Előre, 1962. március (16. évfolyam, 4458-4484. szám)

1962-03-01 / 4458. szám

­ Az USA szüntesse be akcióit , követelte Zorin szovjet küldött a Biztonsági Tanácsban A nyugati hatalmak megtorpedózták a Biztonsági Tanács keddre kitűzött ülését NEW YORK (Agerpres). TASZSZ: Mint ismeretes, a kubai forradal­mi kormány a Biztonsági Tanácshoz intézett levelében kérte a Tanács azonnali összehívását, hogy megfe­lelő intézkedésekkel véget vessenek az amerikai kormány törvénytelen akcióinak a kubai kormánnyal szemben. Amikor azonban a Bizton­sági Tanács tagjai február 27-én megkezdték a napirenden lévő kér­dés tárgyalását, Plimpton, a Bizton­sági Tanács elnöke (USA) megadta a szót Anglia küldöttjének, aki ,,kétségeit fejezte ki“ a napirend jóváhagyásának és a Kuba levelé­ben felsorolt vádak megvitatásának „hasznosságát“ illetőleg. Plimpton, az USA képviselője támogatta NATO- beli szövetségesét. Hasonló állás­pontra helyezkedett a csangkajsekis­­ta küldött, Franciaország és Íror­szág, valamint Chile és Venezuela küldötte. A napirend jóváhagyása s a Ku­ba által felsorolt vádak megvitatá­sa mellett szavazott a Szovjetunió képviselője, valamint Románia, az Egyesült Arab Köztársaság és Ghá­na küldötte. Az USA, Anglia, Franciaország, Írország, Chile, Venezuela küldöt­tei, valamint a csangkajsekista kül­dött tartózkodtak a szavazástól. Következésképpen a napirendet nem hagyták jóvá, minthogy nem sze­rezte meg a szükséges hét szavaza­tot. V. A. Zorin beszédében kifejtette, hogy a Kubával való gazdasági kap­csolatok részleges megszüntetésére, valamint e kapcsolatok teljes meg­szüntetésére vonatkozó határozatok, nemkülönben Kubának az USA-ból való kizárására vonatkozó határo­zat kényszerítő intézkedések. Az ENSZ-alapokmány 53. cikkelye le­szögezi, hogy kényszerítő intézkedé­seket valamely állam ellen csakis a Biztonsági Tanács jóváhagyásával lehet foganatosítani, így tehát az ENSZ-alapokmány megsértéséről van szó. Annak a kérdésnek a lényege, amelyet Kuba megvizsgálásra a Biz­tonsági Tanács elé terjeszt, abban áll, hogy az USA már nem elégszik meg a Kuba belügyeibe való durva beavatkozással és az újabb agresz­­szió előkészítésével, hanem Kuba el­leni agresszív céljainak szolgálatá­ba állítja az egyik regionális szer­vezetet, nevezetesen az Amerikai Ál­lamok Szervezetét, bár Latin-Ame­rika több fontos országa állást fog­lalt ez ellen. Ha a Biztonsági Tanács ma nem hatálytalanítja az említett kubael­lenes törvénytelen intézkedéseket, maholnap bármely latin-amerikai, afrikai, ázsiai ország célpontjává válhat az efféle akcióknak, bármely ország szomszédai ilyen vagy amo­lyan ürüggyel regionális ülésükön önkényesen elhatározhatják, hogy az illető ország ellen felhasználják a befolyásoló és kényszerítő eszközök gépezetét, olyan előjogokat tulajdo­nítva maguknak, amelyek csak a Biztonsági Tanácsot illetik meg. V. A. Zorin egész sor olyan tényt hozott fel, amely arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok újabb in­tervenciót készít elő Kuba ellen. Másrészt az USA igyekszik meg­győzni NATO-beli szövetségeseit, hogy szakítsák meg kereskedelmi kapcsolataikat Kubával. Mindez me­legháborúhoz vezethet. Befejezésül V. A. Zorin határozot­tan követelte, hogy az Egyesült Ál­lamok szüntesse be Kubaellenes ag­resszív akcióit, s ne szavakban, ha­nem tettekben tartsa tiszteletben az ENSZ-alapokmányt. Hazánk képviselőjének felszólalása a Biztonsági Tanácsban NEWY YORK (Agerpres).