Előre, 1962. december (16. évfolyam, 4693-4719. szám)

1962-12-01 / 4693. szám

1962. december 1., szombatminELŐRE Anasztasz­i Mikojan megbeszélést folytatott Kennedy elnökkel WASHINGTON (Agerpres). — TASZSZ : A. I. Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első alel­­nöke és J. Kennedy, az USA elnöke november 29-én 3 óra 15 perces megbeszélést tartottak. A megbeszélés után A. I. Mikojan a Fehér Házban összejött amerikai és külföldi sajtótudós­ítóiknak ki­jelentette a következőket: „Véleménycserét folytattam Ken­nedy elnökkel az országainkat ér­deklő kérdésekről, különösképpen a kubai kérdésről. Megegyeztünk az elnökkel abban, hogy megfelelő uta­sításokat adunk — a szovjet kor­mány, illetve az elnök — newyorki képviselőinknek, hogy folytassák a Karib-tengeri helyzet végérvényes rendezésével kapcsolatos tárgyalá­sokat“. A Fehér Ház nyilatkozatot adott ki, amely szerint megvizsgáltak több mindkét felet érdeklő kérdést, de a figyelem főképpen a kubai problémára összpontosult. C. Raducanu, az Agerpres tudó­sítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés folyosóin, amint az egyébként érthető is, élén­ken tárgyalják a találkozót, amely csütörtökön a Fehér Házban Ken­nedy elnök és Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke között folyt le. A megfigyelők már kezdettől fogva úgy üdvözölték ezt a találkozót, mint fontos láncszemét a sorozatos tárgyalásoknak és türelmes m­egbe­­széléseknek, amelyeket Kennedy el­nök és N. Sz. Hruscsov levélváltása nyitott meg. Megállapítják, hogy a Dean Rusk mai ebédjén folytatandó csütörtöki tárgyalások első és leg­lényegesebb eredménye, hogy mind­két fél határozottan kinyilvánította óhaját a problémák megoldását cél­zó erőfeszítések folytatására. A New York Times washingtoni tudósítása arról számol be, hogy „mind a Fe­hér Ház, mind pedig A. I. Mikojan bejelentették, hogy hozzájárulnak a Karib térségi helyzetre vonatkozó tárgyalások folytatásához és ilyen értelmű utasításokat adnak new­­yorki képviselőiknek. Kiemelik to­vábbá itt azt is, hogy a tárgyalások folyamán más kérdéseket is érintet­tek, mint például a leszerelés és a nukleáris kísérletek betiltásának kérdését. Ez megerősíti a Hruscsov- Kennedy levélváltásban foglalt és mindkét fél részéről utólagos hiva­talos nyilatkozatokban kinyilvání­tott azon felfogást, hogy megvan a lehetőség kölcsönösen elfogadható megoldások találására a kérdések szélesebb körét felölelő tárgyalások útján. Számos lap, mint például a New York Herald Tribune hangsú­lyozza, hogy „a megbeszéléseket az őszinteség légköre és a tárgyalási készség jellemezték“. Egyes meg­figyelők véleménye szerint most minden feltétel megvan arra, hogy —amint a Washington Post írja — „a Karib térségi válság megoldása nagy lehetőségeket nyújtson Kelet­nek és Nyugatnak a kölcsönös erő­feszítések útján történő gyors előre­haladásra a többi kérdésekben is." Az előrehaladást ezen az úton még akadályozza, hogy az Egyesült Álla­mok halogatja egyes vállalt kötele­­zettségeinek teljesítését, különösen Kuba függetlenségének és biztonsá­gának garantálása tekintetében. A Román Munkáspárt küldöttsége megérkezett Rómába RÓMA. — Az Agerpres tudósítója jelenti : Pénteken este Rómába érkezett a Román Munkáspárt küldöttsége, amely részt vesz az Olasz Kommunista Párt X. kongresszusának munkálatain. A román