Előre, 1961. február (15. évfolyam, 4123-4146. szám)
1961-02-01 / 4123. szám
1961. február 1., szerda Gazdag mérleg — A szovjet dolgozók 1960-as sikereiből — MOSZKVA (Agerpres). TASZSZ, Uzbekisztán, Kirgizia, Belaruszia és Észtország statisztikai igazgatóságainak közleményeiből kitűnik, hogy e szövetségi köztársaságok tavaly nagy sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében, Üzbekisztánban az ipari termelés mennyisége 1960-ban 10 százalékkal emelkedett. A csökkentett munkanap mellett a munkatermelékenység a köztársaság iparában 5 százalékkal emelkedett s ez lehetővé tette, hogy terven felül néhány száz millió új rubel értékű terméket állítsanak elő. Az Üzbég SZSZK Központi Statisztikai Igazgatósága közölte a TASZSZ egyik munkatársával, hogy a köztársasági iparvállalatok munkásainak és tisztviselőinek havi átlagos keresete 1900-ban 4 százalékkal emelkedett 1959-hez viszonyítva. 1960-ban az Üzbég SZSZK-ban kibővítették a gyapotnak, a köztársaság legfőbb növényének vetésterületét, a hústermelés 36 százalékkal, a gyapjútermelés pedig 6 százalékkal növekedett. A Kirgiz SZSZK-ban a hústermelés 1960-ban 40 százalékkal gyarapodott. A Kirgiz SZSZK ipari termelése 1960-ban 11 százalékkal növekedett az 1959. évi színvonalhoz képest. A Belorusz SZSZK Központi Statisztikai Igazgatóságának adatai szerint e köztársaságban is túlszárnyalták a globális termelés évi tervit. 1959-hez viszonyítva a termelés tavaly több mint 17 százalékkal gyarapodott. A gépkocsi-, szerszámgép-, mezőgazdasági gép-, villamos motor gyártásának növekedésével egyidejűleg gyarapodott a köztársaságban a közfogyasztási cikkek termelése is. Csupán a textilanyagok termelése 11 millió négyzetméterrel volt nagyobb tavaly, mint 1959-ben. A mezőgazdaságban jelentékenyen növekedett a megművelhető terület. E növekedés 49.000 hektárt tesz ki. A kolhozokban és szovhozokban gyarapodott a szarvasmarha állomány, a sertésállomány és a baromfiállomány. Túlteljesítette tavalyi ipari össztermelési tervét az Észt SZSZK is. 1960-ban e köztársaság termelése 12 százalékkal növekedett 1959-hez viszonyítva. Az Észtországi ipar 103 százalékra teljesítette össztermelési tervét. Megnyílt az észak-kaukázusi mezőgazdasági dolgozók értekezlete DONMENTI ROSZTOV. (Agerpres). — TASZSZ: Január 31-én délelőtt a Donmenti Rosztovban megkezdődött az észak-kaukázusi kiváló mezőgazdasági dolgozók értekezlete. Jelen van Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Részt vesz a munkálatokban az észak-kaukázusi tartományok, területek és autonóm köztársaságok több ezer mezőgazdasági dolgozója, valamint meghívottként Ukrajna, továbbá Asztrahán, Szaratov és Sztálingrád tartományok és az OSZSZSZK számos élenjáró földművelője. Az értekezleten megvitatják az észak-kaukázusi kolhozok és szovhozok mezőgazdasági termelésének további fokozását célzó intézkedéseket. A fenti kérdéssel kapcsolatos jelentést Dmtrij Poljanszkij, az SZKP KB Elnökségének tagja, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke terjesztette elő. Az értekezlet két napig tart. A Salazar-diktatúra „alapjai“... A portugál nép már három és fél évtizede, 1926 óta sínylődik a fasiszta diktatúra elnyomása alatt, amely teljesen tönkretette és valóságos börtönné változtatta az országot. „Egy gazdag állam és egy szerfölött szegény nép“ — mondja a portugáliai dolgozók helyzetéről Delgado tábornok, a portugálok felszabadító harcának vezetője. A külföldi monopóliumok és 50 dúsgazdag család uralja az ország gazdasági életét, az elviselhetetlen katonai kiadások a költségvetés egyharmadát emésztik fel — ez okozza a nép szegénységét és nyomorát. A nemzeti jövedelem 61 százalékát a tőkések zsebelik be és mindössze 39 százaléka jut a dolgozóknak. Portugália az az ország, ahol az írástudatlanok százalékaránya a legnagyobb Európában. Egy dolgozó évi átlagjövedelme nem éri el az