Előre, 1961. október (15. évfolyam, 4330-4355. szám)
1961-10-01 / 4330. szám
2 A nagyváradi Interindustrial gyár folyamatosan működő finomító részlegének centrifuga-osztálya. A telt, egészében automatizált munkacsarnok, amelyet tavaly helyeztek üzembe, 24 óra alatt 70 tonna finomított olajat gyártó L- Tiberiu felvétele) Az építőtelepek készüljenek fel a télre (Folytatás az 1. oldalról) vezettett időjárás beállta előtt megfelelő mennyiségű homokról és kavicsról, mert ezeket rossz időjárási viszonyok esetén nehezen lehet szállítani. Ezenkívül meg kell rendelni és be kell szerezni a tüzelőanyagot, a meglévőkön kívül is szükséges szigetelőanyagokat, mint például szalmát, gyékényt, védőpaneleket, kályhákat a helyiségek fűtéséhez, szerszámállványokat a hótakarításhoz és a tűzoltófelszereléshez. A fővárosi munkatelepeken sikerrel alkalmazzák a belső térségek, sőt olykor a külső térségek fűtésénél is az infravörös rádiátorokat. E rádiátorok igen gazdaságosan felhasználhatók a berendezések kifagyasztásánál, a beton- és a malterkészítő helyek melegítésénél stb. Egy infravörös rádiátor óránként 2500 kalóriát fejleszt. A rádiátorokat fel lehet használni folyékony gázoknál is. Ez esetben 0,200 kg folyékony gázra van szükség óránként, ami mindössze 0,10 bamba kerül. A rádiátorokkal elért jó eredmények szemléltetésére említjük meg, hogy egy 900 m2 betonpadlózat felmelegítésénél 30 rádiátor 18 fokra melegítette fel a betont, amikor a külső hőmérséklet mínusz 18 fok volt. A radiátorokat előállíthatja a helyiipar is — miként ez a Marosi Magyar Autonóm tartományban történt — s ezzel nagy szolgálatot tesz az építőknek. A munkatelepek téli üzemeltetésének előkészítésével egyidejűleg gondoskodni kell a szociális épületek, hálótermek, étkezdék megfelelő téli előkészítéséről. Egyes Brassó, Máramaros, Bánát tartományi építőtelepek az idei év első negyedében kismennyiségű munkát végeztek, mert a helyi ipar nem állította elő tavaly a kellő téglamennyiséget. Hibás volt ebben az illető trösztvezetőség is, mert nem rendelte meg idejében a szükséges téglát. Az előrelátás hiányából származó ilyen hibákat az idén el kell kerülni. E célból — minthogy a jövő évi terv már ismeretes — az építkezési szervezetek vezetőségeinek gondoskodniuk kell a negyedik évnegyedre és a jövő év első 4 hónapjára szükséges tégla biztosításáról. A tartományi néptanácsok végrehajtó bizottságai utasítják a helyiipari egységeket, hogy idejében biztosítsák a szükséges téglamennyiséget. A téli üzemeltetéshez szükséges intézkedéseket és szabályokat ismertetni kell az építőtelepek összes munkásaival és technikusaival. Az építőtelepek folyamatos munkájának biztosítása döntő fontosságú tényező a tervfeladatok végrehajtása szempontjából. Ha idejében gondoskodunk a fent elmondottakról, nemcsak az ez évi építkezési terv előirányzatainak zavartalan végrehajtását biztosítjuk, de megteremtjük a kellő előfeltételeket a jövő évi terv jó körülmények közötti beindításához is. Ahol a jövő gyümölcsfái „nevelkednek“ Az elkövetkező években a Maros-Magyar Autonóm tartomány domboldalain két milliónyi gyümölcsfát kell elültetni ötvenezer hektár mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területen. S ezeknek a fiatal csemetéknek az előállítása elsősorban az állami gazdaságok keretében működő faiskolákra hárul. Az erdőszentgyörgyi faiskola egyike azoknak a csemetekerteknek, amelyeket pár évvel ezelőtt a helyi sajátosságokhoz jól alkalmazkodó gyümölcsfa állomány