Előre, 1962. október (16. évfolyam, 4641-4666. szám)

1962-10-02 / 4641. szám

Alapos termelési tervet minden kollektív gazdaságban kollektivizálás győzelme, majd pedig a kollektív gazdaságok egyesülése új, sajátos hely­zetet teremtett mezőgazdaságunk­ban. Immár országszerte kialakult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás egységes rendszere. Az új mezőgaz­dasági évben válik először lehetővé, hogy tudományos tervszerűséggel tűzzük ki országos viszonylatban mindenütt, minden gazdaságban az elkövetkező nagy feladatokat s e feladatok megvalósításának összes módjait. Mit termeljünk, mennyit termeljünk, hogyan termeljünk ? Most kínálkozik először lehetőség arra, hogy felmérve a népgazdaság szükségleteit, a helyi adottságokat tudatos előrelátással feleljünk min­denütt e kérdésekre. A mezőgazda­­sági termelés tervezésének jelentő­sége rendkívül megnövekedett ezen az őszön. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy beütemezzük az elvégzen­dő munkákat, a várható terméshoza­mokat, hanem arról is, hogy az új termelési tervekkel irányt szabjunk a kollektív gazdaságok későbbi ter­melési, árutermelési arcélének is. Szocialista mezőgazdaságunk új sajátossága a vezetés színvonalának magasabb szintre való emelése. A szakirányítás a mezőgazdasági ta­nácsok létrejöttével közelebb került a gyakorlati élethez. A mezőgazda­­sági tanácsok feladata olyan tervek összeállítását segíteni, amelyek biz­tos iránytűként szolgálnak a terme­lési célok elérése felé. A termelési terv egyben vezérfonal kell legyen abban a nagy munkában, amelyet a kollektivisták gazdaságuk szervezeti­gazdasági megerősítése érdekében fejtenek ki. Természetesen minden gazdaság tervfeladatai a népgazdaság érde­keiből kell fakadjanak. A kollekti­vizálás befejeződése nyomán meg­teremtődtek az összes feltételek ar­ra, hogy hatéves népgazdasági ter­vünk előirányzatai a határidőnél ha­marabb megvalósuljanak. Úgy kell összeállítanunk hát minden kollek­tív gazdaság évi termelési tervét, hogy az új körülményeknek megfe­lelően biztosítsuk az összes műszaki anyagi, természeti adottságok leg­eredményesebb kihasználását. Ez a legfőbb feltétele annak, hogy eleget tegyünk az országos árutermelési szükségleteknek s eleget téve a nép­­gazdasági kivánalmaknak biztosít­suk gazdaságaink gyors előrehaladá­sát, a kollektivisták jólétének állan­dó emelkedését . A tartományi, rajoni mezőgazda­­sági tanácsok előtt jórészt már részleteiben is világosak az új esz­tendő feladatai. Most az szükséges, hogy kellő körültekintéssel, meg­fontolással ismertessük is ezeket a kollektív gazdaságokban. Alapos mérlegelés után jelöljük ki a végre­hajtás összes lehetőségeit. Ebből a szempontból döntő jelentősége van a helyi körülmények tüzetes ta­nulmányozásának, ismeretének. Hiá­ba írjuk be a terv takarmányalap rovatába például, hogy 100 tehén téli szilázs-szükséglete 1000 tonna, ha ugyanakkor nem gondoskodunk körültekintéssel a silóforrások biz­tosításáról is. A termelési tervnek a reális gazdasági-műszaki adott­ságok hű tükrének kell lennie, amely pontosan mutatja a célok el­érésének lehetőségeit is. A helyi kö­rülményekhez való alkalmazkodás azonban korántsem jelentheti azt, hogy kevésbé mozgósító mutató­számokat tűzzünk ki, amelyek eset­leg hátráltatnák a gazdaság fejlődé­sét, ahelyett, hogy többre-jobbra ser­kentenének. A fő- és a mellék­ter­melési ágak harmonikus fejlesztésé­vel biztosítanunk kell azt, hogy a