Előre, 1960. március (14. évfolyam, 3837-3863. szám)

1960-03-01 / 3837. szám

1960. március 1., kedd Szovjet-Indonéziai közös nyilatkozatot írtak alá Bogorban Gazdasági és kulturális egyezményeket kötött a két ország BOGOR (Agerpres) TASZSZ, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mirdsz­­.vilomácsának elnöke és Szukarno, az Indonéziai Köztársaság elnöke február 18-án délelőtt folytatták hivatalos tárgyalásaikat Bogorban. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vett: A. A. Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió művelődésügyi minisz­tere, G. A. Zsukov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Külföldi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, Sz. A. Szkacskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Külföldi Gazdasági Kapcsola­tok Állami Bizottságának elnöke, V. I. Lihacsov, a Szovjetunió Külügymi­nisztériuma délkelet-ázsiai osztályának vezetője. Indonéziai részről a tárgyalásokon részt vett: Szubandina, Indonézia külügyminisztere, Naszution tábornok, álambiztonsági miniszter, Ruszlan Abdulgani, a Legfelső Tanácskozó Testület alelnöke, Prizsono, oktatás- és művelődésügyi miniszter, Mohammed Yanin, az országos terv­tanács elnöke, Hairul Szaleh, az újjáépítés és gazdaságfejlesztés minisztere, Szuprazsogi brigádtábornok, termelésügyi miniszter, Szuharto vezérőrnagy, az állami ipar minisztere és Tanzil, az elnöki kabinet vezetője. A hivatalos tárgyalások ezzel véget értek. A BOGOK (Agerpres) TAS­ZSZ : A bogon elnöki palotában február 28-án hivatalos ünnepség keretében aláírták a szovjet—indonéziai közös nyilat­kozatot, a gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt, valamint a kulturális együttműködési egyezményt. Mindhárom dokumentumot N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnöke és Szukarno, az Indonéziai Köztársaság elnöke írta alá. A dokumentumok aláírása után Szukarno elnök és N. Sz. Hruscsov beszédet mondott. „A látogatás hozzájárult a szovjet-indonéziai barátság megerősítéséhez“ — hangsúlyozza a közös nyilatkozat BOGOR (Agerpres). — TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és Szukarno, az Indonéziai Köztársaság elnöke feb­­ruár 26-án Bogorban aláírta a szovjet­­indonéziai közös nyilatkozatot. A szov­jet indonéziai közös nyilatkozat rámu­tat arra, hogy­­ Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke Szukarnonak, az Indonéziai Köztár­­saság elnökének meghívására 1960 feb­ruár 18 és március 1 között látogatást tett Indonéziában. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­­nisztertanácsának elnöke és a kíséreté­ben levő személyek — Hangzik a nyi­latkozat — Indonéziában megtekintet­ték Dzsakarta, Bogor, Bandung, Dzsokdzsakarta, Szurahaya városokat és Bali szigetét. N A. Mihajlov és Sz­t. Szkacskov, akit elkísértek N. Sz Hruscsovot indonéziai útjára, megtekintették Szóló és Ambon városo­­kat is Az indonéziai nép mindenütt vendég­­szeretettel és barátilag fogadta N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökét és a kíséretében levő személyeket. A látogatás — hangsúlyozza a nyi­latkozat — kedvező alkalmat nyújtott N. Sz Hruscsovnak, a Szovjetunió Mi­­nisztertanácsa elnökének arra, hogy véleménycserét folytasson Szukáméval, az Indonéziai Köztársaság elnökével a két ország kapcsolatait érintő külön­böző kérdésekről, valamint nemzetközi kérdésekről általában. A véleménycse­­re a szívélyesség, barátság és kölcsö­nös egyetértés légkörében zajlott le. Az utóbbi években különösképpen kedvezően