Előre, 1962. február (16. évfolyam, 4434-4457. szám)
1962-02-01 / 4434. szám
1962. február 1., csütörtök Az amerikai kommunisták igaz ügyéért A washingtoni kerületi törvényszéken február első napjaiban kezdődik meg az USA Kommunista Pártja elleni „per“, amelyet az Igazságügyminisztérium koholt vádpontjai alapján indítottak meg. A vádpontok összeállításánál az igazságügyminisztérium a fasiszta típusú reakciós McCarran és Smith törvényre hivatkozott. Ahogy az Egyesült Államokból érkező tudósításokból olvasom, az utóbbi időben az amerikai hatóságok fokozott előkészületeket tesznek e bírósági komédia megrendezésére. Washingtonban továbbra is lázasan gyűjtik az úgynevezett „bizonyítékokat“ azok ellen, akik nem hajlandók alávetni magukat a McCarranféle inkvizíciós törvény előírásainak. Mint ismeretes, 1961. június 5-én az Egyesült Államok legfelső törvényszéke önkényesen elrendelte, hogy az USA Kommunista Pártja is szubverzív szervezetként“ jegyeztesse be magát. Ebből a célból arra kötelezték a kommunista pártot, hogy az említett két reakciós törvény értelmében terjessze be vezetőinek és tagjainak névsorát. A bejegyeztetés azonban egyben azt is jelentette volna, hogy a párt elismeri azt a vádat, hogy államellenes tevékenységet fejt ki, ami súlyos büntetést von maga után. Ezeket a vádakat egyébként az FBI (szövetségi nyomozó iroda) ügynökeinek és felbérelt provokatőreinek hazug nyilatkozatai alapján tákolták öszsze. A hírhedt McCarran törvény éle azonban nemcsak a kommunista párt ellen irányul. Ez a törvény fenyegeti az USA más demokratikus szervezeteit is, amelyeket bármikor vád alá helyezhetnek e szégyenletes törvény alapján és ugyanilyen gyalázatos üldözésnek vethetnek alá. Az USA Kommunista Pártja, szilárdan védelmezve az igazi szabadság eszméjét, amelyet az ország reakciós körei durván lábbal tipornak, határozottan megtagadta, hogy a McCarran törvény értelmében bejegyeztesse magát, Így tehát 1961 november 30-án, amikor lejárt a párt vezetőinek és aktivistáinak bejegyeztetésére szolgáló űrlapok kitöltésének határideje, csakúgy mint december 20-án, amikor pedig az egyszerű párttagok bejegyeztetésének határideje járt le, az amerikai bírósági hatóságok beleütköztek az ország haladó erőinek szilárd acélfalába. A hatóságoknak keserű szájízzel kellett megállapítaniuk a fenti két határidő lejártakor, hogy a drákói szigorúságú törvény szabta súlyos büntetés ellenére, egyetlen kommunista sem jelentkezett bejegyzésre. A kommunista párt, ezzel a nagy bátorságról tanúskodó és méltó állásfoglalásával az önfeláldozás példáját mutatta az összes amerikai állampolgárok szabadságának megvédéséért vívott harcban. A kommunista párt tettekkel bizonyította be, hogy azokat az embereket, akik odaadással harcolnak a nép szabadságáért és boldogságáért, semmilyen intézkedéssel, semmilyen fenyegetéssel nem lehet megfélemlíteni. Az USA Kommunista Pártjának egyik legutóbbi nyilatkozata hangsúlyozza: „Bármi legyen is a következménye annak, hogy semmibe vesszük ezt a szörnyűséges törvényt, mi készen állunk viselni e következményeket, azzal a büszke tudattal, hogy fennen hordozzuk a béke, a haladás és a demokrácia zászlaját“. Az Egyesült Államokban az utóbbi időben végbemenő események arról tanúskodnak, hogy az amerikai kommunisták nincsenek egyedül ebben a harcban. A legkülönbözőbb foglalkozású, a különféle politikai nézeteket valló amerikaiak ezrei fejezik ki felháborodásukat a kommunista párt üldözése