Előre, 1963. október (17. évfolyam, 4949-4975. szám)

1963-10-19 / 4965. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMÁN NEPKÖZTARSASAG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA ■ XVII. évfolyam 4965 sz. 4 oldal ára 20 báni 1963 október 19., szombat Párt- és államvezetők látogatása az argesi 16 Februári­ vízierőműnél Csaknem három év telt el azóta, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, s pártunk és kormányunk más vezetői az Arges völgyében jártak, megvizsgálva az ot­tani vízierőmű helyét és építési tervét. Az egész ország akkor tudomást szerzett arról, hogy a hegyek szívében felépül a szocializmus egy újabb nagyszerű létesítmé­nye. Röviddel ezután az Arges sziklaszorosá­nak zord táján a nagy építőtelepeket jellemző lüktető tevékeny­ség bontakozott ki. A munka, amelyet ez idő alatt az építők ezrei végeztek, feljogosítja őket, hogy mondhas­sák : „A párt szava valósággá válik !“ Alig néhány év múlva az argesi vízierőmű értékes villamosenergiával látja majd el lendületesen fejlődő gazdaságunkat. Pénteken, 1963. október 18-án, az építőket újra ked­ves vendégek keresték fel. Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Gh. Gaston Marin elvtársak látogatást tettek az argesi 16 Februárie vízierőmű épí­­tőtelepén. A párt- és államvezetőket elkísérték Stefan Mátés elvtárs, az RMP Arges tartományi bizottságának első titkára, Constantin Sandu elvtárs, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, párt- és ál­lami aktivistá­k. Corbeni­ben, az építőtelep-csoport vezetőségének székhelyén a vendégeket Bujor Almában bánya- és vil­­lamosenergiaügyi miniszter, Nicolae Gheorghiu mi­niszterhelyettes, Adalbert Gilbert, a hidrotechnikai építővállalat vezérigazgatója, Nicolae Stefan, az építő­telep-csoport vezetője, Radu Gaube főmérnökhelyettes, Alexandru Nourescu, a Hidroenergetikai Tanulmányi és Tervező Intézet főmérnöke, Francisc Anton, az épí­tőtelepek pártbizottságának titkára, mérnökök és szak­emberek fogadták. Az építőtelep vezetőségének székházában Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs és a többi pá­rt- és államvezető előtt Mircea Lipiceanu főtervező mérnök ismertette e teljes egészében hazánkban tervezett fontos hidroener­­getikai csomópont építésében alkalmazott megoldáso­kat, valamint a munkálatok jelenlegi stádiumát. Az argesi vízierőmű beszerelt teljesítőképessége 220 megawatt lesz, évi termelése pedig 400 millió kilo­wattóra. Az Arges hidroenergetikai potenciálját 25 ki­lométeren használják fel, a vízhozam növelésére pe­dig felfogják a Topologul, Riul Doamnei, Villanul és más hegyi folyókat, s vizüket 28 kilométert összesítő földalatti medrekben a gyűjtőmedence felé irányít­ják. A 14 kilométer hosszú gyűjtőmedencében körülbe­lül félmilliárd köbméter víz fér majd el. A szakembe­rek kidomborították e hidroenergetikai csomópont épí­tésének má­s előnyeit is. Lehetővé válik majd több mint 100 000 hektár föld öntözése az Arges medencéjében, nagy mezőgazdasági területek óvhatók meg az áradás­tól, biztosítják a főváros vízellátásához szükséges ho­zam növekedését. Ezután megtekintették a 25 kilométeren elterülő építőtelep fő objektumait. A gépkocsisor a sziklába vágott új országúton ha­lad a betongyár felé , alagútakon és az építők által merészséggel és nagy mesterségbeli tudással emelt via­duktokon halad át. E helyeken, ahol két évvel ezelőtt még ösvény sem volt, most megnyílt a­ forgalom a nagy tonnatartalmú