Előre, 1961. április (15. évfolyam, 4175-4200. szám)

1961-04-01 / 4175. szám

r 1961. április 1., szombat ENSZ: A politikai bizottság ülése NEW YORK (Agerpres).­­Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága március 30-án ülést tartott. A napirenden a leszere­lés kérdése szerepelt­ A.A. Oro­­miko, a Szovjetunió külügymi­nisztere az ülésen az alábbi nyilatkozatot tette: Tekintettel az általános és teljes le­szerelés megoldásának sürgősségére, a Szovjetunió szükségesnek tartaná, hogy még a közgyűlés XV. üléssza­kán megegyezzenek a jövő leszerelési tárgyalások irányelveire és azon mun­kaszerv összetételére vonatkozólag, amelynek keretében ezek a tárgyalá­sok majd lefolynak. Szem előtt tartva azonban az USA kormányának azt az óhaját, hogy egyelőre halasszák el a leszerelés kér­désének lényegbeli megvizsgálását, minthogy a jelen pillanatban még nem készült fel a tárgyalásokra, a szovjet kormány nem szorgalmazza a leszerelés kérdésének a közgyűlés je­lenlegi ülésszakán történő megvizsgá­lását. A Szovjetunió ezzel kapcsolatban megegyezett az USA kormányával, hogy június-júliusban folytatják esz­mecseréjüket a leszereléssel és a tár­gyalások újrafelvételével kapcsolatban egy olyan szerv keretében, amelynek összetételét közösen állapítják meg. Arra nézve is megegyezés történt, hogy az elért eredményekről tájékoz­tatni fogják a közgyűlés XVI. ülés­szakát. Reméljük, hogy a Szovjetunió és az USA küldöttségei által közösen előter­jesztett határozattervezetet a közgyű­­lés egyhangúlag jóvá fogja hagyni — mondotta A­ A. Gromiko. A következő felszólaló Stevenson, az USA képviselője kijelentette, hogy az Egyesült Államok minden lehetőt meg akar tenni az emberiséget veszé­lyeztető fegyverkezési hajsza gyors és végleges megszüntetésére. Igyekszünk, mielőbb és olyan kö­rülmények között újra megkezdeni a tárgyalásokat, hogy azok eredmények­hez vezessenek, nem pedig újabb csa­lódásokhoz — mondotta. Stevenson a továbbiakban kijelentette, hogy az amerikai kormány részletesen meg­vizsgálja leszerelési politikáját és fo­­gadkozott, hogy kormánya július vé­géig készen áll majd megkezdeni eb­ben a kérdésben a tárgyalásokat, amelyeknek véleménye szerint örven­detes hatása lesz-Stevenson végül kifejezte reményét, hogy a bizottság összes tagjai helye­selni fogják a Szovjetunió és az USA küldöttségeinek közös határozatterve­zetét, amely előirányozza, hogy a le­szerelés kérdését és az ezzel kapcso­latos összes javaslatokat a közgyűlés XVI. ülésszakán vitassák meg. A Politikai Bizottság egyhangúlag elfogadta az előterjesztett határozat­tervezetet. Ezután Franciaország képviselője szólalt fel és kijelentette: Reméli, hogy a jövő leszerelési tárgyalások pozitív eredményekkel járnak. A Politikai Bizottság ezzel befejez­te munkálatait. A délafrikai hatóságok fajüldöző politikája ellen NEW YORK. Az Agerpres különtu­­dósítója jelenti: Az ENSZ különleges politikai bizottságának március 30-i délelőtti ülésén folytatták a Délafrikai Unió kormányának apartheidpolitiká­jából fakadó faji viszály kérdésének megvitatását. A vita során felszólaló nigériai kül­dött, figyelmeztette a Verwoerd kor­mánnyal szoros kapcsolatokat tartó nyugati hatalmakat, hogy nagy felelős­ség hárul rájuk a délafrikai kormány apartheid politikájáért. A faji megkü­lönböztetés politikáját el kell ítélni: kö­zépút itt nem létezik — mondotta Ni­géria megbízottja Az USA képviselője, a következő felszólaló, minthogy nem tudott nyíl­tan a Verwoerd-kormány védelmére kelni, magasztalni kezdte Hammar­­ekjöldnek a Délafrikai Unió kormányá­val folytatott tárgyalásait. Mint isme­retes, ezek a tárgyalások nem vezettek semmiféle pozitív eredményre, m­vel Hammarskjöld ezúttal is a kolonialis­­ták eszközének bizonyult. A Délafrikai Unió Egyesült Frontjának képviselője emlékiratot osztott szét a küldöttek kö­zött. Az összes délafrikai haladószelle­mű politikai pártokat és szervezeteket felölelő Front emlékirata hangsúlyozza,­­ hogy'a Hamrharskjöld és Verwoerd kö­zötti tárgyalásoknak nem volt semmi pozitív eredményük, sőt utána még bestiálisabb módon folytatták a színes­­bőrű lakosság üldözését. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy a Délafrikai Unió népe megelégelte az oven tárgyaláso­kat és az apartheid politika teljes fel­számolásához vezető erélyes lépéseket kíván. A különleges politikai bizottság dél­előtti ülésén felszólaltak még Norvégia, Ciprus, Kolumbia és más országok kül­döttei, s erélyesen elítélték a Délafri­kai Unió kormányának faji megkülön­böztetési politikáját. „A világszervezet ne a kongói árul­ókkal, hanem a törvényes kormánnyal működjék együtt" NEW YORK (Agerpres).­­ Az ENSZ-közgyűlés március 30-i délutá­ni plenáris ülésén folytatták a kongói kérdés vitáját. Tarabanov, az elsőként felszólaló bolgár küldött lerántotta a leplet az úgynevezett kongói „ENSZ- művelet“-ről. A belga gyarmatosítók Kongóból való visszavonásáról szóló határozatot nem teljesítették — mon­dotta. — Sőt, ellenkezőleg, a belga gyarmatosítók, ügynökeik — Chombe, Kaionzsi, Mobutu és Kaszavubu — segítségével valóra váltják az or­szág széttagolását. Az ENSZ-szervek oltalma alatt politikai bűncselekedete­­ket követnek el Kongóban. Gyalázatos módon meggyilkolták Lumumba mi­niszterelnököt és harcostársait. A bel­­gár küldött határozottan elítélte az úgynevezett tananarivel értekezletet — a kongói nép árulóinak gyűlését­­- és nyomatékosan követelte, hogy az ENSZ ne a Chombe és Mobutu féle árulók­kal, hanem a Gizenga vezette törvé­nyes kongói kormánnyal működjön együtt. A Gizenga-kormány — mon­dotta — Kongó egyetlen törvényes kormánya, amely valóban az ország egységéért és függetlenségéért harcol. A Malgas Köztársaság, Japán, Li­béria és Irán képviselői ezután általá­ban hangoztatták, meg kell adni a lehetőséget a kongói népnek, hogy maga oldja meg problémáit. A Malgas Köztársaság képviselője követelte, hogy ne avatkozzanak be Kongó bel­­ügyeibe, de nem mondta meg, hogy kire céloz. Japán képviselője kijelen­tette, hogy kormányát „komolyan nyugtalanítja a kongói veszélyes hely­zet"“. Ezzel szemben támogatta a „kongói műveletet" és az úgynevezett békéltető bizottság tevékenységét. A közgyűlés következő plenáris ülését április 3-ra tűzték ki. Az adminisztratív és költségvetési bizottság munkálatai NEW YORK (Agerpres) - A NATO- tagállamok, amelyek az ENSZ-t gyar­matosító politikájuk eszközévé hasz­nálják fel, igyekeznek a kongói úgy­nevezett „ENSZ-műveletek’ költségeit az ENSZ-tagállamokra áthárítani. A világszervezet titkársága az ENSZ- közgyűlés adminisztratív és költségve­tési bizottsága elé terjesztette jelenté­sét, amelyben javasolja, hogy ebben az évben 135 millió dollárt fordítsanak erre a célra. Ez az összeg több mint kétszeresen meghaladja a világszerve­zet évi költségvetését. Venezuela küldötte a 19 latin-ameri­kai ország nevében kijelentette, hogy a pénzügyi terhek legnagyobb részét a közvetlenül érdekelt országoknak kell viselniük. Csehszlovákia megbízottja rámuta­tott, hogy a bizottságnak nincs fel­hatalmazása megvizsgálni ezt a Biz­tonsági Tanács hatáskörébe tartozó kérdést. Az USA küldötte kijelentette, hogy kormánya hajlandó a kongói „ENSZ- művelet“ céljaira nagyobb összeget be­fizetni, mint amennyi az USA-t megil­letné az ENSZ-költségvetéshez való hozzájárulási kvótája alapján. A. A. Roscsin, a Szovjetunió képvi­selője az ülésen elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az ENSZ-Alapok­­mány előírásai értelmében a kongói „ENSZ-műveletekkel” kapcsolatos kér­dések kizárólag a Biztonsági Tanács hatáskörébe tartoznak. A szovjet küldött számos példával bizonyította, hogy a kongói „ENSZ- műveleteket“ a kongói és az összes af­rikai népek rovására hajtják végre. Beszélt arról a nyomásról, amelyet a NATO-országok képviselői a kongói ENSZ - apparátusban gyakorolnak s rámutatott: nagyrészt ez okozta azt, hogy az ENSZ nem teljesítette kongói feladatait. Kijelentette: mind­ezen tények miatt a Szovjetunió lehe­tetlennek tartja, hogy részt vállaljon a kongói ENSZ-csapat­ok fenntartásával járó költségekből. A­iután az ENSZ-titkárságnak a kongói ,,ENSZ-művelet“ pénzellátására vonatkozó meghatalmazása március 31-én lejár, a bizottság 38 szavazattal 9 ellenszavazat és 23 tartózkodás el­lenében megszavazta azt az indiai ha­­tározati javaslatot, amely előirányozza e felhatalmazás április 21-ig való meg­hosszabbítását. A. A. Gromiko ebédet adott Cyrus Eaton tiszteletére NEW YORK­ (Agerpres) — TASZSZ: A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere, az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán részvevő szovjet küldöttség vezetője, március 30-án ebédet adott Cyrus Eaton amerikai nagyiparos és közéleti személyiség, valamint felesége tiszteletére. A meleg baráti légkörben lefolyt ebéden jelen volt V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ megbí­zottja feleségével együtt. Az afrikai népek egységéért, a kolonializmus ellen! A kairói értekezlet határozatai KAIRO (Agerpres).­­ Az afrikai népek harmadik érte­kezlete március 30-án este tartotta záróülését. Az értekezlet részvevői egyhangúlag elfogadták az öt bizottság által ki­dolgozott határozati javaslatokat és ajánlásokat. A függő területek felszabadításának kérdéséről szóló ha­tározatban az értekezlet köszönti Algéria, Angola, Basuto­­föld, Becsuánaföld, Francia-Szomália, Kenya, Mozambik, Nyaszaföld, Észak-Rhodésia, Portugál-Guinea, Ruanda Urundi, Dél-Rhodesia, Délnyugat-Afrika, Swaziföld, Uganda, Zanzibár és más gyarmati és függő területek hős harcosait és népeit, akik a döntő csatát vívják az imperia­lizmus és a kolonializmus ellen. „Az értekezlet részvevői — mutat rá a határozat­­—, abban a meggyőződésben, hogy a független afrikai országoknak létfontosságú szerepet kell betölteniük az imperializmus és a kolonializmus végleges felszámolásában, üdvözlik az afri­kai felszabadítási alap létrehozására vonatkozó javaslatot, valamint az afrikai független országoknak azt az óhaját, hogy hozzájáruljanak ehhez az alaphoz.“ Az értekezlet ezzel kapcsolatban jóváhagyta azt az ajánlást, hogy az alap kezelése céljából összafrikai bizott­ságot létesítsenek. Az ajánlás értelmében a bizottságban minden egyes afrikai független ország és a felszabadulá­sért és önrendelkezésért harcoló valamennyi függő terület részt vesz egy-egy képviselővel. Az értekezlet részvevői felszólítják a világ összes sza­badságszerető népeit, hogy keményen ítéljék el az anpe­­rial­izmust Az értekezlet támogatta az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormányának azt a kezdeményezését, hogy tárgyaláso­kat folytasson a francia kormánnyal, az algériai nép harci célkitűzésének, az önrendelkezés elvének valóra váltása érdekében. Nagy veszélyt jelent nemcsak az afrikai orszá­gok függetlenségére, hanem a világbékére is a francia gyar­matosítóknak az a szándéka, hogy a Szaharát kiszakítsák az algériai területből és bevonják az úgynevezett Francia Közösségbe — mutat rá a határozat. Az értekezlet részvevői felhívják az afrikai országokat, hogy nyújtsanak fokozott politikai, diplomáciai és anyagi támogatást az algériai nép­nek s ezáltal tegyék számára lehetővé, hogy kivívja függet­lenségét és nemzeti területe szuverenitását. A kongói kérdésben hozott határozatában az értekezlet mélységes felháborodását fejezi ki Patrice Lumumbának, a Kongói Köztársaság törvényes kormánya miniszterelnöké­nek és az afrikai népek értekezlete állandó titkársága vezető bizottsága