ellen; egyre több amerikai követeli az igazságügyminisztériumtól ennek az üldözésnek a megszüntetését és felhívja a kongresszust: helyezze hatályon kívül a McCarran és a Smith-törvényt és a többi reakciós törvényt. Az Amerikai Egyesült Államokbeli inkvizíciós intézkedések ugyanakkor tiltakozást váltottak ki szerte a világon. Az egész haladó emberiséggel együtt hazánk dolgozói is elítélik az USA Kommunista Pártja ellen indított hadjáratot és követelik e gyalázatos bírósági komédia megszüntetését! DÉZSI ZOLTÁN a brassói Traktorgyár acélöntödéjének élenjáró olvasztója, csoportvezető AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK: A Baton Rouge-i (Louisana állam) rendőrség a fajüldözés ellen tüntető négereket tartóztat le A HÍRÜGYNÖKSÉGEK TÁVIRATAIBÓL AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁGBAN látogatáson levő I. A. Gagarint az EAK fegyveres erői felsőfokú kollégiumának hallgatói látták vendégül. Az iskola a Kairó melletti Bilbeis helységben működik. A szovjet űrhajós részt vett egy katonai parádén és repülési bemutatón. I. A. Gagarin ezután megtekintette Port Said-ot, ahol a helybeli lakosság igen melegen fogadta. Miután repülőgéppel visszatért Kairóba, I. A. Gagarin sajtóértekezletet tartott űrrepüléséről. Ezután a szovjet űrhajós televízióbeszédet mondott Kairóban és megköszönte az Egyesült Arab Köztársaság kormányának és népének a meghívást, valamint azt a meleg fogadtatást, amelyben részesítették. (TASZSZ) NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN hivatalos adatok szerint 1960 decembere óta az élelmiszerárak 3,7, a lakbérek 3,4 százalékkal, a tanulmányi költségek 5,7 százalékkal növekedtek. A BÉKEHÍVEK kilenc skóciai szervezetének glasgowi konferenciáján elhatározták, hogy júniusban tiltakozó menetet rendeznek a nukleáris fegyverek ellen. Az egyik menetoszlop Glen Bouglas-tól indul, ahol nukleáris fegyverraktárt építenek a NATO számára, a másik a Koly-Loch-i amerikai tengeralattjáró támaszponttal. A két menet Glasgowwban találkozik. (TASZSZ) A TORINÓI Lancia gépkocsigyár és a Michelin gumiabroncsgyár néhány napja sztrájkoló munkásai bérköveteléseik alátámasztására tüntetést rendeztek a város utcáin. A tüntetőket a rendőrök százai támadták meg, és sok munkást megsebesítettek. A szakszervezetek tiltakozás jeléül elhatározták, hogy 48 órával meghosszabbítják a sztrájkot. (Agerpres). A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI Papenberg közelében lezuhant egy sugárhajtású amerikai katonai repülőgép. A gép kigyulladt a levegőben és kényszerleszállás közben nekiütközött egy háznak. A pilóta szörnyet halt. (TASZSZ) COLOMBOBAN letartóztatták a ceyloni hadsereg további négy tisztjét, akik részt vettek a január 28-i sikertelen államcsínyben. (Reuter) DELHIBEN ünnepi külsőségek között emlékeztek meg Mahatma Gandhi halálának évfordulójáról. Mint ismeretes, Gandhit 1948 január 30-án gyilkolták meg India szabadságának ellenségei. A „Birla house"-ban, ahol Gandhit gáládul meggyilkolták, nagyszabású emlékünnepség zajlott le, amelyen több mint 2000 ember vett részt. Az ünnepségen jelen volt Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke és Sarvapalli Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság alelnöke. Az USA újabb földalatti nukleáris robbantást hajtott végre WASHINGTON (Agerpres). — TASZSZ . Az USA atomenergiai bizottsága bejelentette, hogy január 30-án a Nevada állambeli kísérleti telepen újabb földalatti nukleáris