évi 200 dollárt sem, ami tízszer kevesebb, mint a fejlett tőkés országokban. A portugáliai dolgozó havonta átlago—1 liter tejet, három tojást és valamivel több mint egy kiló húst fogyaszt. De ez érthető is, hiszen egy fél kiló hús 25 escudoba kerül, egy bányász napi keresete pedig mindössze 16—17 escudo. A véreskezű Salazar rendszere azonban borzalmasabb még a nyomornál s a szegénységnél is. A becsületes emberek, a hazafiak ezreit ítélik el politikai okokból s e perekben rendkívül súlyos ítéleteket hoznak. Tavaly mindössze négy hónap alatt a törvényszékek öszszesen 218 év börtönbüntetést szabtak ki. A választások meghamisítása, az írástudatlanság és a vallási miszticizmus sötétségében élő tömegek félrevezetése, a féktelen terror — ezeken az „alapokon" tudott fennmaradni 35 év óta Salazar diktatúrája. A „Santa Marta“ óceánjáró példája a portugál nép növekvő antifasiszta harcát és szabadságtörekvéseit jelképezi. amikor azonban az új rendszer éretté válik, egyre újabb hadállásokat vív ki, döntő erővé válik, s a társadalmi haladás üteme meggyorsul, így volt ez a múltban, így van ez ma is. A nagy kérdések újszerű megoldása Mivel a szocializmus egyre erőteljesebb befolyást gyakorol az emberiség fejlődésére, korunkban reális lehetőségek alakultak ki napjank legfontosabb kérdéseinek újszerű megoldására a béke és a szocializmus érdekében. Ilyen körülmények között a kapitalista országok kommunista és munkáspártjai arra összpontosítják erejüket, hogy megszervezzék országuk munkásosztályát és a széles tömegeket, mozgósítsák őket a népek társadalmi felszabadulására irányuló törekvéseinek valóraváltására. A kommunista pártok, a forradalom lenini elmélete által vezérelve, mindig ellenzik a forradalom exportját. A szocialista forradalom minden egyes ország társadalmi fejlődése egész folyamatának, az illető ország belső ellentmondásai végső kiéleződésének eredménye: a szocialista forradalom minden ország földjében gyökerezik és ott diadalmaskodik, ahol fennállnak a szükséges objektív és szubjektív, gazdasági társadalmi feltételek. Napjainkban a kapitalista világot a munka és a tőke közti ellentmondás szüntelen kiéleződése jellemzi, valamint az, hogy óriási a szakadék a monopóliumok mesébe illő profitjai és a munkásosztály végsőkig való kizsákmányolása között, hogy krónikus a munkanélküliség. Az elmúlt év közepén a munkanélküliek száma — a nyilvánvalóan „megszépített“ és kisebbített hivatalos adatok szerint Olaszországban 1,8 millió, Nyugat- Németországban 627.000, Angliában 500.000, Belgiumban 100.000 volt. Ami az IJSA-t , az „általános felvirágzás“ oly sokat dicsért „társadalmát“ illeti, hallgassuk meg például Paul Douglas amerikai szenátor leírását: „Több mint 4 millió teljes munkanélkülink és körülbelül kétszer annyi részleges munkanélkülink van ; közel 17 millió ember él nyomortanyákon és majd 8 millió kénytelen a közösség vagy a magánszemélyek jószívéhez appellálni, ha nem akar éhenhalni". A kapitaolizmus ellentmondásai kiéleződésének eredményeként fokozódik a tsikosországok dolgozóinak osztályharca; a Belgiumban nemrég lefolyt sztrájk, a Japánban,, Olaszországban stb. egymást érő újabb és újabb sztrájkok ismételten megmutatták — annak, aki látni akarja —, hogy mit érnek a jelenkori revizionisták dajkameséi a proletariátusés a burzsoázia osztályérdekeinek „egybehangolásáról“. A nemzetközi téren kibontakozó mindkét nagy folyamat — a szocialista világrendszer felfelé ívelése, a kapitalizmus hanyatlása — meghatározza a társadalom szocialista átalakítását végrehajtani képes belső erők növekedését és megszilárdulását minden egyes országban. Korunkban újabb és újabb népek térnek rá a szocializmus útjára, saját akaratukból, a maguk választotta út és saját harcuk fejlődésének eredményeként. Ami a szocialista forradalom megvalósításának formáját illeti, ez lehet békés vagy nem