Előre, 1963. december (17. évfolyam, 5002-5028. szám)

1963-12-01 / 5002. szám

1933. december 1., vasárnap KÖZÖS KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) A küldöttségek nyomatékosan hangsúlyozták, hogy készek küldött­­ségcserékkel és a két ország képvi­selőinek a gazdasági és társadalmi tevékenység valamennyi területén való kontaktusai révén — együtte­sen elemezni minden olyan kérdést, amelynek megoldása előmozdíthatja a jószomszédi kapcsolatok elmélyü­lését és a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti sokoldalú baráti együttműködés bővülését. A nemzetközi helyzetet elemezve, a küldöttségek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két ország ál­láspontja azonos vagy hasonló a leg­fontosabb nemzetközi kérdésekben, mint például a béke biztosítása és a békés egymás mellett élés meghono­sítása, az általános és teljes lesze­relés megvalósítása, a k­olonializmus felszámolása, a feszültség tűzfész­keinek megszüntetése, a német kér­dés megoldása stb. Abból kiindulva, hogy korunkban a nukleáris háború elkerülésének egyetlen lehetősége a békés egymás mellett élés, a két küldöttség újra megerősítette, hogy a világ összes haladó és békeszerető erőinek, első­sorban a szocialista országoknak leg­fontosabb feladata a békéért és a vi­tás nemzetközi kérdések békés meg­oldásáért vívott harc. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokban pozitív változások történtek, haladás mutatkozik a nemzetközi feszültség enyhülése irá­nyában. A két ország kormánya üd­vözölte a légköri, világűrbeli és víz alatti nukleáris kísérletek eltiltásá­ról szóló moszkvai szerződés meg­kötését, a béke­ és az egymás mel­lett élési politika sikerének tekin­tette azt, lépésnek a leszerelési kér­dés megoldása útján. Annak tudatá­ban, hogy korunkban még hatalmas erők helyezkednek szembe a nem­zetközi kapcsolatok ilyen irányú alakulásával, a két küldöttség meg­egyezett abban, további erőfeszítése­ket kell tenni azért, hogy ez a kez­det ne csak megmaradjon, hanem meg is szilárduljon, hogy a tárgya­lások módszere a vitás nemzetközi problémák megoldásának egyedüli módjaként teljes mértékben érvé­nyesüljön. A Román Népköztársaság és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság rendkívüli jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy a világ külön­böző térségeiben nukleáris fegyve­rektől és rakétáktól mentes béke­övezetek létesüljenek, és megelé­gedéssel állapítja meg, hogy ezt az eszmét egyre több állam karolja fel. A két küldöttség úgy vélekedett, hogy a Balkán átalakítása a béke, a jószomszédság és a sokoldalú együtt­működés övezetévé megfelel e tér­ség összes országai és népei érde­keinek, és megállapodott abban, hogy további erőfeszítéseket tesz egy ilyen megegyezés létrehozására. Hangsúlyozva, hogy az egyenlő­ségen és a kölcsönös érdekeken ala­puló gazdasági együttműködés ki­építése és a világ valamennyi or­szága és népe zavartalan előrehala­dásának biztosítása korunk paran­csoló követelménye, mindkét kül­döttség kidomborította olyan intéz­kedések szükségességét, amelyek ezen az alapon előmozdítják a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok sok­oldalú fejlődését. