Előre, 1962. november (16. évfolyam, 4667-4692. szám)
1962-11-01 / 4667. szám
Sokoldalúság és széles látókör Két Csík rcsoni kollektív gazdaság tapasztalataiból A kollektivizálás befejezésével szocialista mezőgazdaságunk elsődleges fontosságú kérdésévé lépett elő a kollektív gazdaságok fokozott szervezeti-gazdasági erősítésének igénye. A III. pártkongreszuson kijelölt feladatok maradéktalan teljesítésének egyik döntő láncszeme ez. Az erősödés, a termésnövelés anyagi-technikai feltételei a párt és a kormány gondoskodása folytán évről-évre mind jobbak, a kijelölt feladatok teljesítése mind inkább azon dől el, hogyan hasznosítják kollektív gazdaságaink a rendelkezésre álló feltételeket, kiváló lehetőségeket. Másszóval : fokozott mértékben előtérbe kerülnek a munka jó megszervezésének a helyes vezetésnek a kérdései. E téren is valóságos kincs az a gazdag tapasztalat, amelyet legjobb kollektív gazdaságaink az évek során felhalmoztak. Nemcsak gépekben és egyéb anyagi eszközökben vagyunk gazdagabbak, hanem a vezetés olykor rendkívül nehéz művészetének ismeretében is. A tapasztalatok átadásának-átvételének országos méretekben nagy a jelentősége. Ám mindenekelőtt fontos az, hogy a tőszomszédok hasznosítsák egymás legjobb tapasztalatait. A jó módszerek átvételének, gyors hasznosításának lehetősége ilyen értelemben sokkal nagyobb , nem igényel különösebb erőfeszítést, közvetlenül végrehajtható és állandóan napirenden tartható. A csíkszentimrei „Sarló és kalapács“ és a csíkszentkirályi „Március 8“ kollektív gazdaság földjei egymás mellett terülnek el. Bár az előbbi közel 12 éves múltra tekint vissza, tagjainak zöme éppen úgy új kollektivista, mint az idén tavasszal alakult csíkszentkirályi gazdaságé. Az összehasonlítást — a vezetés gyakorlatának egyes vonatkozásaiban — szinte kínálja az is, hogy a két gazdaság kis eltérésekkel azonos nagyságú földterülettel, taglétszámmal és főleg többé-kevésbé azonos lehetőségekkel rendelkezik. Annak ellenére, hogy a fiatalabbik gazdaság első évi munkája jórészt csupán a társulásban szerzett tapasztalatokra épült, egyes eredményei (átlag 2000 kilón felüli búza-, illetve árpahozam, körülbelül 16 000 kilós burgonyahozam stb.) máris felvetik a magas hozamok állandósításának, a gyorsabb erősödésnek az igényét, amelynek egyik legfontosabb eszköze éppen a helyes vezetés, munkaszervezés meghonosítása. Nos, ebből a szempontból aligha akadna jobb ösztönző, mint éppen a tőszomszéd példája. Gazda a közösség A gondolat Gáli Ignáctól, a csikszentimrei „Sarló és kalapács“ kollektív gazdaság nagy tapasztalatú, kommunista elnökétől származik, s — véleményünk szerint ■* fölötte találó kifejezője annak a szerepnek, amely minden kollektív gazdaságban a közgyűlésre, a kollektivisták okos közösségére hárul. Az élenjáró kollektív gazdaságokban — mint amilyen a „Sarló és kalapács“ is — a közgyűlés a jó gazdálkodásnak valóban eleven, döntő fontosságú fóruma. Persze mindenütt tartanak közgyűléseket, ám — a tagok munkája, egy gazdaság fejlődése szempontjából — nem mindegy az hányszor, hogyan és milyen színvonalon. E téren a két gazdaságról már a számszerű összehasonlítás is sokat mond, bár nem döntő. Az előbbiben hétszer, az utóbbiban háromszor került sor ebben az évben — azonos idő alatt — közgyűlésre. Csikszentimrén a gazdaság minden fontos kérdésében a közgyűlés döntött, míg Csíkszentkirályon a három közül kettő jórészt beszámoló jellegű volt. Nyilván, ez utóbbi a belső demokrácia tiszteletben tartásának egyik fontos ismérve, tehát — úgymond — kötelező is a vezetőtanács számára. De a közgyűlések szerepe legalább azonos mértékben az, hogy biztosítsák a tagok alkotó hozzájárulását a közeli és távolabbi jövő kérdéseinek megoldásához, a termelési tervek és a kampány- vagy akciófeladatok pontos körvonalazásához. Csíkszentimrén például