Előre, 1961. szeptember (15. évfolyam, 4304-4329. szám)
1961-09-01 / 4304. szám
4 - Mi a kongresszus munkálatainak és kiszállásainak programja és milyen ismert személyiségek vesznek részt munkálatain ? — A Kárpáti-balkáni Egyesület V. Kongresszusának munkálatai szeptember 4—19-e között zajlanak le a bukaresti Scinteia Háza márványtermében. A munkálatokon számos neves geológus vesz részt. Ezek között megemlítjük a következőket: N. P. Szemenenko, Sz. K. Lazarenko, G. V. Bondarcsuk, Sz. O. Vialov, V. D. Nalifkin, V. A. Peive akadémikusok (Szovjetunió), Jovcso Jovcsev és Ichim Boncsev akadémikus Geológusok kongresszusa Beszélgetés V. IANOVICS professzorral, a Geológiai Bizottság alelnökével Szeptemberben hazánk fővárosában tartják meg a Kárpáti-balkáni Geológiai Egyesület V. Kongresszusát. Hogy olvasóinkat tájékoztassuk erről a nemzetközi tudományos eseményről, felkértük Virgil Ianovici professzor elvtársat, a Geológiai Bizottság alelnökét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Mikor alakult meg a Kárpáti-balkáni Geológiai Egyesület és milyen célkitűzéseket követ? — Már sok éve létezik a Kárpátibalkáni Geológiai Egyesület, de a második világháború idején megszakította tevékenységét. Azonban a Kárpátok és a Balkán hegység geológiai kérdéseiben érdekelt államok szükségesnek vélték hogy az Egyesület újra működjék. Ezért a XX. nemzetközi geológiai kongresszuson — 1956-ban Mexikóban — megbízták a Román NK és a Csehszlovák SZK delegátusait, hogy Kárpáti-balkáni Geológiai Egyesület elnevezéssel kérjék az egyesület újraalakítását és kibővítését. Az egyesületben jelenleg azon országok vesznek részt, amelyeknek területén a Kárpátok és a Balkán hegység elterül, vagyis: a Magyar NK, a Csehszlovák SZK, a Lengyel NK, a Szovjetunió, a Román NK, a Jugoszláv SZNK és a Bolgár NK. Az újjáalakult Kárpáti-balkáni Geológiai Egyesület (AGCE) első kongresszusának munkálatai 1958- ban folytak le Kijevben és Lvovban. Időrendi sorrendben ez már a IV. kongresszus volt, tekintve, hogy az új egyesület a régi kárpáti geológiai egyesület hagyományainak folytatója. A kijevi és lvovi kongresszusi munkálatok keretében több szakbizottság létesült, amelyek a kongreszszusok közti időszakban felölelték a tagállamokban folyó geológiai munka minden területét. — Tekintettel arra, hogy a Kárpátok hegyláncolatának legnagyobb része országunkban terül el, szeretnénk tudni, milyen munkákkal vesznek részt a román geológusok a kongresszuson ? — A szeptemberben Bukarestben sorra kerülő kongresszuson a részvevő tagállamok küldöttségei hozzávetőleg 130 tudományos közlést terjesztenek elő. A román geológusok 65 közlése rétegtani, paleontológiai, kőzettani és tektonikai kérdésekkel foglalkozik. E közlések bemutatják az országunkban folyó geológiai kutatómunka különböző szakterületeinek jelenlegi stádiumát és színvonalát. A román geológusok a kongreszszusra elkészítették annak a négy területnek útikalauzát, ahova a kongresszusi küldöttek kirándulásokat tesznek és helyszíni vizsgálatokat is végeznek. Ezek a vidékek felölelik a nagybányai bányavidék neogén vulkanikus kőzeteit, a Keleti Kárpátok Brassó környéki homokkőképződményeit, a Déli Kárpátokban a Duna és a Cserna-völgy, valamint Dobrudzsa geológiáját. Ezek az útileírások beszámolnak az illető területek geológiai helyzetéről, annak a kutatómunkának az alapján, amelyet szakembereink a népi demokrácia évei alatt végeztek. E munkákhoz a kongresszus számára készült térképeket és geológiai szintrajzokat is csatolnak. Mindezek kinyomtatása folyamatban van, sok (Bolgár NK), D. Andrusov akadémikus (Csehszlovák SZK), Szadeczky-Kardos akadémikus (Magyar NK), S. Wdowiaz egy. tanár (Lengyel NK), dr. L. Marik (Jugoszláv SZNK), dr. D. A. Ager (Anglia), dr. Jean Ricour (Franciaország), Otto Kühn professzor, a bécsi egyetem rektora (Ausztria) és mások. A kongresszus programjában szerepel Bukarest és környékének megtekintése, míg szeptember 10—19 között a kongresszusi küldöttek megtekintik azt a négy vidéket, amelyekhez a már említett útikalauzok készültek. A Iasi Continental szálloda lépcsőháza Telefon infravörös sugárzással Infrafon a neve annak az újtípusú telefonkészüléknek, amely drótnélküli telefonkapcsolatot tesz lehetővé két egymástól többszáz méterre levő személy között. A rendkívül kis méretű, zsebben hordozható készülék egyidejűleg az adó- és vevőállomás szerepét tölti be és abban különbözik minden más drótnélküli telefonberendezéstől, hogy a hangátvitel nem rádióhullámok, hanem infravörös sugárzás segítségével történik. Az infravörös sugarak előállításához szükséges energiát közönséges szárazelemek szolgáltatják. Súrlódás nélküli csapágyak A csapágyak súrlódásának csökkentése igen fontos probléma a gépiparban. Eddig a legtökéletesebb súrlódáscsökkentő berendezés a golyóscsapágy volt. Legújabban egy hollandiai kutatólaboratóriumban sikerült olyan csapágyakat előállítani, amelyek teljesen kiküszöbölik a súrlódást. A csapágy álló és forgó részei azonos pólusú mágnesek. A mágneses taszítás következtében a két rész között parányi hézag marad s a forgó rész valójában légüres térben szabadon forog az álló rész belsejében. Új ionoszféra kutató-központ a Szovjetunióban A Tadzsik Tudományos Akadémia asztrofizikai osztálya új ionoszférakutató állomást létesített a Guisszar völgyben. Az új központ a Szovjetunió legdélibb fekvésű kutatóintézete. Az új megfigyelőállomás kutatói függőleges szondázsokat hajtanak végre az ionoszférában, 80-tól 700 kilométerig terjedő magasságban. Megvizsgálják a meteorithullások hatását a szabad elektronok képződésére és megállapítják az ionizált felhők mozgási sebességét. Vizsgálataik lehetőséget nyújtanak majd a rádióhullámok terjedési törvényeinek közelebbi megismerésére és az ionoszférában uralkodó szelek sebességének megmérésére. ELŐRE A tudomány fegyverével German Titov egynapos űrrepülése lezárta a kozmosz meghódításának első szakaszát: az ember megteve az első lépést a világűrbe s további haladása még gyorsabb lesz. Az eddig végzett űrkísérletek és mérések sok tanulsággal szolgáltak. Igazolódott Ciolkovszkij merész feltevése, hogy mai technikánkkal már elérhetjük az első és második kozmikus sebességet, vagyis a Föld körül keringő és a naprendszerben közlekedő rakétákat indíthatunk útnak. Megismertük a légkör felső rétege és a világűr fizikai tulajdonságait. Bizonyossággá vált, hogy az ember megélhet és dolgozhat a kozmoszban, képes a kozmikus életre. Részleteikben sok kötet könyvet töltenek meg az eredmények és egészükben még fel sincsenek dolgozva. Egész biztos az, hogy kiszélesítik, forradalmasítják mai világképünket és a természettudományok mélyreható változása és gyors fejlődése jár majd nyomukban. Az első lépés a nagy — 100 km fölötti — magasságok elérése volt : ezt interkontinentális rakétával valósították meg. Aztán felröpült az első Föld körül keringő mesterséges hold : elértük az első kozmikus sebességet. A második kozmikus sebességgel útnak indult a naprendszer első mesterséges bolygója. A következő rakéta elérte a Holdat, azután egy másik le is fényképezte eddig nem látott oldalát. A legutolsó eredményeket, az ember első űrrepülését, Gagarin és Titov diadalmas útját nemrég ünnepeltük. A Szovjetunióban a Tudományos Akadémia irányította és szervezte meg a kozmosz kutatását A feladat nagyon összetett volta miatt igen sok kutatóintézet tevékenységét hangolták össze. Összedolgozott az elektronikai-, számológép-, finommechanikai-, távirányító-, automatikai