Előre, 1962. április (16. évfolyam, 4485-4510. szám)

1962-04-01 / 4485. szám

4 A művészeti iskolák V. országos fesztiválja KIS VERSENY-KRÓNIKA Egy hete, hogy megkezdődött a fővárosban a művészeti iskolák és intézetek V. országos fesztiválja. Több mint húsz iskola mintegy 700 tehetséges növendéke sorakozik fel ezen a nagyszabású seregszemlén, amelyen bőven találkozhattunk so­kat igérő tehetségekkel. A marosvásárhelyi és bukaresti színiiskolák továbbá a bukaresti és kolozsvári balett-iskolák szereplései mellett nagy érdeklődés kíséri a ze­neiskolák hangversenyeit. A verseny első napján a fővárosi Ciprian Po­­rumbescu zenekonzervatórium nö­vendékeinek zenekari hangversenyét hallottuk. A fiatal muzsikusok igé­nyes műsorral léptek a nyilvánosság elé. Bach 4. Brandenburgi­ koncert­je, Haendel Vizi-zenéje, Enescu II. rapszódiája, Hacsaturján Gaganeh balettzenéje hangzott el színvonalas, szép tolmácsolásban. Mintha érett, „felnőtt“ zenekart hallottunk volna. Dicséretre méltóan működött közre a konzervatórium kórusa is, amely többek között Haendel Béke-ódájá­ból adott elő részleteket. A zenekart Paul Popescu karnagy vezényelte, aki néhány évvel ezelőtt még az in­tézet növendéke volt. Kedden este a kolozsvári Gheor­­ghe Dima zenekonzervatórium nö­vendékei léptek közönség elé. Hang­versenyük külön eseménye volt D. Acker (IV. éves hallgató, Sigismund Toduta növendéke) zenekari kon­certjének megszólaltatása, Hamza Gyula (hegedű), Schmidt Reiner (brácsa), Herbert Ilse (gordonka) közreműködésével. Schumann gor­donkaversenyét, Paul Constantines­­cu zongoraversenyét, Beethoven II. szimfóniáját hallottuk még a hang­versenyen, amelyet Emil Simon, az intézet volt növendéke vezényelt fia­talos lendülettel. Sok tehetséges fiatal mutatkozott be a középiskolások hangversenyein is. És külön öröm az, hogy a ver­senyre olyan városok zeneiskolái is elküldték már művész­jelöltjeiket, amelyek eddig nem szerepeltek a fő­városban ilyen ünnepségeken, köz­tük ipari központok, mint Resica, Vajdahunyad, Nagybánya, Petro­­zsény, Vörösacél, továbbá Bákó, Ro­man, Botosani, Birlad, Piatra Neamt, Tulcea, Focsani. Nehéz lenne itt felsorolni azokat a fiatalokat, akiknek tehetsége jó­val felülmúlja az átlagot. Ezért em­lítsünk meg csak néhányat. A kö­zépiskolások egyik hangversenyén a legnagyobb feltűnést Cornelia Va­sile hatodik osztályos hegedűszakos keltette. Wieniawski Scherzo és Ta­­rantellá­ját játszotta figyelemre méltó virtuozitással és nem cseké­lyebb muzikalitással. Meglepetés volt a iasi-i hatodik osztályos Itkco­­vici Silvian hegedű­játéka. A tizen­egyéves kisfiú Vitali Chaconne-ját játszotta. A bukaresti fiatal hegedű­sök közül kiemelkedik a XI. osztá­lyos Vasile Chirila, aki Paganini Campanelláját tolmácsolta feltűnő technikai tudással. Kitűnt két iasi-i zongorista is: Silvia Chelmer és Gabriela Lipceanu. A fúvósok közül meg kell említenünk a temesvári Geswein Ervin kürtöst és a iasi-i Valeriu Bojoaga klarinétost. A művészeti iskolák és intézetek fesztiválja ma, vasárnap este ér vé­get. L. P. Egy új művésznemzedék kiállítása -------------- ~~ ( Ilyen különös és gazdag kiállít)­a­tást is ritkán láthatnak a művészet ) I kedvelői: gyermekkézzel megrajzolt, J ( de máris tehetséget igérő rajzoktól­­ [ kezdve kiforrott, szép festményekig, j ( szobrokig s iparművészi alkotásokig j | minden található a Scinteia Háza ■! | márványcsarnokában. Minden, ami az I | művészet ifjúságát jelenti. A művé-­é­­­szeti, elemi, és középiskolák, a­­ képzőművészeti főiskolák, a fővárosi­ „Nicolae Grigorescu“ és a kolozsvári­ „Ion Andreiescu“ intézet, valamint­­­s a pedagógiai főiskolák rajztanárkép-­­ ző fakultásai állították ki itt növen­­­­dékeik legjobb munkáit. A legszembetűnőbb a kiállításon a­­ kiállított művek hallatlanul nagyi­­száma és a kiállítók sokasága. Hi-j­­­szen az összes tartományi közpon­ j ttokban, ipari centrumokban és mási­k kisebb-nagyobb városokban is folyik j | a művészeti szakoktatás. ( A három fokozatot — elemi, kö-k­ö­zép és főiskolai növendékek rajzait, J j- festményeit, szobrait — főleg a J f technika, a szaktudás, a felkészült- j í­ség különbözteti meg egymástól, de J [ ami bennük közös, az az élmény- 3 f anyag: új életünk, kiteljesedő szo- s­ocializmusunk tükre, az új világ al-l­l­kotóinak arca, s a mindebből sugár- 3 s­zó életteljes optimizmus kapja meg) , a kiállítás látogatóját. s­ Külön érdekessége a kiállításnak 3 fáz, hogy a bukaresti és kolozsvári)­­ pedagógiai főiskolák rajztanárképző i­ő­szakának hallgatói a képzőművészeti J f főiskolák növendékeivel egyenérté-) f kű, sőt nem egyszer izmosabb te- t [­hetségeknek bizonyulnak, főként J f a grafikában, könyvillusztrációban, ] f plakátban. Gheorghe Marinescu, a J [ bukaresti pedagógiai főiskola má- J f sodéves hallgatójának ONT-plakát­j­­­jai, vagy a kolozsvári ugyancsak má- 1 másodéves Valentina Ciocirlie négy ver-J­e­seskönyv-fedőlapja (Garcia Lorca,­­ ( Rimbaud, Eminescu költeményei és [Nina Cassian gyermekversei száma-1­ára), határozottan sikerült alkotások.) . Sok érdekes iparművészeti alko- •t­a­tást is kiállítottak, így például szép j f textil-mintákat, a bukaresti képző-­­­művészeti főiskola növendékeinek j [munkáit. A szobrászatban jelentős j­­helyet foglal el a díszítő kerámia.­ (Kiemelkedően szép ebben a vonat-f­o­kozásban Gheorghe Tintin bukaresti) (főiskolás „Ifjú állattenyésztő“ címűt­­kis dekoratív szobra, amely stili-j­i­záltságának sajátosan román népi) f jellege mellett, hangulatában, érzel-­­­­mi tartalmában is az ősi Mioricai [ balladát idézi. Megkapóan szépek az ( fővárosi képzőművészeti középiskola ) ( növendékeinek Viorica Hangiunak,­­ [ Vittorio Hottiernek, Adriana Risto-3 - nak akvarelljei, amelyek sok tehet-) (­séget, eredeti látásmódot, mondani- i [ valót árulnak el. ( Sokszáz név közül igen nehéz) [ igazságosan s hiánytalanul kiemelni] | a legjobbakat. De nem is ez a fon­­­­tos elsősorban. Hanem az, hogy egy j­ó egész művésznemzedék formálódik , s itt a szemünk láttára. Bokréta... (a Máramaros tarto­mányi néptanács dal- és tánc­­együttesének műsorából) Felnőttek a gyerekek (szovjet filmvígjáték) Valentyina Szpirina, a forgatókönyv írója úgy nyilatkozik a „Szovjetszkij film“ című lapban hogy erről a té­máról, két nemzedék ízlésének, szokásainak, életstílusának különb­ségéről drámát is lehetne írni, de ő azt akarta, hogy nevessen a közön­ség, s ezért írt vígjátékot. Célját két­ségtelenül elérte, a film üdítő és főként tanulságos vígjáték, amely egy összeforrt példás család hétköz­napjainak tükrében mutatja meg azt hogy minden nemzedéknek tisz­telnie kell az őt körülvevő társadal­mat és meg kell tanulnia nemcsak a szakmáját hanem ismernie kell a családja iránti kötelességeit is. Az idős szülők, akik a film kezdetén nyugdíjba mennek, az első ötéves terv komszomolistái voltak, a fiatal házasok a kommunizmus építéséé. Az öregnek azt mondták utolsó munka­napján a munkatársai hogy el sem tudják nélküle képzelni a gyárat. A fiatalokról az a véleménye az építé­si tervezőiroda vezetőjének, hogy nagyszerű szakemberek, derék mun­kásgyerekek. Otthon azonban­­ az apa ,,régimódi", „elmaradott“, a