a termelési tervek általános és brigádonkénti vitáján, a szervezeti változások megszavazásán kívül, a közgyűlések végezték el a kampány- és akciótervek vitáját és véglegesítését s ez eleve biztosítékát képezte gyors és jó végrehajtásuknak. Nem véletlen tehát, hogy itt valamennyi időhöz kötött tennivalót — vetés, betakarítás, állatvásárlás, kaszálás, építkezés stb. — hamarább és jobban, a tagok széleskörű részvételével végezték el, míg Csíkszentkirályon szinte minden teendővel megkéstek. A közgyűlések összehívása mindannyiszor azt eredményezte Csíkszentimrén, hogy a tagok mind többen és mind inkább érzik szükségét, hogy konkrét javaslatokkal, tárgyilagos bírálattal segítsék a vezetőtanácsot. Így nyert helyes megoldást a legelőtakarítás megszervezése, a méhészet létrehozása, az építkezések meggyorsítása, a munkálatok minőségének megjavítása a takarásnál, káposztakapálásnál, stb. Nem véletlen az, hogy az ilyen rangra emelt közgyűléseken számos esetben vetődik fel—mint azt a jegyzőkönyvek egyszeri átlapozása is bőven bizonyítja — az új kollektivista erkölcs erősítésének igénye, sőt az új kollektivista erkölcs konkrét megnyilvánulásai is bő forrásként buzognak. Jellemző, hogy alulról jövő javaslat nyomán szavaztak meg háromnapos önkéntes munkát az építkezésnél (közös vagyonukról volt szó !), vagy, hogy a nők ma már rendkívül aktívak a problémák megtárgyalásában és a munkában. A csíkszentkirályi gazdaság vezetőtanácsa és elnöke a „kéznél levő“ jó példából nem tanult még eleget, nem ismerte fel eléggé a közgyűlések óriási mozgósító, nevelő erejét , azt, hogy a jól előkészített, komoly kérdéseket tárgyaló, a tagok aktív részvételét igénylő közgyűlés végeredményben politikai erő a feladatok teljesítésének szolgálatában. Ez is oka annak, hogy a munkában való részvétel itt jóval alacsonyabb szintű volt, mint Csíkszentimrén. A feladatok kollektív megvitatását és vállalását — amelynek eszköze mindenek előtt a közgyűlés — nem helyettesítheti semmiféle adminisztratív módszer használata, semmiféle egyéni, tömegalapot nélkülöző igyekezet. A sok gyűlés még nem jelent kollektív munkát Érdekes, hogy a közgyűlések szervezésében eléggé szűkmarkú csikszentkirályi vezetőtanács milyen bőkezűnek bizonyult saját megbeszéléseivel. A számok itt már jóval szembetűnőbbek : míg a „Sarló és kalapács“ vezetőtanácsa tízszer BLÉNESI ERNŐ FLÓRA GÁBOR (Folytatás a 2. oldalon) Előkészületek a jövő évre (Tudósítónktól) A csürüjei kollektív gazdaságban (Kolozs tartomány) miután végeztek az őszi betakarítással, s a szántással, a brigádok tagjai megvitatták a jövő évi tervfeladatokat. 1963-ban a gazdaság szarvasmarha állománya terv szerint megháromszorozódik. A szálláshelyek építése szívügye a gazdaság mindks tagjának. A helyi erőforrások felhasználása a kollektivisták javaslatainak alapján lehetővé teszi, hogy minden épületnél 20 000- 30 000 lejt takarítsanak meg. A gazdaság tagjai értékes javaslatokat tettek a szántóterület növelésére is, mintegy 70 hektár parlagföldet törnek majd fel. Új kulturális létesítmények Hunyad tartomány minden egyes községének és falujának megvan a maga művelődési otthona és könyvtára Több új kulturális intézmény épült az utóbbi időben a tartomány hegyvidéki falvaiban. A Hátszeg rajoni Szeretben és Farkaspatakon például nemrég önkéntes hozzájárulásból új művelődési otthonok épültek, a Szászváros rajoni Nagydenken és a Poiana Ruszka hegységben fekvő Csernén pedig új mozik létesültek. IVilág proletárjai, egyesüljetek / A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XVI. évfolyam, 4667 szám 4 oldal ára 20 báni 1962 nov. 1., csütörtök Bútorgyártók tapasztalatcseréje (Tudósítónktól) — A idei tervfeladatok sikeres teljesítése mellett ezekben a hetekben a helyiipari vállalatok dolgozóit is behatóan foglalkoztatja a jövő évi tennivalók