Előre, 1962. március (16. évfolyam, 4458-4484. szám)

1962-03-01 / 4458. szám

2 Az agronómusnak ott a helye, ahol eldől a termés sorsa Ma mirhát tartományunk mező­gazdasága kollektivizált s egy­re növekszik azoknak a rajonoknak a száma, amelyek rálépnek a bőség útjára — a párt mutatta útra. A falu változó élete új, nagy kö­vetelményeket támaszt a mezőgaz­dasági szakemberek elé. Pártunk és államunk messzeme­nően gondoskodik arról, hogy bősé­gesen a falu rendelkezésére álljon mindaz, ami előbbre lendíti kollek­tív gazdaságaink fejlődését. Trakto­rok tízezrei, műtrágya és nemesí­tett magvak sokezer tonnái, meg­annyi más anyagi kellék teszik ered­ményesebbé a kollektivista földmű­velők munkáját. Ez a gondolkodás jut kifejezésre abban is, hogy évről­­évre egyre több szakember nyújt közvetlen segítséget a mezőgazdasá­gi termelés megszervezésében és irá­nyításában. A népi hatalom éveiben csaknem kilencszeresére növekedett a mezőgazdasági mérnökök, techni­kusok, zootechnikusok és állatorvo­sok száma 1938-hoz képest. Sok fel­ső és középfokú szakkáder hagyta el a tanintézeteket ebben az év­ben is. Ma a kollektív gazdaságok földjei sok millió hektáron terülnek el. A nagy földtáblák korlátlan lehetősé­geket nyújtanak számos és sokféle termelési ág kiterjesztésére. „Jöjjetek szeretettel közénk, a kollektivisták körébe­n tanítsatok meg bennünket, miként szervezzük meg jobban a termelést, mit kell tudnunk és miként kell alkalmaz­nunk a szántóföldeken mindazt, amit a tudomány előír” — szól a kol­lektivista parasztok országos tanács­kozásának a szakemberekhez inté­zett szava. A felhívás gyors vissz­hangra talált szakembereink köré­ben. Mint a Iasi Agronómiai Inté­zet növendékeinek az RMP Központi Bizottságához és Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej elvtárshoz intézett levele bizonyítja, az új agronómusok kol­lektív gazdaságba kérték magukat. Valamennyien élethivatásnak tekin­tik azt ,hogy képességükhöz, tudá­sukhoz mérten az újért küzdők el­ső sorában haladjanak. Hiszen, mint a kollektivista parasztok országos tanácskozásán több mérnök és technikus felszólalásában hangoz­tatta, nincs nagyobb öröm egy agronómus, zootechnikus vagy ál­latorvos számára annál, mint köz­vetlenül a terepen dolgozni, állami és kollektív gazdaságokban, ahol teljes mértékben gyümölcsöztetheti a tanulmányi évek alatt szerzett is­mereteit és láthatja munkájának konkrét eredményeit. A mérnökök ésszerű elosztásában nagy felelősség hárul a helyi népta­nácsi szervekre. Egyes helyeken ugyanis — Kolozs tartományban például némely szakembert hiva­tásától idegen munkával bíznak meg. Mint Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs mondotta a kollektivista pa­rasztok országos tanácskozásának záróülésén : „Ezen a helyzeten gyö­keresen változtatni kell s a szakem­berek zömét úgy kell elhelyezni, hogy közvetlenül a szocialista mező­­gazdasági egységekben dolgozzanak, ahol a termés sorsa eldőlt. Államunk szeretettel, megbecsülés­sel övezi a fáradhatatlanul munkál­kodó agronómust. Nemrégen is több­száz szakember részesült kitünte­tésekben. A nagy megtiszteltetés, a nagy bizalom valamennyi szakem­bert még több odaadásra, eredmé­nyesebb munkára kell ösztönözzön. Kövessük azoknak a példáját, akik erőt, szorgalmat nem kímélve min­dent elkövettek, hogy előbbre lép­jen az a falu ahova kötelességük Vágyuk szólította. A krasznahorváti kollektív gazdaság nemrégiben még közepes gazdaságok sorában ha­di. Tavaly viszont ez a kollektíva már a legjobbak közé