Előre, 1962. március (16. évfolyam, 4458-4484. szám)
1962-03-01 / 4458. szám
A Központi Statisztikai Igazgatóság KÖZLEMÉNYE az 1962. januárjában megtartott háziállatösszeírás eredményeiről 1962. január 3 és 10 között az egész országban összeírták a háziállatokat. Fajok, fajták, korcsoportok és nemek szerint megállapították az állatállományt. I. — 1962. JANUÁR 3-ÁN AZ ÁLLATÁLLOMÁNY A KÖVETKEZŐ VOLT: 4.707.4 ezer szarvasmarha, amelyből: 2.143,9 ezer tehén (beleértve 134,8 ezer bivalytehenet) 4.665.4 ezer sertés, amelyből: 408,1 ezer koca 12.846.8 ezer juh és kecske 44.691.9 ezer baromfi II. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY 1962. JANUÁR 3-I SZÍNVONALA JELENTŐSEN TÚLHALADJA AZ 1938- ÉVIT, AMINT AZ ALÁBBI ADATOKBÓL KITŰNIK: 1938 az 1962. évi többlet Az állatállomány növekedése számottevő, ha figyelembe vesszük a háború, valamint a későbbi — az 1945. és 1946. évi — aszály okozta jelentős veszteségeket. Ennek az időszaknak a végéhez képest, 1962. január 3-án országunk állatállománya az alábbiak szerint növekedett: szarvasmarha 51,2 százalékkal (tehén és bivalytehén 41,6 százalékkal), sertés 3,4- szeresen, juhok és kecskék 72,2 százalékkal. 1962. január 3-án 1958-hoz viszonyítva — amikor az előző állatösszeírást végrehajtották — a szarvasmarhák száma 5,3 százalékkal (a teheneké 10,4 százalékkal), a sertéseké 43,6 százalékkal, a juhoké 18 százalékkal és a szárnyasoké 27,7 százalékkal volt nagyobb. Az állományok ezen növekedése a mezőgazdaság kollektívizálási folyamatának széles fronton történő kibontakozásával egyidejűleg ment végbe (az 1958. január 1 és 1961. december 31 közötti időszakban a kollektív gazdaságok mezőgazdasági területe csaknem négyszeresére növekedett, s elérte a mintegy 6 millió hektárt). Rendkívül gyors ütemben növekszik az állami gazdaságok állatállománya, valamint a kollektív gazdaságok közös tulajdonát képező állatállomány. 1962 elején az állami és kollektív gazdaságokban a 100 hektár területre számított állatlétszám 1958 elejéhez képest szarvasmarháknál 170,8 százalékkal, a teheneknél 173,7 százalékkal, a sertéseknél 11,7 százalékkal és a juhoknál 7,8 százalékkal növekedett. A kollektív gazdaságok közös tulajdonában levő állatállományon kívül a kollektivista parasztok háztáji gazdaságában, továbbá a társult és az egyénileg gazdálkodó parasztok személyi tulajdonában több tehén van, mint amennyi az összes (öt hektárig terjedő földdel rendelkező) szegény- és középparasztoknak volt 1938-ban. Úgyszintén a parasztok személyi tulajdonában 1,6-szer több sertés és csaknem kétszer annyi baromfi van, mint 1938-ban. III. SIKEREKET ÉRTÜNK EL AZ ÁLLATÁLLOMÁNY KORCSOPORT ÉS NEMEK SZERINTI ÖSSZETÉTELÉNEK MEGJAVÍTÁSÁBAN. A tehenek és előhasi üszők részaránya a szarvasmarha állomány egészében az 1958. évi 46,2 százalékról 50,5 százalékra növekedett 1962-ben, az üszőké pedig 21,3 százalékról 26,3 százalékra, ami még szilárdabb alapot teremt az állatállomány további, egyre nagyobb arányú gyarapítására. A mezőgazdasági munka gépesítése lehetővé tette az igavonó állatok számának csökkentését és a haszonállatállomány növelését: az igavonó ökrök száma az 1958. évi 756 ezerről (a szarvasmarhaállomány 16,9 százaléka) 427 ezer főre (9,1 százalék) csökkent 1962-ben, a lovak száma pedig 1309 ezerről 1013 ezerre csökkent.