tehergépkocsik számára, amelyek a betongyárat gépekkel és cementtel látják el. Még az út véglegesítése előtt az építőknek sikerült, nagy ne­hézségeket leküzdve, a helyszínre szállítani a beton­­gyár bonyolult felszereléseit s a kábeldarukat. A be­tongyárban a szakemberek megmagyarázták a vendé­geknek, hogy az elektropneumatikus vezérlésű kor­szerű berendezések biztosítják majd a duzzasztógát építéséhez szükséges nagy mennyiségű betont. A 834-es magaslati ponton, a Vidrarunak nevezett helyen, ahova a duzzasztógát-koszorú kerül, a párt- és államvezetők elbeszélgettek Radu Princu mérnökkel, a Hidroenergetikai Tanulmányi és Tervező Intézet fő gáttervező szakemberével a munkálatok tervezéséről és megszervezéséről. A két domborulatú ív típusú, 165 méter magas gátat a világtechnika legújabb vívmá­nyainak alapján tervezték. Az elfogadott megoldás a leggazdaságosabb más megoldásokhoz viszonyítva. A párt- és államvezetők pozitíven értékelték, hogy a tervezők a megoldásokban figyelembe vették mind a gazdaságosság elvét, mind pedig azt, hogy minél biz­tonságosabbá tegyék a hidroenergetikai építkezéseket. Itt a duzzasztógátnál az argesi szoros vadregényes szépségét még fokozták az ember keze által emelt új létesítmények. Szembeszállva a zord természettel, lé­pésről-lépésre felkapaszkodva a kopár sziklákra, az építők átvezették az argesi szoroson az első hidat , a kábeldaruk sodronyköteleit. Ezeken a drótköteleken a betonnal telt tartályok tízezernyi utat tesznek majd meg, s a vizek útjába 500 000 köbméter betonból óriási torlaszt állítanak. A vendégek ezután leszállnak a duzzasztógát med­rébe, hogy jelen legyenek az építőtelep története egyik fontos eseményénél, a betonöntés megkezdésénél. Gh. Sálájan mérnök, ennek az építőtelepnek a vezetője is­merteti a munkálatok szervezését, körös-körül az épí­tők százai várnak türelmetlenül. A magasból, a daru kábelein alászáll az első betonnal telt tartály. Vele együtt száll le Alexandru Ojog betonozómunkás, a szo­cializmus nagy építőtelepeinek veteránja és Rákosi László mérnök, a merész építők egyike, aki jelentősen hozzájárult e fontos munka megkezdéséhez szükséges gépi eszközök előkészítéséhez. Mindketten magukkal hozták ide Békás iskoláját, amelyet az Arges szüntelenül gazdagít. Őket érte az a megtiszteltetés, hogy az első betonmennyiségeket kiöntsék. A jelenle­vők tapsa közepette a „csapolást“ kiöntik a duzzasztó­gát testébe. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs gratulál a duz­zasztógát építőinek és sikert kíván munkájukhoz. Biz­tosítja őket, hogy a párt és a kormány továbbra is min­den támogatást megad nekik, hogy a legjobb körülmé­nyek között valósíthassák meg ezt a nagyszabású munkát. Ezután a tulajdonképpeni üzem építőtelepét látogatták meg. A szállító kosarakkal a vendégek le­ereszkedtek az Arges jelenlegi medrénél több mint 100 méterrel lentebb lévő mélységbe. Egy tárnán át sziklába vájt hatalmas föld alatti he­lyiségbe érünk , itt helyezik majd el az erőmű turbi­náit. Gheorghe Popescu mérnök, az építőtelep vezetője és Emil Nicolau mérnök részletes felvilágosításokkal szolgálnak. Építők százai önfeláldozóan dolgoztak itt, a hegység mélyéből sok tízezer köbméter kősziklát vág­tak ki. Irimut Traian, Moșneguțu Constantin, Barta Ferenc, Csizmadia Mihály és mások bányászcsapatai eredményeikkel tették magukat ismertté. A váltásban dolgozó Irimu­j Traian büszkén jelenti Gheorghiu-Dej elvtársnak a brigádjára bízott munkák előrehaladását. A vendégeket ezután arra a helyre vezetik, ahol a vízvezető alagútat építik. A víz a föld alatti erőműköz­­ponttól ezen az alagúton folytatja majd még több mint 11 kilométeren át az útját, a mélységeken, hogy aztán új­ra visszatérjen régi medrébe. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs nagy elismeréssel nyilatkozott az építők mun­kájáról és megvalósításairól. Hangsúlyozta e munka jelentőségét és szépségét, s rámutatott, hogy a vízierő­­mű tervezői és építői számára ez a munkatelep újabb alkalmat nyújt, hogy bebizonyíthassák rátermettségü­ket és alkotó képességüket, s a jól végzett munka örö­mét érezzék. Az alagútból visszatérő vendégeket itt is, mint a többi munkahelyen, az építők ezrei meleg szeretettel és ragaszkodással köszöntötték, hosszasan éltetve a pártot és a kormányt. A párt- és államvezetők látogatása újabb erőteljes ösztönzést adott a vízierőmű építőinek, hogy még nagyob odaadással dolgozzanak a szocializ­mus e nagyszerű létesítményének felépítésén. Ezután a vendégek meglátogatták a stefáne­ti me­zőgazdasági kísérleti állomást, ahol nagyszabású mun­kálatok folytak gyengén termő földterületek teraszo­zás és szőlőtelepítés útján történő hasznosítására. A párt- és államvezetők Nicolae Giosan elvtárs, a Mező­­gazdasági Főtanács első alelnöke és Constantin Budan elvtárs, az állomás igazgatója kíséretében felkeresték a goleascai és izvorani teraszokat. E helyeken további 2000 hektár területet hasznosítanak teraszozással. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtá­rs hangsúlyozta, hogy a kísérleti állomás milyen fontos munkát végzett e területek jobb felhasználására és rámutatott, hogy a munkát tovább kell folytatni és fejleszteni. Az Arges tartományban bejárt útvonalon mindenütt — Pitesti-en, Curtea de Argesen és sok más helységben — a lakos­ság, amely tudomást szerzett a látogatásról, rendkívül melegen fogadta, hosszasan megéljenezte és virágokkal köszöntötte a párt- és államvezetőket.­­ A stefánetti Agronómusok Házában ebédet rendez­tek, amelyen részt vettek a párt- és államvezetők, mi­niszterek, a helyi szervek vezetői, az argesi vízierőmű vezetői és szakemberei, építői és tervezői, a stefánesti mezőgazdasági kísérleti állomás szakemberei. (Agerpres) Az argesi vízierőmű építőtelepén. Találkozások a választókkal (Munkatársunktól). Egyre több Temesvár rajoni faluban talál­koznak ezekben a na­pokban választóikkal a néptanácsi képviselők, melyeken beszámolnak arról mit és hogyan valósítottak meg eddig az illető kerületekben a honpolgárok javasla­tai, kérései közül. Mostanig a rajonban 766 községi és 58 ra­joni néptanácsi képvi­selő találkozott válasz­tóival és vitatta meg az elkövetkező hetekben, hónapokban megoldás­ra váró legfontosabb közérdekű kérdéseket. E találkozásokon — melyen több mint 41 000 honpolgár vett részt — közel 400 fa­lufejlesztési, község­gazdálkodási és ma 3 javaslatot tettek. Az ­i IRTA autób­uszok téli viintimidje (Munkatársunktól). Október 27-től kezd­ve lép életbe az IRTA autóbuszjára­tok téli menetrendje. A téli menetren­dházosiak például egy egészségügyi őrhely lé­tesítésének szükséges­ségét vetették fel, Car­­laont Vasile és a többi képviselőnek. det füzet alakjában minden IATA autó­buszállomáson kap­ni lehet a téli me­netrend életbelépésé­nek napjától kezdve. (Munkatársunktól). Katedrával cserélték fel az iskola padjait a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola III. éves tanulói. Két héten át a város kü­lönböző iskoláiban gyakorlott pedagógu­sok segédletével pró­batanítás keretében ismerkednek az ok­tató-nevelő módsze­rekkel. A 4-es számú elemi iskolában pél­dául 16 matematika­ Próbatanítás Az országban betakarították a cukorrépa 65 százalékát Az ország több tartományában teljes erővel folyik a cukorrépa be­takarítása. A Mezőgazdasági Főta­nács és az Élelmiszeripari Miniszté­rium adatai szerint, országos vi­szonylatban eddig a cukorrépa-ter­més több mint 65 százalékát szedték ki a földből. Az idén feldolgozandó cukorrépa-mennyiség több mint fe­lét már át is adták a cukorgyárak­nak. Bukarest és Bánát tartomá­nyokban — az ország legnagyobb cukorrépatermesztő vidékein —, a földek kétharmadáról takarították be a termést. E tartományok kol­lektív gazdaságai a cukorgyárak ál­tal kidolgozott grafikonoknak meg­felelően szervezték meg a cukorrépa betakarítását és átadását. Egyes tar­tományokban — mint például Su­­ceava, Iasi és Bákó tartományok — a kollektív gazdaságok visszamarad­tak a cukorrépa kiszedésével, Galac és Maros-Magyar Autonóm tarto­mányokban pedig már betakarítot­ták ugyan a cukorrépa-termés több mint felét, de lemaradtak az átvevő központokba való beszállítással. Ép­pen ezért az e tartományok termé­sét feldolgozó gyárak nem dolgoz­hatnak teljes kapacitással. Az őszi növények betakarítása vé­géhez közeledik, s így most minden tartományban megvan a lehetőség a cukorrépa betakarításának és átadá­sának meggyorsítására. Minden ké­sedelem veszteséggel jár, nem is szólva arról, hogy akadályozza a cu­korgyártási kampányt. (Agerpres) Befejezték a kukoricatörést Ploiesti tartományban befejezték a kukoricatörést. . A többi növény betakarítása is nemsokára véget ér. Minden erővel szántanak és vetnek. A búza- és a rozsvetőmag csaknem 10 százaléka már magágyba került. Élen jár Rímnicu Sarat, Buzau, Tar­­goviste és Mizil rajon, ahol sok gazdaság befejezte a búzavetést. Minden erőt a vetés befejezésére (Munkatársunktól) A kedvező ve­tési időszak végefelé tartunk. Októ­ber végéig a kenyérgabona magját földbe kell hullatni. A későbbi mun­ka már mázsákkal csökkentheti a termést. Kolozs tartomány gazda­ságaiban ezen az őszön is minde­nütt igyekeznek betartani a szal­­másgabona-termesztés alapvető kö­vetelményeit. A jól szervezett, összehangolt munka az indulás­nál jó eredménnyel járt. Sok gazdaságban kedvező körülmények között és rövid idő alatt végezték el a kukorica szedést, a burgonya be­takarítását, a szántást és vetést. Az alsókosályi, zsolnai aleri, gyárpata­­ki, aranyosgyéresi, nagycsányi, frá­­tai kollektivisták ígéretükhöz híven teljesítették az őszi vetési tervet. Az élenjáró gazdaságok eredményei az idén is igazolták: ott ahol­ tiszte­letben tartották az ütemtervet, a ki­jelölt területeket idejében felszaba­dították, jól halad a magágykészí­tés. Sajnos azonban a tartomány szá­mos gazdaságában a vetés még min­dig nem halad megfelelő ütemben. Noha traktorban, fogatban nincs hiány, az időjárás is kedvező, kés­nek a vetéssel. A tartományi mező­­gazdasági tanács október 17-i jelen­tése szerint az előirányzott 141 724 hektár területből mindössze 88 854 hektáron végezték el a vetőszántást és 83 200 hektáron került földbe a mag. Enyed rajon 62, Szamos­újvár 50, Torda 57, Hunyad rajon gazdaságai 61, Kolozsvár környékén levő gazdaságok pedig mindössze 41 százalékban valósították meg az őszi vetési tervet. A magágykészítést