Előre, 1961. szeptember (15. évfolyam, 4304-4329. szám)

1961-09-01 / 4304. szám

4 - Mi a kongresszus munkála­tainak és kiszállásainak program­ja és milyen ismert személyisé­­gek vesznek részt munkálatain ? — A Kárpáti-balkáni Egyesület V. Kongresszusának munkálatai szep­tember 4—19-e között zajlanak le a bukaresti Scinteia Háza márványter­mében. A munkálatokon számos ne­ves geológus vesz részt. Ezek között megemlítjük a következőket: N. P. Szemenenko, Sz. K. Lazarenko, G. V. Bondarcsuk, Sz. O. Vialov, V. D. Nalifkin, V. A. Peive akadé­mikusok (Szovjetunió), Jovcso Jov­­csev és Ichim Boncsev akadémikus Geológusok kongresszusa Beszélgetés V. IANOVICS professzorral, a Geológiai Bizottság alelnökével Szeptemberben hazánk fővárosában tartják meg a Kárpáti-balkáni Geoló­giai Egyesület V. Kongresszusát. Hogy olvasóinkat tájékoztassuk erről a nem­zetközi tudományos eseményről, felkértük Virgil Ianovici professzor elvtár­sat, a Geológiai Bizottság alelnökét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Mikor alakult meg a Kár­páti-balkáni Geológiai Egyesület és milyen célkitűzéseket követ? — Már sok éve létezik a Kárpáti­balkáni Geológiai Egyesület, de a második világháború idején megsza­kította tevékenységét. Azonban a Kárpátok és a Balkán hegység geológiai kérdéseiben érde­kelt államok szükségesnek vélték hogy az Egyesület újra működjék. Ezért a XX. nemzetközi geológiai kongresszuson — 1956-ban Mexikó­ban — megbízták a Román NK és a Csehszlovák SZK delegátusait, hogy Kárpáti-balkáni Geológiai Egyesület elnevezéssel kérjék az egyesület újraalakítását és kibővíté­sét. Az egyesületben jelenleg azon országok vesznek részt, amelyeknek területén a Kárpátok és a Balkán hegység elterül, vagyis: a Magyar NK, a Csehszlovák SZK, a Lengyel NK, a Szovjetunió, a Román NK, a Jugoszláv SZNK és a Bolgár NK. Az újjáalakult Kárpáti-balkáni Geológiai Egyesület (AGCE) első kongresszusának munkálatai 1958- ban folytak le Kijevben és Lvovban. Időrendi sorrendben ez már a IV. kongresszus volt, tekintve, hogy az új egyesület a régi kárpáti geológiai egyesület hagyományainak folytatója. A kijevi és lvovi kongresszusi mun­kálatok keretében több szakbizott­ság létesült, amelyek a kongresz­­szusok közti időszakban felölelték a tagállamokban folyó geológiai mun­ka minden területét. — Tekintettel arra, hogy a Kárpátok hegyláncolatának leg­nagyobb része országunkban te­­rül el, szeretnénk tudni, milyen munkákkal vesznek részt a ro­mán geológusok a kongresszu­­son ? — A szeptemberben Bukarestben sorra kerülő kongresszuson a rész­vevő tagállamok küldöttségei hoz­závetőleg 130 tudományos közlést terjesztenek elő. A román geológu­sok 65 közlése rétegtani, paleontoló­­giai, kőzettani és tektonikai kérdé­sekkel foglalkozik. E közlések bemu­tatják az országunkban folyó geoló­giai kutatómunka különböző szakte­rületeinek jelenlegi stádiumát és színvonalát. A román geológusok a kongresz­­szusra elkészítették annak a négy területnek útikalauzát, ahova a kongresszusi küldöttek kiránduláso­kat tesznek és helyszíni vizsgálato­kat is végeznek. Ezek a vidékek fel­ölelik a nagybányai bányavidék neo­­gén vulkanikus kőzeteit, a Keleti Kárpátok Brassó környéki homok­kőképződményeit, a Déli Kárpátok­ban a Duna és a