pártküldöttséget, amelynek tagjai Nicolae Ceausescu elvtárs, az RMP KB Po­­litbürójának tagja és Paul Niculescu­ Mizil elvtárs, az RMP KB tagja, a római pályaudvaron Emanuele Macaluso, az Olasz Kommunista Párt vezető­ségi tagja, Anelito Barontini, az Olasz KP Titkárságának képviselője, Cesare Fredduzzi, az Olasz KP KB tagja, valamint az Olasz KP KB más akti­vistái fogadták. Megjelent továbbá Mihai Bozianu, a Román NK római ideiglenes ügyvivője és a római román követség több tagja. GENF: Delegációnk vezetője fogadást adott a többi küldöttség tiszteletére GENF (Agerpres). —­ George Ivla­­covescu külügyminiszterhelyettes, a tizennyolc hatalmi bizottság román küldöttségének vezetője november 29-én ebédet adott a genfi tárgyalá­sokon résztvevő több küldöttség tiszteletére. Az ebéden jelen voltak: a Szovjet­unió részéről, Sz. K. Carapkin nagy­követ, a küldöttség vezetője és A. A­­roszcsin ; a Bolgár NK részéről Mil­­ko Tarabanov, a külügyminiszter első helyettese, a küldöttség vezető­je és Georgi Gelev , Kanada részé­ről E. L. M. Burns nagykövet, a küldöttség vezetője és J. E. G. Ha­­rey; India részéről Arthur Lall nagykövet, a küldöttség vezetője és Amrik Mehta, India állandó megbí­zottja az ENSZ európai irodájában ; Etiópia részéről Hadisz Alemayehu nagykövet, a küldöttség vezetője és Mohamed Hamid ; Brazília részéről Roberto Luis Assumpcao de Aranjo, a küldöttség helyettes vezetője. U Thantot az ENSZ főtitkárává választották NEW YORK — C. Raducanu, az Agerpres tudósítója jelenti. November 30-án délelőtt a Bizton­sági Tanács zárt ülést tartott, ame­lyen U Thantot 1966 novemberéig az Egyesült­­Nemzetek Szervezeté­nek főtitkárává választották. Az ügyrendi eljárás során megvitatták, majd egyhangúlag elfogadták a Biz­tonsági Tanács hat nem állandó tagja által előterjesztett határozati javaslatot, amelynek egyik szerzője ilyképpen a Román Népköztársaság is. A Biztonsági Tanács ajánlása a közgyűlés elé kerül ratifikálás vé­gett, amely után U Thant, aki 1981 novembere óta az ideiglenes fő­titkári tisztséget töltötte be, 1966 novemberéig az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára lesz. Az Egyesült Nemzetek küldöttei és megfigyelői egyöntetűen üdvözlik ezt a döntést, amelyben U Thant diplomáciai képességeinek és az Egyesült Nemzetek munkájához való hozzájárulásának elismerését . Thant, aki a Román NK-val szoros baráti kapcsolatokat fenntar­tó Burma ENSZ-képviselője volt, az ENSZ-titkárság élén kifejtett tevé­kenységében meghonosította a tár­gyalások szellemét a nemzetközi kérdéseknek a béke és a népek kö­zötti egyetértés érdekében történő megoldására, s ezzel érvényre jut­tatta számos afrikai és ázsiai ország politikáját. NEW YORK (Agerpres). — Pén­tek délután az ENSZ-közgyűlés el­fogadta a Biztonsági Tanács javas­latát, és megválasztotta U Thant az ENSZ főtitkárává. •k Szuvanna Fumma: „Laosz fejleszti gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval“ MOSZKVA (Agerpres) TASZSZ : Szuvanna Fumma, Laosz miniszter­­elnöke, A. Filippovnak, a Pravda munkatársának adott interjújában kijelentette : „A laoszi kormány minden eszközzel fejleszteni fogja gazdasági kapcsolatait a Szovjet­unióval, mindazon országokkal, amelyek megértést tanúsítanak or­szágunk törekvései iránt“. Országa belpolitikai helyzetéről a miniszterelnök ezeket mondotta : „Elsősorban is minden