lépett. Ba­kából például 30 mázsás hektár átla­got ért el, új gyümölcsöskerteket lé­tesített, jelentősen növelte a tejter­melést. Természetesen mindez nem­csak Halmágean Victor mérnök munkájának köszönhető. De az eredményekben benne van az ő te­vékenysége is .Szeretik, becsülik is a kollektivisták. Nem véletlen, hogy nemzetgyűlési képviselővé választot­ták. Az elnök, a brigádosok megbe­csült segítőtársává vált Erőss László is, a szentpáli kollektív gazdaság mérnöke. A szakember elméleti tu­dásának egybefonódása a gyakor­lat tapasztalataival döntő mértékben hozzájárult a kollektíva szervezeti­­gazdasági megerősödéséhez. Ez a gazdaság Bánát tartomány egyik legjobb kollektívájává vált. A kollektivisták joggal várják el, hogy az agronómus szivel-lélek­­kel segítse a gazdaság előbbreme­­netelét. De való igaz az is, hogy a szakember úgy dolgozhat igazán teljes erőbedobással, ha megterem­tik számára a megfelelő élet és munkakörülményeket. „Nem vélet­len, hogy a költövényi kollektív gazdaság — mondotta Margineanu Petre idevaló mérnök — rendsze­rint az elsők között honosítja meg azt, ami új az agrotechnikában, ál­lattenyésztésben. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a kollektíva igen jól felszerelt laboratóriummal ren­delkezik, jókora kísérleti telepünk van, a gazdaság vezetőtanácsa igen­csak támogatja a hasznos módsze­rek kikísérletezését és alkalmazá­sát. A kollektív gazdaság eleget tett más természetű igényeinknek is­. Szükséges tehát hogy a mezőgazda­­sági szervek megértéssel támogas­sák különösen a kezdő agronómuso­­kat, a néptanácsok s a kollektív gazdaságok vezetőtanácsai pedig ne tévesszék szem elől a szakemberek megfelelő munka- és életkörülmé­nyeinek biztosítását sem. A falvakon dolgozó agronó­­musokon kívül a kollektív gazdasá­gok megerősítéséért sokat tehetnek a tudományos intézetek, kísérleti állomások munkaközösségei is. Ezért hát szorosabb kapcsolatot kell kiépíteniök a szocialista gazda­ságokkal. A kísérleti állomások nem szorítkozhatnak csupán a fejlett munkamódszerek ajánlására, hanem e módszerek alkalmazásának példa­képei kell legyenek, a termelésben elért eredményekkel kell bebizonyí­taniuk a tudomány gyakorlati alkal­mazásának hatékonyságát. A gya­korlattal, a termeléssel szoros kap­csolatban álló tudományos kutatás hatékonyságának fokozása egyik alapfeltétele annak, hogy elérjük a párt által a szocialista mezőgazda­ság fejlesztése terén kijelölt célo­kat. Néhány hét múlva teljében lesz a tavaszi munka. Szakembereink elsődleges feladata most számba­­venni a tavaszi előkészületek me­netét. Fejezzük be sürgősen a so­­ron levő tennivalóinkat, hogy bizto­sítsuk a tavaszi munka sikerét. Jól előkészített, táperőben gazdag föld­be nagyhozamú növényfajták tiszta magvait vessük a fejlett termelés­technika előírta szabályoknak meg­felelően. A kollektivisták hatalmas töme­ge nagyra becsüli a szakemberek lelkiismeretes munkáját. Ám nö­vekszenek az igények s velük együtt a követelmények is „Állítsátok szo­cialista mezőgazdaságunk felvirá­goztatásának szolgálatába egész al­kotó erőtöket, egész lelkesedéseteket mindaz iránt, ami új és haladó“ — szólítja szakembereinket a kollekti­vista parasztok országos tanácskozá­sának felhívása. Kitartó, buzgó eredményes munkával válaszoljunk e felhívásra. Mert csak így tudjuk teljesíteni azokat a nagyszerű fel­adatokat, amelyeket pártunk III. kongresszusa tűzött mezőgazdasá­gunk elé. FÜLÖP ERNŐ mo­mo csipke (Tudósítónktól). A baromfitenyésztés ánt megnyilvánuló nagy érdeklődés