telemechanikai- és még sok más intézet. Igen jól szervezett, tervszerű munkát folytattak, ami nem zárta ki, hanem éppen megkövetelte az egyéni kezdeményezést, az ötletességet, hiszen mindegyik intézetet olyan feladat elé állították, amilyen, előtte soha meg nem oldottak. Valamennyi szovjet űrrepülési kísérlet sikerét az egész világon öröm és lelkesedés fogadta. Még magában az USA-ban is élénkebb, őszintébb volt ,a lelkesedés a szovjet, mint az amerikai kísérleteknél. A tömegek érzik a szovjet kísérletek egyetemes, egész emberiségre kiterjedő jelentőségét. A haladó tudomány mindig az egész emberiség érdekében dolgozott, nemzetközi volt. A szovjet tudósok hívek maradtak ehhez a hagyományhoz. A Szovjetunióban mindenki előtt nyitva áll a tanulás útja. Különösen sokan mennek természettudományos pályára matematikusnak, fizikusnak, mérnöknek. A szovjetországban most egymillió mérnök dolgozik, az Egy®esült Államokban feleannyi. Amerikában a tudományos vagy mérnöki pálya nem ,jó üzlet“, nem vonzza a „szent dollár" szellemében nevelt ifjúságot. Rendkívüli jelentőségű az, hogy a Szovjetunióban kitűnően megszervezték a tudományos kutatást, a Tudományos Akadémia nagyon gondosan, tervszerűen dolgozik, a különösen fontos és hosszú időre terjedő kutatási feladatok mind a hatáskörébe tartoznak Gondosan meghatározzák a tudományos kutatás céljait. A nagy tudományos és technikai problémák megoldásához szükséges kiadásokat állami költségvetésből fedezik. Az eredményeket széles körben hasznosítják, így azok gyorsan „kifizetődnek". Kitűnő a szovjet dokumentáció. A kutatók tudják milyen hatalmas segítséget jelent számukra az, ha a szükséges cikk- és könyvanyagot rendezve rendelkezésükre bocsátják és nem kell azért hónapokig kilincseljeiök és várakozniuk. Éberen figyelemmel kísérik a külföldi tudományos irodalmat, a fontos könyveket lefordítják. A szovjet dokumentáció kétirányú: több mint tízezer külföldi folyóiratból évente közel félmillió kivonatot készítenek és a szovjet iparvállalatokban, tervező és kutatóintézetekben kis épített levelezőhálózat útján értesülnek a legjobb belföldi tapasztalatokról és újításokról. A nyugati tudományos irodalomban még sok helyen iparkodnak a szovjet könyveket és cikkeket agyonhallgatni. Ezzel nagy mértékben ártanak maguknak. 1959-ben a Szovjetunióiban háromezer tudományos intézmény működött, közel egyharmadmillió kutatóval és évi 28 milliárd rubel költségvetéssel. Az USA-ban gyakran szemére vetik a szovjet kutatóknak és mérnököknek, hogy túlzottan az elmélet felé hajlanak és inkább számításokkal igyekeznek megoldani a feladatokat mint kísértetezés útján A tények azt bizonyítják, hogy az elméleti alapokon nyugvó tudományos gyakorlati módszerek biztosítják a sikert. Ezért a Szovjetunióban a legbonyolultabb mérnöki feladatok megoldásánál is nagyon fontosnak tartják a mély elméleti kutatásokat. Nem becsülik le a tapasztalat és kísérlet jelentőségét, de úgy, hogy annak széles elméleti alapon kell nyugodnia. Az USA rakétakísérleteinek balsikerei sok esetben az elmélet lebecsüléséből és a tapasztalati-kísérleti módszer egyoldalú alkalmazásából eredtek. Természetesen ez a Túlzott empirista felfogás is a dollárhajszából fakad. Összehasonlításul: a Szovjetunió számológép intézetében a tudományos munkatársak 10,6 százaléka a matematikus, az USA-ban az International Business vállalatnál dolgozik a legtöbb matematikus: 1,8 százalék. A szovjet tudomány a haladó emberiség érdekeit, a békét védi és ez a sorozatos sikerek ritka. D. E. Mi az oka az érelmeszesedésnek? Újabb szovjet kutatások, tapasztalatok Az egyik leggyakoribb öregkori betegség az érelmeszesedés. Még nemrég általános volt a hiedelem, hogy ez a