Előre, 1961. április (15. évfolyam, 4175-4200. szám)

1961-04-01 / 4175. szám

Victor Bârládeanu: KOMMUNISTÁK Egyik fővárosi színpadunkon estéről estére nagy sikert arat egy darab: „A század fia“. Címe mindössze két szó, de e két szó a maga tömörségében annál mély­ értelműbb. Mintegy varázstükör­ként összpontosítja magában ko­runk nagy emberi valóságát, a jövőért vívott harc tüzében ki­kovácsolódó új embertípust, min­den hajdani humanista álmainak netovábbját, aki ma a valóság, bűn, hús-vér alakjában testesíti meg mindazt, ami csak előre, haladott, élenjáró sok vihart lá­tott nagyszerű századunkban , a kommunizmus századában. Országjáró riporter-útjaim so­rán sokukat megismertem. Sok­szor beszélgettem kommunisták,­kai, századunk igaz fiaival, s bi­zony nem egyszer esett nehezem­re összeegyeztetni szokványos, köznapi, olykor semmitmondó külsejüket azokkal az előremuta­tó jellemvonásokkal, amelyekről tetteik beszéltek. Pedig hát — ha jól meggondoljuk — ez így ter­mészetes■ A kommunisták szeré­nyek, és semmi sem áll tőlük tá­volabb, mint tetteikkel dicse­­kedni. Tetteiket többnyire mások mesélték el munkájuk szükség­­szerű, vagy véletlen tanúi, így ismerkedtem meg nem,­régiben Stefan Prunaruval is, a fővárosi Steam Rosie üzemek brigádvezetőjével. Alacsony, jo­viális, mesélő­ kedvű ember, aki egyaránt otthonosan mozog a földön és a csillagos égben. Órá­kon át képes lelkesen magyaráz­ni az asztronautika titkairól, akárcsak munkatársainak újítá­­sairól, megvalósításairól. Csak önmagáról, saját munkájáról nem ejt egy szót sem. Történetét a billenőtengellyel végül is mások­tól voltam kénytelen megérdek­­lődni. Hallgassák hát meg önök is, mi az, amiről nem volt haj­­laszdó beszélni Stefan Prunant, a kommunista brigádvez­e­t. A pótkocsiknak, amelyeken brigádjával dolgozik, egyik fon­tos alkatrésze a billenő­ tengely. Történt pedig, hogy nem is olyan régen reklamáció, azaz nem is reklamáció, csak figyelmeztetés érkezett az üzembe, hogy a bil­lenő tengely nem olyan tartós, mint a pótkocsi többi alkatrésze. A figyelmeztetés tulajdonképpen a tervezőknek szólt, ők kellett volna megoldást táláljanak a ten­gely élettartamának meghosszab­bítására- Csakhogy Stefan Pru­­naru nem az az ember, akit egy figyelmeztetés hidegen hagy. Az nem lehet, hogy neki ne legyen köze hozzá, ha egyszer az ő mun­kájáról van szó. A brigád tag­jai komornak, szórakozottnak ta­lálták az addig oly jókedélyű embert. Csak a gondot okozó ten­gelyt vizsgálgatta rendkívüli fi­­gyelemmel, időnként pedig fel­kereste Teodor Baur mérnököt, hogy kérdezzen valamit tőle. S ez úgy ment napokig, míg végül is kialvatlanságtól duzzadt szem­héjakkal, karikás szemmel je­­lentkezett az igazgatóságon egy matrica­tervvel a tengely ková­csolásához, amit ha bevezetnek, jelentősen megnő az élettartam Tervét áttanulmányozták és jó­váhagyták, a billenőtengelyért pedig ma már senkinek sem fáj az üzemben a feje. Kell-e még mondanunk, hogy lényegében itt nem is a tengely­ről van szó, akármilyen fontos legyen különben, hanem valami sokkal jelentősebbről: a közössé­gi érdekek mindenek fölé való helyezéséről ? Mert Stefan Pru­naru, amikor feláldozta szabad­idejét és éjszakákat töltött ébren terve mellett, jól tudta, hogy abból semmi személyes előnye sem