*IV. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY NÖVEKEDÉSÉVEL EGYIDEJŰLEG MEGJAVULT AZ ÁLLATÁLLOMÁNY FAJTÁK SZERINTI ÖSSZETÉTELE. 1962 elején a szarvasmarháknál az anyaállatoknak körülbelül 78 százaléka kiváló fajtájú, illetve ilyenek utódai (román-tarka, borzderes, pinzgaui és dobrudzsai vörös), 1935-ben számarányuk csupán 42,7 százalék volt. * * Az állami gazdaságok teheneinek, előhasi teheneinek és üszőborjainak csaknem 95 százaléka feljavított és kiváló fajtájú. A kollektív gazdaságokban ez az arány 85 százalék. Az egész juhállományból a finom- és félfinom gyapjas juhok jelenleg 47 százalékot képviselnek az 1955. évi összeíráskor számbavett 32,1 százalékkal szemben. Az állami gazdaságokban az egész juhállomány 95 százaléka, a kollektív gazdaságokban pedig az állomány 75 százaléka finom- és félfinom gyapjas juh. Az állatállományok szüntelen növekedése a mezőgazdaság szocialista átalakításában elért sikereknek köszönhető, valamint azoknak a gazdasági intézkedéseknek, amelyeket a párt és a kormány a parasztság anyagi érdekeltetése révén tett az állattenyésztés ösztönzésére; a parasztság állandóan nagy támogatásban részesült, kedvező és hoszszúlejáratú hiteleket kapott, ellátták az állatszállások építéséhez szükséges anyagokkal, kiváló tenyészállatokkal, gondoskodtak a műszaki és állategészségügyi szolgálatról stb. Az 1962 elején összeírt állatállomány kedvező feltételeket biztosít az RMP III. kongresszusán az állatállomány és a hozamok szakadatlan fejlesztésére kijelölt feladatok valóra váltásához, a dolgozó parasztság jövedelmének és országunk dolgozói életszínvonalának szüntelen emeléséhez. Az RNK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság *) A Ministerul agriculturii si domeniilor kiadásában (Bukarest, 1936) megjelent „Statistica animalelor domestice pe anul 1935“ adatai szerint a három hektárig terjedő parasztgazdaságoknak több mint 50 százaléka nem rendelkezett igavonó állattal. Ugyanilyen helyzetben volt a 3—5 hektárral rendelkező parasztgazdaságok 30 százaléka. A teheneknek körülbelül egyharmadát igavonásra fogták. **) „Statistica animalelor domestice pe anul 1935“ (Bucuresti, 1936), ezer fő 1938-hoz viszonyítva ezer fő százalékban — szarvasmarha 3.652,6 1.054,8 28,9 amelyből: tehén 1.786,9 357,0 20,0 — sertés 2.760,6 1.904,8 69,0 — juh és kecske 10.450,8 2.396,0 22,9 — baromfi 27.325,0 17.366,9 63,6 Nagy nemzetgyűlési küldöttség utazott Burmába, Indonéziába és Indiába A Román NK Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége szerdán reggel látogatásra indult a Burmai Unióba, az Indonéz Köztársaságba és az Indiai Köztársaságba. A látogatásra ezen országok parlamenti elnökeinek meghívása alapján került sor, válaszként az említett parlamentek küldöttségeinek hazánkban tett látogatásaira. A küldöttség vezetője Stefan S. Nicolau akadémikus, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, az Interparlamentáris Unió román csoportjának alelnöke. A küldöttség tagjai a következő képviselők: Roman Moldovan és Takács Lajos, az Államtanács tagjai, Cornel Burtica, Tudor Ionescu, Constantin Mateescu, Marin Radoi és Stanciu Stoian. A küldöttség elutazásakor a baneasai repülőtéren megjelent StefanVoitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Anton