intézkedést megteszünk az összes laosziak kö­zötti teljes megértésre és annak érdekében, hogy hatékonyan meg­valósítsuk az 1962. évi genfi érte­kezlet határozatait. Már meg is kezdték tevékenységüket azok a bi­zottságok, amelyeknek hivatása nemzeti hadseregbe tömöríteni a fegyveres erőket és létrehozni az i­dítvánnyal foglalkozott, egységes laoszi közigazgatási szer- i veket“. Természetesen időre van szükség­­ a politikai csoportosulások között a felgyülemlett bizalmatlanság elasz- j látására — folytatta Szuvanna Fam- i­j ma. •*» „Ennek ellenére, bizonyosra­­ veszem, hogy a közeljövőben mind- a három fél számára elfogadható ered­ményekre jutunk — a laoszi nép ja­vára“. Az Algériai Kommunista Párt KB titkárának nyilatkozata PÁRIZS (Agerpres).­­ Bachir Hadzs Ali, az Algériai Kommunista Párt KB titkára november 30-án követelte, hogy az algériai kormány hatálytalanítsa az Algériai Kommu­nista Párt betiltására vonatkozó ha­tározatát .Az Alger Republicain no­vember 30-i számában közzétett nyilatkozatában Hadzs Ali „súlyos és teljesen törvénytelen" intézke­désnek minősíti ezt a határozatot, és azt írja, hogy az intézkedés anti­demokratikus és „csak az imperia­listáknak kedvezhet". Sem a felszabadító háború előtt, sem a függetlenség kivívása után —mondotta Bachir Hadzs Ali — az algériai kommunisták, akiknek szá­ma országszerte jelentősen növeke­dett, nem szálltak szembe a Nem­zeti Felszabadító Front Politikai Irodájával, vagy a kormánnyal. Az algériai nép nemzeti érdekeinek megvédését célzó politikájához hí­ven, az Algériai Kommunista Párt továbbra is támogatni fogja a kor­mány valamennyi haladó akcióját de ugyanakkor építő jellegű bírála­tot fog gyakorolni az ország érde­keivel ellentétben álló minden ak­ció fölött. Semmi sem fojthatja el munkás­­osztályunk, szegényparasztságunk, a pártunk bizalmát élvező haladó ér­telmiségünk és ifjúságunk harcát, sem azokat az eszméket, amelyeket pártunk 25 éves fennállása alatt derekasan védelmezett. Biztos va­gyok abban — mondotta Bachir Hadzs Ali — hogy a hazafias és haladó erők szövetségének megerő­sítése, az ország függetlensége, a béke és a szocializmus érdekében az algériai nép továbbra is követelni fogja a tilalom megszüntetését. A Pravda az indiai kommunisták letartóztatásáról MOSZKVA (Agerpres) TASZSZ. „A világközvélemény elítéli az In­diai Kommunista Párt elleni meg­torló intézkedéseket" című külpoli­tikai jegyzetében, a PRAVDA a köv­­etkezőket írja: „Az Indiai Kom­munista Párt ellen indított rendőr­ségi megtorlások mélységesen nyug­talanítják a világ haladó közvéle­ményét, s mindenek előtt a testvéri kommunista- és munkáspártokat..“ A PRAVDA beszámol az indiai kommunisták tömeges letartóztatá­sáról majd leszögezi: noha a hír­adások szerint Nambudhripadot, az Indiai Kommunista Párt főtitkárát november 28-án szabadon bocsátot­ták, a kommunistákat tovább­­ üldö­zik. A lap idézi több kommunista- és munkáspárti vezető nyilatkozatát, amelyben elítélik az indiai hatósá­gok akcióit. „A Szovjetunió kommunistái — írja befejezésül a PRAVDA — szolidaritást vállalnak a kommunis­ta pártok vezetőinek állásfoglalásá­val. A lap szerkesztősége számos le­velet kapott az SZKP egyes tagjai­tól, akik elítélik egy testvérpárt -­­az Indiai Kommunista Párt — el­len foganatosított megtorlásokat. ——o— Az NDK Népi Kamarája elfogadta az 1903. évi tervet BERLIN (Agerpres).