Előre, 1961. október (15. évfolyam, 4330-4355. szám)
1961-10-01 / 4330. szám
4 KGST ülések Varsóban és Ostravában VARSÓ (Agerpres). — Varsóban plenáris ülést tartott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mellett működő építésügyi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési állandó bizottság tervezési, tipizálási és normázási osztálya. Az ülésen részt vettek Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország, a Szovjetunió küldöttségei és megfigyelők a Kínai Népköztársaságból. Az elfogadott határozatok értelmében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai együttműködnek az építkezési elemek tipizálása, kiszámítási elveik nemzetközi egységesítése terén, valamint az ipari építkezések tervezésének egységesítése terén az egészségügyi technikai követelmények szempontjából. .PRAGA (Agerpres). — A KGST kohászati gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési állandó bizottsága keretében kohászati automatizálási műszaki-tudományos értekezlet zajlott le Ostravában. Az értekezleten termelőfolyamat elemzési, ellenőrzési és irányítási kérdéseket tárgyaltak meg, összefüggésben a mérésig és számítási technika felhasználásával. A bizottság munkálataiban részt vett valamennyi KGST tagállamból mintegy 300 szakértő, továbbá megfigyelők a Kínai NK-ból és a Koreai NDK-ból. Maurice Thorez: Franciaország összes demokratikus erőinek szövetségre kell lépniök PÁRIZS (Agerpres). — Maurice Thorez, a francia EP főtitkára a következő nyilatkozatot adta az Európa 1. rádió-televízió társaság és a France Presse hírügynökség tudósítóinak: Különösen két probléma ragadja meg Központi Bizottságunk figyelmét : elsősorban az, hogy a német militarizmus felélesztése súlyosan veszélyezteti Franciaországot, és az egész világ békéjét, másodsorban a demokrácia elleni offenzíva, a polgárháború növekvő veszélye országunkban, az egyszemélyi diktatúra következtében. Az első ponttal kapcsolatban javasoljuk a két német állammal való békeszerződés megkötését, amely véglegesen szentesítse a határokat és vessen véget a bonni revansisták mesterkedéseinek. Javasoljuk még Nyugat-Berlin helyzetének normalizálását ENSZ ellenőrzés alatt álló semleges és demilitarizált szabadvárossá nyilvánításával. A második ponttal kapcsolatosan az összes demokratikus pártoknak és csoportoknak javasolt honmentő programra hivatkozva, a szocialista munkásokhoz és az összes köztársaságiakhoz intézett levelünkben hangoztatjuk, hogy szövetséget kell teremteni, amíg nem késő. Ami pártunkat illeti, készen állunk együttműködni minden téren az összes pártokkal, az összes csoportokkal, az összes személyiségekkel, akik a következő célokat tűzik maguk elé: az intézmények demokratikus újjászervezése, a fasiszta összeesküvés felszámolása, az algériai béke, az európai béke és a világbéke a német kérdés tárgyalások útján való rendezésével ; erőfeszítéseket kell tenni továbbá az ellenőrzött általános és teljes leszerelés megvalósítására. Arra van szükség, hogy mi valamennyien — kommunisták, szocialisták, különböző meggyőződésű köztársaságiak, az ellenállási mozgalom volt részvevői — helyreállítsuk és megújítsuk a demokráciát, együttesen számoljuk fel a fasisztaveszélyt, együttesen mozdítsuk elő a béke meghonosítását s együttesen mentsük meg Franciaországot. A TŐKE ÁRNYÉKÁBAN • A DÉL-KOREÁBAN megjelenő Kjunglgng Szinmun írja, hogy az északi és déli Kunszana tartomány parasztjainak 60 százaléka fűvel, fakéreggel és korpával táplálkozik. AZ UTÓBBI években 220.000 nyugatnémet paraszt ment tönkre s most mint béres kénytelen megkeresni kenyerét, avagy a nagy városokban keres magának megélhetést. PORTUGÁLIA 1.500.000 földműveléssel foglalkozó lakosából 