tagjának alávaló meggyilkolása miatt. Az értekezlet részvevői „a bábsöpredék gyülekezetének“ nevezték a tananarivei értekezletet. E söpredék segítségé­vel az imperialista hatalmak továbbra is alkalmazni akarják a függő országokkal szemben az „oszd meg és uralkodj“ módszerét. Az értekezlet részvevői határozatukban hang­súlyozzák, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét közvet­len felelősség terheli a kongói eseményekért és a kongói helyzet jelentős rosszabbodásáért Az értekezlet követeli, hogy haladéktalanul teljesítsék a Biztonsági Tanács kongói határozatát, szüntessék meg az imperialista hatalmak beavatkozását és vonják ki Kongó­ból az ottani bábkormányzók szolgálatában álló összes belgákat, franciákat, angolokat és nyugatnémeteket. A kongói parlament tevékenysége újrafelvételének szük­ségességét hangsúlyozva, az értekezlet az alábbiakat jelenti ki: „Az egységes Kongói Köztársaság egyedüli törvényes kormánya az Antoine Gizenga vezette kormány. Az érte­kezlet felhívja az összes afrikai országokat, hogy ismerjék el ezt a kormányt és vegyék fel vele a tényleges diplomá­ciai kapcsolatokat.“ Az értekezlet elítéli az ENSZ-főtitkár szerepét a kongói helyzet elmérgesedésében és követeli Hammarskjöld levál­tását tisztségéből, mivel „másokkal együtt szintén felelős Lumumba meggyilkolásáért." A határozat követeli, hogy az ENSZ tegyen azonnali in­tézkedéseket a törvényes kormány ellenőrzése alatt levő tartományok normális élelmiszerellátásának biztosítására. Az értekezlet részvevői felhívták a Kongóval szomszédos államokat, könnyítsék meg a kongói lakosságnak segély­ként küldött élelmiszerek és gyógyszerek átszállítását terü­letükön. Az értekezlet felhívja az afrikai országok népeit, hogy nyújtsanak segítséget a felszabadulásáért és országa területi egységéért harcoló kongói népnek. Az Angolával kapcsolatos határozatban az értekezlet részvevői felhívják az afrikai és ázsiai országokat, harcolja­nak azért, hogy Portugália tartsa tiszteletben Angolában a gyarmati országok és népek függetlenségének megadá­sára vonatkozó ENSZ-nyilatkozatot. „Az értekezlet — mutat rá a határozat — amiatti fel­háborodásában, hogy a reakciós erők megtorló intézkedései következtében február 5-én 3000 angolai lakost gyilkoltak le Luandában, február 5-ét a kegyetlen portugál gyarmati rendszer ellen harcoló népekkel való szolidaritás napjának nyilvánítja." Az értekezlet elítélte az angol hatóságokat, mert meg­­tagadták Dzsomo Kenvattának, a kenyai nép nemzeti fel­szabadító mozgalma vezetőjének szabadon bocsátását. El­ítélte továbbá a kenyai katonai támaszpontok létesítését, ami „agresszív és ellenséges cselekedet Afrika területén, a hidegháború fokozására.“ Az értekezlet részvevői keményen elítélték a Délafrikai Unió kormányának faji megkülönböztető politikáját és kö­vetelték, hogy az ázsiai és afrikai országok harcoljanak a Délafrikai Uniónak az ENSZ-ből való kizárásáért. Az újkolonializmus kérdésével kapcsolatos határozatában az értekezlet rámutat, hogy az afrikai országokra óriási veszélyt jelentenek azok az új formák, amelyekkel az im­perialista országok politikai, gazdasági, társadalmi, katonai és más téren megvalósítják uralmukat a fiatal afrikai füg­getlen államok felett. A neokolonializmus megnyil­vulá­­sának példái fellelhetők jelenleg Kongóban, az úgynevezett Francia Közösségben, a Rhodesiai és Nyaszaföldi Állam­­szövetségben és más országokban — mutat rá a határozat. Az értekezlet gazdasági és más kérdésekben is több ha­tározatot hozott, amelyeknek célja erősíteni az afrikai országok és népek szolidaritását a gyarmati rendszernek az afrikai földrészen történő felszámolásáért folyó harcban. ELŐRE A Béke Világtanács ülésszakának dokumentumai DELHI (A­cipres) A Béke Világta** nics ülésszaka számos határozatot fo­gadott el a