Előre, 1962. augusztus (16. évfolyam, 4589-4614. szám)

1962-08-02 / 4590. szám

Olcsó, jó, tartós mezőgazdasági épületeket A nyári mezei munka dandárja országszerte végéhez közele­­­­dik. A most soronkövetkező időben kiváló alkalom kínálkozik arra, hogy teljes lendülettel hozzákezd­jünk illetve folytassuk minden kol­lektív gazdaságban a mezőgazdasági építkezéseket. Az állam támogatásá­nak köszönhetően valamint a saját pénzalapok felhasználása nyomán erősen megnövekedett a kollektív gazdaságok állatállománya, gyara­podott a jószáglétszám saját tenyész­tésből is. A sok állat sok szállás­helyet igényel. Most az ideje hát, hogy tető alá húzzuk az istállókat, karámokat, ólakat, hogy biztosít­hassuk az állatállomány zavartalan, jó körülmények közötti áttelelteté­­sét, a termelés állandó növelését. Szükséges megállapítani az épít­kezések célszerű sorrendjét. Azt az épületet húzzuk fel legelőször, ame­lyet valamely kollektív gazdaság sa­játos helyzete megkövetel. Különös figyelmet szenteljünk a fiaztatókra, elletőkre, csibeneveldékre egyálta­lán a növendékállat istállók építésé­re. Hiszen a megfelelő törzsállo­mány kialakításában ezeknek igen nagy szerepük van. Ha számba vesszük az országszer­te kibontakozó mezőgazdasági épít­kezéseket azt tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb vidéken kielégítő ütemben haladnak a munkálatok. Arges tar­tományban például annak eredmé­nyeként, hogy idejében elkészültek a tervek, korán beszerezték az anyagokat, jól szervezték meg a munkát, ütemesen halad az építke­zés, határidőre fedél alá húzzák az összes épületeket. Hasonló helyzet­tel találkozunk Kolozs, Dobrudzsa s más tartományokban is. A Maros Magyar Autonóm tartományban és Máramaros tartományban azonban nem ennyire kedvező a kép. Ezek­­ben a tartományokban az épületek egy részének felhúzásához még hozzá sem kezdtek. Márpedig az állatállo­mány nagy­, következésképp nagyob­bak az építkezési feladatok is. A mezőgazdasági tanácsok s a kollek­tív gazdaságok vezetőtanácsainak elsőrendű kötelessége idejében meg­szervezni és elvégezni mind a ta­valy megkezdett mind pedig az új építkezéseket. Ez a biztosítéka an­nak, hogy hóhullás előtt nagy is­tállókba kerüljenek az állatok. Gon­doskodni kell az épü­letanyagok ha­ladéktalan biztosításáról s különösen a helyi erőforrások messzemenő ki­használásáról. Az olcsó, higiénikus és tartós me­zőgazdasági épületek emelésével kapcsolatosan igen értékes tapaszta­latokra tettek szert a Zebili-i (Dob­rudzsa tartomány) kollektív gazda­ság tagjai. A helyi erőforrások alapos kihasználásának köszönhető­en ez a gazdaság tavaly 40 száza­lékkal kevesebb költséggel húzta fel épületeit, mint amennyit a ter­vek előírtak. Ezer és ezer vályog­téglát vetettek, 500 köbméter követ termeltek ki a környékbeli bányák­ból, 12 hektár rozsot vetettek a szükséges szalma előteremtése érde­kében. Tetőfedésre jócskán használ­tak nádat is. Hasonló eredményekről vethetnek számot a zselyki (Kolozs tartomány) kollektív gazdaságban is. Azáltal, hogy a munkát maguk a kollekti­visták végezték s csökkentették az anyagbeszerzésre fordított kiadáso­kat a marhaistállók építése állaton­ként mindössze 300 lejbe került. A takarékos anyaggazdálkodásnak kö­szönhetően a Dragu­i (Hunyad rajon) valamint a bálványosváraljai kollektív gazdaságban is egy-egy férőhely alig 430 illetve 425 lejbe került. A régebbi gazdaságok tapasztala­ta, azt igazolják, hogy az olcsó épületanyag éppen úgy megfelel a követelményeknek, mint a nagyobb költséggel beszerzett tégla, beton, cserép stb. Állatszállások építésére igencsak alkalmas a