­­ A Biztonsági Tanács ülésén, amelyen megvitatták a napirend elfogadásá­nak problémáját a Kuba által elő­terjesztett kérdésben, felszólalt M. Haseganu, az RNK képviselője is. M. Haseganu kijelentette : Teljesen indokolatlanok azok az okok, ame­lyekre a Tanácsnak egyes olyan tagjai hivatkoztak, amelyek állást foglaltak az ellen, hogy a napirend­re felvegyék a kubai állandó meg­bízott levelében felvetett kérdést. A jelenlevők valamennyien nagyon jól tudják, hogy mind a politikai bizottságban, mind a közgyűlésben az Egyesült Államok küldöttsége nagy nyomást gyakorol, hogy elfojt­sa a vitát, hogy minél inkább csök­kentse azoknak a küldöttségeknek a számát, amelyek ki akarták fej­teni álláspontjukat. Főként az irány­ban gyakoroltak nagy pressziót, hogy megakadályozzák egy határo­zat elfogadását, még ha ez a határo­zat az ENSZ-alapokmánynak egyes alapelveit tartalmazza is. Jelenleg ugyanazon taktikának vagyunk a szemtanúi. A Biztonsági Tanács egyes tagjainak ellenvetései ugyanazt a célt követik, nevezete­sen, megakadályozni a Tanács tag­jait, hogy kifejtsék kormányuk vé­leményét a kubai megbízott levelé­ben felvetett kérdésekkel kapcso­latban. Ez az álláspont nemcsak a világszervezetben elengedhetetlen szükséges demokratikus elveket sér­ti, hanem a tagállamoknak azt az ENSZ-alapokmány 34. és 35. cikke­lyeiben foglalt elemi jogát is, hogy megvitatásra és megoldásra a Biz­tonsági Tanács elé vigyék azokat a kérdéseket, amelyek veszélybe so­dorják az államok biztonságát és függetlenségét. Küldöttségem figyelemmel tanul­mányozta a Kubai Köztársaság kép­viselőjének február 22-i levelét és úgy véli, ez a levél helytálló érve­ket hoz fel annak érdekében, hogy a Biztonsági Tanácsban megvitassák a Punta del Este-i értekezleten elfo­gadott határozatokat, amelyek érin­tik Kuba biztonságát, valamint a béke fenntartását a Karib-tenger térségében. Egyébként a politikai bizottság­ban lezajlott vita keretében is szá­mos küldöttség kidomborította a Punta del Este-i értekezlet határo­zatai és az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének alapelvei között fennálló ellentmondást. Ebben a vonatkozásban a Román NK képviselője emlékeztetett Cey­lon, Brazília és más államok kül­döttségeinek ellenvetéseire. Ezekkel az intézkedésekkel, ame­lyek semmibe veszik a nemzetközi jog legelemibb elveit, az Egyesült Államok alá akarja ásni a kubai nép által megteremtett politikai rendszert, el akarja távolítani a ku­bai nép törvényes kormányát, arra akarja kényszeríteni a kubai népet, hogy mondjon le politikai és gazda­sági függetlenségéről, hogy vállalja az Egyesült Államok által rákény­­szerített kormányzati formát, amely, az USA véleménye szerint, az egyedül „összeegyeztethető" forma az amerikaközi rendszerrel. A Punta del Este-i értekezlet csu­pán egyik szakasza