Előre, 1961. július (15. évfolyam, 4252-4277. szám)
1961-07-01 / 4252. szám
2 Egy tapasztalatcsere és tanulságai ÉRTÉKES, Jól sikerült tapasztalatcsere zajlott le néhány nappal ezelőtt a Visó rajoni Majszin községben. Részt vett a tapasztalatcserén Ioan Sirbu elvtárs, a rajoni pártszervezet első titkára, Vasile Iusco elvtárs, a rajoni néptanács végrehajtó bizottsága elnöke, a rajoni végrehajtó bizottság tagjai, a néptanácsok osztályvezetői, a községi néptanácsok elnökei és titkárai. A napirenden szervezési és tervezési kérdések szerepeltek. A beszámolót a Majszin községi néptanács végrehajtó bizottsága tartotta. S ezt követően a tapasztalatcsere részvevői a helyszínen tanulmányozták a beszámolóban felvetett kérdések megoldásának módját, megtekintették a kultúrotthont, az orvosi rendelőt és az iskolát, számba vették a képviselők és a lakosság szorgalmas munkája nyomán született megvalósításokat A tapasztalatcsere részvevőinek volt mit tanulniuk.A község egész arculata — az építkezések, a faluszépítés stb. — mind azt mutatja, hogy a majszimi néptanács a pártszervezet támogatásával széleskörű tevékenységet fejt ki, a lakosságot eredményesen bevonja a társadalmi munkába. HOGYAN nétz ki ez a gyakorlatijág? A végrehajtó bizottság konkrét — az időpontot és a felelős személyeket is meghatározó — munkaterv alapján fejti ki tevékenységét. Üléseit s a havonta megtartott ülésszakokat jól megszervezik. A képviselők az ülésszakok előtt mindig találkoznak a választókkal, megbeszélik a napirendi kérdéseket, az ülésszak után pedig ismertetik a határozatokat s együttesen állapítják meg, milyen intézkedésekre van szükség azok végrehajtásához. Ily módon Vasi Tomoiaga, Toader Tomoioaga Chiper, Vasile Hojda és más képviselők nagy mértékben elősegítik, hogy a néptanács idejében és hatékonyan oldja meg a felmerült problémákat. Jó módszernek bizonyult az is, hogy minden ülésszak előtt az alapos előkészítés érdekében munkaközösséget alakítanak azokból a képviselőkből, akik jól ismerik az illető kérdéseket. Az ülésszakon pedig a végrehajtó bizottság titkára jelentést terjeszt elő arról, miképpen teljesítették az előző ülésszak határozatait. A KÖZSÉGI NÉPTANÁCS 45 képviselőjéből alakult öt állandó bizottság szintén jó munkát végzett. Az állandó bizottságok hasznos kérdések megoldását kezdeményezték s megfelelő ellenőrzést gyakoroltak. Az egészségügyi és népjóléti állandó bizottság például az egyik ellenőrzést követően ajánlotta, hogy hozzák rendbe a községi fürdőt, és helyezzék üzemképes állapotba az orvosi rendelő röntgenkészülékét. A végrehajtó bizottság megvalósította a javaslatokat. A költségvetési és pénzügyi állandó bizottság munkája nyomán június elsejéig befolyt a legelőkért járó egész évi illeték, az oktatás- és kulturális állandó bizottság pedig 55 olvasókört szervezett, (a falusi könyvtárnak 607 állandó olvasója van, több Néptanácsaink életéből falusi lakos saját könyvtárat rendezett be, a kultúrotthonban 80 személyes énekkar működik (négy szólamra), a színjátszó együttes pedig nagy sikerű előadásokat tart.) EREDMÉNYESNEK bizonyult az a módszer is, hogy az állandó bizottságok keretében egy-egy kérdés megoldására 2—3 képviselőből és az aktíva 2—3 tagjából munkaközösségeket alakítanak. A végrehajtó bizottság elnöke rendszeresen tájékoztatja az állandó bizottságok vezetőit az időszerű feladatokról, nyomon kíséri az állandó bizottságok munkáját, és szükség esetén segítséget nyújt a nehezebb problémák megoldásához. A 45 honpolgári bizottság — amelyben a község 225 lakosa tevékenykedik — igen fontos szerepet tölt be a községfelesztési feladatok megoldásában. A Toader Coman Damian képviselő vezetésével tevékenykedő 15. számú választókerületi hán polgári bizottság például nemrégiben egyetlen napon 60 embert mozgósított a ,,Bumba“-nak nevezett út rendbehozására; a Gheorghe Hojda Sinarandan képviselő vezetésével