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy általános nem­zetközi kötelezettség és érdek segí­teni a gyengén fejlett országokat gazdasági potenciális erejük minél gyorsabb fejlesztésében. A Román Népköztársaságnak és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság­nak szándékában áll a lehetőségek­hez mérten elősegíteni a fejlődés­ben levő országok gazdasági előre­haladását. Ezzel kapcsolatban mind­két küldöttség hangsúlyozta a leen­dő kéres'­edelmi és fejlesztési ENSZ- értekezlet jelentőségét, és kinyilvá­nította azt az elhatározását, hogy tevékenyen hozzájárul az értekez­let minél sikeresebb lefolyásához. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy napjainkban a nemzeti függet­lenség és szuverenitás ügye szerve­sen összefügg a béke ügyével, a Ro­mán Népköztársaság és a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság szilárdan állást foglal amellett, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete határozatainak szellemében mie­lőbb számolják fel a kolonializmus és a neokolonializmus minden for­máját. A küldöttségek elvtársi vélemény­­cserét folytattak a nemzetközi mun­kásmozgalom problémáiról a bé­kéért és szocializmusért vívott harc­ban. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták, hogy szüntelen erőfeszítése­ket kell tenni a nemzetközi munkás­­mozgalom egységének, a szocializ­mus és a haladás összes erős egysé­gének szilárdításáért a jogegyenlő­ségnek és a bizonyos kérdésekben felmerülhető nézeteltérések elvszerű megvizsgálásának alapján. Tekintettel korunk társadalmi je­lenségeinek sokrétűségére, s arra, hogy minden szocialista ország a maga részéről hozzájárul a szocia­lista építés közös tapasztalatainak gazdagításához, a két küldöttség hangsúlyozta az ilyen baráti és nyílt véleménycserék hasznosságát és szükségességét. A két kormány, kifejezve azt az elhatározását, hogy sokoldalúan fej­leszti a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatait, meg van győződve arról, hogy ezzel a béke és a szocializmus ügyének erősödé­sét segíti elő. Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára meghívta Joszip Broz Titot, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnökét, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének főtitkárát hogy látogasson el a Román Nép­­köztársaságba. A meghívást öröm­mel elfogadták. Belgrád, 1803. november 30. Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Ebéd küldötts­égn­ak BELGRÁD Az Agerpres különtu­­dósítói közük : Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára szombaton a Fehér Palotában ebédet adott Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának el­nöke, a Román Munkáspárt Köz­ponti­­Bizottságának első titkára tiszteletére. Részt vettek a következő elvtár­sak : Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Alexandra Birladeanu, Corneliu Manescu, Aurel Málnásán, valamint a küldöttség tanácsosai. Jugoszláv részről jelen voltak a következő elvtársak: Edvard Kar­­delj, Aleksandar Rankovics, Petar Stambolics, Jovan Veselinov, Veliko Vlahovics, Ivan Gosnyak, Boris Kraiger, Milos Minies, Kocsa Popo­­vics és más hivatalos személyiségek. A meleg, baráti hangulatú ebé­den Gheorghe Gheorghiu-Dej és Jo­szip Broz Tito elvtársak pohárkö­szöntőt mondottak, elismeréssel szól­tak a látogatás gyümölcsöző ered­ményeiről, éltettték a két népet, meggyőződésük szerint népeink ba­rátsága és együttműködése tovább erősödik és fejlődik a közös ügy a szocializmus és a béke javára. Fogadás a Metropol-szálloda termeiben BELGRÁD (Agerpres). — Gheor­ghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Ro­mán