vályogfal, a döngölt agyag, a vessző­fal stb. Tető­fedésre pedig megfelel a nád, a zsupszalma, a zsindely stb. Ezek az anyagok eltartanak évtizedekig is. Érdemes hát felhasználni őket mi­nél szélesebbkörűen. A Bukarest tartományi Grindu-i kollektív gazda­ság nemrégiben két 5000 férőhelyes baromfiól építését fejezte be. Nem vásárolta, maga vetette a téglát dara­bonként 0.18 lejért. A két épületnél ezáltal 10.150 lejt takarított meg. Beton helyett döngölt agyagból ké­szítette a padozatot, s így 8000 lejt takarított meg. Tetőszigete­lés céljából nem deszkát és kátránypapírt használt, hanem préselt szalmalemezeket, amiáltal 25.185 lejjel csökkentette az építke­zések költségét. Hasonló építkezési megoldást másutt is találhatunk. Szükséges, hogy éljünk az ösz­­szes helyi adottságokkal. Ez leg­főbb feltétele annak, hogy vala­mennyi kollektív gazdaságban ol­csón, jól és tartósan építkezzünk. Egyes helyeken kellő megfontolás híján nem tartják mindig tiszte­letben a takarékoskodás elveit, így aztán eléggé drágán, nagy költsé­gekkel építkeznek. A Zilah rajoni Alsóegregyen, A szóbesztercén vagy akár a Brassó tartományi Cristianon 1500—1700 lejbe s még ennél is ma­gasabb költségbe kerü­l a szarvas­marha-istállók egy-egy férőhelye. Inkább távoli vidékekről szállítják az épületanyagokat, semhogy helyi­leg teremtenék elő. Pedig hát kő, homok, agyag, vályog s még fa­anyag is szinte minden község hatá­rában bőven akad. Csak éppen az szükséges, hogy kellő leleményesség­gel ezeket felkutassuk s okosan fel­használjuk. Különös figyelmet kell szentelnünk a faanyag ésszerű fel­használására. Kerüljük a pazarlást, olyan építkezési módszereket alkal­mazzunk, amelyek a lehető leg­kisebb költséggel járnak. Az üzemközpontok helyének kije­lölésénél nagy figyelmet fordítsunk a gazdasági, munkaszervezési köve­telményekre. Ott építkezzünk, ahol közel van a takarmány-lelőhely, megfelelő az úthálózat s természe­tesen ott, ahol van elegendő ivóvíz. Minden kollektív gazdaság ele­gendő anyagi erővel és munkaerővel rendelkezik ahhoz, hogy a soron levő munkálatokkal haladéktalanul vé­gezzen. Az építkezések meggyorsí­tása, a helyi anyagforrások széles­körű kihasználása lehetővé teszik azt, hogy az összes építkezési célki­tűzéseket határidőre elérjük. A tartományi, rajoni és községi nép­tanácsok valamint a mezőgazdasági tanácsok nyújtsanak messzemenő támogatást minden kollektív gazda­ságnak az építkezések tekintetében is, hogy ezek, mire véget ér a legel­tetési idény jó téli szálláshelyre hajthassák egész állatállományukat. Világ proletárjai, egyesüljetek ! A BI MAN NE PROZTAR­SASAG N­EPTANACSAIN­AK LAPD­A XVI. évfolyam, 4590. szám 4 oldal­ára 20 iráni 1962 augusztus 2., csütörtök Minden hónapban előleg Bánát tartomány számos kol­lektív gazdaságában, a többi kö­­­zött Bánlakon, Gyéren, Szokán és Freidorfon az idén minden­­ hónapban pénzelőlegeket osz­­­tottak a kollektivistáknak a tel­­j­­esített munkaegységekért. A közös vagyon gyarapodása is és az állammal kötött szerződé­sek nyomán a tavalyihoz képest­­ háromszor annyi kollektív gazdaságnak volt meg a lehető­sége, hogy havi vagy negyedévi pénzelőlegeket adjon a kollekti­vistáknak. A tartomány kollektív gazda­ságai igen gazdaságosan hasz­nálják fel saját pénzalapj­ai­­n­kat és az államtól a közös va­gyon gyarapítására kapott hitele­ket. A rajoni mezőgazdasági ta­nácsok irányításával a kollektív gazdaságok nagy gondot fordíta­nak a rendkívül jövedelmező ál­lattenyésztés fejlesztésére .Ennek eredményeként év eleje óta 11.000 tehénnel és borjúval, 12.750 fi­nom és félfinom gyapjas juhval, gyarapodott a közös tulajdon. Pillanatig sem szabad késlekedni a csépléssel (Tudósítónktól).