előkészítése. Ennek az idejében való gondoskodásnak a jegyében szervezte meg a Krisána tartományi néptanács helyiipari osztálya a bútorgyártók tanácskozását, tapasztalatcseréjét, amelyet kedden, október 30- án tartottak a nagyváradi Metal- Lemn vállalat munkásklubjában. Az értekezlet, amelyen 11 helyiipari vállalat bútorgyártó részlegének technikusai vettek részt a legújabb bútortípusok népszerűsítését tűzte ki célul. Kiss Géza a szalontai Mobila bútorgyár technikusa, aki résztvett a nemrégen Azugán tartott országos értekezleten, ismertette az újtípusú bútorok tervezési módját. A hozzászólások során több értékes javaslat hangzott el a fűrészárú takarékosságot illetően. Korszerű műszaki eljárásokkal a kiváló minőségért Ultrahang az acélműben • Szigetelő anyagok műgyantából • Villamos fúrás A vajdahunyadi és kaláni kohászok újabb műszaki eljárásokat alkalmaznak és újabb belső erőforrásokat használnak fel a fém minőségének szüntelen javítására. A Vajdahunyadi Kohászati Kombinát Martin-acélművében például most ultrahang alapján működő készülékeket használnak az acélba bekerülő idegen anyagok meghatározására. Ilyképpen biztosítják kiváló minőségű acél gyártását. A régi hengerművek munkaközössége különleges csiszolókat állított be a különleges acélokból készített égett fém tisztítására, s ez a művelet szintén hozzájárul a minőség javításához. A vajdahunyadi kombinát egy másik munkahelyén — a vegyi kokszoló üzemben — új módszert vezettek be a kokszoló kemencékbe kerülő szén adagolására és sűrítésére. Az új módszer révén csökken a kokszolás időtartama és növekszik a koksz kalóriatartalma. A kaláni Victoria kohászati üzemben tapasztalatcserét szerveztek a nagyolvasztóknál dolgozó brigádok között, s ennek során az élmunkások ismertették munkamódszereiket, amelyeknek révén hónapokon át csakis kiváló minőségű nyersvasat gyártottak egyetlen százaléknyi hibás termék nélkül. Más eredmények is szemléltetik, hogy a kohászok munkája a termékek minőségének javítására irányul. ----------A vajdahunyadi acélöntők például a megengedettnél átlag több mint hét százalékkal kevesebb hibás terméket gyártottak; az idomhengerdék dolgozói csupán a selejt százalékarányának csökkentése révén csaknem 500 tonna többletkész hengereltárut termeltek. A kaláni olvasztárok pedig a felénél is kisebbre csökkentették a selejtet a műszaki normákhoz képest. Napi 150 tonna Az urikányi és petrillai bányászok, októberben átlag naponta 150 tonna szenet fejtettek terven felül." A lupényiek ezenkívül körülbelül 1000 tonna fémipari koksz gyártásához szükséges szenet szállítottak a kokszvegyészeti üzemeknek. A craiovai Electroputere üzem készülékgyártó részlegének dolgozói az Elektrotechnikai Kutató Intézet szakembereinek támogatásával műgyantából készült szigetelő anyagok felhasználásával tökéletesítették egyes transzformátorfajták gyártási technológiáját. Ilyképpen a transzformátorok súlya több mint 50 százalékkal csökken a klasszikus módszerrel készült transzformátorokhoz képest. Minthogy az egyes alkatrészeket, anyagokat — porcelán szigetelőket, elektrotechnikai kartont — műgyantákkal helyettesítik, az elmúlt hat hónapban több mint 400.000 lejt takarítottak meg. Ugyanakkor jelentősen javult a termékek minősége. Az üzem technológusai jelenleg kiterjesztik ezt az eljárást más típusú elektrotechnikai készülékekre is, többek között a 35 kilovoltos mérőtranszformátorokra. A Kolozs tartományi bányakitermelésekben szüntelenül korszerűsítik a termelési folyamatot. Egeresen például minden munkahelyen elterjedt a villamos fúrás, az érc rakodását és szállítását gépesítették.. A gépi eszközök nagyarányú felhasználásával a bányászok október 18-ig 19.100 tonna kaolinos és öntödei homokot termeltek ki előirányzaton felül. Szedik a burgonyát a torjai (Kézdi rajon) Dózsa György kollektív gazdaságban (Agerpres-felvétel) E képünkön Ion Preda ifjúmunkást mutatjuk be, aki a fővárosi Giurgiului úti lakásépítőtelepen dolgozik a vízvezeték szerelésénél. Kiváló minőségű munkája után még sohasem találtak kifogásolni valót az átvevők (Agerpres-felvétel) Félmillió lej újításokból (Tudósítónktól). A kaláni kohászok az elmúlt tíz hónapban 68 értékes újítást vezettek be a termelésbe, melyek nyomán több mint fél millió lej megtakarítást könyveltek el. A műszaki vezetők a szakszervezeti bizottsággal karöltve rendszeresen ismertetik a dolgozókkal a legsürgősebb, megoldásra váró feladatokat. Ebben az évben eddig 6 tudományos tanácskozást tartottak azüzemben a megoldásra váró kérdésekről- Hetvenmilliós megtakarítás a kőolaj- és vegyiparban A Kőolaj- és Vegyipari Minisztériumhoz tartozó iparvállalatok az év kilenc hónapjában több mint 70 millió lej megtakarítást értek el az árutermelésnél. Ugyanebben az időszakban 85 kőolajipari és vegyipari egység teljesítette vagy szárnyalta túl önköltségcsökkentési feladatát. A kőolajiparban valamennyi finomító terven felüli megtakarítást ért el. E siker annak tulajdonítható, hogy a kőolajipari és vegyipari dolgozók szüntelenül újabb ás újabb módokat és eszközöket keresnek a termékek önköltségének leszorítására. Csupán a nyersanyagok gazdaságos felhasználásával és a gyártási technológia megjavításával 29 millió lej értékű terven felüli megtakarítást mutattak fel a nyersanyagoknál. A iasi antibiotikum gyár munkásai például a B. 12 vitamin irányított erjesztése korszerű módszerének bevezetésével a felére csökkentették e termék önköltségét. Megjavították a V. és G. penicillin és más gyógyszerek gyártási receptjeit. Mindezek eredményeképpen 11 millió lej értékű megtakarítást értek el. A floresti Victoria üzem munkaközössége a gumiabroncs gyártásánál csökkentette a fajlagos anyagfogyasztást és így csaknem 1 900 000 lej értékű megtakarítást ért el, megjavítva egyben a termék kék minőségét is. Az olajfinomítókban a feldolgozott nyersolaj minden egyes tonna-rának magasabb fokú hasznosításai tette lehetővé a nagyfokú megtakarítást. A ploiesti kőolajfinomító munkaközössége ezúton érte el a kilenc hónap alatti megtakarítási többlet csaknem fele részét. A teleajeni kőolajfinomító szintén 4 millió lej értékű megtakarítást ért el. Hazafias munkával A néptanácsok országszerte mind szélesebb néptömegeket mozgósítanak a város- és faluszépítési akciókra. A fővárosi Nicolae Balcescu rajonban több mint 300.000 lakos közel 700.000 óra hazafias munkát végzett, zöldövezeteket létesített, utcákat kövezett és más hasonló munkálatokat végzett. Az Oltenia tartományi Calafat rajon falvaiban a lakosság nagymennyiségű kavicsot szállított ki a községi utakra, tíz és tíz kilométeren kitisztította a lefolyó árkokat és az utak mentén sok fát ültetett. Sok község központjában parkokat létesítettek. Salcea községben például az idén létesült 4000 négyzetméteren park, ahol a lakosok fákat ültettek, virággruppokat készítettek, kikövezték a sétányokat, padokat helyeztek el. A Segarcea raron valea Stanciului községben a kollektivisták szintén parkot létesítettek és nyári színházat építettek. A Caracal rajoni Vladita község lakói a faluszépítési munka során mintegy 1300 óra hazafias munnkát végeztek, hét kilométer hosszú Ságban virággruppokat és zöldövezeteket létesítettek az utak mentén. Hunyad tartományban több mint 100 község és falu dolgozói mintegy két millió óra hazafias munkát végeztek. Közel 20.000 négyzetméteren létesítettek parkot, illetve zöldövezetet, több mint 200.000 gyümölcsfát és díszfát ültettek, 245.000 folyóméter árkot ástak az utcák és az utak mentén. Hazaérkezett a Magyar NK-ból az RMP aktivistáinak küldöttsége Szerda este visszaérkezett a fővárosba a Román Munkáspárt aktivistáinak küldöttsége, amely Gheorghe Rosu elvtárs, az RMP KB