Előre, 1962. március (16. évfolyam, 4458-4484. szám)

1962-03-01 / 4458. szám

A Központi Statisztikai Igazgatóság KÖZLEMÉNYE az 1962. januárjában megtartott háziállat­összeírás eredményeiről 1962. január 3 és 10 között az egész országban összeírták a há­ziállatokat. Fajok, fajták, korcsoportok és nemek szerint megállapítot­ták az állatállományt. I. — 1962. JANUÁR 3-ÁN AZ ÁLLATÁLLOMÁNY A KÖVET­KEZŐ VOLT: 4.707.4 ezer szarvasmarha, amelyből: 2.143,9 ezer tehén (beleértve 134,8 ezer bivalytehenet) 4.665.4 ezer sertés, amelyből: 408,1 ezer koca 12.846.8 ezer juh és kecske 44.691.9 ezer baromfi II.­­ AZ ÁLLATÁLLOMÁNY 1962. JANUÁR 3-I SZÍNVONALA JELENTŐSEN TÚLHALADJA AZ 1938- ÉVIT, AMINT AZ ALÁBBI ADATOKBÓL KITŰNIK: 1938 az 1962. évi többlet Az állatállomány növekedése számottevő, ha figyelembe vesszük a háború, valamint a későbbi — az 1945. és 1946. évi — aszály okozta jelentős veszteségeket. Ennek az időszaknak a végéhez képest, 1962. január 3-án orszá­gunk állatállománya az alábbiak szerint növekedett: szarvasmarha 51,2 százalékkal (tehén és bivalytehén 41,6 százalékkal), sertés 3,4- szeresen, juhok és kecskék 72,2 százalékkal. 1962. január 3-án 1958-hoz viszonyítva — amikor az előző állat­összeírást végrehajtották — a szarvasmarhák száma 5,3 százalékkal (a teheneké 10,4 százalékkal), a sertéseké 43,6 százalékkal, a juhoké 18 százalékkal és a szárnyasoké 27,7 százalékkal volt nagyobb. Az állományok ezen növekedése a mezőgazdaság kollektívizálási folyamatának széles fronton történő kibontakozásával egyidejűleg ment végbe (az 1958. január 1 és 1961. december 31 közötti időszakban a kollektív gazdaságok mezőgazdasági területe csaknem négyszeresére növekedett, s elérte a mintegy 6 millió hektárt). Rendkívül gyors ütemben növekszik az állami gazdaságok állat­­állománya, valamint a kollektív gazdaságok közös tulajdonát képező állatállomány. 1962 elején az állami és kollektív gazdaságokban a 100 hektár területre számított állatlétszám 1958 elejéhez képest szarvasmarhák­nál 170,8 százalékkal, a teheneknél 173,7 százalékkal, a sertéseknél 11,7 százalékkal és a juhoknál 7,8 százalékkal növekedett. A kollektív gazdaságok közös tulajdonában levő állatállományon kívül a kollektivista parasztok háztáji gazdaságában, továbbá a tár­sult és az egyénileg gazdálkodó parasztok személyi tulajdonában több tehén van, mint amennyi az összes (öt hektárig terjedő földdel ren­delkező) szegény- és középparasztoknak volt 1938-ban. Úgyszintén a parasztok személyi tulajdonában 1,6-szer több sertés és csaknem kétszer annyi baromfi van, mint 1938-ban. III. SIKEREKET ÉRTÜNK EL AZ ÁLLATÁLLOMÁNY KORCSO­PORT ÉS NEMEK SZERINTI ÖSSZETÉTELÉNEK MEGJAVÍTÁSÁ­BAN. A tehenek és előhasi üszők részaránya a szarvasmarha állomány egészében az 1958. évi 46,2 százalékról 50,5 százalékra növekedett 1962-ben, az üszőké pedig 21,3 százalékról 26,3 százalékra, ami még szilárdabb alapot teremt az állatállomány további, egyre nagyobb ará­nyú gyarapítására. A mezőgazdasági munka gépesítése lehetővé tette az igavonó álla­tok számának csökkentését és a haszonállatállomány növelését: az igavonó ökrök száma az 1958. évi 756 ezerről (a szarvasmarhaállo­mány 16,9 százaléka) 427 ezer főre (9,1 százalék) csökkent 1962-ben, a lovak száma pedig 1309 ezerről 1013 ezerre csökkent.*­IV. