Előre, 1963. október (17. évfolyam, 4949-4975. szám)
1963-10-19 / 4965. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMÁN NEPKÖZTARSASAG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA ■ XVII. évfolyam 4965 sz. 4 oldal ára 20 báni 1963 október 19., szombat Párt- és államvezetők látogatása az argesi 16 Februári vízierőműnél Csaknem három év telt el azóta, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, s pártunk és kormányunk más vezetői az Arges völgyében jártak, megvizsgálva az ottani vízierőmű helyét és építési tervét. Az egész ország akkor tudomást szerzett arról, hogy a hegyek szívében felépül a szocializmus egy újabb nagyszerű létesítménye. Röviddel ezután az Arges sziklaszorosának zord táján a nagy építőtelepeket jellemző lüktető tevékenység bontakozott ki. A munka, amelyet ez idő alatt az építők ezrei végeztek, feljogosítja őket, hogy mondhassák : „A párt szava valósággá válik !“ Alig néhány év múlva az argesi vízierőmű értékes villamosenergiával látja majd el lendületesen fejlődő gazdaságunkat. Pénteken, 1963. október 18-án, az építőket újra kedves vendégek keresték fel. Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Gh. Gaston Marin elvtársak látogatást tettek az argesi 16 Februárie vízierőmű építőtelepén. A párt- és államvezetőket elkísérték Stefan Mátés elvtárs, az RMP Arges tartományi bizottságának első titkára, Constantin Sandu elvtárs, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, párt- és állami aktivisták. Corbeniben, az építőtelep-csoport vezetőségének székhelyén a vendégeket Bujor Almában bánya- és villamosenergiaügyi miniszter, Nicolae Gheorghiu miniszterhelyettes, Adalbert Gilbert, a hidrotechnikai építővállalat vezérigazgatója, Nicolae Stefan, az építőtelep-csoport vezetője, Radu Gaube főmérnökhelyettes, Alexandru Nourescu, a Hidroenergetikai Tanulmányi és Tervező Intézet főmérnöke, Francisc Anton, az építőtelepek pártbizottságának titkára, mérnökök és szakemberek fogadták. Az építőtelep vezetőségének székházában Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs és a többi párt- és államvezető előtt Mircea Lipiceanu főtervező mérnök ismertette e teljes egészében hazánkban tervezett fontos hidroenergetikai csomópont építésében alkalmazott megoldásokat, valamint a munkálatok jelenlegi stádiumát. Az argesi vízierőmű beszerelt teljesítőképessége 220 megawatt lesz, évi termelése pedig 400 millió kilowattóra. Az Arges hidroenergetikai potenciálját 25 kilométeren használják fel, a vízhozam növelésére pedig felfogják a Topologul, Riul Doamnei, Villanul és más hegyi folyókat, s vizüket 28 kilométert összesítő földalatti medrekben a gyűjtőmedence felé irányítják. A 14 kilométer hosszú gyűjtőmedencében körülbelül félmilliárd köbméter víz fér majd el. A szakemberek kidomborították e hidroenergetikai csomópont építésének más előnyeit is. Lehetővé válik majd több mint 100 000 hektár föld öntözése az Arges medencéjében, nagy mezőgazdasági területek óvhatók meg az áradástól, biztosítják a főváros vízellátásához szükséges hozam növekedését. Ezután megtekintették a 25 kilométeren elterülő építőtelep fő objektumait. A gépkocsisor a sziklába vágott új országúton halad a betongyár felé , alagútakon és az építők által merészséggel és nagy mesterségbeli tudással emelt viaduktokon halad át. E helyeken, ahol két évvel ezelőtt még ösvény sem volt, most megnyílt a forgalom a nagy