Moisescu, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, Dionisie Ionescu, az állami protokoll vezetője, számos képviselő, Horatiu lánca, a Román NK indiai nagykövete, Pavel Silard, a Román NK indonéziai nagykövete, külügyminisztériumi és nagy nemzetgyűlési főtisztviselők. Megjelent Szukriszno, Indonézia bukaresti nagykövete és K. M. Kannampilly, az indiai nagykövetség tanácsosa, ak A küldöttség a nap folyamán Prágába érkezett. A prágai repülőtéren a román képviselők fogadására megjelentek: V. Skoda, a Csehszlovák SZK Nemzetgyűlésének alelnöke, a Csehszlovák SZK Külügyminisztériumának képviselői és nemzetgyűlési képviselők, valamint Gh. Nitescu, a Román NK prágai nagykövete. Zdenek Firlinger, a Csehszlovák SZK Nemzetgyűlésének elnöke február 2- án fogadta a Román NK Nagy Nemzetgyűlésének küldöttségét, melynek tagjaival szívélyesen elbeszélgetett. A nap második felében a román vendégek megtekintették Prágát és a városban folyó építkezéseket. (Agerpres) 1 várva várt tavasz előfutára: e ? márciusba g (Agerpres-foto) ? C3C3C000C00 50503C0C0C!Se3e3C3C3C:5C:5e3C3C3C0C0C£ Világ proletárjai, egyesüljetek is A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJAI XVI. évfolyam 4458 sz. 4 oldal ára 20 báni 1962 március 1 csütörtök Népszerűsítő brosúrák utóbbi időben számos brosúrát és plakátot jelentetett meg, amelyeknek hasznossága ma már a gyakorlatban is jól lemérhető, így például egyebek között nagy népszerűségnek örvend az ernyei kollektív gazdaság tehenészeinek módszereiről beszámoló füzetecske, amely arra a kérdésre ad feleletet miként sikerült tehenenként évente 2936 liter tejet termelni. A fiatal kollektív gazdaságok vezetőinek számára fölötte tanulságos az a brosúra is ,amely arról számol be, hogy az alsóboldogfalvi kollektív gazdaságban a munkálatok jó szervezése révén miként sikerült rövid idő alatt fejlett állatállományt és magas jövedelmet biztosítani. Ötletes nyomdakivitelben fényképekkel, grafikonokkal illusztrálva jelentek meg az udvarfalvi, csíkverebesi, románkocsárdi, szentpáli kollektív gazdaságok eredményeiről készült kiadványok is, valamint számos kisebb-nagyobb plakát- és képmontázs. (Tudósítónktól). — A kollektív gazdálkodás eredményeit népszerűsítő munkában fontos szerepet töltenek be a helyi jellegű propaganda kiadványok. E célkitűzést szemelőtt tartva a Maros-Magyar Autonóm tartomány pártbizottsága az Automata gépsorok A brassói gépgyártó üzemekben öt új automata gépsort helyeztek üzembe különböző gépalkatrészek nagysorozatú gyártására (három gépsort a Steagul Rosu gépkocsigyárban, egyet a traktorgyárban , egyet pedig a Rulmentul vállalatban). Jelenleg további két automata gépsor gyártása van folyamatban; az egyiket a brassói Steagul Rosu üzemben, a másikat pedig az aradi vagongyárban helyezik üzembe év végéig. Ezek a gépsorok a műveletek sorrendjében elhelyezett automata szerszámgépcsoportokból állnak, s teljesítményük 6—10-szer akkora mint az univerzál szerszámgépeké. A gépsorok kisebb termelő területet foglalnak el. Az automata gépsorokat az illető üzemek helyi erőforrásokból hozták létre, annak az akciónak a keretében, amelyet a Fém- és Gépgyártóipari Minisztérium indított a termelési folyamatok automatizálására. (Agerpres) . (Agerpres-foto, N. Bondar felvétele) IL—18-as