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY NÖVEKEDÉSÉVEL EGYIDEJŰLEG MEGJAVULT AZ ÁLLATÁLLOMÁNY FAJTÁK SZERINTI ÖSSZE­TÉTELE. 1962 elején a szarvasmarháknál az anyaállatoknak körülbelül 78 százaléka kiváló fajtájú, illetve ilyenek utódai (román-tarka, borzderes, pinzgaui és dobrudzsai vörös), 1935-ben számarányuk csupán 42,7 szá­zalék volt. * * Az állami gazdaságok teheneinek, előhasi teheneinek és üszőbor­jainak csaknem 95 százaléka feljavított és kiváló fajtájú. A kollektív gazdaságokban ez az arány 85 százalék. Az egész juhállományból a finom- és félfinom gyapjas juhok je­lenleg 47 százalékot képviselnek az 1955. évi összeíráskor számbavett 32,1 százalékkal szemben. Az állami gazdaságokban az egész juhállomány 95 százaléka, a kollektív gazdaságokban pedig az állomány 75 százaléka finom- és félfinom gyapjas juh.­ ­ Az állatállományok szüntelen növekedése a mezőgazdaság szocia­lista átalakításában elért sikereknek köszönhető, valamint azoknak a gazdasági intézkedéseknek, amelyeket a párt és a kormány a paraszt­ság anyagi érdekeltetése révén tett az állattenyésztés ösztönzésére; a parasztság állandóan nagy támogatásban részesült, kedvező és hosz­­szúlejáratú hiteleket kapott, ellátták az állatszállások építéséhez szük­séges anyagokkal, kiváló tenyészállatokkal, gondoskodtak a műszaki és állategészségügyi szolgálatról stb. Az 1962 elején összeírt állatállomány kedvező feltételeket biztosít az RMP III. kongresszusán az állatállomány és a hozamok szakadat­lan fejlesztésére kijelölt feladatok valóra váltásához, a dolgozó pa­rasztság jövedelmének és országunk dolgozói életszínvonalának szünte­len emeléséhez. Az RNK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság *) A Ministerul agriculturii si domeniilor kiadásában (Bukarest, 1936) megjelent „Statistica animalelor domestice pe anul 1935“ adatai szerint a három hektárig terjedő parasztgazdaságoknak több mint 50 százaléka nem rendelkezett igavonó állattal. Ugyanilyen helyzetben volt a 3—5 hektárral rendelkező parasztgazdaságok 30 százaléka. A teheneknek kö­rülbelül egyharmadát igavonásra fogták. **) „Statistica animalelor domestice pe anul 1935“ (Bucuresti, 1936), ezer fő 1938-hoz viszonyítva ezer fő százalékban — szarvasmarha 3.652,6 1.054,8 28,9 amelyből: tehén 1.786,9 357,0 20,0 — sertés 2.760,6 1.904,8 69,0 — juh és kecske 10.450,8 2.396,0 22,9 — baromfi 27.325,0 17.366,9 63,6 Nagy nemzetgyűlési küldöttség utazott Burmába, Indonéziába és Indiába A Román NK Nagy Nemzetgyűlé­sének küldöttsége szerdán reggel lá­togatásra indult a Burmai Unióba, az Indonéz Köztársaságba és az In­diai Köztársaságba. A látogatásra ezen országok parlamenti elnökei­nek meghívása alapján került sor, válaszként az említett parlamentek küldöttségeinek hazánkban tett lá­togatásaira. A küldöttség vezetője Stefan S. Nicolau akadémikus, a Nagy Nem­zetgyűlés alelnöke, az Interparla­mentáris Unió román csoportjának alelnöke. A küldöttség tagjai a kö­vetkező képviselők: Roman Moldo­van és Takács Lajos, az Államtanács tagjai, Cornel Burtica, Tudor Io­­nescu, Constantin Mateescu, Marin Radoi és Stanciu Stoian. A küldöttség elutazásakor a ba­­neasai repülőtéren megjelent Stefan­­Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnö­ke, Anton Moisescu, a Nagy Nem­zetgyűlés alelnöke, Dionisie Ionescu, az állami protokoll