alatti robbantások kiderítésével kapcsolatban érvényteleneknek­ nyilvá­nítsa a szakértői értekezlet következte­­téseit és ajánlásait, arra hivatkozva, hogy „új. .adatok“, állnak rendelkezésé­re, miszerint az ilyen kísérleteket nem lehet kideríteni. A mindeddig ismert tudományos adatok, amelyeket neves tudósok megerősítenek, bebizonyították ezzel szemben, hogy a­ fenti kijelenté­sek minden tudományos alapot nélkü­löznek. ”­­Horia Hulubei professzor, akadémi­kus ezután arra a kérdésre válaszolt, hogy mennyiben oldaná m­eg a nukleá­ris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdését és csökkentené a veszélyt, a­­melyet e kísérletek az em­berek egész­ségére nézve jelentenek­ az a javas­lat, amelyet Eisenhower elnök N. Sz. Hruscsovhoz intézett üzenetében tett, vagyis, hogy kössegek megállapodást csupán a légkörben 50 kilométer ma­gasságig végzett atomkísérletek meg­szüntetésére vonatkozólag és ne érint­sék a nagyobb magasságban, valamint a föld alatt végrehajtott atomrobban­tások kérdését.­­ '*• J Ha elfogadnák Eisenhower elnök ja­vaslatát — mondotta Hulubei akadé­mikus —, a genfi értekezlet eredmé­nye egyenlő volna a semmivel. A genfi értekezlet célja — s ez megfelel az egész békeszerető emberiség óhajának —, hogy teljesen és feltétel nélkül szüntessék meg a nukleáris kísérlete­ket. Eisenhower elnök javaslatai nem térnek ki a nukleáris kísérletek követ­kezményeinek problémájára, sőt még csak nem is érintik ezt a problémát. Márpedig ez a veszély nyilvánvaló. Vegyük például a földalatti kísérlete­ket — mondotta Hulubei akadémikus. Azt állítják, hogy a nukleáris "robba­nás következtében keletkezett " óriási ,földalatti üreget kibélelő (megolvadt földréteg visszatartja a keletkező nagy mennyiségű rádióaktív sugárzást. Ez nem­ igaz. Ez a kéreg­ idővel megre­ped, a víz beszivárog és rétegfertőző­­dik. Az úgynevezett Reinier­-falé kísér­letet, amelyet Genfben megvitattunk, 1,7 kilotonna hagyományos robbanó­anyagnak megfelelő nukleáris töltettel hajtották végre és következményeit részletesen elemeztük. A szerzett ada­tok azt bizonyítják, hogy a robbanást körülvevő föld megolvadása révén ke­letkező kéreg nem védheti meg a rob­banás környékét a rádióaktív fertőzés­től. Márpedig az ilyen robbanás követ­keztében keletkező rádióaktív fertőzés rendkívül nagyarányú és­ ennélfogva súlyos veszélyt jelent. Ami az 50 kilométernél nagyobb magasságban végrehajtott robbantáso­kat illeti, ilyen kísérleteket elég nagy számban hajtottak végre az atomszak­értők első értekezlete óta. Az USA efjult év szeptemberében a Csendes-óceán térségében 400 mérföld magasságban hajtotta végre az úgyne­,­­­vezett ,,Argus“ sorozat kísérleteit. Ezek a­ kísérletek, amelyeknek eredményeit csak hat hónap múlva hozták­ nyilvá­nosságra, számtalan tiltakozást váltot­tak ki a szomszédos övezetek országai­ban, mert rádióaktív esőt eredményez­tek, amely egyébként Amerikába is eljutott. Nyilvánvaló tehát, hogy a kísérle­tek folytatása, akár a föld alatt, akár a sztratoszférában, nagy veszéllyel jár az emberek egészségére. Hogyan tevődik fel az ellenőrzés lehetőségeinek kérdése ? A genfi atom­szakemberek értekezlete megvitatta az 50 kilométernél nagyobb magasságban végrehajtott robbanások ellenőrzésének kérdését is. A széleskörű vita arra a következtetésre