Előre, 1962. február (16. évfolyam, 4434-4457. szám)

1962-02-01 / 4434. szám

1962. február 1., csütörtök Az amerikai kommunisták igaz ügyéért A washingtoni kerületi törvény­széken február első napjaiban kez­dődik meg az USA Kommunista Pártja elleni „per“, amelyet az Igazságügyminisztérium koholt vád­pontjai alapján indítottak meg. A vádpontok összeállításánál az igaz­ságügyminisztérium a fasiszta típu­sú reakciós McCarran és Smith tör­vényre hivatkozott. Ahogy az Egyesült Államokból ér­kező tudósításokból olvasom, az utóbbi időben az amerikai hatósá­gok fokozott előkészületeket tesznek e bírósági komédia megrendezésére. Washingtonban továbbra is lázasan gyűjtik az úgynevezett „bizonyíté­kokat“ azok ellen, akik nem hajlan­dók alávetni magukat a McCarran­­féle inkvizíciós törvény előírásainak. Mint ismeretes, 1961. június 5-én az Egyesült Államok legfelső tör­vényszéke önkényesen elrendelte, hogy az USA Kommunista Pártja is szubverzív szervezetként“ jegyez­tesse be magát. Ebből a célból arra kötelezték a kommunista pártot, hogy az említett két reakciós tör­vény értelmében terjessze be veze­tőinek és tagjainak névsorát. A be­jegyeztetés azonban egyben azt is jelentette volna, hogy a párt elis­meri azt a vádat, hogy államellenes tevékenységet fejt ki, ami súlyos büntetést von maga után. Ezeket a vádakat egyébként az FBI (szövetsé­gi nyomozó iroda) ügynökeinek és felbérelt provokatőreinek hazug nyilatkozatai alapján tákolták ösz­­sze. A hírhedt McCarran törvény éle azonban nemcsak a kommunista párt ellen irányul. Ez a törvény fenye­geti az USA más demokratikus szer­vezeteit is, amelyeket bármikor vád alá helyezhetnek e szégyenletes tör­vény alapján és ugyanilyen gyaláza­tos üldözésnek vethetnek alá. Az USA Kommunista Pártja, szi­lárdan védelmezve az igazi szabad­ság eszméjét, amelyet az ország reakciós körei durván lábbal tipor­nak, határozottan megtagadta, hogy a McCarran törvény értelmében be­jegyeztesse magát, Így tehát 1961 november 30-án, amikor lejárt a párt vezetőinek és aktivistáinak be­jegyeztetésére szolgáló űrlapok ki­töltésének határideje, csakúgy mint december 20-án, amikor pedig az egyszerű párttagok bejegyeztetésé­nek határideje járt le, az amerikai bírósági hatóságok beleütköztek az ország haladó erőinek szilárd acél­falába. A hatóságoknak keserű száj­ízzel kellett megállapítaniuk a fenti két határidő lejártakor, hogy a drá­kói szigorúságú törvény­ szabta sú­lyos büntetés ellenére, egyetlen kommunista sem jelentkezett be­jegyzésre. A kommunista párt, ezzel a nagy bátorságról tanúskodó és méltó állásfoglalásával az önfelál­dozás példáját mutatta az összes amerikai állampolgárok szabadságá­nak megvédéséért vívott harcban. A kommunista párt tettekkel bizonyí­totta be, hogy azokat az embereket, akik odaadással harcolnak a nép szabadságáért és boldogságáért, sem­milyen intézkedéssel, semmilyen fe­nyegetéssel nem lehet megfélemlíte­ni. Az USA Kommunista Pártjának egyik legutóbbi nyilatkozata hang­súlyozza: „Bármi legyen is a követ­kezménye annak, hogy semmibe vesszük ezt a szörnyűséges törvényt, mi készen állunk viselni e következ­ményeket, azzal a büszke tudattal, hogy fennen hordozzuk a béke, a ha­ladás és a demokrácia zászlaját“. Az Egyesült Államokban az utób­bi időben végbemenő események ar­ról tanúskodnak, hogy az amerikai kommunisták nincsenek egyedül eb­ben a harcban. A legkülönbözőbb foglalkozású, a különféle politikai né­zeteket valló amerikaiak ezrei feje­zik ki felháborodásukat a kommu­nista