fejlődő szovjet,indonéziai kapcsolatokra utalva, a nyilatkozat ki­emeli, hogy a két kormány baráti kap­csolatai során következetesen tisztelet­ben tartja a békés egymás mellett élés elveit, egyik sem avatkozik be a má­­sik belügyeibe, amint ezt kidomborítja az a közös nyilatkozat is, amelyet az Indonéziai Köztársaság elnökének első szovjetunióbeli hivatalos látogatása al­kalmából 1956 szeptemberében írtak alá. A két kormány ismételten megerősí­tette azt — hangzik a továbbiakban a nyilatkozat — ,hogy fel kell számolni a kolonializmus minden megnyilatkozá­­sát. A Szovjetunió kormánya ezzel kapcsolatosan kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja az Indonéziai Köztársaság Nyugat-Irlánnal kapcsola­tos jogát és követelését. A Szovjetunió kormánya és az Indo­­néziai Köztársaság kormánya kijelenti, mélységesen reméli, hogy a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kér­désével foglalkozó genfi háromhatalmi értekezlet (Szovjetunió, Amerikai Egye-­­­sült Államok és Anglia) rövidesen kedvező megegyezésre jut, s ezzel hoz­zá fog járulni a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a véleménycsere során megtárgyalták a rövidesen Párizsban összeülő csúcsér­­tekezlet kérdését is, s az indonéziai kor­mány kifejezte reményét, hogy ez az ér­tekezlet konkrét leszerelési lépéseket kezdeményezhet. Indonézia kormánya ezzel kapcsolatosan kijelenti, hogy tá­mogatja a Szovjetunió általános és teljes leszerelési javaslatát, s reméli, hogy ez a javaslat valóra válik. Mint a nyilatkozat hangsúlyozza, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­­ke és az Indonéziai Köztársaság elnö­ke kidomborították, hogy az államok közti bármely nézeteltérést békés esz­közökkel kell megoldani. A nyilatkozat ezután rámutat arra, hogy N. Sz. Hruscsov amerikai látoga­tása milyen óriási jelentőségű a nem­­zetközi feszültség enyhítése és az álla­mok kapcsolatainak megjavítása szem­pontjából. A két kormány meggyőződése sze­rint a béke biztosításának érdekei meg­­követelik a műszakilag gyengén fejlett országok fejlesztését, hogy fel lehes­sen számolni azt az életszínvonalbeli különbséget, amely az iparilag magas­fejlettségű országok és a gyengén fej­­lett országok között áll fenn. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a két kormány véleménye szerint az egye­temes béke megőrzésének fontos kér­dései nem csupán a négy nagy­hatalom­ra tartoznak, hanem érintik az összes többi nép érdekeit is. Éppen ezért a két kormány kifejezi azt a reményét, hogy a béke és az egész em­eriség sorsát érintő kérdések megoldása ér­­dekében az elkövetkezendő csúcstalál­kozókra meghívnak az említett kérdé­sek megvizsgálása céljából más or­szágokat is, beleértve azokat is, ame­­lyek nem vesznek részt a fennálló ka­tonai szövetségekben, nevezetesen ázsiai és afrikai országokat. A nyilatkozat hasonlóképpen kieme­li, hogy a Szovjetunió népe és kormá­nya tiszteletben tartja Indonézia aktív és független külpolitikáját, s hogy ez a politika jelentős mértékben hozzájá­­rul a világfáké megerősítéséhez. Mint a nyilatkozat hangsúlyozza, N. Sz. Hruscsov és Szukarno elnök megvizsgálták a két ország gazdasági együttműködésének kérdéseit. Megtár­gyalták Indonézia megsegítésének kér­dését, s az indonéziai kormány kéré­se folytán azt a problémát, hogy a Szovjetunió újabb hitelt nyújtson az Indonézia általános fejlesztési tervében a közeljövőre előirányzott célkitűzé­sek valóra váltásához. Egyebek között előirányozták acélművek, fémipari üze­­mek, vegyipari