Cserna-völgy, vala­mint Dobrudzsa geológiáját. Ezek az útileírások beszámolnak az illető te­rületek geológiai helyzetéről, annak a kutatómunkának az alapján, ame­lyet szakembereink a népi de­mokrácia évei alatt végeztek. E munkákhoz a kongresszus számára készült térképeket és geológiai szint­rajzokat is csatolnak. Mindezek ki­nyomtatása folyamatban van, sok (Bolgár NK), D. Andrusov aka­démikus (Csehszlovák SZK), Sza­­deczky-Kardos akadémikus (Magyar NK), S. Wdowiaz egy. tanár (Len­gyel NK), dr. L. Marik (Jugoszláv SZNK), dr. D. A. Ager (Anglia), dr. Jean Ricour (Franciaország), Otto Kühn professzor, a bécsi egyetem rektora (Ausztria) és mások. A kongresszus programjában sze­repel Bukarest és környékének meg­tekintése, míg szeptember 10—19 kö­zött a kongresszusi küldöttek megte­kintik azt a négy vidéket, amelyek­hez a már említett útikalauzok ké­szültek. A Iasi Continental szálloda lépcsőháza Telefon infravörös sugárzással Infrafon a neve an­nak az újtípusú tele­fonkészüléknek, amely drótnélküli telefonkap­csolatot tesz lehetővé két egymástól többszáz méterre levő személy között. A rendkívül kis méretű, zsebben hor­dozható készülék egy­idejűleg az adó- és ve­vőállomás szerepét töl­ti be és abban külön­bözik minden más drótnélküli telefonbe­­rendezéstől, hogy a hangátvitel nem rádió­hullámok, hanem infra­vörös sugárzás segítsé­gével történik. Az infravörös suga­rak előállításához szük­séges energiát közönsé­ges szárazelemek szol­gáltatják. Súrlódás nélküli csapágyak A csapágyak súr­lódásának csökkenté­se igen fontos problé­ma a gépiparban. Ed­dig a legtökéletesebb súrlódáscsökkentő be­rendezés a golyós­csapágy volt. Legújabban egy hol­landiai kutatólabora­tóriumban sikerült o­­lyan csapágyakat elő­állítani, amelyek telje­sen kiküszöbölik a súr­lódást. A csapágy álló és forgó részei azonos pólusú mág­nesek. A mágneses ta­szítás következtében a két rész között pa­rányi hézag marad s a forgó rész valójá­ban légüres térben szabadon forog az álló rész belsejében. Új ionoszféra kutató-központ a Szovjetunióban A Tadzsik Tudományos Akadémia asztrofizikai osztálya új ionoszféra­kutató állomást létesített a Guisszar völgyben. Az új központ a Szovjetunió legdélibb fekvésű kutatóintézete. Az új megfigyelőállomás kutatói függőleges szondázsokat hajtanak végre az ionoszférában, 80-tól 700 kilométerig terjedő magasságban. Meg­vizsgálják a meteorithullások hatását a szabad elektronok képződésére és megállapítják az ionizált felhők mozgási sebességét. Vizsgálataik lehető­séget nyújtanak majd a rádióhullámok terjedési törvényeinek közelebbi megismerésére és az ionoszférában uralkodó szelek sebességének megmé­résére. ELŐRE A tudomány fegyverével German Titov egynapos űrrepülése lezárta a kozmosz meghódításának első szakaszát: az ember megteve az első lépést a világűrbe s további ha­ladása még gyorsabb lesz. Az eddig végzett űr­kísérletek és mérések sok tanulsággal szolgáltak. Igazolódott Ciolkovszkij merész feltevése, hogy mai technikánkkal már elérhetjük az első és második kozmikus sebességet, vagyis a Föld körül keringő és a naprendszerben közlekedő rakétákat indíthatunk út­nak. Megismertük a légkör felső rétege és a világűr fizikai tulajdonságait. Bizonyossággá vált, hogy az ember megélhet