vezetett, hogy van le­hetőség az ilyen kísérletek felderíté­sére is. A francia tudósok például fel­derítették a nagy magasságban végre­hajtott amerikai kísérletsorozatot. („Ar­gus művelet“). Horia Hulubei akadémikus a továb­biakban számos idevágó példát idézett, a többi között azt a lehetőséget, hogy a mesterséges holdak, az ionoszférába küldött rádiójelzések stb. segítségével állapítsák meg a nukleáris robbantá­sokból származó gamma-sugárzást. A szakértői értekezlet után megjelent egyes tudományos munkák igazolják ezt a lehetőséget. Ami a földalatti robbantások ellen­őrzésének lehetőségét illeti, a genfi ér­tekezlet arra az általános következte­tésre jutott, hogy a szeizmikus felde­rítő módszerek lehetővé teszik ezt­­az ellenőrzést és hogy a szakértők által javasolt ellenőrzési módszerek összes­sége gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy egy földalatti robbantás felderí­tetlen maradjon. Mint minden lelkiismeretes tudósnak, nekem is az a véleményem, hogy ezek a kísérletek minden tekintetben ártal­masak. Teljes joggal hangsúlyozza N. Sz. Hruscsov Eisenhower elnökhöz inté­zett válaszüzenetében, hogy az embe­rek egészsége szempontjából teljesen , mindegy, hogy a rádióaktív csapadék 40 kilométer vagy 60 kilométer magas­ságban végrehajtott robbanásból szár­mazik. N. Sz. Hruscsov válasz­üzenetére hivatkozással Hulubej professzor akadémikus kiemelte azokat a része­ket, amelyek rámutatnak arra, hogy a Szovjetunió minden erőfeszítést megtesz a nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetését célzó egyezmény érdekében. És hogy ha egy ilyen egyezmény létrejön, a Szovjetunió szigorúan tiszteletben tartja vállalt kötelezettségét, még akkor is ha nem volna semmiféle ellenőrzés, mert a Szovjetunió számára mindennél fon­tosabb a közvélemény, a népek véle­­­ménye. Most azt kell követelni — mon­dotta Hulubei akadémikus —, hogy­­a genfi értekezlet eredményeként tel­jesen és végérvényesen szűnjenek meg a nukleáris fegyverkísérletek az egész világon úgy, amint azt a Szov­jetunió ismételten ajánlotta. A Szov­jetunió álláspontját kormányunk, né­pünk mindenben támogatja. Ezután Dt. Milcu professzor, a­­kadémikus válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen veszélyt je­lentenek az emberek egészsége szem­pontjából a nukleáris robbantások. Egyben válaszolt arra a kérdésre is, hogy gyakorlati szempontból milyen lehetőségek nyílnak arra, hogy az atomenergiát az emberek egészségé­nek megvédésére használják fel. Milcu professzor egyebek közt hangsúlyozta: a radioaktív sugárzá­sok biológiai hatásával foglalkozó tudósok többsége úgy véli, hogy ezek a sugárzások egyre növekvő veszélyt jelentenek az emberiség számára, jövőbeli káros kihatásuk szinte ki­számíthatatlan. Milcu professzor adatokkal tá­masztotta alá azt, hogy akár 50 kilométerig terjedő magasságban, akár a föld alatt, akár nagy magas­ságban hajtják végre a robbantáso­kat, ezek az emberre nézve nem ve­szélytelenek. Szaktudósok hangsú­lyozták, hogy a rádióaktív stroncium csapadék mennyire veszélyes. Ez az anyag különböző utakon lerakódik az ember csontrendszerében és a csontvelő rendellenességeit idézi elő, ez pedig m­aga után vonja a fehér­vérűségben szenvedő betegek számá­nak növekedését. Nagaszaki és Hiro­sima városokban, az