Előre, 1962. január (16. évfolyam, 4409-4433. szám)
1962-01-03 / 4409. szám
G Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs újévi rádió- és televíziós beszéde Kedves elvtársak és barátaink! A Román Népköztársaság honpolgárai! Néhány perc választ el még bennünket az új esztendőtől. Szeretteink, családjaink, barátaink és munkatársaink körében összegyűlve, a rádió vagy televíziós készülékek előtt, vidám és örömteli ünnepi hangulatban várjuk ezen az éjszakán az újév érkezését, örömünk teljes mértékben jogos. A most lezáruló esztendő a nagy eredmények éve volt, népünk munkája rendkívül gazdag gyümölcsöket hozott. Ismerik a Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakán vázolt képet a szociális-gazdasági tevékenység valamennyi területén elért lenyűgöző eredményekről. Az 1961. évi ipari termelés tervét 12 nappal határidő előtt teljesítettük. A munkások, mérnökök és technikusok megelégedéssel szemlélhetik odaadó munkájuk eredményeit. A népgazdaság valamennyi ágában új termelési kapacitásokat helyeztünk üzembe. A népgazdaság több fémet, több gépet, több kőolajat, szenet, ércet, villamosenergiát, vegyipari terméket, közszükségleti cikket kapott. Hozzáértő építőink az ország minden tartományában és városában új ipari épületeket, lakónegyedeket, oktatási, egészségügyi, kulturális intézményeket emeltek. A kollektív gazdaságokba tömörült parasztok milliói gazdag termést takarítottak be; megváltozik a falu egész arculata, a parasztság életmódja. A dolgozó parasztok, az állami gazdaságok és GTÁ-k dolgozói eredményesen munkálkodnak, hogy bőségesen ellássák hazánkat a lakosság jólétéhez szükséges termékekkel. A különböző fokú oktatási formákban működő kádereink, a tudományos kutatóintézetek, a kultúra s a művészi alkotás dolgozói odaadó munkát végeztek ifjúságunk — holnapi váltásunk — nevelése, szakemberek kiképzése, szocialista tudományunk és kultúránk fejlesztése érdekében. Melegen üdvözlünk mindenkit, újabb sikereket és eredményes munkát kívánunk mindenkinek, aki lelkes munkájával előmozdítja a haza felvirágzását, a gazdaság és kultúra fellendülését, a nép jólétének megteremtését. Rendíthetetlen meggyőződésünk, hogy a társadalom vezető ostályakénti küldetését becsülettel teljesítő hős munkásosztályunk, a szocialista mezőgazdaság útjára határozottan rátért parasztságunk, valamint a tudásukat és alkotó erőiket a nép szolgálatába állító kulturális dolgozóink a jövő esztendőben is újabb és újabb sikerekkel tetézik eddigi győzelmeiket. Alkotó képességeiben, napfényes jövőjében bizakodva, elért sikereire büszkén, népünk a párt vezetésével, lendülettel lát hozzá az 1962. évi állami terv célkitűzéseinek valóraváltásához, a sorsa és munkájának gyümölcsei fölött rendelkező, szabad népként, lelkesedéssel dolgozik minden tevékenységi ágban. Kedves elvtársak! Az 1961-es esztendőt korszakalkotó esemény tette emlékezetessé — a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa. Ez a kongresszus elfogadta a párt új Programját, megmutatva a népeknek az utat egy olyan társadalom felé, amelyben minden anyagi erőforrást, az emberi elme minden vívmányát az ember és jóléte szolgálatába állítják, megmutatva az utat a háborúk nélküli világ felé, a szocializmus és a kommunizmus diadala felé az egész földkerekségen. A szovjet népnek a kommunizmus építésében elért nagyszerű győzelmei, a szocialista tábor többi országának kimagasló eredményei erőteljesen bizonyítják a szocializmus felsőbbrendűségét a kapitalizmus fölött, új erővel töltik el a kapitalista országok dolgozóinak