NK Államtanácsának elnöke, a Román Népköztársaság állami kül­döttségének a Jugoszláv SZSZK- ban tett látogatása alkalmából szom­bat este fogadást adott a belgrádi Metropol szálloda termeiben. A fogadásra érkező Joszip Broz Titot és feleségét, Jovankát a követ­kező elvtársak fogadták : Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ion Gheorghe Mau­rer, Emil Bodnara?, Alexandru Bir­ladeanu, Corneliu Manescu, Aurel Málnában. Amikor a jugoszláv veze­tők és a román küldöttség belépett a terembe, felhangzott a Jugoszláv SZSZK és a Román NK állami him­nusza. A himnuszok után felcsattant a taps. A fogadáson részt vettek a követ­kező elvtársak: Edvard Kardelj, Aleksandar Rankovics, Petar Stam­bolics, Blazso Jovanovics, Lazar Ko­­lisevski, Svetozar Vukmanovics- Tempo, Jovan Veselinov, Ivan Gos­ njak, Milos Minics, Kocsa Popovics, a Szövetségi Szkupstina, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB több tagja, központi intézmények és tár­sadalmi szervezetek vezetői, tábor­nokok és törzstisztek, tudományos, kulturális és művészeti dolgozók, újságírók. Jelen voltak Belgrádban akkredi­tált diplomáciai képviseletek vezetői és katonai attaséi is. A fogadás meleg légkörben zaj­lott le. Az ausztráliai választások részleges eredményei CANBERRA Ausztráliában szom­baton választották meg a szövetségi parlament képviselőházának 124 képviselőjét. Hat millió ember já­rult az urnák elé. Menzies miniszterelnök attól tar­tott, hogy a jövő évben a liberális és az agrárpárti kormánykoalíció­nak már nem lesz esélye, s ezért az alkotmányt megkerülve, egy évvel hamarabb tartották meg a válasz­tásokat. A kormánykoalíció főként külpo­litikai és úgynevezett védelmi kér­désekkel foglalkozott a választási kampányban. Jelöltjei a nacionalis­tákra támaszkodtak, kommunistael­lenes légkört szítottak. A legnagyobb lármát a legreakciósabb elemekre támaszkodó liberális párt csapta. A fő ellenzék, a laburista párt programjában a dolgozók helyzeté­nek bizonyos könnyítését, a nyug­díjak, a családi pótlék növelését, az oktatás állami támogatását, az or­vosi díjszabások csökkentését ígérte. Külpolitikai síkon azonban a liberá­lis-agrár­koalíció szekerét tolta, s a „védelem erősítésének“ terve te­kintetében jóval túlszárnyalta poli­tikai ellenfelét. A szavazáson való részvétel bün­tetés terhe mellett kötelező volt. Hi­vatalos eredményhirdetésre csak a jövő hét közepén kerül sor, de szom­bat este már kiszivárgott néhány részleges eredmény. A Reuter szerint a volt kormánykoalíció tartja ma­gát. A szavazat­számlálás eddig azt mutatja, hogy a koalíció 58, a la­burista párt pedig 53 mandátumot szerzett. A többi mandátum sorsa még ismeretlen. A GATT-bizottság ülése genfi GENF (Agerpres).­­ Az általános Tarifa- és Kereskedelmi Egyez­mény (GATT) bizottsága pénteken Genfben befejezte a szervezet 1964 május 4-én megkezdődő értekezleté­nek előkészítését. Ezen az értekezle­ten megvitatják az USA és a Közös Piac közötti vámtarifák általános csökkentésének amerikai javaslatát. Az ülés után közleményt adtak ki, miszerint egyebek között nem tud­ták megoldani a tarifáris problémát. A bizottság terjedelmes dokumen­tumban fektette le az USA és a Kö­zös Piac tarifacsökkentési nézeteit. A France Presse szerint e doku­mentumot a Közös Piac miniszteri tanácsa elé terjesztik, amely decem­ber 2-án és 3-án Brüsszelben ülése­zik. Megkapják az okmányt a