Előre, 1961. január (15. évfolyam, 4098-4122. szám)

1961-01-03 / 4098. szám

2 Az iparváros gyáraiban csend – honol a csarnokokban. A munka­­ roppant szimfóniája elhallgatott, s megváltozott a város életritmusa • — ma Nagybánya pihen. Az üze­mek felé naponta tóduló embe­r­i áradat visszahúzódott az ottho­­­­nokba, a friss esztendőt köszöntő­­ jókedvű öröm ma bensőséges csa­ládi színt kap, hangulatával • uralva az egész várost. Csak a kohók völgyében olyan­­ ez az új esztendő első napja,­­ mint a hétköznapok végtelen so­­­rának egyike, itt megállás nélkül­­ égnek a kemencék, telnek az ön­­­­tőformák a loccsanó, lávához • hasonló fémfolyammal. Ferne­s­zely soha nem pihen. Peregnek a­­ napok, az évek, az évtizedek, de­­ a kémények füstje egyre kígyó­zik a völgy felett. A helyén volt­­ ma is mindenki. A váltások perc­­­­nyi pontossággal érkeztek és szi­gorú fegyelmezettséggel adták át egymásnak a munkát. Valami­­ mégis volt ezen a napon, ami elütött az évek szürke hétköz­napjaitól. Ma frissebbek voltak­­ az emberek és áthatóbb a törek­vés, hogy önmagukat múlják fel ■ lül. A zsugorítók éjszakai és reg­­­­geli váltása 12 százalékos túltel­jesítést jelez Marcus Moise a­­ gépkezelő, Pataki Pál a pörkölő kemence munkása, Strimbu­b­an a segédmunkás mosolyog, mikor a délutáni váltás elismerően bó­lint, úgy véve át a műszakot, hogy az ,,elsők" az elsőkkel szem­ben le ne maradjanak . Cernes­­tean Arghir a váltásmester, elme­­nőben jó munkát kíván a meg­újuló esztendőre. Az olvasztárok versenygrafi­konjának oszlopa a zsugoritók­é fö­lé emelkedett, pedig nekik volt a legnehezebb feladatuk az éjszaka és hajnal óráiban. Mikor minde­nütt összecsendü­ltek a gyöngyö­ző borral teli poharak, a második vízköpenyes kemence lángjának színeződése rendellenességre val­lott. A csapoló nyílás túlságosan kitágult, a kénes kő és a salak zúdulni kezdett az ülepítő szek­rényben. Bodnar Dumitru cso­portvezetőnek villámgyorsan cse­lekednie kellett, hogy elhárítsa a rendellenességet. Utasításait lel­kiismeretes pontossággal követ­ték a fegyelmezett csoporttagok, mintha egyetlen test mozdulna az agy világos irányítására. Hat órakor, a műszak végén Hotea Vasile, Cupsa Ioan, Ioniti Valér, Babici Paul, a második vízköpe­nyes kemence olvasztárai fárad­tan szívták el cigarettájukat. Még megvárták, hogy a nyomukba lé­pők munkához fogjanak. Jóleső érzés nézni, hogy minden rend­ben van, a kemence szabályosan működik, s a váltás, a javítás elvégzése mellett teljesíteni tudta tervét. Együtt mentek el az első kemence olvasztáraival. Fanatean Nicolae a váltásmester, Trafan Mihai a csoportvezető, Mesaros Augustin, Palencsák János és Moraru Petre megvárták a nehéz feladatot megoldó társakat, hogy közösen nézhessék meg a ver­senytáblát, mely a kemencék tervének 16 százalékos túlteljesí­tését mutatta. ők adták az or­szágnak az első, formákba szilár­duló tiszta ólmot ebben az esz­tendőben. A konverterezők, akik az új termelési év első napját 1960 no­vember 29-én ünnepelték, 32 nap­pal a naptári idő előtt, ma éjjel ünnepélyesen indították be a fő­javítás miatt hosszabb időn át pihenő konvertereket, melyeknek javítását — a terv előirányzata szerint — csak ma kellett volna elkezdeniük. Ünnep volt ez a munka a kohók völgyében, a munka ünnepe, mely