tonnatartalmú tehergépkocsik számára, amelyek a betongyárat gépekkel és cementtel látják el. Még az út véglegesítése előtt az építőknek sikerült, nagy nehézségeket leküzdve, a helyszínre szállítani a betongyár bonyolult felszereléseit s a kábeldarukat. A betongyárban a szakemberek megmagyarázták a vendégeknek, hogy az elektropneumatikus vezérlésű korszerű berendezések biztosítják majd a duzzasztógát építéséhez szükséges nagy mennyiségű betont. A 834-es magaslati ponton, a Vidrarunak nevezett helyen, ahova a duzzasztógát-koszorú kerül, a párt- és államvezetők elbeszélgettek Radu Princu mérnökkel, a Hidroenergetikai Tanulmányi és Tervező Intézet fő gáttervező szakemberével a munkálatok tervezéséről és megszervezéséről. A két domborulatú ív típusú, 165 méter magas gátat a világtechnika legújabb vívmányainak alapján tervezték. Az elfogadott megoldás a leggazdaságosabb más megoldásokhoz viszonyítva. A párt- és államvezetők pozitíven értékelték, hogy a tervezők a megoldásokban figyelembe vették mind a gazdaságosság elvét, mind pedig azt, hogy minél biztonságosabbá tegyék a hidroenergetikai építkezéseket. Itt a duzzasztógátnál az argesi szoros vadregényes szépségét még fokozták az ember keze által emelt új létesítmények. Szembeszállva a zord természettel, lépésről-lépésre felkapaszkodva a kopár sziklákra, az építők átvezették az argesi szoroson az első hidat , a kábeldaruk sodronyköteleit. Ezeken a drótköteleken a betonnal telt tartályok tízezernyi utat tesznek majd meg, s a vizek útjába 500 000 köbméter betonból óriási torlaszt állítanak. A vendégek ezután leszállnak a duzzasztógát medrébe, hogy jelen legyenek az építőtelep története egyik fontos eseményénél, a betonöntés megkezdésénél. Gh. Sálájan mérnök, ennek az építőtelepnek a vezetője ismerteti a munkálatok szervezését, körös-körül az építők százai várnak türelmetlenül. A magasból, a daru kábelein alászáll az első betonnal telt tartály. Vele együtt száll le Alexandru Ojog betonozómunkás, a szocializmus nagy építőtelepeinek veteránja és Rákosi László mérnök, a merész építők egyike, aki jelentősen hozzájárult e fontos munka megkezdéséhez szükséges gépi eszközök előkészítéséhez. Mindketten magukkal hozták ide Békás iskoláját, amelyet az Arges szüntelenül gazdagít. Őket érte az a megtiszteltetés, hogy az első betonmennyiségeket kiöntsék. A jelenlevők tapsa közepette a „csapolást“ kiöntik a duzzasztógát testébe. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs gratulál a duzzasztógát építőinek és sikert kíván munkájukhoz. Biztosítja őket, hogy a párt és a kormány továbbra is minden támogatást megad nekik, hogy a legjobb körülmények között valósíthassák meg ezt a nagyszabású munkát. Ezután a tulajdonképpeni üzem építőtelepét látogatták meg. A szállító kosarakkal a vendégek leereszkedtek az Arges jelenlegi medrénél több mint 100 méterrel lentebb lévő mélységbe. Egy tárnán át sziklába vájt hatalmas föld alatti helyiségbe érünk , itt helyezik majd el az erőmű turbináit. Gheorghe Popescu mérnök, az építőtelep vezetője és Emil Nicolau mérnök részletes felvilágosításokkal szolgálnak. Építők százai önfeláldozóan dolgoztak itt, a hegység mélyéből sok tízezer köbméter kősziklát vágtak ki. Irimut Traian, Moșneguțu Constantin, Barta Ferenc, Csizmadia Mihály és mások bányászcsapatai eredményeikkel tették magukat ismertté. A váltásban dolgozó Irimuj Traian büszkén jelenti Gheorghiu-Dej elvtársnak a brigádjára bízott munkák előrehaladását. A vendégeket ezután arra a helyre vezetik, ahol a vízvezető alagútat építik. A víz a föld alatti erőműközponttól ezen az alagúton folytatja majd még több mint 11 kilométeren át az útját, a mélységeken, hogy aztán újra visszatérjen régi medrébe. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs nagy elismeréssel nyilatkozott az építők munkájáról és megvalósításairól. Hangsúlyozta e munka jelentőségét és szépségét, s rámutatott, hogy a vízierőmű tervezői és építői számára ez a munkatelep újabb alkalmat nyújt, hogy bebizonyíthassák rátermettségüket és alkotó képességüket, s a jól végzett munka örömét érezzék. Az alagútból visszatérő vendégeket itt is, mint a többi munkahelyen, az építők ezrei meleg szeretettel és ragaszkodással köszöntötték, hosszasan éltetve a pártot és a kormányt. A párt- és államvezetők látogatása újabb erőteljes ösztönzést adott a vízierőmű építőinek, hogy még nagyob odaadással dolgozzanak a szocializmus e nagyszerű létesítményének felépítésén. Ezután a vendégek meglátogatták a stefáneti mezőgazdasági kísérleti állomást, ahol nagyszabású munkálatok folytak gyengén termő földterületek teraszozás és szőlőtelepítés útján történő hasznosítására. A párt- és államvezetők Nicolae Giosan elvtárs, a Mezőgazdasági Főtanács első alelnöke és Constantin Budan elvtárs, az állomás igazgatója kíséretében felkeresték a goleascai és izvorani teraszokat. E helyeken további 2000 hektár területet hasznosítanak teraszozással. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs hangsúlyozta, hogy a kísérleti állomás milyen fontos munkát végzett e területek jobb felhasználására és rámutatott, hogy a munkát tovább kell folytatni és fejleszteni. Az Arges tartományban bejárt útvonalon mindenütt — Pitesti-en, Curtea de Argesen és sok más helységben — a lakosság, amely tudomást szerzett a látogatásról, rendkívül melegen fogadta, hosszasan megéljenezte és virágokkal köszöntötte a párt- és államvezetőket. A stefánetti Agronómusok Házában ebédet rendeztek, amelyen részt vettek a párt- és államvezetők, miniszterek, a helyi szervek vezetői, az argesi vízierőmű vezetői és szakemberei, építői és tervezői, a stefánesti mezőgazdasági kísérleti állomás szakemberei. (Agerpres) Az argesi vízierőmű építőtelepén. Találkozások a választókkal (Munkatársunktól). Egyre több Temesvár rajoni faluban találkoznak ezekben a napokban választóikkal a néptanácsi képviselők, melyeken beszámolnak arról mit és hogyan valósítottak meg eddig az illető kerületekben a honpolgárok javaslatai, kérései közül. Mostanig a rajonban 766 községi és 58 rajoni néptanácsi képviselő találkozott választóival és vitatta meg az elkövetkező hetekben, hónapokban megoldásra váró legfontosabb közérdekű kérdéseket. E találkozásokon — melyen több mint 41 000 honpolgár vett részt — közel 400 falufejlesztési, községgazdálkodási és ma 3 javaslatot tettek. Az i IRTA autóbuszok téli viintimidje (Munkatársunktól). Október 27-től kezdve lép életbe az IRTA autóbuszjáratok téli menetrendje. A téli menetrendházosiak például egy egészségügyi őrhely létesítésének szükségességét vetették fel, Carlaont Vasile és a többi képviselőnek. det füzet alakjában minden IATA autóbuszállomáson kapni lehet a téli menetrend életbelépésének napjától kezdve. (Munkatársunktól). Katedrával cserélték fel az iskola padjait