követ­keztében, valamint a n­övekvő igények kiel­égítésére az AGEVA* COOP minden követel­­ményeknek megfelelő csirkekeltető közpon­tot létesített Ludason. Az új épületben elhe­lyezett korszerű kelte­tőgépek teljesítőképes­sége 21 naponként 50.000 csirke. Eddig a rajon kol­lektív gazdaságai ösz­­szesen 75.000 egynapos csibe átvételére kötöt­tek szerződést. Többek között a pogáceauai kollektív gazdaság 6000, a mezőszáliak pedig 5000 csirkével létesítenek baromfipar­­kot. Ezenkívül mintegy 25—30.000 csirkét igé­nyelnek a kollektivis­ták háztáji gazdaságuk számára, így ebben az évben a keltetőköz­pont több mint 100.000 csirkével járul hozzá a baromfitenyésztés fejlesztéséhez. A csirkéknek leg­alább a felét a felne­velés után, ha súlyuk meghaladta az 1 kilót — mind a kollektív gazdaságok, mind a kollektivisták az AGE­­VACOOP-nál értékesí­tik. Emellett közel fél millió tojást adnak át. Az első csirkéket már­cius elején juttatja el a keltetőközpont meg­rendelőinek. A börvelyi Előre kollektív gazdaságban az öregek az elmúlt eszten­dőben 273.000 lej értékű segélyt kaptak terményben és készpénzben. Képünkön: a kollektivisták hazaszállítják a 82 éves Tóth Eszternek kiutalt gabonát (Agerpres-fotó, M,­­Ppstelnicht felvételei ELŐRE A sz­ágysomlyói ipari szakiskolában korszerűen berendezett műhelyekben, nagytapasztalatú oktatók irá­nyításával több mint 500 ifjú tanul szorgalmasan (Popper Imre felvétele) Az ELŐRE postájából NÉPSZERŰ KISÁLLATKIÁLLÍTÁS A kolozsvári kisállattenyésztők egyesülete ez évben is megnyitotta — immár hagyományszerűen — a nagy népszerűségnek örvendő kis­állatkiállítást. Az érdeklődők, már a terembe való belépéskor megállapíthatják, hogy a mostani bemutató minden téren túl tesz az eddigieken. A te­rem falain elhelyezett színes felira­tok például arról tájékoztatják a látogatót, hogy az egyesület tagjai a többi között 146.000 fajtyúk-tojást adtak át a csibekeltető állomások­nak és más intézményeknek. Egy másik szövegből kitűnik, hogy je­lenleg 4500 fajbaromfival rendel­keznek a tartomány kisállattenyész­tői­­, hogy ezzel jelentősen hozzá­járultak a város és a környező fal­vak baromfiállományának nemesí­téséhez. A kiállítás megtekintői hosszasan elidőznek a tyúk-, nyúl-, galamb-, ka­csa- és pávaketrecek előtt, az éne­kes vagy dísz­szobamadarak ka­litkái előtt és minduntalan han­goztatják, hogy „dicséret illeti a tenyésztőket, a rendezőket“. A kiállítás népszerűségét bizo­nyítja az a tény is, hogy csupán egyetlen nap (február 25-én) kétezer volt a látogatók száma. Kelemen Sándor lakatos 78 TONNA ÓCSKAVAS A nagybányai vegyiüzemek mun­kásai — akárcsak tavaly — idén is lelkesen kiveszik a részüket az ócs­kavas gyűjtésből. Január elseje óta például 78.700 kiló ócskavasat gyűj­töttek össze. Ezt a mennyiséget — kisebb-nagyobb tételekben — már útnak is indították az acélolvasztók felé. Ebben a munkában ezúttal a kén­sav-, illetve a nátriumszulfát részle­gek dolgozói tűntek ki. Salagean Alexandra munkás ÚJ SPORTLÉTESÍTMÉNY A marosvásárhelyi Stiinja sport­közösség tagjai, az Orvosi és Gyógy­szerészeti Intézet vezetőségétől ka­pott segítséggel, hozzáláttak egy új sportbázis építéséhez, illetve a meg­lévő kiegészítéséhez. Terv szerint egy kispályás kézilabdapályát, egy kosárlabda pályát, egy röplabda­­pályát és két tenisz­pályát létesíte­nek. Ezen kívül egy 100 méter hosz­­szúságú, kilenc padsoros betonle­látót is. Mivel az új pályák helye lejtős, 1500 köbméter földet mozgattak meg. Jelenleg a csatornahálózati ár­kok ásása