reális adottságokhoz igazodva a lehető legnagyobb hozamokat ér­jük el. Élenjáró kollektív gazdasá­gaink éppen ennek köszönhetik ál­landó fejlődésüket. Nem tűznek ki megvalósíthatatlan, túlméretezett tervszámokat, de az új előirányzat rendszerint több, mint az elmúlt évé vagy az elmúlt évek átlagos tel­jesítménye, Így aztán — biztosítva a tervteljesítés valamennyi feltéte­lét — évről-évre növekszik a terme­lés s a termelés nyomán gyarapo­dik a gazdaságok közös vagyona, a tagság jövedelme. Hidasligeten pél­dául (Bánát tartomány) a kollek­tív gazdaság üzemágai harmonikus fejlesztésének köszönhetően teteme­sen emelkedett az oszthatatlan alap, 100 hektár területre 1958-ban 93.000 lej értékű oszthatatlan alap jutott, 1961-ben viszont már 246.000. Ezzel egyenes arányban nőtt a gazdaság jövedelme, végsőfokon a munka­egység értéke. Az 1958-as évi 68.431-gyel szemben, tavaly már 176.000 lej jövedelmet könyvelhet­tek el 100 hektáronként. Az eddigi gyakorlattól eltérően kollektív gazdaságaink már most előkészítik, illetve vitatják meg a jövő évi tervfeladatokat. A korai tervkészítés lehetővé teszi, hogy alaposabban, részletesebben megbeszéljék minden kollektív gazdaságban az új mezőgazdasági esztendőben sorra kerülő tennivaló­kat. Ez pedig egyik biztosítéka annak, hogy valamennyi kollekti­vista ismerje gazdasága elkövetkező tevékenységét. S ami ennél is fon­tosabb, javaslatokkal, észrevételek­kel egészítheti ki a tulajdonképpeni tervkészítők munkáját. A költövé­­nyi kollektív gazdaságban például jóval a tervet jóváhagyó közgyűlés előtt ismertetik a tagokkal az új fel­adatokat. Ilyenformán a tervszámok kidolgozásában alkotó módon részt vehet minden kollektivista, hasznos észrevételük nagymértékben hozzá­járul ahhoz, hogy reális, pontos le­gyen a terv. Nem véletlen, hogy ez a gazdaság ma már évente 30 má­zsás búzatermést is elér, hogy a fe­jőstehenek évi termelési átlaga 3000 liter körül mozog, hogy a munka­egység értéke meghaladja a harminc lejt. A terv annyit ér amennyit meg­valósítanak belőle. Mezőgazdasá­gunk új, sajátos körülményei között nagy gondot kell fordítanunk a tér­ (Folytatás a 2. oldalon) T­ol viral Őexcellenciájának, SZEKU TÜRE úrnak, a Guineai Köztársaság elnökének CONAKRY A Guineai Köztársaság függetlenségének negyedik évfordulója alkal­­­­mából a magam, valamint, a Román Népköztársaság Államtanácsa és a román nép nevében szívélyes jókívánságaimat küldöm Excellenciádnak. Tiszta szívből boldogságot kívánok Önnek és virágzást a szorgalmas guineai népnek. Kifejezem meggyőződésemet, hogy a Román Népköztársaság és a Guineai Köztársaság között létrejött jó együttműködési kapcsolatok a jövőben is tovább fejlődnek népeink és a világbéke javára. GHEORGHE GHEORGHIU DEJ a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke VI . -Világ prolgárjai, egyesüljetek ! ! a román népköztársaság néptanácsainak lapja­­ XVI. évfolyam, 4641. szám 4 oldal ára 20 báni 1962 okt 2., kedd Nemzetközi szőlészeti értekezlet A Dealu Mare borvidéki galea Calugareasca szőlészeti kísérleti állomáson hétfőn délelőtt nemzet­közi értekezlet kezdődött a hegy­oldalak szőlőtelepítésre való fel­­használásáról. Az értekezleten bolgár, cseh­szlovák, román, magyar és szov­jet szakemberek vesznek részt. Az értekezlet részvevői megvi­tatják a tudományos kutatások és szőlőművelés eredményeit, ame­lyeket az illető országokban a hegyoldali szőlőtelepítéseknél és szőlőművelésnél, a munkálatok gépesítésénél értek el, valamint hogy milyen intézkedésekkel küz­denek a talajerózió ellen az ol­csó és bőséges szőlőtermésért. A Mezőgazdasági Főtanács ne­vében Nicolae Stefan elvtárs, a tanács alelnöke és az értekezle­ten résztvett román, küldöttség vezetője teljes sikert kívánt a résztvevőknek az értekezlet mun­kálataihoz és ismertette szőlé­szetünk egyes eredményeit és fej­lesztési távlatait. (Agerpres) Ipari kiállítás Kolozsváron (Tudósítónktól).