robbantást hajtottak végre. Ez immár a tizenegyedik atomrobbantás, amelyet a jelenlegi sorozatban az Egyesült Államok végrehajt. ELŐRE ENSZ: Befejeződött az angolai helyzet vitája A közgyűlés határozatban bélyegzi meg a portugál kolonialistákat NEW YORK (Agerpres) TASZSZ. Az ENSZ közgyűlés 16. ülésszaka január 30-án 99 szavazattal, 2 ellenszavazattal (Spanyolország és Délafrikai Köztársaság) és egy tartózkodással (Franciaország) elfogadta azt a határozati javaslatot, amely „erélyesen elítéli az angolai nép ellen foganatosított megtorló intézkedéseket és katonai műveleteket, valamint azt, hogy e népnek nem akarják megadni az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat“. A határozati javaslat hangsúlyozza : „Portugália makacsul elutasítja az angolai nép jogos törekvéseit az önrendelkezésre és a függetlenségre, s ez állandó forrása a nemzetközi súrlódásoknak, és veszélyt rejt magában a békére és a nemzetközi biztonságra nézve“. A határozati javaslat ünnepélyesen meghirdeti az angolai nép elidegeníthetetlen önrendelkezési és függetlenségi jogát, követeli a politikai bebörtönzöttek szabadon bocsátását, szabadon választott és reprezentatív politikai szervek létrehozását, hogy az angolai nép átvehesse a hatalmat ; a határozati javaslat felkéri az összes államokat, vonjanak meg Portugáliától bármilyen támogatást és segítséget, amelyet felhasználhatna az angolai nép elleni megtorlásokra ; a Biztonsági Tanács figyelmébe ajánlja, hogy kövesse állandó figyelemmel az angolai helyzetet. Mint ismeretes, ezt a határozati javaslatot 45 afrikai és ázsiai állam, köztük a Mongol Népköztársaság, India, Indonézia, Ceylon, Burma, Etiópia, Ghana, Guinea küldöttségei terjesztették elő. A határozati javaslat elfogadásával a 16. ülésszak befejezte az angolai helyzettel kapcsolatos vitát, amely két hétig tartott. Az angolai helyzet megvitatását az tette szükségessé, hogy Portugália a NATO támogatásával irtóhadjáratot folytat az angolai nép ellen. Noha egyes gyarmati hatalmak, mint az USA és Anglia a határozati javaslatra szavaztak, sikerült töröltetniük belőle egy rendkívül fontos záradékot. Ez a záradék kötelezte A Szovjetunió ENSZ képviselete a szovjet kormány megbízásából 1962 január 25-én a Biztonsági Tanács mielőbbi összehívását kérte annak megvizsgálására, hogy miképpen teljesítik a Biztonsági Tanácsnak a kongói kérdéssel kapcsolatos 1961 november 24-i határozatát. Köztudomású, hogy noha több mint két hónap telt el a Biztonsági Tanács e határozatának meghozatala óta, a Katangában érdekelt bizonyos gyarmattartó hatalmak közvetlen ellenállása miatt nem váltják valóra a határozat nagy fontosságú előírásait. A Biztonsági Tanács összehívásával kapcsolatban — hangzik a nyilatkozat — a szovjet küldöttség, még mielőtt megfelelő formában az ENSZ-titkárság elé terjesztette volna kérését, idejében tanácskozott a Biztonsági Tanácsban résztvevő afrikai országok képviselőivel, a Kongói Köztársaság ENSZ-megbízottjával, valamint U Thant ideiglenes ENSZ-főtitkárral, s ezeknek nem volt semmi ellenvetésük e kérdésben. Időközben a Biztonsági Tanács elnökével, Anglia képviselőjével (Dean) folytatott tanácskozások során kitűnt, hogy a nyugati hatalmak ellenzik a Biztonsági Tanács sürgős összehívását, sőt egyesek általában feleslegesnek tartják a tanács összehívását. Ennek következtében és néhány más küldöttség volna azt a különbizottságot, amely a gyarmati országok és népek függetlenségének megadására