tár­gyalásokon részt vevő kormányok is. A dokumentum szerint az USA azt szeretné, ha az áruk csaknem 90 százalékánál 50 százalékos átfogó tarifacsökkentést­ alkalmaznának. A Közös Piac államai azonban kecseg­tetőbbnek tartják a differenciált vámcsökkentést. Nem oldódott meg a mezőgazda­­sági termékek problémájának napi­rendre tűzése sem. A France Presse szerint ez a kérdés még mindig rendkívül bonyolult. A „hatok“ még nem jutottak megegyezésre a közös agrárpolitika, az egységes gabonaá­­rak fokozatos bevezetése tekinteté­ben. Jossip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára További tüntetések Brit Guayanában GEORGETOWN (Agerpres) Brit­ Guayanában további tüntetések vol­tak amiatt, hogy a kolonialista kö­rök nem hajlandók kitűzni e gyar­mat függetlensége megadásának idő­pontját és igyekeznek az országra olyan választási rendszert kénysze­ríteni, amely megkönnyítené az ide­gen érdekeket képviselő ellenzéki pártok hatalomra jutását. Pompidou nyilatkozata PÁRIZS — Az Agerpres tudósí­tójától , G. Pompidou francia miniszter­elnök a francia mezőgazdaság kép­viselői előtt kijelentette : Francia­országban meg kell védeni a mező­­gazdaságban dolgozó lakosság szá­mottevő részének érdekeit. A mi­niszterelnök célzást tett a piacok bővítésének szükségességére és a mezőgazdasági közös piac létrehozá­sáról szóló francia javaslatra. Pom­pidou hangsúlyozta, hogy a mező­­gazdaságot a többi gazdasági ág színvonalára kell emelni. Elégedetlenség az írországi farmerek körében DUBLIN (Agerpres).­­ Az Irish Times című lap szerint az ír parla­menti képviselők aggodalmukat fe­jezték ki amiatt, hogy túl sok kül­földi vásárol földet az országban. John Mac William képviselő a par­lamentben felrótta a kormánynak, hogy nem gátolja meg a külföldie­ket, a helyi üzéreket és gyáriparo­sokat nagy földterületek felvásár­lásában. Ez pedig — mondotta a képviselő — fokozza a kisgazdák el­szegényedésének folyamatát. Mac William megemlítette, hogy a Közös Piac országainak politiká­ja nyolc millió európai kisgazdát tesz tönkre és hangsúlyozta, hogy az a kormány, amely a Közös Piac­hoz akarja kötni sorsát, hasonló helyzetet teremt Írországban. Különböző pártok képviselői, köz­tük kormánypárti képviselők is hangoztatták a lakosság, főként a farmerek körében tapasztalható elé­gedetlenséget és követelték a föl­dek külföldieknek való eladása korlátozását vagy teljes megszünte­tését. ELŐRE [­N­C]. ] 2. számú bizottságban egyre több küldöttség * csatlakozik a Román NK határozati javaslatához NEW YORK. — C. Alexandroaie, az Agerpres különtudósító­ja jelenti: Péntek délután az ENSZ Gazda­sági és Pénzügyi (2. számú) bizott­sága folytatta a román küldöttség határozati javaslatának megvitatá­sát. E javaslat kéri, hogy gyorsítsák meg az államok közötti gazdasági együttműködés elveire vonatkozó nyilatkozat kidolgozását. A bizottság eddig három ülésen foglalkozott ezzel a napirendi pont­tal. Igen sokatmondó az a tény, hogy minden egyes ülésen nőtt azoknak a küldöttségeknek a száma, amelyek társszerzőkként csatlakoztak a Ro­mán NK határozati javaslatához. Je­lenleg további kilenc állam vállalta a társszerzőséget. Az eddig felszólalt 14 küldött több­sége a bizottság elé terjesztett ere­deti megfogalmazásában fogadta el a javaslatot. Ez is a javaslat kedve­ző visszhangjáról tanúskodik. A péntek délutáni ülésen felszólaltak az Egyesült Államok és Anglia