kitermelése érdekében hoztak létre. Azóta az indulással járó szervezési nehézségek ellenére az itt előállított csemeték tartományszerte jó hírnevet szereztek, s jótékonyan befolyásolták mindenekelőtt a vidék gyümölcstermesztésének szerkezeti alakulását. Az RMP KB 1961 június 30-július 1-i plenáris ülésének dokumentumai a gyümölcstermesztés kiszélesítésének nagyszerű távlatait jelölték ki. A dolgozók gyümölccsel való ellátásának további javítása, a terméketlen területek hasznosítása érdekében az erdőszentgyörgyi faiskolában is már a közeljövőben a mostaninál jóval több csemetét kell előállítani. Mindezt úgy, hogy a mennyiségi célkitűzések hiánytalan teljesítésével párhuzamosan a csemeték minősége tekintetében is előbbre lépjenek. NÉHÁNY SZÓ A FAJTAAZONOSSÁGRÓL A gyümölcsfa-csemeték minőségét meghatározó tényezők között igen jelentős helyet foglal el a fajtaazonosság megbízhatósága. Sajnos a legutóbbi évekig a szocialista egységek vezetői egy része a fajtaazonossággal szembeni igényességet tizedrangú feladatnak tekintette s a fiatal fák minőségét mindenekelőtt a csemeték fejlődési fokával, a korona erőteljességével mérték. Ez a szemlélet kisebb nagyobb mértékben kihatott a faiskolákban dolgozó személyzet munkájára is, amennyiben túlzott mértékben törekedtek a külömi értékmérő tulajdonságok fejlesztésére. Ezen a téren az utóbbi időben gyökeres változás állott be. A korábbi gyakorlattól eltérően, amikor a szaporító anyagot — elsősorban pedig az oltáshoz szükséges szemzőhajtásokat — kellően nem ismert gyümölcsfákról gyűjtötték össze, most már külön erre a célra kijelölt illetve beállított fajtaazonos fák állnak a csemetekert rendelkezésére. Problémát csupán a szállítás megoldása jelent. Megfelelő gyümölcsfák hiánya következtében ezeket a szemzőhajtásokat távoli gazdaságokból kell szállítani, s ez nemcsak a szemzőhajtások élettartamának csökkentésével jár — ami közvetlenül kihat a fogamzásra — de a keveredés veszélye is fennáll. Éppen ezért indokolt volna, hogy a helyszínen, a faiskola mellett szemzőhajtást termelő telepet létesítsenek. Az alanyfák nagyrésze megvan, csupán az hiányzik, hogy az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően megbízható módon értékeljék a fajtaazonosságot. Rendezésre vár a magtermő gyümölcsösök problémájának a megoldása is. Amint az előbbiekből is kitűnik, kisebb-nagyobb nehézségek ellenére a szemzőhajtások biztosítása lényegében megoldódott, ám ezzel ellentétben a magoncok termeléséhez szükséges magmennyiség biztosítása lényegében még mindig az úgynevezett gyűjtögetésre alapozódik. A gyakorlatban például jelenleg a csemetekert dolgozói széltében-hosszában járják a környező erdőket s az ott talált vadalmafák terméseiből gyűjtik össze a megfelelő magmennyiséget. Ez több szempontból helytelen. Közismert tény, hogy az egészséges, a betegségekkel szemben ellenálló facsemeték előállításának egyik feltétele éppen az, hogy a magtermő-gyümölcsösök is gondos ápolásban részesüljenek már csak azért is, hogy a kiültetett anyag legfontosabb tulajdonságai megalapozottan értékelhetők legyenek. Az utóbbi évek gyakorlatában széles körben elterjedt — és be is vált — a vadalanyok használata. Nem vitás, hogy ezek élettartama hosszabb a nemes gyümölcsfa alanyok bármelyikénél. E fontos szempont érvényesítése érdekében azonban módot kell találni a megfelelő minőségű és megbízhatóan ellenőrizhető gyümölcsfa-magok biztosítására. A TERVEZŐ FELELŐSSÉGE Nem szükséges talán külön hangsúlyoznunk, hogy