vonatkozó ENSZ-nyilatkozat alkalmazását vizsgálja, hogy sürgősen tanulmányozza az angolai nép függetlensége megadásának kérdését. Sok szavazatot összesített Bulgária és Lengyelország határozati javaslata, amely szankciókat irányozott elő Portugália ellen az angolai gyarmati háború megszüntetése érdekében. A javaslatra 26 küldöttség szavazott, köztük a szocialista országok, továbbá Indonézia, India, BAK, Szudán, Etiópia, Ghana, Guinea, Irak, Tanganyika. szempontjait figyelembe véve a szovjet küldöttség kijelentette : egyetért azzal, hogy január 29-ig elhalasszák a Tanács összehívását, s ezt a Biztonsági Tanács elnökének tudomására hozta. Ennek ellenére Dean, a Biztonsági Tanács elnöke január 30- ra tűzte ki a Biztonsági Tanács ülését. Az ENSZ ideiglenes főtitkára január 28-án arról értesítette a szovjet küldöttséget, hogy táviratot kapott Lagosból Adoulától, a Kongói Köztársaság miniszterelnökétől, aki ellenzi a Biztonsági Tanács összehívását, mégpedig elsősorban azért, mert ő maga New Yorkba szándékszik jönni. Valószínű, hogy e távirat elküldésének oka a Tanács öszszehívásának céljával kapcsolatos elégtelen vagy egyoldalú tájékoztatás. A Biztonsági Tanács január 30-i ülésén a szovjet küldöttség félreérthetetlenül kijelentette : kívánatosnak tartja, hogy a Kongói Köztársaság miniszterelnöke személyesen részt vegyen a Biztonsági Tanács munkálatain, amikor megvizsgálják a Biztonsági Tanács november 24-i határozatának teljesítésével kapcsolatos kérdést. Az első ülés után, amelyen ismertették Volna a Tanács összehívását kezdeményező szovjet küldöttség álláspontját, a munkálatokat felfüggesztették volna Adoula kongói miniszterelnök New Yorkba érkezéséig, hogy a miniszterelnök személyesen részt vehessen a Tanács határozatának vitájában és elfogadásában. A Tanács ülésén azonban világosan kitűnt, hogy a gyarmattartó hatalmak, élükön az USA-val és Nagy- Britanniával, minden úton-módon gátolják a november 24-i határozat teljesítésének megvitatását a Biztonsági Tanácsban, mivel előbbre helyezik azt, hogy kongói célkitűzéseik érdekében a Tanácson kívül, kulisszák mögötti mesterkedéseket folytassanak.! M : . j \* 'i Befejezésül a nyilatkozat kiemeli: általában e kérdés minden olyan megvitatásának a megakadályozásával, amely felfedhetné a gyarmattartó hatalmak ügynökeinek, mindenekelőtt Chombenak, a megmentésére irányuló manővereket, az USA és Nagy Britannia képviselői kirívóan megszegték a Tanács ügyrendi szabályait, és lényegében már a napirend megvitatása előtt meghiúsították a Tanács ülését. A Szovjetunió képviseletének nyilatkozata a kongói kérdésben NEW YORK (Agerpres). TASZSZ: A Szovjetunió ENSZ képviselete január 30-án nyilatkozatot adott ki, amely többek között így hangzik: A Mongol NK Nagy Népi Huraljának ülésszaka ULAN BATOR (Agerpres). — Ulan Batorban január 29-én megnyílt a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huraljának III- ülésszaka. T. Ragcsin, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke jelentést terjesztett elő a Mongol Népköztársaság népgazdaságának és kultúrájának 1962. évi fejlesztési tervéről, B- Dugerszuren pénzügyminiszter pedig az ülésszak elé terjesztette megvizsgálásra az 1962. évi állami költségvetést. A népgazdasági beruházások 102 millió tugrikra emelkednek, ami számos objektum építését teszi lehetővé. A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huraljának ülésszaka január 31-én befejezte munkáját. A képviselők megvitatták