Előre, 1962. december (16. évfolyam, 4693-4719. szám)

1962-12-01 / 4693. szám

Máragyaros tar­tományban éppúgy mint az ország más tartományai­ban hagyománnyá vált a dolgozók közötti verseny a leggondozottabb, legszebb városért vagy községért. Ezen a vonalon figyelemreméltó eredmények születtek. Megemlíthetjük például, hogy 1958-ban Nagybánya nyerte el az első díjat a városok közötti hazafias verseny keretében elért legjobb eredményért. Ezt a versenyt akkor a konstancai városi néptanács vég­rehajtó bizottságának felhívása alapján rendezték. Tartományunk városi és községi néptanácsai, a pártszervek és párt­­szervezetek vezetésével és a dolgo­zók tömeges részvételével a követ­kező években is figyelemreméltó eredményeket értek el a helységek jó gazdához méltó gondozása és szé­pítése terén. A néptanácsok által szervezett hazafias verseny eredményeképpen a lakosság csupán ez év első tíz hó­napjában több mint 245 000 önkéntes munkanapot végzett, amely csak­nem hat millió lej megtakarítást eredményezett, így például önkén­tes munkával a nagybányai köztár­sasági negyedben három hektár te­rületen parkot létesítettek, rendbe­hozták a Vasile Alecsandri utcát, Szatmáron 123 000 négyzetméter zöld övezetet gondoztak. Máramarosszige­­ten 1300 díszfát ültettek és sok más olyan munkát végeztek, amelyek kellemesebbé, szebbé tették váro­sainkat. A város- és községgazdálkodás te­rén folyó akcióban fontos szerep hárul a képviselőkre, akiknek is­merniük kell választókerületeik la­kosságának szükségleteit, hogy a választók konkrét javaslatai alap­ján olyan munkálatokat kezdemé­nyezhessenek, amelyek valóban hasznosak a lakosság számára. Ily módon a honpolgárok tevékenyeb­ben vesznek részt a hazafias mun­kában, új helyi erőforrások kerül­nek napvilágra a javasolt munkála­tok elvégzésének megkönnyítésére és a munkálatokat rövidebb idő alatt valósítják meg. Említésre méltó e tekintetben Babics Mihai felsőbányai képviselő kezdeményezése, amelynek nyomán választókerületének lakossága 4300 önkéntes munkaórával 25 méter hosszú támaszfalat emelt az Au­gusztus 23 utcán és kiásta a vízve­zeték lefektetéséhez szükséges árko­kat, és több mint 17.000 lejt takarí­tott meg. A lakosság mozgósításában a vá­rosi néptanácsok számos képviselője kitűnt. Ilyenek Nagybányán Len­deschi Simion és Mátéi Gheorghe, Szatmáron Firizan Alexandru, Má­­ramarosszigeten Codrea Irina és Für Ana, Nagykárolyban Dobos Ale­xandru és Cora Emilia, Felsovisón Andreica Stefan és még sokan má­sok. Az önkéntes munkára való moz­gósítás terén értékes segítséget nyújtanak az utcabizottságok is. Nagybánya 151 utcabizottságának mind a 754 tagja bekapcsoló­dott a hazafias versenybe és te­vékenységük nyomán a lakosság több mint 42.000 önkéntes munka­órát végzett 167.000 lej értékben. Írta: POP GHEORGHE, a Máramaros tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke Városaink, falvaink szépítéséért Tartományunk néptanácsainak végrehajtó bizott­ságai az állandó­­ bizottságokat is bevonták a ver­senybe. Ezek konkrét feladatokat vettek be munkatervükbe. Az állandó bizottságok többsége értékes javaslatokkal segítette elő a városok és községek fejlesz­tésére irányuló akciót, így pél­dául az utak, hidak és vizek kér­désével foglalkozó tartományi állan­dó bizottság, a Nagysomkút rajo­­ni községgazdálkodási és útépítési bizottsággal együttműködve beható tanulmányozás után új útjavítási módszerek alkalmazását javasolta a tartományi végrehajtó bizottságnak. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a javaslatot és az első 10 kilométeres kísérleti útszakasz Pusztahidegkút és Erdőszáda között már el is ké­szült. