Előre, 1960. március (14. évfolyam, 3837-3863. szám)

1960-03-01 / 3837. szám

A felsőbányai ércfeldolgozó munkások új hazafias mozgalma A javítások időtartamának csökkentéséért A belső erőforrások feltárására irá­nyuló, nagy visszhangot kel­tő haza­­fias mozgalmak közül nem ez az első, mely a nagybányai iparmedencében született és bontakozott ki. A Gh. Ghe­­orghiu-Dej gyár kohászainak, a ferne­­zelyi Május 1 üzem olvasztásinak is­­mert felhívásai az egész tartomány ipari életét erjedésbe hozták, jelentős eredményeket elérő mozgalmak voltak­ A felsőbányai ércfeldolgozók múlt év decemberiben közzétett kezdeményezé­se ezeket az eredményeket gazdagítja. A felsőbányai felhívás legértékesebb vonása, hogy olyan erőtartalékra irá­nyítja a figyelmet, melyre addig nem fordítottak elég gondot. A javítási idő csökkentésében rejlő nagy lehetősége­ket helyezi előtérbe, a berendezések jelentős belső tartalékainak feltárását, melyeknek értékesítése a fémtermelés szembetűnő növeléséhez vezet. Ez kez­­deményezés­i nek olyan általános jel­lemvonása, mely a legszélesebb körű követést teszi lehetővé. Munkakörülményeik alapos tanul­mányozása során arra a meggyőződés­re jutottak, hogy reális lehetőségei vannak a folyó javítások 24 órára való csökkentésének, úgy hogy a javítások minőségét is jobbá tegyék. Ez lett fel­­hívásuk célkitűzése és jelszava. Nyil­vánosságra hozták azokat a módsze­reket is, melyeknek segítségével a ki­­tűzött feladatot még 1960 első negyed­évében megvalósítják. A felsőbányaiak munkaközössége rá tudott tapintani azokra a hibákra, melyek a tartomány minden ércfeldolgozó üzemében gátol­ták a berendezések teljes kihasználá­sát. Műszaki,szervezési intézkedéseik már a hibák megoldásának módjait irányozzák elő, e­zért találtak olyan gyors visszhangra. Rövid néhány hét alatt Nagybánya tartomány összes érc­­feldolgozó üzemei csatlakoztak a kez­deményezéshez. A folyó javítások időtartamának csökkentésével a Bányatröszt keretébe tartozó ércfeldolgozó üzemek évente több mint 30.000 tonnával növel­hetik a fémtermelést. Az elhangzott vállalá­sok és azóta elért eredmények azon­­ban azt mutatják, hogy ez ez előzetes számítások alapján meghatározott számadat már nem reális. A vállala­tok — itt rejlő tartalékaikat feltárva — jóval nagyobb túlszárnyalást érhet­nek el. 72 ÓRÁRÓL 24 ÓRÁRA CSÖKKEN EGY FOLYÓ JAVITÁS IDEJE A felsőbányaiak felhívásában hiába keresünk rendkívüli módszereket — nem találunk. Csupa egyszerű, magá­tól értetődőnek tűnő javaslatot tartal­­máz. A berendezések kihasználási mu­­tatószámának javításához vezető intéz­kedések elsősorban a minőségi javítá­sokra, a gépcsoportok szerint szakké­pesített munkacsoportok alakítására, a javítási műveletek tökéletes megszer­vezésére, egyes munkafolyamatok gé­­pesítésére szorítkoznak. Ismert dolgok, a titok szigorú megtartásukban rejtő­zik. A csatlakozó vállalatok mindegyike, természetesen, a sajátos körülményei­ből adódó intézkedéseket is életbelép­tet. De kivétel nélkül minden ércfeldol­­gozó vállalat új műszaki intézkedései közé sorolta a javítások gondos elő­készítését és a kisgépesítés kiszélesí­tését. Ez a felhívás tette széleskörben tudatossá, milyen komoly feladat a ja­vítások idejében történő előkészítése, a nyersanyagokról, cserealkatrészekről