dolgozó honpolgári bizottság 33 embert és 8 fogatot szervezett az iskola építéséhez szükséges kő szállítására. Ez a csoport a 6. és 7. számú választókerület honpolgári bizottságaival együtt megkezdte az Izvorul Negru tanyán az útjavítást és hozzájárult a három kis híd rendbehozásához szükséges deszkaanyag biztosításához. AZ ÚJ ISKOLA építéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a 15, 16, 17, 18 és 20-as számú választókerületi honpolgári bizottságok. Dunaitru Tomoragti, Mitrai Hojda és más képviselők segítségével pedig tavasszal felszántottak 10 hektár eddig jobbára parlag területet, ahol az idén mintegy 40 szekér szénát fognak kaszálni. Mihai Hojda Bálin, Vasile Floman Blagan képviselők 110 embersegítségével 50 hektár területet fásítottak a borsai erdőkerületben. A március és június között Majárdban végzett önkéntes munkák éneke meghaladja a 70 ezer lejt. A községi néptanácsnál képviselőszobát rendeztek be, ahol igen élénk tevékenység folyik. A képviselők itt tanulmányozzák a dokumentumokat, találkoznak a végrehajtó bizottság tagjaival, gyakran a választókkal is, és megvitatják a választókerület általános jellegű problémáit vagy bizonyos részletkérdéseit. A végrehajtó bizottság gondot fordított arra is, hogy ösztönözze az élenjáró képviselőket. Toader Gorana Damian és Gheorghe Coman .Smarandau képviselőket és zászlóval tüntették ki, mások írásos elismerésben részesültek. A MUNKA jó mellszervezércével, a képviselőt és a tömegszervezetek támo*a»*«ival a választások óta «ámo* jelentő» feladatot oldott meg a községi népi attics. Idejében elvégezték a vetést, s az azt követő mezőgazdasági munikákat, az önkéntes hozzájárul*» összesét 1661 április 19-rg lett százalékban bejtyiVrtSitiíJi — teljesítették az ezer évi (tyaptilse*lüjié»i tervet, a második nezvedévi luísbezvöjtési tervet, sőt ezt léit is teljesítették. A tapasztalatcsere során Vasile Tomoiaza, Toader Udmian, ediifru Tomoiasta, Mihai Hojda és más képviselők ismertették munkamódszereiket, amelyet lehetővé tették, hogy ily dicséretes eredményeket érjenek el képviselni meziszalásokelesílésében. A tapasztalatcserén kibontakozott viták során a jelenlévő községi néptanácsi elnökök és titkárok elmondották: sokat tanultak a Majszin községi néptanára munkamódszereiből és megfogadták, hogy a tapasztaltakat saját községükben is felhasználják a néptanács tevékenységének megjavítására. ILK JÓZSEF a Visó rajoni néptanács végrehajtó bizottságának titkára Gazdag termést ígérnek az Avram lanetr-i (Krisana tartomány) állami gazdaság zöldséges kertjei. Képünkön : szapora kezű lányok kötözik a dúslombú paradicsomot. (BéCZ Miklós felvétele) Mmm*»" fi'"®'' ■ ' ss * :!**as A peeineagai (Negru Voda rajon) kultúrotthon könyvtárának több mint ezer rendszeres olvasója val». Képünkön , négyen a legszorgalmasabb olvasók közül: Ziadin Erfan, Coman Adela, Ibadirla Sarni és Igorny Cristina. A brassói Vörös Zászló üzemben Mind többen dolgoznak selejtmentesen A brassói Vörös Zászló üzemben eredményes harc folyik a tehergépkocsiik minőségének javításáért. A műszaki irodában napról napra újabb újítási javaslatokat jegyeznek be, az üzem osztályain pedig egyre több fejlett munkamódszert alkalmaznak. Az üzemben ma már egyre többen selejitmentesen dolgoznak. Ez annak köszönhető, hogy a termelési értekezleteken elhangzott hasznos javaslatok nyomán egész sor műszaki intézkedést hoztak és hogy a szakszervezeti bizottság és az üzemvezetőség közös akcióinak megfelelően, nagy gondot fordítanak a szakmai továbbképzésre. Csupán az idén 49 szakmai tanfolyamot és sok előadást, tapasztalatcserét szerveztek az üzem munkása részére. Borin Marin, Munteanu Ion és Pop Mátés neve már régóta azok között szerepel, akik selejtmentesen dolgoznak. És azt is meg kell említeni, hogy az üzem legtöbb osztályán egy százalékkal ismét leszorították a selejt arányát. Megoldás vagy