beragyogja — értelemmel telítve — az éveken át egyfor­mán pergő hétköznapok sorát. BÁNYAI JUDIT Az új esztendő vidám, derűs köszöntése Bukarest Hazánk szépséges fővárosa sohasem ünnepelte még ilyen boldogan az új évet Hogy ezt írtuk tavaly is? Valóban. Dehát ez így igaz, a valósá­got írtuk akkor is, s most is! Hiszen évről évre változik, szépül Bukarest, egyre boldogabbak az itt lakó emberek. Hány üteg hány krónikát, riportot ír­tunk 1960-ban az újjáépülő Grivica-ne­­gyedről, a Köztársasági Palota teréről, a modern toronyépületekről, a ragyogó, gazdag áruházakról, üzletekről. Irtunk a fővárosi üzemek, gyárak dolgozóinak munkasikereirőől, új ipari objektumok születéséről. És mégis milyen keveset írtunk ahhoz, hogy hűen ismertessük — bár részleteiben is — azt a munkát, azt a rohamos fejlődést, ami itt végbemegy. Talán nem is lehetne mindezt leírni. Bukarest tud ünnepelni. Amúgy iga­zán, ahogy egy boldog nép­ szocialista fővárosának ünnepelnie illik. Nemcsak vakító fényszórókkal, csillogó sokszínű rakétákkal, nemcsak a belváros, a köz­pont szép épületeiben, hanem az egy­kori külvárosi viskók helyén épült új gyönyörű negyedekben is. Sokat lehetne írni a fényes vendég­lőkben, az üzemi, intézményi klubok­ban rendezett páratlanul szép, vidám szilveszteri mulatságokról. Vagy azokról a dolgozókról, akik otthon, új lakásban, rádió vagy televízió mellett, munkatár­saik, barátaik, családjuk körében töl­tötték az éjszakát S lehetne írni arról a több ezer dol­gozóról, aki munkahelyén, kötelessége teljesítése közben fogadta az új év ér­kezését. És munkahelyén ünnepelt Bukarest sok-sok orvosa, a rádió, a televízió, a telefonközpont számos dolgozója, taxi­sofőrök s ki tudná mind, mind elsorol­ni, hogy még hányan. Ion Câ­rcium­aru villamosvezető a 17-es vonalán teljesített szolgálatot ezen az éjszakán. A család otthon szilvesztere­zett. Circiumaru kicsit sajnálta, hogy nem lehetett velük, dehát régi ITB-ista ő már, megszokta, hogy legyen hétköz­nap vagy ünnep, neki a szolgálat, az szolgálat. Az éjfél, a kivilágított Emilia Irza gyermek­kórháznál érte a Tei tó part­ján. Megállt egy pillanatra ..Boldog új évet­ kívánt a jegykezelőknek s in­dult tovább. Természetesen üres ko­csikkal Hanem már messziről látta, hogy a Stefan cel Mare megállónál vagy öt-hat ember álldogál Még gondolta is, hogy ezek talán összevesztek a rokonsággal, s most alig telt el az éjfél hazamennek lefeküdni. Nagy volt aztán a meglepe­tése, amikor megállt s néhány jó barát­ját, munkatársát ismerte fel bennük. Villamosvezetők, jegykezelők voltak. Itt szilvesztereztek az ITB Stefan cel Mare 99—101 szám alatti gyönyörű kan­­tin-vendéglőjében s gondolták felkö­­szöntik munkatársukat, aki itt jár el a közelben villamos kocsijával. Csak néhány percet áll tovább a ren­desnél a 17-es villamos ennél a meg­állónál. De azon, mintha új erőre ka­pott volna, mintha vidámabban igyeke­zett volna, hogy felvegye az utasokat ILLÉS JÓZSEF (Folytatás az 1. oldalról) bensejében is. Hosszú idő nálunk egy esztendő, szinte felmérhetetlen anyagi és szellemi gazdagodás időszaka. Világosak az ablakok, zeneszó, ének, nevetés hangjai szűrődnek az utcára,már­­már hallani a poharak csengését is. Vajon hogy köszöntik az új esztendőt e nagy egyetemi város fiataljai, a hol­napi