volt azon in­tézkedések komplexumának, ame­lyeket az Egyesült Államok jelenleg Kuba ellen foganatosít. Későbbi té­nyek mutatják, hogy az Egyesült Államoknak azért volt szüksége ezen értekezlet határozataira, hogy egy kollektív szervezet leple alatt cselekedhessen. Az Egyesült Álla­mok ezidő szerint a NATO-tagál­­lamaira gyakorol nyomást. Mindezek az akciók súlyosbítják a nemzetközi feszültséget a Karib­­tenger övezetében és bármely pilla­natban olyan konfliktus kirobbaná­sához vezethetnek, amelynek belát­­hatatlanok a következményei. Ebből következik, hogy az Egye­sült Államok, felhasználva az ENSZ egyik regionális szervezetének tör­vénytelen határozatait, igyekszik minél több ENSZ-tagállamot bevon­ni olyan akciókba, amelyek ellen­tétben állnak az Egyesült Nemze­tek Szervezetének szellemével és alapelveivel. Ezek az akciók nem­csak az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét ássák alá, hanem veszélyez­tetik magát a békét és a nemzet­közi biztonságot. Ezért a román küldöttség támo­gatja azt a javaslatot, hogy a Biz­tonsági Tanács napirendjére vegyék fel a kubai képviselő által felvetett problémát. A román küldöttség úgy véli, hogy a Biztonsági Tanácsnak kötelessége kellő komolysággal elemezni a Punta del Este-i értekez­let határozatait, ezek törvényessé­gét az ENSZ-alapokmány alapvető elveinek és előírásainak fényében, nemkülönben azokat a következ­ményeket, amelyeket e határozatok nemzetközi síkon vonhatnak ma­guk után. Ha nem fogadnék el a napirendet és nem vitatnék meg ezeket a kér­déseket, ez azt jelentené, hogy a Biztonsági Tanács nem teljesíti azon feladatait, amelyekért a Tanácsot létrehozták. JURIJ GAVRILOV: A Déli-sarkvidéken (Folytatás lapunk tegnapi számából) Terepjárónk megáll egy falemez­ből összeácsolt bódé előtt. Belé­pünk az ajtón, leereszkedünk egy lépcsőn és máris egy tökéletesen be­rendezett lakóházban találjuk ma­gunkat, konyhával, központi fűtés­sel, villanyvilágítással. Az ablakok persze kicsinyek és a mennyezetről nyílnak. Az egész házat vastag hó­­réteg borítja. Az egész Mirnij vá­roska a hó alatt rejtőzik. A tetőkön keresztül lépünk be a lakásokba és amikor kijövünk, a há­zakat borító több méter vastag hó­rétegen járunk. A nap csupán éjfél táján bukkan néhány percre a lát­határ alá, különben vakító fénnyel árasztja el a fehér síkságot, amely­re csak a villamosvezeték oszlopai vetnek árnyékot. A mély repedé­sekkel barázdált területen dermesz­tő­ szélvihar tombol (a Kerguelen­­ciklon itt tanyázik valahol a kö­zelben — mondják a meteorológu­sok). Finom porhó kavarog a szél­ben. Egy teljes hónapot töltöttem a délsarki földrészen. Találkoztam Mirnij csaknem valamennyi lakosá­val (száznál több emberrel), látoga­tást tettem az ausztráliaiak és a ja­pánok kutatóállomásain, eljutottam egészen Novo-Lazarovszkaja szovjet állomásig, mintegy 7000 kilométeres légiutat tettem meg a hatodik föld­rész fölött. A maga nemében egyedülálló, lük­tető élet folyik a Déli-sark közelé­ben. A kutatók munkáját olyan kö­rülmények nehezítik meg, amelyek egészen szokatlanoknak tűnnek egy civilizált országban élő ember sze­mében, hónapokig