való gondoskodás. Több vállalatban nem volt ésszerű a munkaerőszervezés, nem voltak csak a javításokkal foglal­­kozó csoportok, így a javítások gyak­ran készületlenül érték a vállalatokat, hosszú időt vettek igénybe és minő­ségük joggal volt kifogásolható. A gé­pesítés könnyen megvalósítható lehető­­ségei is most kerültek felszínre. Nincs vállalat, melynek ne állana módjában kisebb vagy nagyobb méretű gépesítés­sel megkönnyíteni, gazdaságosabbá tenni a munkát. Az ötletek legnagyobb változatossága épp a gépesítés megol­dásában mutatkozik. A nagyon egyszerűnek tűnő intézke­dések alkalmazásával meglepő ered­ményeket értek el. A borsabányai Ro­tációban például, a komplex­ érc feldol­gozási vonalán 72 óráról 24 órára csök­kentették egy folyó javítás idejét. Ugyanitt a Tord­onga vonalnál 48 óráról 24 órára. Egyetlen, különleges módszert sem léptettek életbe, csak ki­fogástalanul megszervezték a javításo­kat. A mozgalomnak csak el kellett in­­dulnia, később már ötlet ötletet szült. A gondolkodva dolgozó munkások, a termelési folyamatot szüntelenül figye-BÁNYAI JUDIT (Folytatás a 2. oldalon) Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs fogadta M. Orbach urat Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára ez év február 29-én fogadta az országunkban tartózkodó Maurice Orbach urat, közéleti személyiséget, Nagy-Britannia laburista párt­jának régi tagját. _ Jelen volt Emil Bodnaras elvtárs, az RMP Központi Bizottsága Politbü­­rójának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke. Maurice Orbach úr, aki a Külföldi Kultúrkapcsolatok Intézetének meghí­vására érkezett országunkba, ellátogat­­ott több fővárosi iparvállalatba, mű­vészeti és kulturális intézménybe Maurice Orbach úr részt vett több megbeszélésen országunk közéleti sze­mélyiségeivel és kulturális dolgozóival. Lebovits Béla és Haász György, az­ aradi Precizia óragyár szerelői a leg­újabb típusú ébresztő­órákat állítják ö­ssze. Jó minőségű munkájukért nevük nem egyszer került a tisztelettáblára. (Kelen Ferenc felvétele) Január elején,amikor a mű­hely munkásai megbeszélték, hogy év végéig legkevesebb 1000 lej ér­tékű anyagot és szerszámot fognak megtakarítani fejenként, Bencsik Ferenc másodéves vasesztergályos­­tanuló is jelentkezett: — Engem is írjon fel ezer lejjel, Corduban bácsi! Az öreg váltómester helyreigazí­totta homlokára tolt szemüvegét, mintha jobban szemügyre akarná venni tanulóját, akinek nemcsak kerekíted, pu­ha arca, de még a füle is vereslett a nagy sz­­lálomtól. — Nem lesz az sok egy kicsit, te Fer­­csike? — Tessék csak rám bízni! — hangzott a magabiztos felelet. A mester nem ellenkezett tovább. Az imént maga biztatta az embe­reit, hogy igyekezzenek elsők lenni az ,,Ernst Thälmann“ traktorgyár dolgozóinak takarékossági verse­nyében, hogy nézne az ki, ha most meg éppen ki próbálná lehűteni va­laki lelkesedését ?... Különben is, a fia meggondolta, hogy mire vál­lalkozik. A baj 32 volt, hogy egyálta­lán nem gondolta meg■ Csak azután kezdett gondolkozni azon, miből is hozza ő ki az ezer lejt, mikor neki se saját gépje, se saját szerszáma nincs: az alkatrészt, amit eszter­gál, leszabva, lenagyolva kapja a tanulópadhoz. Ahogy múltak a na­pok, egyre nyugtalanabbá vált. Az öreg Corduban egyre-másra