betegség valójában nem is kóros elváltozás, hanem a szervezet természetes védőakciója a véredények öregkori elvékonyodásának ellensúlyozására. Az érelmeszesedés kellemetlen és gyakran veszélyes következményei azonban arra késztették az orvosokat, hogy egyre figyelmesebben megvizsgálják a betegség keletkezését és annak okait. PARÁNYI ZSIRADÉKSZEMCSE ... N. N. Anicskov szovjet tudós beható vizsgálatokat folytatott ezen a téren. Megállapította, hogy az érelmeszesedés azzal kezdődik, hogy a vérsavóban levő choleszterin, bizonyos okokból kifolyólag kicsapódik és lerakódik a véredények belső falára. Kezdetben parányi zsíradékszemcse formájában jelentkezik ez a lerakódás, azután fokozatosan megnövekszik, átalakul és végül megjelenik az úgynevezett arterioszklerotikus lemez, amely összeszűkíti a véredényt és keringési zavarokat okoz. A fenti megállapítás lehetővé tette, hogy az orvostudomány megkezdje a küzdelmet az érelmeszesedés ellen, amely, a statisztika szerint, átlag minden harmadik embernél kisebb, vagy nagyobb mértékben észlelhető. FONTOS: A MEGFELELŐ ÉTREND N.N. Anicskov megállapításai, amelyekben világosan kitűnik, hogy az érelmeszesedés nem természetes folyamat, hanem az anyagcserével kapcsolatos, kóros elváltozás, nagyszabású statisztikai vizsgálódásra késztették Z. M. Volinszkij professzort, aki évek óta tanulmányozza a szív- és véredénybetegségeket. Volinszkij megállapította, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a táplálkozás, illetve a choleszterin anyagcsere s a szív- és véredénybetegségek között. Ennek megfelelően ajánlásokat dolgozott ki az ilyen megbetegedések gyógykezelésére, illetve elhárítására, megfelelő étrend segítségével. Nemrég újabb sikerről számoltak be a szovjet tudósok. Azzal kezdődött a dolog, hogy a leningrádi zsíradékfeldolgozó kombinát mérnökei eljárást dolgoztak ki a kukoricából készülő étolaj gyártására. A kombinát vezetősége az első tétel kukoricaolajból mintákat küldött Volinszkij professzornak és felkérte, állapítsa meg, mennyire alkalmas az új étolajfajta emberi táplálkozásra. SIKERES GYÓGYÍTÁSI KÍSÉRLETEK Volinszkij munkatársaival együtt számos kísérletet hajtott végre az új olajjal, s egyebek között azt is megvizsgálta, hogy milyen hatása van a choleszterin lerakódások képződésére. Egy csoport házinyulat négy hónapon keresztül napraforgóolajban oldott choleszterinnel etettek, egy másik csoportnak pedig kukoricaolajban oldott choleszterint adtak. A kísérleti állatok vérsavójának megvizsgálásakor megállapították, hogy az előbbi esetben — vagyis napraforgóolaj etetésénél — a vér choleszterin tartalma csaknem ötször akkora volt, mint a kukoricaolaj esetében. Még kézzel foghatóbbak voltak a boncolási eredmények. A kukoricaolajjal táplált nyíltaknál, a choleszterinnel való etetés ellenére, elenyészően kevés choleszterin-lerakódás volt észlelhető. Ezután nagyszabású kísérletet hajtottak végre a Szkorohod gyár orvosi rendelőjében. A. P. Golikov egyetemi előadó tanár ellenőrzésével mindazoknak a munkásoknak és tisztviselőknek, akiknél magas vérnyomást észleltek, kukoricaolajjal készült, különleges étrendet írtak elő. A kísérlet nagyszerű eredménnyel járt. Az összes betegek vérnyomása normálisra csökkent s az ártéri eszklerotikus tünetek lényegesen jóvvultak. A szovjet orvostudomány ilymódon, a termelésben dolgozó munkások közreműködésével, újabb utat mutatott az öregségi betegségek elleni küzdelemben. Hazánk szépségei BUCSECSI ÚTIKALAUZ Üdülők, hétvégi kirándulók százai indulnak hetente a Prahova völgyéből a festőién szép Bucsecs csúcsai felé. Több út is vezet erre, a turistáknak azonban tudniok kell, hogy az egyik útvonal, — nevezetesen a Valea Jepilor felé — tiltott terület, tekintettel