Előre, 1959. június (13. évfolyam, 3605-3629. szám)

1959-06-02 / 3605. szám

Használjuk Itt a jó idiót Igyekezzünk a mezőgazdasági munkákkal Fokozni kell a munka ütemét a Magyar Autonóm Tartományban (Tudósítónktól).­­ A Magyar Autonóm Tartományban a legutóbbi hét folyamán Székelykeresz­­túr, Régen és Erdőszentgyörgy Talonok­ban teljes egészében végeztek a szal­­másgabonák gyomlálásával. Tól halad ez a munka Udvarhely, Marosvásárhely, va­lamint Sepsi rajonban is. Kézdi, Maros­­hévíz s különösen Gyergyó rajonban P­irkadattól — napestifi A felvinci kollektivisták pirkadattól­­napestig a mezőn szorgoskodnak. Irtják a gyomokat, kapálják a kukoricát, cu­korrépát, burgonyát. Mindent a maga idejében és a leg­jobb körülmények között — ezzel a jelszóval kezdték meg a növényápolást s az eredmény nem maradt el. Már he­tekkel ezelőtt befejezték az ősziek gyomlálását s utána nyomban hozzá­kezdtek a napraforgó és cukorrépa ka­pálásához. Alig telt el 12 nap a cu­korrépa első kapálásának befejezése óta s máris megkezdték a másodszori kapá­lást. A jó munkaszervezéssel magyaráz­ható, hogy ugyanabban az időben jutott munkáskéz a napraforgó és kukorica kapálásához is, de még a szőlő gondo­zásáról sem feledkeztek meg. A növényápolási munkában különösen kitűnt a negyedik csoport Bartha Fe­renc vezetésével. Az élenjárók között kell megemlíteni a 60 éves Herki Józse­fet, László Istvánt, Takács Vincét és másokat. Horváth Sándor, levelező azonban jóval vontatottabb a gyomlá­­lás üteme. Gyergyó rajon dolgozó föld­művesei, május 28-ig mindössze 37,3 százalékban teljesítették ezt a feladatot. De lemaradt ez a rajon a burgonya ka­pálásával is. Míg tartományi viszony­latban 62,9 százalékban végezték el ezt a munkát, addig Gyergyó rajon mind­össze 18 százalékra áll. A különbség nem magyarázható az éghajlati viszo­nyokkal, hiszen hasonló körülmények között Csík rajon a burgonya első ka­pálásával 60 százaléknál tart. A melegebb éghajlatú rajonokban 6795 hektáron kapálták meg másodszor a cukorrépát (belőle 2521 hektáron Ma­rosvásárhely rajonban­ 3453 hektáron a burgonyát és 2137 hektáron a kukoricát A növényápolás meggyorsítása érdeké­ben mindenütt tovább kell fokozni a második kapálás ütemét is. A jó szervezés eredménye igyekvő, szorgalmas emberek a tárcsás társult dolgozó parasztok. Idejében végeztek a tavaszi vetési munkálatokkal s nem késlekedtek a növényápolás megkezdésével sem. Ezzel magyarázható, hogy úgy a kalászos gabonájuk, mint kapás nö­vényeik szép fejlődésnek indultak és gazdag termést ígérnek. A tárcsás kollektivisták befejezték a 12 hektár cukorrépa másodszori kapálását is s ahogy a kukorica ki­kelt, nyomban hozzáláttak a talaj­lazításhoz. A növényápolási munká­latokban kitűnt G. Boldog József, Erdei Augusztin, Radui Cornel és még sokan mások. Linzenbold Jenő, levelező készülnek a betakarításra (Tudósítónktól). Nagyvárad rajon va­lamennyi községében lendületesen folyik a gépek, traktorok és a betakarításhoz szüksé­ges mezőgazdasági fel­szerelések javítása. E munkát legtöbb helyen már hetekkel ezelőtt megkezdték és a so­ron levő növényápolás­sal párhuzamosan vé­gezik. Ennek tudható be, hogy a kukorica első, a napraforgó má­sodik és a cukorrépa harmadik kapálása mellett a kollektív gazdaságok többségé­ben már túl vannak az arató-kévekötő