jegyez­­gette be a csoport takarékossági könyvecskéjébe a ,,nagyok" neve mellé a 100.200 lejes összegeket. Odamenni hozzá, beismerni, hogy ígérete elhamarkodott volt — ezt lehetne, a mester biztosan megér­tené, hiszen figyelmeztette is, amikor kicsúszott a száján a vál­lalás-De nem bírta megtenni- Egy IMSZ tag nem lehet szószegő!... Heteken át töprengett, ette magát, ám okos dolgok helyett csak olyan képtelen ötletek jutottak eszébe, hogy felajánlja az üzemnek fényké­pezőgépre gyűjtögetett pénzét. — Valami bajod van, Feri? — kérdezte az apja egy este vacsorá­nál, szülői aggodalommal fürkészve a fiú megnyúlt arcát. — Ígértem a műhelyben ezer lej megtakarítást. — Jól tetted, fiam. — Igen, apuka, csakhogy fogal­mam sincs, miből fogom kihozni. — Márpedig ha ígérted, akkor muszáj!.­. Én téglával dolgozom, nem értek a szakmádhoz, csak azt a tanácsot adhatom, fiam, nyisd ki jól a szemed és nézz szét alaposan a műhelyben. Vacsora után az anyja elővette varrókosarát, valami térítőt hímez­­getett. Elnézte, milyen gonddal csa­­varja karikára a színes fonálvége­ket a kedves, kidolgozott kéz. — — De jó volna, ha ő is olyan köny­­nyen tudna takarékoskodni, mint a mama. Harmadnap jött rá a do­logra... Vége felé közeledett a műszak, jöttek a szállítók egy kézikocsival és felrakták rá az alvázosztály gé­pei mellől összelapátolt fémforgá­csot, meg hulladékot. Nézte a jókora terűt és mint villámfény cikázott át fején a gondolat: vajon nincs-e a hulladék közt olyasmi, amit még használni lehetne valamire ? Volt! Volt! Köracél végek csillogtak ki az egymásra dobált forgács halmazá­ból. Mostanában nagyon számítgat­­nak a leszabók, de az acélrudak kü­lönböző hosszúságúak, képtelenség úgy darabolni őket, hogy a végén hulladék ne maradjon. Az alvázgyártók sem­mit sem kezdhetnek a­ megmaradt darabkák­kal, de talán más mű­helyben ... — Mit kotorászol ott, fiú! — reccsent rá az egyik szállító. Azt hiszed, azért raktam fel, hogy te ledobáld nekem? Akárha szárnyai nőttek volna, úgy rohant a mesterhez. — Corduban bácsi! Nem kár ezt az ócskavasba dobni? Nem volna jó valami apró alkatrésznek? — Gyere, Fercsikém ! Most mind­járt átmegyünk a kisalkatrészek vo­nalához és utánanézünk a dolog­nak... De várj csak, előbb nézzük meg együtt a hulladékot, hátha találunk ott egyéb használhatót is, ahol ez volt-A tanulópad mellé egy deszkáiddó került. Igazi kincses­láda ez, bár szemre nem mutat kincsnek, amit Bencsik Ferenc má­sodéves műszak végeztével minden nap összegyűjtöget belé. Értékes volta tulajdonképpen csak az acél­raktár átvételi elismervényeiből de­rül ki, és a takarékossági könyvecs­kéből, ahol már eddig is 451 lejjel szerepel. SIPOS BELLA cÁ k inasé sLá Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMAN NE­PKÖZTAR­S­A­SAG N­EPTANÁCSAINAK LAPJA 1 XIV. évfolyam, 3837. szám 4 oldal­ára 20 báni 1960 március 1., kedd Gyorsabb tavaszi Temesvár (Tudósítónktól).