­­ Vasárnap ün­nepélyesen megnyitották Kolozs tar­tomány hagyományossá vált ipari kiállítását. A megnyitón részt vet­tek a tartományi és városi pártbi­zottságok vezetői, a néptanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, üzemi igazgatók, mérnökök, a tudo­mányos és közélet számos neves képviselője és nagyszámú dolgozó. A tavalyi kiállítás óta a város parkjában álló kiállítási épület új csarnokkal bővült, melyben a tar­tomány gépgyártó üzemei teszik közszemlére termékeiket. A kiállí­tott termékek iparunk további fejlő­déséről, korszerűsödéséről, magas műszaki színvonaláról tesznek tanú­bizonyságot. Gheorge Gheorgiu-Dej elvtárs és Ion Gheorge Maurer elvtárs megérkezett Dzsakartába Ünnepélyes fogadtatás az Indonéz Köztársaság fővárosában DZSAKARTA Ion Galateanu, az Agerpres különtudósítója jelenti: Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román NK Államtanácsának el­nöke, aki Ion Gheorghe Maurer elv­társsal, a Minisztertanács elnökével és Corneliu Manescu külügyminisz­ter elvtárssal együtt, dr. Szukar­­no, az Indonéz Köztársaság elnöke és miniszterelnöke meghívására ba­ráti látogatást tesz Indonéziában, hétfőn helyi idő szerint 13 óra 23 perckor (bukaresti idő szerint 7 óra 53 perckor) Dzsakartába érkezett. A pálmafákkal övezett Kemazso­­ran repülőtér ünnepi díszben pom­pázik. Felvonták az Indonéz Köz­társaság és a Román Népköztársa­ság állami zászlaját, az Indonéz Köztársaság fegyveres erőinek zász­lóját. A Román Népköztársaság és Indonézia államvezetőinek arcképei mellett a repülőtér hófehér homlok­zatán indonéz nyelven a következő felirat olvasható: „Köszöntjük Őex­cellenciája Gheorghe Gheorghiu- Dej urat, a Román NK Államtaná­csának elnökét.“ A magasrangú román vendégek fogadására a repülőtéren megjelent: dr Szukarno, az Indonéz Köztársa­ság elnöke és miniszterelnöke, dr. Leimena, az első miniszter helyette­se, Naszution tábornok, honvédelmi miniszter, és a kormány más tagjai, magasrangú személyiségek, a politi­kai, kulturális és gazdasági élet több személyisége, tábornokok és törzstisztek. Jelen volt egy nyugat-irráni kül­döttség élén Rumanium lelkésszel. A repülőtéren úgyszintén meg­jelentek Dzsakartában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. Jelen volt Pavel Silárd, a Román NK indonéziai nagykövete és a nagykövetség tagjai. A repülőtérre a dzsakartaiak ez­rei jöttek el és sok indonéz újság­író, jelen voltak a külföldi sajtó­­ügynökségek,­újságok, rádió- és te­levízióállomások tudósítói, valamint román újságírók. Az IL-18 repülőgép az indonéz fegyveres erők kötelékébe tartozó sugárhajtású gépek kíséretében meg­jelenik a repülőtér fölött, majd né­hány perc múlva leszáll. A repülő­gépből kilép Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs, Ion Gheorghe Maurer és Corneliu Manescu elvtársakkal együtt. A magasrangú vendégeket dr. Szukarno elnök fogadja és me­legen köszönti. Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs és dr. Szukarno baráti­lag megölelik egymást. Szukarno el­nök és Ion Gheorghe Maurer elv­társ úgyszintén megölelik egymást. A Román Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke bemutatja dr. Szukarnonak a kíséretében levő személyeket. Ezután Indonézia elnö­ke mutatja be Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtársnak az Indonéz Köztár­saság több kiemelkedő személyisé­gét. Felhangzanak a Román Nép­­köztársaság és az Indonéz Köztársa­ság állami himnuszainak ünnepé­lyes akkordjai, miközben 21 üdv­lövés dördül el. Ezután az Indonéz Köztársaság összes fegyvernemeinek alegységei­ből álló díszszázad parancsnoka je­lentést tesz. Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs, dr. Szukarno elnökkel együtt ellép a díszszázad előtt. A zenekar az „Indonéz hősök himnu­szát“ játssza. Dr. Szukarno elnök a mikrofonhoz lépett és üdvözlő beszédet mondott. A magasrangú vendégekhez intézve szavait, Szukarno elnök kijelentette: Nagy örömünkre szolgál, hogy al­kalmunk van üdvözölni önöket In­donézia földjén. Kétszer voltam Romániában, és kétszer hívtam meg drága román ba­rátainkat, hogy látogassanak el­ In­donéziába. Ők megígérték: eljönnek országunkba és ime, ma megérkez­tek. Újból köszöntöm­ őket Indoné­ziába érkezésük alkalmából. Nemcsak azért hívtam meg hoz­zánk a román vezetőket, mert bará­taink, elvtársaink, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy indonéziai lá­togatásuk hozzájárul országaink ba­ráti kapcsolatainak erősödéséhez. A mai napot nemcsak szeretett ba­rátaink érkezése teszi különöskép­pen jelentőssé, hanem az is, hogy ma, október 1-én egész Indonézia — Sza­­bangtól Meraukeig — felszabadult a holland kolonializmus alól. Ma be­vonták a holland zászlót, amely mos­­tanig Nyugat-Irián fölött lobogott, íme ezért mondottam, hogy ez a nap különösképpen jelentős nekünk. A Nyugat-Irián felszabadításáért vívott harcunkban állandóan magunk mel­lett tudtuk a román nép és a román kormány támogatását és rokonszen­­vét .Ezúttal is, mint annyi más al­kalommal, újból kifejezem köszöne­­tünket ezért a támogatásért. Remélem, drága barátaink, — mondotta befejezésül dr. Szukarno elnök —, rövid indonéziai látogatá­suk folyamán bebizonyítjuk, hogy az indonéz nép mély baráti érzelmeket táplál a román nép iránt, hogy mi, indonézek elszántan dolgozunk és harcolunk a szabadság ügyéért, egy virágzó és igazságos társadalomért, a szocializmusért, a tartós béke megteremtéséért az egész világon. Újból köszönöm, hogy eljöttek, érezzék jól magukat nálunk. Éljen Románia és Indonézia ba­rátsága ! A beszédre­ Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs így válaszolt: Engedjék meg, hogy mindenek­előtt szívélyes köszönetet mondjak a kedves meghívásért, az Önök szép országába, s azért az örömkeltő le­hetőségért, hogy közelebbről meg­ismerhetjük a szorgalmas és tehet­séges indonéz nép életét és munká­ját. A Román Népköztársaság Állam­tanácsának és kormányának, a ro­mán népnek őszinte tiszteletét és ba­rátságát tolmácsolom Önnek s az Indonéz Köztársaság egész népének. Dzsakartába érkezésünk napja olyan eseménnyel esik egybe, amely nagy történelmi jelentőségű az Önök országának életében: ma, 1962 ok­tóber 1-én hivatalosan véget ér a holland gyarmati uralom Nyugat- Iriánban. Szívből osztozunk e nagy esemény fölötti örömükben és tel­jes megelégedésünket fejezzük ki az indonéz nép jogos nemzeti törekvé­sének megvalósulása fölött. A ro­mán nép nagyrabecsüli és rokon­­szenvvel szemléli