párt üldözése ellen; egyre több amerikai követeli az igazságügymi­nisztériumtól ennek az üldözésnek a megszüntetését és felhívja a kong­resszust: helyezze hatályon kívül a McCarran és a Smith-törvényt és a többi reakciós törvényt. Az Amerikai Egyesült Államok­beli inkvizíciós intézkedések ugyan­akkor tiltakozást váltottak ki szerte a világon. Az egész haladó emberi­séggel együtt hazánk dolgozói is el­ítélik az USA Kommunista Pártja ellen indított hadjáratot és követe­lik e gyalázatos bírósági komédia megszüntetését! DÉZSI ZOLTÁN a brassói Traktorgyár acélöntödéjé­nek élenjáró olvasztója, csoportvezető AMERIKAI EGYESÜLT ÁLL­A­MOK: A Baton Rouge-i (Louisana állam) rendőrség a fajüldözés ellen tüntető négereket tartóztat le A HÍRÜGYNÖKSÉGEK TÁVIRATAIBÓL AZ EGYESÜLT ARAB KÖZ­TÁRSASÁGBAN látogatáson le­vő I. A. Gagarint az EAK fegy­veres erői felsőfokú kollégiumá­nak hallgatói látták vendégül. Az iskola a Kairó melletti Bilbeis helységben működik. A szovjet űrhajós részt vett egy katonai parádén és repülési bemutatón. I. A. Gagarin ezután megtekin­tette Port Said-ot, ahol a hely­beli lakosság igen melegen fo­gadta. Miután repülőgéppel visszatért Kairóba, I. A. Gagarin sajtóérte­kezletet tartott űrrepüléséről. Ez­után a szovjet űrhajós televízió­­beszédet mondott Kairóban és megköszönte az Egyesült Arab Köztársaság kormányának és né­pének a meghívást, valamint azt a meleg fogadtatást, amelyben részesítették. (TASZSZ) NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN hivatalos adatok szerint 1960 de­cembere óta az élelmiszerárak 3,7, a lakbérek 3,4 százalékkal, a tanul­mányi költségek 5,7 százalékkal nö­vekedtek. A BÉKEHÍVEK kilenc skóciai szervezetének glasgowi konferen­ciáján elhatározták, hogy júniusban tiltakozó menetet rendeznek a nuk­leáris fegyverek ellen. Az egyik me­­netoszlop Glen­ Bouglas-tól indul, ahol nukleáris fegyverraktárt építe­nek a NATO számára, a másik a Koly-Loch-i amerikai tengeralattjá­ró támaszponttal. A két menet Glas­­gowwban találkozik. (TASZSZ) A TORINÓI Lancia gépkocsigyár és a Michelin gumiabroncsgyár né­­hány napja sztrájkoló munkásai bérköveteléseik alátámasztására tün­tetést rendeztek a város utcáin. A tüntetőket a rendőrök százai támad­ták meg, és sok munkást megsebe­sítettek. A szakszervezetek tiltako­zás jeléül elhatározták, hogy 48 órával meghosszabbítják a sztrájkot. (Agerpres). A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI Papenberg közelében lezuhant egy sugárhajtású amerikai katonai re­pülőgép. A gép kigyulladt a levegő­ben és kényszer­leszállás közben nekiütközött egy háznak. A pilóta szörnyet halt. (TASZSZ) COLOMBOBAN letartóztatták a ceyloni hadsereg további négy tiszt­jét, akik részt vettek a január 28-i sikertelen államcsínyben. (Reuter) DELHIBEN ünnepi külsőségek között emlékeztek meg Mahatma Gandhi halálának évfordulójáról. Mint ismeretes, Gandhit 1948 ja­nuár 30-án gyilkolták meg India szabadságának ellenségei. A „Birla house"-ban, ahol Ga­ndhit gáládul meggyilkolták, nagy­szabású emlékünnepség zajlott le, amelyen több mint 2000 ember vett részt. Az ünnepségen jelen vo­lt Dzsavaharlal Nehru, India mi­niszterelnöke és Sarvapalli Radhak­rishnan, az Indiai Köztársaság alel­­nöke. Az USA újabb földalatti nukleáris robbantást hajtott végre WASHINGTON (Agerpres). — TASZSZ . Az USA atomenergiai bi­zottsága bejelentette, hogy január 30-án a Nevada állambeli kísérleti telepen újabb földalatti nukleáris robbantást hajtottak végre. Ez im­már a tizenegyedik