gépek javításán. Sürgeti a javításo­kat a kedvező időjá­rás is. Itt-ott vágni lehet a repcét. A GTA- kon kívül e munkára a rajon egész terüle­tén mintegy 15 trak­tort 29 gőzgépet és 25 cséplőgépet készí­tettek elő. Vágják a repcét A Nagyvárad tartományi össi állami gazdaság bihari részlegén megkezdték a repce aratását. Az állami gazdaság dol­gozói külön e célra átalakított kom­binnnal vágják a repcét. A gépi aratás­­ nak a kézzel végzett aratással szemben az az előnye, hogy így csupán 1-2 szá­zalékos a pergési veszteség. A repce át­lagtermése eléri az 1200 kilót. (Béczy Miklós felvétele) is Széles a község főutcája, akár is három aszfaltút is megférne itt egy I más mellett. Dehát nagy dolog lett­­ volna a múltban abból egy is, olyan i helyen mint Tenke, ahol pedig an­­­­­nyira közismerten vendégmaraszta­lt­­ók az utak. II ... Középen most nehézkés hen­li­gerek tapossák a zúzott követ, az­­ építendő nyílegyenes új út szegélyét is már kirakták, ezek között sétálnak sí alá s fel a sustorgó,­­ prüszkölő, zakatoló­d * gőzmasinák. Az árkon innen, fia­­j­­tal akácfák árnyéká­éi­ban, alacsonyra süp­­­­edt fapadon öreg há­ti csiba pipázgat. Pipája­­ nem lehet még any­ __________ nyi idős mint ö, de e- ===== í msen e'ni/üll, kopott H jószág, szárát ki tudja hányszor » cserélték újjal. Maga a pipa csorba, » félig elégett, ám azért vígan boder II vodik belőle a füst, miközben az II öreg hunyorog, hosszasan nézi a II gépeket, a kővel, homokkal megra-II kott jövő-menő teherautókat, a se­ll rémien lapátoló munkásokat. II Letelepszem mellé a padra. Erde­it kés­zgyelni az útépítést. Később rámtekint az öreg. | — Nagy munka —- mondja, s bá­li lógat a fejével, ami bizonyára alá­ll támasztani hivatott a megállapítást. !! — Nagy bizony. j — De kellett is az út — fűzi to­ll­­ább a szót most már élénkebben, is «s «5 == »=■«2 ss ss « «s sa ss ss z« sss ! látva, hogy nem vagyok ellene a beszélgetésnek — kellett. — Jó út lesz. Aszfaltost — Olyan hangsúllyal mondja ezt, mint amikor valaki valami nagyon nagy dologgal dicsekszik. Rövidesen azt is megtudom, miért büszke az épülő aszfaltos út­ra. Mert szó szól követ és beszélni kezd az életéről. S mint ahogy idős emberek szokták, dicsekszik azzal, hogy túlélt két világháborút, az el­sőben meg is sebesült, haza is en­gedték néhány napra, de aztán újra vissza kellett mennie. Annak idején bejárt jó néhány idegen országot, de azonkívül, sem azelőtt, sem azután, nem sokat hagyta el a községet. Nem olyan utazgatás természetű ember ő. Ahogy számolgatja, 86 évéből leélt ill­­enkén hetvenkilenc évet, ugyanis nem itt született, gyermekkorában került a községbe s még azt is leszámítja, amit a há­borúban töltött. Egy szóval sem mondja az öreg, de mindebből kiértik, mit jelent ne­ki ez az útépítés. Mert évtizedeken «s­ssssstSRsrsRrtSSsswssss«,* asszss át­építettek ugyan ebben a köz­ségben egy-egy házat, az utób­bi években még egy kis parkocskát is létesítettek a központban, villanyt vezettek az utcákba, hidat építettek a Körösön, de hogy a község egyik végétől a másikig építőteleppé vál­jon, hogy ennyi gép, ember, teher­kocsi dolgozzon itt, ilyen még nem volt. Nem tudom, nem kérdeztem, hogy olvasta-e ez az ■ ■■ l = idős falusi bácsika a párt Központi Vezető­sége novemberi plená­risának határozatát az útépítésre