kül­döttségeinek képviselői is. Elismer­ték a határozati javaslatban foglalt eszme fontosságát, de helyeselték az ausztráliai küldöttségnek a múlt ülésen javasolt módosítását, amely azonban a társszerzők véleménye szerint gyöngítené a határozati ja­vaslatot. A Jugoszláv SZSZK küldötte ma­gáévá tette a Román NK határozati javaslatát, s hangsúlyozta : bizto­sak lehetünk abban, hogy a közelgő kereskedelmi és fejlesztési ENSZ- értekezlet sürgetni fogja a nyilat­kozat kidolgozásának meggyorsítá­sát. Gratulálunk a román küldött­ségnek e kezdeményezéséhez, ame­lyet az egyenjogúságon alapuló ke­reskedelmi kapcsolatok további fej­lesztésének szükségessége sugalma­zott. Meglepnek azonban — mon­dotta — az ausztráliai módosító in­dítványok, amelyekkel nem értünk egyet. * NEW YORK (Agerpres). — Az ENSZ-közgyűlés november 29-i ple­náris ülésén megvitatta a gyarmat­ügyi különbizottság jelentését. E. Coomaraswami, Ceylon küldötte kijelentette, hogy a gyarmattartó hatalmak nem készítik elő a még függőségben élő népeket és orszá­gokat az önrendelkezésre. Éppen ezért az ENSZ-nek kötelessége fog­lalkozni e kérdéssel — mondotta. A szónok a továbbiakban rámutatott arra, hogy a gyarmatügyi különbi­zottság tevékenysége azért ütközik nehézségekbe, mert Portugália, a Dél-afrikai Köztársaság és egyes esetekben Anglia nem hajlandó együttműködni a bizottság tag­jaival. A Chilei Köztársaság képviselője a jelentéssel kapcsolatosan indítvá­nyozta, kísérjék figyelemmel a füg­getlenség megadására vonatkozó nyilatkozat alkalmazását a kis terü­leteken, hogy az ENSZ segítséget nyújthasson függetlenségük elnyeré­séhez. Libéria képviselője felkérte Nagy- Britanniát, vessen véget a faji meg­különböztetésnek a Fidzsi-szigete­­ken, gyorsítsa meg e területek gazdasági és politikai fejlődését, hogy a lakosság mihamarabb el­nyerhesse függetlenségét. Sz. A. Azimov, szovjet küldött rá­mutatott arra, hogy a gyarmati or­szágok és népek függetlenségének megadására vonatkozó ENSZ-nyilat­­kozat erkölcsi segítség ezeknek az országoknak, majd kiemelte: az ENSZ-nek meg kell törnie a gyar­mattartó hatalmak ellenállását, ki kell jelölnie a gyarmati rendszerek haladéktalan felszámolásának kon­krét útjait. il KGST statisztikai állandó bizottságának ülése MOSZKVA (Agerpres). — Novem­ber 28 és 30 között tartotta Moszk­vában harmadik ülését a KGST sta­tisztikai állandó bizottsága. Az ülésen a tanács tagállamai — a Bolgár NK, a Csehszlovák SZK, a Lengyel NK, a Magyar NK, a Mon­gol NK, a Német DK, a Román NK és a Szovjetunió — küldöttségekkel vettek részt. Az ülésen jelen vannak megfigyelőkként a Koreai NDK és a Vietnami DK képviselői. A bizottság megvizsgálta az 1963. évi tevékenység eredményeit, meg­vitatta a statisztikai teendőket és jó­váhagyta jövő évi munka­tervét. A bizottság ülése az egyetértés barátság és testvéri együttműködés légkörében folyt le. Decembeer 2- án: Összeül az algériai-marokki konfliktus döntőbizottsága ADDISZ ABEBA (Agerpres).