Előre, 1962. október (16. évfolyam, 4641-4666. szám)

1962-10-02 / 4641. szám

2 Majtényi Erik A zsinóron innen és túl két esztendővel ezelőtt jártam utoljára Galacon. Macskaköves, kanyargó kaptatók kalauzoltak fölfelé a kikötőből az ablaktalan vörös épülettömbök felé, amelyek nyilván valamilyen mértani alak­zat megteremtésére törekedtek. Csakhogy az állványok, dimbes­­dombos házközök, habarcsos göd­rök és az épületanyag-halmazok útvesztőjében nehéz lett volna a tervbe vett sokszög körvonalait megállapítani. Ezzel valahogy úgy vagyunk, mint férfiember a nagy­­takarítással: az az érzésünk, hogy valaki mindent jóvátehetetlenül a feje tetejére állított, és sejtel­münk sincs róla, hogy a létreho­zott zűrzavarból hogyan, mikor és milyen sorrendben fog az áhított rend helyreállni. Mert a mérnö­kök ravasz emberek ám, minden­féle fiókokba dugdossák­ el a terv­rajzaikat, mint odahaza a szüle­tésnapi meglepetést. Jó volna tudni, hogy miben törik a fejüket, mit eszeltek ki cigarettafüstös, fe­kete kávés éjszaká­kon , de ők csak­­azért sem — oly­kor már szinte azt hiszi az em­ber, hogy a szük­séges munkálatokon kívül tel­jesen fölöslegeseket is végrehajta­nak, mert akkor a gyanútlan járókelő még jobban belegabalyo­­dik, és persze annál nagyobb lesz a meglepetés. Ez a meglepetés rendszerint reggel köszönt reánk, miután éjjel félretolnak és eltűn­tetnek mindenféle palánkokat, és csodák csodája: se meszesgödör, se gerendahalmaz , hanem új, takaros házsor, gyepes, virágos tér, esetleg szökőkúttal is, de min­denképpen úgy elrendezve, hogy a képeslevelezőlapokat gyártó vállalat megint túlteljesítheti a negyedévi tervét. Igen ám, csakhogy én nem va­gyok galaci, s így csak a mész­­porból jutott ki nekem bőven — az ajándékátadás ünnepélyes pil­lanatát nem láttam. Ezért vártam türelmetlenül a Tulcea felől ér­kező hajó korlátjára dőlve, hogy mikor tűnik fel a kikötő kissé régies és mogorva épülete, mikor kígyóznak ki a parti vastüskék felé a biztos kézzel elhajított drót­­kötél-pányvák. Nos, nem csalód­tam. A fölfelé kaptató utcák még mindig a maguk kékes szürkesé­gében kalauzoltak kissé álmata­gon, mint az éjszakai szállodapor­tás, akit reggel még nem váltottak le. De odafönt soha nem látott modern városkép fogadott. Gye­pes, bokros parkosítással, és bi­zony szökőkúttal is a palotasorok tág körében. És ami a legjobban megragadta a figyelmemet, az egy férfi volt, aki hosszú, talán há­romméteres nyelű poroióval tisz­togatta egy épület műkőburkola­tát. A járdán állt, de fölért magas­ra, egészen az árkádok fölé, ame­lyek aljában csillogó kirakatsorok hirdették ,Galac kikötőjének gyara­podó jólétét. És felködlött bennem valahonnan a messzi múltból egy emlék: igen, Hollandiáról olvas­tam gyermekkoromban, hogy ott a lakosság rendkívül tisztaságsze­rető, hogy ott a házakat is mos­sák, tisztogatják. No lám, már ezért sem kell olyan messzire elmenni... Szép hívogató volt az a mo­dern tér, a medencék mentén pa­dok csábítottak egy kis üldögé­­lésre. És csábítanak még most, amikor a papír fölé hajlok, hogy válogatott színekkel ecseteljem az összkép harmóniáját, a feszes fe­gyelemben sorakozó homlokzato­kat, amelyek