a fajtaazonosság biztosítása mellett a faiskolák egyik fontos követelménye a gyümölcsfa fajok és fajták közti arány helyes szabályozása. Ez ugyanis döntő módon szabja meg s mintegy irányítja a jövendőbeli telepítések összetételének szerkezeti alakulását. Hogyan állnak ezen a téren az erdőA minőségi munka kérdései az erdőszentgyörgyi faiskolában szentgyörgyi faiskolában ? Az idei őszön a telepítésekre kerülő harmadéves gyümölcsfák kereken ötven százaléka alma, közel huszonöt százalék szilva a fentmaradó rész pedig a cseresznye, meggy, barack és a dió közt oszlik meg. Ezek szerint tehát az alma már mostantól fogva átvette vezető szerepét s a telepítések révén évről évre javítja a gyümölcsfa fajok közt létező kedvezőtlen összetételt. Azaz javítaná, ha nem volna feltűnően magas a szilvafélék aránya és meglepően alacsony a körte illetve a cseresznyecsemeték száma. A távlati gyümölcsfejlesztési terv előirányzata világos. A szilvafák túltengő részarányát Erdőszentgyörgy vidékén is pár éven belül mindenképpen meg kell szüntetni. Ennek döntő feltétele nyilván az, hogy a csemetekert összetételét a jövő kívánalmainak megfelelően kell szabályozni. S itt fölvetődik a tervezők rendkívüli felelőssége a gyümölcsösök szerkezeti átalakításának végrehajtása tekintetében. Sajnos azonban, hogy egyes szakemberek túlságosan ragaszkodnak a szilvafa csemeték számának fenntartásához, amikor az népgazdasági szempontból nem kívánatos s a termelők sem kedvelik. Alaposabb vizsgálódás után aztán hamarosan kiderül, hogy mi az indító oka a szilva csemeték aránytalanul magas százalékának. A szilvafák fogamzási százaléka rendkívül magas, ezzel szemben a cseresznye, körte már sokkal nehezebben fogamzik s ha a munkálatok végrehajtásánál legcsekélyebb mulasztási figyelmetlenséget követnek el, az már az eredményekben mindjárt meglátszik. Persze a szilvacsemeték esetében ez csak látszateredmény, mert bármilyen szépek is a szilvafacsemeték — amint azt a faiskolában is mondták — nem igen van keletre, inkább ragaszkodnak a minőségileg valamivel gyengébb körtefához. Félreértés ne essék, nyilván szükség van a szilvafacsemeték előállítására is azonban nem olyan arányban, ahogy azt Erdőszentgyörgyön jelenleg teszik. A gyümölcstermesztés mezőgazdaság fejlesztési programunk szerves része. Az állami gazdaság tartományi trösztje tehát mint olyan intézmény, amely a gazdaságokban lévő faiskolák tevékenységét irányítja sokkal nagyobb és szorosabb kapcsolatot kell tartson a tartományi néptanács mezőgazdasági osztályával, hiszen a gyümölcsfatelepítési tervek irányítása a párt által megjelölt gryümölcstermesztési célkitűzés gyakorlati valóraváltása mindenekelőtt a néptanácsokra hárul. Megengedhetetlen például az, hogy a szemzések végrehajtásánál az illető A VETÉSFORGÓ GAZDÁLKODÁS KITERJESZTÉSÉÉRT A tartomány valamennyi faiskolájában, így Erdőszentgyörgyön is sokat vitatott kérdés a csemetekertek talajelőkészítésének a szabályozása. Nem vitás ugyanis az, hogy minőségi oltványokat csak jó szerkezetű földben, gazdag gyommentes talajban lehet előállítani. S e tekintetben nem is a szó szoros értelmében vett szántás, hanem a talaj állapotának a faiskolai termesztésre való előkészítése a lényeg. Az Erdőszentgyörgyön kialakult gyakorlat szerint a telepítések előtt 60—70 cm mély talajforgatást végeznek s az ezt követő években vigyáznak arra, hogy a gyümölcsfa csemeték kiszedése utáni első évben sose kerüljön csemete, magonc e talajba vissza. A faiskolai