és dolgozhat a kozmoszban, képes a kozmikus életre. Részleteikben sok kötet könyvet töl­tenek meg az eredmények és egészük­ben még fel sincsenek dolgozva. Egész biztos az, hogy kiszélesítik, forradalmasítják mai világképünket és a természettudományok mélyreható változása és gyors fejlődése jár majd nyomukban. Az első lépés a nagy — 100 km fö­lötti — magasságok elérése volt : ezt interkontinentális rakétával valósítot­ták meg. Aztán felröpült az első Föld körül keringő mesterséges hold : elértük az első kozmikus sebességet. A második kozmikus sebességgel útnak indult a naprendszer első mesterséges bolygója. A következő rakéta elérte a Holdat, azután egy másik le is fényképezte eddig nem látott oldalát. A legutolsó eredményeket, az em­ber első űrrepülését, Gagarin és Titov diadalmas útját nemrég ünnepeltük. A Szovjetunióban a Tudományos Akadémia irányította és szervezte meg a kozmosz kutatását A feladat na­gyon összetett volta miatt igen sok kutatóintézet tevékenységét hangol­ták össze. Összedolgozott az elektro­nikai-, számológép-, finommechani­kai-, távirányító-, automatikai tele­mechanikai- és még sok más intézet. Igen jól szervezett, tervszerű mun­kát folyta­ttak, ami nem zárta ki, ha­nem éppen megkövetelte az egyéni kezdeményezést, az ötletességet, hi­szen mindegyik intézetet olyan fel­adat elé állították, amilyen, előtte soha meg nem oldottak. Valamennyi szovjet űrrepülési kí­sérlet sikerét az egész világon öröm és lelkesedés fogadta. Még magában az USA-ban is élénkebb, őszintébb volt ,a lelkesedés a szovjet, mint az amerikai kísérleteknél. A tömegek ér­zik a szovjet kísérletek egyetemes, egész emberiségre kiterjedő jelentősé­gét. A haladó tudomány mindig az egész emberiség érdekében dolgozott, nemzetközi volt. A szovjet tudósok hívek maradtak ehhez a hagyomány­hoz. A Szovjetunióban mindenki előtt nyitva áll a tanulás útja. Különösen sokan mennek természettudományos pályára matematikusnak, fizikusnak, mérnöknek. A szovjetországban most egymillió mérnök dolgozik, az Egy®e­sült Államokban feleannyi. Ameriká­ban a tudományos vagy mérnöki pá­lya nem ,­jó üzlet“, nem vonzza a „szent dollár" szellemében nevelt if­júságot. Rendkívüli jelentőségű az, hogy a Szovjetunióban kitűnően megszer­vezték a tudományos kutatást, a Tu­dományos Akadémia nagyon gondo­san, tervszerűen dolgozik, a különö­sen fontos és hosszú időre terjedő kutatási feladatok mind a hatásköré­be tartoznak Gondosan megha­tároz­­zák a tudományos kutatás céljait. A nagy tudományos és technikai problé­mák megoldásához szükséges kiadá­sokat állami költségvetésből fedezik. Az eredményeket széles körben hasz­nosítják, így azok gyorsan „kifizetőd­nek". Kitűnő a szovjet dokumen­táció. A kutatók tudják milyen hatalmas se­gítséget jelent számukra az, ha a szükséges cikk- és könyvanyagot ren­dezve rendelkezésükre bocsátják és nem kell azért hónapokig kilincsel­­j­eiök és várakozniuk. Éberen figyelem­mel kísérik a külföldi tudományos irodalmat, a fontos könyveket lefor­­dítják. A szovjet dokumentáció kétirányú: több mint tízezer külföldi folyóirat­ból évente közel félmillió kivonatot készítenek és a szovjet iparvállalatok­ban, tervező és kutatóintézetekben kis épített levelezőhálózat útján értesül­nek a legjobb belföldi tapasztalatok­ról és újításokról. A nyugati tudományos irodalomban még sok helyen iparkodnak a szovjet könyveket és cikkeket agyonhallgatni. Ezzel nagy mértékben ártanak­­ ma­guknak. 