­­ Abidzsanban december 2-án összeül az algériai-marokkói konfliktus dön­tőbizottsága, amelyet november 18- án alakítottak meg az Afrikai Egy­ség Szervezete külügyminiszteri ér­tekezletén. A bizottságban részt vesznek Eti­ópia, Elefántcsontpart, a Mali Köz­társaság, Nigéria, Szenegál, Szudán és Tanganyika képviselői. Az algé­riai-marokkói fegyverszünetre vo­natkozó bamakói egyezmény értel­mében a bizottságnak meg kell ál­lapítania, kit terhel a felelősség a csatározások megkezdéséért és kon­krét javaslatokat kell tennie a ha­tárkonfliktus végleges rendezésére. A bizottság első jelentését az Afrikai Egység Szervezete februári külügy­miniszteri értekezlete elé terjesztik Az abidzsáni találkozón a bizott­ság tagjai megállapítják munkájuk módszereit és kijelölik a bizottság vezérkarának székhelyét. A Nyugat és a szocialista országok kapcsolatainak kérdése a kanadai alsóház külpolitikai vitájában OTTAWA (Agerpres) A kanadai alsóház külpolitikai vitájában nagy teret szentelt a Nyugat és a szocia­lista országok kapcsolatainak. A fel­szólalók megelégedéssel nyugtázták a részleges atomcsend-szerződés megkötésének kedvező hatását a nemzetközi légkör enyhülésére. P. Martin külügyminiszter kijelentette, hogy a moszkvai szerződés megkö­tésével jelenősen csökkent a rádió­aktív csapadék veszélye. Több mint 100 állam írta alá a szerződést, ami azt bizonyítja, hogy lehetségesek a Kelet és a Nyugat érdekeinek meg­felelő megegyezések. R. Thompson, a Szociális Hitel­párt vezetője hangsúlyozta, hogy a moszkvai szerződés kifejezi minden józanul gondolkozó ember óhaját, mivel a világbékét célozza. Brewin, az új demokrata párt képviselője frakciója nevében java­solta, hogy vizsgálják meg az euró­pai atommentes övezetek létesítésé­nek problémáját és a NATO-orszá­­gok meg a Varsói Szerződésben rész­vevő államok meg nem támadási egyezménye megkötésének kérdését. Iraki események BAGDAD (Agerpres).­­ A bag­dadi rádió továbbította Rasid El Moszlehnek, Irak katonai főkor­­mányzójának közleményét, amely szerint újabb haladékot adnak a feloszlatott baathista nemzeti gár­da tagjainak a fegyverek beszolgál­tatására. A közlemény értelmében halálbüntetéssel sújtható minden személy, aki december 5-ig nem szolgáltatja be a fegyvereket. Az iraki hatóságok ankétot indí­tottak a nemzeti gárda tagjai tevé­kenységének kivizsgálására. A France Presse híradása szerint a vizsgáló bizottságokat felhatalmaz­ták, hogy törvény elé állítsák mind­azokat, akik törvénysértésben vét­kesek. A MEN hírügynökség közölte, hogy november 29-én hét iraki lap újból megjelent. Mint ismeretes, a november 18-i események nyomán a katonai kormányzó elrendelte az újságok és folyóiratok megjelenésé­nek felfüggesztését. A görög kormány intézkedései ATHÉN. — az Agerpres tudósító­jától . A görög sajtó jelenti, hogy a Papan­­dreu-kormány egyes intézkedéseket je­lentett be, amelyeknek célja bizonyos mértékig megkönnyíteni az eladósodott parasztok nehéz helyzetét. Az egyik intézkedés szabályozni akarja a parasz­tok tartozásait a mezőgazdasági bank­kal szemben. Minthogy a bank meg­szüntette a hitelfolyósítást azoknak a parasztoknak, akik képtelenek voltak visszafizetni adóságaikat, ezek kényte­lenek voltak uzsorásokhoz fordulni. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az EKE kormányzat alatt nem hoztak semmilyen intézkedéseket az eladóso­dott parasztok javára, ezzel szemben növelték a kamatokat. A kormányintézkedés értelmében a múlt év végéig felvett kölcsönöket men­tesítik a késedelmi kamat alól, a még fennálló adósságokat pedig hosszúlejá­ratú kölcsönöknek minősítik, s ezeket a jövő évtől számított nyolc év alatt évi részletekben, a szokásos kamattal kell visszafizetni. Ezzel az intézkedéssel kapcsolatban az Eleftheria című lap hangsúlyozza, hogy bár ez nem oldja meg a görög falu minden