tanárok, mérnökök, orvosok, köz­gazdászok, agrorómusok? Sétáljunk el a Béke-térre, mely ilyen külsővel, mint a mai soha nem fogad­hatott még új esztendőt. A diák­művelő­dési házból annyi fény ömlik a tér­re, hogy elég lenne egy városnegyed­nek is. Odabent a főiskolák hallgatói és tanárai búcsúztatják az eredmények­ben gazdag óesztendőt s köszöntik az Ígéretes újévet Tust húz a zene­kar, rigmusbrigád perdül a színpadra, nevetés, taps, csendül­ A főiskolák ve­zetői mondanak köszöntőt, s összecsen­dülnek a poharak: „La multi ani — Boldog újévet!“ . 1. Ugorjunk át egy másik városrészbe. A Dosztojevszkij utcai sportcsarnok, nagy vetélkedések ismert színtere, csil­logó ünnepi külsőt öltött erre az alka­lomra. Gondos kezek díszítették fel a hatalmas fenyőfát, az egész termet, asztalokat terítettek 1100 személy ré­szére. Munkában, tanulásban és haza­fias tevékenységben kitűnt fiatalok szá­mára rendezett itt vidám szilveszteri összejövetelt az IMSZ kolozsvári bizott­sága. Operaénekesek és színművészek léptek fel munkás és tanuló fiatalok előtt, s összecsendültek a poharak: „La multi ani — Boldog újévet”! Kolozsvár szívében, az E­gyetem­iek Házában, ki tudja hányadszor szilvesz­terezik már az egyetemi ifjúság. A Ba­­bes-Bolyai Egyetem diáksága immár másodszor. A tükörterem s az étkezde, a kisterem és a többi helyiség, nyel­vész, jogász s mindenféle más szakos fia­­talság vidámságától hangos.Vagy nézzünk be a Józsa Béla,s az Elena Sirbu diákott­honokba, a Brassai Sámuel középiskolá­ba, s a város megannyi újabb vagy ré­gibb intézményébe. Hány helyen, hány ezer diák ajkáról hangzik el ma éjjel a hagyományos üdvözlés: „La multi ani. Boldog újévet!" Ennek a fiatalságnak nincs oka ké­telkedni benne, hogy örömet és bol­dogságot tartogat számára az ijeszten­dő is. ORBÁN LAJOS Kolozsvár Könnyű nekik, szinte csepeg a zsír a földjükből, jegyzik meg egye­sek, ha a Nagykároly vidéki kollekti­visták kiváló termelési sikereiről, szép terméseredményeiről olvasnak, vagy hallanak, s azt hiszik, ezzel fején találták a szeget. Tévednek. Nem mint­ha a föld minőségére, termőerejére vonatkozó állításuk nagyjából népi lenne helytálló. A Nagykároly vi­déki földek valójában jók, bőséges termésekre képesek. De kérdezzük: va­jon a magas hektárhozamok eléréséhez csakis ennyi kell, jó föld? Semmi más egyéb ? Kétségbe vonjuk, hogy erre a kérdésre valaki is igennel válaszolna. Ellenkezőleg. A jó föld mellett gazdál­kodni is tudnak a Nagykároly vidéki kollektivisták. S hogy szakmai hozzáértésük ál­landóan gyarapodik,az kétségkívül az évről évre rendszeresen m­egtar­­tott mezőgazdasági szaktanfolya­moknak is köszönhető, amelyekre nagyszámban és rendszeresen el­­járnak a károlyvidékiek. A téli mezőgazdasági szakok­tatásra idén is a legnagyobb körülte­kintéssel készültek fel a Nagykároly rajoniak. Jóval a szaktanfolyamok megkezdése előtt a téli szakoktatás kérdéseivel kapcsolatos ülést hívott össze a rajon­ néptanács, amelyen részt vettek a kollektív gazdaságok el­nökei, az összes előadók stb.Az ülésen alaposan elemezték az eddigi tapaszta­latokat, megvitatták az előfordult hiá­nyosságok okait, s közös határozatot hoztak arra vonatkozólag, hogy mikép­­pen is működjenek az idei tanfolyamok. Az előkészítő alkalmával mintaelőadást