az indonéz nép erőfeszítéseit, hazája gazdasági és társadalmi-kulturális felvirágozta­tására. Indonézia aktív szerepét a nemzetközi életben, Szukarno elnöke drága barátunk kiváló érdemeit a népek közötti megértés és együtt-e működés előmozdításában, a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének dia­dalra juttatásában. Rendkívül kellemes számunkra megállapítani, hogy egymástól tá­vol eső földrajzi vidékeken fekvő országaink között baráti és együtt­működési kapcsolatok épültek ki, népeinknek a világbéke megvédése és megszilárdítása nemes ügye iránti közös ragaszkodás alapján. Indonézia elnökéhez intézve sza­vait, Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társ ezeket mondotta: Még elevenen élnek emlékeze­tünkben az ön Romániában tett lá­­togatásai, eredményes megbeszélé­seink, amelyek során megelégedéssel állapítottuk meg, hogy nézeteink megegyeznek a legfontosabb nemzet­ (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött a főiskolai tanév TUDÓSÍTÓINK JELENTIK KAPUNYITÁS volt tegnap a főiskolákon. Buka­restben 38.000 ünneplőbe öltözött fi­­atal indult el a főiskolák aulái fe­lé — 7000-rel több, mint tavaly ilyenkor — hogy részt vegyen az új egyetemi tanévet megnyitó ünnep­ségeken. A főváros már rég készült erre a reggelre. Az építők új, kényel­mes diákotthonokkal, modern ét­kezdékkel megjavított épületekkel lepték meg a vakációból visszatérő egyetemi hallgatókat, a laboratóriu­mokban a legkorszerűbb felszere­lés várja őket. A 38.000 fiatal tapsa a megnyitóünnepségeken ígéretet je­­lentett: jó munkát fognak végez­ni a most kezdődő új tanévben. MAROSVÁSARHELY diákjai a Kultúrpalota nagytermé­ben gyűltek össze a főiskolai tanév ünnepélyes megnyitására. Jövendő­beli orvosok, gyógyszerészek, taná­rok és színművészek számára kez­dődött meg tegnap a tanév. Fo­gadtatásukra Marosvásárhelyen fel­épült a harmadik, 330 férőhelyes, új diákotthon is, s több millió lejes befektetéssel megkezdték egy nagy befogadóképességű étkezde építését. A Pedagógiai Intézet laboratóriu­mait gazdagon felszerelték, a szín­­művészeti főiskola gyakorló szín­házzal rendelkezik már, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet fogászati szekciója pedig fakultássá bővült. A marosvásárhelyi főiskolásokat is kiváló tanulási feltételek várják az új tanévben. A PETROZSÉNYI Bányászati Főiskolások tanévnyitá­si ünnepi gyűlése a szénbányászati kombinát dísztermében zajlott le. A párt és a kormány gondoskodása következtében a petrozsényi főisko­lások is sokkal jobb körülmények között tanulhatnak az idén, mint tavaly. A nyár folyamán átadták rendeltetésének a második kényel­mes diákotthont és egy jól beren­dezett laboratóriumot. A főiskola meglévő épületét 500 férőhelyes előadóteremmel, könyvtárral és más kisebb tanulótermekkel bővítették. Az október elsején 11 órakor meg­kezdődött rendes előadási órákon a jövő bányamérnökei a kitartó mun­ka elhatározásával foglalták el he­lyüket. KOLOZSVÁRON mint minden ősszel, mintha újból megszaporodott volna a fiatalság. Az idén 12 000 főiskolás kezdte meg itt a tanévet, a hétfői ünnepé­­lyes megnyitó után. Egész kis város, összesen 23 di­ákotthon, számos étkezde (melyek közül a legújabb 3000 személy be­­fogadására alkalmas), új vagy meg­­ifjított tantermek, könyvtárak vár­ták őket. Míg a diákság pihent a nyári szünidőben, további jól fel­szerelt laboratóriumokat teremtet­tek számukra. Átalakították és mo­dernizálták