a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola III. éves tanulói. Két héten át a város különböző iskoláiban gyakorlott pedagógusok segédletével próbatanítás keretében ismerkednek az oktató-nevelő módszerekkel. A 4-es számú elemi iskolában például 16 matematika Próbatanítás Az országban betakarították a cukorrépa 65 százalékát Az ország több tartományában teljes erővel folyik a cukorrépa betakarítása. A Mezőgazdasági Főtanács és az Élelmiszeripari Minisztérium adatai szerint, országos viszonylatban eddig a cukorrépa-termés több mint 65 százalékát szedték ki a földből. Az idén feldolgozandó cukorrépa-mennyiség több mint felét már át is adták a cukorgyáraknak. Bukarest és Bánát tartományokban — az ország legnagyobb cukorrépatermesztő vidékein —, a földek kétharmadáról takarították be a termést. E tartományok kollektív gazdaságai a cukorgyárak által kidolgozott grafikonoknak megfelelően szervezték meg a cukorrépa betakarítását és átadását. Egyes tartományokban — mint például Suceava, Iasi és Bákó tartományok — a kollektív gazdaságok visszamaradtak a cukorrépa kiszedésével, Galac és Maros-Magyar Autonóm tartományokban pedig már betakarították ugyan a cukorrépa-termés több mint felét, de lemaradtak az átvevő központokba való beszállítással. Éppen ezért az e tartományok termését feldolgozó gyárak nem dolgozhatnak teljes kapacitással. Az őszi növények betakarítása végéhez közeledik, s így most minden tartományban megvan a lehetőség a cukorrépa betakarításának és átadásának meggyorsítására. Minden késedelem veszteséggel jár, nem is szólva arról, hogy akadályozza a cukorgyártási kampányt. (Agerpres) Befejezték a kukoricatörést Ploiesti tartományban befejezték a kukoricatörést. . A többi növény betakarítása is nemsokára véget ér. Minden erővel szántanak és vetnek. A búza- és a rozsvetőmag csaknem 10 százaléka már magágyba került. Élen jár Rímnicu Sarat, Buzau, Targoviste és Mizil rajon, ahol sok gazdaság befejezte a búzavetést. Minden erőt a vetés befejezésére (Munkatársunktól) A kedvező vetési időszak végefelé tartunk. Október végéig a kenyérgabona magját földbe kell hullatni. A későbbi munka már mázsákkal csökkentheti a termést. Kolozs tartomány gazdaságaiban ezen az őszön is mindenütt igyekeznek betartani a szalmásgabona-termesztés alapvető követelményeit. A jól szervezett, összehangolt munka az indulásnál jó eredménnyel járt. Sok gazdaságban kedvező körülmények között és rövid idő alatt végezték el a kukorica szedést, a burgonya betakarítását, a szántást és vetést. Az alsókosályi, zsolnai aleri, gyárpataki, aranyosgyéresi, nagycsányi, frátai kollektivisták ígéretükhöz híven teljesítették az őszi vetési tervet. Az élenjáró gazdaságok eredményei az idén is igazolták: ott ahol tiszteletben tartották az ütemtervet, a kijelölt területeket idejében felszabadították, jól halad a magágykészítés. Sajnos azonban a tartomány számos gazdaságában a vetés még mindig nem halad megfelelő ütemben. Noha traktorban, fogatban nincs hiány, az időjárás is kedvező, késnek a vetéssel. A tartományi mezőgazdasági tanács október 17-i jelentése szerint az előirányzott 141 724 hektár területből mindössze 88 854 hektáron végezték el a vetőszántást és 83 200 hektáron került földbe a mag. Enyed rajon 62, Szamosújvár 50, Torda 57, Hunyad rajon gazdaságai 61, Kolozsvár környékén levő gazdaságok pedig mindössze 41 százalékban valósították meg az