nagymérték­ben hátráltatja az ősziek lassú be­takarítása. A gazdaságok már a kampány kezdetén részletes tervet készítettek az őszi munkálatok le­bonyolítására. Vállalták, hogy a ter­mény betakarítását október köze­péig teljesen elvégzik. A gazdaságok zöme azonban adós maradt a válla­lás teljesítésével. A kullogó gazda­ságok miatt a tartományban a ku­korica begyűjtését 71 százalékban végezték el. Hasonlóképpen nagyon megkéstek a burgonya betakarítá­sával is. Kolozs tartományban, akárcsak az ország más részében a vetésre al­kalmas idő lassan lejár. A gazda­ságok vezetőtanácsainak és tagjai­nak tudomásul kell venniük; a leg­első és legfontosabb feladat a ke­nyérgabona vetése, erre kell össz­pontosítaniuk minden figyelmet, minden erőt. fizika, román-ma­gyar és román törté­nelem szakos tanár­jelölt praktizált si­kerrel. (Munkatársunktól). Országos körútjának végefelé jár a nagyvá­radi Állami Bábszínház együttese. A napokban Brassóban szerepeltek. A bábosok tapasztalat­­cserére is felhasznál­(Munkatársunktól). A Nagyvárad városi néptanács csütörtöktök a brassói napokat, részt vettek a helyi bábszínház próbáin, amit a kedvükért ren­deztek a brassóiak. Az együttes a tartomány több városában szin­tén nagy sikert aratott. kön tartotta XX. rendkívüli üléssza­kát, amelyen a vá­rosrendezés és szépí­tés jövő évi tervei­nek előkészítéséről tárgyaltak. Felkérték a képvi­selőket, hogy rövid időn belül nyújtsák be a szervezési osz­tályhoz a korszerűsí­tésre javasolt utcák névjegyzékét és más városszépítési-rende­­zési javaslatot. Készül a jövő évi városrendezési terv Vendégszereplésen A földalap ésszerű felhasználásáért Területrendezés és gazdasági eredmény A föld ésszerű kihasználása egyike azoknak a tényezőknek, amelyektől a mezőgazdasági termelés növelése függ. Ezt segíti elő a gazdaságok közötti és az egyes gazdaságokon belül végzett te­rületrendezés. A Brassó tartományi területszervezési hivatal szakemberei, a párt és állami szervek támogatásával 1962—1963-ban hét rajonban (Segesvár, Ágota, Szeben, Medgyes, Kőhalom, Fogaras és Brassó város) láttak hozzá a gazdaságok közöt­ti területrendezéshez. A szocialista gazdaságok közötti területcsere révén több területi fogyatékosságot sikerült kiküszöbölni. Az említett hét vaján 257 szocialista gazdaságának 979 földtáblá­ját 436-ra sikerült csökkenteni. Egy­­egy gazdaság ma átlagosan 1,7 parcellá­val rendelkezik. A tagosítás előtt egyes gazdaságoknak jóval több parcellája volt a fenti átlag­nál. A Segesvár rajoni cikmántori ál­lami gazdaságnak például, amely ma 7 földtáblával rendelkezik, a rendezés előtt 47 tagra szakadtak a földjei. A Segesvár rajoni besei kollektív gazda­ságnak 23 parcella helyett most 4 par­cellája van; az ugyancsak Segesvár ra­joni szászdályai és szászújfalui kollek­tív gazdaságok 8 és 6 parcelláját egy illetve két darabra tagosították. Az Ágota rajoni mártonfalvi és brulyai kollektív gazdaságok 7 és 5 parcella he­lyett most egy illetve két parcellával rendelkeznek. A parcellákhoz tartoznak azok a te­rületrészek is, amelyek nem tagosítha­­tók, mint például az erdőövezte terüle­tek, szőlők stb. Az elszórt táblák gyakran nagy távol­ságra feküdtek az üzemközpontoktól —• ez a távolság Szeben és Segesvár rajo­­nokban nem egyszer 30—38 kilométert tett ki. A tagosításnál különös figyel­met fordítottunk erre a kérdésre. Szeben rajonban a veresmarti és poplakai kollektív gazdaságokban 7—14 kilomé­terrel sikerült