arra, hogy ez a völgy a Bucsecs védett területének tudományos övezetéhez tartozik .Egyébként valamennyi közül ez a legnehezebb, legmeredekebb útvonal és innen a visszatérés is igen megerőltető, így csak kerülő úton lehet eljutni a 2025 méter magasan fekvő Caraiman menedékházhoz, amely a Szinaia és Busteni közti fennsíkon, a Valea Jepilor bejáratánál van. (Kék háromszög jelzi az utat). Busteniből (a Str Fabrici felől) vagy Poiana Tapului felől közelíthetjük meg, s a két út valamivel az Urlatoarea vízesés fölött egyesül, ahonnan meredeken folytatódik a „La Scari“ (Lépcső)-nek nevezett emelkedőn, majd szerpentinszerűen vezet az 1960 méteren férfi Jepi menedékházhoz. A Prahova völgyéből a Bucsecs fennsík felé vezető valamenynyi út közül ez a legérdekesebb, a legszebb és legváltozatosabb útvonal, a völgyek és patakok a Jepii Mici hegység keleti részét szelik át. A Jepi menedékháztól már rövid az út a Caraimanig. A félig kőből, félig fából épült Caraiman menedékház két nagy teraszáról csodálatos a kilátás. Belátni innen az egész Prahova völgyét, északnyugat felől pedig a Caraiman csúcsa tör a magasba. A menedékház közvetlen közelében tisztavizű hideg forrás oltja a turisták szomját. Ösvény visz a Brnul Mare-tól a hegy déli és keleti falai alatt, zuhatagok és sziklák mellett a Caraiman „kengyelje“ felé. A Bucsecs fennsíkról sárga jel mutatja az utat a turistáknak és az Omul csúcs (2506 méter) és menedékház felé. Tiszta időben felejthetetlen látvány tárul a kirándulók szeme elé: a Bran hegység, Predeal és a Prahova völgye, Szinaján tűnig. Az Omul csúcsot azonban igen gyakran ködfátyol borítja és ilyenkor nemcsak a táj tűnik el a kirándulók szeme elől, de a leereszkedés is veszélyes, meg kell várni míg a köd felszáll. A Caraiman menedékháztól másik útvonalon el lehet jutni a Babele menedékházig (2200 méter) s innen a kék kereszttel jelzett útvonalon az 1610 méteren fekvő Pestera Jalomitei üdülőhelyre, ahonnan lefelé is, felfelé is könnyebb sétákat lehet tenni az Omul csúcs, vagy a Bolboci és Scropoasa menedékházak között. Ezen az útvonalon van a Caile Tatarului nevű szép hegyszoros. Scropoasa igen közel esik Pietrosita helységhez, amelynek Ploiesti és Bukarest felé közvetlen vasúti összeköttetése van, a Paduchiosul hegyen át pedig országút vezet Szinaia felé. A Babele menedékháztól szép út visz az 1950 méteren fekvő Piatra Arsa menedékházhoz, ahonnan Poiana Tapului-ra vagy Busteni-re lehet visszatérni. Sok látnivalót tartogat tehát a Bucsecs hegység s a gyalogtúrában elfáradt kirándulók nemcsak menedékre, hanem élelemre és szórakozásra is találnak a Babele és a Caraiman menedékházakban. P. V. A híres „Babele" sziklacsoport 1961. szeptember 1., péntek. Virágos bélyegek bélyegsorozatot ad ki. A hazai virágokat ábrázoló bélyegeket — amelyeket főnél Druga és Petre Grant grafikusok terveztek — természetes színekben nyomják összesen kilenc értékben. Ugyancsak most kerülnek forgalomba azok a bélyegek 35 baris értékben, amelyeket a bukaresti botanikus kert fennállásának 100. évfordulója tiszteletére adnak ki. A bélyegeken virágos alapon Carol Davila és Dimitrie Brindza, a botanikus kert kezdeményezői, illetve megalapítóinak képe látható. A posta vezérigazgatósága hazánk flóráját szemléltető, művészi kivitelű IP. V. HULLÁMHOSSZ a hullámmozgást végző közegben az azonos mozgásállapotú részecskéket elválasztó legkisebb távolság, vagyis a két szomszédos hullámhegy vagy hullámvölgy közötti távolság ; lényegileg a hullámhossz a hullámmozgás által egy rezgésidő alatt megtett úttal tehát azonos, változatlan terjedési sebesség mellett annál kisebb minél nagyobb a másodpercenkénti rezgésszám. HŰTŐGÉPEK elsősorban az élelmiszerek tartósítására szolgálnak; régebben csak a természetes jéggel jégszekrényekben, jégpincékben való hűtést alkalmazták; a modern technika a tartósítást különösen az ipari méretű tartósítást a munkavégzést kísérő hőelvonással oldja meg ; ezt a célt szolgálják a hűtőgépek . 