Előre, 1963. január (17. évfolyam, 4720-4744. szám)

1963-01-29 / 4742. szám

4 A jégkorong-bajnokság hatos döntője A csíkszeredaiak győztek a rangadón Vasárnap este ismét be­népesedtek a fővárosi mű­jégpálya lelátói: ekkor került sor az 1963. évi jég­korong-bajnokság utolsó két összecsapására, s e kettő között szerepelt az elsőséget eldöntő rangadó is, amelyen, mint az utób­bi években rendszeresen, az országos bajnok Steaua és a volt országos bajnok Csíkszeredai Voinia került egymással szembe. S a sportrajongók bizony nem bánták meg, hogy a nagy hidegben is végigszurkol­ták e találkozót: valóban rangadó volt, a két jóké­­pességű együttes összecsa­pása elkeseredett küzdel­met, látványos játékot, s ami külön említést érde­mel, szoros eredményt ho­zott. 2—1 (1—1, 0—0, 1—0). Győztek a csíkszeredaiak, ők tehát az egyedüliek, akik a hatos döntő során egyetlen vereséget sem szenvedtek, öt mérkőzésen tíz pontot szereztek. S e siker megérdemelt. A rangadón is jobbak voltak ellenfelüknél , többet tá­madtak, s több gólt is üt­hettek volna a katonacsa­pat kapujába, de Crisan kapuvédő­, továbbá Czáka és Raduch kitűnően látta el feladatát. A katonacsapat csak 52 percig tudott ellenállni a Vointa sorozatos támadá­sainak, amikor is még 1-1 arányú döntetlen volt az eredmény. A vezető gólt Varga ütötte a nyolcadik percben, három perccel ké­sőbb pedig Ionescu révén egyenlített a Steaua. Az 52. percben Szabó II. sze­rezte meg a csíkszeredaiak győzelmét jelentő gólt: ,,megszökött“ a katonacsa­pat védői közül, „zavarba hozta“ Crisan kapuvédőt és a hálóba talált. Az utolsó nyolc percben már szinte semmi különös nem tör­tént a rangadón , a Vointa tartotta a nagyon értékes eredményt, a Steaua játé­kosainak pedig már nem volt erejük egyenlíteni. Amint az eredményből is kitűnik, e mérkőzésen a vesztes fél, tehát a kato­nacsapat is feladata magas­latán állt. S nagy érdeme van abban, hogy szűk ke­rete ellenére is egyenran­gú ellenfélként vették fel a harcot a jóval több játé­kost számláló Voiniával szemben. És túlzás nélkül elmondhatjuk : a mérkőzés eldöntésében nagy szerepet játszott az, hogy a Vointa többször cserélhette játé­kosait. A bajnokság utolsó for­dulójának másik két mér­kőzése eldöntötte a továb­bi sorrendet, s mondhatni szinte kialakította a végső rangsort is. A Bukaresti Stiinta lehengerelte a Bras­sói Steagul Rosut (15—0) s így hat ponttal megszi­lárdította harmadik he­lyét, amelyet évekkel eze­lőtt rendszeresen a kolozs­vári diákcsapat tartott. A kolozsváriak viszont ebben az idényben csupán egy győzelmet arattak, s ezt is ádáz küzdelem után , a Gyergyószentmiklósi Aven­­tus ellenében. 9—8 arányú győzelme két pontot és az utolsó hely elkerülését je­lentette a Kolozsvári Stiin­ta számára. A Csíkszeredai Vointa— Steaua rangadóval véget­ért a hatos döntő első fele. A következő napokban nemzetközi találkozókra, kitartó edzésekre kerül sor. Legjobbjaink készülnek a világbajnokságra, a töb­biek pedig igyekeznek ki­küszöbölni a még fennálló hiányosságokat, hogy a márciusban sorra kerülő visszavágókon még többet, jobbat nyújtsanak az egyébként érdekes és az elmúlt évekhez viszonyít­va elég színvonalas orszá­gos bajnokságon. ANTAL ANDRÁS Emlékeztető Azt hiszem Szuvorov, a legendás hírű orosz hadve­zér mondta valamikor: minél több verejték hullik a gyakorló téren, annál kevesebb vér a csatatéren. Lab­darúgásról lévén szó, ezt a régi igazságot úgy