az emberrakta kö­vek nyelvén szólnak az utca szép­ségéről, a belső helyiségek kényel­méről. De most inkább arról be­szélnék, hogy mint mentem to­vább, és mint botlottam váratla­nul a határsávba. No nem ország­határról van szó, még csak nem is városhatárról a szokott érte­lemben. Hiszen még alig távolod­tam el a központtól, amikor az a bizonyos zsinór utamat állta. Az is léphettem volna t arasznyira volt a földtől, egyszerű madzag, kőművesek szinte­zője már ősidők­től fogva, csak­hogy ezen a zónán túl nemigen volt ajánlatos menni. Emeletességükben is törpének ható múltszázadbeli há­zakat bontottak, csúszdán porzott lefelé az egy­másba kapaszkodó töredezett téglák egy -egy göröngye, s míg odafent a csákány ütemes csattanása jelezte, hogy a java még csak ezután következik, lent olyan porfelhő kavargott, hogy bölcsen hátat fordítottam ennek a negyednek. Igen ám, de Galacon nem lehet ennek a negyednek hátat fordí­tani. Ezért neveztem az imént határvonalnak azt a kifeszített zsineget. Mert zegzugos kanyarok­kal az egész várost keresztül szeli, és úgy választja el a tegnapot a mától, az omladékot a modern vo­nalú épülettől, ahogyan a sors­döntő pillanatok szelik kettőbe a történelmet. A madzagon túl kavarog a por, szinte a szemünk előtt porrá őrlődik a régi Galac szűk utcácskáival és még szőkébb nyomortanyáival — a zsinóron innen pedig virágzó bokrokkal és szökőkutakkal övezetten ünnep­lőbe vágja magát az új, a szép, az emberséges, a szocialista Galac. Hát ez nagyobb élmény volt a felépült központnál: a remekbe egyengetett utcasorok feltartóz­tathatatlan terjeszkedése minden irányban, megütközésük a málló zegzugokkal, győzelmük a tegnap felett. Gondolom, lehet valahol egy térkép, amely ezt az állandó mozgásban lévő arcvonalat gom­bostűs kis piros zászlócskákkal jelzi — kis piros zászlódandárral, amely diadalmasan terjeszkedik a szélrózsa minden irányában a párt vezérlő vörös lobogója alatt. Másnap hagytam el Galacot. Vasárnap volt, a vonat töltésen száguldott, és lent a völgyben még talán negyedóra múltán is hosszú tehergépkocsisorok állomá­soztak szabályos rendben. Teher­gépkocsik száza, amely hétfőn reggel ismét elfoglalja a maga hadállásait, hogy megvívja csatá­ját a holnap acélmű-elődjéért, az új, szocialista Gáláéért. Műemlék gondozás Szebenfzen (Tudósítónktól). A Szeben város néptanácsa jelentős összegeket fordít a műemlékek karbantartására. A ré­gi várfalak, bástyák, történelmi­ ne­vezetességű épületek meg is érdem­lik a gondoskodást, hiszen külföldi és hazai turisták tízezreit vonzzák a vá­rosba. Jelenleg több nagyszabású helyreállítási és javítási munka van folyamatban. Munkatelepet jelző gyé­kénykerítés zárja el a város köz­pontjában emelkedő hatalmas Ta­nács-torony boltozatos átjáróját, ami a Kis­piac térre nyílik. A több év­századot megért toronyról eltüntet­ték az idő okozta rongálásokat, a munka befejezéséig már csak a to­ronyhoz tartozó ódon épületek ki­javítása van hátra. A téren szintén javításba vették a műemlékeket. Négy építészetileg érdekes házat re­nováltak és visszaállítottak eredeti árkádos formájába. Itt van az egy­kori Céhek Háza, aminek