1874, az első hűtőgép elkészítése óta a hűtőipar világszerte nagy mértékben kifejlődött. IKONOSZKÓP fényérzékeny ernyővel ellátott elektronikus cső, melyet a televízióban képfelvevő csőként alkalmaznak. IMPREGNÁLÁS likacsos szerkezetű szilárd testek átitatása, telítése folyadékokkal tulajdonságaik megjavítása céljából; hatásai: a műanyagokat az átitató lágyítószer hajtékonnyá, a fát különböző impregnáló szerek korhadásmentessé, tartósaivá, a vásznat, bőrt víz- és légzáróvá teszik stb. IMPULZUS vagy erőindítás az erő szorzata azzal az idővel amely alatt hatott; értéke egyenlő az általa létesített mozgásmennyiséggel, ami nem más, mint a mozgatott test tömege szorozva a közölt sebességgel; a vele kapcsolatos törvények alapvető fontossággal bírnak a fizikában. INFRAVÖRÖS SUGARAK lásd HŐSUGARAK. INFRAVÖRÖS TÁVCSŐ fénysugarak helyett a szemre hatástalan infravörös hősugarakkal működő távcső, melynek lencséi ezen sugárzást átbocsátó anyagból készülnek és a képet az infravörös hősugarakra érzékeny fotocella és fluoreszkáló ernyő segítségével teszi láthatóvá (vagy pedig különleges lemezen rögzíti); előnye, éjszaka, teljes sötétben is működik, mert hősugárzás akkor is van. INTERKONTINENTÁLIS BALLISZTIKAI RAKÉTA nagy hatósugarú többlépcsős óriásrakéta, amelynek utolsó fokozata a mesterséges mellékbolygók keringési sebességét megközelítő óránkénti 20—25.000 km-es sebességgel halad a magas légkörben és a Föld bármely pontját legfeljebb 1 óra leforgása alatt elérheti (erre utal az interkontinentális jelző); az első interkontinentális ballisztikai rakétát a Szovjetunióban lőtték fel, 1957 augusztus 27-én. IONIZÁCIÓ semleges atomok vagy molekulák átalakulása villamos töltésű részecskékké, ionokká, elektronleadás vagy felvétel útján; elektron vesztés útján kapjuk a pozitív töltésű ún. latinokat, elektron befogással keletkeznek a negatív töltésű anionok ; savak, lúgok, sók, oldataikban ionizálva vannak. IONOK elektromos töltésű atomok vagy atomcsoportok; megkülönböztetünk pozitív töltésű kationokat és negatív töltésű anionokat, amelyek nevüket onnan kapták, hogy villamos előtérben (pl. a galvanizáló cellákban) a velük ellentétes töltésű elektróda, nevezetesen a kationok a negatív feszültségű katód, az anionok pedig a pozitív feszültségű anód felé vándorolnak. IONCSERE fizika-kémiai folyamat, melynél bizonyos szilikátok vagy műgyanták a velük érintkező vizesoldatból villamos töltésű alkotórészeket (ionokat) megkötnek és helyettük azonos töltésű más ionokat visznek oldatba; az ioncserélő gyantákat széleskörűen alkalmazzák vízlágyításra, a műanyagiparban, antibiotikumok tisztítására stb . a iasi antibiotikumgyárban pl. ioncserélő gyantákon kötik meg az átcsorgatott forrásvíz összes sóit és desztillálás nélkül a gyártástechnológia legmagasabb igényeit kielégítő tiszta vizet kapták. IONCSERÉLŐ KROMATOGRÁFIA az oszlopos kromatográfia tökéletesített változata, melynél az elválasztandó keverék vizes oldatát megfelelően választott ioncserélő gyanta magas oszlopán csorgatják keresztül; a kationcserélő gyantán a pozitív töltésű alkotórészek (kationok) az anioncserélőn a negatív töltésű anionok kötődnek meg különböző sorrendben (gyűrűkben) amelyekből átfolyatott oldószerekkel (az oszlop szétszedése nélkül is) egyenként leoldhatók. IONOSZFÉRA a mezoszféra magasabb rétegeit és a termoszférát magába foglaló magaslégköri tartomány, mely nevét a benne található nagyszámú villamos töltésű („ionizált)“ részecskéről nyerte. (Folytartside)