atomrobbantás, amelyet a jelenlegi sorozatban az Egyesült Államok végrehajt. ELŐRE ENSZ: Befejeződött az angolai helyzet vitája A közgyűlés határozatban bélyegzi meg a portugál kolonialistákat NEW YORK (Agerpres) TASZSZ. Az ENSZ közgyűlés 16. ülésszaka január 30-án 99 szavazattal, 2 ellen­­szavazattal (Spanyolország és Dél­afrikai Köztársaság) és egy tartóz­kodással (Franciaország) elfogadta azt a határozati javaslatot, amely „erélyesen elítéli az angolai nép el­len foganatosított megtorló intézke­déseket és katonai műveleteket, va­lamint azt, hogy e népnek nem akarják megadni az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat“. A határozati javaslat hangsúlyoz­za : „Portugália makacsul elutasítja az angolai nép jogos törekvéseit az önrendelkezésre és a függetlenségre, s ez állandó forrása a nemzetközi súrlódásoknak, és veszélyt rejt ma­gában a békére és a nemzetközi biz­tonságra nézve“. A határozati javaslat ünnepélye­sen meghirdeti az angolai nép elide­geníthetetlen önrendelkezési és füg­getlenségi jogát, követeli a politikai bebörtönzöttek szabadon bocsátását, szabadon választott és reprezenta­tív politikai szervek létrehozását, hogy az angolai nép átvehesse a ha­talmat ; a határozati javaslat felkéri az összes államokat, vonjanak meg Portugáliától bármilyen támogatást és segítséget, amelyet felhasznál­hatna az angolai nép elleni megtor­lásokra ; a Biztonsági Tanács figyel­mébe ajánlja, hogy kövesse állandó figyelemmel az angolai helyzetet. Mint ismeretes, ezt a határozati javaslatot 45 afrikai és ázsiai állam, köztük a Mongol Népköztársaság, India, Indonézia, Ceylon, Burma, Etiópia, Ghana, Guinea küldöttségei terjesztették elő. A határozati javaslat elfogadásá­val a 16. ülésszak befejezte az an­golai helyzettel kapcsolatos vitát, amely két hétig tartott. Az angolai helyzet megvitatását az tette szük­ségessé, hogy Portugália a NATO támogatásával irtó­hadjáratot foly­tat az angolai nép ellen. Noha egyes gyarmati hatalmak, mint az USA és Anglia a határozati javaslatra szavaztak, sikerült töröl­tetniük belőle egy rendkívül fontos záradékot. Ez a záradék kötelezte A Szovjetunió ENSZ­ képviselete a szovjet kormány megbízásából 1962 január 25-én a Biztonsági Ta­­nács mielőbbi összehívását kérte an­nak megvizsgálására, hogy mikép­pen teljesítik a Biztonsági Tanács­nak a kongói kérdéssel kapcsolatos 1961 november 24-i határozatát. Köztudomású, hogy noha több mint két hónap telt el a Biztonsági Tanács e határozatának meghozata­la óta, a Katangában érdekelt bizo­nyos gyarmattartó hatalmak köz­vetlen ellenállása miatt nem váltják valóra a határozat nagy fontosságú előírásait. A Biztonsági Tanács összehívásá­val kapcsolatban — hangzik a nyi­latkozat — a szovjet küldöttség, még mielőtt megfelelő formában az ENSZ-titkárság elé terjesztette vol­na kérését, idejében tanácskozott a Biztonsági Tanácsban résztvevő af­rikai országok képviselőivel, a Kon­gói Köztársaság ENSZ-megbízottjá­­val, valamint U Thant ideiglenes ENSZ-főtitkárral, s ezeknek nem volt semmi ellenvetésük e kérdés­ben. Időközben a Biztonsági Tanács el­nökével, Anglia képviselőjével (Dean) folytatott tanácskozások so­rán kitűnt, hogy a nyugati hatal­mak ellenzik a Biztonsági Tanács sürgős összehívását, sőt egyesek ál­talában feleslegesnek tartják a ta­nács összehívását. Ennek következ­tében és néhány más küldöttség volna azt a különbizottságot, a­­mely a gyarmati országok és népek függetlenségének megadására vo­natkozó ENSZ-nyilatkozat alkalma­zását