békés, minden egyes ország konkrét osztályerőviszonyainak megfelelően. A lényeg az, hogy a szocializmusra való békés átmenet — amelyet Marx is előrelátott és Lenin is hangsúlyozott, figyelmeztetve arra, hogy ez az akkoriban még ritka lehetőség rendkívül értékes a proletariátus számára — ma reális lehetőséggé vált egész sor kapitalista ország számára. A szocialista forradalom békés után történő megvalósítását korunkban megkönnyíti az a körülmény, hogy a kommunista pártok, a szocialista tábor országai, határozottan állást foglalva az ellenforradalom imperialista exportja ellen, képesek elhárítani vagy határozottan visszavágni az imperialistáknak, ha azok megpróbálnak beavatkozni a forradalom útjára lépett népek ügyeibe. Márpedig megakadályozni az imperialista intervenciót annyit jelent, mint elzárni a polgárháború kirobbantásának egyik fő csatornáját. A mélységesen népi forradalom győzelme Kubában világosan mutatja, hogy napjainkban még egy kis ország népének is megvan rá a lehetősége, hogy megvédje függetlenségét és vívmányait az imperialisták mesterkedéseivel szemben. „Washington jelenlegi tehetetlensége a kubai forradalommal szemben jellemző a történelem egyik fejezetére, mégpedig nemcsak az Új Világ történelmének fejezetére" — írta a Deutsche Woche című nyugatnémet lap Napjainkban kedvezőbb feltételek között folyik a népek harca a szabadságért és a társadalmi haladásért s ez azokat a mélyreható változásokat tükrözi, amelyek világviszonylatban a szocializmus erői javára végbe mentek. Az emberiség évezredes eszményképének valóraváltása felé A szocializmus és a béke elválaszthatatlan. Mivel a szocializmus a világ fejlődésének döntő tényezőjévé vált, korunkban teljesen lehetséges a népek évezredes eszményképének valóraváltása: megszabadítani az emberiséget a háborúk rémképétől. Minden nép tudja, hogy egy új világháború veszélye nem múlt el. Az atom- és nem atomfelfegyverkezési hajsza fokozódása a tőkés országokban, a NATO „atomhatalommá“ alakítására vonatkozó tervek, Franciaország és más nyugat-európai államok egyes katonai támaszpontjainak a Bundeswehr rendelkezésére bocsátása, Franciaország nukleáris fegyverkísérletei, az amerikai imperialisták laoszi intervenciója, az USA újabb provokációi Kuba ellen —, mindez azt mutatja, hogy az imperialisták, és elsősorban az amerikai imperializmus, továbbra is a háborús előkészületek politikáját folytatja, mind újabb és újabb háborús tűzfészkek létrehozásával próbálkozik, s azzal, hogy az emberiséget egy világégés katasztrófájába döntse. Az imperializmus természete napjainkban is olyan, mint a század elején volt, azonos azzal, amely a két világháborút kirobbantotta. De az imperializmus napjainkban már nem dönthet kénye-kedve szerint arról, hogy legyen-e háború, vagy sem. A széles tömegek a világon mindenütt kombattív akciókat fejtenek ki a háború elhárítására és a béke megszilárdítására. Ez a harc a legkülönbözőbb formákban bontakozik ki, kezdve attól, hogy a japánok milliói óriási tüntetéseket és felvonulásokat rendeznek a japán-amerikai katonai szerződés ellen, egészen addig, hogy az európai népek elszántan szembeszállnak a német militarizmus újjáélesztésével és azzal, hogy a Bundeswehr katonai támaszpontokat létesítsen más országokban, kezdve a francia nép széleskörű mozgalmával az algériai békéért, egészen az afrikai népek erőteljes tiltakozásáig a szaharai atomrobbantások ellen, kezdve az Egyesült Államokban lezajló tiltakozó menetektől a fegyverkezés ellen, egészen az angliai és dániai lakosság kitartó kampányáig ama tervek ellen, hogy hazájuk területén amerikai atomtámaszpontokat létesítsenek. Az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet program reális és hatékony program, amely kifejezi az emberiség évszázados törekvését egy olyan világ létrehozására, amelyben ne legyenek fegyverek és háborúk. Ez a program az