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a módszer bevált, ezért a jövőben is alkalmazni fog­juk. Meg kell említenünk, hogy a tarto­­­­mányunk néptanácsai mellett műk­­­ködő állandó bizottságok az idei három negyedévben több mint kétezer különböző problémát tanul­mányoztak és 1938 javaslatot tettek amelyek közül 1184-et már át is ül­tettek a gyakorlatba. A kérdések alapos tanulmányozó-Szatmáron 123 000 négyzetméter zöld­­­fa és véleményezése terén, fa­­övezetet gondoztak. Máramarosszige­­t ,amint értékes javaslataival kitűnt­­en 1300 díszfát ültettek és sok más­­ a szatmári városgazdálkodási állan­­olyan munkát végeztek, amelyek dó bizottság. Több községi állandó bizottság, mint például a Szatmár rajoni aranyosmeggyesi és udvari, a Nagykároly rajoni királydaróci és gencsi, a Lápos rajoni kápolnamo­­nostori és mások is példamutató és dicséretes munkát végeztek. A tartományi néptanács végre­hajtó bizottsága jelenleg az új kö­vetelményeknek megfelelően szerve­zi meg a hazafias versenyt, hogy ez minél átfogóbbá és tartalmasabbá váljék. Nagy figyelmet fordítunk a hon­polgárok nevelésére, hogy a közva­gyon megőrzése, a lakások gondo­zását, a homlokzatok, udvarok, kerí­tések stb. szépítését mindenki te­kintse feladatának, sőt nemcsak fel­adatának, hanem szívügyének is. Hasonló­­jelentőséget tulajdoní­tunk a lakóházak jó minőségű ki­vitelezésének és annak, hogy azokat a kitűzött határidő előtt bocsássák a lakók rendelkezésére. Ennek érdekében a tartományi néptanács végrehajtó bizottsága nemrég kiértékelte a tartományi építkezési tröszt munkáját és felhív­ta a figyelmét az észlelt fogyatékos­ságok mielőbbi kiküszöbölésére. Különös figyelmet fordítunk a tö­megszervezési munka valamennyi formájának állandó felhasználására, hogy minél jobb eredményeket ér­jünk el a városok és községek kö­zött folyó hazafias versenyben. A képviselők, az állandó bizottsá­gok, az utca bizottságok, a honpol­gári bizottságok, a háztömb bizott­ságok, a nőbizottságok, stb. óriási mozgósító erőt képviselnek, amelyet a néptanácsok végrehajtó bizottsá­gai a pártszervek és pártszervezetek vezetésével még eredményesebben fognak felhasználni akcióink sike­res végrehajtására. A romani (Bákó tartomány) mezőgazdasági iskolaközpontban több száz gyermek sajátítja el a mezőgazdasági szakmai ismereteket Az iskola korszerűen felszerelt laboratóriuma, világos, didaktikai anyagokkal bő­ven ellátott osztálytermei, valamint a magas képzettségű szaktanárok kiváló tanulási lehetőségeket biztosítanak a tanulóknak. (Agerpres-fotó: Gh. Frunza felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek I I A RI MAN NEpKÖZTARS­ASAG NEPTANACSAINAK LAPJA XVI. évfolyam, 4693 szám 4 oldal ára 20 báni 1962 dec. 1., szombat Egy értékes újítás Gh. Margarit és V. Florea a szinajai fémipari üzem mesterei az elmúlt napokban újítási javaslatot nyújtottak be a technikai kabinet­hez. Az újítás lényege egy szerke­zet, amely gépi úton végzi el a traktormotorokhoz használt fecs­kendő szivattyú egyes alkatrészei­nek becsiszolását. Az újítás révén e munkafolyamat ideje felére csök­ken, az alkatrészek minősége pedig javul. Ugyanakkor ezzel az újí­tással évente csaknem 750 000 lej megtakarítás érhető el. A szinajai fémipari üzemben 1951 óta ez im­már az 1200. újítási javaslat. Ezek­nek több mint felét alkalmazzák is a termelésben, egyes javaslatokat pedig most vizsgálnak bevezetés céljából. Az üzemben eddig több mint 12 000 000 lejt takarítottak meg az újítások révén. Az újításokkal együtt széles