1 millió 130.000 talpalatnyi földdel sem rendelkezik. A katasztrofális méreteket öltött köznyomor miatt évenként mintegy 50.000 portugál vándorol ki, azt remélve, hogy külföldön majd munkát talál. A mellékelt eredeti felvétel a legmodernebb brüsszeli kutyapanzióban készült. A szakács épp a vacsorát főzi az előtérben türelmesen várakozó pincérnek, makarónit paradicsommártással. A pincéi fizető vendég — mert ez a panzió korántsem állatbaráti érzelmekre, hanem szigorú üzleti elvekre épül. Milyen célt szolgál tulajdonképpen ez az „intézmény" ? Köztudomású hogy vannak csupaerszény vállalkozók, kereskedők, részvényesek, akik szülői szeretettel csüggenek ölebükön. Már most az ilyen embert is elszólítja lakhelyéről egyegy üzleti konferencia vagy mondjuk, a nyaralás. Mit csináljon a kedvenccel ? A személyzetet vagy magával viszi, vagy nem bízik meg benne■ Ekkor siet segítségére a panzió. Potom pénzért kosztot-kvártélyt, valamint szakszerű, hozzáértő kezelést nyújt a kis dögöknek. Persze csak az éjjeli szállás 60 belga frankjába kerül a kutyabolondnak. De ezen kívül ott van a menü. Méghozzá nyomtatott menü. Amely különféle csábos tételekből áll. A szokványos reggeli: tej zsömlyével. De vannak igényesebb vendégek, akik a kávéhoz, kakaóhoz ragaszkodnak. Az persze lényegesen drágább. Ebédre, vacsorára szerepel az étlapon rizs húsmártással, véreshurka és még számos jó falat. Külön specialitása ennek a panziónak egy bizonyos művészien elkészített lepény, amelynek csontalakja és húsize van. A gyöngébb gyomrú, ínyenc kutyák kapnak belőle, akiknek az orvos diétát írt elő, s akik mégsem akarnak kedvenc nyalánkságuknak legalább az illúziójáról lemondani. És mindez Belgiumban, ahol nemrég véres terrorral nyomták el az utóbbi esztendők egyik legnagyobb sztrájkját. Ahol a hadsereg vonult fel a valamivel nagyobb szelet kenyeret követelő munkások ellen. Mit bánják ezt a selymesszőrű úri vakarcsok tulajdonosai. Szerintük a társadalom ragyogóan be van rendezve. íme, már el is utazhatnak bárhova, és kis kedvenceiket biztonságba helyezhetik egy modern, fényűző panzióban. Talán még az italszámlát és a zenét is boldogan kifizetnék, ha a nyomorult kis dögnek pezsgős vacsorára kerekedne kedve. MAJTÉNYI ERIK Kutyapanzió Brüsszelben A belga dolgozók létérdekei ellen A Lefèvre-Spaak belga kormánynak a belpolitika terén ugyanolyan reakciós és munkásellenes az állásfoglalása, mint elődjének az Eyskens kormánynak. Alkalmazni szándékszik az úgynevezett „egységes törvényt“, amely valóságos offenzívát jelent a dolgozók létérdekei ellen. Nemrégen bejelentette, hogy növeli a közvetett adókat és díjszabásokat, ami a drágaság jelentős fokozásához vezet. A közvetett adók havonta 500 millió frankba kerülnek a belga dolgozóknak, vagyis 1962 végéig 10 milliárd frankba. A főbb munkáskövetelésekkel szemben, így szociális és gazdasági reformok bevezetését, az állami beruházások tervszerűsítését és a monopóliumok ellenőrzését illetően a kormány csupán homályos ígérgetésekre korlátozódott. ELŐRE Gazdasági és kulturális egyezményeket írtak alá a Román NK és Ghana Köztársaság között A Román Népköztársaság és Ghana Köztársaság kormányküldöttségei a barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében lefolyt tárgyalások után, szombaton délben a Kereskedelemügyi Minisztériumban aláírtak egy öt évre szóló kereskedelmi és fizetési egyezményt és egy öt évre szóló műszaki-tudományos együttműködési egyezményt a Román NK és Ghana Köztársaság között. Az egyezményeket a Román NK részéről Gogu Radulescu kereskedelemügyi miniszter, Ghana Köztársaság részéről Krobo Eduszei közlekedésügyi és távközlési miniszter írta alá. Jelen volt L. R. Abavana kereskedelemügyi