vizsgálja, hogy sürgősen ta­nulmányozza az angolai nép függet­lensége megadásának kérdését. Sok szavazatot összesített Bulgá­ria és Lengyelország határozati ja­vaslata, amely szankciókat irányo­zott elő Portugália ellen az angolai gyarmati háború megszüntetése ér­dekében. A javaslatra 26 küldöttség szavazott, köztük a szocialista orszá­gok, továbbá Indonézia, India, BAK, Szudán, Etiópia, Ghana, Guinea, Irak, Tanganyika. szempontjait figyelembe véve a szov­jet küldöttség kijelentette : egyetért azzal, hogy január 29-ig elhalasszák a Tanács összehívását, s ezt a Biz­tonsági Tanács elnökének tudomásá­ra hozta. Ennek ellenére Dean, a Biztonsági Tanács elnöke január 30- ra tűzte ki a Biztonsági Tanács ülé­sét. Az ENSZ ideiglenes főtitkára ja­nuár 28-án arról értesítette a szov­jet küldöttséget, hogy táviratot ka­pott Lagosból Adoulától, a Kongói Köztársaság miniszterelnökétől, aki ellenzi a Biztonsági Tanács össze­hívását, mégpedig elsősorban azért, mert ő maga New Yorkba szándék­szik jönni. Valószínű, hogy e táv­irat elküldésének oka a Tanács ösz­­szehívásának céljával kapcsolatos elégtelen vagy egyoldalú tájékozta­­tás. A Biztonsági Tanács január 30-i ülésén a szovjet küldöttség félreért­hetetlenül kijelentette : kívánatos­nak tartja, hogy a Kongói Köztár­saság miniszterelnöke személyesen részt vegyen a Biztonsági Tanács munkálatain, amikor megvizsgál­ják a Biztonsági Tanács novem­ber 24-i határozatának teljesí­tésével kapcsolatos kérdést. Az első ülés után, amelyen ismertették Volna a Tanács összehívását kezde­ményező szovjet küldöttség állás­pontját, a munkálatokat felfüggesz­tették volna Adoula kongói minisz­terelnök New­ Yorkba érkezéséig, hogy a miniszterelnök személyesen részt vehessen a Tanács határozatá­nak vitájában és elfogadásában. A Tanács ülésén azonban világo­san kitűnt, hogy a gyarmattartó ha­talmak, élükön az USA-val és Nagy- Britanniával, minden úton-módon gátolják a november 24-i határozat teljesítésének megvitatását a Bizton­sági Tanácsban, mivel előbbre he­lyezik azt, hogy kongói célkitűzése­ik érdekében a Tanácson kívül, ku­lisszák mögötti mesterkedéseket folytassanak.! M : . j \* 'i Befejezésül a nyilatkozat kiemeli: általában e kérdés minden olyan megvitatásának a megakadályozá­sával, amely felfedhetné a gyar­mattartó hatalmak ügynökeinek, mindenekelőtt Chombenak, a meg­mentésére irányuló manővereket, az USA és Nagy Britannia képvise­lői kirívóan megszegték a Tanács ügyrendi szabályait, és lényegében már a napirend megvitatása előtt meghiúsították a Tanács ülését. A Szovjetunió képviseletének nyilatkozata a kongói kérdésben NEW YORK (Agerpres). TASZSZ: A Szovjetunió ENSZ képviselete január 30-án nyilatkozatot adott ki, amely töb­bek között így hangzik: A Mongol NK Nagy Népi Huraljának ülésszaka ULAN BATOR (Agerpres). — Ulan Bator­ban január 29-én meg­nyílt a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huraljának III- ülésszaka. T. Ragcsin, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő a Mongol Nép­­köztársaság népgazdaságának és kul­túrájának 1962. évi fejlesztési tervé­ről, B- Dugerszuren pénzügyminisz­ter pedig az ülésszak elé terjesztet­te megvizsgálásra az 1962. évi álla­mi költségvetést. A népgazdasági beruházások 102 millió tugrikra emelkednek, ami szá­mos objektum építését teszi lehe­tővé. A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huraljának ülésszaka január 31-én befejezte munkáját. A kép­viselők megvitatták és elfogadták a népgazdaság és a kultúra