származik. Anyagi ellen­szolgáltatást nem várhatott az üzem vezetőségétől, mert a matri­­ca­tervet más hasonló tervek alapján állította össze, s így nem számított újításnak, csak a ter­melési folyamat ésszerűsítésének. Stefan Prunaru a kommunista azonban nem nyugodhatott bele, hogy abban, ami kezeiből ki­­kerül, saját mulasztásából, vagy más , mulasztásából , az egyre megy — valami hiba legyen. Nem engedte kommunista lelki­ismerete. ...Ha olvasóim eddig nem is találkoztak volna Stefan Prunaru nevével, mindnyájan ismernek egy másik nevet, egy másik kom­munistáét, a Nicolae Militaruét. A fővárosi Nicolae Balcescu ci­pőgyár bőrszabásza nagytapasz­­talatú idősebb ember, aki magas szakképzettségének köszönhetően jól keresett. Minden oka megle­hetett volna az elégedettségre. És mégis, amikor a Szovjetunióból hire kelt Valentyina Gaganova mozgalmárnak, Nicolae Militaru azonnal a pártszervezethez for­dult, s kérte, hogy akárcsak Ga­ganova, vehesse át ő is egy kul­logó brigád vezetését. Úgy három esztendeje lehet már­ ennek, s azóta Nicolae Mi­litaru három ifjúsági brigádot emelt az élenjárók soraiba. Há­rom év alatt nem egy olyan hó­napja volt, amikor jövedelme érezhetően csökkent. Az újonnan átvett brigádok termelékenysége eleinte alacsony maradt, neki pe­dig minden erejét arra kellett összpontosítania, hogy megtanítsa az ifjakat a szakma titkaira. Ni­colae Militaru azonban kitartott. Kommunista felelősségének tud­ta, hogy minél több ifjút segítsen jó szakmunkássá válásában, és sikert aratott. Tanítványai ma megbízható támaszai a gyár kö­zösségének. A kommunistának nincs korza. Pontosabban, ha van is kora, lé­lekben nem öregszik. Haja meg­őszülhet, arca megráncosodhat, de lendülete, lelkesedése hasznossá tenni magát a közösség, a társa­dalom számára, örökifjúi. A temesvári néptanácsnál is­mertem meg egy öreg nyugdíjast, Gergely Andrást, amint éppen valami lakás­kérdésben vitatko­zott egy tisztviselővel. A szóban­­forgó lakást — nehogy azt higy­­gyék! — nem a maga számára kér­te, még csak nem is rokonai szá­mára. Akikért kiállt, idege­nek voltak. Elszántan védte ügyüket, mert meggyőződése volt, hogy igazuk van. Végül is meg­győzte a tisztviselőt, s az intéz­kedett. Amikor érdeklődtem fe­lőle, megtudtam, hogy egy kül­városi utcabizottság elnöke, öt­ven éven át dolgozott a fémipar­ban, s most, noha biztosítva len­ne számára a jól megérdemelt pi­henés, órákon át járkál minden nap az utca lakóinak érdekében. Utcája ragyog a tisztaságtól, a járda szélére önkéntes munkával fákat, virágokat ültettek. Lobo­gó, kiolthatatlan láng képét idéz­te fel bennem az öreg kommu­nista alakja. Ifjúságának lángja ugyanolyan magasra tör, mint öt­ven évvel ezelőtt, amikor megin­dult a régmúlt esztendők rögös útján. Csak három kommunistáról ír­tam, a párt százezres seregeinek három sorkatonájáról. Egyszerű emberek, olyanok, mint a többi- De szívükben ott dobog a kom­munista eszmény, lelkükben ott hordozzák a lángot, mint száza­dunk minden igaz fia. Ők hatá­rozzák meg korunk tartalmát, lelkesedésük, szüntelen tenniaka­­rásuk korunk szépségének forrá­sa, életünk szépségének forrása. VelünkM SZÉPSÉG ■ nj- -r-.