amerikai atom­bombatámadások áldozatául esett városok övezetében, sőt az Egyesült Államokban is megfigyelték, hogy a fehérvérűségben szenvedő emberek száma növekedett; a biológusok és az orvosok ezt a jelenséget kapcso­latba hozzák a rádióaktivítás növe­kedésével. Az atomfegyverkísérletek veszélyez­tetik az emberi fajt. A legjobb meg­oldás lemondani a robbantásokról akár kisebb, akár nagyobb robbantásról, akár kisebb, akár nagyobb magasság­ban végrehajtott robbantásról van szó. Milcu professzor behatóan foglalko­zott a nukleáris energia békés felhasz­nálásának kérdésével az ember egész­ségének megvédése céljából. Személyesen végzett kísérleteink, fő­ként p­edig szovjet kollegáink nagysza­bású kísérletei és más országok kísér­letei alapján úgy véljük, hogy a rádió­aktív anyagok felhasználása az ember egészségének megvédésére, a betegsé­gek kezelésére, a betegség megállapí­tására, a betegségek lefolyásának vagy valamelyik szerv működésének tanul­mányozására az emberi elme és a tu­domány egyik legcsodálatosabb vív­mánya. Mi orvosok tiltakozunk az ellen, hogy ezt­ a csodálatos felfedezést az ember ártalmára használják fel, ahelyett, hogy javára fordítanák. Az atomenergia békéscélú felhasz­nálásának jelenlegi szakaszáról és az ebben az irányban mutatkozó ki­látásokról Florin Ciorascu egyetemi ta­nár beszélt. Az atomenergia jelenlegi békéscélú alkalmazása felöleli az ener­getika és a rádióaktív izotópok számos vonatkozását. Az, hogy öt évvel ezelőtt a Szovjetunióban üzembehelyezték a világ első atom­erőművét, bebizonyí­totta, hogy az atomenergia széles kör­ben felhasználható energiaforma. A Szovjetunió példájára más államokban is atomerőművek létesültek. A jelenlegi atomerőművek közül a legnagyobb a Szovjetunióban a múlt évben 100.000 kilowatt teljesítménnyel üzembe helyezett atomerőmű, amely a következő években 600.000 kilowattot fog termelni. A kapitalista országok­ban gátolja az ezirányú haladást az, hogy a szakértők legnagyobb részét, valamint a szakipart bevonták az atomfegyverkezési programba — mon­dotta Ciorascu egyetemi tanár. A Szovjetunióban és más országok­ban, köztük hazánkban is, egyre széle­sebb körben terjed a rádióaktív izotó­pok felhasználása az ipar és a tudo­mány különböző területein. Ciorascu professzor részletesen is­mertette, milyen széleskörű kilátásokat nyit a rádióaktív izotópok felhaszná­lása a nehézipar, a kőolaj-, bánya- és könnyűipar, valamint más iparágak legtöbb termelési szektorában, úgy­szintén a biológiában és az orvostudo­mányban. A szónok foglalkozott ezután a rádióaktív sugárzás elleni védelem kérdésével. Igen furcsa — mondotta —, hogy a nyugati kormányok, ame­lyek nagy összegeket fordítanak a rá­­dióaktív sugárzások elleni védelemre, nem hajlandók beszüntetni a nukleáris fegyverkísérleteket, bár éppen ezek okozzák a legerősebb sugárzást, ami­b­en nincs semmilyen védelem. Ezután Hulubei akadémikus profesz­­szor röviden vázolta az Atomfizikai In­tézetben folytatott kutatások menetét és az atomkutatók terveit. Elmondotta, hogy pártunk és kormá­nyunk gondoskodása révén és a Szov­jetuniótól kapott értékes segítséggel or­szágunkban atomfizikai intézet létesült. Az intézet keretében üzembe helyeztünk egy 2000 kilowattos atomreaktort, a­­melynek segítségével kutató munkát végzünk