repülőgépek légivonalainkon Március elejétől kezdve a TAROM IL-18-as típusú repülőgépei közlekednek a Bukarest—Bécs—Zürich— Párizs járaton. A 84 férőhelyes szovjet gyártmányú IL-18 turbólégcsavaros repülőgépek a korszerű utasszállító gépek kategóriájába tartoznak. A repülőgép tökéletes kényelmet biztosít utasai számára, teljesen üzembiztos és nagy sebességgel közlekedik. Leszállás nélkül mindössze három és fél óra alatt tenné meg az utat Bukarest és Párizs között. A TAROM gépállományának kiegészítése révén lényegesen növekedni fog nemzetközi légi vonalaink utas- és áruforgalma. Értékes régészeti leletek A Brassó tartományi Barcaszentpéter község közelében levő Lempesch-dombon végzett régészeti ásatások során mintegy 3500 éves égetett cserépedényeket és más tárgyakat fedeztek fel. A kutatók feltételezik, hogy ezen a helyen a korai bronzkorszakban emberi település volt. Kötöttáru rolanból A szigeti Unitatea vállalat megkezdte rolanszálból készült kötöttáruk gyártását. Az új termék gyártásához a vállalat vezetősége számos intézkedést tett, többek között beszerzett tíz új kötőgépet, amelyek biztosítják a termékek kiváló minőségét. Már meg is kezdték 12 új modell gyártását rolanszálból, amelyek március 8 alkalmából kerülnek forgalomba. Próbapadon a Diesel-motor ... Pillanatkép a Resicai Fémipari kombinátból . Ebédszünet. A portáldaru a csarnok közepén pihen, hosszú láncnyelve mozdulatlanul csüng a motorinás kazánok fölött. A munkapadokon kalapácsok, fogók, vasrudak hevernek. A terem mélyén még egy utolsót villan a hegesztőpisztoly. Olaläu ban, a vajdahunyadi Kohászati Kombinát hegesztője homlokára tolja sötét szemüvegét és a fiúkhoz lép, akik már együtt ülnek a terem leghátsó sarkában. — Na fiúk, sikerült megoldani ? Csettint egyet, megkerüli néhányszor a kis csoportot, aztán nekitámaszkodik a táblának, egy vastag acéllemeznek, melyen krétával írt számok, betűk szorongtak, nagy össze-visszaságban. Tanul az ,,estis brigád". Hét brigád dolgozik a szekción, és a nyolcadik, az estis brigád. Az ősszel hét csoportból verbuválták öszsze a fiatalokat, hogy állandóan délelőtt dolgozhassanak. Nyolc lakatost és három hegesztőt, akik esti líceumba járnak, így lett belőlük „estis brigád". — Nem lesz ez így jól — mondogatták az öregebb munkások — mind fiatal; egymástól nem sokat fognak tanulni. Az igaz, hogy csak annyit tudtak, amit a szakiskolában tanultak, nem volt tapasztalatuk, de tele voltak szorgalommal és akarattal, munka iránti szeretettel. Decemberben második helyen végeztek a szocialista munkaversenyben, januárban pedig... Az élbrigádot megillető versenyzászló ott áll a szerszámosláda tetején. Kivívták maguknak az egész szekció elismerését. Pedig a termelésen kívül még ott volt a második műszaknak az esti líceum. Nem volt könnyű dolog a délelőtti nehéz fizikai munka után figyelmesen hallgatni a tanárok előadásait, beletemetkezni a könyvek sokaságába, órákhosszat rágódni egy-egy fizika, vagy számtanpéldán. A tanulás rendszerint késő éjjeli órákig tart minden nap. A munkásváros ifjúsági blokkjában laknak szinte valamennyien. Paladi Gheorghe és Semenescu Teodor szobája a IX. osztály tanterme esténként. Vacsora után Osoiu Gheorghe és Dombi Ioan is bekopogtat ide könyvvel, füzettel kezükben. Gross Ziegfried, Gheza