---------...... ■- - —i védett A béke a szocializmus hűséges szövetségese — hangsúlyozták a kommunista és munkáspártok moszk­vai értekezletének dokumentumai. S hogy ez mennyire igaz és mennyire így van, azt meggyőzően bizonyítja a szocialista tábor országainak külpoli­tikája. Bizonyítja ezt a szocialista or­szágoknak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésére irányuló lenini politikája s erről tanúskodik az a fáradhatatlan harc, amelyet a szocialista országok korunk legégetőbb nemzetközi kérdé­seinek pozitív megoldásáért folytatnak. Szerte a világon a békeszerető em­berek százmilliói lelkesedéssel fo­gadták és fogadják, támogatták és tá­mogatják a szocialista országok erő­feszítéseit a világbéke megvédésére és megszilárdítására,a békés egymás mel­lett élés érvényre juttatására.A szocialis­ta tábor országainak ezt a következe­tes békepolitikáját bizonyítja a Varsói barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási Szerződésben részt­vevő államok Politikai Tanácskozó Testületének üléséről kiadott közle­mény is. A közlemény újból leszögezi: a szocialista országok a jövőben is szilárdan folytatják a békés egymás mellett élés politikáját és bármely pil­lanatban hajlandók végrehajtani a legszélesebb körű intézkedéseket a vi­­lágbéke és a népek biztonságának megóvása érdekében. A moszkvai ülésről kiadott közle­mény ugyanakkor azt is kiemeli. Az agresszív körök továbbra is akadályo­­kat gördítenek a nemzetközi légkör javulásának útjába, szembe helyez­kednek a békeszerető államoknak a béke fenntartására és megszilárdító­sára irányuló erőfeszítéseivel. A NATO, a SEATO és más agresszív katonai csoportosulások imperialista tagálla­mai, semmibe véve a népek követelé­seit, folytatják a fegyverkezési haj­szát. Folytatják katonai előkészületei­ket, új katonai támaszpontokat igye­keznek létesíteni Európában és a világ más részein, növelik atom- és rakéta­fegyver készleteiket. Az imperialista államok a NATO-t negyedik atom­hatalommá alakítják át­ Az USA, Anglia és Franciaország segít­ségével gyors ütembe­­ folyik a revan­­sista nyugatnémet hadsereg felfegy­verzése nukleáris és rakétafegyverek­kel. Katonai támaszpontokat bocsáta­nak a hitlerista tábornokok parancs­noksága alatt álló Bundeswehr ren­delkezésére más országok területén-­­ egyes imperialista hatalmak bátorít­ják Adenauer kormányának hideghá­borús politikáját. Mindezek az akciók annál nagyobb veszélyt jelentenek Eu­rópa népeire, mivel Nyugat-Németor­­szág szüntelenül területi követeléseket támaszt más államokkal szemben, így Nyugat-Németország — mint a közle­mény is hangsúlyozza —, az európai háborús veszély legfőbb tűzfészkévé válik. Az agresszív imperialista körök ugyanakkor egyre gyakrabban folya­modnak közvetlen katonai erőhöz, s így próbálják elfojtani az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népek nem­zeti felszabadító mozgalmát. Erről ta­núskodnak kongói beavatkozásaik, az algériai, angolai, laoszi véres gaztet­teik és a Kubai Köztársaság elleni szüntelen provokációik. A Varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási Szerző­désben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Testületének üléséről ki­adott közlemény hangsúlyozza: „A Varsói Szerződés tagállamai nem ma­radhatnak közömbös szemlélői az im­perialista államok egyre fokozódó ka­tonai előkészületeinek- A szocialista államok nem szüntették be és nem is fogják beszüntetni erőfeszítéseiket az általános és teljes leszerelésért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Mindazonáltal tekintettel a nyugati hatalmak újabb katonai előkészületei nyomán létrejött helyzetre, a Varsói Szerződés tagállamai, sokoldalú esz­mecseréjük során, megegyeztek azok­ban az intézkedésekben, amelyek vég­rehajtását szükségesnek tartják védel­mi képességük további fokozása és a világbéke megerősítése érdekében.