tartottak a tavalyi körök legjobb elő­adói, amelyek nagyon tanulságosak voltak az előadók számára. _ Számos olyan hasznos módszert sajátítottak el, amelyek segítségével könnyebbé, él­vezetesebbé lehet varázsolni az olykor száraznak tűnő szakmai előadásokat is, megtanulták hogyan kell megteremteni az előadó és a hallgatók közötti szoros kapcsolatot, hogyan kell bánni a szem­­léltető anyaggal, miképpen lehet ne­héz, bonyolult kérdésekről is érthetően, egyszerűen beszélni. Az előadói mód­szerekről egyébként külön ismertetőt tartott egy pedagógus tanár, s ezt kö­vetően ugyancsak egy mintaelőadást. Az előkészítőn a továbbiakban ala­­posan megtárgyalták a lecketerve­­ket, s nagyjából megállapították melyik vidéken főleg milyen kér­dések köré csoportosuljanak az előadások tekintettel a helyi ter­melési körülményekre, adottságok­ra és érdeklődésre. Követésre méltó módszerként említjük meg azt, hogy a tanfolyamok beindítása előtt az előadók szinte minden község­ben, faluban gyűléseket szervez­­tek, amelyeken a körök hallgatói­val (kollektivistákkal, társultak­kal) megtárgyalták és végérvé­nyesen megállapították a leckeso­rozatok tematikáját. A leckék tartalmát tehát — jóllehet szem előtt tartották nagyvonalakban az általános követelményeket — főleg a legidőszerűbb helyi kérdésekkel kapcso­latosan, a helyi követelményeknek, igé­nyeknek megfelelően határozták meg, így például a szaniszlói Tudor Vlad­­­mirescu kollektívában 1959-ben nagyki­terjedésű barackost telepítettek s ma­­gától értetődő, hogy a leckék jórésze a gyümölcstermesztés ismertetésével fog­lalkozik (trágyázás, metszés, stb. Mezőteremen főleg a zöldségtermesztés fejlett, itt tehát az­ előadások zöme ez­zel a termelési ággal foglalkozik. Fényen az állattenyésztést akarják főtermelési ággá fejleszteni ezekről a kérdésekről (expresszhizlalás, marha­hizlalás stb) szólnak az előadások. Az indulás, illetve az indulásra ké­szülés már eleve jó volt, nem csoda hát, ha 1959-hez viszonyítva az ősszel sokkal több hallgató iratkozott a szakkörökbe. Míg 1959-ben 2628 hallgató járt el rendszeresen az előadásokra, 1960-ban 4500 a mezőgazdasági szakkörök hallgatóinak szánt­. Átlagban 70—100 hallgató esik egy körre, ami talán sok is és éppen ezért úgy határoztak a rajoni mezőgazdasági ügyosztályon, hogy ott ahol szükséges változtatnak a helyzeten oly módon, hogy több kört, de kisebbeket szervez­nek. Kik az előadók? Nagyon lénye­ges kérdés a körök hasznos működése szempontjából. Mert nem mindegy, hogy a legjobb mérnökök, szakemberek tartják e az előadásokat, vagy sem. Mert a jó előadók esetében szinte várják a hallgatók az előadást, rend­­szeresen eljárnak a körökbe, sőt leg­többször újabb jelentkezőkkel gyara­podik a hallgatók száma. Ellenkező esetben viszont gyérül a hallgatóság. Nagykároly rajonban nagyon helyesen jártak el az illetékesek, hogy szinte az összes szakembereket bevonták az elő­adók soraiba, nem képeznek kivételt ezalól csak néhányan, akiknek sokrétű felelős tevékenységük van. Ilyenformán a rajonban működő 57 agrotechnikai kör előadóinak következő az összetéte­le: 25 agrármérnök (GTA-knál, álla­mi gazdaságokban, kollektív gazdasá­gokban, néptanácsoknál s különböző vállalatoknál dolgozó mérnökök) 7 ál­latorvos, 13 technikus (agronomus) 9 zootechnikus, 