vetésforgónak e kezdetleges formájában, a növénytermesztésre visszamaradt területen általában zöldtakarmányt vagy esetleg árpát, illetve zabot termesztenek. E módszernek kétségtelen megvan a maga előnye, így például a trágyázás révén a tápanyagutánpótlás megoldódott. A tapasztalatok szerint a talaj morzsalékos szerkezete is fenntartható. Ennek dacára a megfelelő forgórendszer hiánya következtében a betegségekkel szembeni preventív védekezés nem lehet eléggé hatásos és megbízható. A növényi maradványok sem pusztulnak el teljesen a telepítés kezdetéig, ami szintén számos nehézséget jelent. Igaz az is, hogy egy szakszerű vetésforgó beállításának ezideig még nem volt meg a gyakorlati feltétele, de most, amikor a terület bővülése folytán nem lesz többé földben hiány legsürgősebb feladatnak kell tekinteni a szakszerű vetésforgó bevezetését. Befejezésül hangsúlyozni szeretnék a gyümölcsfa termesztés nem ott és akkor végződik, amikor a csemetéket a földből kiszedték, hanem akkor és ott ahol a fiatal fák megfogannak. A Küküllő-menti gazdaságokat járva sok szép már termőre forduló gyümölcsfát láttunk, ami a csemetekert dolgozóinak jó munkáját dicséri. Az elismerés mellett hallottunk azonban panaszokat is arról, hogy a fák kiszedése, a kellő elővigyázatosság hiányában a gyökereket nagyon megviseli, s így a lehetőségeknél lényegesen alacsonyabb a fogamzási százalék. Az erdőszentgyörgyi állami gazdaság vezetőségének módot kell találnia e mulasztás felszámolására s a gyümölcsfa csemeték minőségének további javítása érdekében az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a gazdaság által értékesített csemeték további sorsára. FLÓRA GÁBOR ELŐRE Hazaérkezett Berlinből az SZKT küldöttsége Szombaton visszaérkezett Berlinből a fővárosba a Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsége, amely Martin Isac elvtársnak, az SZKT elnökének vezetésével részt vett a nemzetközi szakszervezeti értekezlet munkálatain. Az értekezletet, mint ismeretes, a Németországgal való békeszerződés megkötéséért, a nyugat-berlini kérdés békés megoldásáért és a háborús provokációk ellen vívott harc jegyében tartották meg. A küldöttséget az Északi-pályaudvaron az SZKT Titkárságának több tagja és az SZKT számos aktivistája fogadta. (Agerpres) Kitüntetések A Román Népköztársaság Államtanácsa a Munka,érdemrend I fokozatával tüntette ki hatvanadik életévük betöltése alkalmából Virgil Ianovici elvtárs egyetemi tanárt, a tudományos és oktatói tevékenységben szerzett érdemeiért, és Andrei Horváth elvtársat, az építőanyagipari és építkezési vállalatok szakszervezeti szövetségének elnökét a munkásmozgalomban kifejtett hosszas tevékenységéért. A magas kitüntetéseket Stefan Voitec elvtárs, az Államtanács alelnöke nyújtotta át. (Agerpres) |.’i .-----------■ , 1 U-t. Újonnan feltárt dák vár és Hunyad tartományi Bánkca község határában fekvő Várhegyen végzett régészeti ásatások során a dévai tartományi múzeum tudományos munkaközössége mintegy 2000 éves dák erődítés romjait fedezte fel. A Zsil felső völgyének kijáratánál, elszigetelt magaslaton feltárt épületek faragott kőfalakból és őrtornyokból álló zonák, amelyekből nagy távolságra el lehetett látni. Feltételezik, hogy a Banica mellett feltárt, eredeti technikával a meredek sziklára épített erődítés a sarmisegetuzai dák központot védelmezte a Zsil vagy a Sztrigy völgyén felfelé hatoló ellenség támadása ellen. (Agerpres) Bukarestbe érkezett az Olasz Egység centenáriumának romániai