fi­atalok pedig „könnyelműek“, „fele­lőtlenek“ és így tovább. Pedig csak bizonyos értelemben vett ízlés és stíluskülönbségekről van szó. A megértő szeretetet s a csúfondá­­ros fricskát öreg és fiatal egyaránt, megkapja a filmben. Hiszen igaz, hogy a fiatal építésznő egy tányér levest sem tud egyedül megfőzni, és férjével ketten együtt sem tudnak mit kezdeni újszülött gyermekükkel, — de az is igaz, hogy a mama túl­zott szeretete nem hagyta önállósul­ni, a maga lábára állni a fiatal há­zaspárt. Igaz, hogy a fiatalok sokszor tapintatlanok, zajosak, kizökkentik az öregeket a megszokott életükből, — de az öregek ragaszkodtak hoz­zá, hogy ne költözzenek külön. Igaz, hogy a fiatalok ráhagyják a kisbaba minden gondját az öregekre, — de az is igaz hogy az öregek nem en­gednek beleszólást a maguk, — akárhogyan is, — de elmaradott ne­velési elveikbe: ellenzik a bölcsődét és egész éjjel dallal ringatják ,,sze­gény kis siró újszülöttet“. Végül is a „könnyelmű“, „elké­nyeztetett“ fiatalok a maguk jószán­tából s az öregek ellenkezése elle­nére vállalják, hogy megküzdenek a hétköznapok gondjaival, nehézségei­vel. Elhatározásuk véghezvitelében állandóan érzik a szovjet társada­lom közvetlen és közvetett segítsé­gét, annak a nevelésnek a hatását, amelyben a társadalom részesítette őket. Mert végső fokon idegen tőlük a kényeztetettség és élősködés leg­főbb örökségük és útravalójuk pe­dig a szebbért, jobbért, az egész szovjet társadalomért való állandó, lelkes küzdelem. Tehát egészében nagyon friss, fi­atalos film ez. De az ifjúi lendület nemcsak az írónő, a rendező, Villen Azarov s az operatőrök, Vlagyimir Majkom és Szergej Zajcsev jellem­vonása, nemcsak a fiatal házaspárt játszó Alekszandr Gyemjanyenkóé és Lilia Alesnyikováé, hanem az öreg szülőket elbűvölő, kedves humorral és sok líraisággal alakító Alekszej Gribové a Művész Színház nagy színészéé és Zoja Fjodorováé is. B. A. HALÁSZ ANNA­­ Népszerű együttes (Tudósítónktól). —Nemcsak Nagy­váradon, de az egész tartományban jó hírnévnek örvend a „Crisana“ népi zenekar. Az együttes szorgal­mas munkával, sok terepkiszállással alapozta meg hírnevét, népszerűsé­gét. Gyakran és igényes műsorokkal keresi fel a rajonközpontokat, köz­ségeket, falvakat. Legutóbbi turnéja során — amikor végigjárta mind a kilenc raj­ont — az együttes körül­belül tizenöt helység zenekedvelő közönsége előtt mutatta be tudását. A zenekar, a szólóénekesek és a hangszerszólisták nagy sikert arat­tak Esküllőn, Élesden, Belényesen, Székelyhídon, Szilágysomlyón, Sik­lón, Vaskón és más helyen is. KÉTFÉLE BÉKEÓDA Este 8 óra után kerültem haza, s mindjárt kinyitottam a rádiót. Népi hangvételű kórus utolsó üte­mei hangzottak el Bukarestből. Utána erre a szövegre kaptam fel a fejem . Részlet következik Haen­del Békeóda című művéből ,­­ elő­adja a resicai Acélművek ének­kara. Szépen énekeltek, s ha érződött is, hogy nem egyetlen gondjuk az ének, mégis, amit hallottam, Hän­del volt; a szólamok tisztán fo­nódtak egymásba, s miután tud­tam kik énekelnek, ez a pár perc­nyi zene sokféle gondolatot indí­tott el bennem. Valósággal felhe­­vültem. A resicai Acélművek ének­kara Haendelt énekel a rádióban ! Hirtelen ötlettel — szélesebb összefüggéseket keresve — két­­három aznapi újságot is kitereget­tem egymás után. Az igazságból megtudtam, hogy Gaitskell, az angol laburista párt vezére, az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökével tárgyalt, s nem annyira a háború ellen, mint in­kább az angol-amerikai nukle­áris fegyverkísérletek felújítása mellett kardoskodott. Az Előréből