miniszter. Baba Ayagiba, Amadu Szeidu, Kingsley Asziam. .. K Esszieni nagy nemzetgyűlési képviselők és Ghana Köztársaság kormányküldöttségének többi tagja. Az egyezmények aláírásinál jelen volt Vasile Dumitrescu külügyminiszterhelyettes, Mihai Petri kereskedelemügyi miniszterhelyettes, Grigore Marin, közlekedésügyi és távközlési miniszterhelyettes, az Állami Tervbizottság és más gazdasági minisztériumok képviselői. Szombaton délután, a Román NK és Ghana Köztársaság között a Külügyminisztériumban is aláírtak egy öt évre szóló kulturális együttműködési egyezményt és az 1962. évi kulturális tudományos és oktatásügyi cserékre vonatkozó programot, további egy egyezményt a két ország közti légi szolgálatokról. A Román NK részéről a kulturális együttműködési egyezményt és az 1962. évi cserék programját Vasile Dumitrescu külügyminiszterhelyettes, míg a két ország közti légi szolgálatra vonatkozó egyezményt Grigore Marin, közlekedésügyi és távközlési miniszterhelyettes írta alá. Ghana Köztársaság részéről Krobo Eduszei közlekedésügyi- és távközlési miniszter írta alá az egyezményeket. ★ Az Interparlamentáris Unió román nemzeti csoportjának Vezető Bizottsága szombaton délben a Nagy Nemzetgyűlés Palotájában fogadta Ghana Köztársaság több nemzetgyűlési képviselőjét, akik a ghanai kormányküldöttséggel érkeztek országunkba. A baráti légkörben lefolyt megbeszélésen részt vettek Anton Breitenhofer, Barbu Solomon, Constantin Paraschivescu-Balaceanu, Cornel Burtica és Traian Ionascu professzori képviselők. (Agerpres) A második nemzetközi Enescu-verseny díjnyertesei Nagyváradon A második nemzetközi Enescu verseny több díjnyertese szombaton este a nagyváradi Állami Színházban hangversenyezett. A közönség hoszszasan megtapsolta Kónya László zongoraművészeket, baritonistát (RNK), Dániel Podlovschi (RNK) és N. Zabavnyikov (Szovjetunió) hegedűművészeket, Arie Vardi (Izrael), Jerzy Lukowicz (Lengyel NK) és Ruzska Csarakcsijeva (Bolgár NK) 12-ES KÖRZET... (Folytatás ez I oldalról) törülközőket vasal... De a felcser tudta, hogy azokat a kivasalt törülközőket már használták s innen mégsem a mosodába, hanem vissza, a vendégek nyakába kerül. — Ha első ízben lett volna erről szó, nem csodálkoztam volna. De jónéhányszor már beszélgettünk erről az üzletfelelősökkel s mégsem tudják megérteni. S elmondta azt is, amit az előbb nevetett ugyancsak ennek a látogatásnak kapcsán: A női fodrászat felelőse, előbb kertelni kezdett, hogy hát nem éppen úgy áll a dolog, mert ezeket a törülközőket mosásba küldik. Aztán már a beismerés hangján folytatta: sokszor ugyebár megszorulunk s olyankor előveszünk egyet-egyet. .. Ilyen esetekben volna egy könynyebb megoldás, amihez joga van az egészségügyi felcsernek. Csak be kellene nyúlnia a táskájába s kiállítani a büntetési nyugtát. Viszont lehet, hogy nem segítene vele annyit, mint azzal, ha mindenekelőtt megmagyarázza a személyzetnek, milyen betegségek származhatnak az ilyen hanyagságokból. S ezeknek elhárítása pedig közügy, mindannyiunk érdeke ... Amikor a 31-es számú cukorka üzletről beszél, hangjába egy kis öröm is vegyül. Itt már szemmel látható az ő munkájának eredménye. Ez az egység ugyanis arról volt híres egy-két évvel ezelőtt, hogy mindenfele csak rendetlenséget lehetett látni. Most viszont ragyog a tisztaságtól. S ebben Nyúzó Erzsébetnek is része van. — A mi munkánkban — mondja — gyakran előadódnak olyan dolgok, amikor az előre nem látott szaladgálások miatt felborul a jóelőre elkészített terv. Mint például a Transylvania mozi esetében hol az történt, hogy eldugult az udvaron levő csatorna. Az ISI először nem akart hozzájárulni a javításokhoz,, annak ellenére, hogy illetékes ebben a kérdésben. Mennyit