­­ Bár az utóbbi hetekben kedvezőre fordult az idő­járás, Krisána tartományban még mindig nem teljesen kielégítő a nyári mezőgazdasági munkák üteme. Augusztus elsejéig a búza cséplésével kü­lönösen Szilágysomlyó, Belényes és Élesd rajonokban maradtak el. Nem halad a tartományban kellő ütemben a nyári szántás sem. A tervben szereplő 147 000 hektárból eddig mindössze 30 482 hektárt szán­tottak fel. A százalékarányt tartományi viszonylatban e téren is az előbb említett rajonok rontják le. Nem egy rajonban igyekezni kell a másodvetéssel, is. Körös rajonban az előirányzott területek 51,8 százalékát, Margitta raionban 49 százalékát, Szalonta raionban pedig 42,4 százalékát vezették eddig be. Baltacint vetnek az eróziós területeken (Tudósítónktól) -1­ A Csík rajoni pártbizottság kezdeményezésére a me­zőgazdasági tanács Csíkszépvizen tapasz­talatcserét szervezett az eróziós és gyen­ge termőképességű területek minél jobb hasznosítása érdekében. A megbeszélé­sen a tanács tagjai, a kollektív gazda­ságok elnökei, agrármérnökök, a GTA képviselői és számos más meghívott vett részt. A tanácskozást gyakorlati bemutató előzte meg. A vendégek megtekintet­ték a szépvízi kollektív gazdaság mint­egy 40 hektáros baltacin vetését, ahol egy azelőtt kihasználatlan, borókafe­nyővel benőtt vízmosásos területen a vetést követő második évben már — trágyázás nélkül — 7000 kilogramm zöldtömeget takarítottak be hektáron­ként. A rajoni mezőgazdasági tanács vita­­indító jelentése részletesen ismertette a baltacin-termesztés agrotechnikáját valamint a rajon különböző részein, a Gyimes völgyében, Csíkszentgyörgyön és máshol­­ e téren elért eredménye­ket. Amint számos felszólalás nyomán kitűnt, lehetőség van rá, hogy az elkö­vetkező években ezer hektárt megha­ladó eróziós és gyenge termőképességű területen vessenek baltacint a rajom­ban. TÉRT HÓDÍT A SERTÉSTENYÉSZTÉS (Tudósítónktól).­­ A szarvasmar­hatenyésztés fejlesztése mellett a Maros-Magyar Autonóm tartomány kollektív gazdaságaiban egyre je­lentősebb teret kap a sertéstenyész­tés. Az előrehaladás jelei a hizla­lásra leszerződött sertések számának növekedésében is megmutatkoznak. A Ludas rajoni kollektív gazdaságok például ezidáig mintegy 14.000 hí­zó átadására kötöttek megállapodást. Tartományi viszonylatban az első félévben 32.000 darab sertés hizla­lására vállalkoztak a kollektív gazdaságok, ami minimálisan 3 mil­lió kilogramm húst jelent. Építik a szálláshelyeket a rehói (Hunyad tartomány) kollektivisták (Agerpres felvétel) Gépesítik a részlegek közötti szál­lítást az aranyosgyéresi Sodrony­­ipar-üzemekben. Képünkön­­ sze­relik a berendezést (I. Miclea felvétele) KISGÉPESÍTÉSI ALAPBÓL (Tudósítónktól). — A máramaros­­szigeti IPROSCOOP vállalatban jól használják ki a kisgépesítési alapot. Az év eleje óta négy szalagfűrészt helyeztek üzembe. Az asztalos és hordókészítő részlegekben három magas termelékenységű dongahasító gépet szereltek fel, ami hozzájárult ahhoz, hogy a részlegen 17 százalék­kal nőtt a munka termelékenysége. A vállalat munkaközössége tervsze­rűen fejleszti a termelés műszaki színvonalát. Tiltásokkal gyorsítja meg az új technika bevezetését. Ili­­ciuc Victor technikus újítása nyo­mán például 160 százalékkal nőtt a munka termelékenysége az egyik elég nehéz munkafolyamatnál. Zsilvölgyi bányászok eredményes hét hónapja (Tudósítónktól).