vezetője, számos képviselő, Horatiu lánca, a Román NK indiai nagykövete, Pavel Silard, a Román NK indonéziai nagykövete, külügyminisztériumi és nagy nemzet­gyűlési főtisztviselők. Megjelent Szukriszno, Indonézia bukaresti nagykövete és K. M. Kan­­nampilly, az indiai nagykövetség ta­nácsosa, ak A küldöttség a nap folyamán Prágába érkezett. A prágai repülőtéren a román képviselők fogadására megjelentek: V. Skoda, a Csehszlovák SZK Nem­zetgyűlésének alelnöke, a Csehszlo­vák SZK Külügyminisztériumának képviselői és nemzetgyűlési képvise­lők, valamint Gh. Nitescu, a Román NK prágai nagykövete. Zdenek Firlinger, a Csehszlovák SZK Nemzetgyűlésének elnöke feb­ruár 2- án fogadta a Román NK Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsé­gét, melynek tagjaival szívélyesen elbeszélgetett. A nap második felében a román vendégek megtekintették Prágát és a városban folyó építkezéseket. (Agerpres) 1 várva várt tavasz előfutára: e ? márciusba g (Agerpres-foto) ?­ ­C3C3C000C00 50­503C0C0C!Se3e3C3C3C:5C:5e3C3C3C0C0C£ Világ proletárjai, egyesüljetek i­s A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA­I XVI. évfolyam 4458 sz. 4 oldal ára 20 báni 1962 március 1 csütörtök Népszerűsítő brosúrák utóbbi időben számos brosúrát és plakátot jelentetett meg, amelyek­nek hasznossága ma már a gyakor­latban is jól lemérhető, így például egyebek között nagy népszerűség­nek örvend az ernyei kollektív gazdaság tehenészeinek módszerei­ről beszámoló füzetecske, amely arra a kérdésre ad feleletet miként sikerült tehenenként évente 2936 liter tejet termelni. A fiatal kollektív gazdaságok ve­zetőinek számára fölötte tanulságos az a brosúra is ,amely arról számol be, hogy az alsóboldogfalvi kollek­tív gazdaságban a munkálatok jó szervezése révén miként sikerült rövid idő alatt fejlett állatállományt és magas jövedelmet biztosítani. Ötletes nyomdakivitelben fény­képekkel, grafikonokkal illusztrálva jelentek meg az udvarfalvi, csík­­verebesi, románkocsárdi, szentpáli kollektív gazdaságok eredményeiről készült kiadványok is, valamint szá­mos kisebb-nagyobb plakát- és kép­montázs. (Tudósítónktól). — A kollektív gazdálkodás eredményeit népszerű­sítő munkában fontos szerepet töl­tenek be a helyi jellegű propagan­da kiadványok. E célkitűzést szem­­előtt tartva a Maros-Magyar Auto­nóm tartomány pártbizottsága az Automata gépsorok A brassói gépgyár­tó üzemekben öt új automata gépsort he­lyeztek üzembe kü­lönböző gépalkatré­szek nagysorozatú gyártására (három gépsort a Steagul Rosu gépkocsigyár­ban, egyet a traktor­gyárban , egyet pe­dig a Rulmentul vál­lalatban). Jelenleg további két automata gépsor gyártása van folya­matban; az egyiket a brassói Steagul Rosu üzemben, a má­sikat pedig az aradi vagongyárban helye­zik üzembe év vé­géig. Ezek a gépsorok a műveletek sor­rendjében elhelye­zett automata szer­számgépcsoportokból állnak, s teljesítmé­nyük 6—10-szer ak­kora mint az univer­­zál szerszámgépe­ké. A gépsorok ki­sebb termelő terüle­tet foglalnak el. Az automata gép­sorokat az illető üze­mek helyi erőforrá­sokból hozták létre, annak az akciónak a keretében, amelyet a Fém- és Gépgyártó­­ipari Minisztérium indított a termelési folyamatok automa­tizálására. (Agerpres) . (Agerpres-foto, N. Bondar felvétele) IL—18-as repülőgépek légivonalainkon Március elejétől