vonatkozó­lag, de meg vagyok róla győződve, nagy _______ örömet okozott neki­­ az, hogy a határozat nyomán Tenkén is út épül, mert talán anélkül, hogy szá­mot adna magának, ez az idős em­ber, érzi, tudja milyen nagy do­log ez Közben már rég kialudt a pipa s míg újratömi az öreg, megtudok tőle egy kedves, gyerekes titkot is. Azt, hogy fiatalkorában egyszer Nagyváradon járt s az egyik utcában éppen aszfaltoztak. Akkor úgy megtetszett ez neki, hogy azonnal be akart állani ő is a mun­kások közé. Persze nem vették fel. Most maga sem tudja miért, ami­kor megkezdték el az útépítést, mindez eszébe jutott s azóta is alig várja, hogy öntsék már az aszfaltot az új útra. ILLÉS JÓZSEF éA,iz­.aLte-L ... Világ proletárjai egyesüljetek ! a román nepköztarsasag neptanácsainak lapja XIII. évfolyam, 3605. szám 4 oldal ára 20 báni 1959 június 2., kedd Megkezdték a silózást Galac, Temesvár, Craiova, Cons­­tanca, Bukarest és Nagyvárad tarto­mányokban megkezdődött a silózás. Galac tartományban eddig csaknem 15.000 tonna takarmányrozsot, zöld­­nádat, erdei füvet stb. silóztak be. Temesvár tartományban, a var­­jasi, zsombolyai, szentandrási állami gazdaság és sok kollektív gazdaság eddig több mint 6.500 tonna, Craiova tartományban pedig ugyancsak 6.500 tonna takarmányt silózott be. Az idén országszerte legalább négy millió tonna különböző takar­mányt tárolnak silózással télire. Ünnapi ülésszak az Akadémián V. I. Lenin „Materializmus és empiriokriticizmus"című műve megjelenésének 50. évfordulója alkalmából A Román Népköztársaság Akadé-­­­miája hétfőn ünnepi tudomá­nyos ülésszakot tartott V. I. Lenin „Materializmus és empiriokriticiz­mus“ című műve megjelenésének­­ 50. évfordulója alkalmából.­­ Az ülésszakon részt vettek akadé­mikusok, az Akadémia levelező tag­jai, tudományos kutatók, egyetemi tanárok. Az ülésszakot Iorgu Iordan aka-­­­démikus, a Román Népköztársaság­­ Akadémiájának alelnöke nyitottal meg. Beszédében kiemelte V. I.­­ Lenin „Materializmus és empiriokriti­­­cizmus“ című művének rendkívüli­­ jelentőségét.­­ A délelőtti ülésen a következő közlések hangzottak el: C. Ionesco I­­ulian akadémikus: „V. I. Lenin[­ „Materializmus és empiriokriticiz-­­ mus“ című művének történelmi je­­­lentősége és időszerűsége“; Mihail, Ralea akadémikus: „A visszatükrö­ződés lenini elméletének jelentősé­ge“; Atanase Jója akadémikus: „A logikai empirizmus bírálata V. L Lenin „Materializmus és empiriokriti­­cizmus“ című művében“; S. Stoilov I akadémikus: „A lenini ismeretelmé­let és az idealizmus a matematiká­ban“. A délutáni ülésen a következő közléseket terjesztették elő: A. Kreindler akadémikus: „A Mate­rializmus és empiriokriticizmus“ je­lentősége az ideggyógyászat elmé­leti kérdéseinek tanulmányozása szempontjából“; Serban Titeica akadémikus: „A jelenkori fizika egyes kérdései V. I. Lenin „Materia­lizmus és empiriokriticizmus“ című művének tükrében“; N. Salageanu professzor, az Akadémia levelező tagja: „Materializmus és empirio­kriticizmus“ és a determinizmus kér­dése a biológiában“; D. Dumitres­­cu professzor, az Akadémia levelező tagja: „A technika szerepére vo­natkozó reakciós felfogások bírálata V. I. Lenin munkájának tükrében“. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták végig a közléseket. (Agerpres) A Nemzetközi Gyermeknap eseményei a fővárosban A Nemzetközi Gyermeknap alkalmá­ból vasárnap számos kulturális és sportrendezvény zajlott le a főváros­ban. A Pionírpalotában vasárnap délelőtt ünnepi gyűlést tartottak, amelyen Elena Lascu-Iordachescu, az RMP KV tagja, az IRMP Bukarest városi bizottságá­nak titkára beszélt a gyermekek boldog életéről és azokról a nagyszerű távla­tokról, amelyeket népi demokratikus rendszerünk biztosít a fiatal nemzedék számára. A gyűlésen résztvevő pioní­rok lelkes tapssal és éljenzéssel fejez­ték ki a párt és a kormány iránti sze­­retetüket. A gyűlés művészi műsorral zárult. A Pionírpalotában vasárnap számos sportversenyt is rendeztek. Az SZKT színházban tartották meg a III. gyermekfesztivál zárószakaszát, amelynek alkalmából a legjobb kórus-, színjátszó- és táncegyütteseket meg­jutalmazták. Június 1-én további rendezvények zajlottak le a fővárosban a Nemzet­közi Gyermeknap tiszteletére. A J. V. Sztálin-parkban „Tanuló ifjúság" címmel képzőművészeti kiállítás nyílt meg. A kiállításon az ország kü­lönböző részein tanuló gyermekművé­­szek igen sikerült alkotásai láthatók. Ugyancsak hétfőn megnyílt a J. V. Szt­álim­-parkban az egyiptomi gyer­mekek rajzkiállítása. A kiállított raj­zok mozzanatokat szemléltetnek az egyiptomi népnek az imperialista ag­resszió ellen 1956-ban Port-Saidban vívott harcából. Az Országos Nőtanács és a Buka­rest városi Nőbizottság hétfőn délután ünnepi előadást rendezett gyermekek számára az Opera- és Balettszínház­ban. Az előadás megkezdése előtt Ele­na Livezeanu elvtársnő, az Országos Nőtanács titkára röviden ismertette a Nemzetközi Gyermeknap jelentőségét. Este az Atheneumban az SZKT gyermekkórusa és a fővárosi 1. számú zenei középiskola növendékeinek egy csoportja hangversenyt adott a Nem­zetközi Gyermeknap tiszteletére. (Agerpres)" TÁ­VIR­AT GIOVANNI GRONCHI AR ŐEXCELLENCIÁJÁNAK az Olasz Köztársaság elnökének ROMA Olaszország nemzeti ünnepe alkal­mából, kérem, elnök úr, fogadja őszinte jókívánságaimat. Jólétet kívánok az olasz népnek és boldogságot önnek személyesen. ION GHEORGHE MAURER a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsának elnöke Az országos értekezlet tanulságai Növeljük a gépek hatásfokát a selyemszövödékben A Közfogyasztási Ipar Minisztériu­mának gyapjú, és selyemipari főigazga­tósága a napokban újabb értekezletre hívta össze a selyemszövödék megbí­zottait. Mi volt az értekezlet célja és feladata ? Mint ismeretes, még az év elején or­szágos mozgalmat indítottak a textil­ipari dolgozók a gépi felszerelések tel­­jesítőképességének tökéletes kihasználá­sára. Ez a mozgalom az egész textil­iparban nagymértékben hozzájárult a termelés és a munkatermelékenység nö­vekedéséhez. Az illetékes főigazgatóság szakemberei a selyemszövödék ered­m­ényeinek tanulmányozása során meg­­állapították, hogy a fejlődés a külön­böző gyárakban nem egyforma. Egyes üzemekben, mint például a fővárosi Flamura Rosie, a Matasea Populara és a segesvári június 11 vállalatokban ki­magasló eredményeket értek el a gépek teljesítő képességének kihasználásában és a fordulatszám fokozásában. A ver­senyben részvevő többi gyár eredménye azonban nem mondható minden szem­pontból kielégítőnek. Az országos érte­­kezleten tapasztalatcsere alakult ki, megvitatták a hibákat és megállapítot­ták, hogy az elkövetkezendő