­­ A zsilvölgyi bányászok egyre kimagaslóbb eredményeket érnek el a tervmutatók teljesí­tése, valamint az év eleji munkavállalások megvalósítása terén. Az év eddig eltelt idő­szakában a minőségi mutatók tiszteletben tartásával összesen 66.000 tonna szenet adtak a népgazdaság­nak tervükön felül, s egyidejűleg 8.800.000 lej terven felüli meg­takarítást értek el. A Zsilvölgye élenjá­rói az elmúlt év folya­­mán az urikányi bá­nyászok voltak. Az év eddig eltelt hét hó­napjában a legkivá­lóbb eredményeket most is ők érték el. Jú­liusban 1700 tonna jó­minőségű kokszosítha­­tó szenet küldtek fel­színre terven felül. Az urikányi bányá­szok azonban nemcsak a terven felül kitermelt szén tonnáinál, de az önköltség csökkentésé­nél is kiváló eredmé­nyeket értek el. Év elején 250.000 lej . ér­tékű terven felüli meg­takarítást vállaltak, s e felajánlásukat nem egészen hét hónap alatt már teljesítették Hasonlóképpen jók az eredmények a ló­­nyai bányában ahol ez évben több új bánya­gép kezdte meg műkö­dését. A szén szállítá­sához újabb 9 kaparó­szalagszállító gépet, 30 új fúrógépet, 2 négy tonnás akkumulátoros bányamozdonyt, egy 200 lóerős villamos trolibányamozdonyt ál­lítottak be. A legkor­szerűbb felszerelések és gépek üzembe he­lyezése természetesen megkövetelte a dolgo­zók szakmai tudásának továbbfejlesztését is. Ennek megfelelően az elmúlt hónap folya­mán 88 fiatal dolgozó nyert szakképesítést, 52-en bányász, 19-en segédbányász, és 17-en pedig robbantómesteri diplomát kaptak. Az új gépek és a magas szakmai színvo­nallal rendelkező bá­nyászok munkájának eredményeként jelen­tős mértékben növeke­dett a munka termelé­kenysége. Az előírt műszaki tervmutatók­hoz viszonyítva példá­ul a tárnák frontjainak előhaladási sebessége 5,9 százalékkal, míg a kamarafejtéseké 24,2 százalékkal növekedett A vulkáni bányában az elmúlt hét hónap folyamán átlag 100 ki­lóval növekedett a bá­nyászonként napi telje­sítmény. A műszaki irányítás és a lendüle­tes szocialista ver­seny eredményeként, július hónapban terven felül 1272 tonna kokszosítható szenet termeltek. Lányosarcú, nyurga fiatalem­ber hajlik figyelmesen a maró­gép fölé. Leállítja a gépet s gondosan forgatja kezében a megmunkált alkatrészt. —Jó munkát! — A szó várat­lanul éri, nem vette észre a mun­káját figyelő riportert. A hosz­­szú szempillák megrebbennek, egészen kicsit zavarba jön, de a fiatalságra jellemző rugalmas­sággal hamar feltalálja magát: — Tessék várni egy kicsit, idehívom a ba­rátiamat, ketten jobban el tudunk mesélni min­dent ! — azzal elfut és jókötésű izmos barna legénnyel tér vissza. Nem kell­­ sokat kér­dezni, valósággal folyik a szó, egymással verse­nyezve mondják el fia­tal életük egyik legna­gyobb eseményét, az első mun­kanapok történetét. — Június végén, amikor elvé­geztük a szakiskolát — kezdi el Comsa Adrián a „történetet" — az osztályfőnökünk, Raten mér­nök elvtárs megkérdezte : „Fiúk, itt tanultatok, gyárunk szak­iskolájában. A gyár csarnokaiban végeztétek a gyakorlati munkát is. Sokan közületek itt maradnak, itt fognak dolgozni. De a Rul­­mentul­nak is szüksége van szak­munkásokra. Ki vállalkozik kö­zületek arra, hogy odamenjen dolgozni ?“ — Kilencen jelentkeztünk. Az is­kola befejezése után egy teljes hónap nyári vakáció jár — foly­tatja Manea Nicolae. . Haza is mentünk pár napra, de nem volt maradásunk. Mintha összebeszél­tünk volna, június 30-án mind a kilencen itt voltunk. Nem felej­tem el, szombat volt. Izgatottan várakoztunk találgattuk, hogy hová osztanak be, milyen lesz a mester, a munkatársak ? De nem törhettük sokat a fejünket, mert hamarosan beosztottak va­lamennyiünket — a szerszámmű­helybe. Boldogok voltunk, hiszen ezen az osztályon készülnek a csapágygyártáshoz szükséges ösz­­szes szerszámok — ami