van napirenden. Az intézet diákjai önkéntes mun­kával segítik a munkák meggyorsí­tását. Paus b­an nyomdász Nyolc hónappal ezelőtt a Bánát tartományi néptanács egészségügyi osztálya Temesvárra helyezte a buziási fog­­technikust, azzal az ígérettel, hogy helyébe másikat külde­nek. Az ígéret azóta is csupán ígéret maradt... (Zgonea Ana a buziási néptanács dolgozója) Ahogyan rajzolónk a kérdés megoldását látja a. (Nic. Nicolaescu rajza) ......... Pénz- és éremgyűjtemény kiállítás az Akadémia könyvtárában Mint már röviden közöltük, az Akadémia könyvtára, tekintettel a bukaresti nagyközönség érdeklődé­sére, a Calea Victoriei 125 alatt ki­állította pénz- és éremgyűjtemé­nyének legérdekesebb darabjait. Figyelemre méltó a gyűjtemény gyarapodása a felszabadulás után. 1944-ben az akadémiai könyvtár éremgyűjteménye 40.000 darabból állott, ma pedig számuk 200.000-re növekedett. Jelentősen gazdagította a gyűjteményeket az a körülmény, hogy a Szovjetunió 1956-ban átadta az RNK kormányának a román ipar- és képzőművészet történelmi értékeit, amelyeket az első világ­háborúban megőrzés céljából küld­tek Oroszországba. A kiállításon régi pénzek, vala­mint a XVI. századtól mostanig terjedő időszakból származó román pecsétek és érmék láthatók. Első ízben mutatják be a közönségnek a híres Orghidan Kámeát, a világon ismert egyik legnagyobb ilyen pél­dányt A Kamea az i.u. II század végéről, vagy a III. század elejéről származik. Más ritka példányok kö­zött látható egy Despot vajda kora­beli, 1562-ben vert ezüst-tallér, Va­sile Lupu feleségének és fiának pecsétgyűrűi, XVI. századbeli román uralkodók aranypecsétei, stb. A közönség érdeklődéssel látogat­ja a kiállítást, amely délelőtt 10 és 14 óra, délután 17 és 20 óra között (kivéve pénteken és vasárnap dél­után) március 24-ig áll nyitva. A SZAKÜZLETEKBEN nemso­kára kaphatók lesznek az öt méret­ben és sok színben gyártott, vini­­linből készült fürdőszobaszőnyegek. A RÉGENI állami gazdaság ba­romfitenyésztő ifjúsági brigádja ja­nuárban csaknem 120.000 tojást szállított. A napi hozam februárban is körülbelül 4100 darab. FELÉRE CSÖKKENT a szak­mai megbetegedések száma a plo­­iesti 1. Mai üzemben, ahol a főváro­si szakmai betegségkutató klinika szakembereinek javaslatára az ön­tödékben porülepítő berendezést szereltek fel. CSAKNEM 30.000 LEJ jutalmat osztottak ki a nagyváradi Transil­­vania festékgyárban tavaly alkal­mazott 60 újításért (Szakács Ilona levelező) KIÉRTÉKELTEK a fővárosi Ma­­gheru-út egyik tömbházának nyolc emeletén tavaly rendezett bútor­­kiállításon elhangzott véleményeket és a legtöbb szavazatot nyert búto­rok sorozatgyártását megkezdték. Az első bútorgarnitúrák tegnap ér­keztek meg a bukaresti bútorüzle­tekbe. A MÁRAMAROS tartományban folyó üzemi faliújság-verseny rajo­ni szakaszában a Sziget rajoni Fa­kitermelő vállalat, az Ilie Pintilie helyiipari vállalat és az Unitatea kötöttárugyár faliújságai nyertek első díjat. (Kahán Kálmán levelező) HARMINCHÉT most végzett ag­rármérnök foglalta el munkahelyét Máramaros tartomány kollektív gazdaságaiban. A tartományban jelenleg 700 agrármérnök, zootech­nikus és állatorvos dolgozik. A NAPOKBAN hatvan munkás­család költözött be Déván a most épült tömbházba. KORSZERŰEN berendezett ke­­nyérüzletet nyitottak a sepsiszent­györgyi Lenin-úton. (Csomós Sán­dor levelező) A NAPOKBAN mintegy 2000 bá­náti és dobrudzsai kollektivistát lá­tott vendégül a főváros. A Carpati rendezésében érkezett kollektivis­ták a főváros nevezetességeit tekin­tették meg. BOLGÁR