létérdekeikért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmét, harcra lelkesítik a népeket a szégyenletes gyarmati rendszer végérvényes felszámolásáért, minden egyes nép azon jogáért, hogy szabadon rendelkezzék sorsa fölött. Az egész emberiség hővágya a tartós világbéke biztosítása. Az a tény, hogy 1961-ben megőriztük a békét, újabb bizonyítéka annak, miszerint a béke erői ma hatalmasabbak mint bármikor, az agresszív imperialista erők mind jobban elszigetelődnek, politikájuk mind inkább hitelét veszti a népek színe előtt. A nagy Szovjetunió és vele együtt a szocialista tábor többi országa magasra tartja a békeharc zászlaját, amely valamennyi kontinensen hatalmas tömegeket sorakoztat fel maga köré. Meggyőződésünk, hogy a népek egységes és eltökélt harcának eredményeként a béke diadalmaskodni fog és az emberiség megmenekül egy újabb világháború pusztító rombolásaitól. Románia a jövőben is minden erejével hozzájárul a béke megszilárdításához, az összes államok békés egymás mellett élése politikájának diadalához — tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Ugyanakkor kötelességünk éberen őrködni, erősíteni hazánk védelmi képességét, szeretettel övezve a Román Népköztársaság Fegyveres Erőinek tisztjeit és katonáit, akik rendületlenül őrzik hazánk függetlenségét és a nép forradalmi vívmányait. Azúj év küszöbén, a RománMunkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Államtanácsa és kormánya nevében, melegen üdvözlöm hazánk dolgozóit; jó egészséget, boldogságot kívánok nekik, s újabb sikereket gyümölcsöző munkájukhoz. Az új esztendő beköszöntésének pillanatában emeljük poharunkat drága hazánkra, szocializmust építő szorgos népünk jólétére! Boldog újévet, szeretett elvtársak és barátaink ! Távirat Őexcellenciája Dr. Osvaldo Dorticos Torrado úrnak, a Kubai Köztársaság elnökének, őexcellenciája Dr. Fidel Castro Ruz parancsnoknak, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének HAVANNA A Román Népköztársaság Államtanácsa és kormánya, az egész román nép és a magunk nevében legmelegebb jókívánságainkat küldjük a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén a kubai nép felkelése győzelmének harmadik évfordulója alkalmából. .......... A román nép szívből örvend a hős kubai nép kiváló eredményeinek, amely forradalmi kormányának vezetése alatt építi új, boldog életét. A Román NK és Kuba közt kialakult őszinte barátság és sokoldalú együttműködés kapcsolatai élénk megnyilatkozása népeink kölcsönös meleg rokonszenvének és tiszteletének. A román nép a kubai nép mellett áll abban a hősi harcában, amelyet szabadságának, függetlenségének és azon szent jogának a megvédéséért folytat, hogy szabadon rendelkezhessék sorsa fölött. ,, , , „ , Az évforduló alkalmából mind nagyobb sikereket kívánunk önöknek a Kuba felvirágoztatásáért, a baráti kubai nép jólétéért kifejtett fáradhatatlan tevékenységükben. GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ, ION GHEORGHE MAURER, a Román NK Államtanácsának a Román NK Minisztertanácsának elnöke elnöke Világ proletárjai, egyesüljetek ! ARC MAN NEPKOZTARSASAG NEPTANACSAINAK LAPJA XVI évfolyam, 4409. szám 4 oldal ára 20 báni 1962 január 3. szerda (Agerpres felvétel) Csendül a pohár, gyöngyözik a jó bor, vidáman, boldogan üdvözlik az új esztendőt a fővárosi 23 August üzem dolgozói. Egész évben együtt, vállvetve dolgoznak a az ünnepet is együtt ülik meg az üzem dísztermében, együtt ürítik poharukat az óesztendőnél is szebb munkaeredményeket, sikereket hozó újra. A kollektivista parasztok országos tanácskozásának