fejleszté­sére vonatkozó 1962. évi tervet, ra­tifikálták az 1962. évi állami költ­ségvetést, valamint a Nagy Népi Hazal Elnökségének több törvény­­erejű rendeletét. Az USA kilenc napos zsaroló hadjárata után Kompromisszumos határozat Punta del Este-ben a kubai rendszert mint „összeférhe­tetlen“ az amerika-közi rendszer „eszményeivel", valamint egy to­vábbi határozatot Kubának az Ame­rikai Államok Szervezetéből való kizárásáról. A határozat mellett 14 küldöttség, ellene egy küldöttség szavazott. Hat küldöttség tartózko­dott a szavazástól. A 14 szavazat az a minimális szavazattöbbség, a­­mely egy határozat elfogadásához szükséges. Még a nyugati sajtóügynökségek jelentései szerint is, a Punta del Este-i szavazás körülményei erősen megtépázták az Egyesült Államok tekintélyét Latin-Amerikában. Ku­darcot vallott az Egyesült Államok minden próbálkozása, hogy egy „stabil többség“ benyomását keltse, jóllehet — amint a sajtóügynöksé­gek hangsúlyozzák — Bush ameri­kai külügyminiszter az utolsó pil­lanatban személyesen folytatott megbeszéléseket ama hat latin­amerikai állam külügyminiszterei­vel, amelyek nem voltak hajlandók támogatni az USA-t, hogy a maga oldalára állítsa őket. Ebben a hely­zetben Washington kénytelen volt lemondani a kubai forradalmi kor­mány „szankcionálását" illető ere­deti szándékáról, jóllehet óriási nyomást gyakorolt a „csökönyös" latin-amerikai országokra és odáig ment, hogy zsaroláshoz folyamodott és azzal fenyegette meg őket, hogy megvonja tőlük a „szövetség a ha­ladásért" elnevezésű hírhedt terv útján nyújtott gazdasági „segítsé­get". Amint az amerikai sajtó is hangsúlyozza, Kuba kizárása az Amerikai Államok Szervezetének szerveiből, csupán „kompromisszu­mos megoldás", amelynek lényegé­ben semmilyen befolyása sincs a kubai nép és a többi latin-amerikai nép közötti kapcsolatokra. Ezek a népek állandóan hangoztatták és hangoztatják megingathatatlan szo­lidaritásukat a kubai néppel és for­radalmi kormányával. Az Associated Press hírügynök­ség, az USA Punta del Este-i Pyrr­­hus-i győzelmét kommentálva, hangsúlyozta, hogy a hat latin-ame­rikai ország — Brazília, Argentína, Mexikó, Chile, Bolívia, Ecuador — tartózkodása a Kuba kizárásával kapcsolatos szavazástól, súlyos csa­pást mér az amerikai politikára és azt mutatja, hogy mély szakadás áll fenn az „interamerikai rendszer kebelében". Az amerikai küldöttség által oly nagy fáradsággal meg­szerzett „többség“ illuzórikus jelle­gét egyébként kidomborítja az em­lített amerikai hírügynökség is, a­­mely megállapítja, hogy „,a Kuba kizárásával kapcsolatos szavazástól tartózkodó hat országnak 140 millió lakosa van, vagyis 2 és félszer any­­nyi, mint a többi 13 latin-amerikai országnak, amelyek megszavazták a határozatot. PUNTA DEL ESTE. (Agerpres). Az USA küldöttségének kilenc­­napos állandó mesterkedései és a többi küldöttségre gyakorolt szün­telen nyomása után Punta del Es­te-ben véget ért az Amerikai Álla­mok Szervezete külügyminiszterei­nek értekezlete. Az értekezlet hatá­rozatot fogadott el, amely „elítéli“ Az ENSZ pénzügyi válságának háttere WASHINGTON (Agerpres) — TASZSZ : Kennedy elnök január 30-én felkérte a kongresszust, utal­jon ki száz millió dollárt ENSZ-kö­­telezvények vásárlására, hogy ilyen­formán könnyítsenek a világszer­­vezet pénzügyi nehézségein és ezzel egyidejűleg „támogassák az Egye­sült Államok külpolitikáját". Az ENSZ pénzügyi válsága első­sorban a Kongóba küldött ENSZ csapatok óriási fenntartási költsé­geivel magyarázhatók. Jellemző, hogy