és más üzemek, textil­gyárak és más objektumok megtervezé­sét és felépítését. A felek megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió 250 millió dollár hitelt nyújt Indonéziának. A szovjet kormány segítséget ad Indonéziának az atomenergia békés felhasználására irányuló program ke­retében bizonyos objektumok elkészíté­­séhez Ehhez a segítséghez hozzátar­tozik az is, hogy a Szovjetunió tudo­mányos kutató munka és szakemberek kiképzése céljából atomreaktort szállít Indonéziának. A nyilatkozat befejező része hangsú­lyozza, hogy a két kormány megelé­gedését fejezi ki N. Sz.­­Hruscsov láto­gatásának sikere felett, s hogy a látoga­tás hozzájárult a Szovjetunió és­­Indo­nézia népei barátságának megerősítésé­­hez, valamint a két ország gazdasági és műszaki együttműködésének kibőví­téséhez. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke meghívta Szukarnót, az Indo­néziai Köztársaság elnökét, hogy a neki megfelelő időpontban látogasson el a Szovjetunióba. Szukarno elnök há­­lásan elfogadta a meghívást. Fejlődnek a két állam közötti kulturális kapcsolatok BOGOR (Agerpres). — TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és Szukarno, az In­donéziai Köztársaság elnöke és miniszter­elnöke február 28-án Bogorban szovjet­indonéziai kulturális együttműködési egyezményt írt alá. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy a felek minden eszközzel erősíteni és fej­leszteni fogják a kölcsönös kulturális cserét mindkét fél előnyére, a két or­szágban érvényben levő törvények ke­retében, valamint a szuverenitás, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás és a jogegyenlőség elveinek kölcsönös tisz­teletben tartása alapján. A szerződő felek a lehetőségek és a szükségletek arányában hozzájárulnak a tapasztalatcseréhez és az eredmények kicseréléséhez a tudomány, a felsőok­tatás és a közoktatás, az egészségvéde­lem, az iroda­lom, művészet és sport terén. A két fél kölcsönösségi alapon ösztö­nözni fogja az együttműködést a köny­vek és folyóiratok terjesztése tekinte­tében, valamint a rádió és a filmművé­szet terén. A két fél a lehetőségek és a szükség­letek arányában lehetőséget nyújt a má­sik ország kormánya által kijelölt ál­lampolgároknak, hogy tanulmányaikat a másik ország tudományos, műszaki és ipari intézményeiben folytathassák. Az egyezmény hasonlóképpen előirá­nyozza a felsőoktatásban működő pro­fesszorok, valamint tudományos és kul­turális dolgozók cseréjének kibővítését, hogy ezek előadásokat és kurzusokat tartsanak. A jelen egyezmény hatályba lép, mi­helyt a két fél jegyzék útján tájékoz­tatja egymást, hogy az egyezményt a két fél alkotmányának megfelelően elfo­gadták és hatályát veszti hat hónappal azután, hogy az egyik szerződő fél tu­datja a másikkal azt az óhaját, hogy módosítani, illetve hatálytalanítani óhajtja az egyezményt. A szovjet kormány 250 milió dollár értékű hitelt nyújt Indonéziának BOGOR (Agerpres). — TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és Szukarno, az Indonéziai Köztársaság elnöke, feb­ruár 28-án aláírták a második szovjet­­indonéziai általános gazdasági és mű­szaki együttműködésre vonatkozó egyezményt. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió kormánya hajlandó együtt­működni az indonéziai kormánnyal ipari és más vonatkozású létesítmé­nyek építése terén. Ezek között van­nak fémipari vállalatok, beleértve szí­­nesfém-ipari üzemeket is, vegyipari üzemek, békés célokat szolgáló atom­­energetikai objektumok, textilipari vál­lalatok, mezőgazdasági objektumok amelyek Indonézia általános gazdaság fejlődése szempontjából szükségesek. Az egyezmény értelmében a szov­jet kormány 250 millió amerikai dollár értékben, évi 2,5 százalékos kamat mellett hitelt nyújt Indoné­zia kormányának, feljogosítva In­donéziát, hogy 7 éven át ebből tör­­lessze az ország számára végre­hajtott szovjet tervezési munká­kat, s azokat a berendezéseket és anyagokat, amelyek a szovjet se­gítséggel épülő üzemekhez és ob­jektumokhoz szükségesek. Indonézia kormányának kérésére a szovjet szervezetek, indonéziai szerve­zetekkel együttműködve végeznek majd tanulmányokat és kutatómunkát a szovjet segítséggel épülő iparvállala­tok és objektumok részére. Az egyezmény leszögezi, hogy szov­jet szervezetek hajlandók elvégezni a szovjet segítséggel épülő iparvállalatok és objektumok tervezését, szállítani az olyan felszerelést és anyagokat, ame­lyek Indonéziában­­nem szerezhetők be­ műszaki segítséget nyújtani az ipari berendezések felépítésében, felszerelésé­ben és a vállalatok üzembehelyezésé­ben. Ennek érdekében szovjet szakem­bereket és szakmunkásokat küldenek Indonéziába. A szovjet szervezetek ké­szek hozzájárulni a szovjet segítség­gel épülő üzemek indonéziai szakembe­reinek kiképzéséhez Indonéziában és hasonló szovjet üzemekben. A szovjet szervezetek átadják az in­donéziai félnek a jelen egyezmény ér­telmében szovjet segítséggel épülő iparvállalatokhoz és objektumokhoz szükséges műszaki dokumentációt, va­lamint a termelés megszervezésével kapcsolatos tájékoztatást és szabadal­makat. A fenti dokumentációt és sza­badalmakat ingyenesen adják át Indo­néziának, s az indonéziai fél csupán a dokumentáció elkészítésével járó tény­leges költségeket téríti meg a szovjet szervezeteknek A dokumentum hangsúlyozza, hogy az egyezmény a kölcsönös előnyök, az egyenjogúság, a szu­verenitás tiszteletben tartása és a belügyekbe való kölcsönös be nem­­avatkozás elvein alapszik. E­LŐRE Napjainkban a keleti országok kiemelkedő helyet foglalnak el a világ sorsának alakításában N. Sz. Hruscsov sajtóértekezlete Dzsakartában DZSAKARTA (Agerpres) TASZSZ: N. Sz Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke február 29-én Bogárból visszatért Dzsakartába A nap folyamán sajtóértekezletet rendeztek, amely során N. Sz■ Hruscsov sajtónyilatkozatot olvasott fel, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió minisz­tertanácsának elnöke a saj­tóértekezleten kijelentette hogy látogatása során fon­tos, őszinte és nagyon hasznos meg­beszéléseket folytatott Szukarno elnök­kel és más indonéziai államférfiak­kal számos nemzetközi kérdésről, vala­mint a Szovjetunió és Indonézia ba­ráti kapcsolatainak és együttműködé­sének szüntelen fejlesztéséről. N. Sz. Hruscsov mélységes meg­elégedését fejezte ki látogatásának és tárgyalásainak eredményei fö­lött, s kijelentette, hogy a szovjet­indonéziai közös közlemény, a Szovjetunió és az Indonéziai Köz­társaság általános gazdasági és műszaki együttműködésére, vala­mint a kulturális kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó egyezmé­nyek olyan dokumentumok, ame­lyeket a kölcsönös egyetértés szel­leme hat át és széleskörű távlato­kat nyitnak meg a Szovjetunió és Indonézia együttműködése előtt a békés egymás mellett élés elvei, a béke megszilárdítása és a népek közti barátság alapján. Úgy vél­jük, hogy ezek a dokumentumok jelentős mértékben előmozdítják az összes népek közös harcát a hidegháború megszüntetéséért és a nemzetközi feszültség enyhíté­séért. N. Sz. Hruscsov