­­ Több bánsági községben megkezdték a tavaszi mun­kákat. Az Arad rajoni németségi kol­lektivisták­ például már 60 hektáron ve­tették el a zabot, az ötvenes­ állami gazdaságban pedig 20 hektáron hullt földbe a bükköny magja. Temesvár ra­jonban is néhány nap múlva majd min­den falu határában vetni lehet és kell az első sürgősségi szakaszhoz tartozó növényeket. Éppen ezért mindenütt jól s késedelem nélkül fel kell készülni a mezei munkákra. A gépeket és mezőgazdasági felsze­reléseket rendbehozták csaknem hiány­talanul Temesvár rajonban, de a trá­gyahordással és vetőmagtisztítással indokolatlanul megkéstek. A körösszá­­kosi, sztancsovai, újmosnicai, szerb­­szentmártoni, dinyési kollektívák kivé­telével a legtöbb gazdaságok kevés trágyát hordtak a földekre. A gyarma­tai kollektivisták mindössze 10 hek­tárt, a kenézfalviak 23, a nagyreme­teiek 25 hektár földet trágyáztak meg. Szakállházán és Billéden pedig hozzá sem fogtak a trágyahordáshoz. De hát mire, s meddig várnak még? A vetőmagtisztítás terén sem jobb a helyzet. Szó se róla az újbesenyői, billé­­di, újmosnicai és szerbszentmártoni kol­lektivisták hiánytalanul előkészítették az első sürgősségi szakaszhoz tartozó növények magvait. Sok gazdaságban azonban kevés vetnivalót vagy éppen­ előkészületeket vajonban seggel semmit ser,­ tisztítottak m­e.­ A nagyremetei, szakállházi, girodai s m­ás kollektív gazdaságokban például egy kiló vetőmagot sem készítettek elő. Az idei tavaszon több mint 44.000 hektárt kell bevessenek Temesvár ra­jonban. S ezt csak akkor tudják idejé­ben elvégezni, ha mindenütt jól, s ké­sedelem nélkül felkészülnek a tavaszi munkákra. Az idő sürget. Éppen ezért mielőbb be kell fejezni a tavaszi előké­születeket. — Itt a friss saláta — mutatja More Iuliana, a kővárhosszúfalui (Nagybánya tartomány) állami gazdaság fiatal kertésze. Rövidesen nagymennyiségű salátát és más ko­rai zöldségfélét szállít az állami gazdaság a GOSTAT üzletekbe. (M. Teodorescu felvétele) A Bukarest kollektivisták Az RMP Bukarest tartományi bi­zottsága és a Bukarest tartományi néptanács tanácskozást hívott össze, amelyen elemezték a kollektív gazda­ságok 1959 évi tevékenységét és meg­vitatták a gazdasági-szervezési meg­erősítésük érdekében foganatosítandó intézkedéseket. Az előadott jelentésből és az azt kö­vető vitákból kitűnt, hogy Bukarest tartomány mezőgazdaságának szövet­kezeti szektora az elmúlt évben sike­reket ért el a mezőgazdasági termelés növelésében. Turnu-Magurele, Dom­­nesti, Draganesti-Vlasca, Urziceni és tartományi tanácskozása Slobozia rajonok kollektív gazdaságai­nak többsége 1500—2000 kiló búzát és 2500—4500 kiló kukoricát termesztett hektáronként. A közös vagyont képező állatállomány is jelentősen megnöve­kedett. Az állatok jó elszállásolása cél­jából mintegy 1200 új épületet emeltek s ezek költségének körülbelül 75 szá­zalékát a kollektív gazdaságok saját pénzalapjaikból fedezték. Az elért fejlődésnek és a magas hek­tárhozamnak köszönhető, hogy a tar­tomány gabonatermésének 70 százalé­kát a szövetkezeti szektor adta. A kol­lektív gazdaságok, kivált az állammal kötött szerződések nyomán, 130 szá­zalékkal nagyobb jövedelmet értek el, mint 1958-ban. A tanácskozás részvevői hangsúlyoz­ták, hogy mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén még jobb eredményeket érhettek volna el a kollektív gazdaságok, ha nagyobb hoz­záértéssel használják fel a rendelkezé­sükre álló munkaeszközöket és állami hiteleket. Hasonló objektív körülmé­nyek között az egyes kollektív gazda­ságok eltérő eredményeket mutat­tak fel. A tanácskozás részvevői felhívást in­téztek az összes kollektív gazdaságok­hoz