“ Mint a közlemény is hangsú­lyozza, a Varsói Szerződés tagálla­mainak akciói a Moszkvai Értekezlet ama megállapításaiból indulnak ki, hogy a szocialista világtábor, a nem­zetközi munkásosztály, a nemzeti fel­szabadító mozgalom, a háború ellen állást foglaló összes államok és az összes békeszerető erők közös erő­feszítéseivel megelőzhető a világ­háború. A közlemény leszögezi, hogy haladéktalanul fel kell számolni a má­sodik világháború maradványait azál­tal, hogy megkötik a békeszerződést a két német állammal. És ezzel kapcso­latban Nyugat-Berlint demilitarizált szabadvárossá kell nyilvánítani, hogy kioltsanak egy veszélyes háborús tűz­fészket Európa szívében. A Varsói Szerződésben résztvevő államok moszkvai üléséről kiadott közlemény ismételten bizonyítja, hogy a szocialista tábor országai aktív vé­delmezői a világbékének. A békéért folytatott nemes küzdelemnek hazánk is fontos tényezője. Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej elvtárs a Nagy Nemzetgyű­lés ülésszakán mondott beszédében hangsúlyozta: „Államunk külpolitikájá­nak alapja a megingathatatlan barát­ság és szövetség a Szovjetunióval, a szocialista tábor többi országával. A Román Népköztársaság, a többi szo­cialista országgal, az összes béke­szerető államokkal szoros egységben küzd a nemzetközi enyhülésért, az összes vitás kérdések megoldásáért tárgyalások útján, éberen munkálko­dik az agresszív imperialista körök békeellenes cselszövéseinek meghiú­sításán.“ A haladó emberiség szívvel-lélekkel támogatja a szocialista országok béke­politikáját, a nemzetközi légkör enyhí­téséért folytatott erőfeszítéseit. Ha­zánk dolgozó népe, akárcsak a szocia­lista tábor valamennyi dolgozója, békés építőmunkájával járul hozzá a tartós világbéke megteremtéséhez. A Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének moszkvai ülésé­ről kiadott nagyjelentőségű közle­mény a szocialista országok békepoli­tikájának újabb nagyjelentőségű ok­mánya. Világ proletárjai egyesüljetek) A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XV. évfolyam, 4175. sz. 4 oldal ára 20 báni 1961 április 1. szombat A brassói Esztergoművekben is a minőség áll a szocialista verseny homlokterében. Az üzem dolgozói mindent elkövetnek, hogy becsülettel teljesítsék a pártévforduló tiszteletére tett felajánlásaikat. — Képünkön: Simion Gross ifjúmunkás a kőolajipar számára készülő fogaskereket csiszol. Gondosan ügyel arra, hogy a gépéről lekerülő munkadarab kifo­gástalan mi­nőségű legyen. (Agerpres felvétel) TÁVIRAT GUADELOUPE KOMMUNISTA PARTJA II. KONGRESSZUSÁNAK Kedves elvtársak 1 A Román Munkáspárt Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi Guadeloupe Kommunista Pártja második kongresszusának és az összes Guadeloupe-i kommunisták­nak, további sikereket kíván a párt szervezeti és ideológiai megerősíté­sében a diadalmas marxi-leniai ta­nok alapján, a nép szabadságtörek­véseinek valóra váltásáért, a bé­kéért, a demokráciáért és a társa­dalmi haladásért vívott harcban. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Levelezőink jelentik a szántóföldekről ■ A Szilágysomlyó ,rajon! Nagyfalu kollektivistái a legjobb körülmények között vetették el a tavasziak mag­vait. Jól előkészített talajba került 30 hektáron a zab, 27 hektáron a­­tavaszi árpa, 33 hektáron a here, 10 hektáron pedig a napraforgó. Major Miklós kollektivista • A Maros rajoni székesi kollekti­visták elvetették ezidáig a tavaszi ár­pát, a tavaszbúzát és a 7 hektár zabot, valamint egy hektáron a mákot. Sor kerül e héten a cukorrépa vetésére, meg a dughagyma elültetésére is. Megkezdték a szőlő karózását és nyi­tását. Jánosi Dénes kollektivista • Jól halad a vetés a pávai (Kezdi rajon) kollektív gazdaságban is. An­nak ellenére, hogy ezen a vidéken ké­sőn tavaszodik, mégis már március 27-ig földbe került 10 hektáron a mák, 12 hektáron a zab, 5 hektáron az árpa. Hamarosan sor kerül a cukorrépa, va­­lamint a burgonya vetésére is. Az eddigi munkák során kitűntek lelkes igyekezetükkel Bende Lajos, Nagy János és Fazakas József kollektivisták. Lengyel Károly kollektivista • Az uzoni (Sepsi rajon) kollektív gazdaságban előreláthatóan április 10-ig befejezik a tavasziak vetését. Ezidáig 250 hektáron elsimították az őszi szántást, miközben 75 hektárra 150 mázsa műtrágyát szórtak. Ezen­kívül előkészítettek még 165 hektárt vetés­­alá, amiből 15 hektárt mákkal vetettek be. Nagy igyekezettel végzik a kollektivisták a legelő tisztítását is. Mostanáig 100 hektár legelőről takarí­tották el a tüskét, valamint a gazos növényeket Köpe Géza tisztviselő . Két traktor hasítja a barázdát a zsejki (Beszterce rajon) kollektív gazdaság határában. A szántás-vetés­sel párhuzamosan lelkes munka folyik a gyümölcsösben is. A 78 hektáros gyümölcsös minden táján elvégezték a tavaszi metszést és a permetezést. Ugyancsak kikarózták 17 hektáron a szőlőtőkéket. Most folyik a szőlő met­szése és kötözése. Magyarosi Márton kollektivista Brasláa­­ Új gyógynövényfeldolgozó központot helyeztek ü­zembe Brăilán nemrég ü­­zembe helyeztek egy új objektumot, ahol évenként több mint 200,0 tonna gyógynö­vényt fognak feldol­gozni.Az utóbbi évek­ben a fővárosban, va­lamint Temesváron, Kolozsváron, Nagyvá­radon, Románban és Botosaniban rendez­tek be ilyen gyógy­növényfeldolgozó köz­pontokat. Hazánk a világ leg­első gyógynövényter­mesztő országai közé tartozik. A gyógynö­vénytermesztésre szánt terület az utób­bi tíz esztendőben ke­reken tízszeresére nőtt. A nálunk ismert és nagy területen ter­mesztett 30 gyógynö­vényfajtából 70 féle gyógyszer, számos ki­vonat és tinktúra, illó­olaj, gyógytea stb. ké­szül. Ezeket a készít­ményeket, de magukat a gyógynövényeket is több mint 30 országba exportáljuk. A gyógynövényter­mesztés útján sok kol­lektív gazdaság je­lentős jövedelemre tesz szert. A grabáci (Bánát tartomány) és a kövendi (Kolozs tar­tomány) kollektív gaz­daságoknak például tavaly hektáronként 8000-12.000 lej jöve­delmet hozott. Hazautazott Moszkvából a Román Népköztársaság küldöttsége MOSZKVA. •­ Az Agerpres tudósí­tója jelenti: Péntek délben Moszkvá­ból elindult hazafelé a Román Nép­­köztársaság küldöttsége, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülé­sén. A küldöttség tagjai a következő elvtársak: Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP KB első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának el­nöke - a küldöttség vezetője ; Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke; Leontiri GálájaA hadseregtá­­bornok, a Fegyveres Írók­ minisztere ; Gheorghe Gaston Marin, az Állami Tervbizottság elnöke és Corneliu­ Ma­­nescu külügyminiszter. A moszkvai Kijev pályaudvaron a küldöttséget a következő elvtársak köszöntötték: Mihail Szuszlov, az SZKP KB Elnökségének tagja, az SZKP KB titkára; Vlagyimir Novikov, a Mi­nisztertanács alelnöke, az Állami Terv­­bizottság elnöke; Kiril Moszkalenko, a Szovjetunió marsallja, helyettes hon­védelmi miniszter; Nyikolaj Firjubin külügyminiszterhelyettes és Ivan Zse­­galin, a Szovjetunió bukaresti nagy­­követe. A küldöttséget úgyszintén kikísérte a pályaudvarra Nicolae Guina, a Román NK moszkvai nagykövete és a nagykövetség több tagja. A gyártmányok minőségi vizsgája (Tudósítónktól) A Román Munkás­párt Központi Bizottsága Irányelvei­nek megjelenése után figyelemre mél­tó javaslat hangzott el a szecseleváro­­si Electroprecizie villanymotorgyár élenjáró kommunista munkásai részé­ről: „A minőség megjavítása érdeké­ben állítsuk politechnikai vizsga elé üzemünk gyártmányait!“. A kezdemé­nyezésnek híre jutott. A villamossági felszerelések vizsgája után néhány nappal a brassói Vörös Partizán posz­tógyárban is megrendezték a termé­kek minőségi vizsgáját. Szövő- és fonónők, takácsmesterek, mérnökök, technikusok népes gyüleke­zete töltötte meg a posztógyár nagy­termét. Valamennyiük arckifejezése elárulta az izgatottságot. A szövetek fognak ugyan felsorakozni vizsgára, de jó vagy rossz feleletükért azokat illeti az osztályzat, akik a szövetet termelték. Voltaképpen a gyár dolgo­zói vizsgáznak most politechnikai tu­dásból. A piros vászonnal letakart hosszú asztal mellett ezúttal nemcsak az üze­mi vezető emberek ültek. Meghívták a vizsgabizottságba a fogyasztókat képviselő kereskedelmi szakértőket, sőt több olyan fogyasztót is, aki mos­tanában a Vörös Partizánban készült szövetből vett magának ruhára, kabát­ra való anyagot. A gyártmányok politechnikai vizs­gáztatásának célját ismertető rövid bevezetés után a bizottság elnöke egy­más után szólította ki felelni a külön­féle szövettípusokat, illetve a minő­ségükért elsősorban felelős műhely­főnököket. Szebbnél szebb kinézésű kelmék terültek szét a­ bizottság asz-Sokat ígérő kezdeményezés talán. Színük, mintájuk a tervezők jó ízlésére vallott, szövésük kikészítésük szakmai tudásra, lelkiismeretes minő­ségi munkára. Méltán megérdemelték az elsőrendű terméknek kijáró 10-es osztályzatot. Volt azonban a szövetségek közt nem egy, amely gyengén felelt a szi­gorú faggatásra. Egy sötétkék férfi­­ruha anyagról megállapították, hogy technológiája nem üti meg a mértéket: kikészítéskor túl hosszú ideig áll a préshengerek között, amitől csúnyáin kifényesedik, gyapjúja durva merev­séget kap. Több szövet fonási hibából eredő fabolyhosodott szállal, fészek­nek nevezett szövést hibával, szál­­hiánnyal vagy olajfoltta­l