említést tett arról, hogy az európai gyarmatosítók, akik tűzzel-vassal kényszerítették rá „civi­lizációjukat“ Ázsiára, évszázadokkal vetették vissza a rabságukba hajtott országok fejlődését, majd így folytatta: a kolonializmus azonban már végét járja. Napjainkban a keleti országok, ahol a föld lakosságának legnagyobb része él,kiemelkedő helyet foglalnak el a béke kérdéseinek megoldásában, a vi­lág sorsának alakításában. A keleti népek szerepe továbbra is szakadatla­nul növekedni fog. A keleti országok annál hatékonyabban tölthetik be ezt a szerepet, minél hamarabb vívják ki politikai és teljes gazdasági független­ségüket, s rakják le az alapját a len­dületes gazdasági és kulturális fejlő­désnek. N. Sz. Hruscsov ezután kitért a Szovjetuniónak a keleti országokkal kapcsolatos külpolitikájára, majd pe­dig kijelentette: ha­jlandók vagyunk a lehető legszélesebb körben együttmű­ködni ezekkel az országokkal s önzet­len gazdasági segítséget nyújtani ne­kik. A Szovjetunió gazdasági, kulturá­lis és más természetű együttmű­ködése az ázsiai országokkal elő­mozdítja a normális kapcsolatok AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hadi­­flottája repülőőrjáratának egy gépe február 28-án 13 óra 15 perckor a Ju­­anszindao és Dundao szigetek öveze­tében megsértette a Kínai Népköztár­saság légiterét s felderítő repülést végzett. A Kínai Népköztársaság kü­lügyminisztériumának szóvivője fel­hatalmazást kapott, hogy az USA e katonai provokációjával kapcsolatban komoly figyelmeztetést tegyen. (Új Kina) AZ ALGÉRIAI nemzeti felszabadító hadsereg főparancsnoksága Kairóban közleményt adott ki a február 22—26 közötti harcokról.Az algériai csapatok 8 helyen támadták meg a francia hadál­lásokat. Partizán egységeik 14 rajta­ütésszerű támadást intéztek a francia csapatösszevonás és rendőri egységek ellen. Az ellenség 290 halottat és­ 90 sebesültet vesztett. Az algériai haza­fiak megsemmisítettek 17 francia kato­nai gépkocsit és páncélautót, lelőttek 8 katonai repülőgépet, levegőbe röpítet­tek egy katonavonatot és nagymennyi­ségű fegyvert, lőszert zsákmányoltak. Hat francia katona átállt az algériai nemzeti felszabadító hadsereg oldalá­ra. (Agerpres) A GUINEAI demokrata párt értekez­letén határozatot fogadtak el, amely hangsúlyozza, hogy a Franciaországtól kikényszerített politikai függetlenséget az ország gazdasági függetlensége kell hogy kövesse. Az értekezlet ki­domborította a tervszerű gazdaság fontosságát. (Agerpres) TÖMEGMÉRETEKET ölt az Egye­sült Államok déli államaiban a néger diákok „idősztrájkja“. Virginia, Észak- Karolina, Dél-Karolina, Florida és Ten­nessee államok 18, különböző városá­ban az elmúlt hetekben több ezren csatlakoztak a néger diákok mozgal­mához. (Agerpres) A DÉLFRANCIAORSZÁGI Tarnet Garonne megye székhelyén — Montau­­ban — február 28-án a megye több mint tízezer földművese tüntetett a kor­mány agrárpolitikája ellen. (Agerpres) A LIBANONI külügyminisztérium nem engedte meg a 6. amerikai flotta kilenc hajójának, hogy „baráti látoga­tást” tegyen a beirúti kikötőben. (A­­gerpres) Vigyázat ! Jéghegy ... (A Neue Berliner Illustrierte című folyóirat rajza Adenauernak a nem­zetközi életben betöltött „szerepéről") kialakulását az államok között, valamint a béke megerősítését. A Szovjetuniónak pedig a nemzet­közi kapcsolatok terén ez a leg­fontosabb célkitűzése. A Szovjet­uniónak nem voltak és nincsenek más céljai. A Szovjetunió gazdasági és műszaki megsegítési programja — folytatta N. Sz Hruscsov — egyre