1959-ben a Szovjetunióiban három­ezer tudományos intézmény működött, közel egyharmadmillió kutatóval és évi 28 milliárd rubel költségvetéssel. Az USA-ban gyakran szemére vetik a szovjet kutatóknak és mérnököknek, hogy túlzottan az elmélet felé hajla­nak és inkább számításokkal igyekez­nek megoldani a feladatokat mint kí­­sértetezés útján A tények azt bizo­nyítják, hogy az elméleti alapokon nyugvó tudományos gyakorlati mód­szerek biztosítják a sikert. Ezért a Szovjetunióban a legbonyolultabb mérnöki feladatok megoldásánál is na­gyon fontosnak tartják a mély elmé­leti kutatásokat. Nem becsülik le a tapasztalat és kí­sérlet jelentőségét, de úgy, hogy an­nak széles elméleti alapon kell nyu­godnia. Az USA rakétakísérleteinek balsi­kerei sok esetben az elmélet lebecsü­léséből és a tapasztalati-kísérleti mód­szer egyoldalú alkalmazásából ered­tek. Természetesen ez a Túlzott empi­rista felfogás is a dollárhajszából fa­kad. Összehasonlításul: a Szovjetunió számológép intézetében a tudományos munkatársak 10,6 százaléka a mate­matikus, az USA-ban az International Business vállalatnál dolgozik a leg­több matematikus: 1,8 százalék. A szovjet tudomány a haladó embe­riség érdekeit, a békét védi és ez a sorozatos sikerek ritka. D. E. Mi az oka az érelmeszesedésnek? Újabb szovjet kutatások, tapasztalatok Az egyik leggyakoribb öregkori be­tegség az érelmeszesedés. Még nemrég általános volt a hiedelem, hogy ez a betegség valójában nem is kóros elvál­tozás, hanem a szervezet természetes védőakciój­a a véredények öregkori el­­vékonyodásának ellensúlyozására. Az érelmeszesedés kellemetlen és gyakran veszélyes következményei azonban arra késztették az orvosokat, hogy egyre fi­gyelmesebben megvizsgálják a betegség keletkezését és annak okait. PARÁNYI ZSIRADÉKSZEMCSE ... N. N. Anicskov szovjet tudós beha­tó vizsgálatokat folytatott ezen a téren. Megállapította, hogy az érelmeszesedés azzal kezdődik, hogy a vérsavóban levő choleszterin, bizonyos okokból kifolyó­lag kicsapódik és lerakódik a véredé­nyek belső falára. Kezdetben parányi zsíradékszemcse formájában jelentkezik ez a lerakódás, azután fokozatosan megnövekszik, átalakul és végül meg­jelenik az úgynevezett arterioszkleroti­­kus lemez, amely összeszűkíti a vér­edényt és keringési zavarokat okoz. A fenti megállapítás lehetővé tette, hogy az orvostudomány megkezdje a küzdelmet az érelmeszesedés ellen, a­­mely, a statisztika szerint, átlag minden­­ harmadik embernél kisebb, vagy na­gyobb mértékben észlelhető. FONTOS: A MEGFELELŐ ÉTREND N.N. Anicskov megállapításai, ame­lyekben világosan kitűnik, hogy az ér­elmeszesedés nem természetes folyamat, hanem az anyagcserével kapcsolatos, kóros elváltozás, nagyszabású statiszti­kai vizsgálódásra késztették Z. M. Vo­­linszkij professzort, aki évek óta tanul­mányozza a szív- és véredénybetegsé­­geket. Volinszkij megállapította, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a táplál­kozás, illetve a choleszterin anyagcsere s a szív- és véredénybetegségek között. Ennek megfelelően ajánlásokat dolgo­zott ki az ilyen