hetekben mi a legfontosabb tennivaló. ÖTVENEZER MÉTERREL TÖBB SELYEMKELME ÁPRILISBAN A gyapjú- és selyemipari főigazgató­ság vezetői mindenekelőtt az eredmé­nyeket ismertették. Az elmúlt év de­­cemberétől 1959 áprilisáig a selyemszö­vödék 2,5 százalékkal fokozták a szö­vőgépek óránkénti verésszámát, a for­dulatszámot pedig 1,6 százalékkal emelték. A gépek jobb kihasználása folytán egyedül áprilisban körülbelül 50.000 méterrel több kelmét gyártot­tak. A versenyben nagy segítséget jelen­tett a műszaki szervezési tervek telje­sítése. Nagyon jól bevált az a módszer is, hogy a mérnökök, technikusok és mesterek elsősorban a szövőgépek for­­dulatszámát egységesítik. Ez az akció néhány gyárban nagyjában befejező­dött. A következő lépés az egyes gép­típusok fordulatszámának növelése, fi­gyelembe véve, hogy milyen fordulat­szám a legelőnyösebb az egyes termék­fajták előállításánál. A gépek jobb kihasználását a fordu­latszám emelésén kívül sok más intéz­kedés is elősegítheti. Az értekezleten a gyárak megbízottai beszámoltak arról, hogy most sokkal igényesebben ellen­őrzik a beérkező nyersanyagot s na­gyobb gondot fordítanak a felvető szál és a vetülékszál előkészítésére. A Fla­mura Rosie gyárban megjavították az összes motollukat, hogy egyenleteseb­­ben feszíthessék ki a szálakat. Menetes, peremmel ellátott fémhengerek haszná­latára tértek át, mert így hosszabb fel­vető szálakat készíthetnek, tehát rit­kábban kell cserélni a felvető henge­reket , ezáltal csökken a gépállás. KI KELL KÜSZÖBÖLNI A FELESLEGES GÉPÁLLÁST Az egyik legfontosabb kérdés ma is, mint évek óta, a gépek gyorsabb ja­vítása. Hiába használja ki jobban a szövőnő gyorsabb működésre beállított gépét, ha géphiba esetén hosszú órákig, esetleg napokig tart, míg a segédmes­ter és mester újból működésbe helyezi a gépet. Sajnos azonban, hogy általában még sok a felesleges gépállás, így a temes­vári Ada Marinescu, a nagydisznódi Matasca Rosie és a fővárosi Tesatoriile Reunite gyárakban igen sokáig húzódik el a hengercsere. A kolozsvári Romi­­nia Muncitoare­ban és más gyárakban a javításokat igen lassan, vontatottan vég­zik el. A főigazgatóság vezetői kifejtették, hogy a gépállás időtartamát megfelelő intézkedésekkel átlag legalább 2,8 szá­zalékkal lehetne csökkenteni. Ha ez megtörténik, évente mintegy 700 ezer méter selyemkelmével termelhetnek többet selyemszövödéink. HASZNOS INTÉZKEDÉSEK Számos életrevaló, könnyen megvaló­sítható gyakorlati intézkedést javasol­tak az értekezlet részvevői. A legfonto­sabbak közé tartozik, hogy sürgősen felül kell vizsgálni az előkészítő rész­­legek felszereléseit, hogy kifogástalan minőségű legyen az orsó és a cséve, a szálak feszítése pedig teljesen egyenle­tes. A lehető leghosszabb szálakkal kell ellátni a hengereket. A felvetőszálak ragasztását el kell végezni, mielőtt a gépre szerelik a hengert, hogy ezzel is csökkentsék a gépállást. Szó esett ezen az értekezleten a mű­szaki-szervezési intézkedésekről. Számo­san felvetették azt is, hogy az eredmé­nyesebb munka, a nagyobb termelé­kenység, a jobb gépkihasználás legfő­képpen a munkások hozzáértésén, igye­kezetén múlik. Ezért az értekezleten elhatározták, hogy a gyárakban ezentúl állandóan foglalkoznak a munkások szakmai továbbképzésével. A gépek teljesítőképességének minél teljesebb