szélesebb körben elismerést nyer. Országunk lehetőségei ilyen tekin­tetben növekednek — mondotta, s pél­daként hozta fel azt, hogy a Szovjet­unió segítségével Indonézia több ipari nagyvállalatot, India pedig szintén számos i­pari nagyvállalatot épít. őszintén óhajtjuk, — folytatta N. Sz. Hruscsov —, hogy segítséget nyújt­sunk a gazdaságilag gyengén fejtett országoknak a kolonializmus súlyos örökségének felszámolásához és ahhoz, hogy ezek az országok megteremthes­sék a lendületes gazdasági és kulturá­lis fejlődés előfeltételeit. A Szovjet­unnió azért nyújt előnyös hiteleket ezek­nek az országoknak, hogy ezek finan­szírozhassák a nemzetgazdaság szem­pontjából kulcsfontosságú nagy objek­tumok építését. N. Sz. Hruscsov­ a továbbiakban be­szélt napjaink legfontosabb kérdésé­ről , a tartós béke biztosításáról, a fegyverek, a feszültség, a hideg-vagy melegháborúk nélküli béke biztosításá­ról, majd kijelentette: e kérdés meg­oldásának kulcs­a az általános és teljes leszerelési program valóra váltása. N. Sz. Hruscsov ezután kidomborí­totta, hogy az 1959-es esztendő enyhü­lést hozott a nemzetközi feszültségben, majd befejezésül ezeket mondotta: Az 1960-as év a jó kilátások jegyé­ben kezdődött. A nagyhatalmak kormányfői találkozóra ülnek ösz­­sze. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok függ az államvezetők személyes találkozásaitól és kap­csolataitól. A Szovjetunió szíve­sen elfogadja az ilyen találkozókat és kapcsolatokat, azzal a jól meg­határozott céllal, hogy elérje a tartós, hosszas békét, hogy ki­küszöbölhesse az új háború veszélyét. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ezután válaszolt az újságírók kérdésére.­ DZSAKARTA (Agerpres) TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke február 29-én fo­gadást adott Szukarno, az Indonéziai Köztársaság elnöke tiszteletére. A fogadáson magasrangú indonéziai és szovjet hivatalos személyiségek vet­tek részt. Pohárköszöntőt mondott N. Sz. Hruscsov és Szukarno. A fogadás rendkívül baráti légkörben folyt le. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke február 29-én a dzsakartai Negara palotában fogadta az indonéziai főváros tömegszervezetei­nek képviselőit, akik ajándékokat nyúj­tottak át neki az indonéziai—szovjet barátság jeléül.­ N. Mihajlov, a Szovjetunió művelő­désügyi minisztere, aki elkísérte láto­gatására N. Sz. Hruscsovot, a szovjet kormány vezetőjét, látogatást tett Szud­­zsono Puszponegorenél, a dzsakartai egyetem rektoránál, és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nevében szá­mos orosz és más nyelven kiadott szovjet tudományos és szépirodalmi könyvet adott át ajándékba az egyetem számára. „A hétéves terv életre kel“ című össz-szövetségi fényképkiállítás anyagából. A fénykép címe: Acélkaraván. (G. Zelma (Moszkva) felvétele) . Otto Grotewohl és Lothar Bolz meglátogatták a lipcsei vásár román pavilonját LIPCSE (Agerpres).­­ Február 28-án a lipcsei tavaszi nemzetközi vásáron megtekintette a Román Népköztársaság kiállítási csarnokát Otto Grotewohl, a Német DK Mi­nisztertanácsának elnöke, Lothar Bolz, a Német DK Minisztertaná­csának alelnöke, külügyminiszter, a kormány több más tagja, valamint a Szovjetunió kormányküldöttsége, amelyet K. D. Petuhov vezet. A hivatalos személyiségek és a látoga­tók nagy elismeréssel nyilatkoztak a kiállítási csarnokunkban látható gazdag választékú és mennyiségű árukról, amelyek a Román Népköz­­társaság ipari fejlettségét bizonyít­ják. Az egész lipcsei vásár egyik vonzóereje a Román