és fokozott eredmények kivívására szólították őket. (Agerpres) ­ A termelőferü­let jobb kihasználása a pamutiparban A bukaresti „Rascoala din 1907“ gyár egyik épületén főjavítást végez­ve, újabb 270 szövőgép felszerelését tették lehetővé, anélkül, hogy új épít­kezést eszközöltek volna. A temesvári Arta Textila vállalat festődéjét olyan helyiségbe költöztették, ahol eddig nem folyt termelő munka s az így nyert termelőtéren 13 új szövőgépet helyeztek üzembe. Ez lehetővé tette a bútorszövet termelés növelését. A tal­­mácsi Vörös Fonal gyárban évi 45 ton­nával emelték a fonalgyártást, azál­tal, hogy új fonógépeket szereltek a fonodába, ahol ésszerűbben helyezték el a gépeket. A meglevő termelőtér ésszerűbb hasznosítása révén ez évben is jelen­tősen növelik a fonal és textilkelmék gyártását, így a jilavai Bumbacaria Romineasca vállalatnál a fonodafej­lesztés műszaki tervének megjavítása révén az előirányzottnál 522 orsóval többet szerelnek fel. A iasi Tesatura vállalatnál csaknem 700.000 négyzet­­méter gyapotkelmével termelnek többet új szövőgépek felszerelésével, amelyeket a vállalat két előkészítő részlegének egyesítése útján nyert termelőtéren he­lyeznek el. (Agerpres) A pamutipar munkásai, technikusai és mérnökei a termelési tér jobb fel­használásával az utóbbi időben jelen­tősen fokozták a pamutkelmegyártást. Szovjet-indonéziai közös nyilatkozatot írtak alá Bogorban (3. old.) Moszkva Március elsejétől kezd­ve a Szovjetunióban leszállítják bizo­­nyos közfogyasztási cikkek kicsinybeni eladási árát. Megolcsóbbodik több különböző márkájú fényképezőgép, villamos varrógépek, ezüstróka és sarkiróka szőrmék, természetes és műszálból ké­szült selyemkelmék, rádiókészülékek és különböző márkájú vadászfegyve­rek, töltőtollak és töltőceruzák, borot­vapengék, konzervek, kakaó és kávé kondenzált tejjel, vegyesíz, stb. Az árcsökkenés eléri a 30 száza­lékot is. A Szovjetunió lakossága az ár­­csökkentés folytán évi 2,5 milliárd rubel jövedelmet valósít meg.­­arSD A Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB és a lengyel kormány meg­hívására márciusban baráti látogatás­ra Lengyelországba érkezik a Magyar Népköztársaság párt- és kormánykül­döttsége. Lipcse Február 28-án megnyílt Lipcsében a hagyományos tavaszi nemzetközi vásár. Ebben az évben Anglia, Franciaország, Belgium és más fejlett ipari országokon kívül részt vesz a vásáron India, Ghána, Marokkó, Tunisz és más olyan álla­mok, amelyek nemrégen léptek a füg­getlenség útjára. Hasonlóképpen részt vesz a vásáron Argentína, Brazília, Uruguay, az Egyesült Arab Köztársa­ság, Irak és más országok. Február 27 én este ünnepi gyűlés volt Lipcsében. Jelen volt a Német Demokratikus Köztársaság több veze­----------­tője, közéleti személyiségek, külföldi küldöttségek tagjai, a különböző or­szágokból érkezett gyáriparosok és ke­reskedők, a diplomáciai testület számos tagja. Heinrich Rau, a Német DK Mi­nisztertanácsának alelnöke, külkereske­delmi és össznémet­ kereskedelmi mi­niszter ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánította az 1960. évi tavaszi nem­zetközi vásárt. Róma Mint ismeretes, Gronchi köztársasági elnök megbeszéléseket folytat az olaszországi kormányvál­ság megoldása érdekében. Hétfőn délu­tán megkezdődött a megbeszélések