Petru és Oläläu ban tizedikesek egy szobában laknak, ez a tizedikesek tanterme. — Akár csengőt is szerelhetnénk fel a folyosóra — mondogatták egymásnak nevetgélve. — Meg egy tanári szoba kellene még, oda költöztetnénk Oläläut. — Én meg számtanból minden nap bezúgatnálak benneteket. Minden négyes egy vasárnapi szobafogság lenne. Olaläu, a brigád legjobb számtanistája. Valahányszor egy kis szabadideje van, mindig valami nehéz számtan, vagy fizika feladaton rágódik. Nem bír szabadulni tőlük. Szüntelenül képletek, szögfüggvények cikáznak az agyában. Egyszer ebédszünetben a terem hátsó sarkába húzott egy vastag acéllemezt, amiből a kazánokat készítették és elővette a krétát. Itt számolgatott. Az acéllemez azután ott maradt, a sarokban, lassan tábla lett belőle. Ebédszünetekben rálszivárgott a brigád többi tagja is. Az utóbbi időben Oläläu rendszeresen számtanórát tart itt a brigádnak. Most is együtt ülnek a sarokban és felelevenítik az acéltábla történetét. Oläläu némán ellenőrzi a teleírt lemezt, egyszer-egyszer javít valamit a számításon. — Na, így most már jó — állapítja meg nagy komolyan, mint egy valóságos számtantanár, és krétáját a zsebébe süllyeszti. Néhány percig még beszélgetnek, jegyezgetnek a délutáni teendőkről. Aztán eltűnnek a ceruzák, a füzetek. Munkaszerszámok váltják fel helyüket : a kalapács, a fogó, a hegesztőpisztoly. Az ebédszünet véget ért. KOVÁCS LAJOS ki acéltábla előtt A kollektivisták nagy családjában Tudósítások újabb kollektivizált rajonokból Ploiesti és Rimnicu-Sarat (Ploiesti tartomány) Ciumati volt Ploiesti rajon egyetlen községe, ahol eddig nem alakult meg a kollektív gazdaság. A napokban azonban az itteni dolgozó parasztok is kollektív gazdaságba tömörültek, s ezzel befejeződött Ploiesti rajon mezőgazdaságának kollektivizálása. Akárcsak a rajon más községeinek parasztjait, akik az utóbbi időben léptek be a kollektív gazdaságba, a ciumati dolgozó parasztokat is a kollektivistáknak a termelés szüntelen növelésében és jólétük gyarapításában elért nagyszerű sikerei késztették erre a lépésre. A dolgozó parasztok a rajon több kollektív gazdaságában szemtanúi voltak a jövedelem elosztásának. A bratosancaiak például, akik ellátogattak az Aricesti-Rahtivani községbeli kollektív gazdaságba, azt tapasztalták, hogy a kollektivisták jövedelme nagyobb mint az övék, s az öregeknek biztos, megélhetést biztosítanak a gazdaság alapjaiból. A rajon parasztjai felkeresték a régebbi, milliomos kollektív gazdaságokat, többek között a Dumbrava, Urlati, Tirgsoru Vechi községbeli gazdaságokat, megtekintették a „Ploiesti tartomány kollektivizált falvaiban.“ című filmet, a művelődési otthonokban előadásokat hallgattak meg a kollektív gazdasági munka megszervezéséről és javadalmazásáról. Mindezek alapján megismerték a kollektív gazdaságok eredményeit s meggyőződtek arról, hogy e gazdaságok nagyobb terméshozamot biztosítanak, lehetőségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a gabonatermesztés mellett más jövedelmező termelési ágakat is kifejlesszenek. A közös munka felsőbbrendűségének meggyőző bizonyítékát szolgáltatták a kollektív gazdaságok tavalyi eredményei: búzából hektáronként 400 kilóval, kukoricából pedig 800 kilóval többet takarítottak be, mint a társasgazdaságok. A kollektív gazdaságok