a Ion Andreescu kép­zőművészeti intézet tekintélyes ré­szét, új szekció nyílt a Politechni­kai Intézetben. Közel 7000 főiskolás diák kezdte meg, vagy folytatja tanulmányait csupán a Babes-Bolyai Tudomány­­egyetemen, ötezer a többi főiskolán. Mindannyiukat kiváló tanulási felté­telek várták. Baloldali képünkön: Lelkes fia­talok hallgatják a bukaresti egye­temen Jean Livescu rektor meg­nyitó beszédét. — Jobbra: Be­népesül a fővárosi Grozavesti-i új diákváros. A modern épületekben 2016 egyetemi hallgató lakik (Takács László felvételei) • A román-indonéz barátság jegyében Az Agerpres különtudósítójától Ezekben a napokban a távoli In­donéziában gyakran hallani a „Ro­mánia“, „Bukarest“ szavakat. A Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társ látogatását megelőző napokban Dzsakartában különböző rendezvé­nyeket tartottak a román-indonéz barátság tiszteletére. Szeptember 30-án Dzsakartában véget ért a Román Film Hete amely­nek keretében bemutatták a „Post restant“, „Büszkeség", „Darclee“, „A mi csapatunk", „Halló téves kap­csolás“, „Elloptak egy bombát" című filmeket. A bemutatott filmek min­degyikét élénk érdeklődéssel tekin­tette meg a nagyszámú közönség. Az indonéz lapok dicsérő hangú beszá­molókban ismertették a román fil­meket. A Warta Bhakti című lap terjedelmes filmkrónikát közölt. „A román film fesztiválja" címmel meg­jelent cikk egyebek között megálla­pítja : „Sokat írhatunk a román fil­mek témáiról, e filmek technikai színvonaláról, arról, hogy ezek a fil­mek a román nép eszményeit tükrö­zik. A román filmek rendkívül érté­kesek az indonéz filmesek és színé­szek számára. Az indonéz lapok útijegyzeteket és ismertető cikkeket közölnek Romá­niáról. A Berija Indonésia cikkének címe: „Rövid áttekintés a hegyekben, fo­lyókban és természeti kincsekben gazdag Romániáról“. A cikk általá­nos ismertetőt ad hazánkról, s ki­domborítja azokat a sikereket, ame­lyeket a román nép az utóbbi évek­ben elért az iparban és a mezőgaz­daságban. Az újság hangsúlyozza, hogy e sikereknek köszönhetően Ro­mánia ma számos ipari berendezés­­típust exportál. Az Economi Nasio­­nal „Bukaresti ősz" címmel közöl cikket, melynek szerzője kiemeli, hogy a Román Népköztársaság fővá­­rosában és számos más városában gyors ütemben folyik az építkezés. „Egy dolog világos — írja az Econo­­mi Nasional —: a román nép élet­­színvonala évről évre emelkedik és ez az ipar és a mezőgazdaság különfé­le ágaiban elért gazdasági fejlődés­nek köszönhető.“ Dzsakarta legnagyobb könyvkeres­­kedésében román könyvkiállítás nyílt. Sok üzlet kirakatában látha­tók a román nép életét tükröző ké­pek. A Román NK dzsakartai nagykö­vetségének címére különböző társa­dalmi szervezetek küldtek a román vendégekhez intézett üdvözlő táv­iratokat. A táviratok feladói kifeje­zik meggyőződésüket, hogy ez a láto­gatás méginkább megerősíti a román nép és az indonéz nép barátságát. Üzembe helyezték az aradi új bútorgyárat Megkezdte a termelést az aradi új bútorgyár, hazánk egyik legna­gyobb bútoripari vállalata, amely évente 15.000 szobabútort gyárt majd. Az üzem korszerű berendezé­se és a munkások magas szakkép­zettsége lehetővé teszi kiváló minő­ségű bútor gyártását. A faanyagot szortírozó raktár­tól­ egészen a bútor összeszerelésé­ig az egész munkafolyamatot gépe­sítették és automatizálták. Korszerű gépek és gépcsoportok vágják, szab­ják, alakítják, fényezik és kombi­nálják a különféle méretű és idomú bútor