tart a sarki éj­szaka, a hazával való rádióösszeköt­tetés néha egy-két hétig is megsza­kad, az orkánnak is beillő jeges szél megszakítás nélkül heteken át tom­bol, az alacsony hőmérséklet hó­napokon keresztül nem enged (s az 50 fokos fagy megszokott jelenség ezen a vidéken). Sokat mesélhetnék ezekről az em­berekről. Itt vannak például a sarki pilóták, akik leszálláskor nem egy­szer elmerülnek a „fehér sötétség­ben", amikor teljességgel eltűnik a határvonal az ég és a föld között. Vagy Nyizsajev gépész, aki „az elv kedvéért“ 80 fokos hidegben övig meztelenül szaladt végig a vosztoki megfigyelő állomáson, a rádiósok, akik másodpercenkénti 53 méteres sebességű szélben egyedül teszik meg az utat a rádióadóhoz és visz­­sza... Elsősorban azonban két esetről szeretnék beszámolni. Mirnij­beli tartózkodásunk egyik napján a szél süvöltése ébresztett fel álmunkból. A hóvihar magas falat emelt házunk és a geofiziku­sok laboratóriuma közé, s a hótor­lasz fölött alig látszottak a rádióál­lomás antennái. Egy séta a rádióál­lomásig nagy megpróbáltatást jelen­tett volna számunkra és Valentyin Mihajlovics Drjatszkij, az expedíció vezetője atyailag tanácsolta, hogy maradjunk inkább otthon. A meteorológusok úgy vélik, hogy a szeles napok száma és a szél erős­sége tekintetében Mirnij első helyen áll a világon. S aki az állomáson már átélt egy hóvihart, bizonyára egyetért velük. Este 11 órakor riasztó hír terjedt el az állomáson. Ilja Abusajev gé­pész, két társával együtt nem tért vissza a repülőtérről. Az egyik te­repjárón mentek el, hogy megerő­sítsék az An-10 repülőgép egyik lég­csavarját. A gép kábelekkel három traktorhoz volt kötve s a gépészek arról is meg akartak győződni, hogy gépük biztonságban van-e. Hol keressük őket ? A repülőtértől jobbra mély repedésekkel barázdált jégmező terült el, a közelben pedig feneketlen szakadék tátongott. Ta­lán a repülőgépben maradtak és ott várják meg, hogy elmúljon a vihar — gondoltuk. Röviddel később elindult a repü­lőtér felé az első mentő­csoport — Andrej Kapica glaciológus és Jurij Szemjonov főmérnök — akik terep­járón próbálták megközelíteni a re­pülőteret és megígérték,­­ hogy rá­dión fogják közölni kutatásaik ered­ményét. Egy órai viaskodás után valóban el is érkeztek a repülőgé­pekhez. Az An-10 légcsavarját rend­ben találták, de az emberek nem voltak sehol. Elindult tehát a második csoport is az eltűntek keresésére és már in­dulni készült a harmadik is, amikor szélesre tárult az ajtó és betántor­­gott rajta a boltra fáradt Abusajev. — Megállt a motor. Vártunk egy darabig, azután gyalog indultunk útnak — mondotta s azzal lezuhant az ágyra. — Lefekvés — rendelkezett Leo­­nyid Szemjonov mérnök, munkabiz­tonsági szakember. — A fő, hogy minden jól végződött. Megtörtént egyszer, hogy hasonló viharban két emberünk 48 óra alatt tett meg hét kilométert. A második epizód Leonyid Rogo­­zovval, a Novo Lazarovszkaja szov­jet délsarki állomás orvosával való találkozásunk volt. Ez a rendkívül bátor ember az orvostudomány tör­ténetében első ízben hajtott végre önmagán egy vakbél-műtétet. (An­nak idején lapunk is hírt adott