lehetne lefordítani a sport nyelvére, hogy minél több a verej­ték az edzésen, annál kevesebb a pályán, mérkőzés közben. Mert bizony, cseppet sem örvendetes látvány a labdarúgó szurkoló számára, amikor látja, hogy kínlódnak, erőlködnek, izzadnak kedvencei s mégis a támadások simának, természetesnek, könnyednek várt szövete, mintha durva drótszálakból szőnék, akadozik, meg-megtörik, dugába dől. Olyan ez, mintha a zene­kedvelőt arra ítélnék, hogy csupán gyakorlás közben hallhassa kedves művészét s a hangok kifinomult, cser­melytiszta ölelkezése helyett tanúja legyen a vonó bukdácsolásának is. Nem véletlen, hogy a gondolatok hasonló társítása kívánkozik az ember tollára, mint ahogy az sem vélet­len, hogy a tél és a forró nyár hangulatát idéző képek itt alant, együtt, egymás mellett kerülnek közlésre. Most az ideje, hogy valahogy összefüggéseiben lássuk az ilyen jeleneteket. Mert most az ideje a gyakorlás­nak. Itt balra, szép támadás végén ért a labda a há­lóba, és nem is akárki — Voinescu ! — hálójába. Jobb­ra, tetszetős pózban balettezik a labdával két fiatal­ember, ám látszik rajtuk valahogy a szögletesség, az erőkifejtés durvasága és — sajnos — hiábavalósága. Középen, a zord tél szőnyegén is vidám a hangulat, vidám és könnyed, talán túl könnyed is. Ám mégis ígéretes: ígéri azt, hogy a Bukaresti Dinamó játékosai — akiket a képen láthatunk — kevesebb izzadtsággal és kínos összevisszasággal traktálnak majd az ismét zölddé és üdévé fiatalodott gyepszőnyegen. Ígéri, hogy valami olyasmit láthatunk majd rendszeresen, mint amit — az első képen is ábrázolt — Dinamo—Steaua találkozón láttunk. Na, nem mindig és a tavaly kisebb mértékben, mint előző években, de azért láttunk, lát­hattunk és örülhettünk nekik. És kevésbé láttunk és láthattunk a tavaly is, de még azelőtt is az olyan ta­lálkozókon, mint ez a jobboldali is: UTA—Progresul... De csak ez? Ez az egyetlen egy? Milyen jó is volna, ha így lenne ! Ha így lett volna. De — legyünk őszinték — nem volt így, s elég sokszor nem volt így. Labdarúgásunk — furcsa ellentétben számos más sportággal, ahol komoly nemzetközi ran­got vívtunk ki — valahogy nem tudta hasznosítani ki­váló lehetőségeit. Anyagiakban, emberanyagban és ezer másban olykor más sportágakét meghaladó lehetősé­geit. És akármeddig, és akárhogyan is csűrjük-csavar­­juk a dolgokat, mégis ide, a verejték házatájára kell visszatérnünk. A színvonal, a szép játék, a magas tech­nikai tudás, egyszóval mindaz, amit már oly régen várunk a labdarúgástól valahol ott, a parányi verej­­tékcseppek színtelen nedvében rejlik. A gyakorló pá­lyán a tornateremben elhullajtott verejtékcseppekben. A dolgok egyenes arányban viszonyulnak itt egymás­hoz. A fordított arányok műveletei csődöt mondanak itt. Mert ha emitt kíméljük magunkat, amott hiába erőlködünk majd. Viszont, ha emitt nem kíméljük az erőt, a komolyságot, az energiát,­­­­ott sem lesz hiány a szépben, a színvonalasban. Nem lehet ezt elégszer hangsúlyozni és nem lehet az, hogy labdarúgásunk művelői és szakemberei ezt egy­­szers mindenkorra ne értsék meg. Az életnek, a komoly munkának, a nagy eredményeknek ezt az egyszer­egyét. Az elmúlt év sok — olykor keserű — tanulsággal szolgált. Labdarúgásunk legfelső vezetése minden bi­zonnyal felmérte ezek súlyát és megfelelően értékesíti is őket. Ám ez nem elég, ez nem vezethet igazán a várt eredményekhez. A gordiuszi csomót a klubokban kell megoldani