nagyobb lehetőségeik révén lényegesen nagyobb jövedelmet értek el, így a munkaegység értéke rajoni átlagban 30 lejen felül volt. Csupán a múlt évben 400 kollektivista család épített új házat. Ezek az eredmények megszilárdították a rajonbeli parasztok meggyőződését és arra késztették őket, hogy belépjenek a kollektivisták nagy családjába. Ma Ploiesti rajonban 58 kollektív gazdaság van, amelyben 40.500 család mintegy 63.400 hektár földön gazdálkodik. Ploiesti tartományban Rimnicu Sarat a második rajon, ahol befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása. Az 51 kollektív gazdaságban jelenleg mintegy 30.900 család gazdálkodik több mint 79.400 hektár területen. Ez a siker annak a sokoldalú politikai tömegmunkának az eredménye, amely a rajon és a tartomány régebbi kollektív gazdaságainak életéből és munkájából merített konkrét tényeken alapult. A kollektivisták maguk is jelentős mértékben hozzájárultak ehhez a munkához. A kollektív gazdaságok nagy búza- és kukoricatermése - nektáronként 770, illetve 1530 kilóval, haladta túl a társulások hektárhozamát. A kollektivisták és a társult vagy egyénileg gazdálkodó parasztok kölcsönöslátogatásai során ez a kérdés volt a beszélgetések fő témája. A kollektív gazdaságokban elért munkaeredményeket előadások útján, gazdasági számvetések révén, a művészbrigádok és csoportok műsora keretében népszerűsítették. A társult parasztok és az egyénileg gazdálkodók meggyőződtek arról, hogy milyen nagy lehetőségeket teremt számukra a kollektív gazdaság más, nagy jövedelmet hozó termelési ágak például az állattenyésztés, zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés stb . fejlesztése szempontjából is. A kollektív gazdaságok tavaly nagyobb mennyiségű terméket értékesítettek, jelentős jövedelemre tettek szert , így csaknem 18 millió lejjel növekedett oszthatatlan alapjuk, a munkanapegység értéke pedig termékekben és pénzben elérte a 37 lejt. Szerte a rajonban sokezer új házat építettek, vagy tataroztak, igen sok családnak televíziója, rádiója van. ★ 1 Costesti 9 (Arges tartomány) Befejeződött az Arges tartományi Costesti rajon mezőgazdaságának kollektivizálása. A rajon 68 kollektív gazdaságában 35.448 család gazdálkodik 107.229 hektár földön. A rajonbeli társulások tagjai és egyénileg gazdálkodó parasztjai, többek között a Cornátel községbeli dolgozó parasztok, ellátogattak az ungheni, strimbeni, valamint más kollektív gazdaságokba, ahol alkalmuk volt megismerni a kollektív gazdaságban végzett munka előnyeit. A strimbeni kollektív gazdaság például tavaly búzából 1870 kilót, kukoricából 2400 kilót, árpából pedig 2500 kilót takarított be hektáronként. A látogatóban levő dolgozó parasztok azt is megtudták, hogy az ungheni kollektív gazdaságban a munkanap-egység értéke tavaly 30 lej volt, a strímbeni kollektívában pedig 39 lej. Ez utóbbi gazdaságban rendkívül megnyerték tetszésüket a gazdasági épületek, valamint a gazdaság jövedelmező állattenyésztő farmja. Ebben a gazdaságban 100 kollektivista épített magának új házat és majd minden családnak van rádiója. Ion Popa kollektivista például tavaly 27.000 lejt kapott termékekben és készpénzben. A kézzelfogható tények láttán a cornáteli és a rajon más községeinek parasztjai felvételüket kérték a kollektív gazdaságokba.