róla. Szerk. megj.) Leonyid Rogozov keménykötésű, nyilt arcú fiatalember. Nem szíve­sen beszél a műtétről. Olyanok vol­tak a körülmények, hogy ez a ki­váló szakképzettségű sebész, aki kandidátusi vizsgája előtt áll, jó­formán munka nélkül állott. Egyet­len betege sem volt. Egy teljes évig senki, még csak fogfájásról sem pa­naszkodott, ő maga volt az első páciens. A ház falain kívül hóvihar tom­bolt, a beteg orvos ágyánál pedig felváltva virrasztott egy meteoroló­gus és egy gépészmérnök, akik bi­zony édes-keveset értettek az orvos­­tudományhoz. — „Kioktattam“ Szasa Artyemjev meteorológust, megmondtam neki milyen injekciót adjon nekem, ha el találnék ájulni vagy vérömlésem lenne. Azért egy keveset aggódtam miatta — nem mindenki őrzi meg a hidegvérét műtét közben és még kevésbé képes arra, hogy segítséget nyújtson. Rogozov egymaga hajtotta végre a műtétet a lábánál elhelyezett tükör segítségével. A szomszédos szobá­­­­ban csendben várakozott az állomás többi tagja. Megkönnyebbülten lé­legzetek fel, amikor Leonyid kime­rülten visszahanyatlott a párnára és kijelentette: „kész". — Egy hónappal később ismét megkezdtem a súlyozást — meséli Leonyid, aki 30 kilós súlyzókkal végzi ezeket a gyakorlatokat. Ha gyengébb lett volna a szervezetem, nem tudom sikerült volna-e az ope­ráció. Leonyid többszáz levelet kapott a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Romániából, Lengyelországból, Fran­ciaországból, Angliából, a Német SZK-ból és más országokból, ame­lyek mind bátorságát, akaraterejét és önuralmát méltatták. Ilyen az Antarktisz. S ha ma visz­­szagondolok rá, nem a pingvinek vagy a fókák, nem a jéghegyek és a sarki viharok ötlenek az eszem­be, hanem az Antarktisz emberei, akiknek munkájára mindennél job­ban ráillik az a szó, hogy „hősies”. Az út hazafelé mindig rövidebb­­nek tűnik, így volt ez velünk is. Csupán egyetlen dolog érdemel még említést: az 5000 kilométeres hatalmas ugrás a veszélyekkel teli légóceánon keresztül, a szovjet dél­sarki állomás közelében fekvő Ban­ger oázistól Újzélandig. Egyetlen repülőgép sem tette még meg ezt az utat és a legtöbb külföldi meteoro­lógus járhatatlannak tartja, mert hiányzik minden adatuk az itt ural­kodó időjárásról, kivált pedig a rendkívül heves magassági sze­lekről. Minden ellenkező tanács dacára a szovjet pilóták teljes bizalommal vezették gépeiket Újzéland felé s ezzel bebizonyították, hogy minden közbeeső támaszpont nélkül meg­valósítható a légi összeköttetés Új­zéland, Ausztrália, Dél-Afrika és a Déli sarkvidék között. A kezdet megtörtént. Felépítettük a légi hidat Moszkva és az Antarktisz között! Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bukarest Piața Scinteii nr. 1. ELŐRE Mind szélesebb körű alkalmazást nyernek a rádióaktív izotópok a kőolajiparban A kőolajiparban egyre szélesebb körben alkalmazzák a rádióaktív izotópokat. A kőolajmunkások a nukleáris energia segítségével rö­vid idő alatt és nagy pontossággal oldják meg a kőolajfúrás, kiterme­lés és feldolgozás számos bonyolult problémáját. A Prahova völgyében, Moldvában, Olténiában és más kő­olajvidékeken rádióaktív izotópokkal