feloldás Harmadszor a Gondos atyafiságról Lehet-e egy eszmeileg elhibázott mű cselekményét továbbvinni, úgy hogy az író a harmadik kötetben helyrehozza mindazokat a hibákat, amelyek eltorzult valóságlátásból és művészi éretlenségből születtek ? Ez a kérdés foglalkoztatta két évvel ezelőtt olvasót és kritikust egyaránt, amikor befejezte a Gondos atyafiság második kötetét és elolvasta a könyv fedőlapján az író fogadkozását a harmadik kötetről : „bízom benne, hogy e regény hősei is megtalálják majd a maguk boldogságát ■— ki Akácos oldalán, ki az elbukásban is felemelő emberségben, ki az élet megigazulását szolgáló, a nadrágszíj-földek szorításából kiszabadító kollektívben“, ígéret is volt ez akkoriban, de mentegetőzés is, mert hiszen maga az író is érezte, hogy regényének ezzel a részével valami nincs rendben. S valóban nem is volt, hiszen ez az eszmeileg elhibázott kötet torz képet festett valóságunkról, meg most eljött a számvetés ideje. A harmadik kötet is eljutott az olvasóhoz, jelentkezett vallomást tenni a peres ügyben Betartotta-e ígéretét az író, sikerült-e megoldania azt a rendkívül bonyolult feladatot, melyre vállalkozott . Mielőtt a kötet életanyagával és ennek művészi feldolgozásával érvelnék, szükséges elmondanom, hogy Szabó Gyulának sikerült fordulatot létrehoznia a mű eszmeiségében. A második és a harmadik kötetet nem csupán közel két év választja el egymástól, hanem kétféle szemlélet különbözteti meg őket. S az író, akit sokat bíráltunk annak idején, mert nem reagált az olvasók és a kritikusok rosszallásaira, most jórészt alkalmazta művében a bírálat észrevételeit. A Gondos atyafiság hősei, a székelylaki parasztok valóban megtalálták a maguk boldogságát, talán gyorsabban és nagyobb mértékben is mint vártuk. Hogyan tudta a szerző kibogozni azokat a kuszátt szálakat, amelyekkel a második kötetben megkötötte hőseit a szerelmi, családi és közösségi boldogságot kereső küzdelmükben . Elsősorban is azzal, hogy a harmadik kötet beindításaként elküldte Akácos Sanyit Udvarhelyre a megyei párttitkárhoz, akinek feltárja a székkelyloki helyzetet. Ez a kötet egyik legsikerültebb fejezete. (Bár kissé érthetetlen miért kellett Sanyinak fonalfestés ürügyén Udvarhelyre mennie és útját eltitkolnia a falu többi kommunistái előtt). Ezután aztán már természetszerűleg egymásután kioldódnak a bogok. Ágoston Gyula, a baloldaliaskodó aktivista sok hiba okozója nyomtalanul eltűnik a regényből és egy napon leszáll egy teherautóról Gidó Jancsi az új aktivista, akinek hivatása rendbetenni az elrontott dolgokat. Mindjárt azzal kezdi, hogy alaposan megbírálja a székelylöki kommunistákat. Kiosztja mind Mezeinek és Akácos Mihálynak, mind Csóka Mózesnek és Bartha Imrének azt a bírálatot ami kijár nekik, egyrészt az erőszakoskodásért, másrészt a halogató passzív magatartásért. A megbíráltak megszívlelik a mondottakat és hozzálátnak a hibák helyrehozásához. Kiengesztelik a megbántott Gondos Dénest, komoly politikai tevékenységbe kezdenek a dolgozó parasztok meggyőzésére — bár ebből az író igen keveset ábrázol — és a cselekmény betetőzéseként jelen vagyunk egy nagygyűlésen, ahol már megmutatkozik a szocialista mezőgazdálkodás térhódítása Székelylokon. Ez az útja tehát a székelyloki közboldogság létrejöttének és kétségtelen érdeme a szerzőnek, hogy ezzel művét a szocialista építés hasznos eszközévé avatta 1949 őszétől 1950 telének végéig játszódik le a harmadik kötet cselekménye, ekkor megy végbe a nagy fordulat a székelylaki parasztok életében, amikor a szocialista gazdálkodás gondolata szilárdan megveti a lábát ebben a faluban. Elsősorban az író vélekedése változott meg a második kötet után, s ennek nyomán másként látja és láttatja a székelyloki viszonyokat. Ábrázolva bizonyítja : a kollektív gazdaság megalakítása lehetséges és szükséges is Székelylokon és ennek létrejötte a kommunisták politikai nevelő-szervező