csökkenteni a távolságo­kat. Segesvár rajonban a tagosítás utáni legnagyobb távolság 5,3 kilométer, Ágo­ta rajonban pedig 4,5—5 kilométer. Írta : EUGEN POPOVICI, a Brassó tartományi Tervezé­si és Területszervezési Hivatal főmérnöke A parcellák számának és távolságá­nak csökkentése jelentős megtakarítást hoz magával a szállítás megrövidítése, a veszteségek csökkentése, a munkaszer­vezés megkönnyítése révén. Az említett hét rajonban végzett számítások sze­rint ezek a megtakarítások 3 833 600 lejt tesznek ki évente. A med­­gyesi kollektív gazdaság 15 280 lejt, a Segesvár rajoni szászvízi kol­lektív gazdaság 37 758 lejt, a szász­dályai kollektív gazdaság 32 043 lejt, a Szeben rajoni omlási kollektív gazda­ság 16 411 lejt, az Ágota rajoni már­tonfalvi kollektív gazdaság pedig 13 961 lejt takarít meg évente csupán a távolságok csökkentése révén. A gazdaságok közötti területszervezés nyomán megoldódott a határok problé­mája. Megszűnt, például az a fonák hely­zet, hogy a szászvízi kollektív gazdaság­nak az állami gazdaság területén kellett áthaladnia hogy eljusson a gazdaság földjére, és megfordítva. Kiigazítások történtek a segesvári kollektív gazdaság és az állami gazdaság, valamint a Noul­­sibiu-i kollektív gazdaság és állami gazdaság között. Tagosítás útján meg­szüntettük azokat az elszórt földda­rabokat is, amelyek más gazdaságok te­rületén feküdtek, így például a cikmán­tori állami gazdaságnak 24 földtagja feküdt a szénaverési kollektív gazdaság területén. Ágota vajonban a rukkori kollektív gazdaságnak a gerdályi kol­lektív gazdaság területén fekvő 4 tagját számolták fel csere útján. A gazdaságok közötti területrendezés elvégzése után a gazdaságok területén belül látunk hozzá a területszervezés­hez. A Mezőgazdasági Főtanács intéz­kedései nyomán a munkák előkészíté­se érdekében a kollektív gazdaságok mérnökei, az ORPOT és a rajoni mező­­gazdasági tanácsok szakembereinek irányításával minden kollektív gazdaság számára vázlatokat készítettek a terület ésszerű kihasználására. Ezáltal a követ­kező problémák nyernek megoldást: megállapítják, a kollektív gazda­ságok területeinek kihasználási mód­ját; megállapítják, hogy mikép­pen lehet növelni a gazdaságok mezőgazdasági és szántóterületét,­­ milyen intézkedésekkel lehet eze­ket a legjobban hasznosítani; kijelö­lik a következő két évre a gyümölcsfa és szőlőtelepítéseket; a területszervezési intézkedésekkel együtt gondoskodnak a talajerózió leküzdéséről; kijelölik a jövő évi vetések helyét; felosztják a gazdaság területét a brigádok között. A Brassó tartományi tervezési és te­rületszervezési hivatal a kollektív gazdaságok rendelkezésére bocsátotta a gazdaságok területének sokszorosított térképét, amelynek alapján a vázlato­kat kidolgozták. A terveket a tényleges helyzettel egybevetve a mérnökök igye­keztek megfelelő területkihasználási formákat találni. Segesvár és Medgyes radonokban például számos terméketlen, bozótos vagy lejtős területet irányoz­tak elő szőlő vagy gyümölcsfa telepí­tésre. Megjelölték a hibrid és kiörege­dett szőlőket is, amelyeket kiirtanak és területét újabb telepítésre használják fel. Azokat a többnyire egy hektárnál ki­sebb szántóföldeket, amelyek kaszálók­ban, keskeny teraszokon vagy lejtős te­rületeken, a termelőközponttól nagy távolságra fekszenek és ezért kevéssé jövedelmezők, beolvasztják a környe­ző területbe és helyettük megfelelő parcellákat hasítanak ki a termelési központhoz közelebb fekvő, gépesíthe­tő legelőkből vagy kaszálókból. A Le­ (Folytatása a 4. oldalon) Jó minőségű, válogatott vetőmag kerül a földbe — állapítja meg Grigore Feru mérnök és Alexan­dru Apostol, a Slobozia-Ciorasti-i (Galac tartomány) állami gazda­ságban, ahol az őszi búza vetése ütemesen halad Tudományos ülésszak Petrozsényben (Munkatársunktól).