jelenlegi nemzetközi hely­zet égető kérdéseit illetően. A nemzeti függetlenségről és a gyar­mati rendszer felszámolásáról szóló ha­tározat egyebek között hangsúlyozza, hogy korunk legfontosabb eseménye a gyarmati rendszer összeomlása a nem­zeti felszabadító mozgalom csapásai alatt. Az imperialista fosztogatás és ura­lom új és rafinált formákat öltött — hangzik a határozat. — Az amerikai imperializmus katonai tömböknek ren­deli alá az országokat, katonai támasz­pontokat létesít és támogatja az ellen­­forradalmi diktatúrákat; katonai „segít­séget" nyújt, amely lehetővé teszi az állandó beavatkozást a „megsegített" országok belügyeibe. gazdasági „segít­séget" ajánl fel, amely korlátozza az ipar és a kereskedelem szabad fejlődé­sét, így tehát az amerikai imperializ­mus különféle eszközökkel mindenek­előtt aláaknázza a népek szuverenitását, politikai szempontból maga alá rendeli ezeket az országokat, felszámolja füg­getlenségüket és veszélyezteti bizton­ságukat. Minden országnak elvitathatatlan jo­ga van a teljes függetlenségre, a szu­­verenitás gyakorlására, gazdasági és politikai rendszerének szabad megvá­lasztására — hangsúlyozza a határozat, majd leszögezi: Nem lehet tartós a béke, a népek közötti barátság pedig nem biztosítható a gyarmati rendszer összes formáinak teljes, feltétel nélküli és sürgős felszámolása nélkül. A leszerelés kérdésében hozott hatá­rozat kidomborítja, hogy általános és teljes leszerelés nélkül nem lehet va­lóban szavatolni a békét s ezért a le­hető legrövidebb időn belül újabb tár­gyalásokat kell kezdeni a leszerelési kérdés megoldásáért. A Béke Világta­nács ünnepélyes felhívással fordul a világ valamennyi emberéhez, hogy harcoljon a leszerelésért, a nemzetközi együttműködésért és a békés egymás mellett élésért a háborúktól mentes vi­lágban. A Kongóra vonatkozó határozatban a Béke Világtanács követeli az Antoine Gizenga vezette törvényes központi kor­mány elismerését és támogatását, Mo­butu, Chombe és Kalondzsi bandáinak lefegyverzését, az összes belga és más idegen csapatok azonnali visszavonását, továbbá az összes ENSZ-csapatok visz­szavonását, amennyiben nem képesek haladéktalanul eleget tenni a fenti kö­veteléseknek. A Laoszra vonatkozó­ határozatban a Béke Világtanács leszögezi, hogy azon­nal véget kell vetni az amerikai impe­rialisták és ügynökeik beavatkozásának és haladéktalanul vissza kell vonni az összes idegen intervencionista csapato­kat, továbbá meg kell szüntetni a Fúrni Noszavan—Boun Oum klikknek nyúj­tott katonai és pénzügyi segítséget. A laoszi béke helyreállítása céljából a Béke Világtanács nemzetközi értekezlet összehívását javasolja. A Kubára vonatkozó határozat hang­súlyozza, hogy a nemzetközi szolidari­tás és a kubai nép akciói együttesen elháríthatják az ország elleni agressziót és biztosíthatják Kuba függetlenségének megóvását. A Béke Világtanács felhívja az összes békeharcosokat, hogy 1961 július 19 és 26 között — a kubai for­radalom évfordulójának hetében — szervezzenek akciókat a kubai néppel való szolidaritás kinyilvánítására. Az algériai kérdésre vonatkozó hatá­rozat rámutat, hogy Franciaország és az egész világ békeszerető erőinek még erősebb befolyást kell gyakorolniuk a francia vezető körökre, hogy siker ko­ronázza az algériai béke érdekében tervezett tárgyalásokat. A Koreára, Vietnamra és Indonéziára vonatkozó határozat követeli, hogy sür­gősen vessenek véget az imperialista beavatkozásnak ezen országok belügyei­be. Ezeknek az országoknak a nemzet­közi egyezmények alapján és népeik kívánsága szerint kell újra egyesülniük. Az ülésszak részvevői felháborodásu­kat fejezték ki afölött, hogy Kongóban, Görögországban, Jordániában, Spanyol­­országban, az Egyesült Arab Köztársa­ságban, Nyugat-Németországban és szá­mos más országban az emberek ezreit üldözik, mert