tagja, az RMP Bákó tartományi bizottságának első titkára vezetésével tapasztalatcserén volt a Magyar Népköztársaságban. A baneasai repülőtéren az RMP KB több tagja, pártaktivisták fogadták a hazaérkező küldöttséget. Jelen volt Kuty Jenő, a Magyar NK bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) TÁVIRAT Őexcellenciája MOHAMMED AHMED BEN BELLA úrnak, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormánya miniszterelnökének ALGÍR November 1, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Román Népköztársaság Minisztertanácsa, a román nép és a magam nevében melegen üdvözlöm Excellenciádat, az algériai kormányt és az egész népet, s jólétet és haladást kívánok. Ugyanakkor kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy a Román Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság baráti kapcsolatai szüntelenül fejlődni fognak mindkét nép javára, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében. ION GHEORGHE MAURER, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke l szakszerű munka gyümölcse (Tudósítónktól). 620 hektáron termesztettek az idén szemes- és 120 hektáron silókukoricát a gyertyámosi kollektív gazdaságban. Elsősorban azért, hogy a nagyszámú állatállománynak elegendő abrak- és silótakarmányt biztosíthassanak.A gyertyámosiak a nagy kiterjedésű vetésterület mellett, a magas hektárhozammal kívánták a kukoricabőség alapját megvetni. Már tavaly is a kedvezőtlen időjárás ellenére 3630 kg szemtermést takarítottak be hektáronként. Idén még olyan kukoricatermést értek el, amilyenre a gyertyámosi határban sohasem volt példa. Az egész vetésterületen átlagosan 5360 kg szemtermést értek el. Turán Solomon és Schmidt Antal csoportjai pedig egyes földtáblákon nem kevesebb mint 11 750 —12 000 kg csövet törtek le hektáronként. Mindenekelőtt a szakszerű munkát hálálta meg a nagy szárazság ellenére is ily bőséges terméssel a föld. A kollektivisták pedig, látva, hogy tetemes mennyiségű kukoricára tettek szert terven felül, közgyűlésükön szép felajánlással rukkoltak ki. Elhatározták, hogy a leszerződött mennyiségen felül nagymennyiségű kukoricát adnak át az államnak. A szerződésen felül átadott sokmázsa kukoricából nem kevesebb mint 1 300 000 lej jövedelemre tesznek szert, ez pedig tetemesen növeli a munkaegység értékét. A bőséges részesedés mellett az állóalap is 7 millió lejre kerekedik az idén Gyertyámoson. Ez az eredmény, ha tudományosan, lelkiismeretesen művelik a földet. így könnyebb _ Jöjjön nézze meg a nikkelező ~ ** berendezésünket is. Ilyen kevés van még Nagyváradon — mondja s már nyitja is az ajtót, közben lelkesen magyaráz. Az elismerő pillantást azonnal észreveszi. — Ugye tetszik? Valóban nagyszerű dolog. És tetszik. Massarik Frederic vegyészmérnök a gép elé áll. Keze alatt egyetlen gombnyomásra engedelmesen mozdul a berendezés nagy karja. Emelkedik az apró lakat- és zár alkatrészekkel teli kosár, majd elmerül a fürdőben. Több ember munkáját végzi kifogástalanul ez a félautomata nikkelező berendezés. Szemlélődni azonban nem marad sok idő, a vegyész már indul is tovább. Magyarázza a krómozást, sorra megmutatja a berendezéseket. Majd a terem végében egy ládából csillogó fémtárgyakat vesz ki, alumíniumból készült ajtó- és ablakkilincseket, lakattesteket. — Hát ezekről mi a véleményei . Annyi bizonyos, mutatósak. S ha lakásának ajtaján, ablakán lennének, meggyőződhetne arról, hogy hosszú ideig meg is őrzik ezt a tulajdonságukat. Amióta bevezettük a vegyi színezést, a krómozást, tökéletesítettük a nikkelezést, sokat javult a termékek minősége, jobb a kivitelezésük, vagy ahogy maga mondta, mutatósabbak fémáruink. — Persze ebben nagy szerepe van a laboratóriumnak próbálom közvetlen munkájára terelni beszélgetésünket. — Igen, bár még egészen fiatal, csupán egyéves a vegyészkonyhánk, már jó néhány problémát