és rádióaktív izotópokat terme­lünk, továbbá egy ciklotron -típusú ré­szecskegyorsító berendezést, amely 12,5 millió elektronvoltra gyorsítja a protonokat. Az intézetben ezenkívü­l korszerű laboratórium épült a kozmikus sugárzás vizsgálására, valamint sok más laboratórium nukleáris kutatások céljaira. A népi demokratikus rendszer nyúj­totta lehetőségek révén atomfiziku­saink bizonyos sikereket értek el az atomerőnek a tudomány és az ipar különböző területein való felhasználá­sa terén. Országunkban ma nagy sikerrel al­kalmazzák a rádióaktív izotópokat az orvostudomány különböző ágaiban, a kőolaj- és vegyiparban. A kőolajkiter­melésben például széles körben alkal­mazzák a rádióaktív talajkutatás mód­szerét, a vegyészetben pedig rádióak­tív izotópokat használnak a vegyi reakciók, a fizikai és vegyi jelenségek tanulmányozására, különböző elemzé­sekhez stb. Intézetünk munkatársainak igen jelentős vívmánya, hogy 2000 ki­lowattról 3000 kilowattra emelték atomreaktorunk erejét. Intézetünkbe több ízben is ellátogat­tak külföldi tudósok, köztük Dmitrij Blohincev professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet igazgatója, aki elismerően nyi­latkozott munkásságunk eredményei­ről. Atomfizikai Intézetünk —­ mondotta Hulubei akadémikus — meggyőzően bizonyítja a szocialista országok együttműködésének eredményét az em­beri elme­k nagy felfedezésének közös fejlesztésében. A sajtóértekezlet végén Horia Hulubei akadémikus beszélt a Béke-Világta­­nács küszöbön álló stockholmi értekez­letének jelentőségéről. Ez az ülésszak számba veszi majd a béke-világmoz­­galom fennállásának tíz éve alatt elért nagyszerű sikereket. Kétségtelen, hogy a stockholmi ülésszak újabb ösztönzés lesz a népek számára a fontos idősze­rű kérdések megoldásáért folyó har­cukban. E kérdések egyike a nukleá­ris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó egyezmény megkötése. (Agerpres) Hazaérkezett Avram Bunaciu külügyminiszter elvtárs Április 30-án délután hazaérkezett Varsóból Avram Bunaciu elvtárs, a Román Népköztársaság külügyminisz­tere, aki részt vett a Varsói Szerződés­ben részvevő országok és a Kínai Nép­­köztársaság külügyminiszteri értekez­letén. A Román Népköztársaság külügymi­niszterének kíséretében volt Alexandru Lazareanu külügyminiszterhelyettes és több szakértő. Az Északi pályaudvaron a következő elvtársak fogadták : Alexandru Birlade­­anu, a Minisztertanács alelnöke, Dumit­­ru Simulescu, Mihai Suder, Marcel Po­­pescu miniszterek, Aurel Málnáson és Vasile Dumitrescu, helyettes külügymi­niszterek, Dionisie Ionescu, állami pro­tokollfőnök, Eduard Mezincescu, a kü­lügyminisztérium főtitkára, továbbá kü­­lügyminisztériumi főtisztviselők. Jelen volt Janusz Zambrowicz, a Lengyel Népköztársaság bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) A szovjet Melehov győzött a kerékpáros Békeverseny első napján Szombaton kezdődött meg Berlinben a XII. kerékpáros Békeverseny, ame­lyen 18 ország képviseletében 108 ver­senyző vesz részt. A megnyitó ünnepség a berlini Wal­ter Ulbricht stadionban zajlott le. A versenyzők felvonulása után Hermann Axen, a Neues Deutschland című lap főszerkesztője köszöntötte a verseny részvevőit. A verseny első szakasza Berlin kö­rül zajlott le. A 119 kilométeres útsza­kaszon a szovjet Melehov lett az első. A további sorrend: Zorzi (Olaszor­szág), Windevogel (Belgium), Vande­­vecken (Belgium), Rendi (Csehszlová­kia), Schur (NDK), M. Voinea (RNK), G. Moiceanu (RNK), Adler (NDK), Braune (NDK) stb. Amerikai rakétatámaszpontok építése Törökországban súlyosbítja a közép-keleti helyzetet Szemjonov szovjet helyettes külügyminiszter nyilatkozata MOSZKVA (Agerpres).