emberek százmillióinak harci zászlaja lett a világ minden részében. A szocializmus hatalmas tábora, amely szüntelenül növekvő gazdasági és műszaki tudományos erejét felhasználja a háborús kalandorok megbénítására, a népek, amelyeknek létérdeke a béke fenntartása, a tőkés országok munkásosztályának forradalmi mozgalma, a béke világmozgalom — korunk mindeme nagy erőinek egyetlen óriási áradatba való egyesülése, határozott akcióival képes meghiúsítani az imperialista agresszorok mesterkedéseit, elhárítani egy újabb világégés kirobbanását. Lenin már hosszú évekkel ezelőtt rámutatott arra, hogy a korszerű technika fejlődése egyre inkább kihangsúlyozza a háború pusztító jellegét s eljön majd az az idő, amikor a háború olyan pusztító erejű lesz, hogy általában lehetetlenné válik. Leninnek ez az előrelátása a jelenségek katonai vonatkozású alakulását illetően korunkban megvalósul; a szocialista rendszer erőfölénye lényeges tényezője az imperializmus megfékezésének és a béke fenntartásának. Az erőviszonyok további alakulása a szocializmus és a béke erős felsőbbrendűségének fokozottabb kihangsúlyozódása, e felsőbbrendűség abszolúttá válásának perspektívája, reális lehetőséget teremt arra, hogy még mielőtt a szocializmus teljes győzelmet aratna az egész földkerekségen, a világháborút kizárják a társadalom életéből. A marxista-leninista ideológia diadalának korszaka A szocializmus erőinek egyre nagyobb arányú túlsúlya nemzetközi téren, a kapitalista rendszer hanyatlása ideológiai téren a burzsoá ideológia egyre súlyosbodó válságában tükröződik. Ezt a válságot méginkább kidomborítja az élet által oly ragyogóan igazolt marxista-leninista ideológia befolyásának és vonzóerejének növekedése. Ilyen körülmények között a burzsoázia minden renderkecsére álló eszközzel igyekszik szellemi rabságban tartani a tömegeket. Vajon ki nem tudja, milyen óriási mennyiségű irodalom készül futószalagon e célból az USA- ban és más tőkés országban, hány antikommunista szervezetet és „alapítványt“ hoznak össze erre a célra, mi-csoda hazugság- és rágalomáradatot terjesztenek a rádió és a televízió állomások! A New York Times nemrég jelentette, hogy kiváló „pedagógusokból, könyvtárosokból, könyvkiadókból és vallási vezetőkből, valamint katonai szakértőkből s az ipar és a szaksszervezetek képviselőiből“ bizottságot létesítettek, amely valóságos katekizmust állított össze azokból a munkákból, amelyek a leghatékonyabban „vonzó formában“ verhetik vissza a kommunista doktrínát. Kidobott pénz! A leghatározottabb kudarcot szenved a burzsoázia minden olyan próbálkozása, — a revizionizmus minden buzgó és jól megfizetett segítsége ellenére — hogy szellemi rabságban tartsa a tömegeket. A szocializmus minden egyes győzelme, a szocialista rendszer minden újabb sikere a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben méginkább növeli a marxizmus-lenizmus befolyását és vonzóerejét. „A marxizmus az emberek millióinak szívében és lelkében él — ismeri el G. Lacroix, a burzsoázia egyik ideológusa — és korunk legerősebb társadalmi mozgalma“. A világ népei meggyőződnek arról, hogy csakis a marxizmus-leninizmus által kijelölt úton haladva szabadulhatnak meg a kizsákmányolástól és elnyomástól, a munkanélküliségtől és a nyomortól, csakis ily módon vívhatnak ki magas anyagi és kulturális életszínvonalat. Korunk éppen ezért a marxista-leninista ideológia diadalának kora. Napjaink alapvető vonásainak és folyamatainak marxista-leninista tudományos elemzése és annak révén, hogy meggyőzően és világosan rámutat a társadalom jövőbeni fejlődésének útjaira a moszkvai Értekezlet Nyilatkozatának jellemzése korunkról óriási jelentőséggel bír a kommunista világmozgalom szempontjából. Az értekezlet dokumentumaiban foglalt új tanulságok egész kincsestárával együtt ez a jellemzés hozzásegíti a kommunista és munkáspártokat, hogy jobban