e csapatok tevékenysége — amint azt a közgyűlés vitája során számos küldött hangsúlyozta — el­lentétben áll azokkal az utasítások­kal és feladatokkal, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete jelölt ki számukra. Az Egyesült Államok mindenben támogatja az ENSZ csapatok fel­­használását Kongóban, mivel ez megfelel az amerikai imperialista körök érdekeinek, amelyek azt sze­retnék, hogy az idegen monopóliu­mok továbbra is fenntartsák ural­mukat Kongóban és ez az ország ne vívja ki igazi szabadságát és függet­lenségét. Jövedelmező befektetés ... (Nic. Nicolaescu rajza) NÁPOLYBAN rövidesen befejeződik a Keresz­tény-Demokrata párt kongresz­­szusa, amelynek a kommuniz­mustól való rettegés a jellemző vonása. Az összes felszólalók — köztük A. Moro párttitkár is, aki a beszámolót tartotta — lényegé­ben egyazon dologról beszéltek. Arról nevezetesen, hogy miként lehetne semlegesíteni a kommu­nizmus egyre növekvő tömegbe­folyását, hogyan lehetne csök­kenteni azt az óriási benyomást, amelyet az SZKP XXII. kon­gresszusa és az SZKP új Prog­ramja gyakorolt az olasz népre. Moro beszámolója egyetlen esz­közként azt ajánlja a Keresz­tény-Demokrata Pártnak: ha ha­talmon akar maradni, kísérletet kell tennie az olasz nép demok­ratikus mozgalmának megbontá­sára, így kell értelmezni a „bal­­rafordulás”-ról hangoztatott ki­jelentését, valamint az úgyneve­zett centrista-baloldali kormány megalakítására vonatkozó javas­latokat. Gyakorlatilag a „centrista-bal­oldali“ formulán olyan kormány megalakítása értendő, amely új cégér alatt a régi politikát foly­tatná. Egy ilyen kormány — a keresztény­demokrata vezetők el­képzelése szerint — azt a látsza­tot keltené, hogy az olasz kor­mánykörök reakciós politikája „demokratikus alapokra“ támasz­kodik. Ebben a vonatkozásban igen jellemző a Fonfani minisz­terelnök híveként ismert Forlani képviselő beszéde. Forlani, aki­nek olasz politikai körökben „nagy jövőt” jósolnak, kijelentet­te: „Nefeéz perceket élünk, nagy nehézséggel kell megküzdenünk“ És nyomban következik a recept: „Ezek a nehézségek csak a kom­munista párt elszigetelésével kü­­szöbölhetők ki, első lépésként kapcsolatot kell létesíteni a szo­cialista párttal, mindenekelőtt pe­dig a Pietro Nenni vezette úgy­nevezett „autonóm“ csoporttal. A keresztény­demokrata kor­mány vezetői sem belpolitikai, sem külpolitikai téren nem je­­lentkeznek semmi újjal. Még ígé­retet sem mernek tenni arra, hogy valamelyest is javítanak az ország súlyos szociális-gazdasági helyzetén, ami munkanélküliség­ben, mezőgazdasági válságban a déli tartományok elmaradottsá­gában nyilvánul meg. Ugyanak­kor az olasz külpolitikát tovább is az „atlanti­ szövetség” szekeré­hez kötik. * Az olasz kormánypárt kong­resszusán folyó vita világosan megmutatja, hogy „a baloldallal“ való együttműködést csupán spa­nyolfalnak szánják, amelynek leple alatt továbbra is fenntart­ják majd a szövetséget a jobb­oldali erőkkel. Goneva és An­dreotti miniszterek — a Keresz­tény-Demokrata Párt jobbszár­nyának vezetői — egyébként nyíltan állást foglaltak az új­fasisztákkal való paktálás mellett. Meglepő, hogy eddig egyetlen kongresszusi szónok sem utalt arra, hogy a szocialisták hajlan­dók-e vagy sem együttműködni a keresztény­demokratákkal. E tekintetben ez ideig az egyetlen indíték az Avantiban, a szocia­lista párt lapjában kedden meg­jelent szerkesztőségi cikk, mely egyebek között hangsúlyozza: A szocialista párttal szemben meg­ütött védnöki hang, amely szerint a pártot