helyreállí­tására rövidesen sor kerül. Befejez­ték a Brukenthal múzeum melletti úgynevezett Kék-ház rendbehozását. Jókora részt javítottak ki az Óvárost körülvevő várfalból. Városszépítés szempontjából is fontos munka folyik a várfalon be­lüli parkban. A parkhoz tartozó vár­sánc két falát gyeptéglával rakják ki, az alját pedig fehér márványtör­melékkel kövezik és rögzítik. A sánc két partján élő sövénnyel szegélyezett, aszfalttal burkolt utakat építenek. ELŐRE 1962. október 2., kedd Szorgos munka folyik a Bukarest­­tartományi magellenőrző laborató­riumban. Vizsgálják a beküldött vetőmagminták csírázóképességét LEVELESLÁDA Véradók találkozója A bradi kultúrház termében meg­beszélésre gyűltek össze a város véradói. Doktor Mogosan Petre ra­jom főorvos meleg szavakkal üdvö­zölte a véradományozókat, az átöm­­lesztés fontosságáról beszélt majd megdicsérte az ezen a téren élen­járó intézmények, gyárak, iskolák dolgozóit, akik sok emberéletet mentettek meg önkéntes véradással. Doktor Ignat a brádi Tüdőszanató­rium orvosa a vérátömlesztés kez­detéről, fejlődéséről, a modern or­vostudomány vívmányairól beszélt. Majd az önkéntes véradók emel­kedtek szólásra. Roceanu elvtárs a Gurabarza-i üzem tisztviselője, el­mondta mikor és hogyan lett vér­adó, s ígérte, hogy továbbra is se­gíteni fog a betegeken. Köszönetet mondtak a segítségért a volt bete­gek is. Csizmadia Julianna fogtechnikus Értékesített fahulladék A bányafa szabásánál nagy mennyiségű fűrészpor, forgács, fa­hulladék keletkezik. A sarmasági bá­nyáknál ennek a hulladéknak nagy része kárba ment, a szemétbe került. Az utóbbi időben a helybeli vasúti szénátvevő csoport néhány tagja kí­sérleteket végzett a fűrészpor hasz­nosítására. A fűrészport olajiszappal keverték és téglaalakú formákban préselték össze, így igen jó tüzelő­anyagot állítottak elő, amelynek fű­tő értéke 4000—5000 kalória és na­gyon alkalmas a kazánok begyúj­tására. Palotás Károly merceologus Szorgalmas nőbizottság A sepsiszentgyörgyi 34-es válasz­tókerület nőbizottsága által kifejtett szervező munka nyomán az utóbbi időszakban a Dolgozó Nő folyóirat előfizetőinek száma 20 új előfizető­­i­vel bővült. A népi egyetemre kör­­­­zetünkből 15-en iratkoztak be. Az­­ asszonyok közül sokan színház­bér­­l­­etet vásároltak és részt vesznek az olvasókörök előadásain. Nemrég I­gen a 34-es választókerület nőbizott-­­­ságának tagjai önkéntes munkával ágyneműt, gyermek holmit készít­­­tettek a kórház részére. Orbán Erzsébet háziasszony Szóvá tesszük Ki javítja meg a villanyt? A sepsiszentgyörgyi COMBAI­­COOP raktáraiban kialudt a vil­lany s ezért megállt az árukiadás. Pedig tíz teherautó, 15 szövetke­zeti árubeszerző s a falvakon többszáz szövetkezeti tag várta, türelmetlenül az igényelt árut. No de sebaj — gondoltuk — megcsinálják egykettőre. Felhív­juk telefonon a községgazdálko­dási vállalatot, küldjenek szere­lőt. Szerelő helyett azonban csak elutasítást kaptunk. Tőlük csak akkor mehet ki, ha utcai javításo­kat kell végeznie. Az épületben történt zavarok nem az ő hatás­körükbe tartoznak... Mit tehettünk egyebet, megkö­szöntük a felvilágosítást s felhív­tuk a „SZORGALOM“ szövetke­zetet, hogy akkor küldjenek hát ki ők hozzáértő embert s megin­dulhasson végre az árukiadás. Ám mi történt: a SZORGALOM- nál készségesen meghallgattak, szerelőt azonban nem küldtek, minthogy a szövetkezet csak készpénzért dolgozik, közben pe­dig teltek az órák, a tíz teher­autó, 15 árubeszerző továbbra is csak várt. Kérésünkre végülis a városi néptanácstól küldtek szerelőt. Nem mintha az ő dolguk lett volna, de jóindulatból, nem hiva­talosan, kijöttek. Ezek után már csak azt szeret­nénk, hogy döntsék el amíg ég a villany, ki javítja meg a villany­hálózatot, ha ismét zavar áll elő. Gámentzy Zoltán tisztviselő A kolozsvári Unirea fémipari üzem előkészítő műhelyében Október 1 TÁVIRAT A Kínai Népköztársaság kikiáltá­sának 13. évfordulója alkalmából Corneliu Manescu elvtárs, a Román Népköztársaság külügyminisztere üdvözlő táviratot küldött Csen I elvtársnak, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének. A Magyar NK Országgyűlése küldöttségének látogatásai A Magyar NK Országgyűlésének küldöttsége, élen Vass Istvánnéval, a Magyar NK Országgyűlése alelnöké­­vel folytatta utazását Bákó tarto­mányban. A küldöttség Anton Moi­­sescu, a Nagy Nemzetgyűlés alel­­nöke, Titu Florea, Maria Manolescu képviselők és Stefan Bobosnak, a Bákó tartományi néptanács végre­hajtó bizottsága elnökének társasá­gában vasárnap délelőtt megtekin­tette a békási V .J. Lenin vízierőmű­vet, a völgyzárógátat és a vízgyűjtő medencét . A magyar vendégek ezután elláto­gattak a sovinesti műrosz- és műfo­nal gyárba, ahol megtekintették a relong­yártó részlegeket és egyben felvilágosítást kaptak a vállalat és a termelési folyamat megszervezéséről. Délben az üzem dísztermében a küldöttség tagjai találkoztak a vál­lalat számos munkásával, techniku­sával és mérnökeivel. Az üzem dolgozói nevében Mihai Béri főmérnök és Ana Ivanovics mérnök, a Nagy Nemzetgyűlés­ben­viselője melegen üdvözölte a vendé­geket. Vass Istvánné, a küldöttség veze­tője, a Magyar NK Országgyűlésé­nek alelnöke tolmácsolta a magyar munkásosztály üdvözletét, majd mél­tatta a nagy iparvállalatokban ta­pasztalt magas technikai színvona­lat, elismeréssel nyilatkozott a ha­zánkban látott korszerű szociális­kulturális létesítményekről. Vass Istvánné hangsúlyozta, hogy a Magyar NK Országgyűlésének küldöttségét mindenütt szeretettel vették körül, ami kifejezésre jut­tatja a román és a magyar nép megbonthatatlan barátságát. Vass Istvánné befejezésül újabb sikereket kívánt az üzem munkakö­zösségének. A Bákó tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke ebédet adott a vendégek tisztele­tére. A magyar küldöttség tagjai ezu­tán Dobrudzsa tartományba utaztak. A konstancai repülőtéren a vendé­geket Petre Niculae nagy nemzetgyű­lési képviselő, a Konstanca városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke és a helyi szervek képviselői fogadták. A Magyar NK Országgyűlésének küldöttsége hétfőn a tengerparti fürdőhelyeket és a murfatlari kísér­leti állomást tekintette meg. _ A vendégek Konstancán ellátogat­tak a régészeti múzeumba, megte­kintették a mozaikot és az akváriu­mot. Petre Nicolae, nagy nemzetgyűlési képviselő, a Konstanca városi nép­tanács végrehajtó bizottságának el­nöke ebédet adott a vendégek tisz­­teletére. A vendégeket elkísérték a Ma­gyar NK bukaresti nagykövetségé­nek képviselői.