állapítják meg a termőrétegek he­lyét,, a vízbeszűrődési rétegeket stb., s így biztosítják a kőolajlelőhelyek ésszerű kiaknázását és a termelés növelését. A múlt év során például 220 esetben rádióaktív izotópokkal állapították meg a kőolajelőfordulá­sokat, s ennek eredményeként a kő­olaj munkások több mint 50.000 tonna kőolaj többlettermelést értek el. Jelentős mennyiségű kőolajat sike­rült felhozni régi szondákból is, amelyeket az egykori kapitalista társaságok „kimerült“ szondáknak tartottak. Rádióaktív izotópokkal követik nyomon a kőolajvezetékek működé­sét, felhasználják őket új­­kőolajle­lőhelyek feltárásában stb. Az idén­­ kivált új kőolajlelőhe­lyek feltárásában és a kőolaj fel­dolgozása terén — még jobban kiter­jesztik a rádióaktív izotópok haszná­latát. A gripa elleni védőintézkedésekről A tél, a hűvös, nedves időjárás a legtöbb esetben kedvez az influenza (gripa) elterjedésének. Felkerestük az Egészségügyi és Nép­jóléti Minisztérium illetékes osztályát, ahol dr. Sanda Moroianu osztályvezető tájékoztatott arról, hogyan kell véde­kezni e ragályos betegség ellen s mi­lyen intézkedéseket tettek a megelőzé­sére és leküzdésére. Kérdéseinkre válaszolva dr. Sanda Moroianu elvtársnő a következőket mondotta : — Elöljáróban tudnunk kell, hogy az influenzát (gripát) egy vírus okoz­za, amely az orr, száj és a torok nyál­kahártyáját támadja meg. A gripás be­teg köhögéssel és tüsszentéssel, sőt egyszerűen a beszéddel is terjeszti maga körül a gripa vírusát, amely az­tán a légzőszerveken keresztül az egészséges szervezetbe jut és azt is megfertőzi. Szabad levegőn a fertőzés veszélye sokkal kisebb mint zárt helyiségben vagy éppen zsúfolt helyeken. Igen hasznos és szükséges, hogy a lakószo­bákat, irodahelyiségeket naponta több­ször és huzamosabb ideig szellőztessük. A gripa tünetei a fertőzést követő 1-3 napon belül jelentkeznek. Jellemzői: magas láz, izom és ízületi fájdalmak, szemgolyó és szemüregfájdalmak és az egész szervezeten eluralkodó ólmos fá­radtság. Gyakran az említett tünete­ken kívül erős hűlést is észlelünk a betegen, ami gyomor és bélbántalmak­­kal társul. A gripa ellen úgy védekezhetünk leghatásosabban, ha kerüljük a zsúfolt helyeket és a gripafertőzéses betegeket. A kisgyermekekkel foglalkozó sze­mélyeknél fokozott elővigyázatossági rendszabályokat kell bevezetni. A cse­csemő etetésekor az anya vagy a gon­dozónő öt-hatszorosan összehajtott géz­maszkkal kösse be orrát, száját. Ha egy gyermek belázasodik (óvodás és iskoláskorú egyaránt) feltétlenül ágy­ban kell tartani és azonnal értesíteni a körzeti orvost, nehogy a beteg a többi óvodást, illetve iskolást megfertőzze. Ugyanígy járjanak el a felnőttek is a maguk és munkatársaik érdekében. Általában ismert tény az, hogy az ésszerűen táplálkozó és kiegyensúlyo­zott életet élő személy, aki eleget tar­tózkodik friss levegőn, rendszeresen szellőzteti lakását és naponta hideg­vízzel alaposan lemosakszik, ellenálló minden ragályos betegséggel — így a gripával szemben is. Ha azonban a gripás fertőzés tünetei mégis fellépnek, a legfontosabb az, hogy a beteg jól fűtött szobában ágyban maradjon. A