végre. A klubokon áll vagy bukik a színvonalas labdarúgás sorsa. Legyen hát ilyen értelemben figyelmeztető és emlé­keztető ez a három egymás mellé társított kép. A múltból, a jelenből és az ígéret értelmében — miért ne hinnők ?! — a jövőből. « GYERGYÓI ANDRÁS » 9 játszma — 9 pont N. Gaprindasvili beverwijki A beverwijki (Hollandia) nemzetközi női sakktorna Nona Gaprindasvili világ­bajnoknő győzelmével ért véget. A szovjet versenyző mind a kilenc játszmáját megnyerte, s ezzel a nagy nemzetközi tornák történe­tében egészen ritka 100 százalékos eredményt ért el. A versenyen jelenlevő szakemberek kijelentették, hogy Gaprindasvili min­den bizonnyal méltó ered­ménnyel játszott volna a férfiak tornáján is. A má­sodik helyen a fiatal ju­goszláv Jovanovics vég­zett. Hazánk képviselő­je, Alexandra Nicolau a harmadik helyet szerez­ világbajnoknő sikere te­meg, ami jó ered­­ménynek számít. Nicolau megnyert hat játszmát, a holland Vrekennel döntet­lenül végzett és csak két partit vesztett, nevezetesen Gaprindasvili és Jovano­vics ellen. Victor Ciociltea román sakkozó továbbra is az él­csoportban van a Bad Lie­­benstein-i (Német DK) nemzetközi versenyen. Cio­cib­ea a 12. fordulóban Lie­­bert ellen, a 13-ban pedig a csehszlovák Jansa ellen győzött, aki előző nap Po­­lugajevszkij szovjet mes­tert győzte le. • Beirutban vasár­nap Libanon válo­gatottja a Ploiesti Petrolullal mérkő­zött , a libanoni vá­logatott 3—1 (2—1) arányban győzött. A ploiestiek gólját Dri­­dea lőtte. A két csa­pat szerdán vissza­vágómérkőzést ját­szik. • Két nap lefor­gása alatt Jevgenyij Grisin szovjet kor­csolyázó egymásután kétszer döntötte meg a világcsúcsot 500 méteren. Legutóbb 39.5 mp alatt futotta le ezt a távot, egy tized másodperccel javítva meg vasár­napi rekordját és há­romtized másodperc­cel saját hivatalos világcsúcsát. • Brassó-Pojáná­­ban folytatódtak a Dinamó-Kupáért ki­írt síverseny küzdel­mei. A férfiak műle­­sikló versenyét Ion Zanger nyerte 1 p 16,6 mp-es idővel. A nők versenyében Mi­­haela Stoinescu győ­zött 1 p 15,42 mp-cel, Ana Scherer előtt, akinek ideje 1 p 16,8 mp volt. • A kétszemélyes bob világbajnoki cí­met a Monti-Scior­­pnes olasz pár vívta ki, a négy menetben elért 4 p 27,4 mp-es idővel. Az olasz ket­tős első menetben elért 1 P 6,46 mp-es ideje új pályacsúcs. • A világbajnok­ságra készülő jugosz­láv jégkorong válo­gatott vasárnap el­lenőrző mérkőzést játszott Zágrábban a Német Demokratikus Köztársaság B-csapa­­tával. A találkozó 5—5 (2—2, 2—1,1—2) arányú döntetlennel végződött. • A bajnokcsapa­tok Európa Kupája keretében vasárnap több kosárlabda mér­kőzést bonyolítottak le. Krakkóban a Wisla (Lengyel NK) férfi csapata 112—53 arányban győzött a Luxemburgi Ezella ellen. A lengyel kosa­razok bekerültek a következő fordulóba. A Madridi Creft női együttese 43—36 a­rányban győzte le a Benficai Lubangot, a nyugat-németországi TV Gross Gerau női csapata pedig a sváj­ci BC Bern ellen győ­zött 53—36-ra. • A winnipegi sta­dion fedettpályáján Abigail Hoffman ka­nadai atlétanő 2 p 15,9 mp alatt futotta le a 880 yardos távot, ami világviszonylat­ban a legjobb fedett­pályás eredménynek számít. • A nagy nemzet­közi küzdelmek rajtja előtt a korcsolyázók és a sízők számos versenyen vettek részt az elmúlt va­sárnap. Megevében a műlesiklásban a francia Guy Perillat győzött, aki a két me­netben 2 p 13,59 mp­­es időt ért el. Az óriás műlesiklást az osztrák Egon Zim­mermann nyerte 2 p 18,78 mp-es idővel. A svájci Unter­­wasserben megtar­tott síugró versenyen az első menetben a finn Eino Kirkonen győzött 214,2 ponttal. Jyvaerskiben, Finn­ország gyorskorcso­lyázó bajnokságán Launonen győzött 192,688 ponttal. A tavalyi bajnok Jar­­vinen ez alkalommal a negyedik helyen végzett. 