­­ A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió Kü­lügyminisztériuma hivatalosan közli, hogy Vlagyimir Szemjonov, a Szov­jetunó helyettes külügyminisztere a szovjet kormány megbízatásából ápri­lis 28-án szóbeli nyilatkozatot tett T. Ilkannak, a Török Köztársaság ideig­lenes moszkvai ügyvivőjének azokkal az amerikai-török tárgyalásokkal kap­csolatban, amelyek a közép hatósugarú ballisztikai rakétalöveg-állások építé­sére vonatkozóan folynak. A török kor­mánynak azt a szándékát, hogy ren­delkezésére bocsássa az ország terüle­tét az amerikai nukleáris fegyverek és rakétalöveg állások számára, a szov­jet kormány nem tekintheti másnak — mondotta Vlagyimir Szemjonov —, mint a közel- és­ közép-keleti helyzet súlyosbítására tett újabb lépésnek, a Szovjetunió déli határait fenyegető ve­szélynek. E veszélyes úton haladva, a török kormány minden felelősséget magára vesz azokért a következménye­kért, amelyeket ennek a tervnek meg­valósítása maga után vonhat — hang­zik a nyilatkozat. A szovjet kormány őszintén elejét szeretné venni annak, hogy az esemé­nyek a béke ügyét veszélyeztető irány­ba terelődjenek és azt szeretné,­ hogy Törökország részéről a lehető legrövi­debb időn belül megkapja a szükséges magyarázatokat — hangzik végül a nyilatkozat. N. Sz. Hruscsov ebédet adott Zsammu és Kasmír államfője tiszteletére MOSZKVA (Agerpres)----A TASZSZ jelenti: M Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke április 30-án a Kremlben ebédet adott Juvaradzs Ka­ran Szint — Zsammu és Kasmír állam­fője — és a felesége tiszteletére. NMSz. Hruscsov a fogadáson mondott beszédében örömét fejezte ki afelett, hog­y jó kapcsolatok alakultak ki a Szovjetunió és India népei, valamint kormányai között. Juvaradzs Karan Szing válaszbeszéd­é­­ben annak a hő óhajának adott kifeje­zést, hogy napról napra erősödjék India és a Szovjetunió barátsága. A gazdasági válság következtében sokezer belga dolgozó is munkanévül maradt. Képünkön : a munkanélküliek hosszú sora a brüsszeli munkássegély hivatal előtt A „bagdadi“ paktum új székhelye: Ankara ANKARA (Agerpres).­­ A France Presse jelentése szerint a bagdadi paktum tagállamainak helyettes kül­ügyminiszteri tanácsa szerdán elhatá­rozta, hogy a paktum új állandó székhelyéül Ankarát jelöli ki. Mint ismeretes, a paktum korábbi székhe­lye Bagdad volt. Macmillan ismét állást foglalt a csúcsértekezlet összehívása mellett LONDON (Agerpres). — Macmillan miniszterelnök április 29-én az angol királyi társaságban , beszédet mondott. Kijelentette, hogy az V. Sz. Hruscsov­­val Moszkvában folytatott tárgyalásai során „bizonyos eredményeket ért el: május 11-én megkezdődik a külügy­miniszterek értekezlete“. „Mindig az volt a véleményem — mondotta Macmillan —, hogy ezeket a tárgyalásokat a kormányfői talál­kozónak kell követnie, úgy vélem, hogy a problémák egy része (amelyekről Moszkvában tárgyaltak és Genfben ismét tárgyalni fognak — szerk.) any­­nyira jelentős és komoly, hogy csak ezen az úton oldhatók meg. Noha le­hetséges, hogy a külügyminiszterek értekezlete nem fog konkrét vagy vég­leges megegyezésre vezetni az összes kérdésekben, remélem, hogy az érte­kezlet légköre olyan lesz, hogy termé­szetszerűen maga után vonja a ran­­gassikú értekezletet. Ha enyhíteni tudjuk a feszültséget és meg tudunk oldani néhányat a prob­lémáink közül, akkor megvalósíthatjuk az együttlétezést, amelyet a vetélkedés jellemez, de amely mégis együttléte­­zés. És ez nem kis jelentőségű dolog az atomkorszakban­. Nagygyűlés Pekingben a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére (PEKING­­Agerpres) A pekingi Sportpalotában április 30-án nagygyűlés volt a magyar párt- és kormányküldöttség tiszte­letére, amely Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság miniszterelnöke vezetésével látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. A nagygyűlés a kínai-magyar barátság jegyében zaj­­lott le. A gyűlésen Pin Csizsen és Münnich Ferenc beszédet mondottak. oop-Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának munkálatai A román küldöttek felszólalása GENF (Agerpres). — Az ENSZ Eu­rópai Gazdasági Bizottsága április 24 és 28. között folytatta az albizottságok tevékenységének megvitatását. St. Gal, a Román Népköztársaság állandó küldötte, a mezőgazdasági al­bizottság alelnöke a plénum elé ter­jesztette az albizottság jelentését. A jelentés megvitatása során 15 ország küldöttei szólaltak fel. A felszólalók többsége elismerte az albizottság tevékenységének hasznos­ságát és hangsúlyozta, hogy ki kell szélesíteni a műszaki-tudományos és kereskedelmi együttműködést. Vasile Bucur, a Román Népköztársaság kül­dötte kidomborította, hogy a román szakemberek nagy érdeklődést tanúsí­tanak a bizottság munkálatai iránt, majd ismertette a román mezőgazda­ság fejlődését az 1958—1959-es idő­szakban. A francia küldött kiemelte a szocia­lista országokkal való kereskedelem je­lentőségét és rámutatott arra, hogy milyen nagy mértékben növekedett tavaly Franciaország kereskedelme e­­zekkel az országokkal. A francia kül­dött egyetértett azzal­ a szovjet­­javas­lattal, hogy szervezzenek találkozókat a­ nyugat-európai országok kereskedel­mi és ipari köreinek képviselői és a szocialista országok képviselői között. Alexandru Bogdan, a román küldött beszélt a Román NK külkereskedelmé­nek struktúrájában beállt változásokról, ami abban jut kifejezésre, hogy az RNK exportjában túlsúlyban vannak a gépek és gépi berendezések. A román küldött végül támogatta a nemzetközi kereskedelem fejlesztésére vonatkozó szovjet memorandumban foglalt javaslatokat. A kérdés megvitatását folytatják. 1253. május 3., vasárnap Strauss „hasznos“ látogatása STRAUSS NYUGATNÉMET HAD­ÜGYMINISZTER április 29-én Was­hingtonban a Német Szövetségi Köz­társaság nagykövetségén, sajtóérte­kezletet tartott amerikai látogatásá­nak befejezése alkalmából. Strauss kijelentette, hogy látogatása „rend­kívül hasznos“ volt, mivel elősegíti a Bundeswehr felszerelését a legkor­szerűbb fegyverekkel. (TASZSZ). Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest. Piața Scinteii nr. 1. — telefon: 18.03.02. _ Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Sfinteii „I. V. SZALIN­. _ STAS 3452 34.

Next