és elfogadták a népgazdaság és a kultúra fejlesztésére vonatkozó 1962. évi tervet, ratifikálták az 1962. évi állami költségvetést, valamint a Nagy Népi Hazal Elnökségének több törvényerejű rendeletét. Az USA kilenc napos zsaroló hadjárata után Kompromisszumos határozat Punta del Este-ben a kubai rendszert mint „összeférhetetlen“ az amerika-közi rendszer „eszményeivel", valamint egy további határozatot Kubának az Amerikai Államok Szervezetéből való kizárásáról. A határozat mellett 14 küldöttség, ellene egy küldöttség szavazott. Hat küldöttség tartózkodott a szavazástól. A 14 szavazat az a minimális szavazattöbbség, amely egy határozat elfogadásához szükséges. Még a nyugati sajtóügynökségek jelentései szerint is, a Punta del Este-i szavazás körülményei erősen megtépázták az Egyesült Államok tekintélyét Latin-Amerikában. Kudarcot vallott az Egyesült Államok minden próbálkozása, hogy egy „stabil többség“ benyomását keltse, jóllehet — amint a sajtóügynökségek hangsúlyozzák — Bush amerikai külügyminiszter az utolsó pillanatban személyesen folytatott megbeszéléseket ama hat latinamerikai állam külügyminisztereivel, amelyek nem voltak hajlandók támogatni az USA-t, hogy a maga oldalára állítsa őket. Ebben a helyzetben Washington kénytelen volt lemondani a kubai forradalmi kormány „szankcionálását" illető eredeti szándékáról, jóllehet óriási nyomást gyakorolt a „csökönyös" latin-amerikai országokra és odáig ment, hogy zsaroláshoz folyamodott és azzal fenyegette meg őket, hogy megvonja tőlük a „szövetség a haladásért" elnevezésű hírhedt terv útján nyújtott gazdasági „segítséget". Amint az amerikai sajtó is hangsúlyozza, Kuba kizárása az Amerikai Államok Szervezetének szerveiből, csupán „kompromisszumos megoldás", amelynek lényegében semmilyen befolyása sincs a kubai nép és a többi latin-amerikai nép közötti kapcsolatokra. Ezek a népek állandóan hangoztatták és hangoztatják megingathatatlan szolidaritásukat a kubai néppel és forradalmi kormányával. Az Associated Press hírügynökség, az USA Punta del Este-i Pyrrhus-i győzelmét kommentálva, hangsúlyozta, hogy a hat latin-amerikai ország — Brazília, Argentína, Mexikó, Chile, Bolívia, Ecuador — tartózkodása a Kuba kizárásával kapcsolatos szavazástól, súlyos csapást mér az amerikai politikára és azt mutatja, hogy mély szakadás áll fenn az „interamerikai rendszer kebelében". Az amerikai küldöttség által oly nagy fáradsággal megszerzett „többség“ illuzórikus jellegét egyébként kidomborítja az említett amerikai hírügynökség is, amely megállapítja, hogy „,a Kuba kizárásával kapcsolatos szavazástól tartózkodó hat országnak 140 millió lakosa van, vagyis 2 és félszer anynyi, mint a többi 13 latin-amerikai országnak, amelyek megszavazták a határozatot. PUNTA DEL ESTE. (Agerpres). Az USA küldöttségének kilencnapos állandó mesterkedései és a többi küldöttségre gyakorolt szüntelen nyomása után Punta del Este-ben véget ért az Amerikai Államok Szervezete külügyminisztereinek értekezlete. Az értekezlet határozatot fogadott el, amely „elítéli“ Az ENSZ pénzügyi válságának háttere WASHINGTON (Agerpres) — TASZSZ : Kennedy elnök január 30-én felkérte a kongresszust, utaljon ki száz millió dollárt ENSZ-kötelezvények vásárlására, hogy ilyenformán könnyítsenek a világszervezet pénzügyi nehézségein és ezzel egyidejűleg „támogassák az Egyesült Államok külpolitikáját". Az ENSZ pénzügyi válsága elsősorban a Kongóba küldött ENSZ csapatok óriási fenntartási költségeivel