gripa kezelése rendkívül egyszerű : aszpirin, piramidon és anti­­nevralgic a láz és a fájdalmak ellen, szükség esetén köhögés elleni szirup, fedrocain orrcseppek. Két-háromszor naponta egy-egy 200-as C vitaminpasz­tilla, forró tea és könnyű táplálkozás. Antibiotikumok használata nem ajánla­tos, mert ezek úgy sem könnyítik a gripa lefolyását. Antibiotikumot csak komplikációk esetén és szigorúan or­vosi rendeletre szabad használni. A megelőzési intézkedések egyike például az, hogy a 14 éven aluli gyer­mekeknek tilos a mozi- és színházláto­gatás s a szülőket nyomatékosan, is­mételten figyelmeztették, hogy gyer­mekeiket óvják a zsúfolt helyektől. A poliklinikákon éjjel-nappal ál­landó szolgálatos orvos tartózkodik, aki hívásra azonnal otthon meglátogat­ja a gripás beteget. A gyógyszertárakat pedig az eddiginél nagyobb mennyi­ségű aszpirinnel, piramidonnal, anti­­nevralgic­kal, vitaminokkal és egyéb gripa elleni gyógyszerekkel látták el. S­PORT Játéko­sink fölényes győzelme a konstansai nemzetközi asztalitenisz bajnokságon A Román Népköztársaság nemzet­közi asztalitenisz bajnoksága egyéni versenyszámai a román játékosok fölényes győzelmével értek véget. Sportolóink mind az öt verseny­számban megszerezték a bajnoki cí­met. Eredmények: Férfi egyes: Radu Negulescu — Faházi (Magyar NK) ★ Szerdán a brassói Pojánában meg­kezdődtek az országos síbajnokság északi és alpesi versenyszámai. A versenyeken mintegy 300 férfi és női síző vesz részt. Az első napon három versenyszámban dőlt el a bajnokság sorsa. Stelian Dragus (brassói Casa Ofiterilor) 2 óra 7 p 14,6 mp idővel győzött a 30 kilométeres távfutás­ban. Elena Tom (brassói Casa Ofite­rilor) a nők 10 kilométeres távfutá­s:0; női egyes: Maria Alexandru — Pajszjaro (Szovjetunió) 3:2; férfi pá­ros: Negulescu, Réthi (RNK) — Ró­zsás, Faházi (MNK) 3:0; női páros: Geta Pitica, Maria Alexandru (RNK) — Kerekes, Hevesi (MNK) 3:2; ve­gyes páros: Pitica, Negulescu (RNK) — Alexandru, Cobârzan (RNK) 3:2. ★ sában lett első 45 p 25 mp idővel, Miklós Ilona (brassói Dinamo) pedig a műlesikló versenyben nyerte el a bajnoki címet. • A Bukaresti Rapid röplabdázói az an­versi Brabo Volley Club együt­tese fölött a visszavágó mérkőzésen aratott 3:0 (12, 11, 9) arányú győ­zelmükkel bejutottak az európai bajnokcsapatok röplabda kupája következő fordulójába. A France Presse hírügynökség sporttudósító­ja kommentárjában megállapítja, hogy „a román röplabdázók ezúttal is bizonyságát adták kiváló techni­kájuknak, amelyet vasárnap An­­versben mutattak, ahol hasonló eredménnyel győztek a belga válo­gatott ellen. • A Brassói Steagul Rosu labda­rúgó csapat befejezte görögországi portyáját. Utolsó mérkőzése a pi­reuszi Olimpiakos­­szal 3—3 arány­ban döntetlenül végződött. A bras­sói csapat góljait Mészáros, Szigeti és Naftanailä lőtték. • Az európai bajnokcsapatok női kézilabda-kupája elődöntői kereté­ben a Bukaresti Sziinja és a bel­grádi ORK mérkőzésre március 7-én kerül sor Belgrádban. A ta­lálkozó győztese a döntőben a prá­gai Spartak­kal kerül össze, amely az elődöntő során legyőzte a Mal­­heim­et, az NSZK bajnokát. • A stockholmi zónaközi