őszi vetési tervet. A magágykészítést nagymértékben hátráltatja az ősziek lassú betakarítása. A gazdaságok már a kampány kezdetén részletes tervet készítettek az őszi munkálatok lebonyolítására. Vállalták, hogy a termény betakarítását október közepéig teljesen elvégzik. A gazdaságok zöme azonban adós maradt a vállalás teljesítésével. A kullogó gazdaságok miatt a tartományban a kukorica begyűjtését 71 százalékban végezték el. Hasonlóképpen nagyon megkéstek a burgonya betakarításával is. Kolozs tartományban, akárcsak az ország más részében a vetésre alkalmas idő lassan lejár. A gazdaságok vezetőtanácsainak és tagjainak tudomásul kell venniük; a legelső és legfontosabb feladat a kenyérgabona vetése, erre kell összpontosítaniuk minden figyelmet, minden erőt. fizika, román-magyar és román történelem szakos tanárjelölt praktizált sikerrel. (Munkatársunktól). Országos körútjának végefelé jár a nagyváradi Állami Bábszínház együttese. A napokban Brassóban szerepeltek. A bábosok tapasztalatcserére is felhasznál(Munkatársunktól). A Nagyvárad városi néptanács csütörtöktök a brassói napokat, részt vettek a helyi bábszínház próbáin, amit a kedvükért rendeztek a brassóiak. Az együttes a tartomány több városában szintén nagy sikert aratott. kön tartotta XX. rendkívüli ülésszakát, amelyen a városrendezés és szépítés jövő évi terveinek előkészítéséről tárgyaltak. Felkérték a képviselőket, hogy rövid időn belül nyújtsák be a szervezési osztályhoz a korszerűsítésre javasolt utcák névjegyzékét és más városszépítési-rendezési javaslatot. Készül a jövő évi városrendezési terv Vendégszereplésen A földalap ésszerű felhasználásáért Területrendezés és gazdasági eredmény A föld ésszerű kihasználása egyike azoknak a tényezőknek, amelyektől a mezőgazdasági termelés növelése függ. Ezt segíti elő a gazdaságok közötti és az egyes gazdaságokon belül végzett területrendezés. A Brassó tartományi területszervezési hivatal szakemberei, a párt és állami szervek támogatásával 1962—1963-ban hét rajonban (Segesvár, Ágota, Szeben, Medgyes, Kőhalom, Fogaras és Brassó város) láttak hozzá a gazdaságok közötti területrendezéshez. A szocialista gazdaságok közötti területcsere révén több területi fogyatékosságot sikerült kiküszöbölni. Az említett hét vaján 257 szocialista gazdaságának 979 földtábláját 436-ra sikerült csökkenteni. Egyegy gazdaság ma átlagosan 1,7 parcellával rendelkezik. A tagosítás előtt egyes gazdaságoknak jóval több parcellája volt a fenti átlagnál. A Segesvár rajoni cikmántori állami gazdaságnak például, amely ma 7 földtáblával rendelkezik, a rendezés előtt 47 tagra szakadtak a földjei. A Segesvár rajoni besei kollektív gazdaságnak 23 parcella helyett most 4 parcellája van; az ugyancsak Segesvár rajoni szászdályai és szászújfalui kollektív gazdaságok 8 és 6 parcelláját egy illetve két darabra tagosították. Az Ágota rajoni mártonfalvi és brulyai kollektív gazdaságok 7 és 5 parcella helyett most egy illetve két parcellával rendelkeznek. A parcellákhoz tartoznak azok a területrészek is, amelyek nem tagosíthatók, mint például az erdőövezte területek, szőlők stb. Az elszórt táblák gyakran nagy távolságra feküdtek az üzemközpontoktól —• ez a távolság Szeben és Segesvár rajonokban nem egyszer 30—38 kilométert tett ki. A tagosításnál különös figyelmet fordítottunk erre a kérdésre. Szeben rajonban a veresmarti és poplakai kollektív gazdaságokban 