második szakasza. A keresztény­de­mokrata kormánypárt képviselőházi és szenátusi csoportja összeállította azoknak a személyiségeknek a jegyzé­két, akiket miniszterelnökként javasol a köztársasági elnöknek. Alini Rómá­ban ismeretessé vált, a jegyzéken sze­repel Segni, a lemondott miniszterta­nács elnöke, Piccioni, a keresztény­de­mokrata párt szenátusi csoportjának elnöke, volt külü­gym­­iniszter, Aldo Moro, a keresztény­demokrata párt fő­­titkára, Fanfani volt miniszterelnök, Tambroni, a Segni kormány pénzügy­­minisztere. Prága Február 28-án, vasárnap a bratislavai Nemzeti Színházban Ni­­colae Herlea bariton fellépett a Sevil­lai borbélyban. A román énekes nagy sikert aratott. Peking Az Új Kína hírügynökség közlése szerint március második felé­­ben összehívják Pekingben az össz­­kínai Népképviseleti Gyűlés második ülésszakát. Ugyanakkor megtartják a Politikai Tanácskozó Testület összkí­­nai Bizottságának második üléssza­kát. Santiago de Chile Február 29-én Eisenhower elnök Buenos Aires­­ből repülőgépen Santiago de Chiléba érkezett. Újabb űrleszállítások a Szovjetunióban Aláírták a Román NK és a Kínai NK Akadémiáinak együttműködési tervét PEKING (Az Agerpres tudósítójá­­tól) A pekingi Tudományos Akadé­mia székházában február 29-én alá­írták a Román Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság akadémiáinak 1960 évi tudományos együttműködési tervét. Az aláírásnál jelen volt Go Mo-zso, a Kínai Népköztársaság Tu­dományos Akadémiájának elnöke,­­ Ju-szjun, alelnök és a Kínai Népköz­­társaság Tudományos Akadémiájá­­nak más munkatársai. Román részről jelen voltak a Ro­­mán Népköztársaság küldöttségének tagjai, Barbu Zaharescu, a Román NK pekingi nagykövete, valamint a román nagykövetség más munkatár­sai. A tervet kínai részről U Ju­­szjun, a Kínai Népköztársaság Tu­dományos Akadémiájának alelnöke, román részről pedig Al. Codarcea akadémikus írta alá. Az új munka­terv előirányozza a két akadémia együttműködésének kiszélesítését, nevezetesen a tudományos munka­társak, a dokumentációs anyagok, a két felet érdeklő tanulmányok stb. cseréjét. A Román Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság akadé­miáinak együttműködésére vonatko­zó tervet meleg baráti ünnepség ke­retében írták alá. Gogu Radulescu elvtárs látogatása az Egyesült Arab Köztársaságban KAIRÓ. Gogu Radulescu elvtárs, a Román Népköztársaság kereskedelem­ügyi minisztere, folytatva látogatását az Egyesült Arab Köztársaságban, megtekintette a Szuezi-csatornát, Port- Szaidot, utána pedig visszatért Kai­róba. Február 26-án megbeszélést folytatott Aziz Sidkivel, az Egyesült Arab Köztársaság iparügyi miniszteré­vel és Musztafa Hala-lal, az egyipto­mi övezet közlekedésügyi miniszteré­vel. Constantin Stanescu, a Román Népköztársaság kairói nagykövete ugyanaznap fogadást adott Gogu Radulescu tiszteletére. A fogadáson részt vett Abdel Moneim Kajszuni, az EAK gazdasági minisztere, vala­mint a kormány más képviselői, gaz­dasági intézmények vezetői és üzlet­emberek. Hasonlóképpen jelen volt több diplomáciai és gazdasági képvi­selet vezetője. Naponta 17 vagon üvegáru... Javában folyik a gépek szerelése a Segesvár közelében épülő új üveg­gyár munkatelepén. A gyár különféle üvegárut fog ter­melni, kezdve a befőttes üvegektől, a boros