kihasználására indított országos mozgalom csak úgy vezethet teljes si­kerhez, ha munkás és mérnök, mester és segédmester a maga feladatát a le­hető legjobban elvégzi. KOMLÓS MIKLÓS Befejezte bukaresti vendégszereplését a Berliner Ensemble A Berliner Ensemble színház együt­tese vasárnap este mutatta be utolsó előadását az Opera- és Balett­színház­ban. Mint az előző előadásokon, a közön­ség ezúttal is melegen megtapsolta Brecht „Galilei Élete" című darabját és Ernst Busch kiváló alakítását a címszerepben. Az előadás végén Radu Beligan érdemes művész köszönetet ind­atott a művészegyüttesnek Wilhelm Bick, a Német Demokrati­kus Köztársaság bukaresti nagykövete ugyanaznap fogadást rendezett a Ber­liner Ensemble vendégszereplése alkal­mából. A művészegyüttes hétfőn reggel hazautazott. A vendégeket az Oktatás- és Műve­lődésügyi Minisztérium és az OST­A ----------­képviselői, a fővárosi színházak igaz­gatói és művészei kísérték ki a banea­­sai repülőtérre. Jesen volt Wilhelm Bick, a Német Demokratikus Köztársaság bukaresti nagykövete és a nagykövetség számos tagja. ( Agerpres) Hazaérkezett a George Enescu állami filharmónia Vasárnap reggel hazaérkezett a George Enescu állami filharmónia szim­fonikus zenekara, amely George Geor­­gescu népművész és Mircea Basarab karmesterek vezetésével a Lengyel Nép­­köztársaságban, a Csehszlovák Köztár­saságban és a Magyar Népköztársaság­ban vendégszerepelt. A zenekar csaknem egyhónapos kör­útja során 13 nagysikerű hangversenyt adott a három baráti országban. Szim­fonikus zenekarunk két hangversennyel szerepelt a „Tavasz Prágában“ fesz­­tiválon is. *a mai nap * a mai nap * a mai nap * a mai K IfEPaZITlKAM Közös nyilatkozat a szovjet párt- és kormány­­küldöttség albániai látogatása alkalmából Zártkörű megbeszélések napja Genfben TIRANA. (Agerpres.) — Mint már jelentettük, május 30-án Tiranában aláírták a Szovjetunió párt­os kormányküldöttségének, valamint az Albán Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének közös nyilatkoza­tát. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség al­bániai látogatása alkalmával széleskörű eszmecserét folytattak a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság népei közötti együttműködés kiszélesítéséről, test­véri barátságuk elmélyítéséről, valamint a két országot érintő időszerű nemzet­közi kérdésekről. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a tárgyalások a szívélyesség és az egyet­értés légkörében zajlottak le és meg­nyilvánult a teljes nézetazonosság az összes megvitatott kérdésekben. A két ország párt- és kormánykül-l­döttsége egyöntetűen megállapítja, hogy a két ország kapcsolatai mindenben a proletár internacionalizmus, az egyen­jogúság, a nemzeti függetlenség, a te­rületi épség­ tiszteletben tartása, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás elvei­nek megfelelően, a szoros testvéri együttműködés és a kölcsönös segély­­nyújtás alapján fejlődnek. E kapcsola­tok alapja a közös marxista-leninista ideológia, a szocializmus és a kommu­nizmus építésének nagyszerű közös cél­kitűzései, a békéért és a népek bizton­ságáért folytatott harc. A szovjet párt- és kormányküldöttség nagy megelégedéssel állapította meg, hogy az albán nép a Munkapárt veze­tésével és a szocialista tábor országai­nak testvéri segítségével