szakemberek új típusú fogorvosi röntgenkészüléket szere­­kesztettek ,amely sokkal megbízha­tóbb mint az eddig használt gépek és teljesen biztonságos. A röntgen­gép már külföldön is nagy sikert aratott. NEMRÉGIBEN beszámoltunk ar­ról, hogy Torda rajonban megnyílt a 19-ik filmszínház. Most Mikesen avattak mozit. Ez a rajon huszadik falusi mozija. (Salzmann Victor le­velező) EGYETLEN HÓNAP alatt — ja­nuárban — 102 varrógépet adtak el a marosvásárhelyi műszaki üzletek. A varrógépek többségét kollektivis­ták vásárolták. KRISA­NA TARTOMÁNY több kollektív gazdaságának küldöttei tanácskoztak Szilágynagyfaluban Somlyó és Margitta rajonok zöld­ségtermesztésben szerzett tapaszta­lataikról. A tanácskozás eredménye­ként a két rajon kollektivistái az idén még jobban kiterjesztik ezt a termelési ágat. (Major Miklós leve­lező) AZ IDÉNY negyedik színházi be­mutatóját tartotta a brassói Állami Színház együttese. Ezúttal Stefan Berciu Emberek és árnyak című darabja került színre. A KÉPZŐSMŰVÉSZETI ALAP Ploiestiben korszerű mintaboltot nyitott iparművészeti és képzőmű­vészeti alkotások árusítására. A közeljövőben Bákóban is hasonló üzletet nyit. Új ÖNKISZOLGÁLÓ étteremmel gazdagodott az elmúlt napokban a tordai vendéglátóipari egységek há­lózata. SZÁZÖTVEN Székelyudvarhely rajoni faluban tartanak minden héten nagy népszerűségnek örvendő „­Nők óráját“, ahol tudományos, politikai és mezőgazdasági, vala­mint pedagógiai természetű előadá­sok után filmet is vetítenek. NAGY KISIPARI termelőszövet­kezeti komplexumot avattak a na­pokban Bakóban. Legközelebb Ones­­tin, Moinestin, Adjudon és Béká­son létesítenek hasonlót. NÉHÁNY ÚJ TERMÉKKEL gya­rapodik a háztartási cikkek válasz­­téka. Rövidesen fajanszból készült, művészi rajzokkal díszített virág­­cseréptartók, fából készült, üveg­fedelű evőeszköztartók és rozsda­­mentes acélból készült húsvágóbor­­dok lesznek kaphatók. KÖNYVESBOLT nyílt a brassói traktorgyárban. A jól ellátott üzlet megnyitása óta nagy forgalmat bo­nyolít le. A könyveket részletre is vásárolhatják a gyár dolgozói. (Szi­lágyi Mihály levelező) SZÁZÉVES a finn vasút. Ebből az alkalomból nagyszabású ünnepsé­geket rendeznek Finnországban. Fil­met is készítenek a finn vasút tör­ténetéről. TARTOMÁNYKÖZI öntözési kér­désekkel foglalkozó tanácskozás zaj­lott le a napokban Temesváron. Több jelentés hangzott el az álla­mi gazdaságban meghonosított és bevált öntözési rendszerekről. Megjelent az ÚJ ÉLET IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet közli február 28-án este. Általában nyirkos, felhős idő, sok helyen — főleg nyugaton — csapa­dék— havazás, eső, havaseső — vár­ható. Mérsékelt délkeleti-keleti szél. Helyenként köd. Hőmérsékleti érté­kek: nappal mínusz 2 és plusz 8 fok, éjjel plusz 3 és mínusz 7 fok között. A következő három napra borús idő, helyenként eső, illetve havaseső­ mérsékelt szél, némileg emelkedő hőmérséklet várható. ADAS-kötvények húzása Az ADAS személy­biztosítási ve­gyes kötvények 1962 február 28-i hú­zásán az alábbi nyolc betűcsoportot húzták ki: 1. S R S 5. F K M 2. O X O 6. G Y P 3. I S C 7. G Z M 4. X O Z 8. I F E A Pronoexpressz húzása A Pronoexpressz február 28-i húzá­sán a következő számokat húzták ki: 39 24 9 20 7 5 Pótszámok: 37 42 Nyereményalap: 552.425 lej. 4. száma ÚJÍTÓK TANÁCSKOZÁSA (Tudósítónktól). — A napokban ért véget Nagybányán a színesfémipari bá­nyavállalatok újítóinak két napos ta­nácskozása és tapasztalatcseréje. A megbeszélésen részt vettek az ország minden színesfém-vállalatának