harcolnak a békéért és a szabadságért. Az ezzel kapcsolatos ha­tározat követeli e helyzet megszünte­tését és a börtönben sínylődő hazafiak szabadon bocsátását. Az ülésszak részvevői követelték: vessenek véget a csangkaisekista bandák burmas területről végrehajtott akcióinak és annak, hogy az USA, Franciaország, Belgium, Anglia és Portugália az Af­rikában birtokolt katonai támaszpontok felhasználásával nyomást gyakoroljanak a Mali Köztársaságra és a Guineai Köz­társaságra. \ francia ulfraScolonialisfált újal»b büntette Meggyilkolták Evian polgármesterét — GENF (Agerpres). — Március 31-én hajnalban Evian kis francia üdülőhelyen, ahol április 7-én meg­­kezdődnek a francia-algériai tárgya­lások, hatalmas robbanás történt. A város polgármesterének lakásán idő­zített bombáikat helyezték­­ el. A rob­banás következtében meghalt Camille Blanc Evian polgármestere, felesége pedig súlyosan megsebesült. A me­rénylet tettesei ismeretlenek. A Reuter hírügynökség jelentése szerint nyomban, miután Eviant jelöl­ték ki a francia és az algériai kor­mány közötti tárgyalások színhelyéül. Blanc számos fenyegető levelet ka­pott az algériai és franciaországi ultrakolonialista elemektől. A Reuter hírügynökség megemlíti, hogy az el­ső ilyen levél, amelyet Blanc kapott, orani postabélyegzőt viselt. A levelek többségét „Francia Algéria“ aláírással látták el. Az eviani polgármester meggyilko­lását kapcsolatba hozzák a reakció­sok egyéb durva kirohanásaival, ame­lyek az utóbbi két hétben Franciaor­szágban és Algériában egyaránt el­­szaporodtak. Ezek során bombákat dobtak egyes politikai és társadalmi személyek lakásába, ,a Francia Kom­munista Párt és más haladó szerve­zetek székházaira. Mindez ékesszó­lóan bizonyítja, hogy az ultrakolonia­­lista elemek veszett dühvel tekinte­nek az algériai kérdés esetleges meg­oldása elé. PÁRIZS (Agerpres) Louis Joxe algériai ügyekkel foglalkozó mi­niszter, március 31-én nyilatko­zatot tett, amely egyáltalán nem kedvez az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának képviselői­­vel rövidesen megkezdődő algériai béketárgy Másoknak­ Joxe, akit a tárgyalásokon rész­vevő francia küldöttség vezetőjévé neveztek ki, kifejtette, hogy nem­csak az algériai kormány képvise­­lőivel fog tárgyalásokat folytatni, hanem az „Algériai Nemzeti Moz­galom" franciaba­rát szervezet kép­viselőivel is. Ezt a nyilatkozatot több más ha­­sonló manőver előzte meg, ami ar­ra mutat, hogy a francia vezető kö­rök nem óhajtanak őszinte tárgya­­lásokat folytatni az igazi képviselőivel. algériai nép Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának nyilatkozata TUNISZ. (Agerpres.)­­ Tuniszban március 31-én nyilvánosságra hozták az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyának következő nyilatkozatát: „Louis Joxe algériai ügyekkel foglalkozó fran­cia miniszternek a két hivatalos közle­mény közzététele után elhangzott orani nyilatkozata a kolonializmus lakásaival való tárgyalásokról, ismét kérdésessé te­szi az április 7-én Evianban megkez­dendő tárgyalásokat. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya újból kinyilvánítja óhaját, hogy minél előbb megkezdődjenek és békéhez vezessenek a tárgyalások. Az ideiglenes kormány emlékeztet arra, miszerint a francia kormány — a va­lóságos helyzetet figyelmen kívül hagy­va — csaknem 7 éven át számos kísér­letet tett, hogy Algériában mesterséges politikai erőket hozzon létre és zavart keltsen. Ezek a kísérletek azonban csak a háború kitolódásához vezettek. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya már közölte álláspontját a francia kormánnyal és hangsúlyozni kí­vánja, hogy ez utóbbi kormány a fi­­gyelmeztetések ellenére makacsul ki­tart a békével ellentétes politikája mel­lett. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya sajnálatát fejezi ki a francia kormány e magatartásával kapcsolat­ban egy olyan pillanatban, amidőn Franciaországban és az egész világon reménykedni kezdtek az algériai hábo­rú megszűnésében." A Magyar Népköztársaság életéből két évvel ezelőtt a brnoi ipari vásáron a magyar pavilon­ban egyebek között kiállították egy au­tomata szerszámgép makettjét is. A vil­lanymotorok állóré­­szeinek megmunkálá­sára szánt automata gépsor terve volt ez. A gép azóta elké­­szült és szerelése most folyik Csepelen. A 12 gépből álló sor ütemesen végez egy­szerre egy vagy több műveletet. A 12 mé­ter hosszú, 55—60 tonna súlyú automa­ta a motorok nagy­­ságától függően 42 másodperc és 2 és fél perc között vál­takozó idő alatt mun­kálja meg az állóré­szeket, s mindössze három munkás ügyel fel a műveletekre. A magyar mérnö­kök kidolgozták a terveit egy újabb komplex automata gépnek, amelyet szin­­­tén villanymotor al­katrészek megmun­kálására alkalmaz­nak majd. Ezt a gé­pet egyetl­en munkás fogja kezelni A szegedi kész­ru­hagyárban kiállítás nyílt. A kiállítás azo­kat az újításokat szemlélteti, amelye­­ket az idén alkal­maznak a termelés­ben. A kiállítás egyik legérdekesebb tárgya egy fotocella­berendezéssel műkö­dő elektronikus var­rógép. A gépkezelő­nek nincs más dolga, mint 100 darabos csomagokba gyűjteni a ruhák különböző részeit. Ezután meg­nyom egy gombot és a ruhadarabok — a fotocellás irányító berendezés segítségé­vel — a szükséges sorrendben a gépbe kerülnek, amely meg­varrja őket. Ha a gép véletlen elvét egy munkafolyamatot, a­­zonnnal működésbe lép egy másik foto­cella, s a gép kijavít­ja a hibát. Ha a cér­na elszakad, egy „elektronikus őr" megállítja a gépet. A budapesti Goldberger textil művek gyűrűsfonodája Siemiheg...­ ­­­­uszonkilenc esztendővel eze­­lőtt történt. Mrs. Arthur Terry önkéntes „jótékony-egyesületi“ hölgyként teljesített szolgálatot New York­ban, egy segélyhelyen, ahova ezré­vel tódultak a támogatásra váró munkanélküliek. Mrs. Terry lel­kiismeretesen látta el teendőjét, ami abból állt, hogy a rászoru­lóknak, ha nem is segélyt, de legalább egy kérdőívet adott. Számtalan kitöltendő kérdéssel, mert — mit lehet tudni — eset­leg segélyre érdemtelenek is be­furakodhatnak a sorba, és talán csak passzióból járják meg az amerikai nincstelenségnek ezt a kálváriáját. Amint mondottuk, Mrs. Terry szorgalmasan osztogatta a kérdő­íveket. És egy darab idő múlva különös megfigyelést tett. A munkanélküliek javarésze a szo­kottnál közelebb emelte szemé­hez az ívet, és akadtak olyanok is, akik még úgy sem tudták el­olvasni. Szemüvegre szoruló em­berek voltak, akik ezt a fény­űzést nem engedhették meg ma­guknak. Ekkor támadt Mrs. Tenrynek az a bizonyos zseniális ötlete.Ha már az USA-ban a munkanélküliséget nem lehet megszüntetni, ha a se­gélyre szorulókat sem lehet a kívánalmaknak megfelelően istá­­polni, legalább azt az ívet­ olvas­sák el tisztességesen. És Mrs. Terry egy percig sem habozott tovább, hanem megalapította a világ nincstelenjeinek szemüveg­­ellátó központját. Hirdetéseket tett közzé, nagy mennyiségben gyűjtötte össze a tehetősebb em­berek elhasznált szemüvegeit, osztályozta és szétküldte őket a szélrózsa minden irányába. Hadd olvassák a nyomorgók zavartala­nul azokat a kérdőíveket. Huszonkilenc esztendő telt el azóta, és amint egy nyugati ké­peslapból értesülünk, Mrs. Terry intézménye eleddig nem keve- ■ sebb, mint 225.000 pápaszemet gyűjtött össze, és osztott szét Remek fényképeket is láttunk az akcióról. Az egyiken maga Mrs Arthur Terry trónol egy szemü­vegekkel megrakott asztal felett. A másikon egy férfi tárolja üres benzines hordóba okulárék szá­zait. A harmadik képen orvos nyújtja át valahol a gyarmato­kon egy rongyos öreg bennszülött­nek az emberbaráti pápaszemet. Hogy a szemüveg finom mű­szer, és hogy a dioptria-egyenlőt­­lenség meg