kör­ben alkalmazzák az üzemben az al­katrészek korszerű öntési módsze­reit. Mindennek révén csökkentet­ték a fajlagos fémfogyasztást. Csu­pán abból a fémből, amit az idén takarítottak meg, mintegy 1400 fecskendő szivattyú készíthető. Az üzem dolgozói számottevően meg­javították az alkatrészek minőségét és 41 lejjel csökkentették minden egyes fecskendő szivattyú önköltsé­gét. Képünk a temesvári Electromo­tor üzem új csarnokának meg­munkáló részlegét mutatja be (Agerpres-fotó N. Bondar felvétele) Lakások százai (Tudósítónktól). — Temesváron is, akárcsak az ország többi városai­ban, egyre több lakást építenek. Eb­ben az esztendőben immár 360 lak­osztályt adtak át a lakóknak. S új­évig újabb 285 lakosztályba költöz­nek be a dolgozók a­­Sega-parti vá­rosban. Nagyszámú hallgatósága van a tudományos brigádoknak (Tudósítónktól). A Sepsi rajonban az év eleje óta tíz tudományos bri­gád tevékenykedik. A mezőgazdasági mérnökökből, orvosokból, tanárok­ból álló brigádok minden vasárnap kiutaznak a falvakba, hogy tudomá­nyos előadásokat tartsanak a kultúr­­otthonokban. A brigádok előre meg­határozott terv szerint dolgoznak. Programjuk összeállításába bevon­ják a kultúrotthonok igazgatóit, hogy rajtuk keresztül tájékozódást szerezzenek a lakosságot érdeklő tu­dományos kérdésekről. A falu lakossága mindenütt öröm­mel fogadja a brigádokat. Ezt bizo­nyítja az előadások részvevőinek száma is. Mikóújfaluban 299, Donok­­on 98, Kökösön 120, Árapatakon 130, Bükkfalván 146, Pis­kerecen 350 hallgatója volt az elmúlt vasárnap délutáni előadásnak. Hasonló érdek­lődést tapasztaltak Tatrangon, Hid­­végen, Bikkszádon és a többi közsé­gekben. A közönség feszült figye­lemmel hallgatja az előadásokat, amit rendszerint kérdések és hozzá­szólások követnek. Az igényeknek megfelelően „Meg vagyunk elégedve a bútor minőségével", „Javasoljuk, hogy az üzletekbe hozzanak több aragáz tűzhelyet", „Nagyobb választékban szeretnénk finom szövetből készült konfekciót" — ilyen és ehhez ha­sonló bejegyzéseket lehet olvasni a Bánát tartományi falu­i áruházak javaslat-füzeteiben. A vásárlók meg­jegyzései híven tükrözik a bánáti falvak kollektivistáinak igényeit és ízlését. A tartomány fogyasztási szö­vetkezetei a vásárlóközönség igé­nyeinek közelebbi megismerése cél­jából ebben az évben több mint 300 megbeszélést tartottak a vásárlók­kal, 300 kiállítást rendeztek ipari és élelmiszeripari cikkekből. A tanács­kozásokon és a kiállítások során számos kollektivista, traktoros és más falusi dolgozó terjesztette elő javaslatát , a tartomány szövetke­zetei pedig ennek figyelembevéte­lével megfelelő mennyiségű és mi­nőségű árut bocsátottak a vásárló­­közönség rendelkezésére. A Bánát tartományi falusi szövetkezetek, az év eleje óta értékben csaknem 4 százalékkal több iparcikket adtak el, mint az elmúlt év megfelelő idő­szakában. A falvakon, a legkereset­tebb iparcikkek közé tartozik a mo­sógép, varrógép, aragáztűzhely, ke­rékpár, motorkerékpár és robogó, rádiókészülék és fényképezőgép, szőnyeg, zománcozott edény, porce­lánból és műanyagból készült ház­tartási cikkek, villany-égő stb. Bővült a kereskedelmi egységek hálózata is. A tartományban például csupán ebben az évben 36 új áru­házat és vegyeskereskedést építet­tek, további 32 egységet pedig újra berendeztek és megfelelő felszere­léssel láttak el. Nagyszentmiklós, Detta, Zsombolya, Újpécs, Vinga, Pécska, Lippa és más községekben önkiszolgáló élelmiszerüzletek nyíl­tak. A tartomány 31 községében van cukrászda. EZT TUDTUK MEG a falusi filmfesztiválról December 2-án veszi kezdetét or­szágszerte a