szaladgáltam, amíg végre sikerült elintézni. Most már dolgoznak a csatorna javításán. S felderül az arca, hangján elégtétel érzik. Nem mondja, de tekintete elárulja: érdemes fáradozni ... Az órájára pillant s szabadkozik, hogy tovább kell mennie .. . — Most már valamivel többet tudnak a munkámról. Nem hiszem, hogy érdemes lenne írni ezekről a kicsiségekről., s elmosolyodik. Mi mégis megpróbáltuk. S hogy kicsiségek-e valóban, döntsék el az olvasók.. A Cianogen Arges tartományi iparvállalat (Cringuri község, Cringuri raion, tel: 221) rendelés alapján, kiutalás nélkül az alábbi termékeket szállítja: — káliszappant szobafestők részére és textilipari felhasználásra; — parketta-viaszt: — porfestékeket (minden színben); — hamuzsirt, — kálium-nitrátot; — nátrium-nitrátot (élelmiszeripari) — magnézium sókat valamint mindenféle vegyipari terméket, műszaki és élelmiszeripari felhasználásra. ,1961. október 1, vasárnap A román nép tevékenyen harcol a békéért Mexikói vendégeink nyilatkozata Fernando Carmona de la Pena és Alfonso Magallon de la Vega mexikói egyetemi tanárok és közgazdászok, a mexikói Békevédelmi Bizottság tagjai, akik a Román NK Országos Békevédelmi Bizottságának meghívására látogattak el országunkba, elutazásuk előtt nyilatkozatot adtak romániai benyomásaikról az Agerpres sajtóügynökség és a Rádió-Televízió képviselőinek. — Amikor Romániába jöttem, tudtam, hogy egy új világba érkezem — mondotta Carmona professzor. Ismertem Románia múltbeli elmaradott helyzetét, amely sokban hasonlított Mexikó helyzetéhez. Éppen ezért, tudni akartam, hogy az Önöknél végbement forradalom és az új rendszer milyen távlatokat nyitott meg népük előtt. Elegendő volt csupán Dobrudzsába ellátogatnunk ahhoz, hogy nyomban felmérjük: valóban egy új világban vagyunk, amelyben maga a gazdasági fejlődés alapja alakul át, kiküszöbölve mind a külföldi, mind a belföldi kizsákmányolókat, amelyben a népnek biztosított joga, hogy gyors ütemben fejlessze országát. Különösen mély benyomással volt rám, hogy teljesen megszűnt a föld szétdarabolt, ésszerűtlen kihasználása. Maguk a parasztok is tökéletesen megváltoztak: itt már nem láttunk szomorú tekintetű parasztokat, amilyeneket nálunk Latin-Amerikában oly gyakran van alkalmunk látni, ezeknek a latin-amerikai parasztoknak az arcára rányomta bélyegét a nyomor, a társadalmi alárendeltség tudata. Nagy hatással voltak ránk a román munkások, technikusok és mérnökök által gyártott nehéz gépek, autóbuszok, trolibuszok, motoros vonatok, mozdonyok, preciziós gépek. Mindez megmutatta nekünk, mit jelent egy nép alkotóerejének felszabadulása. Carmona professzor más mozzanatokat is kiemelt országunk új életéből. A többi között hangsúlyozta, milyen fontos szerepet töltenek be a nők a gazdasági, kulturális és társadalmi élet fejlesztésében, milyen megkülönböztetett figyelemmel veszik körül a gyermekeket, s milyen lelkesedéssel kapcsolódnak be a tömegek a kulturális életbe. A szemlélőnek az a benyomása, hogy a román nép valósággal elözönli a múzeumokat, színház- és hangversenytermeket. A román nép tevékenyen harcol a békéért. — Béke, — ez a szó elhangzott mindazoknak az ajkáról, a szívében és mindazoknak, akikkel találkoztam, beszélgettem —, mondotta befejezésül Carmona professzor. Magallon professzor hangsúlyozta, hogy tökéletesen egyetért kollégája szavaival, majd hozzáfűzte: mélységesen meglepett a mai Románia gazdasági fejlettsége, a nemzeti javak gyors ütemű növekedése — különösen ha tekintetbe vesszük milyen pusztításokat végzett a háború; mély benyomást tett rám a nemzeti jövedelem társadalmi elosztásának módja, amelynek elsőrendű feladata a nép életfeltételeinek javítása. A mexikói vendégek