tájékozódjanak korunk nagy történelmi átalakulásainak forgatagában, hogy hozzáértéssel vezessék a tömegeket és hogy megteremtsék a lehetőségeket az emberiség égető kérdéseinek megoldására a népek törekvéseinek megfelelően. A népek mindig is a történelem alakító voltak, korunkban azonban tudatosan és saját ■érdekeiknek megfelelően alakítják a történelmet. ADA GREGORIAN N. CORBU (Megjelent a Scinteia 1961 január 29-i számában) to---A Santa Maria fedélzetén RIO DE JANEIRO (Agerpres). - A Prensa Latina hírügynökség jelentése szerint Allan Smith ellentengernagy, az amerikai flotta 10. számú karibitengeri körzetének parancsnoka a Santa Maria fedélzetén tárgyalásokat kezdett Enrique Gaivaoval, a hajó kapitányával, az amerikai utasok partra szállításának kérdésében. Munkáselbocsátás az amerikai gépkocsiiparban Az amerikai gépkocsiipar válsága mind több dolgozót ítél munkanélküliségre. Amint a Les Echos című francia lap New York-i tudósítója jelenti, a Chrysler-társaság az elmúlt héten 4500 munkást és tisztviselőt bocsátott el a termelés korlátozásával kapcsolatos terv keretében, amelynek végrehajtása tavaly szeptemberben kezdődött meg. A Wall Street Journal január 30-án jelentette, hogy a Chrysler társaság újabb két szerelő üzemét bezárja és további 5000 munkást bocsát el. A Ford társaság üzemeiben is további elbocsátások vannak folyamatban. A Wall Street Journal ezzel kapcsolatban jelentette, hogy a Ford üzemekben EJCHE Negyven éves az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség FIRENZE (Agerpres). Az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség megünnepelte megalakulásának 40. évfordulóját. Az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Bizottsága ez alkalomból Firenzében január 30-án ünnepi gyűlést tartott. A gyűlésen felolvasták a külföldi ifjúsági szervezeteknek az olasz ifjúsághoz és a kommunista szövetséghez intézett üdvözleteit. A gyűlésen felszólaltak Ausztria, Anglia, Bulgária, Kuba, Lengyelország, a Szovjetunió, Franciaország és Jugoszlávia ifjúságának küldöttei. Úgyszintén felszólalt Vasile Florea, az IMSZ KB Burájának tagja, aki az Ifjúmunkás Szövetség üdvözletét tolmácsolta. Előző napon a firenzei ifjúság és a dolgozók nagyszabású gyűlést rendeztek az emlékezetes évforduló tiszteletére. A gyűlés részvevőit Luigi Longo, az Olasz KP helyettes főtitkára üdvözölte. Ivueim filozófk Sztrájkok Latin- Amerikában Amint a Prensa Latina hírügynökség jelenti, a latin-amerikai országokban a munkások számos sztrájkakciót hajtanak végre. Rio de Janeiroban tovább folyik a dokkmunkások sztrájkja. A sztrájkolók béremelést és jobb munkakörülményeket követelnek. Santiagoban (Chile) Concepcion tartomány három textilgyárának 4000 munkása elhatározta, hogy folytatja a bérkövetelések kivívására csaknem két hónappal ezelőtt megkezdett sztrájkját. Panamai híradás szerint Bocas del Toro tartományban a banánültetvények több mint 3000 indián és más nemzetiségű munkása újabb sztrájkba lépett. 10.000 alkalmazottnak nem lesz munkája, minthogy e hét folyamán a társaság Wayne (Michigan), Metuchen (New Jersey), Los Angeles és St. Louis városokban levő üzemei beszüntetik működésüket. 55 százalék. A World News című angol hetilap beszámol arról, hogy az angliai konfekcióiparban foglalkoztatott munkások csaknem 40 százaléka négy nagy társaság — Barton, United Dreypers, Gus és Hawport — készruhagyártó vállalataiban dolgozik. A hetilap kiemeli, hogy a négy társaság nem kevesebb, mint 1980 konfekciós üzletet lát el. A World News felfedi, hogy a dolgozók munkakörülményei pokoliak ezekben a kapitalista nagyvállalatokban Szerfölött nehéz a nők helyzete, akik az iparág összmunkaerejének 85 százalékát teszik ki. Ugyanazért a munkáért a férfiak bérének csupán 55 százalékát kapják. Csúcsprofitok Az angol gazdaságban dúló válság és az angolok milliói életszínvonalának csökkenése