Népköztársa­ság pavilonjában bemutatott két kőolajfúró berendezés, a különböző gépcsoportok és szerszámok, vala­mint az itt látható gördülőanyag. — O----­ Csu En-laj áprilisban ellátogat Indiába PEKING (Agerpres). — Az ÚJ Kína hírügynökség jelenti, hogy Csu En-laj a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke február 26-án leve­let intézett Dzsavaharlal Nehruhoz, In­­dia miniszterelnökéhez, s ebben tájé­koztatja, hogy elfogadja a meghívást, s látogatást tesz Indiában, hogy tár­gyalásokat folytasson a két ország köz­ti határincidensek kérdésének békés megoldásáról. Csu En-laj köszönetet mond a meg­hívásért és kiemeli: a Kínai Népköz­­társaság mindig is úgy vélte, hogy Kí­na és India népeinek barátsága örök­­ké tartó, hogy a két ország közti ha­­tárincidenseket békés úton meg lehet és meg kell oldani, s hogy a két or­szágnak egy pillanatra sem szabad ingadoznia a határincidensek békés megoldásának közös óhajában bizo­­nyos időleges nézeteltérések és sajná­latos, előre nem látott incidensek miatt Éppen ezért a kínai kormány pozití­ven viszonyul e találkozóhoz. Szeretném — hangsúlyozza Csu En faj —, ha közös erőfeszítéseink foly­tán szertefoszlanának azok a fellegek amelyek beárnyékolják országunk kap­csolatainak egét . Hu módon országa­ink évszázados barátsága megszilár­duljon és tovább fejlődjék. Bizonyos állami problémákkal kap­csolatos okok következtében csak ápri­lisban látogathatók el országukba — írja Csu En-laj. A végleges időpontot diplomáciai úton állapítjuk meg . Egy újjászülető gyárban ,,Vörös Csepel zúgjon a hangod, Váci út felelt neki. " Ha hőskölteményt írnék, ezekkel a sorokkal kezdeném, mert évtizedek alatt ez a forradalmi dal de sokszor fel­hangzott a magyar munkások ajkáról- Vörös Csepel vezette a harcot a tőke rabsága ellen s a Váci út felelt neki egységes szolidaritással. Váci út. Két oldalán gyárak sora­koznak. A széles úton látszólag nincs semmi különös. A gépek szenvedélyes muzsikája ragadja meg különösen az embert. Villamosok, autóbuszok szágul­danak, műszakra érkező munkások ez­rei sietnek az úton. A házak előtt öreg platánfák hatalmas levelei óvják nyá­ron a melegtől a járókelőket. De most még tél van■ A fák csupasz ágairól lekoppan néha egy szem eső. Legendás hírű negyede a városnak. A legenda első szavát azok a munkások írták, akik a százesztendő előtti első kis üzem alapkövét letették. Nagyon mély­re nyúlt azóta ez az alap. Az első szűk kézmű­iparos épületből gyárne­gyed lett és benne nemzedékek követ­ték egymást. A napokban ebben a negyedben jár­tam és az egyik bejárat mellett szür­kére festett tábla állított meg, rajta a szöveg: Láng gépgyár. Az országban, de az országhatáron túl is úgy isme­rik ezt a gyárat, mint a Vörös Grapicát. Nem ma épült, elhagyta már a kilen­cedik évtizedét is. Sok nehéz harc, sztrájk, éhezés és nyomor került a fel­szabadulás előtti gyár történelmének lapjaira. De e régi küzdelmekben min­dig benne volt a jövő reménye is-1945 április negyedikén, Magyaror­szág szabadságának születésnapján véget ért a Láng-gyári munkások har­ca tőkéseikkel. De valójában új roham­ra indultak a szocialista Magyarország­ért- A háború után ebben a gyárban is üres szerelőcsarnokok, felrobbantott műhelyek maradtak. A menekülő fa­siszták az üzem értékes gépeit Nyu­gatra hurcolták. Megfogyatkoztak a munkások is, mindössze 800-an marad­tak. De néhány hét alatt új falakat BUDAPESTI LEVÉL húztak, felkutatták a megmaradt szer­számokat, dolgoztak most már szaba­don, önmaguk és az egész