falusi filmfesztivál. Eb­ből az alkalomból felkerestük Nagy Béla elvtársat, a kolozsvári Film­elosztó Központ igazgatóját, hogy tájékoztassa olvasóinkat e jelentős esemény előkészületeiről és lefolyá­sáról. — Milyen intézkedéseket tet­tek eddig a falusi filmfesztivál megszervezésére ? — Mindenek előtt azt kell elmon­danom, hogy hozzánk a kolozsvári Filmelosztó Központhoz öt tarto­mány — Kolozs, Maros-Magyar Au­tonóm, Brassó, Krisána és Mára­maros — tartozik. Eléggé alaposan fel kellett tehát készülnünk ahhoz, hogy ez az esemény jellegéhez mél­tó keretek között sikeresen foly­jon le. Az előkészületeken per­sze már túl vagyunk s a tartomá­nyi fiókok is megtették a szükséges intézkedéseket. A vetítésre kerülő filmek nagy része megérkezett hoz­zájuk, az elsők már ki is jutottak rendeltetési helyükre s a filmkara­vánok atra készen állanak. — Hogyan zajlik­ le az emlí­tett öt tartományban a falusi filmfesztivál ? — A hozzánk tartozó tartomá­nyokban összesen két hónapig — december 2-től január 31-ig — tart a fesztivál. Ez az időszak két rész­re oszlik: december 2—30 között zajlik le az első része, amely tu­lajdonképpen népköztársaságunk ki­kiáltásának évfordulóját hivatott köszönteni. Január 1-től megszakítás nélkül folytatódik egészen a hónap utolsó napjáig. Mivel nyolc hétről van szó, nyolc téma köré csopor­tosítottuk a vetítendő filmeket. Az első hetet mindenhol a mezőgazda­ság élenjáróinak szenteljük. Ebből az alkalomból kerülnek bemutatás­ra a legértékesebb, legtanulságosabb mezőgazdasági témájú művészi fil­mek. Ez lesz tehát az első téma­csoport. Utána következik a szovjet az ifjúsági, a népek közötti béke és barátságnak szentelt filmhét, a miszticizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos filmek hete, a családi nevelést, utána hazafias nevelést szolgáló filmek hete és végül a ro­mán filmhét. — Csak művészi filmek ke­rülnek vetítésre ? — Mivel a falusi filmfesztivál egy jól meghatározott célt, nevezetesen kollektivista parasztságunk sokolda­­lú nevelését hivatott elősegíteni, a művészi filmeket általában kiegé­szítő, rövid, illetve dokumentum­filmek kísérik. Annak megfelelően, hogy milyen témához kapcsolódik a filmhét. A dokumentumfilmeknél általában figyelembe vettük a helyi mezőgazdasági adottságokat, az illető vidék jellegét, így például a kalászosgabona termesztésével kapcsolatos dokumentumfilmeket főként azokra a vidékekre irányí­tottuk, ahol ez a növénytermesztési ág leginkább jellemző Krisána és Máramaros tartomány sík vidékeire. Gyergyóban, és Csíkban például, ahol kisebb mértékben foglalkoznak ke­nyérgabona termesztésével, hanem az állattenyésztés dominál, ennek a mezőgazdasági ágnak fejlesztését szolgáló filmek bemutatását tervez­tük. Minden ciklus, vagyis egy-egy filmhét három művészi filmből áll. — Összesen hány faluban ren­dezik meg a filmhetet ? — Az első időszakban, tehát december 30-ig bezáróan 84 falu­ban zajlik le a filmfesztivál. Brassó tartománynak 12, Kolozs tartomány­nak 15, Krisána tartománynak 14,­­ Máramaros tartománynak 21 és a­ Maros-Magyar Autonóm tartomány-­­ nak 22 falujában kerül sor ezidő­­ alatt a filmfesztiválra. A második több falut fog át. Az elmondottakhoz még csak any­­nyit akarok hozzátenni, hogy Film­­elosztó Központunk az eseményhez méltó alapossággal és körültekintés­sel válogatta ki a bemutatásra ke­rülő filmeket. H. M. TÁVIRATOK Coj En Gen, a Koreai NDK Leg­felső Népi Gyűlése Elnökségének elnöke és Kim Ir Szon, a Koreai­­NDK Miniszteri Kabinetjének elnö­ke választáviratot küldtek Gheor­ghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román