problémáit, lépést jelent a nyomor megszüntetése felé. Az AFRIKA­ frika napját, az afrikai népek nemzeti függetlenségi felsza­­badítási harcával való szolida­ritás napját ünnepli december else­jén a világ haladó közvéleménye. Ezen a napon a béke- és szabadság­szerető népek számba veszik azokat a sikereket, amelyeket az afrikai népek a kolonializmus ellen, a füg­getlenség kivívásáért és megszilár­dításáért folytatott harcukban elér­tek. Afrika térképén nemrégiben még jónéhány fekete folt jelezte a gyar­matokat. A néhány független állam csupán kis szigeteket alkotott a gyarmattartók hatalmas kiterjedésű, szabad vadászterületén. Amikor 1958 áprilisában, Accrában, a független afrikai országok első nemzetközi ér­tekezletén meghirdették az ébredő, a harcoló Fekete Kontinens jelsza­vát: „Afrika, az afrikaiaké“ . Gha­na fővárosában akkor még csak nyolc független afrikai ország kép­viselője tanácskozott. Az accrai értekezletet követő évek­ben a független afrikai országok száma jelentősen gyarapodott. Afri­kában számottevő változások men­tek végbe. A Fekete Kontinens la­kóinak 10 milliói rázták le magukról a gyarmati igát. Az 1960-as eszten­dőt,­­ amelynek során a földrész újabb 17 országa lépett a független­ség útjára, és amelynek őszén a Szovjetunió kezdeményezésére az ENSZ elfogadta a gyarmati országok és népek függetlenségének megadá­sára vonatkozó történelmi nyilatko­zatot — Afrika évének nevezték el. A még gyarmati sorban élő afrikai népek felszabadító harcának heve percre sem csökkent. A harc ered­ményeként mind kevesebb terület fölött leng már a gyarmatosítók zászlaja. Ebben az évben is újabb afrikai államok — Kenya, Zanzibár lépnek a függetlenség útjára. Erőteljes harc folyik a többi afrikai gyarmaton is. Angolában, Mozam­­bikban, Portugál-Guineában, Ifii­­ben és Spanyol-Szaharában sikerrel folytatják küzdelmüket a hazafiak. A gyarmati rendszer összeomlik Afrikában is, helyébe független álla­mok lépnek a nemzetközi élet szín­terére, amelyeknek népei kitartóan küzdenek a gyarmati múlt maradvá­nyainak felszámolásáért, független­ségük kiteljesítéséért és megszilár­dításáért, a neokolonializmus mes­terkedései ellen. S hogy e harcban a fiatal afrikai államok megállják helyüket, abban döntő szerepe van a szocialista tábor létezésének. A szocialista országokkal kötött köl­csönös előnyökön alapuló gazdasági szerződéseik, a szocialista országok­tól kapott hitelek nagymértékben hozzájárulnak az új afrikai államok gazdasági függetlenségének megte­remtéséhez és megerősítéséhez. A szocialista tábor országainak — köz­tük hazánknak is — következetes kiállása a nemrég függetlenséget nyert országok mellett, az utóbbi évek folyamán nem egyszer meg­hátrálásra kényszerítette a gyarmat­­tartókat. Afrika napja alkalmából hazánk dolgozói szolidaritással csatlakoznak mindazokhoz, akik követelik a­ szé­gyenteljes gyarmati rendszer marad­ványainak végleges és azonnali fel­számolását, a gyarmati népek füg­getlenségének megadására vonatko­zó ENSZ-nyilatkozat valóra váltá­sát. MARK ISTVÁN A Perinita művészegyüttes nagysikerű előadása Phenjanban PHENJAN (Agerpres).