FELHÍVÁSA Kollektivista és társult parasztok, parasztok, akik még egymagatokban dolgozzátok meg darab földeteket, állami gazdaságok és gép- és traktorállomások gépészei, mezőgazdaságban dolgozó technikusok, mérnökök és tudósok, a kollektivisták országos Tanácskozásának nevében hozzátok intézzük ezt a felhívást. Mi a rajoni gyűléseken megválasztott kollektivisták, országunk szocialista mezőgazdaságának képviselői közül, összejöttünk valamennyi tartományból, hogy részt vegyünk ezen a Tanácskozáson. Bizonyára tudjátok, hogy öt napon át a párt- és állam vezetőivel, tudományos dolgozókkal, agrármérnökökkel, zootechnikusokkal, gépkezelőkkel és gépgyártókkal, párt- és állami aktivistákkal együtt megvitattuk mit kell tennünk a mezőgazdaság kollektivizálásának befejezéséért, azért, hogy minél jobban megszervezzük a kollektív gazdaságokat, egyre inkább erősítsük és növeljük vagyonukat, gyarapítsunk mindenféle termést, minél jobban szaporítsuk az állatállományt és növeljük hozamát. A Tanácskozáson sok küldöött elmondta, mit tett a legnagyobb terméshozamok eléréséért. Felszólalt Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs is, s értékes tanácsokat adott, hogy minél jobban teljesíthessük a mezőgazdaságunk előtt álló feladatokat. Mint mondottuk, mi kollektivisták voltunk a Tanácskozáson a kollektivisták küldöttei. Azok, akik felszólaltak jól ismerik tehát a kollektív gazdaságok életét, így hát tények alapján, annak alapján, ami községeikben, rajonjaikban valóban történik, mutatták be parasztságunk mai valóságát. Meglátszott, hogy a szocializmus az ország minden részében győzedelmeskedett, hogy a mai parasztok legnagyobb része kollektivista, hogy Dobrudzsa és Bukarest, két tartomány, az ország legnagyobb mezőgazdasági tartományai közül teljesen kollektivizált, Bánát és Galac tartományban pedig csaknem befejezték a kollektivizálást. Ha ma végigjárod az országot, mindenütt ameddig a szem ellát, nagy táblavetéseket látsz. A falvakon a kollektív gazdaságok istállói, karámjai, fehérfalu raktárai emelkednek, városba is beillő új házak épülnek. Mi, kollektivisták ma nagy erőt képviselünk. Együtt több mint 2 millió család vagyunk s 5 millió hektárnál több föld van a kezünkben, így hát a parasztság többségét tesszük ki, mezőgazdaságunk legnagyobb reménységét, a jólét biztosítékát. Az egybeszántott táblákon több növényt termeszthetünk, sokoldalúbban hasznosíthatjuk, körültekintőbben gyümölcsöztethetjük a földet, legnagyobb részt és a legnehezebb munkákat géppel végezhetjük az agrotechnikai szabályoknak teljesen megfelelően, úgyhogy évről évre növekedjen a termés, és minél több állatot tenyésszünk. A Tanácskozás sok felszólalója, elnökök, brigádosok, kollektivista parasztok jogos büszkeséggel mondották el, hogy kollektív gazdaságainkban hektáronként két és háromezer kiló búzát, három és négyezer sőt egyes helyeken nyolcezer kiló szemeskukoricát takarítottak be. A dobrudzsai elvtársak rámutattak arra, hogy most a kollektivizálás befejezése után három évvel kétszer annyi gabonát termelnek, mint azelőtt. Mi valamenynyien jól tudjuk, hogy így van mindenütt, ahol a parasztok kollektív gazdaságokat alakítottak. S valamennyien tudjuk azt is, ti is meg mi is, hogy a bőség nyomán a kollektivisták sokkal jobban élnek mint azelőtt, téglaházakat építettek, cseréppel fedték, akár a városban, már senki sem jár mezítláb, mindenki jobban öltözködik, a kollektivisták nagy része olyan helyzetben van, hogy rádiót, televíziót, takaréktűzhelyt, kerékpárt, sőt egyesek motorkerékpárt vásároltak. A kollektivista