­­Agerpress Alapos termelési tervet minden kollektív gazdaságban (Folytatás az 1. oldalról é vek felbontására, a brigádok és cso­portok feladatainak pontos kijelölé­sére. A kollektív gazdaságok egye­sülése után új üzemrészlegek jöttek létre, amelyek munkájának terv­­szerűsítése jóval nagyobb körülte­kintést követel, mint eddig egy egy kisebb brigád tevékenységének elő­irányzása. Természetesen az üzem­egységek feladatai a gazdaságok általános tervéből következnek csak­hogy szorosabban kell igazodjanak az adott feltételekhez. Az üzemegy­ségek, brigádok tervét éppen úgy meg kell vitatni, mint a közgyűlésen jóváhagyott általános mutatószámo­kat. Élenjáró kollektív gazdaságaink példája azt igazolja, hogy a brigá­dok tervének alapos megvitatása és megismerése kedvezően befolyásol­ja a termelőfolyamatot, a tagok pon­tosan tudják hányadán állnak a fel­adatok teljesítésével, a gazdaságok vezetőtanácsai, a brigádosok idejé­ben intézkedhetnek, ha netalán le­­­­maradást tapasztalnak. A feladatok kijelölését, megvitatá­sát a termelés alapos megszervezésé­nek kell követnie. Régebbi kollektív gazdaságaink tapasztalatait felhasz­nálva úgy szervezzük meg mindeg­­ mü­tt a brigádokat, hogy valamennyi­­ a legjobb teljesítményt nyújtsa.­­ Minden ember a megfelelő helyen dolgozzon. A leghozzáértőbb, legrá­termettebb emberekre bízzuk a bri­gádok irányítását. Pillanatig se szü­neteljen a mérnökök, technikusok , útbaigazítása. S ami döntő jelentő­ségű követelmény : évközben gyak­ran lapozgassunk a tervekbe, köves­sük pontosan nyomon a tervfelada­tok teljesítését. A vezetőtanácsok jó szervező munkával mozgósítsanak minden erőt a feladatok megvalósí­tására. A mezőgazdasági év első napjától az utolsóig úg­y dolgozzunk, hogy az ország s minden gazdaság javára életre keljenek az összes elő-­i­­rányzott feladatok. Használt a végrehajtó bizottsági elemzés A nagyváradi városi néptanács végrehajtó bizottságának augusztus másodiki gyűlésén, a Vulco-Chim helyiipari vállalat első félévi tevé­kenységének mérlegelésére, további tennivalóinak meghatározására ke­rült sor. De nem egyszerű tanácsko­zás formájában, hanem alapos, mély­reható elemzésen. Az említett végre­hajtó bizottsági gyűlés óta közel két hónap már eltelt. Lássuk mit tett a vállalat munkaközössége, hogyan hajtják végre a kijelölt feladatokat — egyszóval milyen változás állt be a Yalco-Chim helyiipari vállalat munkájában. KOMOLY ÉRTÉKJAVULÁS AZ ÖNKÖLTSÉGNÉL Mindjárt elöljáróban meg kell je­gyeznünk, hogy nem rettentek visz­­sza az előttük álló nehézségektől. Seres László igazgató, Fenachel Jó­zsef főmérnök és a vállalat vezető­ségének valamennyi tagja helyesen értelmezte a néptanács részéről el­hangzott bírálatot és komoly segít­ségnek tekintette a végrehajtó bi­zottság említett gyűlését. Az üzemi pártalapszervezet segítségével kése­­delem nélkül hozzáláttak a feladatok tervszerű megoldásához. Mindjárt az említett VB-ülés után bővített ve­zetőségi gyűlésen tárgyalták meg a