NK Államtanácsa elnökének és Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Román NK Minisztertanácsa el­nökének, s ebben megköszönik a jókívánságokat, amelyeket abból az alkalomból intéztek hozzájuk, hogy ismét megválasztották őket a Koreai NDK Legfelső Népi Gyűlése Elnökségének elnökévé, illetve a Koreai NDK Miniszteri Kabinetjé­nek elnökévé. Pak Szen Cser, a Koreai NDK külügyminisztere táviratot küldött Corneliu Manescu elvtársnak, a Román NK külügyminiszterének, s ebben megköszönte a Koreai NDK külügyminiszterévé történt kineve­zése alkalmából hozzáintézett jókí­vánságokat. * A tanulmányút után jobban kihasználják a gépcsoportok A vajdahunyadi kokszokémiai üzem munkásai a kokszolókemencék ter­­melékenysége tekintetében ebben az évben megelőzték a resicaiakat. A resicaiak erre több munkást és tech­nikust Vajdahunyadra küldtek, hogy tanulmányozzák versenytársaik ta­pasztalatait a gépcsoportok termelő­­kapacitásának maradéktalan kihasz­nálásában. A resicai kokszmunkások az elsajátított tapasztalatok alapján új műszaki intézkedéseket alkalmaz­tak. Akárcsak Vajdahunyadon, ők is eltávolítják a kokszolókemence fa­lain képződő grafitot, s ezzel a mód­szerrel előirányzaton felül 1,5 száza­lékkal emelték a kemencék kihasz­nálási mutatószámát. A kemencéket ilyenformán ritkábban kell javítani is. Szintén a vajdahunyadi látogatás után új nyersanyagadagolási recep­teket dolgoztak ki. Ennek segítségé­vel a koksz hamutartalmát 5,8 száza­lékkal szorították a megengedett színvonal alá. 400 090 lejt jövedelmezett a haltenyészet A madarászi (Krisána tartomány) kollektivistáknak már nagy tapasz­talatuk van a halastavak készítésé­ben. Az idén csaknem 400 000 lejt jövedelmeztek a halasmedencék és tavak, amelyeket a megművelésre alkalmatlan 56 hektáron létesítet­tek. Korszerű gépeket kapott a galaci textilgyár Az utóbbi hónapok során több új felszerelést kapott a galaci textil­gyár. Többek között 230 automata szövőgépet, több automata megállító berendezéssel ellátott kártológépet, csévélőgépet, nagy termelékenységű felvetőgépet stb. állítottak üzembe. Nagyszámú munkást és technikust külön tanfolyamokon képeztek ki a vállalat új, korszerű berendezései­nek kezelésére. A felszerelés korszerűsítésével egyidejűleg új technológiai eljárá­sokat is alkalmaztak. A korszerű berendezések a mun­kások szakképzettségének növekedé­se és az új gyártási módszerek be­vezetése révén a vállalat termelése körülbelül napi 8400 méter kelmé­vel növekedett, a fonal- és kelme­termelés minőségi mutatója pedig a múlt év megfelelő időszakához vi­szonyítva két százalékkal emelke­dett. Érdekes mesterség A Suceava tartományi Falcau kör­nyékén ezer és ezer hektárnyi fenyő­erdő van. Naponta járja az itteni er­dőket, vizsgálja a fákat Gavril To­­caciuc erdőmunkás, aki csaknem 40 éve dolgozik ezen a vidéken, s az utóbbi időben új mesterséget tanult: hanaszerfát keres. Megáll a fák mel­lett, megkopogtatja, meghallgatja, milyen hangot ad, egyeseket megje­löl. A megjelölt fákat aztán kidöntik, gondosan felhasogatják, vigyáznak rá, mert rendkívül értékes. A Falcau környéki erdőkből ebben az évben 1600 köbméter hangszerfát termeltek ki. Suceava tartomány más vidékein is termelnek ki hanaszerfát. Az észak­­moldvai erdőipari munkások az idén 4000 köbméter hanaszerfát szállítot­tak a hangszergyáraknak. Újabb didaktikai felszerelésekkel látták el az általános iskolákat Hogy megkönnyítsék a növendé­keknek a műszaki ismeretek alapos elsajátítását száznál többféle didak­tikai felszerelést bocsátanak ebben az évben sok ezer