ellenére a bankok továbbra is csúcsprofitokat érnek el. A ,,Bareley‘s Bank“ — a legnagyobb azon öt bank közül, amelyek a bankügyletek összességének kilenc tizedét bonyolítják le — 1960-ban 5.452.000 font sterling profitot ért el, majdnem egyharmaddal többet, mint 1959-ben A „Midland Bank“ 4.403.000 font sterling értékű profitot ért el, 17,6 százalékkal többet, mint 1959-ben. A „Lloyd's Bank*’ 35 százalékkal, a „Westminster Bank“ pedig 36 százalékkal növelte profitját. Az SZVSZ üdvözlete a montevideoi értekezlethez PRÁGA (Agerpres). — Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára üdvözletet intézett a spanyolországi és portugáliai politikai elítéltek megkegyelmezéséért küzdő második dél-amerikai konferenciához, amely ezekben a napokban zajlott le Montevideoban. A CETERA által ismertetett üzenet hangoztatja: az SZVSZ még nagyobb erőfeszítéseket tesz majd, hogy létrehozza az összes országos és nemzetközi szakszervezeti szervezetek összefogását annak a harcnak a támogatására, amelyet Spanyolország és Portugália népei folytatnak felszabadulásukért. Kongói események • V. A. Zorin levele a közgyűlés elnökéhez a Ruanda Urundi kérdéssel kapcsolatban. • Kellemetlen meglepetések az árulók számára a „kerekasztal konferencián". NEW YORK. (Agerpres). TASZSZ: V. A. Zorin, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetője levelet intézett a közgyűlés elnökéhez, s ebben felhívja a figyelmet arra, hogy a közgyűlés valamennyi tagját sürgősen tájékoztatni kell a közgyűlés 1960 december 20-i, Ruanda Urundi terület jövőjére vonatkozó határozatának teljesítéséről, valamint a nemrég lezajlott ostendei (Belgium) értekezlet eredményeiről. Az ostendei értekezleten a belga gyámság alatt levő Ruanda Urundi terület jövőjét vitatták meg. A Szovjetunió ENSZ küldöttsége vezetőjének az ENSZ titkársága által január 30-án közölt levele hangsúlyozza: a közgyűlés határozatával nyilvánvaló ellentétben áll a belga kormánynak az az elhatározása, hogy Ruanda Urundiban általános választásokat szervez, mielőtt az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszaka ismét megkezdené munkálatait. A határozat előirányozza, hogy a Ruanda Urundi-i általános választásokat a közgyűlés XV. ülésszakán megállapítandó időpontra kell halasztani és ezen a gyámsági területen a lehető legsürgősebben meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a választások békés légkörben folyjanak le. A közgyűlés felszólította a gyámsági hatóságokat: hirdessenek ki haladéktalanul feltétel nélküli általános amnesztiát és hatálytalanítsák a kivételes állapotot, hogy az emigrációban, vagy a börtönökben levő politikai vezetőknek lehetővé tegyék normális politikai tevékenységük újrafelvételét a választások előtt. * LEOPOLDVILLE (Agerpres). Az úgynevezett „kerekasztal-értekezlet", amelyet az áruló Kaszavubu hívott össze, napról napra újabb kellemetlen meglepetéseket hoz megszervezőinek. Amint már jelentették, a legbefolyásosabb politikai pártok képviselői megtagadták részvételüket ezen az értekezleten. De még azok sem, akiket sikerült rávenni, hogy részt vegyenek e találkozón, nem mutatnak túl nagy hajlamot arra, hogy támogassák az alkotmánymódosítási terveket és a törvényes kormánynak a hatalomról való eltávolítását. Mindezt Kaszavuba a parlament megkérdezése nélkül igyekszik megvalósítani. Amint a France Presse hírügynökség tudósítója jelenti, január 30-án a Kaszai tartományok törzsfőnökeinek küldöttsége az értekezletnek határozatot nyújtott át, amelyben követelik Patrice Lumumba és a többi letartóztatott politikus azonnali szabadon bocsátását Ez az akció egybeesett Kalonzsinak a „dél-kaszai bányaállam'' bábvezetőjének Elisabethvillebe való megérkezésével.. A France Presse elisabethvillei tudósítója szerint, Kalonzsi és Chombe igyekeznek megegyezésre jutni hogyan válaszoljanak Kaszavubu meghívására a