kezdve a TAROM IL-18-as típusú repülőgépei közle­kednek a Bukarest—Bécs—Zürich— Párizs járaton. A 84 férőhelyes szovjet gyártmányú IL-18 turbólég­­csavaros repülőgépek a korszerű utasszállító gépek kategóriájába tar­toznak. A repülőgép tökéletes ké­nyelmet biztosít utasai számára, tel­jesen üzembiztos és nagy sebesség­gel közlekedik. Leszállás nélkül mindössze három és fél óra alatt tenné meg az utat Bukarest és Pá­rizs között. A TAROM gépállományának ki­egészítése révén lényegesen növe­kedni fog nemzetközi légi vona­laink utas- és áruforgalma. Értékes régészeti leletek A Brassó tartományi Barcaszent­­péter község közelében levő Lem­­pesch-dombon végzett régészeti ása­tások során mintegy 3500 éves égetett cserépedényeket és más tár­gyakat fedeztek fel. A kutatók fel­tételezik, hogy ezen a helyen a ko­rai bronzkorszakban emberi tele­pülés volt. Kötöttáru rolanból A szigeti Unitatea vállalat meg­kezdte rolanszálból készült kötött­áruk gyártását. Az új termék gyár­tásához a vállalat vezetősége szá­mos intézkedést tett, többek között beszerzett tíz új kötőgépet, amelyek biztosítják a termékek kiváló minő­ségét. Már meg is kezdték 12 új modell gyártását rolanszálból, ame­lyek március 8 alkalmából kerülnek forgalomba. Próbapadon a Diesel-motor ... Pillanatkép a Resicai Fémipari kombinátból . Ebédszünet. A portáldaru a csar­nok közepén pihen, hosszú lánc­nyelve mozdulatlanul csüng a mo­­torinás kazánok fölött. A munka­­padokon kalapácsok, fogók, vas­­rudak hevernek. A terem mélyén még egy utolsót villan a hegesztő­pisztoly. Olaläu b­an, a vajdahunyadi Ko­hászati Kombinát hegesztője hom­lokára tolja sötét szemüvegét és a fiúkhoz lép, akik már együtt ülnek a terem leghátsó sarkában. — Na fiúk, sikerült megoldani ? Csettint egyet, megkerüli néhány­szor a kis csoportot, aztán nekitá­maszkodik a táblá­nak, egy vastag acél­lemeznek, melyen krétával írt számok, betűk szorongtak, nagy össze-vissza­­ságban. Tanul az ,,estis bri­gád". Hét brigád dolgo­zik a szekción, és a nyolcadik, az estis brigád. Az ősszel hét csoportból verbuválták ösz­­sze a fiatalokat, hogy állandóan délelőtt dolgozhassanak. Nyolc la­katost és három hegesztőt, akik es­­ti líceumba járnak, így lett belőlük „estis brigád". — Nem lesz ez így jól — mondo­gatták az öregebb munkások — mind fiatal; egymástól nem sokat fognak tanulni. Az igaz, hogy csak annyit tud­tak, amit a szakiskolában tanultak, nem volt tapasztalatuk, de tele vol­tak szorgalommal és akarattal, munka iránti szeretettel. Decemberben második helyen vé­geztek a szocialista munkaver­senyben, januárban pedig... Az élbrigádot megillető versenyzászló ott áll a szerszámosláda tetején. Kivívták maguknak az egész szek­ció elismerését. Pedig a termelésen kívül még ott volt a második mű­szaknak az esti líceum. Nem volt könnyű dolog a délelőtti nehéz fi­zikai munka után figyelmesen hall­gatni a tanárok előadásait, belete­metkezni a könyvek sokaságába, órákhosszat rágódni egy-egy fizi­ka, vagy számtanpéldán. A tanulás rendszerint késő éjjeli órákig tart minden nap. A munkás­város ifjúsági blokkjában laknak szinte valamennyien. Paladi Ghe­­orghe és Semenescu Teodor szobá­ja a IX. osztály tanterme estén­ként. Vacsora után Osoiu Gheorghe és Dombi Ioan is bekopogtat ide könyvvel, füzettel kezükben. Gross Ziegfried, Gheza Petru és