10 000 méte­ren Launonen 17 p 27,1 mp-es idővel új finn csúcsot állított fel. • A svédországi Klippanban befeje­ződött a nemzetközi birkózóverseny, ame­lyen öt ország ismert bajnokai vettek részt. A tornát 18 ponttal Svédország együttese nyerte meg. • A kézilabda baj­nokcsapatok Európa Kupájában a Moszk­vai Trud női együt­tese Prágában nagy meglepetésre 9:8 arányban legyőzte az esélyes Spartak So­­kolovot. A szovjet együttes az első mér­kőzésen 8—7-re győ­zött, s így bejutott az elődöntőbe. A Prágai Dukla férfi csapata a visszavágón 21—11 (15—4) arányban győ­zött a Lipcsei DHFK ellen és jobb góla­ránnyal tovább jutott Néhány sorban ELŐRE KOLOZS­VÁRI JEGYZETEK Spartakiád nap­ 1100 részvevővel Több mint 1100 részvevője volt annak a nagyszabású tömegsport megnyilvánulásnak, amelyet az Ifjúsági Téli Spartakiád Kolozsvár városi szervező bizottsága rende­zett vasárnap. A helybeli üzemi és iskolai sportegyesü­letek képviseletében 350 szánkózó, 430 korcsolyázó és több mint 350 síző jelent meg a Bükk és a Holga erdő­ben, valamint a bőr és cipőgyár jégpályáján. A sparta­kiád első szakaszának keretében lebonyolított versenye­ken érdekes és izgalmas versenyeket vívtak a kolozsvári fiatalok, az iskolai sportegyesületek eredményes szer­vező és mozgósító munkájáról pedig dícsérőleg kell megemlékeznünk. Különösen kitettek magukért a 11 -es és 12-es számú, valamint a Gh. Barițiu, Brassai Sámuel és Nicolae Belcescu középiskolák sportegyesületi veze­tői, testnevelő tanárai. A Bükk és a Holga erdőben, valamint a bőr és cipő­gyár jégpályáján csak úgy tarkállott a vidék a meg­jelent sportolóktól és az eredményes sportnap után egyöntetű volt a Testnevelési és Sportunió vezetőinek véleménye: régóta nem rendeztek ilyen nagysikerű sport­megnyilvánulást Kolozsváron. A döntők küszöbén Holnap kezdődnek meg Bukarestben az 1962. évi asztalitenisz bajnokságból elmaradt utolsó egyéni és csapatbajnoki forduló küz­delmei. A fővárosi mérkő­zések döntik el, hogy me­lyik csapat, illetve játékos végez a tavalyi bajnokság első helyén. Néhány szám­ban már ismert a bajnok kiléte, sőt az is biztosra ve­hető, hogy a Kolozsvári CSM csapata is bajnoksá­got nyert. Ettől függetlenül a bajnokság rendkívül ér­dekesnek, izgalmasnak ígér­kezik, és egyben válogató jellegű is lesz az idei prá­gai vlágbajnokság előtt. A sokszoros bajnokcsapat Ko­lozsvári CSM tagjai a leg­utóbbi napokban több for­maellenőrző, tájékoztató jellegű versenyen vettek részt. Panet Vilmos érde­mes edző elégedett tanítvá­nyai előrehaladásával és — noha a legutóbbi főiskolai vizsgaszesszió nagyban hát­ráltatta néhány játékos elő­készületét­­, jó szereplést vár játékosaitól. A férfiak közül elsősorban Negulescu, Réthi, Cobârzan, Szentivá­­nyi, Giurgiuca és Hidvégi képes jó eredmény elérésé­re, a nők közül pedig a fia­tal Krézsek Juditot tartja esélyesnek. Egyre nagyobb teret hódít a kispályás kézilabda KOLOZSVÁRON az el­múlt évekig nem igen is­merték a kézilabdát és kü­lönösen a teremkézilabdát. A Román Kézilabda Szö­vetség, valamint a Testne­velési és Sportunió mellett működő kézilabda bizottság