többek között azt tudtam meg, hogy az OAS terrorkülönítményei minden rendelkezésükre álló esz­közzel folytatják bűnös akcióikat az algériai nép ellen. A Scinteia pedig arról tájékoztatott, hogy Lille városában a fajtisztító gyil­kosok kilenc revolvergolyóval megölték Liborio Gravina huszon­öt éves szicíliai olaszt, aki a mo­ziból hazafelé tartott. Azt hitték, algériai. Persze, Szicília közel van Afrikához, s a Taormina, Messina vagy Szirakuza felett tűző nap az ő bőrét is megbarnította, akárcsak az annyi évszázadon át kisemmi­zett északafrikai „színesbőrűekét“. Ennek a különös formában jelent­kező színtévesztésnek egyedül ja­nuárban tíz olasz esett áldozatul Franciaország földjén. Igen, van­nak akiknek nincs ínyükre a béke. S nemcsak Algériában, hanem Laoszban és Kongóban vagy Kuba szomszédságában is. A nyugati „békeóda“ különösen disszonáns akkordjai ezek, s megint csak a resicai munkás-énekkar jut eszembe. Bukaresti szereplésük után az egyik szerkesztőségben lelkesen újságoltam, mit énekelnek, hol tar­tanak a resicai Acélművek mun­kásai .S az országjáró riporter, akinek mindezt elmondottam, a tájékozottabb ember elnéző jó­indulatával jegyezte meg, hogy nincs mit csodálkozni , nincs eb­ben semmi különös. Igaza volt. Kik énekeljék Haendel Békeódá­ját, ha nem a munkások ? KOVÁCS IVÁN ELŐRE KÖZLEMÉNY Március 30-án Bukarestben aláír­ták a román-lengyel műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottság XII. ülésszakának jegyzőkönyvét. Az ülésszak során megvizsgálták a bizottság XI. ülésszakán hozott ha­tározatok valóraváltását és kidolgoz­ták a műszaki-együttműködési ter­vet az elkövetkező időszakra. Ifjabb határozatokat fogadtak el a két ország együttműködéséről, amely a megelőző időszakhoz viszonyítva számottevően fejlődik. A Román NK műszaki dokumen­tációt ad át és lehetővé teszi len­gyel szakemberek dokumentálódását a kőolaj- és gáziparban, gépgyártás­ban, vegyiparban, építkezésben és építőanyag iparban, fafeldolgozó iparban, élelmiszeriparban stb. A Lengyel NK műszaki dokumen­tációt ad át és lehetővé teszi román szakemberek dokumentálódását a vegyiparban, a széniparban, gép­gyártó iparban, kohászati iparban, hídépítésben, erdőgazdálkodásban, élelmiszeriparban stb. Az ülésszak munkálatai a kölcsö­nös testvéri egyetértés légkörében folytak le. A jegyzőkönyvet román részről Vasile Bumbacea, az Építésügyi, Mű­építészeti és Városrendezési Állami Bizottság alelnöke, lengyel részről pedig Kazimierz Olszewski, a Len­gyel NK Minisztertanácsa mellett működő külföldi gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködési bizottság alelnöke írta alá. Dr. John Archibald Laing professzor: Kitűnően megszervezett mezőgazdasági egységeket ismertem meg Dr. John Archibald Laing pro­fesszor, a londoni egyetem higiéniai és általános zootechnikai tanszéké­nek vezetője, a román—angol kultu­rális csere keretében látogatást tett hazánkban. Vendégünk megbeszéléseket foly­tatott az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztériumban, és a Földművelés­­ügyi Minisztériumban, megtekintett néhány Brassó tartományi mező­­gazdasági egységet, találkozott kü­lönböző bukaresti szakintézetek tan­erőivel és szakembereivel, megfor­dult Szinaján és más Prahova-völ­gyi helységekben. J. A. Laing elutazása előtt beszél­getést folytatott Stefan Bratuval, az Agerpres szerkesztőjével, akinek be­szélt romániai élményeiről. Azért jöttem Romániába, hogy mezőgazdasági szakemberekkel és kutatókkal találkozzak, megvitas­sam velük a bennünket közösen ér­deklő kérdéseket, és fogalmat alkos­sak