megbetegedések gyógy­kezelésére, illetve elhárítására, megfele­lő étrend segítségével. Nemrég újabb sikerről számoltak be a szovjet tudósok. Azzal kezdődött a dolog, hogy a leningrádi zsíradékfeldol­­gozó kombinát mérnökei eljárást dol­goztak ki a kukoricából készülő étolaj gyártására. A kombinát vezetősége az első tétel kukoricaolajból mintákat kül­dött Volinszkij professzornak és felkér­te, állapítsa meg, mennyire alkalmas az új étolajfajta emberi táplálkozásra. SIKERES GYÓGYÍTÁSI KÍSÉRLETEK Volinszkij munkatársaival együtt szá­mos kísérletet hajtott végre az új olaj­jal, s egyebek között azt is megvizsgál­ta, hogy milyen hatása van a cholesz­terin lerakódások képződésére. Egy cso­port házinyulat négy hónapon keresz­tül napraforgó­olajban oldott choleszte­­rinnel etettek, egy másik csoportnak pedig kukoricaolajban oldott choleszte­­rint adtak. A kísérleti állatok vérsavójá­nak megvizsgálásakor megállapították, hogy az előbbi esetben — vagyis nap­raforgó­olaj etetésénél — a vér cho­leszterin tartalma csaknem ötször ak­kora volt, mint a kukoricaolaj esetében. Még kézzel foghatóbbak voltak a bon­colási eredmények. A kukoricaolajjal táplált nyíltaknál, a choleszterinnel való etetés ellenére, elenyészően kevés choleszterin-lerakódás volt észlelhető. Ezután nagyszabású kísérletet hajtot­tak végre a Szkorohod gyár orvosi ren­delőjében. A. P. Golikov egyetemi elő­adó tanár ellenőrzésével mindazoknak a munkásoknak és tisztviselőknek, akik­nél magas vérnyomást észleltek, kuko­­ricaolajjal készült, különleges étrendet írtak elő. A kísérlet nagyszerű ered­ménnyel járt. Az összes betegek vér­nyomása normálisra csökkent s az ár­téri eszklerotikus tünetek lényegesen jóv­vultak. A szovjet orvostudomány ilymódon, a termelésben dolgozó munkások közre­működésével, újabb utat mutatott az öregségi betegségek elleni küzdelem­ben. Hazánk szépségei BUCSECSI ÚTIKALAUZ Üdülők, hétvégi kirándulók szá­zai indulnak hetente a Praho­­va völgyéből a festőién szép Bu­­csecs csúcsai felé. Több út is ve­­zet erre, a turistáknak azonban tud­­niok kell, hogy az egyik útvonal, — nevezetesen a Valea Jepilor felé — tiltott terület, tekintettel arra, hogy ez a völgy a Bucsecs védett terüle­tének tudományos övezetéhez tarto­zik .Egyébként valamennyi közül ez a legnehezebb, legmeredekebb út­vonal és innen a visszatérés is igen megerőltető, így csak kerülő úton lehet eljut­ni a 2025 méter magasan fekvő Ca­­raiman menedékházhoz, amely a Szinaia és Busteni közti fennsíkon, a Valea Jepilor bejáratánál van. (Kék háromszög jelzi az utat). Bus­­teniből (a Str Fabrici felől) vagy Poiana Tapului felől közelíthetjük meg, s a két út valamivel az Urlato­­area vízesés fölött egyesül, ahonnan meredeken folytatódik a „La Scari“ (Lépcső)-nek nevezett emelkedőn, majd szerpentinszerűen vezet az 1960 méteren férfi Jepi menedék­­házhoz. A Prahova völgyéből a Bu­csecs fennsík felé vezető valameny­­nyi út közül ez a legérdekesebb, a legszebb és legváltozatosabb útvo­nal, a völgyek és patakok a Jepii Mici hegység keleti részét szelik át. A Jepi menedékháztól már rövid az út a Caraimanig. A félig kőből, félig fából épült Caraiman menedékház két nagy teraszáról csodálatos a kilátás. Be­látni innen az egész Prahova völ­gyét, észak­nyugat