9 tanár (természetrajz szakosok), 15 tanító Amint láthatjuk az előadók túlnyomó része különböző specialitásos szakember, de a kiválasz­tott tanárok és tanítók is jártasok, egyesek igen tájékozottak a mezőgaz­dálkodásban. Jó lenne, ha a különböző körökön a legjobb eredményeket elért kollek­tív gazdaságok elnökei, vagy bri­­gádosai is tartanának tapasztalat­­átadási előadásokat. Például a csanálosi kollektivisták igen szép terméseket értek el a tavaly. Na­gyon hasznos volna, ha valaki a gaz­daságból néhány szomszédos falubeli agrotechnikai körön ismertetné ho­gyan, milyen módszerekkel érték el eredményeiket. A tapasztalatcserének igen könnyen véghezvihető és értékes, tanulságos formája lenne ez. A rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának főnöke, Alakranczi Ottó figyelembe vette ezt a javaslatot — amely máskü­lönben több környékbeli kollektivista javaslata — s mint ismertette, meg­próbálják bevezetni néhány helyen. 1959-ben a rajon néhány közsé­gében igen gyéren szállingóztak a hallgatók az agrotechnikai körökbe. Ok: gyenge volt az előadó, unalmasak voltak az előadásai. Ez volt a helyzet többek között Kálmándon. Hogy eze­ken a helyeken is felkeltsék a szakok­tatás iránti érdeklődést Idén lehetőleg jobb előadókat jelöltek ki ezekbe a fal­vakba és ezenkívül néhány előadást a legjobb előadók tartanak. Eredmény ? Míg Kálmándon 1959-ben alig jelentek meg tízen, tizenöten egy-egy előadá­son, 1960-ban az első leckéket átlagban 140-en (!) hallgatták és vitatták meg. Ami a különböző szemléltető anya­gokat illeti, meglehetősen el vannak látva a különböző szakkörök Egyetlen fogyatékosság az, hogy sehol sincs diafilm Pedig ezek a gépek nem ke­rülnek nagy összegbe, bármelyik kollektíva beszerezheti,s nem kell hang­súlyozni, milyen hasznos, ha a hall­gatók az elméletben elmondottakat a diafilm közvetítésével a gyakorlatban is láthatják (például a gyümölcsfák metszését, a különböző műtrágyák használatát, a kártevők elleni védeke­zést stb.) Ezzel szemben viszont min­den dicséretet megérdemel az a tény, hogy KIVÉTEL NÉLKÜL MINDEGYIK KÖRNEK (még a tavalyról) MEG VAN A KÜLÖN KÍSÉRLETI PAR­CELLÁJA, amelyen a hallgatók külön­böző kísérleteket állítanak be. A­­ télen tanultakat tehát a kollektivisták a gyakorlatban is megvalósítják ezeken az átlagban 5—10 hektáros parcellá­kon Hogy csak egy példát említsünk: 1959-ben a fényi kollektív gazdaságban a műtrágya használatának különböző módszereit kísérletezték ki a különbö­ző növényeknél, azok különböző fejlő­dési szakaszában. Nem meglepő tehát, hogy ma már az agrotechni­kai kör hallgatói úgy beszélnek a mű­­trágyáról, akár a legkiválóbb szakem­ber, s gyakorlatban is tökéletesen is­merik alkalmazási módját. 1960 év végén tett látogatásunk al­kalmával azt tapasztaltuk, hogy Nagy­ Károly vajonban a megalakított agro­technikai körökben a tervnek megfele­lően rendes időben megtartják az elő­adásokat (akkor a harmadik leckénél tartottak) s általában — a feliratko­zásnak megfelelően — népesek a kö­rök Csupán a dengelegi kollektívában és társulásban szervezett körök nem kezdték meg abban az időben működé­süket, arra hivatkozva, hogy igen meg­késtek a különböző munkákkal s nem­ jutott idő a tanulásra. Hát ez bizony nem érv, nem indoklás a késésre néz­ve. Talán