7—14 kilométerrel sikerült csökkenteni a távolságokat. Segesvár rajonban a tagosítás utáni legnagyobb távolság 5,3 kilométer, Ágota rajonban pedig 4,5—5 kilométer. Írta : EUGEN POPOVICI, a Brassó tartományi Tervezési és Területszervezési Hivatal főmérnöke A parcellák számának és távolságának csökkentése jelentős megtakarítást hoz magával a szállítás megrövidítése, a veszteségek csökkentése, a munkaszervezés megkönnyítése révén. Az említett hét rajonban végzett számítások szerint ezek a megtakarítások 3 833 600 lejt tesznek ki évente. A medgyesi kollektív gazdaság 15 280 lejt, a Segesvár rajoni szászvízi kollektív gazdaság 37 758 lejt, a szászdályai kollektív gazdaság 32 043 lejt, a Szeben rajoni omlási kollektív gazdaság 16 411 lejt, az Ágota rajoni mártonfalvi kollektív gazdaság pedig 13 961 lejt takarít meg évente csupán a távolságok csökkentése révén. A gazdaságok közötti területszervezés nyomán megoldódott a határok problémája. Megszűnt, például az a fonák helyzet, hogy a szászvízi kollektív gazdaságnak az állami gazdaság területén kellett áthaladnia hogy eljusson a gazdaság földjére, és megfordítva. Kiigazítások történtek a segesvári kollektív gazdaság és az állami gazdaság, valamint a Noulsibiu-i kollektív gazdaság és állami gazdaság között. Tagosítás útján megszüntettük azokat az elszórt földdarabokat is, amelyek más gazdaságok területén feküdtek, így például a cikmántori állami gazdaságnak 24 földtagja feküdt a szénaverési kollektív gazdaság területén. Ágota vajonban a rukkori kollektív gazdaságnak a gerdályi kollektív gazdaság területén fekvő 4 tagját számolták fel csere útján. A gazdaságok közötti területrendezés elvégzése után a gazdaságok területén belül látunk hozzá a területszervezéshez. A Mezőgazdasági Főtanács intézkedései nyomán a munkák előkészítése érdekében a kollektív gazdaságok mérnökei, az ORPOT és a rajoni mezőgazdasági tanácsok szakembereinek irányításával minden kollektív gazdaság számára vázlatokat készítettek a terület ésszerű kihasználására. Ezáltal a következő problémák nyernek megoldást: megállapítják, a kollektív gazdaságok területeinek kihasználási módját; megállapítják, hogy miképpen lehet növelni a gazdaságok mezőgazdasági és szántóterületét, milyen intézkedésekkel lehet ezeket a legjobban hasznosítani; kijelölik a következő két évre a gyümölcsfa és szőlőtelepítéseket; a területszervezési intézkedésekkel együtt gondoskodnak a talajerózió leküzdéséről; kijelölik a jövő évi vetések helyét; felosztják a gazdaság területét a brigádok között. A Brassó tartományi tervezési és területszervezési hivatal a kollektív gazdaságok rendelkezésére bocsátotta a gazdaságok területének sokszorosított térképét, amelynek alapján a vázlatokat kidolgozták. A terveket a tényleges helyzettel egybevetve a mérnökök igyekeztek megfelelő területkihasználási formákat találni. Segesvár és Medgyes radonokban például számos terméketlen, bozótos vagy lejtős területet irányoztak elő szőlő vagy gyümölcsfa telepítésre. Megjelölték a hibrid és kiöregedett szőlőket is, amelyeket kiirtanak és területét újabb telepítésre használják fel. Azokat a többnyire egy hektárnál kisebb szántóföldeket, amelyek kaszálókban, keskeny teraszokon vagy lejtős területeken, a termelőközponttól nagy távolságra fekszenek és ezért kevéssé jövedelmezők, beolvasztják a környező területbe és helyettük megfelelő parcellákat hasítanak ki