rendezvényein részvevő olasz küldöttség A fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának meghívására olasz küldöttség érkezett Bukarestbe, amely részt vesz az Olasz Egység centenáriumának romániai rendezvényein. A küldöttségben részt vesz Paolo D‘Antoni professzor, a szicíliai regionális kormány tagja, az Olasz Egység centenáriumának megünneplésére alakult szicíliai regionális bizottság elnöke, dr. Luciano Luigi Domanti, a bizottság főtitkára és dr. Girolamo Brunda. A küldöttség tagjai szombaton délelőtt látogatást tettek a fővárosi néptanácsnál, ahol Dumitru Diaconescu, a fővárosi néptanács elnöke és a néptanács végrehajtó bizottságának más tagjai fogadták a vendégeket. (Agerpres) kesek véleményének kikérése nélkül határozzák meg az almán belül a fajták arányát mint ahogy azt az idén tették s így a rajonált fajták mellett olyan fajták elterjesztésével is próbálkozzanak, amelyek még kísérlet alatt állnak s így gazdaságosságuk ezen a vidéken korántsem megalapozott. Alain Prépost: Azért csak fel a fejjel! Lassan-lassan a mai francia literatura nemes, emberségében tündöklő ágává fejlődik az algériai háború ellen tiltakozó irodalom. Legyen szó akár Gildas- Andriewski Felhőszakadás című kisregényéről, mely két gyermek — egy algériai és egy francia — sorsával példázza a két nép útját és a szolidaritás történelmi szükségszerűségét, vagy André Stil átfogóbb epikus igénnyel íródott omlasztásáról. Roy drámai önvallomásoktól feszülő oknyomozó riportjáról vagy Pozner riport-történeteiról — a művek sora tulajdonképpen annak a hatalmas francia tömegmozgalomnak a kifejezője, mely annyiszor hallatja hangját a béke és a testvériség nevében. A fiatal francia író kisregénye *)— amelyet most az olvasó figyelmébe ajánlunk — éppen ebből a szempontból jelentős. Alain Prévost egyik *) Alain Prévost: Azért csak fel a fejjel! hőse, Birace, a festő, ugyanis nem hajlandó katonaként Algériába menni, és nem kis benső viaskodás után a börtönt és a meghurcoltatást választja. A logikájában végsőkig következetes tiltakozás története ez, egy hősi lélek tusájának rajza, melyet a filmforgatókönyv technikájával élő szerző egy jelképes, párhuzamos cselekménnyel és egy párhuzamos sorssal hangsúlyoz . Micaréme, a hazáját szerető paraszt sorsával, aki — mint Birace az ellenséges társadalmi erőkkel— a természet erőivel vív élet-halál harcot. Birace életét veszti a harcban. Micaréme megsebesül, de szörnyű viadalban megöli a dúló vadkant. Prévost nem vigasztalásul írta könyvének címlapjára a bíztató szavakat. A harcok könyve ez, a nekifeszülő nagy emberi bátorságé, az igaz szívé és az igaz ügyért síkraszálló erőé, ezért optimista. I. Sz. Kiállítások Nagyszalontán A nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatósága három évvel ezelőtt kiállító helyiséget rendezett be a Csonkatorony tőszomszédságában. Az azóta eltelt idő során ez az intézkedés helyesnek bizonyult: ma már az időszaki kiállításokon megforduló látogatók száma szinte eléri az Emlékmúzeum egyre növekvő látogatottságát. Ennek magyarázata az, hogy érdekes témájú kiállítások váltogatják itt egymást. A dolgozók politikai nevelését szolgálta a Romániai Kommunista Párt megalakulását és történetét szemléltető dokumentumanyag. A természettudományi ismeretek terjesztését és a hazafias nevelést segítette elő a Krisána tartományi műemlékekről és a sajátos, ritka flórájú és faunájú védett területekről összegyűjtött térkép-, rajz- és fényképanyag. A dolgozók és a tanulóifjúság