Oläläu b­an tizedikesek egy szobában lak­nak, ez a tizedikesek tanterme. — Akár csengőt is szerelhetnénk fel a folyosóra — mondogatták egy­másnak nevetgélve. — Meg egy ta­nári szoba kellene még, oda köl­töztetnénk Oläläut. — Én meg számtanból minden nap bezúgatnálak benneteket. Minden négyes egy vasárna­pi szobafogság len­ne. Olaläu, a brigád legjobb számtanistá­­ja. Valahányszor egy kis szabadideje van, mindig valami nehéz számtan, vagy fizika feladaton rágódik. Nem bír szabadulni tőlük. Szüntelenül képletek, szög­függvények cikáznak az agyában. Egyszer ebédszünetben a terem hátsó sarkába húzott egy vastag acéllemezt, amiből a kazánokat ké­szítették és elővette a krétát. Itt számolgatott. Az acéllemez azután ott maradt, a sarokban, lassan táb­la lett belőle. Ebédszünetekben rál­­szivárgott a brigád többi tagja is. Az utóbbi időben Oläläu rend­sze­resen számtanórát tart itt a brigád­nak. Most is együtt ülnek a sarokban és felelevenítik az acéltábla törté­netét.­­ Oläläu némán ellenőrzi a teleírt lemezt, egyszer-egyszer javít vala­mit a számításon. — Na, így most már jó — állapít­ja meg nagy komolyan, mint egy valóságos számtantanár, és krétáját a zsebébe süllyeszti. Néhány percig még beszélgetnek, jegyezgetnek a délutáni teendőkről. Aztán eltűnnek a ceruzák, a füze­tek. Munkaszerszámok váltják fel helyüket : a kalapács, a fogó, a hegesztőpisztoly. Az ebédszünet­ vé­get ért. KOVÁCS LAJOS ki acéltábla előtt A kollektivisták nagy családjában Tudósítások újabb kollektivizált rajonokból Ploiesti és Rimnicu-Sarat (Ploiesti tartomány) Ciumati volt Ploiesti rajon egyet­len községe, ahol eddig nem alakult meg a kollektív gazdaság. A napok­ban azonban az itteni dolgozó pa­rasztok is kollektív gazdaságba tö­mörültek, s ezzel befejeződött Plo­iesti rajon mezőgazdaságának kol­lektivizálása. Akárcsak a rajon más községeinek parasztjait, akik az utóbbi időben léptek be a kollektív gazdaságba, a ciumati dolgozó pa­rasztokat is a kollektivistáknak a termelés szüntelen növelésében és jólétük gyarapításában elért nagy­szerű sikerei késztették erre a lé­pésre. A dolgozó parasztok a rajon több kollektív gazdaságában szem­tanúi voltak a jövedelem elosztásá­nak. A bratosancaiak például, akik ellátogattak az Arices­ti-Rahtivani községbeli kollektív gazdaságba, azt tapasztalták, hogy a kollektivisták jövedelme nagyobb mint az övék, s az öregeknek biztos, megélhetést biz­tosítanak a gazdaság alapjaiból. A rajon parasztjai felkeresték a régebbi, milliomos kollektív gazda­ságokat, többek között a Dumbrava, Urlati, Tirgsoru Vechi községbeli gazdaságokat, megtekintették a „Plo­iesti tartomány kollektivizált falvai­ban.“ című filmet, a művelődési ott­honokban előadásokat hallgattak meg a kollektív gazdasági munka megszervezéséről és javadalmazásá­ról. Mindezek alapján megismerték a kollektív gazdaságok eredményeit s meggyőződtek arról, hogy e gazda­ságok nagyobb terméshozamot biz­tosítanak, lehetőségekkel rendelkez­nek ahhoz, hogy a gabonatermesztés mellett más jövedelmező termelési ágakat is kifejlesszenek. A közös munka felsőbbrendűségének meg­győző bizonyítékát szolgáltatták a kollektív gazdaságok tavalyi ered­ményei: búzából hektáronként 400 kilóval, kukoricából pedig 800 kiló­val többet takarítottak be, mint a társasgazdaságok. A kollektív gazda­ságok nagyobb