­­ Az NDK Népi Kamarája november 30-án egyhangúlag elfogadta az NDK 1963. évi népgazdaságfejlesztési tervére és állami költségvetésére vonatkozó törvényeket. A terv előirányozza, hogy az idei 80 milliárd márkáról 85 milliárd márkára emeljék az ipari termelés volumenét. A munkater­melékenység 1962-höz viszonyítva hét százalékkal emelkedik. A nép­gazdaságba eszközlendő beruházá­sokat 1,16 milliárd márkával növe­lik. Jelentősen fokozódik a mező­­gazdasági termelés ,különösen a tej és hústermelés. Az exportnál több mint 15 százalékos növekedést irá­nyoztak elő, az import jelenlegi vo­­lumene nem változik. A kiskereske­delmi áruforgalom 1962-höz viszo­nyítva egy milliárd márkával nö­vekszik. A balkánkon­ kulturális együttműködésért PÁRIZS (Agerpres).­­ Az UNESCO balkáni bizottsága elfo­gadta a Román NK azon javasla­tát, hogy az UNESCO támogassa a balkáni kulturális tevékenységet és alakítsanak nemzetközi balkáni tanulmányi egyesületet. A kulturális programokkal fog­lalkozó bizottság több határozati ja­vaslatot vitatott meg, amelyek in­dítványozzák megállapodás létre­hozását a kulturális javak megvé­désére fegyveres konfliktus esetén, a szerzői jogokra vonatkozó egye­temes konvenció megkötését,az elő­adó művészek védelméről szóló nemzetközi konvenciót, valamint számos intézkedést a kulturális ér­tékek megóvásáról és restaurálásá­ról, a kulturális értékek törvényte­len kivitelének és behozatalának, illetve eladásának betiltásáról és megakadályozásáról. A vita során Ion Anghel román küldött támogatta a határozati ja­vaslatokat és különösen azzal az in­­amely ki­mondja a kulturális értékek tör­vénytelen kivitelének és behozata­lának, illetve eladásának megtiltá­sát és megakadályozását. A román küldött, aki maga is részt vett a határozati javaslatot ki­dolgozó munkacsoportban, rámuta­tott, hogy a román állam nagy ér­deklődést tanúsít olyan jogi eszkö­zök kidolgozása iránt, amelyek nemzetközileg megszabják a kultu­rális javak tiszteletben tartását. A vita tárgyát képező kérdés ren­dezésére szolgáló jogi eszközzel kapcsolatban, a román küldött rá­mutatott,hogy ennek leghatékonyabb formája egy olyan megállapodás ki­dolgozása volna, amely szigorúan kötelezné az államokat, hogy aka­dályozzák meg a kulturális javak törvénytelen eladását. A román küldött támogatta Tunézia és Mali Köztársaság küldötteinek határozati javaslatát is, amely indítványozza, tanulmányozzák milyen intézkedé­sekkel lehetne visszajuttatni a bi­torolt kulturális javakat az ezeket megalkotó népeknek. Strauss nem vesz részt az új kormányban péntek esti közleményében kijelenti, hogy hajlandó Strauss részvétele nélkül részt venni egy jövőbeli koalíciós kormányban­­.■ Strauss, akit kiábrándít a kormány­fő magatartása és felbátorít a ba­jorországi választási siker, most az­zal fenyegetőzik, hogy a Spiegel-ügy kapcsán kompromittálni fogja Ade­nauer! Sejteni engedte, olyan ok­mányok vannak kezében, amelyek­ből kitű­nik, hogy ő csupán a kan­cellár utasításait követte ebben az ügyben . A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy csütörtökön este a szabad de­mokraták nem voltak hajlandók részt venni a kancellár úgynevezett, „munkavacsorájánl”, mivel arra Stra­uss is hivatalos volt. A ,,munkavacso­ra“ után mégis sor került Adenauer és a szabad demokrata párti vezetők