sikerült megoldanunk. De nézzünk be oda. A megszokott üzemi laboratórium 11 képe. Egy íróasztal, rajta vegyészeti szakkönyvek, jegyzetfüzetek (melyek sok-sok számsort, képletet tartalmaznak), egy másik asztalon különböző alakú lombikok, kémcsövek be nem avatottak számára titokzatos porokat, folyadékokat tartalmazó dobozok, üvegek. A „kezdő“ jelleg abban mutatkozik hogy kevés a nagyobb felszerelés. Berendezés. ^ — A vegyelemzések elvégzéséhez még nincsenek meg az összes feltételek. De azért megcsináljuk azokat is. — Hol? — Az Infrafireában. — Tehát ők végzik el a vegyelemzéseket? — No, nem egészen. Az elején igaz úgy volt. Az Infrafirea szerszámgépgyár jól felszerelt laboratóriumának vezetőjéhez, Dóczi Györgyhöz fordultunk segítségért. Szívesen Nagyváradi vegyészek együttműködése megcsinálták. Én pedig figyelemmel kísértem valamennyi vegyelemzést — És most? — Még mindig a szerszámgépgyártók laboratóriumi felszerelésével, de már én magam végzem. Az előzményekről beszél. Szavai ** a baráti együttműködés első lépéseit idézik. Az első nehézségek, az első gyors segítség, amit a szerszámgépgyártók részéről kaptak Többször elhangzik Dóczi György, Fekete Kornél és Lisztes János neve. Massarik Frederic előbb csak a vegyelemzések, laboratóriumi vizsgák eredményeiért járt hozzájuk, talán kicsit feszélyezve érezte magát, hogy a Bernáth Andor gyár dolgaival terheli őket. A feszélyezettség azonban hamar feloldódott. Fekete Kornél és a többiek készségesen magyaráztak, segítettek. Most már a szerszámgépgyár laboratóriumában senkinek sem kell abbahagynia munkáját, ha a Bernáth Andorból vegyelemzésre küldött anyagok érkeznek. Massarik Frederic maga hozza azokat, s egyedül el is végzi a munkát. — Nem is képzeli milyen előnyöket jelent számunkra ez az együttműködés — mondja nyomatékosan. — Persze az Infrafirea korszerű felszereléseivel pontos munkát végezetnek. — Ez is előny de főképpen az, hogy már nem kell végigjárnunk a hosszú kísérletek sorát. Helyettünk is, elvégzik ezt az Infrafirea vegyészei, laboránsai, akik rendelkezésünkre bocsátják kísérleteik eredményeit, a legkorszerűbb anyagvizsgálati, vegyelemzési eljárásokat. Az alumíniumból készült kilincsek és más gyártmányok eloxálásához, vegyi festéséhez például pontosan tudnunk kell a felhasznált anyagok réztartalmát. Ezelőtt néhány évvel a rézjelenlét, mennyiség meghatározása legalább három órát igényelt. Az Infrafirea laboratóriumában kidolgoztak egy új eljárást, mellyel 40—45 perc alatt elvégzik ugyanezt. Nekünk pedig, mivel igen fontos és így sűrűn kell végeznünk ezt a műveletet, jelentős előny a megtakarított több mint két óra. Isllyan lelkesen, olyan lendületesen magyaráz mintha azt mondaná: értsd meg ember, ha két gyár, két vállalat dolgozói segítik egymást, az mindenképpen csak hasznukra válhat. Nem is nehéz ezt megérteni. De vajon ez az előny mindig csak egyoldalú? Ezirányú érdeklődéseimre szerényen elmosolyodik. — Igaz, eddig mind arról beszéltem, milyen segítséget kapunk mi és a mi laboratóriumunk. Pedig a közös munka, a gyakori együttlét egyre közelebb hozott bennünket. Gyakran bújjuk együtt a szakirodalmat. Dóczi Györggyel barátságot is kötöttem. De ez talán nem is tartozik ide.Tény, hogy egyre többet foglalkoztat egymás problémája. Hogy csak egyet említsek, együttes erővel oldottuk meg például a fémáruk kivitelezésének egyik fontos kérdését. A felületeket most már bármilyen éghajlati viszony káros hatásától meg tudjuk védeni. Együttműködésünket egyre jobban kiszélesítjük. Az utóbbi időben felvettük a kapcsolatot a Transilvania festékgyár vegyészeivel is, akik segítségünkre voltak abban, hogy megtaláljuk a lehetőséget a fémfestékek száradóképességének növelésére. Itt megáll, majd így folytatja: — Szívesen alakítanánk ki hasonló kapcsolatokat más üzemek vegyészeivel is. ILLÉS FERENC