paraszt ma civilizált életet él, olvas és tanul, hogy a tudomány és az igazság szerint maga ítélhesse meg a világot, az életet. A települések — a községek és a falvak — szebbek és tisztábbak. Mintha mindig ünneplőben lennének. A kollektivista falvak utcáin esténként gyakran találkozhatsz könyvtárból jövő emberekkel, könyvvel a kezükben, — ifjakkal és öregekkel, lányokkal és asszonyokkal — mert nincs olyan falu ahol ne lenne könyvtár és nincs olyan könyvtár, amelynek ne lenne száz és száz olvasója. Sok faluban esténként a villanykörték nappali fényt árasztanak a lakásokban, az udvarokra, a hangszóró zenét közvetít és valahol a kultúrházban nagy tömeg gyűl össze filmet nézni. Messziről megismerni a kollektivista falut, a szép gazdasági épületekről, a faiállat csordákról, a színükig telt kukoricakasokról, szalmakazlakról, a szembejövő emberek öltözködéséről, beszédükről. Nagyon jól tudjátok mindezt, paraszt testvéreink, hiszen valamennyien látjuk. Ez mind a kollektivizálás eredménye, hiszen a kollektivizálás hozta el a falvakba a bőséget, nagyon megkönnyítette az életet. Kedves elvtársak ! Mi, parasztok, még azt is tudjuk, hogyha életünk ilyen sokat változott, azt pártunknak köszönhetjük, bölcs irányításának, mert a párt óráról órára vigyázza az egész nép jólétét és boldogságát. Erős és biztos szövetségesünk a hős munkásosztályunk, a vezető osztály, a gyárak, üzemek, bányák és építőtelepek munkásai. Az állam amelyet pártja révén vezet a munkásosztály, állandóan segítségünkre van, gépekkel, hitelekkel, mindazzal, ami szocialista mezőgazdaságunk erősítéséhez szükséges. Iparunk egyre több és egyre jobb traktort és gépet gyárt. Az ország üzemeiben készülnek ezek a gépek, nagy és megbízható kisegítőink. Bármilyen munkát is végezzünk a kollektív gazdaságok földjein, érezzük, hogy a traktorok, a gépek, amelyeket a munkások készítettek, magukra veszik a munka nehezét. Itt, a Tanácskozáson az egész parasztság nevében szívből köszönetet mondottunk szorgalmas munkásosztályunknak az irántunk tanúsított gondoskodásért és szeretésért. Az az 52.000 traktor, 48.000 vetőgép, több mint 23.000 kombájn, az összes többi mezőgazdasági gép kezük munkájával készült, fáradságosan, de jó kedvvel. S ugyancsak gyárakban, az ő munkájuk és hozzáértésük teremti meg azt a hótiszta műtrágyát, ami hozzájárul a gazdag terméshez. Gyáraink és üzemeink munkásai, mérnökei és technikusai elhatározzák, hogy a jövőben még erőteljesebben támogatnak minket, újabb tíz- és tízezer mind jobb és jobb traktorral és mezőgazdasági géppel segítenek bennünket, mind több műtrágyát és a mezőgazdaságban szükséges más vegyipari cikket küldenek nekünk. Köszönetet mondunk még egyszer nekik, a Román Munkáspártnak és a kormánynak, ezért a nagy segítségért. A rendelkezésünkre álló gépeken kívül mi kollektivisták segítséget kapunk a mezőgazdaságban dolgozó mérnököktől, technikusoktól és szakemberektől is, akik naponta irányítanak bennünket, hogy a legjobb körülmények között és a tudomány összes szabályai szerint végezhessünk el valamennyi munkát. Pártunk III. kongresszusa feladatul tűzte ki, hogy még inkább növeljük a gabonatermelést és különösképpen a búza és kukorica termelést, minél több állatot tenyésszünk, hogy egyre több húst, tejet, tojást, gyapjút és más terméket állíthassunk elő. Kollektivista parasztok, állami gazdaságok gépkezelői, dolgozói ! Vessük latba minden igyekezetünket és hozzáértésünket e fontos követelmények valóraváltására. Használjuk ki minél jobban a földet, alt aknázzuk a maga idejében mindazt, amire a