lehetőségeik révén lényegesen nagyobb jövedelmet ér­tek el, így a munkaegység értéke ra­joni átlagban 30 lejen felül volt. Csupán a múlt évben 400 kollekti­vista család épített új házat. Ezek az eredmények megszilárdították a rajonbeli parasztok meggyőződését és arra késztették őket, hogy belép­jenek a kollektivisták nagy család­jába. Ma Ploiesti rajonban 58 kol­lektív gazdaság van, amelyben 40.500 család mintegy 63.400 hektár földön gazdálkodik. Ploiesti tartományban Rimnicu Sarat a második rajon, ahol befeje­ződött a mezőgazdaság kollektivizá­lása. Az 51 kollektív gazdaságban jelenleg mintegy 30.900 család gaz­dálkodik több mint 79.400 hektár területen. Ez a siker annak a sok­oldalú politikai tömegmunkának az eredménye, amely a rajon és a tar­tomány régebbi kollektív gazdasá­­­gainak életéből és munkájából me­rített konkrét tényeken alapult. A kollektivisták maguk is jelentős mértékben hozzájárultak ehhez a munkához. A kollektív gazdaságok nagy búza- és kukoricatermése - nek­táronként 770, illetve 1530 kilóval, haladta túl a társulások hektárhoza­mát. A kollektivisták és a társult vagy egyénileg gazdálkodó parasztok kölcsönös­­látogatásai során ez a kér­dés volt a beszélgetések fő témája. A kollektív gazdaságokban elért munkaeredményeket előadások út­ján, gazdasági számvetések révén, a művészbrigádok és csoportok műsora keretében népszerűsítették. A társult parasztok és az egyénileg gazdálko­dók meggyőződtek arról, hogy mi­lyen nagy lehetőségeket teremt szá­mukra a kollektív gazdaság más, nagy jövedelmet hozó termelési ágak például az állattenyésztés, zöld­ség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés stb . fejlesztése szempontjából is. A kollektív gazdaságok tavaly nagyobb mennyiségű terméket értékesítettek, jelentős jövedelemre tettek szert , így csaknem 18 millió lejjel növe­kedett oszthatatlan alapjuk, a mun­kanapegység értéke pedig termékek­ben és pénzben elérte a 37 lejt. Szerte a rajonban sokezer új há­zat építettek, vagy tataroztak, igen sok családnak televíziója, rádiója van. ★ 1 Costesti 9 (Arges tartomány) Befejeződött az Arges tartományi Costesti rajon mezőgazdaságának kollektivizálása. A rajon 68 kollek­tív gazdaságában 35.448 család gaz­dálkodik 107.229 hektár földön. A rajonbeli társulások tagjai és egyénileg gazdálkodó parasztjai, többek között a Cornátel községbeli dolgozó parasztok, ellátogattak az ungheni, strimbeni, valamint más kollektív gazdaságokba, ahol alkal­muk volt megismerni a kollektív gazdaságban végzett munka elő­nyeit. A strimbeni kollektív gazda­ság például tavaly búzából 1870 ki­lót, kukoricából 2400 kilót, árpából pedig 2500 kilót takarított be hek­táronként. A látogatóban levő dolgozó pa­rasztok azt is megtudták, hogy az ungheni kollektív gazdaságban a munkanap-egység értéke tavaly 30 lej volt, a strímbeni kollektívában pedig 39 lej. Ez utóbbi gazdaság­ban rendkívül megnyerték tetszésü­ket a gazdasági épületek, vala­mint a gazdaság jövedelmező állattenyésztő farmja. Ebben a gazdaságban 100 kollektivista épí­tett magának új házat és majd min­den családnak van rádiója. Ion Po­pa kollektivista például tavaly 27.000 lejt kapott termékekben és készpénzben. A kézzelfogható tények láttán a cornáteli és a rajon más községei­nek parasztjai felvételüket kérték a kollektív gazdaságokba.

Next