magamnak a román nép éle­téről. Úgy vélem, mindkét ország hasz­nára válik, hogy az angol és román agrártudósok levelezés útján együtt­működnek. örvendek, hogy meg­ismerhettem néhány román kutatót, akiknek műveit — mint például ál­latok meddőségének megszüntetésé­ről és a mesterséges megterméke­nyítésről szóló munkáit — jól isme­rik és érdeklődéssel olvassák Angli­ában. Eredményes megbeszéléseket folytattam román szakemberekkel, s a felsőoktatási intézetekben tett lá­togatásaim során meggyőződhettem diákjaik nagyszerű tanulási és élet­­körülményeiről. E tekintetben hasz­nos lenne fejleszteni az együttmű­ködést a romániai és az angliai fő­iskolák, illetve kutatóintézetek kö­zött. Romániai tartózkodásom idején kitűnően megszervezett mezőgazda­­sági egységeket ismerhettem meg. Nyilvánvaló, hogy ez a szervezés a lehető legjobb gyakorlati eredmé­nyekre vezet. Szeretném mihamarább ismét vi­szontlátni az Önök országát. A leg­szebb emlékekkel távozom a szünte­lenül megújhodó Bukarestből, szí­vesen gondolok a barátságra és ven­dégszeretetre, amellyel, mindenütt körülvettek — mondotta befejezésül dr. John Archibald Laing profesz­­szor. Az Akadémia energetikai intézetének ülésszaka A Román Népköztársaság Akadémiá­jának energetikai intézete pénteken és szombaton ülésszakot tartott, amelyen ismertették az 1961. évi legjelentősebb eredményeket. A kutatók elkészültek az ország hőenergetikai tartalékainak összeírásával, új módszereket dolgoztak ki a távlati energetikai mérlegek meg­határozására stb. Úgyszintén ismertet­ték az ország villany-energetikai rend­szerének működési stabilitásában és szabályozásában elért eredményeket. Erre vonatkozóan érdekes közlést ter­jesztettek elő a craiovai Electroputere üzem szakemberei. Más közlések a zsilvölgyi szén hasz­nosításával, a lignit, a folyékony és gáznemű üzemanyagok égésének problé­májával, a termikus motorok égési fo­lyamataival foglalkoztak. (Agerpres) VÁSÁROLNAK BOROS*»DZSEMEL­ÉS MÁS ÜVEGEKET A BUKARESTI iflGUJ­­BNITA állami vállalat Soseaua Gárii Óbor 25 Raionul 1 Mai raktárról szállítja az alábbi anyagokat­­ — különböző formájú tűzálló idomtégla 722 drb. — 50/4 vörösréz cső 61 kg — különböző nagyságú nyers öntöttvas szelen­ce robbanásbiztos be­rendezésekhez 109 kg — formál 3 kg — 36x36x40 szénkefe zsi­nórral 43 drb. — 30x30x30 szénkefe 40 drb. — CFR 40 típusú össze­kötő sín 25 fm — cink 9 kg — 29 mm Panzer-cső 72 m — 0—30 A. amperméter 4 drb. — Steagul Rosu gépko­csihoz való dugattyú­­karcsapágyak­­ 1 garn. — Steagul Rosu gépkocsi nyersdugattyúk 6 garn. — ZIS 105 dugattyú­gyűrűk 54 drb — ZIS 105 dugattyú­gyűrűk (olajozógyűrű) 18 drb. — 45 Gestra szelep 1 drb. — Hosszú gumicsizma 16 pár — bőr tenyérvédő 11 pár — gumikötény 9 drb. A teljes jegyzék megtekinthető a vállalat ellátási osztályán, telefon 12.48.48. A BUKARESTI BIRUINIA ÁLLAMI VÁLLALAT Bukarest, vos. Gárih Óbor nr. 25. Raionul 1 Mai Kiutalás nélkül azonnal, bár­milyen tételben S­ZÁLLÍT az állami és szövetkezeti szek­tornak OLAJÜLEDÉKET 50 százalékos zsiradéktarta­lommal, az olajtartalom után számított kilónkénti 6,65 lejért. Az olajüledék nyersanyagként felhasználható szappan, gitt stb. gyártásához. Megrendeléseket felvesz a gyár beszerzési- és ellátási osztálya — telefon 12-48-48. 