facsőgazdasági tudomány ta.it. Végezzünk mélyszántást, mert ma ezekkel az e. .is traktorokkal olyan mély barázdákat húzhatunk, amilyent az igásállatokkal sohasem lehetett: adjuk meg a földnek a trágyát, amire szüksége van, használjunk jófajta vetőmagot és nagyhozamú hibrideket, vessünk a legmegfelelőbb időben és olyan sűrűn ahogyan kell, végezzük el idejében és a lehető legjobban az összes növényápolási munkákat, a termést pedig szintén idejében és veszteség nélkül takarítsuk be. Szolgáljon tanulságul számunkra azoknak a gazdaságoknak a tapasztalata és munkája, amelyek a legazerisabb terméseket takarították be. Mert az ő példájuk a legjobb tanácsadó. Azt mutatja, hogy 1962-ben az összes kollektív gazdaságok elérhetnek ilyen, sőt még gazdagabb terméseket is. Miért valósíthatnák meg ezt csak egyesek és mások nem ? Csak ez emberek szorgalmán és a munka megszervezésén múlik. A Tanácskozás számos felszólalója ezekből az eredményekből kiindulva hangsúlyozta, hogy tovább is mehetünk, gazdaságainkban minden szükséges meg van ahhoz, hogy öntözés nélkül hektáronként 5000 kilós szemeskukorica termést érjünk el. Erre a célra minden gazdaságban válaszszuk ki a legjobb földeket s azokat dolgozzuk úgy meg, ahogyan a tudomány és az élenjárók gyakorlatilag igazolt módszerei mutatják. Az ilyen eredmények, amelyek egyre bőségesebb életet teremtenek a kollektivistáknak, nagymértékben ösztönzik azokat a parasztokat, akik még az egyéni gazdaság mellett maradtak, ahol távolról sem lehet ilyen terméseket betakarítani. Faluról-falura élőszóval terjed a víz, a mezei utakról pedig mindenki saját szemével látja, hogy milyen különbség van az egyénileg dolgozó parasztok szétszórt földsávjain, s a kollektív gazdaságok hatalmas földtábláin elért termés között. Éppen ezért évről évre ezer és ezer parasztcsalád fog össze, alapít kollektív gazdaságot és elmondhatjuk, ma már világos, hogy 1965 előtt valóra válik a teljes kollektivizálás. Társult és egyéni gazdasággal rendelkező parasztok! Gyertek teljes bizalommal velünk, a parasztság nagy tömegével, a kollektivista parasztsággal. Együtt, kollektív gazdaságokban dolgozva, az egész országban, mindenki saját magunk és családunk számára is meg (Folytatás a 2. oldalon) A dolgozó nép palotájában A népköztársaság palotájának kapuja zárva, árad befelé a nép. Hazulról jönnek, — haza mennek az emberek. A márványos falakon mókás, csúfondáros farsangi rajzok, — még egy rokkokó-ruhás arisztokrata pár is látható közöttük, amint finnyásan elfordulnak, hogy ne lássák a zsongó tarka tömeget, és a fiatalok rájuk néznek és kacagnak: mennyire nem illenek ezek ide ! Mintha nem is lettek volna itt soha ... A köztársasági palotában, egy esztendei jól végzett munka után ismét ünnepel a dolgozó nép. A bejáratnál, a lépcsőfordulón a szocialista országok népviseletébe s különféle történelmi kosztümökbe öltözött fiatalok várják a vendégeket: a Színművészeti Főiskola meg a Zeneművészeti Főiskola hallgatói. Mennyezetig érő télifák ékeskednek a két régi márványteremben meg az új nagyterem előcsarnokának minden emeletén, dísznek meg rózsafa-támasztó karókhoz való hatalmas, tarka üveggömbök vannak rájuk aggatva. Mintha a mesebeli óriásnak kerekedett volna játékhoz kedve. Milyen jó vendéglátók, milyen kedves barátok a mi ifjaink ! Hiszen hányan vannak itt, közöttük, akik hazájuktól távol töltik az új évet, afrikai, ázsiai, latin-amerikai diákok, s a mieink testvéri gyöngédséggel veszik őket körül. Szőke lányok viszik táncba a sötétbőrű, sötétszemű afrikai fiúkat, ismeretlenek mennek oda hozzájuk boldog új évet köszönteni, szívvel pótolván nekik a távoli, délszaki haza melegét. A jelmezes karneváli díszmenet hangos énekszóval járja be az emeleteket, kezükben, a magasba emelt DIVSZ-jelvényeken mintha a vacsorázó társaságok, vagy a táncospárok arcképe lenne: fehér, fekete, sárga bőrű lányok, fiúk egymás mellett. És erről beszél a dal is: „Bárhol is van hazája, bármely ég néz le rája, küzdő korunknak új nemzedéke mind itt halad velünk !