történelmileg rövid idő alatt gyökeresen megváltoz­tatta hazája arculatát, elmaradott ag­rárországból ipari-agrár országgá alakí­totta át Albániát. A felek kifejezték teljes megelégedé­süket a két ország érdekeit szolgáló gazdasági és kulturális kapcsolatok je­lenlegi állása és fejlődési távlatai fe­lett. Az albán küldöttség elismeréssel hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió sokol­dalú és önzetlen segítséget nyújtott és nyújt továbbra is az Albán NK-nak a szocialista építés minden területén. Csu­pán két év alatt a Szovjetunió egész sor hosszúlejáratú kölcsönt folyósított Albániának összesen 526 millió rubel értékben. A két küldöttség ismételten kifejezte azt az elhatározását, hogy a jövőben minden eszközzel tovább szélesíti a (Folytatás a 3. oldalon) Genf A. A. Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter szálláshelyén a szovjet küldöttség vezetője magánjellegű meg­beszélést folytatott Christian Herter a­­merikai külügyminiszterrel, Selwyn Bloyd angol külügyminiszterrel és Couve de Murville francia külügymi­­niszterrel. Az ülésen A. A. Gromiko elnökölt. Ez volt a külügyminiszterek második szűkkörű ülése (az első pénteken volt az angol küldöttség vezetőjének szállás­helyén). Hétfőn a külügyminiszterek nem tartottak plenáris ülést. (Különtudósí­­tás a 3. oldalon). Moszk­vaAz Albán Népköztársa­ságban tett látogatás után május 31- én visszatért Moszkvába a szovjet párt- és kormányküldöttség több tag­­ja : N. A­ Muhu­gyinov, az SZKP KB Elnökségének tagja, az SZKP KB tit­kára ; N- P. Firjubin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese; A. A. Bul­gakov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára; F. D. Dumbadze, a Grúziai KP KB titkára; D. Raszulov, a Tádzsikisztáni KP KB titkára, Sz. A. Vezirov, az Azerbajd­zsán SZSZK Minisztertanácsának al­elnöke és I. T. Vinogradov, az SZKP KB helyettes osztályfőnöke. N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, a küldöttség vezetője és R. I. Akalinovszkij, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a küldöttség tagja, az előre megállapított terv sze­rint folytatja látogatását Albániában. Kabul C. Constantinescu, a Ro­mán Népköztársaság afganisztáni kö­vetségének ügyvivője (teheráni szék­hellyel) május 12—30. között látoga­tást tett Afganisztánban. C. Constan­tinescu felkereste az Észak-Afganisz­­tánban dolgozó román szakértőket, akik szovjet és csehszlovák szakértők­kel együtt kőolaj lelőhelyek feltárá­sán munkálkodnak. Kabulban C. Constantinescu külön­böző afgán személyiségekkel tárgyalt, köztük a bánya- és iparügyi minisz­terrel, a sajtó- és művelődésügyi mi­­niszterrel, a külügyminisztériumi ál­lamtitkárral, a kabuli egyetem rekto­rával, stb. Az afgán személyiségek köszönetet mondtak a román kormány nyújtotta műszaki-tudományos segítségért és megelégedésüket fejezték ki a román szakértők munkája felett. A szovjet-albán közös nyilatkozat aláírása Tiranában. (TASZSZ telefoto) Paraschivescu Ion, a Vörös Grivica műhelyek főmestere nagy népszerűség­­nek örvend munkahelyén, minthogy egyike a legleleményesebb szakemberek­nek. Egyik újítása egy meghosszabbítható csavarkulcs, amellyel a kazánko­vács műhelyben 50 százalékkal növelték a munkatermelékenységet a jelenlegi normához viszonyítva (Agerpres felvétel) nap.

Next