köszönetüket fejezték ki az Országos Békevédelmi Bizottságnak és mindazoknak, akikkel találkoztak, a szívélyes fogadtatásért és az ittlétük idején irányukban tanúsított figyelemért. (Agerpres) időjárás A Központi Meteorológiai Intézet közli szeptember 30-án este: Várható időjárás október 2-án, 3-án és 4-én. Általában továbbra is szép, aránylag meleg idő várható. Felhőátvonulások az ország nyugati részén elvétve esők. A hőmérséklet nem változik. Hőmérsékleti értékek nappal 20—30 fok, éjjel 5—15 fok között. Olvassák a simjet újságokat és folyóiratokat! ! ......8. Tanulmányozzák a szovjet újságok és folyóiratok 1962. évi katalógusát és fizessenek elő az óhajtott kiadványra. Előfizetés a postahivataloknál és levélkézbesítőknél, valamint a vállalati és intézményi sajtóterjesztőknél roooooeooooooooooaoooooooooooooooooooooooooaoooo RECORD TÍPUSU KOTOGIPEKET POLYSTIRÓL 'játékokat TEKERCSEKET MINDENFÉLE MOTORHOZ .25 AMPERES ■lUJMPBOLÍMT STB E iítmm. SZÖVETKEZET Tkavápad, Or PmumiA utca SZöl. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Scinteii nr. 1. — Telefon: 18.03.02. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii .1. V. STALIN* Földet követel a föld népe Olaszországban hazánk tájain rendszerint még téli Ax álmát halassza a természet, amikor Olaszországban már alaposan bontogatja szárnyait a tavasz. Megmozdul a föld, s mimikára lendülnek a szántóvető,dolgos kezek, így volt ez évben is. A földdel együtt megmozdult a föld népe is, megmozdultak a parasztok, de ezúttal nem csupán a szántásvetésre gondoltak, hanem arra is, hogy kindre aratják majd le munkájuk gyümölcsét. Elég volt a nyomorból ! Elég volt ahhól, hogy az ő verejtékes munkájukkal termelt javakból római főpapok, milánói bankárok és firenzei földesurak dőzsöljenek, ők maguk pedig évről évre jobban éhezzenek, többet nyomorogjanak, vándorbotra jussanak. Az évek, sőt évtizedek óta hangoztatott követelés: „Legyen a föld azoké, akik megművelik!“ új elemekkel, kiegészítve, minden eddiginél hatalmasabb erővel hangzott fel Olaszország legtöbb vidékén. Az olasz mezőgazdaság válságát maga a kormány is elismeri, csak annak igazi okát igyekszik elködösíteni. Az igazi ok ugyanis elsősorban a földbirtok megoszlásában, a feudális maradványokban, s a nagybirtokosok és monopolkapitalisták érdekeit szem előtt tartó , gazdaságpolitikában rejlik. Az ország mezőgazdasági területének nagy része a 100 hektáron felüli birtokosok kezében van. A kapitalista monopóliumok hatalmas területeket birtokolva mind nagyobb szerepet töltenek be az olasz mezőgazdaságban. Ezzel szemben a parasztság 54 százaléka még félhektáros gazdasággal sem rendelkezik, s az ország össz-mezőgazdasági területének mindössze 4,1 százalékát birtokolja. A helyzetet mindennél beszédesebben illusztrálja az, hogy 1680 ezer hektáron felüli nagybirtokosnak összesen annyi földje van, mint 3.000.000 ■ kisgazdaságnak együttvéve. Csaknem 2 millió mezőgazdasági bérmunkás ■ évente átlagban csak 100—150 napot dolgozik. Másrészt mind atörpebirtokosok nadrágszíj parcelláin, mind a rendkívül, elaprózott bérleteken rendkívül elmaradott eszközökkel folyik a gazdálkodás. A mezőgazdasági, válságot, csak, még jobban elmélyítette Olaszország, részvétele az európai „közös piacban.