szépérzékének, ízlésének fejlesztéséhez egy művészi fényképkiállítás, Az RNK jelenkori képzőművészete és a Mai román grafika című reprodukció-kiállítások járultak hozzá. Ennek a sorozatnak méltó betetőzése a nemrég ünnepélyes keretek között megnyitott Gy. Szabó Béla-kiállítás, amely állami díjas művészünknek több mint száz eredeti fametszetét mutatja be a közönségnek. A dolgozók megnövekedett érdeklődését, vonzalmát a művészet iránt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a megnyitón, amelyen a művész személyesen is megjelent, zsúfolásig megteltek a kiállítási termek. DANIELISZ ENDRE ** A „Német DK zenei hete“ október 7-én lesz 12 éve, hogy kikiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot. Az évforduló alkalmából, rádióállomásaink október 1 és 7 között megrendezik a „Német DK zenei hetét”. A program keretében a rádióhallgatók megismerhetik a baráti ország számos új zenei alkotását. A megnyitó műsorban tömegdalok és a Német DK szocialista építésének szentelt más művek szerepelnek. Ezt követően, a napi műsorokban felváltva népi zenét, tánc- és esztrádzenét közvetít a rádió. Ugyanakkor néhány szimfonikus és kamarazene művet is műsorra tűztek a Német DK zeneszerzőinek alkotásaiból. Binka Zseljazkova bolgár filmrendezőnő filmje — Amikor fiatalok voltunk — a második díjat nyerte el az idei moszkvai filmfesztiválon, s nagy elragadtatással beszél róla mindenki. Vajon csak eredeti, szép formai megoldásai, filmszerűsége miatt? Nem, itt sokkal többről van szó, mint arról, hogy a művésznőnek fejlett a vizuális fantáziája és olyan ötleteket ,.fogalmazott meg“ a felvevőgéppel, amelyek más filmesnek még nem jutottak eszébe. Egy ifjú szerelmespár közeledését, egymásratalálását két zseblámpa kerek fényfoltja érzékelteti a szófiai utcák kövezetén: sötét van köröskörül, a két kis fényfolt megy, megy, mendegél egymás mellett, aztán észrevétlenül egyesül. Szép,, nagyon szép■ De ez nem csak egyszerű képhatás. Az „ötlet“, a vízió, egy lemondással teli, szigorú és komor ifjúság égető emlékeiből született, a művészi metaforában egy élet sűrűsödik, sok élet, olyan életek, amelyekből csak igen kevés folytatódott. A mai tizennyolc évesek legfeljebb csak az idősebbek elbeszéléseiből tudják, mi az az elsötétítés: nyári hőségben fulladozni a fekete papírral beragasztott ablaküvegek mögött, járni a főváros sötét utcáit ... A mai tizennyolc évesek mindezt és még sok minden mást nem tudnak. Nem kell tudniuk, mert a legkülönbek azok közül, akik akkor voltak annyi idősek, mint ők most, életük kockáztatásával vállalták a harcot a sötétség ellen. És kevesen maradtak élve azok közül, akik nem szerelemből találkoztak éjszakánként az elsötétített utcákon, akik tudatosan megjátszott szerelmes öszszebújással álcázták, ha kellett, veszedelmes konspiratív munkájukat, s akik mindennapos életveszélyben találtak rá az első csak keserű, mert kényszerű elválással fenyegető ízére, „Éltek, de alig, szerettek, de nem eleget“. Voltak közöttük fiatalok — róluk szól a film — akik tenni is keveset tehettek, mert járatlanok, tapasztalatlan kezdők voltak, amikor megölte őket hisztériás félelmében a Gestapo, — de az önmegtagadásuk, az álmaik, az önzetlenül s alkudozás nélkül feláldozott ifjúságuk fénysugárként világított abban a sötétségben. Ritka tehetség? — Élmény, mondanivaló ! Ebben ölthet csak testet a tehetség ! Ez a nemzedék a polgári nyugaton, az „új hullámmal", a kifejezés új útjait keresi a filmben, de műveik