­­ A fővárosi néptanács Perinita művész­együttese megkezdte vendégjátékát a Koreai NDK-ban. Bemutatkozó előadását szombaton tartotta a phenjani Nagyszínházban. Az előadáson részt vett Pák Un Gál művelődésügyi miniszter, Kint Jun Nam helyettes külügyminiszter, Ban Taj Riul helyettes külkereske­delmi miniszter, Szu Hul, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Koreai Bizott­­ságának elnöke. ...... Jelen volt a Phenjanban akkreditált diplomáciai testület több tagja, a Koreai NDK fővárosában tartóz­kodó külföldi vendégek. A román művészegyüttes műsora nagy sikert aratott: FRANCIAORSZÁG. A Román NK és Franciaország 1963. évi kul­turális programja keretében a francia fővárosban megtartották a Ro­mán Kultúra Napjainak rendezvényeit. Felvételünk a megnyitó ün­nepségről készült. Előtérben (balról-jobbra) Jean Basdlevant, a fran­cia külügyminisztérium kulturális és technikai osztályának vezérigaz­gatója és dr. Victor Dimitriu, a Román NK párizsi követe. A máso­dik sorban: Theodor Burghele és Nicolae Petrulian akadémikusok, a román kulturális küldöttség tagjai. Tanácskozások Washingtonban WASHINGTON (Agerpres).­­ November 29-én Johnson elnök egész sor tanácskozást folytatott külügyi, katonai és más tanácsosai­val. Az elnök találkozott az ameri­kai hadsereg vezérkari főnökeinek csoportjával, s ez alkalommal — a UPI szerint — „hangsúlyozta a ta­karékosság szükségességét a honvé­delem terén. Johnson fogadta McGeorge Bundy különleges tanácsadót a nemzetbiz­tonsági kérdésekben, majd tárgyalt McNamara hadügyminiszterrel, Mc­­Coneval, a CI­A igazgatójával és Dean Rusk külügyminiszterrel. Ugyanaznap az elnök megbeszélést folytatott O'Brien különleges tanács­adóval a törvényhozási kérdésekben ás Roy Wilkinssel, a Színes bőrűek Haladását Előmozdító Országos Szö­vetség ügyvezető titkárával. Johnson elnök különbizottságot nevezett ki a dallasi események kivizsgálására WASHINGTON (Agerpres) Lyn­don Johnson elnök hét tagú külön­bizottságot nevezett ki a Kennedy elnök elleni merénylet és Oswald meggyilkolása körülményeinek ki­vizsgálására.­­ A bizottság­­ elnöke Earl Warren, az USA Legfelső Bíróságának elnö­ke. A bizottságban részt vesznek : Richard Russel, demokratapárti sze­nátor, John Sherman Cooper re­publikánus szenátor, Hale Boggs de­mokratapárti képviselő, Gerald Ford republikánus képviselő, Allen Dul­les, a CIA volt igazgatója és John McCloy, a volt elnök tanácsosa le­szerelési kérdésekben. • A Fehér Ház nyilatkozata szerint a bizottság utasítást kapott, hogy kövessen el mindent az igazság ki­derítésére és a vizsgálat eredmé­nyeiről tegyen jelentést az USA el­nökének, az amerikai népnek és az egész világnak. NEW YORK (Agerpres) A France Presse közli : Egy hét telt el a John Kennedy életét kioltó merénylet óta, és Jack Ruby, az elnök feltételezett merénylőjének gyilkosa már emlék-­­ iratait írja a börtönben. Decker se­riff kijelentése szerint Ruby papírt és ceruzát kért. A gyilkos egyébként igen sok levelet kap az Egyesült Ál­lamokból és más országokból. Pénteken Rubynak három látoga­tója volt ★ NEW YORK (Agerpres) A France Presse úgy véli, hogy Jack Ruby pere csak februárban kezdődik meg. Henry Wade dallasi ügyész szerint december 9-ig, a tárgyalásokra kitű­zött időpontig nem fejezhetik be a nyomozást. Hírügynökségek közük, hogy Dal­lasban és más amerikai helységek­ben folytatódik a nyomozás. A de­tektívek azt szeretnék megtudni, hogy Oswaldnak, Kennedy elnök ál­lítólagos merénylőjének volt-e kap­csolata az őt meggyilkoló Rubyval A dallasi ügyész kijelentette, hogy John Kennedy meggyilkolása körül­­­ményeinek kivizsgálásában együtt­működik a Johnson elnök által ki­jelölt bizottsággal.

Next