“ Ugyanis — mintmár említettük — a feudális maradványok az olasz mezőgazdaságra a legjellemzőbbek. (Ennek egyik legjellegzetesebb tünete a ’kisbérlők óriási száma, a földnélküli vagy kevésföldű parasztcsaládok százezrei, amelyeknek létalapja, a nagybirtokosoktól felesbe, vagy ennek,megfelelő öszszegért bérbe vett egy-két hektárnyi parcella.) A „közös piac“-beli ■ konkurencia nyomása alatt a nagybirtokosok kibővítik és korszerűsítik(gépek, műtrágya, nagyüzemi gazdálkodás) saját kezelésben tartott gazdaságaikat. Tehetik, van pénzük hozzá, vagy kapnak kölcsönt a bankoktól, s főként szubvenciót az államtól.A kisebb gazdaságok azonban tönkremennek, másrészt a nagygazdaságok korszerűsítése növeli a munkanélküliséget a mezőgazdasági bérmunkások körében, földönfutóvá teszi a fesbérlőket. A kisparaszti gazdaságok pusztulása s a parasztok megfutamodása a falvakról kezd tömegjelleget ölteni, különösen Dél- és Közép-Olaszországban. Az ITALIA hírügynökség megállapítása szerint ezen a vidéken átlagosan számítva minden három percben egy-egy paraszt elhagyja a falut. A tereseik száma az utóbbi években kereken 500 ezerrel csökkent, s összesen több mint egy millió paraszt vett vándorbotot a kezébe, és vagy az olasz városok munkanélküli seregét gyarapította, vagy külföldön próbál szerencsét. S hogy élnek a felesbérlők, akik még kitartanak ? A dúsan termő földekben gazdag Siena tartományban, a Curiano uradalomban beszélt erről Krucsinin szovjet újságíró az egyik fejesbérlővel. A neve: Imolo Tassi, összeálltak a testvérek, s együttesen — a gyermekeket is számítva — a húsztagú család néhány hektár földet bérelt a hercegi uradalomtól. Nagyszerű termésük volt, ennek csaknem a felét azonban oda kellett adniuk a hercegnek. Kifizették az adót és más illetékeket, s mire elosztották, ami még megmaradt, azok között, akik ténylegesen dolgoztak, kiderült, hogy fejenként 250—300 lírát kerestek naponta. Vagyis körülbelül egy félkiló húsnak az árát. — íme, mondotta Imolo Tassi, ezért eszünk hetenként csak egyszer, legfeljebb kétszer húst, s a többi napokon kénytelenek vagyunk beérni krumplival és makarónival. Ha jut mindennapra, s a család minden tagjának !... – mit tesz ilyen körülményeik között az olasz kormány ? Az alkotmányban is előirányzott, de holtbetű maradt földreform és a paraszti tömegek más eszközökkel való megsegítése helyett olyan tervvel állott elő a mezőgazdasági válságmegoldására, amely csak a hatalmas birtokokkal rendelkező főpapságot, monopolkapitalistákat, hitbizományi földesurakat támogatja, őket juttatja még nagyobb jövedelemhez. Mégpedig az adófizető tömegektől, a városi és falusi dolgozó rétegektől — tehát a kisparaszti tömegektől és a mezőgazdasági bérmunkásoktól is — kisajtolt pénzzel. Ezt irányozza elő a hírhedt „zöld terv“, amelyet ez év februárjában kezdtek megvitatni, és néhány héttel ezelőtt emeltek törvényerőre az olasz parlamentben. Nem kevesebb, mint 500 milliárdot irányoztak elő erre a tervre, s ez még a gyenge lábon álló olasz lírában is hatalmas összeg. Ennyit akarnak kivenni az adófizetők zsebéből és — amint a kormány képmutatóan megfogalmazta — „a szilárd alapon álló gazdaságoknak”, vagyis a nagybirtokosoknak és kulákoknak juttatni. De semmit a törpebirtokosok millióinak, a zsellérek százezreinek, semmit a földnélküli mezőgazdasági bérmunkások millióinak. A törvényjavaslat meghirdetésekor A* és a parlamenti vitában a kormány igyekezett a paraszttömegek ámítására, félrevezetésére felhasználni a „zöld tervet.“ Kudarcot vallott. Próbálkozása visszafelé sült el. A kommunista párt képviselői és szenátorai felhasználták a parlamenti szószéket arra, hogy leleplezzék a terv igazi rendeltetését, a kormány egész népellenes gazdaságpolitikáját, és harcba hívták a parasztságot jogaik és érdekeik megvédésére. S harcra szólították a munkásosztályt a parasztság támogatására. ■ Az elégedetlen paraszttömegek — zsellérek és bérmunkások, kisbirtokosok és kisbérlők — körében termékeny talajra hullott a kommunista párt és a vele egységesen fellépő parasztszervezetek és szakszervezetek hívó szava. S így a kormány „zöld terve“ elleni küzdelemből — a gyökeres földreformért, a dolgozó parasztság sokoldalú és széleskörű támogatásáért vívott hatalmas harci megmozdulás bontakozott ki. Elegendő, ha ezzel kapcsolatosan a „zöld terv” meghirdetése óta folyó küzdelem egyes fontosabb mozzanatait említjük meg. Bologna tartományban február 8-án és 9-én több mint 100.000 mezőgazdasági munkás tartott tüntető sztrájkot. Február 12-én az egész országban megtartották „az olasz parasztság harci napját" ezekkel a jelszavakkal: „Adják a földet azoknak akik megművelik !