hozzá kellene segíteni ahhoz, hogy „mentesüljön a kom­munizmus bacilusától , tág teret kapott a kongresszuson, úgyany­­nyira, hogy azt vissza kell verni. Nem fér hozzá kétség, hogy az olaszországi széles demokratikus körök tudatában vannak a mun­kásmozgalom megbontását célzó próbálkozások veszélyes holtával. A legutóbbi olaszországi fasiszta megnyilvánulásokkal szembeni egységes és széleskörű fellépés világosan mutatja, milyen irány­ban kell haladnia a demokratikus erők összefogásának. És az olasz nép egyre nagyobb tömegei győ­ződnek meg a kommunista párt politikájának helyességéről, arról, hogy kérlelhetetlen harcot kell folytatni a fasizmus ellen, a de­mokráciáért. SERGIU VERONA BOCSÁSSÁK SZABADON ANTOINE GIZENGÁT! — követeli a világ haladó közvéleménye mindig nem tartóztatták le és nem állították törvény elé azokat, akik vétkesek az első kongói kormány vezetőjének meggyilkolásában. A titkárság követeli, hogy a bűnösöket haladéktalanul büntessék meg. . A minisztertanács alelnökét, An­toine Gizengát, Lumumba művének folytatását fenyegető veszély mél­­tán aggasztja a demokrata jogászo­kat, akik attól tartanak, hogy meg­ismétlődhet az a tragédia, amelynek Lumumba áldozatul esett. ★ • • •• DELHI (Agerpres). — TASZSZ: In­dia Kommunista Pártja Országos Taná­csának Titkársága január 30-án nyilat­kozatot tett közzé,­­ s ebben felháboro­dással tiltakozik a kongói nép szabad­sága és nemzeti függetlensége ellen szőtt újabb merénylet ellen. A nyilatkozat így hangzik : „A sza­badság szerető emberiség a legnagyobb aggodalommal figyeli az imperialisták és zsoldosaik mesterkedéseit, akik meg akarják gyilkolni Antoine Gizengát és meg akarják fosztani a szabadságtól a kongói népet. ...... Az Antoine Gizenga és más hazafiak ellen irányuló galád összeesküvés újabb szakasza a gyarmati hatalmak és laká­saik bűntetteinek, durván sérti az ENSZ- alapokmány és határozatok szellemét és a nemzetközi jogot. India Kommunista Pártja Országos Tanácsának Titkársága felhívja az or­szág lakosságának összes rétegeit, hogy lépjenek fel az Antoine Gizenga ellen tervezett merénylettel szemben,, vala­mint a kolonialisták m­ás bűnös akciói­val szemben és mozgósítsák a közvéle­ményt az ENSZ-határozatok gyors tel­jesítésének szorgalmazására.“ . . ★ VARSÓ (Agerpres):7 —­ A lengyel dolgozók mélységes felháborodással ■ értesültek arról, hogy az árulók és zsoldosok milyen barbár bánásmód­ban részesítik Antoine Gizengát a nagy kongói hazafit. „Követeljük, hogy Gizengát azonnal engedjék sza­badon. Melegen támogatjuk a kon­gói hazafiakat, akik az ország bel­­ügyeibe való kolonialista beavatko­zás ellen küzdések“ — írják az ENSZ-hez küldött táviratukban a varsói motorkerékpár-gyár dolgozói. BUDAPEST (Agerpres). — Magyar­­ország dolgozói követelik, hogy ves­­senek véget a mabutista hóhérok önkényeskedéseinek Antob­e Gizen-­­gával, a kongói nép hűséges fiával szemben. Biztosítsák a kongói nép békéjét és szabadságát. Gizengát ha­ladéktalanul bocsássák szabadon. Ilyen szövegű táviratokat intéztek az ENSZ-hez a budapesti, komáromi, borsodi és más városok üzemeinek dolgozói. PÁRIZS (Agerpres). — A Demok­rata Jogászok Nemzetközi Szövet­sége Brüsszelben nyilatkozatot adott ki Kongóval kapcsolatban. A nyilat­­kozat többek között így hangzik : Egy év telt el azóta, hogy meg­gyilkolták Patrice Lumumbát, s a Demokrata Jogászok Nemzetközi Szövetségének titkársága sajnálko­zását fejezi ki amiatt, hogy még a Az imperialisták nem bújhatnak ki a felelősség alól Írta: ALEXANDRU DOMSA, mérnök professzor, a kolozsvári Politechnikai Intézet rektora Az eresztékeiben recsegő-ropogó kolonializmus újabb tanújelét adja nap-nap után, hogy a legaljasabb módszerektől sem riad vissza, ha egy nép forró szabadságharcának eltiprásáról, egy ország kincseinek­­javainak elrablásáról van szó. Ennek egyik legszembetűnőbb példáját napjainkban Kongó helyzete szolgáltatja. Egy éve, hogy bestiális módon meggyilkolták a kongói nép legjobb fiát, függetlenségi harcának legkövetkezetesebb képviselőjét Patrice Lumumbát, s íme arról értesülünk, hogy letartóztatták és hasonló sorsra szánják leghűségesebb követőjét Antoine Gizengát. A hír annál megren­­dítőbb és felháborítóbb, mivel az újabb gyilkossági kísérletnek az elő­játéka éppen azoknak az erőknek a tudtával, sőt közreműködésével tör­ténik, amelyek hivatva lennének érvényt szerezni az ENSZ határozatai­nak, elősegíteni Kongó egységének helyreállítását. Senki előtt sem kétséges, hogy a történtekért elsősorban a kongói ENSZ haderők parancsnokságát, az azt mozgató-irányító imperialista ha­talmakat, főleg az amerikai imperializmust terheli a felelősség. Régebbi és újabb gyarmatosítók fogtak össze megvesztegetésre, terrorra, gyilkos­ságra, zűrzavar keltésére, s az imperializmus minden ismert módszeré­nek együttes alkalmazására. Az amerikai imperialisták, ang­ol és belga társaikkal, s lepénzelt zsoldosaikkal, ügynökeikkel, nem bújhatnak el a világ közvéleménye elől, kénytelenek meghallgatni a becsületes emberek százmillióinak or­kánná egyesülő, tiltakozó hangját. E százmilliókkal együtt tiltakozunk mi, tudományos dolgozók, személyesen magam is, a Gizenga életét fe­nyegető merénylet ellen, a kongói aljas cselszövés ellen. Bocsássák szabadon Antoine Gizengát, s adják vissza elrabolt poli­tikai jogait! Az ENSZ és haderői töltsék be hivatásukat úgy, ahogy azt határo­­zatilag is leszögezték: söpörjék ki az imperialista zsoldosokat s idegen ügynököket Kongóból, állítsák helyre az ország egységét, bízzák a kongói népre saját sorsának alakítását. Az afrikai és ázsiai népekkel való barátság Román Ligájának nyilatkozata A világ valamennyi becsületes em­berével egyetemben, a román nép mélységes felháborodással szerzett tu­domást arról, hogy az imperialista re­akció újabb összeesküvést szervez a Kongói Köztársaság szabadsága és egy­sége ellen. Súlyos veszélyben forog Antoine Gizengának, a kongói nemzeti hazafias erők vezetőjének élete, aki méltó foly­tatója annak a harcnak, amelyet Pat­rice Lumumba vívott a kongói nép szabadságáért és függetlenségéért. Alig egy esztendő telt el azóta, hogy Lumumba miniszterelnököt, a kongói nép hősét gáládul meggyilkolták s máris újabb politikai megtorlás és le­számolás hulláma fenyegeti a kongói hazafiak életét. A Román Népköztársaság dolgozói hevesen tiltakoznak eme önkényes tet­tek ellen és követelik, hogy vessenek véget Antoine Gizenga üldözésének ! Vessenek véget a kongói hazafias erők s a Kongó egysége és függetlensé­ge ellen irányuló imperialista támadá­soknak! Az ázsiai és afrikai népekkel való barátság Román Ligája követeli, hogy szűnjön meg azonnal a Kongó elleni újabb imperialista cselszövés! 3 ötszáz kérdésre válaszol az a besz­élő automata, amely az automatika és telemechanika alapjait szemlélt­ető moszkvai kiállításon látható. Az ismereteknek ez a tárháza — M. Al­ekszandrov mérnök alkotása—min­dig az érdeklődők rendelkezésére áll. Olyan tájékoztató iroda ez, amely valóban sohasem téved. — Képünkön: a beszélő automata

Next