munkájától függ elsősorban bár azonban, hogy az író igen keveset mutat meg ebből a folyamatból és főként nem elégít ki bennünket az, ahogyan a kommunisták küzdelmét megrajzolja. Kezdjük azzal a beszélgetéssel, amelyet a frissiben érkezett Gidó Jancsi Akácos Mihállyal,Mezei Mózessel és Csóka Mózessel folytat a néptanácsnál. Ez a beszélgetés a kötet kulcspontja, hiszen ebből indul ki aztán minden akció, amely előbbre viszi a közboldogság ügyét Székelylokon. Vélemények összecsapását, szenvedélyes vitát, feszültséggel telített légkört várna itt az olvasó, hiszen négy kommunista tárgyalja életük legfontosabb ügyét : pártosan cselekedtek-e eddig vagy sem, tisztán állnak-e vagy sem a párt előtt, előbbre olitéra-e vagy pedig akadályozták a szocializmus ügyének diadalát ? Az a hangulat, amely a néptanácsi irodán uralkodik a beszélgetés alatt semmiképpen sincs összhangban a tárgyalt kérdések súlyával és az a könnyed-irónikus hang sem helyénvaló, amelyet Gidó Jancsi használ, önkéntelenül is felidéződnek emlékezetemben más regényekben megörökített hasonló helyzetek. S bizonyára az olvasó is emlékszik még arra a pártülésre, amelyet Asztalos István ábrázol a Szél furatlan nem indul című kisregényében vagy pedig arra a megrázó erejű, drámaisággal telített pártülésre, amelyet Horváth István Törik a parlagot című regényének kommunista hősei tartanak, amikor Serkent, a párttitkárt megbírálják. Jó évtizeddel ezelőtt íródtak ezek a művek, cselekményük is régebbi időben játszódik mint a Gondos atyafiságé, mégis mennyivel érettebbek a kommunisták, mennyivel inkább sikerült írójuknak visszaadnia azt a sajátos kommunista magatartást, amely a társadalom élharcosává avatja a párt tagjait. A regényben nem kérhetjük számon az élet minden mozzanatának összes formai vonásait. Mégis meg kell mondanom elégedetlen vagyok azzal a móddal, ahogyan Gidó János, a megyei pártbizottság küldötte a székelyloki dolgokat tisztázza. Elégedetlenségem persze Inkább az írónak szól, aki Gidó János tevékenységét elég felületesen ábrázolja. A kötet elején a megyei pártbizottság mit sem tud a székelyloki dolgokról vagy pedig tévesen ismeri Ágoston jelentéseiből (Sanyi megy tájékoztatni a titkárt), aztán minden más előzmény nélkül betoppan Gidó Jancsi és leül tárgyalni azzal a három kommunistával, akit éppen a néptanácsi irodán talál. Semmi nyoma annak, hogy valaki is utána nézett volna Akácos Sanyi bejelentésének, meghallgatták volna a töki emberek véleményét, a pártalapszervezetet. A regényben Gidó megérkezik és nyomban salamoni módra ítélkezik. Helytelen ez így, hiszen a kommunisták előbb alaposan és sokoldalúan tájékozódnak és csak azután ítélkeztek. S korántsem fogadható el az, ahogyan az író a továbbiakban ábrázolja a székelylaki kommunistákat. Több kezdeményezést, önállóságot várnánk el tőlük, hiszen szinte minden Gidó Jancsitól indul el. Ezen a beszélgetésein kívül lényegében még három fejezetben ábrázolja az író a faluban folyó politikai tevékenységet. Amikor elmeséli Gondos Dénes kiengesztelését — elnyújtott és keveset mondó rész ez, amely ugyancsak mentes a szenvedélyes eszmei viadaltól — amikor elvtársai meglátogatják a megkéselt Mezei Mózest és eltervezik ezutáni tevékenységüket, — itt is ügyel arra az író, hogy ez ne legyen több kissé népiessé ízesített csevegésnél és végül harmadszor, amikor a népgyűlésen Gidó Jancsi ügyesen visszaveri a kulákok támadását és Gondos Dénes nyíltan kiáll a kollektív gazdaság mellett. Ez utóbbi alkalomkor az író valóban törekszik arra, hogy a helyzetnek megfelelő hangulatot teremtsen, éreztesse, hogy a felmerült kérdések életbevágó fontosságúak a regény hősei számára. Az író eszmei állásfoglalása s az a tény, hogy hőseit rávezeti az egyedüli helyes útra, a szocialista mezőgazdálkodás útjára adják meg a kötet értékét. Nem lehetünk azonban elégedettek azzal a könnyedséggel, amellyel az író a