a termelési központhoz közelebb fekvő, gépesíthető legelőkből vagy kaszálókból. A Le (Folytatása a 4. oldalon) Jó minőségű, válogatott vetőmag kerül a földbe — állapítja meg Grigore Feru mérnök és Alexandru Apostol, a Slobozia-Ciorasti-i (Galac tartomány) állami gazdaságban, ahol az őszi búza vetése ütemesen halad Tudományos ülésszak Petrozsényben (Munkatársunktól). Pénteken reggel tudományos ülésszakra gyűltek össze a petrozsényi Bányászati Főiskola dísztermében a brádi és dévai bányászati trösztökhöz, valamint a zsilvölgyi Szénbányászati Kombináthoz tarttozó bányaüzemek szakemberei Az ülésszak fő célja ismertetni a munkatermelékenység és az ön-költség terén elért legjobb eredményeket és megvitatni a teendőket a munkatermelékenység továbbnövelése érdekében. 32 új szolgáltatási egység (Munkatársunktól). A kisipari termelőszövetkezetek Máramaros tartományi szövetsége év elejétől mostanáig a tartomány városaiban és munkásközpontjaiban — így Nagybányán, Szatmáron, Szigeten és másutt — 32 új szövetkezeti egységet nyitott meg. Évadnyitás Kolozsváron (Munkatársunktól). — Tegnap este, október 18-án a kolozsvári Nemzeti Színház évadnyitó előadásán Horia Lovinescu : Rombadőlt fellegvár című darabját mutatta be. ÚJ IGÉNYEK SZÍNVONALÁN Szocialista államunkfontos feladatának tekinti a tudományos és kulturális ismere tek terjesztését a dolgozók legszélesebb tömegei között. Ez folytonos erkölcsi kötelezettséget jelent néphez hű értelmiségünk számára, amely — mondhatnám — éppoly parancsoló mint a gyermekek oktatása s ugyanúgy kiterjed az utolsó falura is. Nehéz, de szép feladata ez az értelmiségnek. És értelmiségünk túlnyomó többségében eleget is tett a párt hívásának és saját lelkiismerete parancsának. A munka akkor kezdődött, amikor a munkások és parasztok átvették a hatalmat. Konkréten mindenekelőtt a tömegművelődés alapfeltételeinek megteremtéséről volt szó, többek között arról, hogy teljesen felszámoljuk az írástudatlanságot. Több, mint négy millió írástudatlan tanulta meg nálunk a betűvetést. Gigászi munka volt ez és nem csak az egész tantestület vett részt benne lelkesen, az óvónőktől az egyetemi tanárokig, hanem számtalan tömegszervezet is. Miután az írástudatlanság megszűnt, új probléma merült fel : a műveltség folytonos és fokozott terjesztése az új írástudók soraiban éppúgy, mint az érett korúak tömegei között, akik megtanultak ugyan írni annak idején, de mindössze enynyivel maradtak és szellemileg tengődve lassan elfelejtették azt is, amit megtanultak valaha. Az írástudatlanság felszámolása nem öncél, hanem a műveltség magasabb fokon való továbbterjesztésének eszköze. Csak aki már egyszer írni-olvasni tud, az foghat neki, hogy első ismereteivel újabb tudást szerezzen, művelődjön s ezáltal öntudatos állampolgárrá fejlődhessen. Ennek az igénynek tettek eleget a néphez hű értelmiségiek a Tudomány és Kultúraterjesztő Társaság keretében, amely országszerte több, mint 70.000 értelmiségit vont be egy évtizedet is meghaladó eredményes tevékenységébe. Hallatlanul nagy volt mindig és ma is olthatatlan a nép tudásszomja. A TKTT évről évre fejlődő tevékenysége 1962-ben már 150 000 előadást jelentett és fokozatosan felölelte a műveltség és a tudományos ismeretek terjesztésének egyre változatosabb és vonzóbb formáit. A tömegek maguk azonban, ahogy rájöttek a tanulás ízére, úgy kezdték egyre inkább kevesellni a hol egy, hol