alkatrészeket. A feldolgozásra kerülő anyagot előzetesen szigorú ellenőrzésnek ve­tik alá olyan készülékek segítségé­vel, amelyek pontosan megállapít­ják a faanyag nedvességi fokát. A deszkaanyagot, panelt, és furnirt önműködő rakodógépek helyezik el a szállítókamrákban. Száradás után a faanyagot gépekkel szabják le a szükséges méretre; a szekrények, ágyak és más bútordarabok részeit furnirozás után az úgynevezett „pihenőkamrába“ szállítják, ahol le­hűl és visszaáll a faanyag belsejében levő feszültség egyensúlya. Ezután géppel csiszolják a bútoralkatré­­szeket és vékony lakkréteggel von­ják be. Az utolsó állomás a szerelő­­csarnok, ahonnan a kész bútorok kerülnek ki. Az aradi új bútorgyár létrehozása szervesen összefügg azon párt- és kormányintézkedésekkel, amelyek célja a faanyag magasabbrendű hasznosítása. Képünkön: az új gyár présrészlege Távirat MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének LIU SAO-CI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének CSU DE elvtársnak, az összkínai Népképviseleti Gyűlés Állandó Bizottsága elnökének CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztár­saság Államtanácsa és Minisztertanácsa és az egész román nép nevében meleg üdvözletünket küldjük önöknek és önök által a kínai népnek a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 13. évfordulója alkalmából Hazánk dolgozói őszintén örvendenek azoknak a nagy eredmé­nyeknek, amelyeket a testvéri kínai nép kommunista pártjának és a Kínai Népköztársaság kormányának vezetésével ért el a gazdaság s a kultúra fejlesztésében, a szocialista építésben. A román nép nagyra értékeli a Román Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság baráti kapcsolatait és meggyőződése, hogy ezek a kap­csolatok a jövőben is fejlődni fognak mindkét ország javára, hozzájá­rulva a szocialista tábor egységének megszilárdításához, és azon erők hatalmas frontjának megerősítéséhez, amelyek az új világháború elhá­rításáért, az imperialista körök agresszív mesterkedéseinek meghiúsítá­sáért, a béke és a népek közötti barátság megszilárdításáért küzdenek, újabb sikereket kívánunk a kínai népnek hazája szocialista építése­ihez. Éljen és viruljon örökké a román nép és a kínai nép testvéri ba­rátsága !­­ GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ. ION GHEORGHE MAURER, a Román Munkáspárt a Román Népköztársaság Központi Bizottságának első titkára, Minisztertanácsának elnöke a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke Koktél a Kínai NK nagykövetségén A Kínai Népköztársaság kikiáltá­­sának 13. évfordulója alkalmából, Liu Gien-guo, a Kínai NK buka­­resti nagykövete, hétfőn este koktélt adott a nagykövetség termeiben. A koktélon részt vettek a követ­­­kező elvtársak: Chivu Stoica, Ale­­xandru Draghici, Leontin Salajan, Stefan Voitec,St. S. Nicolau akadé­mikus, a Nagy Nemzetgyűlés al­elnöke, Gheorghe Macovescu és Eduard Mezincescu külügyminiszter­­helyettesek, az RMP KB, az Ál-­­lamtanács és a kormány több tagjai, központi intézmények és tömegszer­vezetek vezetői, tábornokok és törzstisztek, a tudományos és kul­turális élet képviselői, újságírók. Részt vettek a Román NK-ban akkreditált diplomáciai képviseletek egyes vezetői és a diplomáciai tes­tület más tagjai. A koktél baráti légkörben folyt le. ★ Liu Gien-guo, a Kínai NK buka­resti nagykövete hétfőn este rádió- és televíziós beszédet mondott a Kí­nai NK­ 13. évfordulója alkalmából. (Agerpres)

Next