szakszerű munkája folytán azonban az utóbbi évek­ben egyre nagyobb teret hódít a városban e látvá­nyos sportág. A nagy nép­szerűséget bizonyította az elmúlt napokban befejező­dött SPORTUL POPULAR KUPA városi szakasza, va­lamint a TSU tartományi bizottságának rendezésében sorra kerülő TÉLI KUPA. Közel 25 kolozsvári és ara­­nyosgyéresi együttes méri össze tudását a kettős ren­dezvényen és hétről hétre zsúfolásig megtelik a Had­sereg Sportklub Dosztojev­szkij utcai sportcsarnoka. És hétről hétre újabb és újabb kézilabda szakosztá­lyok alakulnak, hétről hét­re egyre több kézilabdázót igazolnak le a TSU munka­társai a fiatalok soraiból. LÁSZLÓ FERENC Meglepetések KÉZILABDÁBAN Várt eredmények TENISZBEN A TÉLI KUPA KÜZDELMEIN Nincs holtidény télen sem... Szünet van a ké­zilabda bajnokságban. S a közönség mégis érdekes mérkőzéseket láthat a kis­pályás kézilabda Téli Ku­pa keretében. A teniszsport kedvelői számára ugyan­csak akad látnivaló : itt is javában folynak a Téli Ku­pa küzdelmei. Pozitív tény ez két okból is. Először : a szakszövetségek irányítá­sa alatt sorra kerülő Téli Kupa mérkőzések biztosít­ják a közönség számára té­len is a kedvenc sportág látogatását. Másodszor: mindkét rendezvényen leg­jobb csapataink, illetve él­vonalbeli játékosaink vesz­nek részt, ami kitűnő lehe­tőségeket biztosít számuk­ra, hogy már a tavaszi idény kezdetén jó formá­ban legyenek. Vasárnap mindkét rendezvényen ú­­jabb fordulóra illetve mér­kőzésekre került sor. KÉZILABDA A kispá­­lyás kézilabda Téli Kupa vasárnapi fordulóján sem hiányzott a meglepetés. A Vestitorul női együttese, gyengébb első félidő után, 10-8 arányban legyőzte az él­lovas Progresul csapatát. A másik nem várt győzel­met a férfi csapatok küz­delmében a Teleajeni-i Ra­fineria szerezte a Bukaresti Stiinta elleni győzelmével. A győztesek az első félidőt 9— 8-as vezetéssel zárták, szünet után a Stiinta 10— 10-nél egyenlített, majd 13—10-re elhúzott. A 48. percig a két együttes fej fej mellett haladt, majd a Rafinaria csapata jutott vezetéshez, amit mindvé­gig meg is tartott. Végered­mény 18—16. További eredmények: Bukaresti Rapid—CSS 29-13 (14—7), Bukaresti Dinamo- Metalul „23 August“ 31—8 (19—4), Steaua—Bákós Di­namo 31—10 (12-4). TENISZ A Téli Kupa mérkőzései keretében a legkiegyensúlyozottabb tel­jesítményt eddig Tiriac, Bosch és Marmureanu, il­letve Julieta Namian és Eleonora Rosianu nyújtot­ták. A kitűnő formában játszó Tiriac eredményes támadójátékkal könnyen győzött C. Nastase ellen 6—3, 6—2 arányban, majd Bardan ellen 6—1, 6—2-re. Bosch is két győzelemmel kezdett: D. Viziru ellen 6—1, 6—2-re, Serester ellen pedig — aki egyéves kiha­gyás ellenére máris jó for­mában van — 6—4, 6-3-ra. Marmureanu könnyen győ­zött 6—1, 6—3 arányban C. Nastase ellen, míg Bardan nagy küzdelem után sze­rezte meg Serester ellené­ben a győzelmet: 12—10, 6—2. A női mezőnyben Eleono­ra Rosianu 6—2, 4—6, 8—6 arányban győzött az ifjú­sági Irimescu ellen, Julieta Namian pedig gyengébb játék után 3—6, 6—3, 6—0 arányban győzte le Maria­na Ciogleat. Kadban, hol a fürdőkádban edzett. — Hogyan kerekedett ked­ve követni az „öreg” példá­ját — szegeztük neki a kér­dést. — Hát... csak úgy ambí­cióból. Régebben az ejtőer­nyős sportnak hódoltam. "Ah­hoz is, ehhez is bátorság kell. No, meg Mitica bácsi azt mondotta, hogy valamikor reumatikus fájdalmak kínoz­ták, s most kutyabaja... (szerk. megj): azt elhisz­­szük, hogy