felől pedig a Caraiman csúcsa tör a magasba. A menedékház közvetlen közelében tisztavizű hideg forrás oltja a tu­risták szomját. Ösvény visz a Brnul Mare-tól a hegy déli és keleti falai alatt, zuhatagok és sziklák mellett a Caraiman „kengyelje“ felé. A Bucsecs fennsíkról sárga jel mutatja az utat a turistáknak és az Omul csúcs (2506 méter) és mene­dékház felé. Tiszta időben felejthe­tetlen látvány tárul a kirándulók szeme elé: a Bran hegység, Pre­­deal és a Prahova völgye, Szinaján tűnig. Az Omul csúcsot azonban igen gyakran ködfátyol borítja és ilyen­kor nemcsak a táj tűnik el a kirán­dulók szeme elől, de a leereszkedés is veszélyes, meg kell várni míg a köd felszáll. A Caraiman menedékháztól másik útvonalon el lehet jutni a Babele menedékházig (2200 méter) s innen a kék kereszttel jelzett útvonalon az 1610 méteren fekvő Pestera Jalo­­mitei üdülőhelyre, ahonnan lefelé is, felfelé is könnyebb sétákat lehet tenni az Omul csúcs, vagy a Bolboci és Scropoasa menedékházak között. Ezen az útvonalon van a Caile Tata­­­­rului nevű szép hegyszoros. Scropo­­­­asa igen közel esik Pietrosita hely­­­­séghez, amelynek Ploiesti és Buka­rest felé közvetlen vasúti összeköt­tetése van, a Paduchiosul hegyen át pedig országút vezet Szinaia felé. A Babele menedékháztól szép út visz az 1950 méteren fekvő Piatra Arsa menedékházhoz, ahonnan Poiana Tapului-ra vagy Busteni-re lehet visszatérni. Sok látnivalót tartogat tehát a Bucsecs hegység s a gyalogtúrában elfáradt kirándulók nemcsak mene­dékre, hanem élelemre és szórako­zásra is találnak a Bab­ele és a Ca­raiman menedékházakban. P. V. A híres „Babele" sziklacsoport 1961. szeptember 1., péntek. Virágos bélyegek bélyegsorozatot ad ki. A hazai virágo­kat ábrázoló bélyegeket — amelyeket főnél Druga és Petre Grant grafikusok terveztek — természetes színekben nyomják összesen kilenc értékben. Ugyancsak most kerülnek forgalom­ba azok a bélyegek 35 baris értékben, amelyeket a bukaresti botanikus kert fennállásának 100. évfordulója tisztele­tére adnak ki. A bélyegeken virágos alapon Carol Davila és Dimitrie Brind­za, a botanikus kert kezdeményezői,­­ illetve megalapítóinak képe látható. A posta vezérigazgatósága hazánk flóráját szemléltető, művészi kivitelű I­P. V. HULLÁMHOSSZ a hullámmozgást végző közegben az azonos mozgás­állapotú részecskéket elválasztó legkisebb távolság, vagyis a két szomszédos hullámhegy vagy hul­lámvölgy közötti távolság ; lénye­gileg a hullámhossz a hullámmoz­gás által egy rezgésidő alatt meg­tett úttal tehát azonos, változatlan terjedési sebesség mellett annál ki­sebb minél nagyobb a másodper­cenkénti rezgésszám. HŰTŐGÉPEK elsősorban az élelmisze­rek tartósítására szolgálnak; régeb­ben csak a természetes jéggel jég­szekrényekben, jégpincékben való hűtést alkalmazták; a modern technika a tartósítást különösen az ipari méretű tartósítást a munka­végzést kísérő hőelvonással oldja meg ; ezt a célt szolgálják a hű­tőgépek . 