szennyezve állt vizsgára. Megint más anyagok gép- és egyéb technikai hibákról árul­kodtak. A vizsgabizottság elnöke, Radu Du­­mitru, mérnök nem elégedett meg azzal, hogy a vásárlók és a kereske­delem küldötteinek véleménye alapján politechnikából elégtelent írjon be a gyenge minőségű gyártmánynak. Meg­kérdezte az egybegyűltektől: mit le­hetne tenni a kifogásolt termékek mi­nősége megjavításaira ? Számos javas­lat hangzott el, ami azt bizonyította, hogy az üzem dolgozói felkészültek a szokatlan vizsgára. Nem mentséget kerestek a hibáikra, hanem jó előre gondolkoztak a hibákat kiküszöbölő technikai megoldásokon. Javasolták például, hogy a cérnázó gépek csövei közé szereljenek elválasztó lemezárét a fonoda technikusai; ezzel meg lehet akadályozni a szövési hibát okozó dupla szálak keletkezését. Több hozzá­szóló a technológiai eljárások olyan módosítását ajánlotta, ami fokozza a szövetek tartósságát­ és gyűrhetetlen­­ségét. Ezután pontokba foglalták azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyeket a legrövidebb időn belül életbe kell léptetni, ha azt­ akarják, hogy minden áru első osztályú minő­ségű legyen. Kényelmes lakások a kohászok részére A napokban harminchét vajda­hu­nyadi kohász költözött családjával új lakásokba, amelyeket az ottani építő­vállalat dolgozói egy hónappal a tervben előirányzott határidő előtt fe­jeztek be. A vajdahunyadi, új lakónegyed épí­tői év eleje óta mostanáig befejezték öt tömbház (141 lakás) építését. Az építők jelenleg 104 lakás befejező munkálatait végzik, úgyhogy ezeket a párt 40. évfordulójának tiszteletére átadhassák rendeltetésüknek. A katéna Viktória üzem dolgozói részére épülő új munkásvárosban az idén eddig 70 lakás készült el. Kollektivisták kirándulásai Krisána tartományból számos kollek­tivista tesz kirándulást azokra a helyek­­re, amelyekhez a párt harci múltja fű­ződik. Sokan megtekintik hazánk ipari létesítményeit és festői tájait. Csütör­tökön Szentanna, Sikló, Zerind és más Körös rajoni községekből számos kollek­tivista utazott el, hogy megtekintse a doftanai múzeumot, a bukaresti párt­történeti múzeumot stb. Ezekben a na­­pokban Körös rajonból a Carpati Tu­risztikai Hivatal révén további 430 kol­lektivista tesz kirándulást az ország kü­lönböző vidékeire. Kolozsvári művészek sikeres vendégszereplése Csehszlovákiában A kolozsvári Állami Magyar Opera több művésze — Ottrok Ferenc teno­rista, Rónai Antal karnagy, érdemes művészek és Trenka Éva szoprán éne­kesnő — nagy sikerrel vendégszerepelt Csehszlovákiában, Olmützben Róna An­tal a Carment vezényelte, amelyben Ottrok Ferenc lépett fe­­ Don José sze­repében. Trenka Éva a Traviata cím­szerepét énekelte. A kolozsvári művé­szek az operaelőadáson kívül egy kö­zös hangverseny keretében is felléptek. A csehszlovák közönség mind az ope­raelőadáson, mind­ a hangversenyen meleg szeretettel fogadta őket. Vízrebocsátották a második ezer tonnás dereglyét A pártévforduló tiszteletére in­dult szocialista versenyben újabb si­kert értek el az olténitai hajógyár dol­gozói. A kitűzött határidő előtt vízre­­bocsátottak egy 1000 tonnás dereg­lyét. Ez már a második ilyen hajó, amely ebben az évben készült. Száll a labda a tavaszi verefényben... Pillanatkép­et fővárosi Köztársasági Palota ter­eti

Next