magyarázhatók. Jellemző, hogy e csapatok tevékenysége — amint azt a közgyűlés vitája során számos küldött hangsúlyozta — ellentétben áll azokkal az utasításokkal és feladatokkal, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete jelölt ki számukra. Az Egyesült Államok mindenben támogatja az ENSZ csapatok felhasználását Kongóban, mivel ez megfelel az amerikai imperialista körök érdekeinek, amelyek azt szeretnék, hogy az idegen monopóliumok továbbra is fenntartsák uralmukat Kongóban és ez az ország ne vívja ki igazi szabadságát és függetlenségét. Jövedelmező befektetés ... (Nic. Nicolaescu rajza) NÁPOLYBAN rövidesen befejeződik a Keresztény-Demokrata párt kongreszszusa, amelynek a kommunizmustól való rettegés a jellemző vonása. Az összes felszólalók — köztük A. Moro párttitkár is, aki a beszámolót tartotta — lényegében egyazon dologról beszéltek. Arról nevezetesen, hogy miként lehetne semlegesíteni a kommunizmus egyre növekvő tömegbefolyását, hogyan lehetne csökkenteni azt az óriási benyomást, amelyet az SZKP XXII. kongresszusa és az SZKP új Programja gyakorolt az olasz népre. Moro beszámolója egyetlen eszközként azt ajánlja a Keresztény-Demokrata Pártnak: ha hatalmon akar maradni, kísérletet kell tennie az olasz nép demokratikus mozgalmának megbontására, így kell értelmezni a „balrafordulás”-ról hangoztatott kijelentését, valamint az úgynevezett centrista-baloldali kormány megalakítására vonatkozó javaslatokat. Gyakorlatilag a „centrista-baloldali“ formulán olyan kormány megalakítása értendő, amely új cégér alatt a régi politikát folytatná. Egy ilyen kormány — a kereszténydemokrata vezetők elképzelése szerint — azt a látszatot keltené, hogy az olasz kormánykörök reakciós politikája „demokratikus alapokra“ támaszkodik. Ebben a vonatkozásban igen jellemző a Fonfani miniszterelnök híveként ismert Forlani képviselő beszéde. Forlani, akinek olasz politikai körökben „nagy jövőt” jósolnak, kijelentette: „Nefeéz perceket élünk, nagy nehézséggel kell megküzdenünk“ És nyomban következik a recept: „Ezek a nehézségek csak a kommunista párt elszigetelésével küszöbölhetők ki, első lépésként kapcsolatot kell létesíteni a szocialista párttal, mindenekelőtt pedig a Pietro Nenni vezette úgynevezett „autonóm“ csoporttal. A kereszténydemokrata kormány vezetői sem belpolitikai, sem külpolitikai téren nem jelentkeznek semmi újjal. Még ígéretet sem mernek tenni arra, hogy valamelyest is javítanak az ország súlyos szociális-gazdasági helyzetén, ami munkanélküliségben, mezőgazdasági válságban a déli tartományok elmaradottságában nyilvánul meg. Ugyanakkor az olasz külpolitikát tovább is az „atlanti szövetség” szekeréhez kötik. * Az olasz kormánypárt kongresszusán folyó vita világosan megmutatja, hogy „a baloldallal“ való együttműködést csupán spanyolfalnak szánják, amelynek leple alatt továbbra is fenntartják majd a szövetséget a jobboldali erőkkel. Goneva és Andreotti miniszterek — a Keresztény-Demokrata Párt jobbszárnyának vezetői — egyébként nyíltan állást foglaltak az újfasisztákkal való paktálás mellett. Meglepő, hogy eddig egyetlen kongresszusi szónok sem utalt arra, hogy a szocialisták hajlandók-e vagy sem együttműködni a kereszténydemokratákkal. E tekintetben ez ideig az egyetlen indíték az Avantiban, a szocialista párt lapjában kedden megjelent szerkesztőségi cikk, mely egyebek között hangsúlyozza: A szocialista párttal szemben megütött védnöki hang, amely szerint a pártot hozzá