megbeszélésére, ez azonban nem járt semmilyen eredménnyel. Hírügynökségi jelentések szerint Strauss nyugatnémet hadügyminisz­ter november 30-án kijelentette: el­határozta, hogy nem vesz részt a leendő kormányban. A keresztény-szociális frakció Csembe légiereje ismét észak-katangai területeket bombáz Az ENSZ-csapatok tétlenül figyelik a kalózcselekményeket LEOPOLDVILLE (Aeerpres) A katangai légierők napok óta megszakítás nélkül hevesen bombázzák azokat az észak-ka­tangai helységeket, ahol a kon­­­­gói nemzeti hadsereg egységei állomásoznak. A France Presse­­ szerint az ENSZ leopoldville -­­ képviseletének szóvivője, a sze­paratista Csembe fenti akcióiról szólva, kijelentette, hogy a ka­­­­tangai repülőgépeket külföldi j . zsoldosok vezetik. Az ENSZ-képviselet Leopoldville­­ben kiadott közleménye hangoztat­ta : „Az ENSZ provokációnak tartja a katangai légierők akcióit, és ké­szen áll minden rendelkezésére álló eszközzel véget vetni ezeknek." Egyelőre azonban — mutat rá a közlemény — az ENSZ repülőgépei csupán járőr- és felderítő repülése­ket végeznek a Csembe légiereje által megtámadott területeken, „hogy megállapítsák e támadó mű­veletek arányait". Csembe akcióinak véget lehetne vetni, ha teljes határozottsággal el­ítélnék azokat és erélyes intézkedé­seket tennének. E kérdésre utalva Ketemavifru, Etiópia ideiglenes kül­ügyminisztere hangsúlyozta : „a katangai szeparatisták elleni gazda­sági szankciók előmozdíthatnák kongói kérdés megoldását, ha a nyu­gati államok nem hiúsítanák meg ezeket az intézkedéseket“. Az etió­­piai miniszter hozzátette, hogy az ENSZ-nek határozott intézkedések­hez kellene folyamodnia Csombéval szemben. „Drámai pillanaton“ egy angliai tig A­taniaszponton WASHINGTON (Agerpres). * A londoni Daily Express november 30-i számának egyik híre nagy izgalmat váltott ki Nagy-Britanniában. Amint a lgp rámutat, Angliában nagy területe­ket fenyegetett a pusztulás veszélye, amikor az amerikai hadsereg egyik úr­vezetője, aki a Londontól 90 mérfüldre szakra levő Sculthorpe-i légitámasz- Hinton dolgozott, öngyilkosságot akart­­követni. A lap szerint az eset 1958- b­an történt. Cunningham őrvezetőt a­elesége akadályozta meg abban, hogy véghez vigye tervét és revolverével belelőjön a támaszpont raktáraiban levő nukleáris bombák egyikébe. Az esettel kapcsolatban a Pentagon jelentést tett közzé s ebben új sza­bályzat érvénybeléptetését hirdeti ki, pl, hogy „emberi tényezők“ katasztró­fát idézzenek elő“. A jelentés idéz egy másik esetet is: az amerikai katonai rendőrség egyik tagja, aki egy rakéta őrzésével volt megbízva, bevallotta­ hogy „revolveré­vel bele akart lőni az őrizetére bízott rakétába, egyszerűen azért, hogy lássa mi fog történni*4. Az ilyen incidensek ismétlődésének meggátolására az USA hadü­gymiiniszté­riuma elhatározta, hogy ezentúl az összes amerikai katonákat rendszeres orvosi vizsgálatnak vetik alá annak megállapítására, hogy idegrendszerük­ben nem álltak-e be zavaró tünetek. De vajon milyen „vizsgálatnak”* ve­tik alá azokat,­ akik „a szakadék szé­lén való egyensúlyozás“ politikáját folytatva, nukleáris fegyverek felhasz­a­i ,amelynek rendeltetése, megakadályoz- j­­álásával fenyegetőznek ? Smu­dartásbun népével A­frika napját, az afrikai né­pek nemzeti függetlenségi felszabadítási harcával való szolidaritás napját ünnepli ma a világ haladó