tennivalókat. Nagy körültekintéssel, alapos mérlegeléssel állították össze a műszaki intézkedési tervet. Mind­annyian belátták: a legkisebbnek látszó tényezőt sem szabad figyel­men kívül hagyni, minden erőt össz­­pontosítaniuk kell, hogy tervfelada­taik valamennyi mutatószámát ma­radéktalanul teljesítsék. Erre köte­leznek a vállalat eddigi eredményei — első félévi, össztermelési tervüket 120 százalékra, árutermelési tervü­ket pedig 104 százalékra teljesítették — s nem kevésbé azok az elisme­rések, versenyzászlók, amelyeket a helyi erőforrások, a hulladékanyagok nagyméretű felhasználása, értékesí­tése terén elért sikerekkel érdemelt ki a Vulco-Chim munkaközössége. Számos fontos tennivaló kapott helyet a műszaki intézkedések ter­vében : a fajlagos fogyasztás ellen­őrzése, a belső normák rendezése, a terven felüli anyagkészlet felszá­molása, műveletek megkönnyítése, meggyorsítása, gépi berendezések alkalmazásával és mások. S a papírra fektetett tervek követ­kezetesen életre keltek. Az eredmény hamarosan mutatkozni kezdett: míg az első félév zárásakor a tervben szereplő­k 3,96 százalék helyett + 2,31 százalékos túllépést könyvel­tek el, a következő két hónapban már sikerült mínusz előjelű önkölt­ségi árumutatót elérniük, pontosab­ban június harminctól szeptember elejéig 28.000 lejes értékjavulás ta­pasztalható az önköltségi árban, ami arra enged következtetni, hogy év végéig behozhatják az első félév folyamán bejegyzett 110.000 lejnyi lemaradást. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy a vállalat vezető­sége most sokkal jobban gazdálko­dik a rendelkezésére álló pénzösz­­szegekkel és erőkkel. Az első félév, folyamán például többször megtör­tént, hogy olyan munkálatokat, me­lyeket a vállalat karbantartó és ja­vító részlege el tudott volna végez­ni, más vállalatokkal szerződtek le, külső erőkkel oldották meg. A gu­miból gyártott festőhenger-forma mintájának előállítására külső szak­ember segítségét vették igénybe, ami természetesen költségesebbnek bizo­nyult, mintha saját erőből végezték volna el. Ezzel szemben az utóbbi időben jobban megfontolják, hogy mire költik a vállalat rendelkezésére álló pénzalapot. A jelenleg általá­nos javítás alatt álló III-as számú vulkanizáló részlegen a főjavítást már a vállalat karbantartói végzik, legalább olyan gyorsan és jól, mint­ha valamelyik javító üzem munká­sai dolgoznának ott. MINDEN TERMÉK LEHET JÖVEDELMEZŐ Helyes és igen hasznos a vállalat vezetőségének az állásfoglalása az egyes termékek jövedelmezőségének kérdésében. Ugyanis azt vallják : az illető közszükségleti cikk — amely nem bizonyul kifizetődőnek — ren­tabilitása nem nyert megoldást az­zal, ha leveszik a gyártmány lis­táról. Ezt csak úgy érhetik el, ha megkeresik és találják a szükséges technikai, kivitelezési lehetőséget ar­ra, hogy azt a terméket is jövedel­mezővé tegyék. S ez nemcsak foga­lom, vagy szólás-mondás a Yulco- Chim vállalatnál hanem több eset­ben bebizonyított igazság. így tör­tént a bútorfogantyúk esetében is, aminek az előállítása sok fejtö­rést okozott a vállalat vezetőinek. Színesen, szép kivitelezéssel kellett gyártani, a bakelit viszont túlságo­san