kellene segíteni ahhoz, hogy „mentesüljön a kommunizmus bacilusától , tág teret kapott a kongresszuson, úgyanynyira, hogy azt vissza kell verni. Nem fér hozzá kétség, hogy az olaszországi széles demokratikus körök tudatában vannak a munkásmozgalom megbontását célzó próbálkozások veszélyes holtával. A legutóbbi olaszországi fasiszta megnyilvánulásokkal szembeni egységes és széleskörű fellépés világosan mutatja, milyen irányban kell haladnia a demokratikus erők összefogásának. És az olasz nép egyre nagyobb tömegei győződnek meg a kommunista párt politikájának helyességéről, arról, hogy kérlelhetetlen harcot kell folytatni a fasizmus ellen, a demokráciáért. SERGIU VERONA BOCSÁSSÁK SZABADON ANTOINE GIZENGÁT! — követeli a világ haladó közvéleménye mindig nem tartóztatták le és nem állították törvény elé azokat, akik vétkesek az első kongói kormány vezetőjének meggyilkolásában. A titkárság követeli, hogy a bűnösöket haladéktalanul büntessék meg. . A minisztertanács alelnökét, Antoine Gizengát, Lumumba művének folytatását fenyegető veszély méltán aggasztja a demokrata jogászokat, akik attól tartanak, hogy megismétlődhet az a tragédia, amelynek Lumumba áldozatul esett. ★ • • •• DELHI (Agerpres). — TASZSZ: India Kommunista Pártja Országos Tanácsának Titkársága január 30-án nyilatkozatot tett közzé, s ebben felháborodással tiltakozik a kongói nép szabadsága és nemzeti függetlensége ellen szőtt újabb merénylet ellen. A nyilatkozat így hangzik : „A szabadság szerető emberiség a legnagyobb aggodalommal figyeli az imperialisták és zsoldosaik mesterkedéseit, akik meg akarják gyilkolni Antoine Gizengát és meg akarják fosztani a szabadságtól a kongói népet. ...... Az Antoine Gizenga és más hazafiak ellen irányuló galád összeesküvés újabb szakasza a gyarmati hatalmak és lakásaik bűntetteinek, durván sérti az ENSZ- alapokmány és határozatok szellemét és a nemzetközi jogot. India Kommunista Pártja Országos Tanácsának Titkársága felhívja az ország lakosságának összes rétegeit, hogy lépjenek fel az Antoine Gizenga ellen tervezett merénylettel szemben,, valamint a kolonialisták más bűnös akcióival szemben és mozgósítsák a közvéleményt az ENSZ-határozatok gyors teljesítésének szorgalmazására.“ . . ★ VARSÓ (Agerpres):7 — A lengyel dolgozók mélységes felháborodással ■ értesültek arról, hogy az árulók és zsoldosok milyen barbár bánásmódban részesítik Antoine Gizengát a nagy kongói hazafit. „Követeljük, hogy Gizengát azonnal engedjék szabadon. Melegen támogatjuk a kongói hazafiakat, akik az ország belügyeibe való kolonialista beavatkozás ellen küzdések“ — írják az ENSZ-hez küldött táviratukban a varsói motorkerékpár-gyár dolgozói. BUDAPEST (Agerpres). — Magyarország dolgozói követelik, hogy vessenek véget a mabutista hóhérok önkényeskedéseinek Antobe Gizen-gával, a kongói nép hűséges fiával szemben. Biztosítsák a kongói nép békéjét és szabadságát. Gizengát haladéktalanul bocsássák szabadon. Ilyen szövegű táviratokat intéztek az ENSZ-hez a budapesti, komáromi, borsodi és más városok üzemeinek dolgozói. PÁRIZS (Agerpres). — A Demokrata Jogászok Nemzetközi Szövetsége Brüsszelben nyilatkozatot adott ki Kongóval kapcsolatban. A nyilatkozat többek között így hangzik : Egy év telt el azóta, hogy meggyilkolták Patrice Lumumbát, s a Demokrata Jogászok Nemzetközi Szövetségének titkársága sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy még a Az imperialisták nem bújhatnak ki a felelősség alól Írta: ALEXANDRU DOMSA, mérnök professzor, a kolozsvári Politechnikai Intézet rektora Az eresztékeiben recsegő-ropogó kolonializmus újabb tanújelét adja nap-nap után, hogy a legaljasabb módszerektől sem riad vissza, ha egy nép forró szabadságharcának eltiprásáról, egy ország kincseinekjavainak elrablásáról van szó. Ennek egyik legszembetűnőbb példáját napjainkban Kongó helyzete szolgáltatja. Egy éve, hogy bestiális módon meggyilkolták a kongói nép legjobb fiát, függetlenségi harcának legkövetkezetesebb képviselőjét Patrice Lumumbát, s íme arról értesülünk, hogy letartóztatták és hasonló sorsra szánják leghűségesebb követőjét Antoine Gizengát. A hír annál megrendítőbb és felháborítóbb, mivel az újabb gyilkossági kísérletnek az előjátéka éppen azoknak az erőknek a tudtával, sőt közreműködésével történik, amelyek hivatva lennének érvényt szerezni az ENSZ határozatainak, elősegíteni Kongó egységének helyreállítását. Senki előtt sem kétséges, hogy a történtekért elsősorban a kongói ENSZ haderők parancsnokságát, az azt mozgató-irányító imperialista hatalmakat, főleg az amerikai imperializmust terheli a felelősség. Régebbi és újabb gyarmatosítók fogtak össze megvesztegetésre, terrorra, gyilkosságra, zűrzavar keltésére, s az imperializmus minden ismert módszerének együttes alkalmazására. Az amerikai imperialisták, angol és belga társaikkal, s lepénzelt zsoldosaikkal, ügynökeikkel, nem bújhatnak el a világ közvéleménye elől, kénytelenek meghallgatni a becsületes emberek százmillióinak orkánná egyesülő, tiltakozó hangját. E százmilliókkal együtt tiltakozunk mi, tudományos dolgozók, személyesen magam is, a Gizenga életét fenyegető merénylet ellen, a kongói aljas cselszövés ellen. Bocsássák szabadon Antoine Gizengát, s adják vissza elrabolt politikai jogait! Az ENSZ és haderői töltsék be hivatásukat úgy, ahogy azt határozatilag is leszögezték: söpörjék ki az imperialista zsoldosokat s idegen ügynököket Kongóból, állítsák helyre az ország egységét, bízzák a kongói népre saját sorsának alakítását. Az afrikai és ázsiai népekkel való barátság Román Ligájának nyilatkozata A világ valamennyi becsületes emberével egyetemben, a román nép mélységes felháborodással szerzett tudomást arról, hogy az imperialista reakció újabb összeesküvést szervez a Kongói Köztársaság szabadsága és egysége ellen. Súlyos veszélyben forog Antoine Gizengának, a kongói nemzeti hazafias erők vezetőjének élete, aki méltó folytatója annak a harcnak, amelyet Patrice Lumumba vívott a kongói nép szabadságáért és függetlenségéért. Alig egy esztendő telt el azóta, hogy Lumumba miniszterelnököt, a kongói nép hősét gáládul meggyilkolták s máris újabb politikai megtorlás és leszámolás hulláma fenyegeti a kongói hazafiak életét. A Román Népköztársaság dolgozói hevesen tiltakoznak eme önkényes tettek ellen és követelik, hogy vessenek véget Antoine Gizenga üldözésének ! Vessenek véget a kongói hazafias erők s a Kongó egysége és függetlensége ellen irányuló imperialista támadásoknak! Az ázsiai és afrikai népekkel való barátság Román Ligája követeli, hogy szűnjön meg azonnal a Kongó elleni újabb imperialista cselszövés! 3 ötszáz kérdésre válaszol az a beszélő automata, amely az automatika és telemechanika alapjait szemléltető moszkvai kiállításon látható. Az ismereteknek ez a tárháza — M. Alekszandrov mérnök alkotása—mindig az érdeklődők rendelkezésére áll. Olyan tájékoztató iroda ez, amely valóban sohasem téved. — Képünkön: a beszélő automata