példányban az ál­talános iskolák rendelkezésére. Az új tanszerek között vannak külön­böző miniatűr gépek, földgömbök, domborművű térképek, gipszöntvé­nyek az emberi testről stb. A fizi­kai laboratóriumokat villamos fotó­­cellákkal, váltóáramfejlesztő gépek­kel, didaktikai manométerekkel, mágneses mezőt létrehozó készülé­kekkel, elektrokémiai műszerekkel látták el. Ezenkívül számos kép és diafilm készült népi demokratikus rendszerünk vívmányairól, hazánk szép tájairól és természeti neve­zetességeiről. Általános iskoláink hozzávetőleg 20 millió lej értékű tanszert kaptak ebben az évben, körülbelül 3 millió lej értékűvel többet, mint tavaly. Ugyanakkor csaknem 2 millió lej értékű különféle sportfelszerelések­kel látták el az iskolákat. ŐSZI TENNIVALÓK A ZÖLDSÉGESBEN A szalontai (Krisána tartomány) állami gazdaság már 1960 óta fog­lalkozik korai zöldségfélék termesz­tésével. Az idén 50 hektáron ter­mesztettünk paradicsomot, 18 hek­tár burgonya és 3000 négyzetméter melegágyi uborka mellett. Ezzel a három növénnyel elértük a félmillió lej­es jövedelmet. A korai paradicsom, amely közel egy millió lejt jövedelmezett 4300 kg-mal termett többet hektáronként az előirányzott mennyiségnél. A jövő, illetve az új mezőgazda­­sági évben az eddigi tapasztalatokat felhasználva a szalontai állami gaz­daság 100 hektár területet rendez be öntözéses zöldségtermesztésre, amelyből 55 hektáron korai paradi­csom lesz. A 100 ha nagy részén 50 tonna/ha istállótrágyát szántot­tunk alá. Az öntöző csatornákat már megjavítottuk, megkezdtük a taka­rók és melegágyak javítását is. Mivel a trágyaszükséglet túl­­nagy, 7000 tonna, már a nyár folya­mán megkezdtük a­ szalmástrágya szállítását és tárolását. Ezt 1,5—2 méter széles és 1—1,5 méter magas prizmákban tároljuk, hogy a beme­­legedéstől megóvjuk. A melegágyak fűtésére használunk kukoricakórót, töreket, polyvát és más maradvá­nyokat is. A melegágyak készítésénél ügye­lünk arra, hogy a télen, (január és február elején) készített meleg­ágyakban jobb minőségű, több me­leg trágyát tartalmazó keveréket tegyünk. Ez azért szükséges,­­ hogy a meleg megmaradjon : a március végi, április eleji hőmérséklet csök­kenés ne okozzon kárt a fiatal pa­lántákban. A fertőtlenítés, szintén az őszi tennivalók közé tartozik, 5 száza­lékos formalin oldattal fertőtlenít­jük a melegágyakat és paradicsom karókat. Ez a művelet megakadá­lyozza a gombakártevők elszaporo­dását. Másik tennivaló a portrágya előkészítése, most rostáljuk át, hogy jobb minőségű legyen. Az 1962-es évi eredmények a ker­tészeti dolgozók odaadó munkájának köszönhetők. A vetéstől a kiültetésig a két brigádos mellett (Benea Gavril és Craciun Gheorghe) ott találjuk Tomna István, Hunyadi Sándor, Tankó Péter, Cseke Margit elvtársa­kat, akik hozzáértéssel gondozták a zöldségest. A zöldségtermesztés eredményes­ségéért a szalontai állami gazdaság vezetősége nagyobb gondot fordít a dolgozók szakképesítésére. A no­vember 20-án beindult zöldségter­mesztési körön 28 kertészeti dolgozó vesz részt. A három és fél hónapos tanfolyamon a hallgatók elsajátít­ják a nagyüzemi zöldségtermesztés agrotechnikáját. BALOGH SÁNDOR a szalontai állami gazdaság főmérnöke A brassói lakásgyár 17 pületelemgyár — ez áll a bras­­sói üzem kapuja fölött. De nyugodtan lehetne nevezni lakás­gyárnak is. A gyárudvaron szoba­­nagyságú faltömbök állnak szorosan egymás mellett. Erkélyajtó­s ablak ürege látszik az egyik faltömbön, mellette tömör belső falak. A töb­­bieken ajtó, konyha, fürdőszoba ab­lakok helye. Vajon mikor veszi szemügyre boldog-izgatottan valamelyik