sakk­torna 19. fordulója több meglepe­téssel zárult. Geller elvesztette Po­­mar elleni játszmáját, Portisch pe­dig legyőzte Uhlmannt. Stern győ­zött Schweber ellen, Teschner Aaron ellen. A Bisguier—Filip és Bilek— Bertok játszmák döntetlenül vég­ződtek. A Fisher—Korcsnoj játsz­ma függőbe maradt. A Gligorics— Petroszjan játszmát a szovjet sak­kozó megbetegedése miatt elhalasz­tották. A 19. forduló után a táblázat ál­lása a következő: 1. Fischer 13 és fél pont (1), 2. Geller 12 és fél pont, 3. Filip 12 pont, 4. Petroszjan 11 és fél pont (1), 5. Grigorics 11 pont (2), 6. Korcsnoj 11 pont (1), 7—8. Pomar és Portisch 11—11 pont. • A labdarúgó „kupák kupája“ negyeddöntőjében, visszavágó mér­kőzésen a Fiorentina 2—0 arányú győzelmet aratott a zilinai Dinamo (Csehszlovák SZK) fölött s ezzel bejutott az elődöntőbe. Az előző mérkőzést a zilinai Dinamo nyerte 3—2 eredménnyel. Bekerült még az elődöntőbe az Újpesti Dózsa és a Motor Jéna is. Az elődöntőbe jutó negyedik csapat az Atlétiko Mad­rid—Werder Bremen visszavágó mérkőzés után lesz ismeretes. Az első mérkőzés eredménye 1—1 volt. • Az európai bajnokcsapatok női kosárlabda kupája negyeddöntőjé­ben az SK Leningrád 63—61 (33—28) arányban győzött a szófiai Slavia ellen. A visszavágóra március 21-én kerül sor Leningrádban. 1962. március 1., csütörtök: Használja bizalommal a T­IRANI SINIL VANDA lakk- és festékárugyár termékeit Nagyvárad, Calea Clujului 9. — Telefon 29-41. Kiváló minőségű festékek, a legkülönbözőbb színárnyalatokban — olaj- és emailfestékek — elechid műgyanta alapú festékek — ricinusolaj-festékek fémtetők festésére Színtelen lakkok és szikkatív olajok — rapidol — durolakk — aszfaltlakk Szervetlen festőanyagok — krómsárga — vaskék — fekete vasoxid Földfestékek szobafestők számára FONTOS! Selyemszövödéink különböző méretű, változatos mintájú és színű selyemvégeket és visszamaradt se­lyemkelméket ajánlanak az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek. Ezek az anyagok 10—30 százalékos árleszállítás­sal közvetlenül megrendelhetők az alábbi vállalatoktól: FLAMURA ROSIE, Bucuresti, str. Linariei nr. 90, telefon 23.52.60. TESATORIILE REUNITE, Bucuresti, str. Spataru Preda nr. 3, telefon 23.22. 10. Matasea Populara, Bucuresti, str. Popa Nan nr. 88, telefon 21.60.90. TUDOR VLADIMIRESCU, Bucuresti, Bd Ghen­­cea nr. 34, telefon 16.04.00. ANA IPATESCU, Bucuresti, Sos. Vitán nr. 238, telefon 21.74.72. A BUKARESTI CHIMICA ROKKANTAK SZÖVETKEZETE, CALEA SERBAIM VODA 22 24 KIUTALÁS NÉLKÜL SZÁLLÍT: 1. CSILLÁMTARTALMI SÁRGA ÖNTHETŐ SZIGETELŐ­MASSZÁT négyzetcentiméterenként 240 kv szigetelőké­pességgel. 2. CSILLÁMLEMEZT 0,1, 0,2, 0,3, 0,4, 0,5, 0,6, 0,7, 0,8, 0,9 és egy milliméter vastagságban, 600x900 milliméteres la­pokban és tekercsekben; 3. CSILLÁMSZALAG-TEKERCSEKET, papíron, 0,16—0,17 mm vastagságban, 10, 15, 20, 25, 30 mm szélességben; 4. CSILLÁMMAL KEVERT PVC-BŐL KÉSZÜLT WAR­NISCH-CSÖVEKET a következő méretekben: 1, 1,5, 2, 2,5, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16 mm. Telefon: 18.03.02. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poli­­rafic Casa Scinteii.

Next