és ásványvizes palackokig. Az új ipari egység nagyfokú gépesí­tése folytán a nyersanyag előkészíté­sét vezénylő kabinból irányítják. Az üvegfúvók helyét automata gépek fog­lalják el, amelyek vákuummal vagy sűrített levegővel működnek. Még az üvegek csomagolását is gépek végzik. Az új gyár termelési kapacitása na­ponta 17 vagon üvegáru lesz. A többi iparágakkal együtt lendületesen fejlődik a Bolgár Népköztársaság gyógyszeripara is.Ország­­szerte új gyógyszergyá­rak, üzemek épülnek. Az év elején kezdődött meg a peserai antibioti­kum gyár építése. Képün­kön ifjúmunkás szerelők a kazánokat szerelik. (BTA-Szófia felvétel) OOOOOOOOCOOOOOOOC VWWWOOWCBOB»’ VENDÉGSZERETET I Hét évvel ezelőtt zajlott le Buka­­­­restben a világi békeszerető ifjú- 8­­ágának nagyszabású fesztiválja. Az- ° fia már Varsóban, Moszkvában és­­ Bécsben is találkoztak a világ fia- 8 lakjai. S a fesztiválok „veteránjai“ i­s minden alkalommal megemlékeztek g | a bukarestiek feledhetetlen vendég- 9 j szeretetéről.­­ Az évek során külföldiek tízezrei g | látogatták meg hazánkat. Sokszor 8 i perdült a turistaszálló üvegajtaja, g |az idegen sokszor állott meg moso- 8 8 lyogva a járda lüktető tumultusában | \ — és sokszor érezte itthon magát. g 8 A vendég rokonszenvének kivívása 8 0 nehéz feladat, és mesterkélten el­é­g sem érhető. Csak azzal a nyíltszívű g 8 őszinte vendégszeretettel, amely a 8 8 szocializmust építő, békeszerető né- i g pék sajátja. g 8 Ehhez a vendégszeretethez volna 8 § pár szavunk — de pontosan nem is ? g ehhez. g 8 Nem arról a szívélyességről szó- 8 jr­­ünk, amellyel Jannisz Ritszoszt, a 8 g kedves görög vendéget fogadtuk. g 8 Hanem arról a készségről, amely­ 8 g lyel az ország számos folyóirata a g g vendég verseit közölte. g 8 Udvariassági formulákról persze 8 g szó sincs. Jannisz Ritszosz nagy kői­­g 8 g, a század egyik jelentős költője, g | Írásainak tiszteletreméltó rangja 8 g van, és becsületére válnak bármely g g irodalmi közlönynek. Mégis a je­­g­­­lentős költő kiváló­­verseinek — a | g vendég verseinek — lefordítása és g g közlése mellett egyéb jelentőséget is­­­­ tulajdonítunk az eseménynek. g A Gazeta Literara utolsó száma- g 8 ban Maria Banus háromhasábos cik- 8 g két közöl az első oldalon: Jannisz­­ g Ritszosz költészetének problémát f­g­ilája. ,,Ami a mű fejlődésének kő 8 8 vetésekor a legmélyebb benyomás­ 1 g kelti — írja Maria Banus — az a g g költő — rendkívüli képessége, hogy 8 8 a verset harci fegyverként kezelje. 1 g ghogy ezzel egyidőben választ is ad g 8 ion az emberi lét nagy kérdéseire.“ 8 8 És olvastuk a költő verseit az g g Utunkban is. Feledhetetlen sorok 8 g vésődtek emlékezetünkbe:­­ „Csupasz kezek, g g csupasz erek a csupasz kezeken. 8 8 hasonlók a g­­­vilin térképén szétfutó sínekhez. g g Tenyerükön a szerencse­vonal 8 rég elmosódott. g g A világ szerencséjét g g ők tartják tenyerükben. 8 p A kommunisták kezei ezek." g Zord szépségű hegyvidékünk, de g 8rűs tengerpartunk meghitten fogad- 8 g a messzi földről érkezett vendégein- e­eket. Akik itthon érzik magukat. És g 8 íme, vendégszerető otthonra lel a 8 g messzi partokról érkezett költemény g gis. Nem úgy közöljük, nem úgy vi­­­­tatjuk, mint a vendégét. Hanem, 8 g mint a miénket. g 8 Mert a miénk is. 3 MAJTÉNY­­ERIK 8 9 8

Next