1962. április 1., vasárnap 30 éve jelent meg a Lupta CFR első száma Harminc esztendővel ezelőtt, RKP vezette nagy osztálycsaták-1932 április 1-én jelent meg a dan. Lupta CFR első száma. A Scinteia A népi hatalom éveiben a Lup­ és az RKP más kiadványainak­­a CFR mozgósítja a szállítási és példájára a Lupta CFR szintén távközlési dolgozókat azoknak a küzdött az elnyomottak és kis feladatoknak a teljesítésére, ame­­zsákmányoltak mindennapi he­­lyeket a párt jelölt ki a nép­nyeréért és jogaiért, azért, hogy a gazdaság fejlesztésére, a szocio­néptömegek részt vegyenek az­­izmus építésére hazánkban. Használjuk fel hatékonyabban a kisgépesítési hiteleket (Folytatás az 1. oldalról) te meg a bank az udvarhelyi József Attila helyiipari vállalatot. Erre az évre tervezett kisgépesí­­tés legnagyobb részének az első fél­évében — főleg a második negye­dében — kell elkészülnie. A 28 mil­liós évi tervből közel 18 millió lej felhasználása esik erre az időszakra. Ez az összeg 326 munkálat költségeit fedezi. A terv sikeres teljesítése megkö­veteli, hogy minden egyes üzem vonja le a múlt esztendő tanulsá­gait s úgy szervezze meg a hitel fel­­használását, hogy abból minél na­gyobb haszna származzon a vállalat­nak. Fontos az is, hogy ne eléged­jenek meg sehol sem csupán a terv végrehajtásával. Kutassanak fel mi­nél több új lehetőséget — mint aho­gyan a legtöbb üzemben a múltban is tették —, hogy ezen az úton is még jobban elősegítsék a munka ter­melékenységének növekedését, terv­feladataik teljesítését és túlszárnya­lását. Az Állami Banknak is vannak még tennivalói a kisgépesítési ala­­pok hatékony felhasználásáért. Min­den feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy az eddiginél is elmélyültebben foglalkozzunk a kérdéssel. Ellen­őreink széles hálózatának tagjai gyakran felkeresik az üzemeket s ilyenkor ellenőrzik a kisgépesítési munkák menetét. Különösen a do­kumentáció késedelem nélküli elké­szítésének és a munka idejében való végrehajtásának ösztönzésében, to­vábbi új kisgépesítési lehetőségek felkutatásában kell nagyobb segít­séget nyújtaniuk mint eddig az egyes üzemeknek. Többet kell ten­nünk azért is, hogy még szórványo­san se késsen a kisgépesítési hitelek jóváhagyása a mi mulasztásunk miatt. Szorosan együttműködve az ipari vállalatokkal, mindent elkövetünk azért, hogy tartományunkban a kis­gépesítési mozgalom minél hatéko­nyabban elősegítse a termelés mű­szaki színvonalának fejlesztését, a munkatermelékenység növelését. Sportolóink nemzetközi találkozókon BIRKÓZÁS A Román NK kötött­fogású birkózó válogatottja tegnap este a Dinamo sportcsarnokban 4—3 arányú értékes nemzetközi győzelmet aratott Svédország válo­gatottjával szemben. Kitűnő formá­ban volt Dumitru Pirvulescu olim­piai bajnokunk, aki a 3. percben két­­vállra fektette Karlssont. Jól szere­pelt a fiatal „félnehéz­súlyú“ N. Martinescu is, aki döntetlen ered­ményt ért el Jansson svéd bajnokkal szemben. A vendégek közül kitűnt R. Svensson, aki kétvállra fektette Gh. Martont. SAKK A román-bolgár váloga­tott sakkcsapatok tíztáblás, kétfor­dulós mérkőzése a bolgárok 11—9 arányú győzelmével ért véget. A hazai csapatból ezen a találko­zón jól szerepelt Victor Ciociltea or­szágos bajnok, Florin Gheorghiu fiatal mester és D. Drimer nemzet­közi mester. Az első asztalnál játszó Ciociltea a két partiban 1 és fél pontot szerzett Nikola Pidevszki bolgár bajnokkal szemben. Gheor­ghiu azonos eredménnyel játszott Popov mester ellen. ADAS-kötvények húzása Az ADAS személybiztosítási ve­gyes kötvények 1962 március 31-i húzásán az alábbi nyolc betűcsopor­tot húzták ki: C K W V X Z Z O B V P D F D Z — B L V D S O G X C Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest Piata Scinteii nr. 1. — Telefon : 18.03.02. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztői­nél — Nyomda : Combinatul Poligrafic Casa Scinteii.

Next