éppúgy, mint elméleti megnyilatkozásaik azt leplezik le, hogy arra a kérdésre : mit akartok új módon kifejezni? — nem tudnak, felelni. Binka Zseljazkova ötleteiben formai eszközeiben nincs semmi verejtékes kiagyaltság: náluk határozott, súlyos, korszakos mondanivaló keresi és találja meg a maga kifejezését Az általuk átélt történelem objektív igazságának közvetítő antennái ők. Binka Zseljazkova filmje nem tükröz történelmi eseményeket és kalandos fordulatokban szegény, de annál gazdagabb emberarcokban- Egy nemzedék áldozatos ifjúságának lelki rugóit kutatja s tárja fel. Ezeknek a fiataloknak a lelki élete nemcsak az aznapi kockázatos feladatra korlátozódott, hanem gazdag, képzeletdús, lángoló volt, tele elfojtott vágyakozással egyszerű emberi örömökre, és így annál felfokozottabban színes, emelkedett, átszellemült, annál mélyebb érzésekkel tele. Sokan úgy találják, túlságosan komor Binka Zseljaszkova filmje, hiszen 1943-ban már nagyon eltolódtak az erőviszonyok az antifasiszta front javára. A film főhősei pedig mind elpusztulnak, némelyikük kissé tán értelmetlenül is. De ez csak látszat. A háború utolsó napján is estek el sokan, s azért az ő pusztulásuk nem kevésbé tragikus. Másrészt a film, a sötétség, a háborús légkör a nyomasztó külső körülmények ellenére — másról beszél. Arról, hogy a fiatalság, az élet, a viruló ifjú lélek ellenállhatatlan természetes ereje nyomasztó súly alatt is termővé lombosodik, hogy ezek a fiatalok, akik első lépésüktől kezdve el voltak szánva a halálra. —■ minden gondolatukkal minden ösztönös rezdülésükkel az élet nevében és érdekében világítottak. HALÁSZ ANNA Egy nemzedék filmje „Amikor fiatalok voltunk“ Jelenet a filmből 1961. október 1, vasárnap Sorjelző Fővárosi faluszínház : mi színház születéséről adnak , íírt a lapok, létrejött a Bukarest Tartományi Színház. Maga az any is örvendetes, hogy színháza-nk ismét megszaporodtak, még-ozzá olyan együttessel, amely elssősorban a falusi lakosság művelő-ési igényeit hivatott szolgálni . Ezúttal azonban nem csupán arról van szó, hogy még egy színházunkban, hanem sokkal többről is. • Induláskor, mint ahogyan az szokás, az új színház igazgatója, Victoria Dinu kifejtette az együttes programját. Nincs értelme részletekbe bocsátkozni, mi mint ennél kívánja nevelni és szórakkoztatni a színház a Bukarest tartományi kollektivista falvak dolgozóit, de arra feltétlenül fel kell figyelnünk, milyen magas igénnyel járnak feladatukhoz a legfiatalabb színház művészei. Repertoárjukból kerül Arisztohánész vígjátékaitól O' Neill drámáiig az irodalom min- den remeke, a mai tárgyú darabiák szine-java, szavalóestek a román és a világirodalom költészetének gyöngyszemeiből. Tehát nem akármilyen műveket akarnak el- f ojztatni a falvakra, és előadásaik számára azt a mércét szabtál • hogy ezekkel legyen megelégedve a legigényesebb bukaresti szín • 'lázlátogató munkás és akadémikus S hogy ezt lemérhessék, időnként Bukarestben, székhelyükön is : ilődúsokat fognak tartani. Ez a program nem csupán r művészegyüttes igényességét métatja, hanem azt is, hogy a közö-ség - a falusi is - igényeit a szó • ■ializmus színvonala szabja meg , mert hiszen másként nem volt- j értelme ennek a magasszíntű mu" ; '•a tervnek. S ha az együttes cél'-: : fűzéseit valóra váltja - erre pedig • minden feltétel megvan akkor , bátran elmondhatjuk, hogy ez a faluszínház nem csupán székhelye szerint fővárosi, hanem színvonalát tekintve is ÁCS TIBOR ja A brassói Rulmentul üzem énekkara