1874, az első hűtőgép elkészítése óta a hűtőipar világ­szerte nagy mértékben kifejlődött. IKONOSZKÓP fényérzékeny ernyővel ellátott elektronikus cső, melyet a televízióban képfelvevő csőként al­kalmaznak. IMPREGNÁLÁS likacsos szerkezetű szilárd testek átitatása, telítése fo­lyadékokkal tulajdonságaik megja­vítása céljából; hatásai: a műa­nyagokat az átitató lágyítószer haj­­tékonnyá, a fát különböző impreg­náló szerek korhadásmentessé, tar­tósaivá, a vásznat, bőrt víz- és lég­záróvá teszik stb. IMPULZUS vagy erőindítás az erő szorzata azzal az idővel amely alatt hatott; értéke egyenlő az általa létesített mozgásmennyiség­gel, ami nem más, mint a mozga­tott test tömege szorozva a közölt sebességgel; a vele kapcsolatos törvények alapvető fontossággal bírnak a fizikában. INFRAVÖRÖS SUGARAK lásd HŐ­­SUGARAK. INFRAVÖRÖS TÁVCSŐ fénysugarak helyett a szemre hatástalan infra­vörös hősugarakkal működő táv­cső, melynek lencséi ezen sugár­zást­­ átbocsátó anyagból készül­nek és a képet az infravörös hő­sugarakra érzékeny fotocella és fluoreszkáló ernyő segítségével te­szi láthatóvá (vagy pedig különle­ges lemezen rögzíti); előnye, éj­szaka, teljes sötétben is működik, mert hősugárzás akkor is van. INTERKONTINENTÁLIS BALLISZ­­TIKAI RAKÉTA nagy hatósugarú többlépcsős óriásrakéta, amelynek utolsó fokozata a mesterséges mel­lékbolygók keringési sebességét megközelítő óránkénti 20—25.000 km-es sebességgel halad a magas légkörben és a Föld bármely pontját legfeljebb 1 óra leforgása alatt elérheti (erre utal az inter­kontinentális jelző); az első inter­kontinentális ballisztikai rakétát a Szovjetunióban lőtték fel, 1957 augusztus 27-én. IONIZÁCIÓ semleges atomok vagy molekulák átalakulása villamos töltésű részecskékké, ionokká, elektronleadás vagy felvétel útján; elektron vesztés útján kapjuk a pozitív töltésű ún. latinokat, elek­tron befogással keletkeznek a ne­gatív töltésű anionok ; savak, lú­gok, sók, oldataikban ionizálva vannak. IONOK elektromos töltésű atomok vagy atomcsoportok; megkülön­böztetünk pozitív töltésű kationo­kat és negatív töltésű anionokat, amelyek nevüket onnan kapták, hogy villamos előtérben (pl. a gal­vanizáló cellákban) a velük el­lentétes töltésű elektróda, neve­zetesen a kationok a negatív fe­szültségű katód, az anionok pe­dig a pozitív feszültségű anód felé vándorolnak. IONCSERE fizika-kémiai folyamat, melynél bizonyos szilikátok vagy műgyanták a velük érintkező vi­zesoldatból villamos töltésű alko­tórészeket (ionokat) megkötnek és helyettük azonos töltésű más iono­kat visznek oldatba; az ioncseré­lő gyantákat széleskörűen alkal­mazzák vízlágyításra, a műanyag­iparban, antibiotikumok tisztítá­sára stb . a iasi antibiotikumgyár­ban pl. ioncserélő gyantákon kö­tik meg az átcsorgatott forrásvíz összes sóit és desztillálás nélkül a gyártástechnológia legmagasabb igényeit kielégítő tiszta vizet kap­ták. IONCSERÉLŐ KROMATOG­RÁFIA az oszlopos kromatográfia tökéle­tesített változata, melynél az el­választandó keverék vizes oldatát megfelelően választott ioncserélő gyanta magas oszlopán csorgatják keresztül; a kationcserélő gyan­tán a pozitív töltésű alkotórészek (kationok) az anioncserélőn a ne­gatív töltésű anionok kötődnek meg különböző sorrendben (gyű­rűkben) amelyekből átfolyatott oldószerekkel (az oszlop szétsze­dése nélkül is) egyenként leold­­hatók. IONOSZFÉRA a mezoszféra magasabb rétegeit és a termoszférát magába foglaló magas­légköri tartomány, mely nevét a benne található nagyszámú villamos töltésű („ioni­zált)“ részecskéről nyerte. (Folytartside)

Next