kerekasztal értekezleten és a Leopoldvilleben lefolytatandó tárgyalásokon való részvételükkel kapcsolatban. E tárgyalásokon a Mobutu-bandáknak, Chombe csendőrségének és a belgák által felfegyverzett és belga tisztek parancsnoksága alatt álló Kalonzsi-féle osztagoknak a Lumumba-Gizenga-kormány csapatai ellen tervezett közös katonai akcióit beszélik meg. A France Presse hírügynökség leopoldvillei tudósítójának jelentése szerint Mobutu továbbra is nagysiervű csapatokat küld repülőgéppel a Keleti tartomány határai felé. Gombatenyészet Kongóban és... Hammarskjöld, a gondos kertész (A londoni Daily Worker-ből) 3 KENnEDY: Az idő nem nekünk dolgozik Az USA új elnökének első kongresszusi üzenete WASHINGTON (Agerpres) John F Kennedy, az USA elnöke január 30-án a kongresszus két házának együttes ülésén felolvasta Üzenetét az Unió helyzetéről. Az elnök beszédét közvetítette a rádió és a televízió is. „A nemzeti veszély és a kedvező nemzeti lehetőségek pillanatában szólalok ma fel — mondotta. — Még meghatalmazásom lejárta előtt ismét meg kell majd vizsgálnunk, hogy fennmaradhat-e egy ország, amelynek olyan szervezési és vezetési rendszere van, mint a miénknek. Egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy mi lesz az eredmény, a válaszok a legkevésbé sem világosak“. Kennedy rámutatott, hogy még nem javasolhat „részletekbe menő törvényes intézkedéseket a nemzeti élet (az amerikai élet — szerk. megj.) minden egyes bajának orvoslására", majd kijelentette, hogy „csupán bizonyos megjegyzésekre" szorítkozik és részletesen ismerteti a tényeket. Gazdaságunk jelenlegi helyzete aggasztó — hangsúlyozta az USA elnöke. — A gazdasági hanyatlás hét hónapja tartó időszaka után, a gazdasági tevékenység három és fél éve tartó lanyhulási időszaka után, a gazdasági fejlődés ütemének hét éve tartó lassúbbodása után, és a farmerek jövedelmének kilenc éve tartó csökkenési időszaka után vesszük át a vezetést-A nagy depresszió óta még soha sem volt ennyi csőd az üzleti világban. A farmerek jövedelme 1951 óta 25 százalékkal csökkent. Ha nem veszünk tekintetbe egy 1958 évi rövid időszakot, a munkanélküli segélyben részesülő munkanélküliek száma jelenleg magasabb, mint bármikor országunk történetében. Mintegy 5,5 millió amerikai munkanélküli közül több mint egymillió négy hónapnál régebben keres munkát. Minden hónapban körülbelül 150 ezer munkás veszti el jogosultságát az amúgy is nyomorúságos munkanélküli segélyre. A munkanélküliek egynyolcada a legkisebb remény nélkül él körülbelül 100 különösen sok szerencsétlenségtől sújtott és nehézségekkel küzdő vidéken. A többi között vannak olyanok, akik különböző tanintézeteket végeztek el és nem tudnak képességeiknek megfelelő alkalmaztatást találni, továbbá farmerek, akiknek pótmunkára lenne szükségük, hogy megéljenek jövedelmükből, de nem találnak ilyen munkát, szakképzett és szakképzetlen munkások, akiket olyan fontos gazdasági ágakban bocsátottak el állásukból, mint a fém-, gép-, gépkocsi- és konfekcióipar. Sőt, mi több, az 1958 évi hanyatlás után csak lassan és nem is teljesen szedtük össze magunkat. Nemzeti össztermékünk végső fokon nem volt képes ismét elérni teljes potenciálját. A munkanélküliség sem volt képes ismét leszállni rendes színvonalra. Nem voltunk képesek újból elérni ipari potenciálunk maximális kihasználását. Egyszóval az amerikai gazdaságnak nehézségei vannak. Az Egyesült Államok — mondotta a továbbiakban — az utolsók között van a gazdaság fejlődési üteme tekintetében. A múlt év tavasza óta lényegében ellenkező irányú folyamat kezdődött. Csökkent a gazdaságba beruházott tőke. . . az építkezések pedig nagyon hanyatlóban vannak. Az eladatlan gépkocsik száma elérte az egymilliót. A munkában lévők száma csökkent s az átlagos munkahét jelenleg még a 40 órát sem éri el. Ugyanakkor azonban az árak tovább emelkednek, s ennek következtében