inkább az előadók, az illető néptanács nemtörődömségének tudható be. A fennálló helyzeten mielőbb vál­toztatni kell, ha még eddig nem változ­tattak. S az elmaradt előadásokat jó volna külön napokon „behozni“. E kis „szépséghibától“ eltekintve azonban csakis azt mondhatjuk, hogy Nagykároly vajonban jól működ­nek a mezőgazdasági szakkörök, aminek nyilván nem mások, mint saját maguk, a Nagykároly vidéki kollektivisták és társultak veszik elsősorban a legnagyobb hasznát. SIMONKA LÁSZLÓ Jó földhöz is alapos szakismeret szükséges Példamutatóan szervezett mezőgazdasági szakoktatás Nagykároly rajonban k­ Az ONT Carpati turistairoda bel­földi kirándulásain 1960-ban körülbe­lül 600.000 turista vett részt. Ezek közül csaknem 50.000 kollektivista pa­raszt, illetve állami gazdaságok és gépállomások munkása volt. A dolgozók ezrei vettek részt a kül­földre — a Szovjetunióba, Bulgáriá­ba. Csehszlovákiába, a Német DK-ba, Lengyelországba, Magyarországra — rendezett kirándulásokon. Ezeken kí­­vül az ONT Carpati az ARLUS-szal és a Földművelésügyi­ Minisztériummal közösen kilenc „barátsági vonatot“, in­dított. Hazánk szépségei iránt egyre na­­gyobb érdeklődés nyilvánul meg kül­földön is. A baráti országokból a ta­valy 50 százalékkal több turista érke­zett hazánkba, mint 1959-ben. Csupán a Duna deltáját 6000 kiránduló ke­reste fel- 6000 külföldi töltötte pihenő­­szabadságát a mamaiai nemzetközi üdülőközpontban, 40.000-nél több volt azoknak a külföldieknek a száma, akik átutazóban látogatták meg országun-Lelkes vidámságtól, kitörő jókedvtől visszhangzott a Köztársasági Palota is szilveszter éjszakáján. Sok ezer bukaresti fiatal köszöntötte itt az új esztendőt. Reggelfelé járt az idő, amikor a fiatalok vidám csoportokban elhagyták a palotát. Nemsokára ismét kacagó jókedv töltötte be a palota termeit. Megkezdődött a pionírok és iskolások karneválja. A tanulásban, az iskolán kívüli társadalmi munkában kitűnt 3000 kisdiák ünnepelte az esztendő fordulását. Cecilia Stan, az IMSZ Bukarest városi bizottságának titkára melegen üdvözölte az érkezőket, újabb sikereket kívánt nekik a tanulásban és a társadalmi munkában, hogy így hálálják meg pártunk és kormányunk gon­doskodását A gyermekek kitűnően szórakoztak. Táncoltak, végignézték a Tandarica bábszínház és ismert buka­resti művészek előadását. Kitörő örömmel fogadták a sok-sok meglepetést, Tél Apó ajándékait. Az ünnepség fénypontja a jelmezbemutató volt. A legsikerültebb jelmezek tulajdonosai jutalmat kaptak. A kisdiákok karneválja az esti órákig tartott. ELŐRE A temesvári Brenner Béla cipőgyár nemcsak lábbelit gyárt, hanem számos olyan árucikket is, amely lényegesen eltér a vállalat alaptermékétől.­­ Képünkön : a gyár fémáru részlegében készült csillárok, asztali- és fali­lámpák láthatók. (Agerpres felvétel) Molter Károly író kitüntetése A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége törvény­­erejű rendelettel a Román Népköztár­saság Csillaga érdemrend III fokoza­tával tüntette ki Molter Károly írót 70. születésnapja alkalmából, irodalmi munkásságának elismeréséül. A magas kitüntetést Marosvásárhe­lyen ünnepség keretében adták át Molter Károlynak. (Agerpres) Jakov Zak szólóestje a fővárosban Jakov Zak ismert szovjet zongora­­művész hétfőn szólóestet adott