bras­sói munkáscsalád új otthonát, ame­lyet a csarnokból imént kihozott falmezőkből szerelnek össze? — Négy hónap múlva — válaszol­ja a kérdésre a gyár igazgatója, Pandi Stefan mérnök. — Sőt, eset­leg valamivel hamarább. Három és fél hónap alatt is elkészült már ha­sonló tömbház itt Brassóban. Le­het némi eltérés, aszerint, hogy husz, negyven vagy hatvan lakré­szes lesz a tömbház. A falak gyor­san helyükre kerülnek: egy műszak alatt huszonöt munkás átlag 3 la­kást szerel össze. Ez a nagyipari építés egyik előnye. Negyedannyi munkást igényel, mint a téglával való­ építkezés. — Igen ám, de mennyi munkát ad a faltömbök gyártása ? — Nem sokkal többet, mint a tég­la gyártása. Nálunk 500 munka­órába „kerül" egy kétszobás lakás falmezőinek előállítása. Rövidesen ennél is kevesebbe. Mindinkább gépesítjük a munkát. Az idén meg­kezdett s néhány hónap múlva befe­jeződő üzemfejlesztéssel megkét­szereződik a termelőképesség — évente 700 helyett 1300 lakáshoz szállíthatunk ilyen előregyártott falmezőket. Ettől eltekintve üre­ges födémlapokat, iparcsarnokok te­tőgerendáit villanyoszlopokat és egyéb előregyártott elemeket is ter­melünk. Az üzemfejlesztés során többek között az anyag raktározá­sát, szállítását gépesítettük. Még a félautomata betonkeverő központ bővítése van hátra­­lézzünk ház körül alaposabban ebben az érdekes üzemben Szállítószalag viszi fel a vagonokból teherautókból az adalékanyagot — homokot, kavicsot — az udvart jó­kora magasságban átívelő osztályo­zó csatornába. Méret szerint kiros­tálva hull innen a bunkerekbe, ahon­nan — önműködően szabályozva — láthatatlanul gördül a föld alatt a betonkeverőkhöz. Odabenn a csarnokban mélyen a földbe süllyesztett betonalapzaton nyugszanak a fémformák, amelyek­ben a faltömbök vasszerkezetére ön­­tik a betont, majd gőzölik, szárít­ják. Most az újabb felszerelések, be­rendezések kipróbálása, bejáratása foglalkoztatja a műszaki dolgozókat. Az Építésügyi Minisztérium szak­emberei is ellenőrzik a próbagyár­tást. Az első ilyen nagyszabású ,,la­­kásgyárak“ közé tartozik a brassói. Egyelőre még csak Bukarestben működik ennél is nagyobb, hasonló üzem, és még egy Románban. Ezek az üzemek a korszerű, nagyüzemi építkezés pillérei. Egyébként né­hány nagy lakásépítő telepen, pél­dául Resicán is gyártanak már ha­sonló falmezőket.­­ Jövőre csupán Brassóban 1500 lakást szerelnek össze ilyen nagy faltömbökből Túlsúlyba jut a vá­rosban a nagyipari építkezés - ma­gyarázza Pándi Stefan mérnök . Az ISCAS tervezőintézetben készült tervek szerint dolgozunk- a lakások kényelmesek ió a beosztásuk Egy­szóval­ a lakók és évi­tők egyönte­tűen előnyösnek tartják a töm­b­­házépítés korszerű módszereit E­. avelembe kell numban venni kény a falmezőkből összeszerelt töm­b­­házakhoz erős toronydaruk és "Inán gépesítés szükséges nm. fősen ekkor fizetődik ki, ha egész tömbbéso­rok, városnegyedek épülnek * nem kell nagy távolságra szállítani az előregyártott részeket. Ezért első­sorban a fővárosban és a nagyobb városokban épülnek ilyen előre­gyártott falakból összeszerelt házak SÁNDOR ÁGNES (Tudósítónktól).­­ A belényesi Er­dőgazdálkodási Vállalat margittai ki­rendeltségének dolgozói e hét elején befejezték az idei őszre tervezett erdő­sítési munkálatokat. Ez alkalommal több mint 120 hektárt ültettek be kü­lönböző fafajtákkal. Az erdősítésben az idén a lakosság is nagymértékben ki­vette részét. A környék fiataljai na­ponta hasznos segítséget nyújtottak. Az őszi erdősítési kampány ideje alatt Margitta rajon lakosságának önkéntes segítsége 263 000 lej megtakarítást eredményezett.

Next