ország ja­vára. Ma több mint 3000 munkása van a gyárnak. Itt lesz majd a vegyipari gépgyártás bázisa. Ez a gyár készíti egy albániai konzervgyár, egy koreai festékgyár teljes berendezését. Har­mincféle turbina készül itt, s indul út­nak Bulgária, Kína, Libanon, Vietnam, Egyiptom, Lengyelország és a Szov­jetunió erőműveihez. Tervezik már a méreteiben, teljesítőképességében le­nyűgöző, az egykori munkások merész álmait elhagyó­ 100 megawattos turbi­nát is. S ezenkívül évenként 25 darab 1000 lóerős Diesel hajómotort szállíta­nak majd innen a hajógyáraknak. A második ötéves tervben, 1961-1965 kö­zött, 45 százalékkal emelkedik majd a termelékenység. S a termelés másfél­szerese lesz a jelenleginek. Mire a gyár századik születésnapját ünnepli, össztermelési értéke megkétszereződik. Ez a jövő. — De mit tesznek a gyár munkásai, hogy lépést tartsanak ezzel a tempóval s forradalmi hagyományaikhoz mél­tóan túlteljesítsék ezt a tervet — kér­deztem Körtés­z Sándortól, a turbinások egyik kommunista munkásától. — Mindenekelőtt megkönnyítjük saját, munkánkat — mondja. Nem azzal, hogy kevesebbet akarunk dolgozni, hanem automatizálunk. Ez a világszín­vonal vágányára visz majd bennün­ket. Tökéletesítjük a kisgépekkel való ellátás rendjét, s ahol csak lehet kí­méljük az emberi munkaerőt. Termé­szetesen új technológiai folyamatok ki­fundálására is szükség lesz, mert hi­szen egyetlen modern gép beállítása is sokszor egy egész műhely átrendezé­sét, az egész munkafolyamat átszerve­zését követeli. Az idén 16,1 százalékkal akar­nak többet termelni s ebből az eredeti terv szerint 9,4 százalék lett volna a­ termelékenység. Ez most a legfonto­­sabb. Ez a 9,4 százalékos szám azon­ban rövid életű volt. Ennek története van. Néhány hettel ezelőtt munkásgyű­­léseken ismertették a gyár idei tervét. A tűzikovácsok gyűlésén akkor felállt Kozma Gusztáv, az egyik idős munkás és azt mondta: nem helyesli ezt a számot. Társai meghökkentek, de az öreg folytatta: „Bennünk, eszünkben, és a kezünkben ennél több van, azt ja­vasolom toldjuk meg még 1 százalék­kal". Helyeslő moraj, egyetértés vált a válasz. Így lett a termelékenység nö­velésének ez évi előirányzata 10,4 szá­zalék. És ma az adott szó becsületé­ért a versenyben 23 brigád küzd a szo­cialista dmért és rangért. A felszabadulás 15. évfordulója tisz­teletére indított Verseny azonban csak egyik állomása az egész évre szóló vál­lalásoknak. S hogy megrövidítsék az időt, március elsejével újítás:­ hónapot kezdenek. E napon bont zászlót a Láng-gyárban is a „Szakma ifjú mes­tere“ mozgalom. Ez a mozgalom szer­ves része a szocialista munkaverseny­nek. Bizottság értékeli majd a fiatalok mestermunkáját, elméleti felkészültsé­gét s a termelésben való helytállásu­kat. Rendelet intézkedik róla, hogy itt a fiatal, aki egymás után kétszer meg­nyeri e mozgalom aranyfokozatát, „ki­váló dolgozó" kitüntetésben és az ezzel járó jutalomban részesül. Az idős munkások, akik közül talán sokan majd nyugdíjazásuk után sem tudják elképzelni életüket a gyár nél­kül, elhatározták azt is, hogy 400 ipari tanútól oktatnak kiváló Szakmunkássá, hogy a maguk növelte Hatalokba'­ bő­vítsék a gyár régebbi törzsgárdáját. Így élnek ők. Bent az üzemben a műhelyek falán napró­l-napra eny-egt, az ország felszabadulását köszöntő mondat jelenik meg, s mellette a mun­kában elért eredmény is olvasható. Körülöttünk vijjognak a próba turbi­nák, lemezek csattannak, szikraeső hull a műhelyben, formálódik anyag és ember. A gyár újjászületik: PAIZS GÁBOR

Next