dolgok lényege fölött elsiklik : az ábrázolásra kiválasztott életmozzanatok súlyával , azzal a gyors átalakulással, amely a regény hőseinek tudatában végbemegy. S éppen az az író, aki regénye előző kötetében azért érvelt, hogy a paraszti mentalitás konzervatív jellegét, nehezen megváltoztatható voltát bizonyítsa, most könnyedén alakítja át hőseinek gondolkodásmódját. Az egyik túlzást nem lehet azzal ellensúlyozni, hogy a másig végletbe esünk. A cselekmény másik szála a szerelmi és családi boldogság elérésének bonyodalmaiból fonódik. Gondos Esztit tiltják Miskától, Akácos Sanyiban pedig újjáéled Julis iránti szerelme, amely eddig csöndben izzott akár a hamu alatti parázs. Itt már a beteljesülés nem olyan tökéletes mint a közösségi vonatkozásban. Igaz, Miska megszökteti Esztit (előbb az író megfűszerezi a történetet egy sikertelen kissértettel, amikor is ..belebombázott a tinó“) és végül is Gondos Dénes véül fogadja. Igen ám, de Gondos Dénes megírja felvételi kérését a kollektívbe, ami erősen beárnyékolja a Miska boldogságát. A kötet művészileg kiérleltebb fejezete éppen az, amikor Miska és Eszti kint vannak a kaszálón és az újdonsült férj kiönti minden keserűségét : bemegy a gazdaság a kollektívbe, nem lesz saját lova, pajtája... Annyi átérzés, szenvedély van ebben a fejezetben, hogy kétségtelenül egyike a kötet leghatásosabb részeinek és bizony kissé beárnyékolja azt a felemelő hangulatot, amelyet a kollektivizálást eldöntő népgyűlés áraszt. A szerző talán félt az idillikus hangulat eluralkodásától (s ez a félelem bizonyos mértékben indokolt is) és ezért gondolta, csöppent egy kis kátrányt a mézbe. A kötet legdrámaibb mozzanatait a Sanyi—Julis viszony adja. Akácos Sanyi mély lelki válságba kerül, becsülete nem tűri, hogy csalja feleségét, szíve viszont csak Julisnál talál boldogságot, válni nincs ereje. A megoldás amit választ végülis, az, hogy szakít Julissal és marad egy örökké fájó tövissel a szívében, ámbár a regény utolsó oldalán, mintha mégis valamiféle kiskaput nyitna az író a szerelmi boldogság felé. Ezt a megrendítő szerelmi drámát az író bensőségesebb vonatkozásaiban főként Sanyi alakjában ábrázolja és adósunk marad Julis érzelmi és gondolatvilága egyes lényeges vonatkozásainak a feltárásával. Többször is felmerült már, hogy a Gondos atyafiság nem nyújt elég kitekintést az országos ügyekre, nem látszanak benne az országos összefüggések Valóban, ez a regény csupán egy hegyek között megbúvó falu életének ábrázolására vállalkozik, cseppben akarja a tenger gazdagságát kimutatni. Az írói szándék ezen a téren nem változott a harmadik kötet esetében sem, a regény cselekménye az első fejezettől eltekintve nem lépi túl a falu határát. Véleményem szerint, a mi életünk — s ez vonatkozik már az 1949-es évre is — egyik sajátos jellemvonása, hogy a szocializmus a részeket egésszé ötvözi egybe, az élet közösségi, társadalmi jellege új szintre — országos szintre — emelkedik és ez megkívánja a szocialista realista alkotótól az országos összefüggések ábrázolását is. Társadalmi regény a mi korunkról, korunk művészi igényének színvonalán elképzelhetetlen anélkül, hogy korrajzot nyújtana. Márpedig az író a harmadik kötetében is igen kevés gondot fordít a korrajzra. Természetesen az író nyújthat korrajzot a mélységben való ábrázolás — a cseppben a tenger — módszerével is. Mi kellene azonban ehhez, ami a harmadik kötetből is hiányzik? A vizesspp, — a falu teljesebb ábrázolása. A harmadik kötet különösképpen igényli az összetettebb faluképet, a falut összetevő társadalmi erők mozgásának bőségesebb érzékeltetését és ha az író valamivel többet is ad e vonatkozásban, mégis a falu életére csupán bizonyos vonatkozásokat és nem összképet kapunk. A regény cselekménye mint tudjuk 1949-ben játszódik, de az író rajzolta falukép olyan, hogy az ráillik az utóbbi évtized bármelyik évére, mert hiányzanak belőle