soha sem beteg a Mitica bácsi, de hogy a reu­mának használ a hideg víz, azt kötve sem) — De hogyan jutott eszük­be kihívni a filmeseket ? — Hallottuk, hogy számos országban akadnak hódolói a téli szabad ég alatti strando­lásnak, s gondoltuk, jó ha hírül megy, hogy itt Buka­restben is űzik a... jeges fürdőt. Edzett szervezet kell ám ehhez ! Hát igen, edzett szerve­zet és... miegymás. Merjék ám utánozni őket ! INOVÁN SÁNDOR ! Szerk. megj. Vasár- H nap este, amikor a tele­l­­vízió előtt ismét végig Ü „szurkoltuk” e strando­­ls lást eszünkbe jutott,­­ hogy a nyár végén Ko- K­lozsváron, egy marosvá- Ü sárhelyi vízilabdacsapat H tagjai a játékvezető fel-­­ szólítására sem voltak H hajlandók beszállni a­­ medencébe azzal az in­­g­dokkal, hogy... hideg a­­ víz: plusz 19 fok helyett S „csak“ 18 fokos volt. (Th Roiby felvételei) 1963. január 29., kedd -13’ Mélyen hűtött riport két edzett emberről Amikor leszálltunk a 17-es villamosról meg voltunk győ­ződve, hogy valaki beugra­tott. Bizonyára a Floreasca­­ról, a fedett úszódáról volt szó s nem a Tei-ről. Hiszen mégis csak hihetetlen, hogy ebben a zimánkos időben valakinek kedve kerekedjen a szabadban fürdeni... De mégis : sűrű sorokban igye­keznek az emberek a gát fe­lé. Megállítottuk az első já­rókelőt : — Tessék mondani, igaz?... — Hát persze, hogy igaz. Mitica bácsi minden vasár­nap itt lubickol a gát alatt. S ma partnere is akadt. Egy fiatalember versenyre kel vele. Kijött a televízió is. Filmeznek. ...A hőmérő 13 fokot mu­tat fagypont alatt. A Tei­­tavát jégpáncél borítja, csak a gát alatt hömpölyög sza­badon a víz. Fölötte pára. A parton két férfi vetkőzik. A fiatalabbik sietve. Az öre­gebbik akkurátusán, mint nagyapó a kandalló mellett. Már csak a fürdőnadrág az egyedüli ruhadarab rajtuk. Mezítláb sétálgatnak a hó­ban. Most következik a ..... bemelegítés. Mint nyaralók a tengerparti homokban úgy nyújtózkodnak a hóban. Az alkalmi nézők kezde­nek türelmetlenkedni. Miti­ca bácsi nem hagyja magát sokáig kéretni. Néhány óva­tos lépés a partot szegélye­ző jégrétegen s máris eltű­nik a hullámok között. A fiatalember követi. Ott lu­bickolnak a gát alatt. Kö­rülöttük lótuszvirág levelére hasonlító jéglemezek úszkál­nak. Valakinek vacog mellet­tünk a foga. Később tudtuk meg, hogy Mitica bácsi uno­kája. Nem üt a nagyapjára. A filmoperatőr s a fotóri­porterek (mint mindig) ok­­vetetlenkednek : Mitica bá­csi jobbra, Mitica bácsi balra. Tessék mosolyogni ! (Még mit nem ?... hisz arcára fagy a mosoly.) A két fürdöző rá sem bederüt gondolatainkra , belemosolyog a fényképező­gép lencséjébe. Ez már mé­gis csak sok. Végre kikecme­regnek a vízből. Juj be hideg lehet lábuk alatt a hó! Fo­tóriporterünk a nagy buz­­góságban egy óvatlan pilla­­natban bokáig kerül a vízbe. Elkezd táncolni a parton. Mitica bácsi megvigasztalja : „Jöjjön jövő vasárnap is. S a következőn is. Lassan meg­edződik. Szokás dolga az egész...“ Cretu Dumitru (Mitica bá­csi) 68 éves. Nyugdíjas ci­pész. Több mint 30 éve té­­len-nyáron fürdik. A szabad­ban. Azt mondja megedző­dött. Egyéb szórakozása ? !A kerékpározás. Partnere Galan Aristide, 30 éves lakatos. Idén me­részkedett először a jeges vízbe. Az ősszel hol a sza­ ELŐRE — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest Plaza Sch­.teil nr. 1. — Telefon: 18.03.02 — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél - Nyomda Combinator Pok­ert In­ Csco S*s.­t?il

Next