“ „Töröljék el a súlyos adóterheket !” „A kormány támogassa a parasztokat is. Ezen az egyetlen napon az ország több mint 600 városában és falujában tartottak nagygyűléseket és adtak hangot a parasztok fenti követeléseinek. Számos nagygyűlésen felszólaltak az ipari dolgozók képviselői is, s az olasz munkásosztály teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosították a parasztokat. Február 19-én további 400 ilyen nagygyűlés zajlott le az ország különböző részeiben. A következő héten Toscanában voltak hatalmas tüntetések, amelyeknek részvevői követelték hogy a mezőgazdasági célokra szánt költségvetési alapokat ne bocsássák a nagy monopóliumok és nagybirtokosok rendelkezésére, hanem használják fel ténylegesen a mezőgazdasági válság megoldására, biztosítsanak munkát a munkanélküliek százezreinek, javítsák meg a paraszttömegek életkörülményeit. Március második hetében több mint 100.000 szicíliai mezőgazdasági munkás tartott 24 órás tüntető sztrájkot s követelte a földesúri birtokok felosztását. Május 12-én Toscana tartomány összes zsellérei és mezőgazdasági dolgozói sztrájkba léptek, s az ez alkalommal rendezett tüntetéseiken a törpebirtokosok és a szövetkezetek tagjai velük együtt követelték a széleskörű földreform végrehajtását. Ebben az egyetlen akcióban több mint egymillió olasz paraszt vett részt. Június 3-án és 4-én magában a fővárosban Rómában zajlottak le hatalmas tüntetések, amelyekről Dina Forti, a Romínia libera levelezője egyebek között a következőket írta: „A Rómában június 3—4-én lezajlott nagy paraszttüntetés, valamint az ezt megelőző száz és száz parasztértekezlet azt bizonyítja, hogy a demokratikus parasztmozgalom politikai érettség és az akcióegység tekintetében új szakaszába lépett. Az agrárkérdés ma már olyan kérdéssé vált, amely oszthatatlan egységet alkot az ipar kérdéseivel és általában a gazdasági fejlődés többi kérdésével.“ A kommunista párt lapja, az Unita ezzel kapcsolatosan a következőket írta: „Az egész olasz társadalom érdekelve van ma ebben az agrárfolyamatban. Szükségessé vált magának az állam struktúrájának a megváltoztatása. Szorosabbá vált a város és falu, a parasztok és a munkások közötti kapcsolat. Kibontakozik a teljes szolidaritás az összes mezőgazdasági dolgozók között, a közös célkitűzésért: a földért !” A munkásoktól támogatott parasztmegmozdulások hatása alatt egyes tartományokban a nagybirtokosok kénytelenek voltak meghátrálni s engedményeket tenni. Ferrarában, Cremonában s néhány más tartományban beleegyeztek az eddigi bérleti szerződések módosításába, a rabló feltételek enyhítésébe. Csakhogy a parasztok most már nem elégszenek meg ennyivel. Kitartanak követeléseik mellett, melyek lényegét három jelszóban foglalták össze s magában az olasz fővárosban hirdették meg az egyik legutóbbi nagyarányú tüntetésükön: „Le a modern rabszolgasággal !” „Le a földbirtokosokkal !“ „A föld legyen azoké, akik megművelik !” Az olasz parasztok mozgalma ebben az évben új szakaszba lépett. Harcos útjukról nem lehet többé letéríteni őket sem a carabinerek szuronyaival, sem a „zöld terv" ámító ígéreteivel. BODOR TAMÁS mentruoK miUMimir A hatóságok agrárpolitikája ellen tüntető délolaszországi dolgozók