“ Éjfél előtt megszólalnak a hangszórók: gyerünk a palota udvarára, kezdődik a tűzijáték ! Kitódul kacagva a sokezer fiatal a szitáló ködbe, amelynek fehérségén keresztül sejtelmesen csillannak meg a tarka, piros, kék, zöld, sárga rakéták, sustorgó tűzvirágok. Zeng a taps, az éljenzés, a nevetés s egyszeriben megszólal a katonazenekar, kezdődik a körtánc, a hóra, a szirha, a perinkca ! Tanulják megint öt világrész ifjai az ördöngős ritmusú, fergeteges kedvű román táncokat, amelyek most a szó szoros értelmében elolvasztják a havat. Aranyfényű borandzsik-kendők szállnak a levegőben s az arab fiúk hímzett humuszai, a maszkosok sok bolondos, nagykarimájú tarka kalapja. Olténiai sújtásos harisnyában táncol az egyik kör közepén a HALÁSZ ANNA (Folytatás a 2. oldalon) Távirat Chile Kommunista Pártja Központi Bizottságának Kedves elvtársak ! Chile Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a legőszintébb és legmelegebb jókívánságainkat küldjük önöknek és önök útján az összes chilei kommunistáknak. Chile Kommunista Pártja megalakulása óta tántoríthatatlanul harcolt a munkásosztály és a chilei néptömegek leghőbb törekvéseinek valóraváltásáért. Chile Kommunista Pártja, amely mélyen a tömegekben gyökerezik széleskörű népi mozgalmat fejt ki az ország teljes politikai és gazdasági függetlenségéért, a chilei dolgozók jólétéért folyóharcban. Újabb sikereket kívánunk önöknek, kedves elvtársak, az imperialista monopóliumok uralma elleni harcukban, a chilei haladó erők egységének szüntelen erősítéséért, a pártnak a marsizmus-leninizmus legyőzhetetlen zászlaja alatt való szakadatlan erősítéséért, a demokráciáért, a békéért és a szocializmusért folytatott küzdelemben. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Második találkozás (Tudósítónktól) A sziréna hosszasan búg. Érces hangja betakarja Vajdahunyadot a kohászok városát, s elvész a távoli hómezőkön. Éjfél van. De ennek ellenére a városban lüktet az élet. A kohók vagy az acélöntödék munkahelyeinél, a házakban vagy az ünnepi díszben csillogó termekben, az új Vajdahunyad kohászai és építői éberen várják az újévet. Sokan közülük immár másodszor találkoznak vele. Az első találkozás a munkahelyükön történt tíz, sőt tizenöt, vagy még több nappal ezelőtt, amikor teljesítették évi kötelezettségeiket. ...A kohászok klubja tündén fényárban úszik. Az első teremben a kombinát műkedvelő művészegyütteseinek tagjai szilvesztereznek. De nem hiányoznak a meghívottak sem. S nem hiányzik a jókedv, a tánc, a dal. A meghívottak között van Enache Constantin acélolvasztár, Stanciu Aurel acélöntő mester, Munteanu Ion hengerész, Toma Constantin kohómérnök és mások A másik teremben az ifjúság ünnepel Árad a fiatalos jókedv. A klub földszinti termében a kombinát ifjú kohászai együtt ünnepüik az újévet a gyalári és a teleki bányák, a vajdahunyadi építőtelepek ifjúmunkásaival. A terem közepén felállított hatalmas fenyőfa körül ifjú párok keringenek. A táncolók között ott van Kirster Márton betonöntő, Draganescu Ioan szerelő, Cristea Gheorghe bányász is. A kohászok és családjuk a szakmai iskola