a Ro­mán NK Atheneumának termében- Jakov Zak művészi átéléssel tolmá­csolta Sosztakovics, Brahms, Franck és Regger több művét. A kiváló szovjet zongoraművész já­tékát hosszasan megtapsolta a közön­ség. (Agerpres) Növekszik hazánk turista forgalma hár. Jelentősen növekedett a kapi­talista országokból jött turisták szá­ma is. A múlt évben, egyénileg, vagy csoportokban 34 kapitalista ország­ból jöttek turisták a Román Népköz­­társaságba, 346 százalékkal többen, mint 1959-ben. Közkedveltségnek ör­vendtek a hajókirándulások is, ame­lyeknek részvevői a hajóút konstancai megszakítása során megtekintették a román tengerpartot, a Duna deltáját, a Prahova-völgyi üdülőhelyeket és Bukarestet. (Agerpres) Új szálloda Marosvásárhelyen (Fiókszerkesztőségünktől). December 30-án délelőtt új szállodát adtak át rendeltetésének Marosvásárhelyen. A Főtéren épült ötemeletes Transilvania szálloda méltó a város fejlődéséhez. Százhúsz barátságos, kellemes szobája van, összesen 256 ággyal, köztük 4 kétszobás összkomfortos lakosztály és a legfelső emeleten két közös hálóte­rem kirándulók és sportolók részére. A kényelmet szolgálja a központi fűtés és a gépesített mosoda, továbbá a szálloda épületben elhelyezett luxusfa­latozó, virágüzlet, ajándékbolt, és fér­fifodrászat, amelyek az előcsarnokból is megközelíthetők. Távirat A WIN MAUNG őexcellenciája a Burmai Unió elnökének RANGOON A Burmai Unió függetlensége kikiáltásának 13. évfordulója alkalmával a magam és a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének ne­vében őszinte jókívánságaimat tolmácsolom Excellenciádnak. Boldogságot kívá­nok önnek, és felvirágzást a baráti burmai népnek. ION GHEORGHE MAURER, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke 1961. január 3., kedd Kubai gazdasági küldöttség Bukarestben Hétfőn délután kubai gazdasági kor­mányküldöttség érkezett a fővárosba. A Hector Rodriguez Lampart külügy­­miniszterhelyettes vezette küldöttség az 1961. évi román—kubai kereskedel­mi csere kérdéséről folytat majd tár­gyalásokat. A Kubai Köztársaság kormánykül­döttségét az Északi-pályaudvaron Ana Tom­a kereskedelemügyi miniszterhe­lyettes, Vasile Dumitrescu külügymi­niszterhelyettes, valamint a két mi­nisztérium számos főtisztviselője fo­gadta. (Agerpres) Városi és rajoni NDF-tanácsok megalakítása Az ország számos városában és rajonjában a pártbizottságok, a szak­­szervezetek, az ifjúsági szervezetek, a nőbizottságok, a szövetkezetek és más helyi szervezeteik vezető szervei plenáris ülést tartottak, amelyen kije­lölték képviselőiket a Népi Demokrá­cia Frontjának városi és rajoni taná­csaiba, a nagy nemzetgyűlési és népta­nácsi képviselő választások előkészíté­sére. Az utóbbi napokban a következő városokban és rajonokban­ alakították meg az NDF tanácsokat: Kolozsvár, Ploiesti, Iasi, Craiova, Marosvásár­hely, Brassó, Suceava, Nagyvárad, Petrozsény, Arad, Birlad és más vá­rosokban, valamint Lehliu, Rosiori de Vede, Cälarasi, Fetesti, Draganesti- Vlasca, Alexandria, Oltenita és Giur­giu rajonokban (Bukarest tartomány), Cimpina, Tirgoviste, Buzau, Rimnicu. Särat rajonokban (Ploiesti tarto­mány), Vaslui, Negresti, Hirlau és Pascani rajonokban (Iasi tartomány), Macin, Medgidia, Adamclisi, Negru Voda, Istria, Tulcea és Hirsova rajo­nokban (Dobrudzsa