képvi­selői, a meghívottak között voltak a zsilvölgyi szénbányák küldöttei is. Eredményeket felmérő, gazdag tapasz­talatokat kicserélő megbeszélésre adott alkalmat ez az összejövetel. Felszólaltak a legjobb újítók, a leg­kiválóbb szakemberek. A vendéglátó Nagybánya is értékes tapasztalatokkal gazdagította a tanácskozást. A válto­zatos program során a résztvevők meg­nézték a nagybányai Bányatröszt kísér­leti-kutató részlegét, ellátogattak a felsőbányai Józsa Béla és a zazari Petre Gheorghe bányaüzemekbe. Ezek a vállalatok az országos újítóverseny­ben elsők lettek. A nagybányai Bánya­ipari Tröszthöz 338 újítás érkezett a verseny folyamán, melyek közül 158-at már alkalmaznak, így 1.385.000 lej ér­tékű megtakarítást valósítva meg ál­taluk. A széleskörű hasznos tanácskozást érdekes kiállítás egészítette ki. NINCS SELEJTÜNK... Pár esztendővel ezelőtt gyors fejlő­désnek indult a marosvásárhelyi ILE­­FOR helyiipari vállalat. így történt, hogy a meggyesfalvi egységben új üzemrészek épültek, amelyek már ak­kor megkezdték a termelést, amikor a kőművesek még be sem vakolták a fa­lakat. Az üzem bővülésével újabb munká­sokra volt szükség, szakképzett asztalo­sokra, fényezőkre, kárpitosokra. A ter­melés növelése nyomán fellépő mun­kásszükségletet szakképzetlen fiatalok gyári szakképesítése révén lehetett csak megoldani.­ EGY NAPON, minőségellenőrzés al­kalmával, a központi műhelyek megbí­zottja sok gyengén megmunkált dara­bot talált. Termelési értekezletet hívtak össze. — Az én munkahelyemen például, a kárpitosoknál, most huszonnégyen dol­gozunk — mondta Csiszér László mes­ter — de csak öten vagyunk szakkép­zett munkások. A többi mind fiatal se­gédmunkás. Hogyan érhetnénk el kivá­ló minőséget ? Ahány mester az értekezleten részt vett, erről beszélt. Hogyan lehetne minél hamarabb és gyökeresen javítani a helyzeten — ez foglalkoztatta a kommunistákat, a mes­­tereket. Csiszér László egy alkalommal meg­állt a műhelyben egy fiatalember mel­lett. Ahogy a behúzott fotelre nézett, elöntötte az indulat. — Ez maga szerint munka ? Orosz Ferenc mentegetőzött. Kezdő, nehezen megy a munka... A mester elmagyarázta, hogyan javít­sa ki és tovább ment. Akkor meg Ma­gyar­ Alberti» botlott. Ez a fiatalem­ber már több mint egy éve a kárpitos­műhelyben dolgozott, mégsem adott ki a kezéből jó minőségű munkát. A fél délelőttöt Magyari mellett töl­tötte. Másnap ismét odaállt melléjük. Ma­gyarázott, tanította őket. De hogyan álljon oda valamennyihez? Végignézett a műhelyen. — Huszonnégyből öt szakképzett kárpitos — mondta tűnődve — • ebből hárman vagyunk kommunisták... Két nap múlva gyűlést hívott egybe a pártalapszervezet. Tárgyalják meg a kommunisták, hogyan vessenek véget a minőségileg kifogásolható munkának. Ami a gyárból kikerül, abban a vásárló ne találhasson hibát. Ezen a gyűlésen mondta el Csiszér László azt a gondo­latot, amely két napja forrt már benne. — Mindnyájan tudjuk, miért van még nálunk gyenge minőségű termék. Ke­vés a szakmunkás. Mi lenne, ha felhí­vással fordulnánk a gyár valamennyi élmunkásához, s kiadnánk a jelszót: ne legyen körülötted selejtgyártó. A javaslat felkavarta a gyűlést. Fel­hívás ez ? Az is. De egyben verseny a legjobbak között. Mindenki megszavazta az indítványt. És másnap már az egész üzemet be­járta a je­lszó, a kommunisták felhí­vása: „Ne legyen körülötted selejtgyártó !