éppen azok a sajátos vonások, amelyek a kollektivizálás első évét jellemezték. S éppen ezek a sajátos körülmények, melyek minden faluban megmutatkoztak 1949-ben, tágítanák ki a falu belvilágát, hoznák el Székelylakra az országos összefüggéseket. A harmadik kötetben az író állásfoglalása nyíltan és egyértelműen mutatkozik meg: híve és szorgalmazója a falu szocialista átalakításának Ennek az ügynek szolgálatába állította tollát és nem is eredménytelenül. Ám sikereit erősen befolyásolják a mű eszmei korlátai, amelyeket az írónak még mindig nem sikerült maradéktalanul ledöntenie, bármennyire is látszik a köteten ez a szándék. A második kötet bírálatakor különösen sok szó esett az író középparaszti szemléletéről. Nos, ebben a vonatkozásban döntő változás történt, lényegében az írónak sikerült a szocializmus építőinek egységes álláspontjára helyeznie művét, vagyis az egyedüli pártos szemléletet érvényesítenie. Mégis, az előző kötet szemléletének némi nyomai még előbukkannak itt-ott, a elsősorban abban, hogy nem ábrázolja kielégítően az 1949-es falu legforradalmibb társadalmi erejét, a szegényparasztságot. Mi lehet az oka annak, hogy Szabó Gyula, ez a kiváló tehetséggel felruházott író, aki magáévá tette a szocialista realista alkotási módszer alapelveit, mégsem tudta azt nyújtani, amit joggal elvárhatunk tőle ? Azt hiszem a választ erre a kérdésre a regény művészi megformálásában kell keresnünk. Ezúttal is olyan kérdésekkel találjuk szemben magunkat, amelyek az előző kötetek bírálatakor is felmerültek. Szabó Gyula jól tud mesélni, elevenen és ízesen tálalja történeteit, különös erényekkel rendelkezik az emberábrázolás terén. Mégis mindkét vonatkozásban, regénye harmadik kötete fokozottan felszínre hozza gyengeségeit. Úgy érezzük, helyenként szükség lett volna a cselekményhez tartozó egyes események ábrázolására — utalok itt például a volt párttitkár, Bartha Imre magatartása megváltozásának bemutatására, a politikai tömegmunka valamilyen formában való érzékeltetésére stb. — ahhoz, hogy az író szemléletesebben közvetítse a faluban végbemenő forradalmi jellegű átalakulásokat. Helyenként pedig túlságosan elidőz egy-egy olyan mozzanatnál, amelynek nincs nagy jelentősége sem a cselekmény bonyolításában, sem a jellemek fejlesztésében, így például negyvenegy oldalon ábrázolja az író a november hetediki flekkenes mulatságot, de ugyanakkor csak közvetve tudatja az olvasóval a kötet egyik legdrámaibb mozzanatát: Mezei Mózes szembeállását a fasiszta nótát fújó kuláklegényekkel és hősi kiállását a késelőkkel szemben. Hosszúra nyújtott a kukoricafosztás leírása is (31 oldal). Gondos Ilus lagzija, Gondos Pál disznótora stb. Mindez lazává, szétfolyóvá teszi a cselekményt, amely neki-neki indul, aztán elakad az olyan részeknél, ahol az írónak alkalma mutatkozik adomázgatni. Terhelik a regény ekonómiáját egyes hősök hosszas fejtegetései, amelyek bár hasznos és helyes mondanivalót közölnek, elnyújtottak. A szerkezet lazasága érezteti ha** tását az emberábrázolás terén is. A regény fejezetei legtöbb esetben olyan életképek, amelyek nem tudják eléggé érzékeltetni a valóság örökmozgását, az ellentétek Párviadalából következő előrehaladást, hanem statikusan rögzítenek egy-egy jellegzetes vagy kevésbé jellegzetes momentumot a mozgás állandó fo Frfi RE Levelezőink írják Kolozs tartományból Pár nappal ezelőtt, még sárga kalászokat ringatott a nyári szellő az örchitgösitizesi kollektív gazdaság határában. Ma már kalangyák hosszú sora jelzi, hogy befejeztük az őszi árpa aratását — írja levegében Simon Ferenc, a gazdaság könyvelője. A kalászosok betakarításával párhuzamosan folyik a növényápolás; a napokban befejeztük a kapásnövények másodszori kapálását. Gazdaságunk tagsága mind nagyobb érdeklődéssel figyeli a kertészbrigád munkáját, illetve annak eredményét. Az árusításra szánt zöldségek termesztése szép bevételt biztosít