nagytermében adtak találkozót az új esztendőnek. Csaknem minden szakma képviselve van a kombinátból. Vegyünk példának egy asztaltársaságot.. . Meglehetősen nagy az asztal, megrakva mindenféle finom falattal. Az asztal körül Iorga Nicolae hengerész, Toma Alexandra kohász, Dézsi Ferenc, lakatos, Lázár Gheorghe és Suljan Solomon kokszoló munkások családjukkal. Újabb felköszöntők hangzanak el, vidámság, jókedv mindenütt. Az ifjúsági tábor klubjában, amely csak úgy visszhangzik a jókedvtől, fiatal építők köszöntik az új esztendőt. * A kombinát új acélöntődéjében egészen más a légkör: az izzó acéltömeg bugyborékolása,, a szerteröppenő szikrák szolgáltatják a „zenét“, a fényeket. A 4-számú, nagy kapacitású kemence teljes üzemben dolgozik. Éppen csapolásra készülnek. Marian Axente főolvasztár és munkatársai a kemence körül állnak, arcukon feszült figyelem. Csillogó szikrákat szórva folyik a kádakba a megszelidített acélfolyam. Az újesztendő első csapolása végetért. ■ . S most egy örvendetes hír : a vajdahunyadi hengerészek az újév első napján terven felül 300 tonna hengereltárut, a kohászok pedig 20 tonna nyersvasat gyártottak. 60OO OO OO0000«j00000000000000c>00000OO OCOOOOOOOOCVJ 1 Üzenet GauMiból f 8 „ a 8 Messziről jött a szilveszteri üze-jjenet. Az éter útján érkezett el g g hozzánk, a rádió közvetítette szá- 8 8 munkra az óév utolsó napján. § H Mondom, messziről jött az üdvöz■ g g lő szó, mégis a legszorosabban 3 8 hozzátartozik a mi szilveszteg g rünkhöz, az óévet búcsúztató és 8 g újévet köszöntő bensőséges csald- 8 8 di ünnephez. i nem is Európából, g g nem is a hideg télből hanem egy 8 g messzi kontinens melegéből, a tá- 18 volt Indiából indultak útnak a g g forró jókívánságok, hogy hazata- 8 8 lárjanak a Prahova völgyi kőolaj- 3 3 mezőkre, s letelepedjenek a fegyvér asztal mellé a család körébe. 8 8 Az indiai Gauhatiban, a forró g g nap és a trópusi esők városa- 8 8 ban ugyanis ezekben az évek végi napokban üzembe helyezgeték az első állami kőolajfinomí- 8 3 tót, amit minálunk a ploiesti kő- | | olajfelszerelések intézetében tér- 8 g vettek, s amelynek minden gé- | 8 pét, felszerelését, minden egyes | | darabját minálunk, román földön g g készítették. Ötven román munkás g 8 és mérnök dolgozott Gauhatiban 8 |a finomító szerelésén s ötven | g indiai technikus is, akik itt Ro- g 8 mániában sajátították el a nehéz 8 | mesterséget g g Az óév utolsó napjaiban kezd- 8 * ték el bejáratni a gépeket s a fel- | g szerelést. Szilveszter este pedig g g már benzinné finomították a ké- ~ 8 kes-fekete indiai kőolajat■ g g Nos, ők a messzire szakadt ro- 8 8 mán munkások és technikusok, a 8 3 Gauhatiban dolgozó szakértők g g küldték el ezen az éjszakán a jól 8 8 elvégzett feladat hírét, győzelmi § 8 jelentésüket, s vele együtt szil- g g vesztik jókívánságaikat. És a 8 8 Prahova völgyi házakban, ahon 1jnan elindultak hosszú útjukra g g örömmel és büszkeséggel gondol| 8 tak rájuk és akármilyen messze | | voltak, velük együtt töltötték az g g új esztendőt köszöntő órákat. 8 | Van valami szívet, melegítő, g 8 büszkeségre ösztönző ebben a 8 8 tényben, az országot átfogó újévi g | ünnepnek ebben az érdekes da- 8 8 rabkájában. Felemelkedésünkről, 8 8 ipari erőnkről beszél, de ugyanúg g ilyen mértékkel emberi rendünk 8 8 szívet melegítő erejéről. Ezért tűnt ízesnek és otthoni 8 8 nak a messzi Gauhatiban csilla-fonó bor, amit ezen az éjszakán g g mindnyájunk egészségére ürített 3 8 tek a Prahova-völgyi munkások. § 8 5 L DÁNOS MIKLÓS g 9 fj 8 joooococooooococooooooceoooocooooooooooooooooooc