költségesnek bizonyult. Egy új termelvény beindulása — a PVC hulladékanyagból gyártott Vulco­­plastic elnevezésű műanyagszőnyeg — szolgáltatta a mentőötletet. Azóta igen olcsón PVC hulladékból nyerik az új bútorfogantyúk anyagát. Hasonló az antilop-cipőkefék renta­bilitását megoldó eset is. A kereske­delemtől már érkeztek is a meg­rendelések, minden rendben lett volna, csakhogy utólagosan kiderült: többe kerül a gyártása, mint a meg­állapított eladási ár. Szeptember ele­jén aztán módosítottak a gyártási folyamaton. A nyél ezentúl bakelit helyett egy sokkal hajlékonyabb, el­­lenállóbb és főleg olcsóbb műanyag­ból készült. Jelentős előnye, hogy a megmunkálás volumene s így a ve­lejáró költség is nagymértékben csökkent. Mindez tükrözi a vállalat vezető­ségének törekvését, hogy minden termék, mely a gyártmánylistán szerepel, jövedelmező legyen. NINCS TERVEN FELÜL! ANYAGKÉSZLET, NŐTT A TERMELÉKENYSÉG Az augusztus 2-i végrehajtó bi­zottsági gyűlésen külön hangsúlyoz­ták a vállalatnak a terven felüli anyagkészlet felszámolását illető feladatait. Nagyon is helyén­való volt ez, hiszen az első félév végén a terven felüli anyagkészlet 550 000 lej értéket képviselt. A feladat nyilván­való volt : felhasználni a nyersanya­gokat és eladni a késztermékeket. Ezen a téren, a vállalat vezetősége még a kitűzött határidő előtt telje­sítette a végrehajtó bizottsági ülés határozatát. A januárban 787 000 lett képviselő terven felüli, nyersanyag­­készletből szeptember 18-ig 759.000 lej értékűt felhasználtak 3 000 lej értékűt pedig eladtak. Ugyancsak szeptember 18-án a raktáron álló termelvények értéke nem haladta meg az 1000 lejt, így sikerült elérni­ük,, hogy szeptember 18-ig minden adósságot és kölcsönt — mely június 30-án 470 000 lej értékre rúgott — felszámoltak. Ezzel egyidőben né­hány új gépet és felszerelést helyez­­tek üzembe. Eredmény : a munka termelékenységre irányuló tervfela­dataikat az első nyolc hónapban 102,6 százalékra teljesítették. TÖRŐDNI A KISGÉPESÍTÉSSEL Dicséretes a vállalat vezetőségé­nek az a törekvése, hogy más válla­latoktól átutalás útján igyekszik beszerezni a szükséges gépeket, fel­szereléseket.­ Hiszen ezáltal jelentős összeget takarítanak meg a kisgé­pesítési alapból. Csak az a baj, hogy ezt a megtakarított összeget nem igyekeznek újabb gépek vásárlására, a meglévők módosítására, korszerű­sítésére fordítani. Pedig Mihály László főgépész bevallása szerint különösen a 2-es szekción sok fejtö­rést, gondot — és persze kiadást — okoz a megrongálódott, kiöregedett gépek karbantartása. Megoldásra váró feladat: többet törődni a kis­­gép­esítéssel. Annál is inkább, mivel a végrehajtó­­ bizottsági gyűlésen azért is kijárt a bírálat, mert a vál­lalat az első félévben a kisgépesí­­tésre szánt 250 000 lejnek csak a 25 százalékát használta fel. ÚJÍTÓKRÓL, KARBANTARTÓKRÓL S ha már a VB-ülésen elhangzott bírálatok ismétlésénél tartunk, hadd említsük meg azt is, amelyik az újí­tások mostoha kezelését s az újító­bizottság munkáját elmarasztalta. Mert június 30-tól szeptember 19-ig mindössze három újítási javaslat ér­kezett a bizottsághoz. Ha figyelembe vesszük, hogy még egy évvel