tartomány) stb. A Népi Demokrácia Frontjának ta­nácsaiba beválasztották a helyi párt- és állami szervek, a szakszervezeti, IMSZ és nőszervezetek képviselőit, él­­munkásokat, kollektivistákat, a mező­­gazdaság szocialista szektorának szá­mos dolgozóját, katonákat, tudósokat, mérnököket és technikusokat, tanáro­kat, művészeket és más értelmiségie­ket, társadalmi aktivistákat, az egy­ház képviselőit, háziasszonyokat. A Központi Lottó rendkívüli húzása A Központi Lottó december 31-i rendkívüli húzásán a következő szá­mokat húzták ki: SZOKÁSOS PÉNZNYEREMÉNYEK: 17 83 18 73 2 80 88 55 7 64; RENDKÍVÜLI NYEREMÉNYEK : 88 64 7 18 80 73 17 83 55 . PÓTNYEREMÉNYEK TÁRGYAKBAN VAGY PÉNZBEN: 7 szám a 90-ből: 40 45 54 27 64 12 9 ; 6 szám a 90-ből: 59 3­4 83 72 43 9 ; 5 szám a 90-ből: 66 68 11 39 53; 4 szám a 90-ből : 83 31 12­­21 8 szám a 90-ből: 13 59 43 Megvette már? Könyvnaptárunk gazdag képanyaga ismerteti az elmúlt esztendő legjelentősebb hazai és külpolitikai eseményeit. Neves írók: Geo Bogza, Balogh Edgár, Sütő András publicisztikai írásokban villantják fel az 1960-as esztendő felejthetetlen napjait, a Román Munkáspárt történelmi jelentőségű IK­ kongresszusát Riportereink elvezetik az olvasót hazánk kőolajvidékeire, a meg­újuló Duna­ deltába, Vajdahunyadra, az acél várába, vegyipari üze­mekbe, az újjáépülő Marosvásárhelyre, az enyedi szőlőhegyekre és a tengerpartra, ahol ragyogó paloták épültek a pihenő dolgozók szá­mára. Gazdag külpolitikai rovatunk bemutatja a szocialista országok boldog életét, s a kapitalista országok dolgozóinak harcát a nyomorú­ság, az elnyomás ellen, a háborús uszítók megfékezéséért. Olvasóink képet kaphatnak a gyarmati országok küzdelmeiről nemzeti függetlenségükért A változatos irodalmi rovatban Maria Bonus, Nagy István, Szemlér Ferenc Sütő András, Jevgenyij Jerusenko, Radu Tudoran, Majtényi Erik. Huszár Sándor Ion Brad. Leonid Lenes, Nicolas Guillén és Montiéi Ballesteros verseit és prózai írásait olvashatják Szórakoztató humoros oldalunk munkatársai között találhatjuk Tomcsa Sándort és Nicula Tanaset. A falusi dolgozók értékes tanácsadót találnak naptárunkban a búzatermesztés, kukoricatermesztés kérdéseiről, a termés szerinti pót­­javadalmazásról a nagyüzemi hústermelésről és más fontos kérdé­sekről Tudományos rovatunk bemutatja a világűrt meghódító szovjet tudósok munkáját, beszámolókat olvashatunk a sarkkutatásról és több más közérdekű tudományos kérdésről Hasznos tudnivalók című rovatunk hasznos segítőtársa a városi és falusi dolgozóknak Találnak benne silózási kislexikont, kimutatást a kilowatt.lóerő átszámításról a motorok áramszükségle­téről vemhességi naptárt, sporthorgászati tanácsadót vadászati nap­tárt turista kalauzt valamint a fontosabb vásárok jegyzékét Hasznos tanácsadó rovatunkat szépségápolás és divattanácsadók egészítik ki Gyermekeknek szóló rovatunkban meséket játékokat találhatnak a legfiatalabb olvasók. Sportrovatunk teljes egészében közli a XVII Nyári Római Olm­piai Játékok különböző érmeket nyert sportolóinak névjegyzékét kapható az újságárusoknál, önkéntes sajtóterjesztőknél, a pos­tahivatalokban és falusi szövetkezetekben. KÖNYVN­APT­ÁRUNK INGY­ENES MELLÉKLETE AZ ELŐRE FALIN­APT­ÁRA AZ 1961 ÉVRE KÉRJE KÖNYVN­APT­ÁRUN­KKAL­ EGYÜTT A FALINAPTÁRT IS.

Next