más kérdést taglaló, elszigetelt előadásokat. Az ismeretterjesztés új formája vált ezzel szükségessé: megszülettek a jól átgondolt előadássorozatokat kidolgozó lektorátusok, amelyek harmonikus fogalmakat és teljesebb képet tudtak adni az általános műveltség kiegészítéséhez. A vonzó változatosság igénye teremtette meg a kérdés-felelet esteket, és a szimpozionokat, amelyek közvetlenebbül felelnek a tömegeket foglalkoztató, elsőrendűen érdekes problémákat felvető jelenségekre. Innen már csak egy lépés hiányzik a tudományos brigádokig, amelyeknek keretében különböző szakmájú értelmiségiek csoportosan járják az ország falvait és az egybegyűlt lakosságnak személyesen válaszolják meg a kérdéseket, amelyek a „tu-dományos brigád postaládájában“ gyűltek össze. A tudományos brigádok ma már rendkívül népszerűek, épp azért, mert munkájuk nagyon hatásos. A „postaládában“ meggyűlt, írásos kérdéseken kívül, a brigád tagjai persze tucatjával válaszolnak az öszszejövetel folyamán ott helyben közvetlenül felvetődő kérdésekre is. Parasztok százai hallgatják és kérdezgetik a brigádot, valahányszor csak a faluba ellátogat. A kollektivizálás győzelme megköveteli,hogy minden kollektivista alapvető agrozootechnikai ismeretekkel rendelkezzék, hogy így tudatos munkával biztosítsa a mezőgazdasági munka maximális termelékenységét. Emiatt vált szükségessé az, hogy a kollektivisták hároméves mezőgazdasági szakoktatása mellett, a nagyobb községekben megszervezzék több szomszédos kollektív gazdaság egybegyűlt parasztsága számára a mezőgazdasági és állattenyésztési tudományos tanácsadást, amelyhez a legkiválóbb szaktudósok, akadémikusok, egyetemi tanárok és előadótanárok csatlakoznak tudásukkal, személyes részvételükkel, így aztán megnyíltaz út az üzemekben és vállalatokban a munkásegyetemek, városonként pedig a népi egyetemek beindulásához. A Tudomány és Kultúraterjesztő Társaság, amelyet általában rövidített nevén TKTT-nek ismernek, már nem volt képes tömegszervezetként átfogni a műveltség terjesztésének új szervezeti feladatait, így aztán a TKTT hivatását a párt és a kormány intézkedései átruházták a Kulturális és Tudományos Ismeretek Terjesztésének Tanácsára, amely a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság keretében működik és átvette a TKTT régi feladatkörét, új munkaterületeket, tevékenységi formákat szervez. A tanács továbbra is támogatja a szakszervezeti kultúrtevékenységet az üzemekben és intézményekben , például a munkásegyetemeket, amelyeket tantervük összeállításában minden téren, főként pedig az üzem szakmai követelményeinek terén s a megfelelő előadók mozgósításában támogatnak a néptanácsok mellett működő kulturális és tudományos ismeretterjesztési tanácsok. A munkásegyetemek egyes helyeken már hosszú évek óta működnek, és ebben az évben már országszerte elszaporodtak és megerősödtek szervezetileg is. A Kulturális és Tudományos Ismeretterjesztő Tanács munkatársainak és a helyi szakszervezetek kultúraktivistáinak országos értekezlete nemrég, a múlt hónapban megvitatta az együttműködés legmegfelelőbb formáit és azt, hogy milyen feladatok hárulnak mindegyikükre a munkásegyetemek jó ügymenetének biztosítása terén. De a munkásegyetemek csak a nagyüzemekben és intézményekben működnek, a saját munkatársaik számára. (Folytatása a 2. oldalon) Írta : DEMOSTENE BOTEZ, a Kulturális és Tudományos Ismeretterjesztő Tanács elnöke