eze­lőtt tartományi és országos újító mozgalmi versenyzászlót nyert a vál­lalat és ugyancsak tavaly 670 000 lej megtakarítást eredményeztek az alkalmazott újítások, sajnálkozva kell megállapítsuk, hogy a jelenlegi újító tevékenység semmiképp sem kielégítő. A tennivaló tehát világos: a vállalat vezetőségének gondoskod­nia kell olyan újító bizottságról, amely képes fellendíteni a hasznos és jövedelmező, ésszerűsítési, újítási mozgalmat. És végül még egy megoldásra vá­ró probléma : a karbantartók mun­kájának rendszeresítése. Hisz egy ilyen, aránylag kis vállalatnál, még inkább mint másutt, a karbantartó részleg dolgozóinak és azok vezető­jének, a főgépésznek minden gép.Irt, minden felszerelést ismernie kelle­ne, tudni mikor kell idejében köz­belépni ahhoz, hogy elkerüljék az előre nem számított leállást a gép kiesését. De nem elég mindezt tud­ni. A karbantartó részleg jó mun­káiéhoz tervszerű tevékenység, előre meghatározott munkaterv szükséges. Ez pedig ha körvonala­­zottan létezik is a vállalat karban­tartó részlegén nem tartják tiszte­letben így tehát akad még tennivaló a nagyváradi Vulco-Chim helyiipari vállalatnál Remélhetőleg azonban ezeket is rövidesen a megoldott problémák közé sorolhatjuk. Hisz a vállalat egész tevékenységén látszik, használt a városi néptanács végre­hajtó bizottságának elemzése. ILLÉS FERENC Változások a nagyváradi Vulco-Chim helyiipari vállalat munkájában HÍREK VASÁRNAP ESTE Ausztriából visszaérkezett a fővárosba Mihail Levente elvtárs, belkereskedelmi miniszter, annak a román küldött­ségnek a vezetője, amely részt vett a innsbrucki nemzetközi turisz­tikai vásár megnyitásán. Megérkezé­sekor a baneasai repülőtéren jelen voltak: Victor Ionescu és Nicolae Bozdog belkereskedelmi miniszter­­helyettesek, Vasile Dumitrescu kül­­ügyminiszterhelyettes és belke­reskedelmi főtisztviselők. Jelen volt Franz Irbinger, Ausztria bukaresti ideiglenes ügyvivője, ELUTAZOTT a fővárosból Cons­tantin Nuțu professzor, az Állami Tankönyvkiadó igazgatója, aki Pá­rizsban október 1 és 5 között részt vesz az UNESCO rendezte tan­­könyvkiadó értekezleten. A MAGYAR ÍRÓK küldöttsége, amely két hétig országunk vendége volt hétfőn délelőtt elutazott a fővá­rosból. A küldöttségben részt vet­tek: Simon István, a Magyar NK írószövetségének titkára, Tóth End­re és Jovanovics Miklós. A NÉMET DK kikiáltásának 13. évfordulója alkalmából rádióállomá­saink október 1 és 7 között számos adásban közvetítik a baráti ország zeneszerzőinek műveit. A műsoro­kon Hans Eisler, Ernst Hermann Meyer, Joachim Dietrich-Link szimfonikus művei, dalok, opera­­részletek, NDK-beli népi zene va­lamint kamarazene és esztrád­ m­­­­vek szerepelnek. (Agerpres). A FRANCIA Gyógyszerészeti Na­pok szervező bizottságának meghí­vására Párizsba utazott a Román NK Orvostudományi Társaságai Szö­vetségének gyógyszerészeti küldöt­t­­sége. A küldöttség tagjai: dr. Alexandrescu-Matin­ professzor, a gyógyszerészeti társaság díszelnöke, dr. Gheorghe Ciogolea professzor, a gyógyszerészeti társaság elnöke, a bukaresti gyógyszerészeti fakul­tás dékánja és Corneliu Balcescu a bukaresti gyógyszerészeti fakultás katedrafőnöke.

Next