közvéleménye. Ez a szolidaritás kiterjed a már fel­szabadult afrikai országok náp­j­peire éppúgy, mint azoknak a né­peknek a hősi küzdelmére, ame-­­­­­lyek ma még gyarmati igában sínylődnek, s elszánt harcot foly­tatnak függetlenségük kivívásá­ért. Nem egészen két évtized alatt hatalmas változáson ment át Af­rika térképe. A nemzeti felsza­badítási mozgalom, amelynek csí­ráit a Nagy Október példamuta­tása hintette el a világ népei koréban — lassan megértette a maga gyümölcseit a fekete föld­részen is. Különösen az utóbbi tíz esztendőben egymás után tűntek el Afrika térképéről a gyarmati uralmat jelző fekete fol­tok, s jelentek meg rajta a füg­getlen államok határvonalai. Szertefoszlott az imperialisták minden ábrándja a „jövő konti­nenséről", amint a második vi­lágháborút követő években ők maguk oly előszeretettel nevez­­gették Afrikát. Értve ez alatt azt, hogy Afrika lesz a kolonia­­lizmus új gazdag vadászterülete, amely majd kárpótolja őket más, elvesztett területekért is. Akkoriban az egész kontinensen mindössze négy független állam volt (Egyiptom, Libéria, Délafri­kai Unió és Etiópia). A többire nézve pedig... hosszantartó to­vábbi gyarmati uralomban re­ménykedtek az imperialisták. S nemcsak reménykedtek, hanem cselekedtek is. Vagy legalábbis mindent megpróbáltak. A „szép szótól" a korbácsig, a börtönökig, tömeges megtorlásokig és a leg­véresebb terrorig — mindent. Hasztalan. Ponsonby angol konzervatív képviselő például ezeket írta ak­kortájt: „Meg kell magyarázni az afrikai lakosságnak..., hogy nem­zedékek fogják felváltani egy­mást, amíg megfelelő tapasztala­tokra tesz szert és valóban részt tud venni az ország kormányzá­sában; meg kell magyarázni neki, hogy sorai közül jelenleg erre senki sem alkalmas.“ Afrika népei azonban sehogy sem akarták megérteni a derék brit honatya „magyarázatait", nem, ők inkább a történelem ta­nításaira hallgattak, azt, az utat követték, amelyet a nemzeti függetlenség kivívására a Nagy Október megvilágított.. Ez az út: a harc útja. Ezen az úton indul­tak el s ezen járnak Afrika né­pei, hogy földjük valóban a jövő kontinense legyen. De nem az imperialista gyarmatosítók jövő­jének, hanem a szabaddá vált afrikai népek jövőjének a konti­nense ! S ebben a törekvésükben dön­tő segítséget jelentett számukra a nemzetközi erőviszonyokban beállott mélyreható változás. A szocialista világrendszer kialaku­lása, ennek léte, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nagy nemzetközi tekintélye, súlya, gazdasági ereje döntő szerepet játszott abban, hogy a második világháború után 29 afrikai or­szág vívta ki nemzeti független­ségét, felbecsülhetetlen támaszt és segítséget jelentett és jelent ez országok népeinek abban, hogy függetlenségüket megóvják és megszilárdítsák. Az ENSZ-közgyűlés XV. ülés­szaka a Szovjetunió kezdeménye­zésére és a szocialista országok egyöntetű felsorakozásával sza­vazta meg nevezetes nyilatkoza­tát a kolonializmus mielőbbi fel­számolásáról. A genfi 18 hatalmi bizottságban és más nemzetközi fórumokon a Szovjetunió és a többi szocialista ország képviselői küzdenek lankadatlanul az álta­lános és teljes leszerelésért, amely a világbéke biztosítása mellett óriási anyagi erőket szabadítana fel a népek jólétének növelésére és — a többi között, éppen a szovjet javaslatok értelmében — a gazdaságilag elmaradott népek