­­ Pénteken reggel tudományos ülésszakra gyűltek össze a petrozsényi Bá­nyászati Főiskola dísztermében a brádi és dévai bányászati trösz­tökhöz, valamint a zsilvölgyi Szénbányászati Kombináthoz tart­­­tozó bányaüzemek szakemberei Az ülésszak fő célja ismertetni a­­ munkatermelékenység és az ön-­­­költség terén elért legjobb ered­ményeket és megvitatni a teen­dőket a munkatermelékenység to­­vábbnövelése érdekében. 32 új szolgáltatási egység (Munkatársunktól). A kisipari termelőszövetkezetek Máramaros tartományi szövetsége év elejé­től mostanáig a tartomány váro­saiban és munkásközpontjaiban — így Nagybányán, Szatmáron, Szigeten és másutt — 32 új szö­vetkezeti egységet nyitott meg. Évadnyitás Kolozsváron (Munkatársunktól). — Tegnap este, október 18-án a kolozsvári Nemzeti Színház évadnyitó elő­adásán Horia Lovinescu : Romba­­dőlt fellegvár című darabját mu­tatta be. ÚJ IGÉNYEK SZÍNVONALÁN Szocialista álla­munk­­fontos fela­datának tekinti a tudományos és kulturális ismere­­­ tek terjesztését a dolgozók legszélesebb tömegei kö­zött. Ez folytonos erkölcsi kötele­zettséget jelent néphez hű értelmi­­ségünk számára, amely — mondhat­nám — éppoly parancsoló mint a gyermekek oktatása s ugyanúgy ki­terjed az utolsó falura is. Nehéz, de szép feladata ez az ér­telmiségnek. És értelmiségünk túl­nyomó többségében eleget is tett a párt hívásának és saját lelkiismere­te parancsának. A munka akkor kezdődött, amikor a munkások és parasztok átvették a hatalmat. Konkréten mindenekelőtt a tömegművelődés alapfeltételeinek megteremtéséről volt szó, többek kö­zött arról, hogy teljesen felszámol­juk az írástudatlanságot. Több, mint négy millió írástudatlan tanulta meg nálunk a betűvetést. Gigászi munka volt ez és nem csak az egész tantes­tület vett részt benne lelkesen, az óvónőktől az egyetemi tanárokig, ha­nem számtalan tömegszervezet is. Miután az írástudatlanság meg­szűnt, új probléma merült fel : a műveltség folytonos és fokozott ter­jesztése az új írástudók soraiban éppúgy, mint az érett korúak töme­gei között, akik megtanultak ugyan írni annak idején, de mindössze eny­­nyivel maradtak és szellemileg ten­gődve lassan elfelejtették azt is, amit megtanultak valaha. Az írástudatlanság felszámolása nem öncél, hanem a műveltség ma­gasabb fokon való továbbterjeszté­sének eszköze. Csak aki már egyszer írni-olvasni tud, az foghat neki, hogy első ismereteivel újabb tudást sze­rezzen, művelődjön s ezáltal öntu­datos állampolgárrá fejlődhessen. Ennek az igénynek tettek eleget a néphez hű értelmiségiek a Tudo­mány és Kultúraterjesztő Társaság keretében, amely országszerte több, mint 70.000 értelmiségit vont be egy évtizedet is meghaladó eredményes tevékenységébe. Hallatlanul nagy volt mindig és ma is olthatatlan a nép tudásszomja. A TKTT évről évre fejlődő tevé­kenysége 1962-ben már 150 000 elő­adást jelentett és fokozatosan felölel­te a műveltség és a tudományos is­meretek terjesztésének egyre válto­zatosabb és vonzóbb formáit. A tömegek maguk azonban, ahogy rájöttek a tanulás ízére, úgy kezdték egyre inkább kevesellni a hol egy, hol más kérdést