nagyon figyelmes, pontos, precíziós mun­kát igényel. — Nem bántuk meg, hogy ide jöttünk. Kisebb ugyan mint a gyár ahol tanultunk, de korszerű, barátságos üzem — vág barátja szavaiba Comsa Adrian. — Már az első napon otthon éreztük ma­gunkat. Az osztály javarésze fia­tal. Sokukat még a szakiskolából ismerjük. De a többiek is nagyon barátságosan fogadtak ... — Ne vágj a dolgok elébe — fi­gyelmezteti Manea Nicolae. Szó­val a részlegvezető, Rezus Mir­­cea mérnök elvtárs „átvett" bennünket. Lementünk a rész­legre, ahol összehívta a mes­tereket — a részlegnek ugyan­is öt osztálya van — aztán azt mondta : „Fiúk, hatan eszter­gályosok, hárman marósok vagy­tok. De a részlegnek pillanatnyi­lag több marósra van szüksége, mint esztergályosra.“ Hárman rögtön vállalkoztunk arra, hogy marógépen dolgozzunk. De még mennyire, megtanulunk még egy szakmát! Nem túl nehéz, az alapismeretek­kel tisztában vagyunk, a különbség csak annyi, hogy az esztergánál a megmunkálandó alkat­rész mozog, s a kés helyben áll, a marógép­nél pedig pont az ellen­kezője történik. Kerek három hete is­merkedünk a marógép­pel. Még egy hét, s akkor telje­sen önállóan fogunk dolgozni ! Hogy az ismerkedés eredmé­nyes, arról beszédesen árulkodik ragyogó szemük s az az öntu­datlan mozdulat, ahogy Comsa Adrian beszéd közben megérinti gépét. Rázus Mircea mérnök sza­vakban is kifejezi: - Ügyes fiúk, egytől egyig jó szakmunkások lesznek. Hat nap­ra rá, hogy beléptek a gyárba, kis „házivizsgát” tartottunk ve­lük, ellenőriztük elméleti ismere­teiket. Minden túlzás nélkül MAG MÁRIA (Folytatás a 2. oldalon) Első napok az­­ íj munkahelyen „A megbonthatatlan barátság jegyében“ bemutatója­ ­A fővárosi filmszínházak­ban megkezdték „A meg­bonthatatlan barátság jegyé­ben“ című dokumentum­film vetítését. A film bemu­tatja az N. Sz. Hruscsov ve­zette szovjet párt és kor­mányküldöttség romániai lá­togatását. Az Alexandra Sa­­hia filmstúdióban készült alkotás szemlélteti a szovjet vendégek meleg fogadtatá­sát Bukarestben és mind­azokon a helyeken, ahová a küldöttség ellátogatott. Be­mutatja a dolgozókkal való találkozásokat, a látogatás alkalmából tartott nagygyű­léseket, valamint a szovjet küldöttség megbeszéléseit hazánk párt- és államveze­tőivel. A folklór-fesztivál eseményei A balkáni és adriai övezet folklór-fesztiváljának műso­ra keretében szerdán este újabb előadások kerültek sorra. Az SZKT Színházá­ban a Jugoszláv SZNK Fol­klór-egyesületének csoportja lépett fel, a Boema kertben pedig a görögországi Tra­­negyrisz népdal- és néptánc egyesület a Román Népköz­­társaság egyik folklór együt­tesével közösen adott mű­sort. Nemzetközi agrotechnikai tanácskozás Predeálon Szerdán délelőtt megkezdte munkálatait Predeálon a takarmányfélék proteintartalmának növelését célzó agro­technikai és vegyi eljárásokkal foglalkozó nemzetközi ta­nácskozás. . A tanácskozáson bolgár, csehszlovák, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és magyar küldöttek vesznek részt. A tanácskozás munkálatai nyolc napig tartanak. Ezalatt számos beszámolót terjesztenek elő a tanácskozáson részt vevő országokban folyó tudományos kutatások eredmé­nyeiről, valamint a takarmány proteintartalmának növelése terén szerzett tapasztalatokról. A proteintartalom növelé­sére trágyázást, hüvelyesek köztes vetését, egyes, növény­fajták elterjesztését, valamint a silótakarmány vegyi keze­lését alkalmazták. A tanácskozás részvevői itt a tartózkodá­suk során megtekintenek több mezőgazdasági kutatóinté­zetet, állami és kollektív gazdaságot. A tanácskozáson N. Giosan professzor a Központi Me­zőgazdasági Kutatóintézet