megsegítésére. December 1, az afrikai népek­kel való szolidaritás napja évről évre tanúbizonyságul szolgál arra, hogy nemzeti függetlensé­gük kivívásáért, vagy a már ki­vívott függetlenségük megszilár­dításáért, az önálló nemzetgazda­ságuk megteremtéséért harcoló afrikai népek nincsenek egyedül. Mellettük állanak a szocialista országok, mellettük állanak a vi­lág összes többi béke- és szabad­ságszerető népei, a világ egész haladó közvéleménye. Hazánk dolgozó népének ezt a szolidaritását juttatta kifejezésre Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, amikor az újonnan függetlenné vált államok ENSZ-képviselőivel való találkozóján a következőket mondotta: „Országunk, a román nép és a román kormány mély rokonszenvvel figyelte és támo­gatta az Önök népeinek szabad­ságharcát, az önálló állam meg­szervezéséhez való jogukért ví­vott harcát, s szívből örülünk annak, hogy e harc árán kivív­ták függetlenségüket. A román nép és a román kormány a leg­mélyebb rokonszenvvel kísérte és kíséri az összes gyarmati népek harcát szabadságukért és függet­lenségükért.“ Afrika napja alkalmából ezzel a rokonszenvvel, ezzel a szolida­ritással csatlakozik hazánk dol­gozó népe mindazokhoz, akik kö­vetelik a szégyenteljes gyarmati rendszer maradványainak azon­nali felszámolását, a gyarmati né­pek függetlenségének megadására vonatkozó ENSZ-nyilatkozat va­lóra váltását. BODOR TAMÁS Modern TAM-TAM... (Kalab Ferenc és Nie. Nicoiaescu rajza) A tárgyalások szelleme M­ár az a rövid idő, amely a 18-as leszerelési bizottság munkála­tainak megkezdése óta eltelt, teljes mértékben igazolta N. Sz. Hruscsovnek, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének Kennedy el­nökhöz intézett üzenetében kifejtett véleményét, hogy a kísérletek meg­­szüntetésére vonatkozó megegyezés tekintetében a tárgyaló felek állás­pontjai „igen közel állnak egymás­­hoz“. Mi kell ahhoz, hogy megtegyék még ezt ez utolsó kis távolságot is ? Nem áll szándékunkban felkarolni a konkrét problémákat, amelyek amú­­gyis közismertek, annál is kevésbé, mert nem is ezek képezik a legfőbb akadályt a megegyezés útjában. Az, ami lényeges, a problémák­­felvetésé­nek szelleme, vagyis más szóval , ha meglenne az őszinte hajlandóság a megegyezésre, akkor könnyen és gyorsan meg lehetne találni erre a közös gyakorlati alapot. A 18-as bizottságban felszólaló ro­mán küldött hangsúlyozta, hog­y újabb erőfeszítéseket kell tenni a még fennálló utolsó akadályok elhárítá­sára, bölcsességgel, türelemmel és kitartással kell tovább haladni a tár­­gyalások útján. A Times genfi tudó­sítója emlékeztet az ENSZ-közgyűlés határozatára, amely felszólítja e ha­talmakat, hogy 1963 január 1. előtt szüntessék be a nukleáris kísérlete­ket, és rámutat arra, hogy ez­­utat nyit a leszerelés nagyobb szabású kérdésében elérhető haladás felé­. Valóban, ennek a szellemnek kellene megnyilvánulnia Genfben. Az angol küldöttség vezetője ezzel szemben már Genfbe érkezésekor szükségesnek tartotta kijelenteni : „Látnunk kell, milyen javaslatokat tesznek az oroszok. Nekik kell köze­ledniük hozzánk, mi már elmentünk a végső határig“. Vajon ebben a szel­lemben kell-e a tárgyalásokat foly­tatni ? Nem Az angol küldött szavai inkább egy ultimátum hangnemére­­ emlékeztetnek. Lényegében Goc­ber­­ Úr ezt mondja : „Mi nem azért jöt­tünk, hogy tárgyalásokat folytassunk. Vagy