taglaló, elszigetelt előadásokat. Az ismeretterjesztés új formája vált ezzel szükségessé: meg­születtek a jól átgondolt előadásso­rozatokat kidolgozó lektorátusok, amelyek har­monikus fogalmakat és teljesebb képet tudtak adni az álta­lános műveltség kiegészítéséhez. A vonzó változatosság igénye terem­tette meg a kérdés-felelet esteket, és a szimpozionokat, amelyek közvet­lenebbül felelnek a tömegeket fog­lalkoztató, elsőrendűen érdekes prob­lémákat felvető jelenségekre. Innen már csak egy lépés hiányzik a tudo­mányos brigádokig, amelyeknek ke­retében különböző szakmájú értel­miségiek csoportosan járják az or­szág falvait és az egybegyűlt lakos­ságnak személye­­sen válaszolják meg a kérdéseket, amelyek a „tu-­­­dományos brigád postaládájában“ gyűltek össze. A tudományos brigá­dok ma már rendkívül népszerűek, épp azért, mert munkájuk nagyon hatásos. A „postaládában“ meggyűlt, írásos kérdéseken kívül, a brigád tagjai persze tucatjával válaszolnak az ösz­­szejövetel folyamán ott helyben köz­vetlenül felvetődő kérdésekre is. Pa­rasztok százai hallgatják és kérdez­getik a brigádot, valahányszor csak a faluba ellátogat. A kollektivizálás győzelme meg­követeli,hogy minden kollektivista alapvető agrozootechnikai ismeretek­kel rendelkezzék, hogy így tudatos munkával biztosítsa a mezőgazdasá­gi munka maximális termelékenysé­gét. Emiatt vált szükségessé az, hogy a kollektivisták három­éves mező­­gazdasági szakoktatása mellett, a na­gyobb községekben megszervezzék több szomszédos kollektív gazdaság egybegyűlt parasztsága számára a mezőgazdasági és állattenyésztési tudományos tanácsadást,­­ amelyhez a legkiválóbb szaktudósok, akadémi­kusok, egyetemi tanárok és előadó­tanárok csatlakoznak tudásukkal, személyes részvételükkel, így aztán megnyílt­­az út az üze­mekben és vállalatokban a munkás­egyetemek, városonként pedig a népi egyetemek beindulásához. A Tudomány és Kultúraterjesztő Társaság, amelyet általában rövidí­­tett nevén TKTT-nek ismernek, már nem volt képes tömegszerve­zetként átfogni a műveltség terjesz­tésének új szervezeti feladatait, így aztán a TKTT hivatását a párt és a kormány intézkedései átruház­ták a Kulturális és Tudományos Is­meretek Terjesztésének Tanácsára, amely a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság keretében működik és átvette a TKTT régi feladatkörét, új munkaterületeket, tevékenységi formákat szervez. A tanács továbbra is támogatja a szakszervezeti kultúrtevékenységet az üzemekben és intézményekben , például a munkásegyetemeket, ame­lyeket tantervük összeállításában minden téren, főként pedig az üzem szakmai követelményeinek terén s a megfelelő előadók mozgósításában támogatnak a néptanácsok mellett működő kulturális és tudományos ismeretter­jesztési tanácsok. A munkásegyetemek egyes helye­­ken már hosszú évek óta működnek, és ebben az évben már országszerte elszaporodtak és megerősödtek szer­vezetileg is. A Kulturális és Tudományos Isme­retterjesztő Tanács munkatársainak és a helyi szakszervezetek kultúrak­­tivistáinak országos értekezlete nem­­rég, a múlt hónapban megvitatta az együttműködés legmegfelelőbb for­máit és azt, hogy milyen feladatok hárulnak mindegyikükre a munkás­egyetemek jó ügymenetének bizto­sítása terén. De a munkásegyetemek csak a nagyüzemekben és intézményekben működnek, a saját munkatársaik számára. (Folytatása a 2. oldalon) Írta : DEMOSTENE BOTEZ, a Kulturális és Tudományos Ismeretterjesztő Tanács elnöke

Next