sok amerikainak mind kevesebb a pénze arra, hogy megvásárolja az egyre dráguló árucikkeket. Kennedy a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szakértők aggasztó egyöntetűséggel a gazdaság további gyengülését jósolják és a munkanélküliség csak jelentéktelen csökkenését 1961 —1962-ben, majd hangoztatta, hogy a kormány nem szándékszik tetten szemlélő maradni és a következő 14 napon belül intézkedési tervet terjeszt a kongresszus elé, amely — amint mondotta — a munkanélküliség csökkentését..., a termelékenység serkentését és a gazdaság fokozottabb fejlődési ütemét lesz hivatva biztosítani. Kennedy ezután az USA fizetési mérlegének deficitjével foglalkozott amely az utóbbi három év folyamán mintegy 11 milliárd dollárral növekedett, valamint azzal, hogy az USA aranytartaléka csaknem ötmilliárd dollárral csökkent. Kijelentette, hogy mindezek részben annak tulajdoníthatók, hogy az USA állandóan a reá eső résznél nagyobb hányadot vállalt magra a Nyugat kötelezettségeiből aatonai hatalom és a más államoknak nyújtott segítség területén. Sokan úgy vélekednek — mondotta —, hogy a mostani politika körülményei között az 1968 évi deficit kétmilliárd dollár lesz, s az emberek azokban az országokban, amelyeknek dollár-ellátása a múltban ezt a deficitet előidézte, most az egész világ füle hallatára kérdik, hogy a dollártartalékok elegendőek lesznek-e az általunk vállalt kötelezettségek fedezésére. Kennedy hangsúlyozta, hogy mindezen tények okot adnak az aggodalomra, de nem a kétségbeesésre, majd kijelentette, hogy az amerikai kormány nem fogja devalorizálni a devilárt. De nemcsak nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlya borult fel — folytatta az USA elnöke —, hanem 1961 évi állami költségvetésünk is kétségtelenül újabb veszteséggel zárul... S mindezek ellenére az új kormánynak elkerülhetetlenül a már előterjesztett bevételi és kiadási tervet kell alapul vennie. Meg fogunk azonban tenni mindent, amit tennünk kell — mondotta a továbbiakban Kennedy —, mert nemzetgazdaságunkat teljesítetlen és elhanyagolt kötelezettségek terhelik. Városaink egyre szegényesebbé válnak, 25 millió amerikai él meg nem felelő lakásokban... Iskoláinkban kétmillióval több gyermek jár, mint amennyit befogadni képesek, 90 ezer tanárunknak nincs kellő felkészültsége a tanításra, legjobb középiskolai végzettjeink egyharmada pénzügyi nehézségek miatt nem folytathatja tanulmányait. Nincs elég tudósunk, mérnökünk és tanárunk ahhoz, hogy beváltsuk az egész világgal szemben vállalt kötelezettségeinket .. Az orvostudomány terén újabb csodák születtek, de ezek a csodák túlságosan gyakran hozzáférhetetlenek az emberek nagy tömegei számára, mert (kivált az öregeknek) nincs elegendő jövedelmük, mert nincs elég hely a kórházakban, mert túl kevés a magánkórház, mert nincs elég orvosunk és fogorvosunk. Kennedy hangsúlyozta, hogy az amerikai életnek vannak más fájó pontjai is, majd utalt az USA-ban létező szervezett bűnözésre, a gyermekbűnözésre és a fajüldözésre. Az a tény, hogy amerikai honfitársaink közül egyeseket fajuk eredete miatt — a választójog felhasználásakor és más tekintetben is — megfosztanak alkotmányos jogaiktól, súlyosan nehezedik az ország lelkiismeretére és emiatt a világközvélemény azzal vádol bennünket, hogy demokráciánk nem váltotta be a nemzeti örökségünkkel kapcsolatos nagy reményeket. Az elnök a továbbiakban bejelentette, hogy a beszéde során felvetett legtöbb kérdéssel kapcsolatban a következő két héten több üzenetet intéz a kongresszushoz. Ám mindezen problémák — jelentette ki az elnök — elhalványulnak a világszerte felmerülő kérdésekhez képest. A válságok napról napra szaporodnak és ezek elhárítása egyre nehezebbé válik. Napról napra közeledünk a legnagyobb veszély nikeeafához, mégpedig olyan mértékben, amilyen mértékben a fegyverek egyre inkább (Folytatás a 4. oldalon)