igazgatója, a román küldöttség vezetője mondott megnyitó beszédet. TÁVIRATOK­­ ■­­ * GHEORGHE GHEORGHIUDEJ ŐEXCELLENCIÁJÁNAK, A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK BUKAREST Köszönetet mondok önnek és a Román Népköztársaság Államtaná­csának a forradalom X. évfordulója alkalmából tolmácsolt szívélyes üdvözletekért és őszinte érzelmekért, s az Egyesült Arab Köztársaság és a magam nevében legjobb kívánságaimat küldöm. Egészséget és bol­dogságot kívánok Excellenciádnak, jólétet és felvirágzást a román népnek. __ GAMAL ABDEL NASSZER GHEORGHE GHEORGHIU DEJ ELNÖK ŐEXCELLENCIÁJÁNAK BUKAREST Mélységes elismeréssel fogadtam Excellenciádnak születésnapom alkalmából küldött üdvözletét és jókívánságait. HAILE SZELASSZIÉ császár (24 ÓRÁ) A NAGYVILÁGIAM —tt-yT- ■ akim .­i —- ni­» GENF: A nukleáris fegyver szállítóeszközeivel kapcsolatos kérdéseket vitatta a leszerelési bizottság A 18-as leszerelési bizottság augusztus 1-i plenáris ülésén V. A. Zorin, a szovjet k­üldöttség vezetője elnökölt. Az ülésen a nukleáris fegyver szál­lítóeszközeivel kapcsolatos leszerelési intézkedések kerültek m­egvitatásra. A napirend ellenére Svédország képviselője, aki elsőnek szólalt fel, a nukleáris kísérletek beszüntetése kérdésének sürgős megoldását igye­kezett előtérbe helyezni. Számos adatot idézett a kísérleti nukleáris robbantások felderítésére szolgáló eszközök hálózatára vonatkozólag, amely a különböző országokban megtalálható, és rámutatott, hogy ezek az eszközök teljesen elegendők M. Ionescu és C. Oprica, az Ager­pres különtudósítói jelentik . A VIII. Világifjúsági Fesztiválon további nemzetközi találkozókra kel a robbantások felderítésére. Ez a vé­lemény egyébként megfelel az ebben a kérdésben elfoglalt szovjet állás­­pontnak is. V. A. Zorin kijelentette, hogy a szovjet küldöttség figyelemmel fogja tanulmányozni a svéd küldöttség vezetőjének beszédét és az általa előterjesztett javaslatokat, s a nuk* (Folytatás a 3. oldalon) HELSINKI: Baráti találkozók, szemináriumok, tanácskozások a békéről és boldogságról vült sor. E találkozók legfontosab­bika az, amelyen az ifjúsági szerve­zetek vezetői megbeszélik a béke és a nemzeti függetlenség kérdéseit. Ezen a találkozón részt vesznek a Béke Világtanács képviselői és más személyiségek minden kontinensről. A találkozó legfőbb témái: a különböző társadalmi rendszerű or­szágok egymás mellett élése, a le­szerelés és az ifjúság érdekei, a nemzeti függetlenség és a béke meg­védése. Ezekkel a kérdésekkel kap­csolatban jelentést terjesztett elő a Román Népköztársaság küldöttségé­nek vezetője is, Virgil Trofin elv­társ, az IMSZ KB első titkára. A fesztivál diákrendezvényei ke­retében nemzetközi szemináriumo­kat tartanak különböző általános érdekű kérdésekről. Az oktatás de­mokratizálásának elveit megvitató (Folytatás a 3. oldalon) A LI G J R Algíri hírforrások szerint, Krim Belikasszemnek, az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormánya alelnöké­nek székhelyén augusztus elsején délelőtt folytatódtak a tárgyalások Mohammed Khider, Ben Belia kép­viselője és legközelebbi munkatársa, valamint Krim Belikasszem és Mo­hammed Boudiaf között. NEW YORK Szubandiia Indonéz külügyminisz­ter keddről szerdára virradó éjsza­ka New Yorkból Dzsakartába repült, hogy jelentést tegyen Szukarno el­nöknek a holland hatóságok kép­viselőivel Nyugat-Irián kérdésében folytatott megbeszéléseiről. Szu­­bandino nyilatkozatában kifejezésre juttatja azt a reményét, hogy au­gusztusban hivatalos megegyezésre kerül sor Nyugat-Iriánnal? Indorté­­ziához történő visszacsatolás­iátin­­tetében.

Next