“ MÁSFÉL ESZTENDŐ nem nagy idő, ennyi telt el az emlékezetes alapszer­vezeti ülés óta. Nem nagy idő, mégis mi minden történt ezalatt ! ★ Az üzemi pártirodában az elvtársak csodálkozva mondták: nem történt itt semmi említésre méltó. —■ Hát nem itt kezdeményezték . „Ne legyen körülötted selejtgyártó“ mozgalmat ?­­Erre Baráth Gergely párttitkár és Vajda Sándor egymásra néznek. — Hát szó se róla, volt nálunk ilyes­féle... — Csak volt ? — Csak— Merthogy már hónapok óta nincs selejtünk. Közben megjött Csiszér László és Löbl Pál. A többit ők mondják el. — Az emberekkel nincs baj... A kárpitosoknál ma már negyvenhárman dolgozunk, de néhány fiatalt kivéve, mindenki érti a dolgát. Löbl Pál elmosolyodik. — Tudja — mondja baráti közvet­lenséggel — Orosz, akivel Csiszér elv­társ foglalkozott, meg Magyari, akit Papp Sanyi irányított, nagyszerű fiúk­ká váltak. Elmunkál mindkettő. Orosz párttagjelöltünk már egy éve. Magyarut meg felvettük a tagok sorába. Csiszér László bólint, így van. — A legjobb azonban az, hogy min­den műhelyben ez a helyzet. Az előké­szítőben, kéziműhelyben — mindenütt. A fényezőben meg, ahol egyedül Biró Annus volt szakképzett fényezőnő, most százharmincketten dolgoznak, de abból alig tíz, tizenöt ha akad, aki gyengébb minőségű munkát végez... Nálunk nincs már olyan élmunkás, aki elnézné, hogy selejtet gyártanak körülötte... — Hogy nem emlékeztek minderre a beszélgetés elején? Vállukat vonogatják. — Nem tudtuk, hogy erről van szó— Meg aztán, rég volt. Kinek jutna most eszébe az, hogy ez kezdeményezés? Módszer ez, amely általános gyakorlat­tá vált nálunk. GÁSPÁR TIBOR Agro-zootechnikai kör (Tudósítónktól). — Hét agro-zoo­technikai kör működik a szamos­­újvári állami gazdaságban, mintegy 150 résztvevővel. A gazdaság dol­gozói nagy érdeklődést tanúsítanak a mezőgazdálkodás legkülönfélébb ágairól szóló szakelőadások iránt. Az egyik előadást követő megbe­szélés alkalmából például Divricea­­nu Vasile élenjáró állatgondozó azt a vállalást tette, hogy az agrotech­nikai útmutatások pontosabb be­tartása révén a gondjaira bízott 12 tehéntől évi 6000 literes fejési átla­got ér el az idén. Könyvelői tanfolyam (Tudósítónktól).­­ Hétfőn a nagy­váradi Mezőgazdasági Iskolaközpont épületében könyvelői tanfolyamot indítottak, amelyen a múlt év szep­tembere óta alakult új kollektív gazdaságok számára képeznek ki könyvelőket. Az öt hónapra szerve­zett tanfolyamon Krisána tartomány községeiből és falvaiból mintegy 150 személy vesz részt. b­)u2. március 1., csütörtök i■ ...... ia Megjelent a Lupta de clasa 1962. évi 2. száma. Tartalmá­ból: Cornel Almásán: „Korunk, a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet kora"; Ion Tulpan: „A beruházások gazda­sági hatékonyságának további növelése — állandó feladat“; Gh. Panu: „Az értelmiség sorai­ban végzett pártmunka tapasz­talataiból“; V. Teodorescu: „A nemzeti felszabadító mozgalom, a világon végbemenő forradalmi folyamat része“; Gh. Constanti­­nescu: „A mezőgazdaság gépesí­tésének egyes problémái a jelen­legi szakaszban”; I. Tiberian: „A tudományos kutatás az egyetemi közlemények tükrében (társada­lomtudományok)“; Mircea Gro­­gan: „A filmbírálat“. A folyóirat közli M. A. Szusz­­lovnak, az SZKP KB titkárának „Az SZKP XXII. kongresszusa és a társadalomtudományi tan­székek feladatai“ című jelenté­sét, amelyet a főiskolák társa­dalomtudományi tanszékvezetői január 30 és február 2 között Moszkvában lezajlott össz-szö­­vetségi értekezletén terjesztett elő. „A nemzetközi kommunista mozgalom” című rovatban a kö­vetkező anyagok olvashatók: „A Lengyel Munkáspárt XX. év­fordulója“; Larbi Buhali: „Az algériai felszabadító harc új szakasza“.

Next