a tengely elf­erdülés a lehető legprecízebb optikai mun­kát igényli — ilyen kicsiségek­kel nem törődik az amerikai hölgy. Ha a dolog csak körülbe­lül stimmel, az már fél nyereség. És ráadásul milyen humánus, milyen felemelő célokat szolgál az intézmény ! Attól tartunk viszont, hogy a külvárosokba és a gyarmatokra szerteküldözgetett nagyúri pápa­szemekkel sem fognak másként látni Mrs. Terry istápoltjai. A tőkés világ ezeken a lencséken keresztül is az embertelen ki­zsákmányolás dzsungelének lát­szik majd , amelyet csak visz­­szataszítóbbá tesz az efféle nagy­üzemű álhumanizmus. MAJTÉNYI ERIK A KGST építésügyi bizottságának ülése BERLIN. (Agerpres.) — Berlinben megtartotta rendes ülését a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának építésügyi állandó bizottsága. A bizottság munkálatain részt vet­tek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa összes tagállamainak képvi­selői, valamint a Kínai Népköztár­saság és a Mongol Népköztársaság megfigyelői. A bizottság elemezte a KGST tag­államai erőfeszítéseinek összehango­lása érdekében kifejtett tevékenysé­get az illető országok építkezési terv­feladatainak megoldására. A bizottság megvizsgálta az állat­tenyésztő gazdaságok típusterveinek bevezetését a mezőgazdasági építke­zések gyakorlatába. E terveket az állat- és baromfitartás fejlett tech­nológiájának figyelembevételével állítják össze. A bizottság intézkedé­seket állapított meg az e területen való további együttműködésre. Megvizsgálták és jóváhagyták a jelentést az építőanyagipar és előregyártott elemek iparának fő szektoraiban szükséges felszerelésről az 1965-ig terjedő időszakban, vala­mint a tevékenységi terület techni­kai fejlődésének irányáról. A bizottság jelentést hagyott jóvá, a vasbetonból és előfeszített vasbe­,­tonból előregyártott elemek terme­lésének fejlesztéséről és szélesebb­­körű felhasználásáról. Megvizsgálták és jóváhagyták az új építkezési technika bevezetése gazdasági hatékonyságának egységes becslési módszere, az árak alakulá­sára és a költségelőirányzati normák­ra, valamint az építkezési szerveze­tek anyagi ösztönzésére vonatkozó dokumentumokat. Megvizsgálták az építkezések táv­lati fejlődésével kapcsolatos jövőbeli együttműködésre irányuló intézke-­­déseket, valamint azokat, amelyek a tagállamok ilyen irányú gazdasági és műszaki- tudományos együttmű­ködésére vonatkoznak az illető idő­szakban. A bizottság jóváhagyta azt a ter­vet, amely kijelöli 1965-ig terjedő tevékenységének fő irányát és meg­vizsgálta a tagállamok között az építkezés terén fennálló sokoldalú együttműködés formái és módszerei jövőbeli megjavításának kérdéseit. A KGST építkezési állandó bizott­ságának ülése a barátság, a testvéri együttműködés és a teljes kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Fokozódó kubaellenes tevékenység az USA-ban NEW YORK (Agerpres). — Az USA-ban az Utóbbi időben fokozódott a kubaellenes tevékenység. Az Egye­sült Államokban menedékre és támo­gatásra lett ellenforradalmári elemek egyre lázasabban készülnek a Kuba elleni támadásra. Amint a Diario de Nueva York című spanyol lap közli, egyre fokozottabb mértékben folynak a verbuválások a korszerű fegyverzet­tel felszerelt katonai alakulatokba. Ezekkel az elemekkel katonai szakem­berek ismertetik „a partizánháború tit­kait“. Másrészt az amerikai sajtó folytatja a Kuba elleni rágalomhadjáratot. A A Principios argentin Jan „így készítik elő az agressziót“ című cikkében le­rántja a leplet e rágalomhadjárat igazi céljairól. Az amerikai sajtóban az ál­lítólagos „kubai véres harcokról“ kö­zölt hírek — hangsúlyozza a lap — nem egyebek koholmánynál, amellyel az Egyesült Államok igazolni igyek­szik a kubai ellenforradalmároknak nyújtott segítséget. Csoportkép az USA-ban alakult „kubai kormányról“ (Nic. Nicolaescu rajza) 3

Next