elfogadtátok a mi javaslatain­kat, vagy nem kerülhet sor menenye­­zésre, mert elértünk a végső hatá­rig“. Egészen más szellemben cselek­szik a svéd küldöttség. A 18-as bizottság november 28-i ülésén Ed­­berg úr, a svéd bizottság vezetője tudósokból álló nemzetközi bizottság alakítását javasolta, amelynek az len­­ne a feladata, hogy adatokat gyűjt­sön a nukleáris robbantásokhoz ha­sonló jelenségekre vonatkozólag. Ez a bizottság már most megkezdené működését és ellenőrizhetné egy elő­zetes megállapodás végrehajtását. Ezzel egyidejűleg a nukleáris hatal­mak megállapodhatnának a föld­­alatti robbantásokkal kapcsolatos korlátolt időtartamú moratórium te­kintetében. A svéd küldött hangsú­lyozta : elérkezett az idő, hogy a ha­talmak fokozzák erőfeszítéseiket a nukleáris fegyverkísérletek beszünte­tésére vonatkozó megegyezés irányá­ban. ,,A tényleges eltérések a tárgya­ló felek között - mondotta a svéd delegátus - annyira jelentéktelenek, hogy ha a nukleáris hatalmak nem használnák fel a mai helyzetet egy végleges és állandó egyezmény meg­kötésére, az semmilyen módon sem lenne igazolható a vi­ga közvélemé­nye előtt.“ Milyen álláspontot foglaltak el a tárgyaló felek a fenti javaslatokka szemben ? Amint a France Presse hírügynök­ség istenti, ,,a svéd javaslat nyilván­valóan kellemetlen meglepetés volt Arthur Dean úr, az amerikai küldött­ség vezetője számára“ „Dean — írja a United Press - határozottan hűvös magatartást tanúsít a svéd ja­­vaslattal szemben“. Ez lenne tehát az érzelmi megnyilatkozás. Lássuk most már Dean úr kijelentéseit­­ .Nem va­gyok hajlandó részt venni semmiféle dilettáns alapon összetákolt, tvem át­fogó rendezvényben - mondotta az USA küldötte. - A svéd javaslat - tette hozzá - nyilván egy maréknyi műkedvelő tudósra vonatkozik“ Sze­rinte tehát a svéd kül­döttség álal javasolt tudósok nem egyebek ..di­lettánsoknál“. Jóllehet ő maga, habár fellogosítva érzi magát ilyen kijelen­téseket tenni, még csak műkedvelő tudósnak sem mondhat. Feltevődik a kérdés, hogy az a sietség, amellyel az amerikai küldött megv­osgálás nélkül elutasítja az egyik tárgyaló fél javaslatát, nem önmagában véve a dilettantizmus tanul bizonyságát, méa hozzá egy olyan kérdésben, amely az embermilliók életét érinti, hogy a jövő nemzedékekről ne is beszél­­jünk. Milyen álláspontot foglalt el a Szovjetunió képviselője a svéd javas­lattal szemben ? Hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség tanulmányozni fogja a javaslatot A szovjet delegá­tus emlékeztetett erse ho­gy a Szov­jetunió már hét hónappal ezelőtt el­­fogadta a nyolc el nem kötelezett ál­lam emlékiratát, amelynek Svédor­­szág az enyik társszerzője. Ha a svéd indítvány tanulmányozása — tette hozzá a szovjet küldött - azt mutatja, hogy megfelel az el nem kötelezett államok emlékiratában foglalt javaslatoknak, úgy hiszem nem tévedek, ha azt mondom hogy üdvözölni fogjuk ezt g jqvas’afo*.“ Eg valóban építő jellegű válasz, amely megfelel g hatékony tr'-'qvglg, sok szellemé­?!' , mély/ehn non ta­­nulmányozni minden cnvqn ionosig­­tot, amely l'’hetőseeet sd'nt «nv érintkezési pont, egy kölcsönösen el­­fogadható közös qlqn meatq,qié',ára. Ez a kulcsa minden megegyezésnek a nukleáris fegyverkisérletek beszün­tetésének az egész emberiség által oly hőn ehejtott kérdésében éppúgy, mint minden más problémában. NI. kUPU 3

Next