a gazdaságnak. A tavaszon csak zöldségpalántából több mint 7500 lej, a korai zöldségek eladásából pedig 8600 lej folyt be. Nagyon jól fizetett a földieper: a 0,56 hektárnyi termés eddig 7865 lejt hozott. * Regéczi László lakatos, az Unirea fémipari üzemekből arról ad hírt, hogy az Unireat éküzemmé nyilvánították. Ez alkalomból a napokban a helybeli filharmonikus zenekar hangversenyt adott az üzem dolgozói tiszteletére. * A Tehnofrig gépgyár dolgozói június 21-ig 8804 óra terafias munkát végeztek a város építőtelepein — írja Kelemen Sándor lakatos tudósításában. Az üzem ifjai szabad idejükben szorgalmasan gyűjtik a fémhulladékot, és mostanáig 11.500 kiló ócskavasat adtak át a begyűjtő vállalatnak. A hazafias munka élenjárói közül levelezőnk megemlíti Balázs Máriát. Balogh Ferencet, Lázár Margarétát, Simon Ioant és Turcu Mirceat. * Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a kolozsvári Tejbegyűjtő- és Feldolgozó Vállalat. Egy évtized alatt sokat fejlődött az üzem és kollektívája, készítményeiket mind többen vásárolják. Az elmúlt évben a vállalat össztermelése ötszöröse volt az 1952. évinek. Részlegeiben vizsgálva a termelést, azt látjuk, hogy kilencszer annyi vajat, 9,5-szer annyi sajtot és túrót gyártanak mint tíz évvel ezelőtt, s a választék csaknem ötszörösére bővült. Évről évre nőtt a munka termelékenysége és ma csaknem két és félszer nagyobb a kezdeti évekhez viszonyítva. Jager Erzsébetnek, a Tejbegyűjtő és Feldolgozó Vállalat dolgozójának leveléből). A nőbizottságok munkájának Az üzemi és intézményi szakszervezeti bizottságok mellett működő nőbizottságok tevékenységének megjavítása érdekében a Maros-Magyar Autonóm tartományi szakszervezeti tanács a marosvásárhelyi Augusztus 23 bútorgyárban tapasztalatcserét szervezett. A tartomány nagy iparvállalatainak szakszervezeti bizottsági elnökei és nőbizottsági felelősei kicserélték tapasztalataikat, megtárgyalták, hogyan vonják be a javításáért dolgozó nőket a tervek sikeres teljesítésébe, a társadalmi és kulturális munkába és általában a szakszervezeti munkába. A jelenlévők értékes tanulságokat szűrtek le a vendéglátó nőbizottság tevékenységéből. SIKERESEN KIÁLLTA a próbát a Comarnuc-i (Ploiesti tartomány) völgyben épített gát,, amelynek építését tavaly fejezték be az Erdőgazdálkodási Minisztérium dolgozói. A május végi felhőszakadások okozta áradás alkalmával megvédte a környéket és a Vulturul üzemet az árvízveszélytől. A BUDAPESTI KÖNNYŰZENEKAR július 4. és 5-én a bukaresti Augusztus 23 nyári színházban vendégszerepel. A zenekart Horváth Sándor vezényli, közreműködnek Megyeri Gizella, Bérces Tibor és Singár György szólóénekesek. A FOGYASZTÓK ÁLTAL kedvelt lenvásznak gyártását az idén lényegesen növelték. A tavalyinál 34 százalékkal több kelme készül az idén. A kereskedelem a II. félévre számos új mintájú és szövésű lenvásznat rendelt a tavalyinál szélesebb színskálában. TÖBB OLYAN GÉPET helyeztek üzembe a fővárosi Tricotajul Rosu gyárban, amelyek alkalmazásával nemcsak a minőséget sikerült jelentősen megjavítani, hanem a munkatermelékenységet is mintegy 10 százalékkal növelték. A gépeket a gyár egyik munkaközössége tervezte és készítette el. NAGYARÁNYÚ szazafias munkát végeztek az idén Zsilvölgye dolgozói, több mint 60.000 személy csaknem 650.000 órai munkával végezte el az utak rendbehozását, az utcák karbantartását és zöld övezetek létesítését. A BUKARESTI BOTANIKUS KERT centenáriuma alkalmával a posta ,,Virágok" témával bélyegsorozatot ad ki. Rövidesen vadászlény irt bélyegsorozatok is kiadásra kerülnek. SZÍNFS FÉNYCSŐ-VILAGÍTASú cégtáblákkal láttak el több segesvári vegyeskereskedelmi boltot A helyi kereskedelem nemrég új cukrászdát és falatozőt is nyitott, ahol jól képzett alkalmazóinak szolgálják ki a közönséget. A TEMESVÁRI Állami Színház Július 3 és 4-én Bukarestben vendégszerepel Figueiredo „A róka meg a szőlő“ című darabjával. A BARGAFÖLDVÁRI RECONSTRUCTS téglagyár lakónegyedének dolgozói 636 Mai hazafias munkával parkosították a negyedet. ÚJABB KÉTSZÁZ motorosjármű vezetője kapott hajtási jogosítványt Máramaros tartományban, ahol rohamosan növekszik a motorkerékpár-tulajdonosok száma. SONOVIZORNAK nevezik azt a készüléket, amelyet a Német Demokratikus Köztársaságban terveztek és használnak anyagvizsgálatra. Az impulzusvisszhang alapon működő ultrahang készülékkel ellenőrizni lehet a fémek, a porcelán és a műanyagok struktúrájában bekövetkezett elváltozásokat, amelyeknek az iparban óriási fontossága van. A készülék alkalmazása nem befolyásolja az anyag összetételét. VAKÁCIÓZÓ ISKOLÁSGYERMEKEK segítettek a Brassó tartományi Keresztényfalván az állami gazdaságban málnát szedni. Eddig 29.000 kilót szállítottak le az államnak, 10 000 kilóval többet a tervelőirányzatnál. FIATAL TEXTILMUNKÁSOK számára rendeztek továbbképző tanfolyamot a nagyszebeni Libertatea gyárban. A tanfolyam 120 hallgatójának a vállalat legjobb mérnökei és technikusai tartanak előadásokat a korszerű fonásról, szövésről, appretírozásról és megismertetik velük a gépek működési elveit. A FEKETE-TENGERBEN élő sprot nevű apró hálat eddig csupán sózva fanják forgalomba. A turceai halkonzervgyárban most sikerrel kísérletezték ki ennek a halfajtának más konzerválásmódját, s ezután sütve, polietilén zacskókban, mélyen hűtve, ezenkívül fél és egykilós tömbben is forgalomba hoz zák, valamint 100 grammos dobozokban, csípős mártással. ÉPÍTŐTELEPET NYITOTTAK a brailai vásártér helyén Egyebek között egy 1811 lakrészből álló tömbháznegyedet építenek itt fel. KOLOR A DOBOGRA ÜTÖTTE fel a fejét Ágota rajonban. Nyomban felkutatták és vegyszerekkel eddig 540 hektárról irtották ki, s ezzel az idei burgonyatermést megmentették a kolorádóveszélytől. A KITŰNŐ GYÓGYHATÁSÚ marosszentgyörgyi fürdőt az eltelt másfél hónap alatt mintegy tizenkétezer személy kereste fel, köztük sokan olyan távoli tartományokból is, mint Bukarest és Galac. HÁROM UJJ MENTŐAUTÓT utalt ki az Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium Brassó tartománynak. A mentőkocsikat a törcsvári, fogarasi és szebeni kórházak kapták meg. REKORD-GYAPJÚHOZAMMAL dicsekednek az ákosi (Máramaros tartomány ) állami gazdaság állatneveiül. Egy kosról 25,5 kiló gyapjút nyírtak, de átlagban is 0,69 kilóval haladták túl előirányzatukat. A XX. SZÁZAD IFJÚSÁGA címmel a Moszkvában megtartandó nemzetközi fényképész versenyre a világ minden részéről 420 fényképész 1800 képet küldött eddig be. A díjnyertes képeket a Kozmszomelszkaja Pravda közli. A FŐVÁROSI GRIGORE PREOTEASA üzemben a bukaresti C. J. Partion Egyetem és a Politechnikai Intézet számos diákja végez gyakorlati munkát. A Takarék- és Letéti Pénztár közli, hogy június 30-án a fővárosban megtartották a CEC-kötvények szokásos havi húzását, amelyen pénz- és tárgynyereményeken kívül több külföldi kirándulást sorsoltak ki, valamint a félévi póthúzást, amelyen számos nyereményt sorsoltak ki 100.000 lej és 800 lej között. A hivatalos nyeremény listák az öszszes CEC-kiterdeltségeknél ki vannak függesztve. A CEC nyereménye* betétkönyvek sorshúzása A CEC nyereményes betétkönyvek 1961 június 30-i negyedévi húzásán azok a betétkönyvek nyertek, amelyek a következő számjegyekkel végződnek: 708—250 százalék; 300—200 százalék; 329 és 844— 100 százalék; 098, 191, 255, 436, 563, 646, 793 és 877 — 50 százalék; 080, 149, 201, 478, 554, 644, 903 és 960 — 25 százalék. A nyeremény összegét a sorsoláson kihúzott betétkönyvek negyedévi átlagos egyenlege alapján számítják ki. 1961. július 1., szombat Központi Lottó A Központi Lottó június 30-i húzásán a következő számokat húzták ki : 2, 35, 34, 67, 48, 51, 62, 69, 72, 46. „A“ különleges nyeremény: 34, 46, 69. „B“ különleges nyeremény: 48, 2, 51.„C“ különleges nyeremény: 38, 62, 67. Nyereményalap : 880.728 lej.