Előre, 1964. április (18. évfolyam, 5105-5130. szám)

1964-04-01 / 5105. szám

I MAO TÉNY­­ERIK: Mai Krónika Ugyanabban az ügyben több ízben is átejtettek. Egészen pontosan háromszor. Az olvasó pillantása most feltehetően két arasz­­szal följebb siklik, és megállapodik a mai lapszám dátumán. Hát persze, április elseje van, és ilyen­kor nyilván a krónika is hódol az ősi, Európa­­szerte elterjedt népszokásnak, amelyet állítólag a kelták hagyták ránk örökségül, de amelynek eredetét a legszorgosabb kutatások sem tudták még kideríteni. Nos, mindezekről szó sincsen. Először is azért nincs, mert az átejtés még m­árciusban esett meg. Másodszor pedig azért, mert az áprilisi beugra­tások mindig bosszantó jellegűek, az én esetem pedig ellentétes előjelű. Egy barátom meghívott tanúnak az anyakönyv­vezetőhöz. Az efféle kérésnek szíves-örömest eleget tesz az ember, közben pedig felidézi a maga házasság­­kötésének emlékét. Az enyém elég régecske, amo­lyan tizennyolcesztendős. Bizonyára a véletlenek egész láncolata folytán azóta még nem vettem részt hasonló ceremónián. Elég az embernek a maga baja — mondhatnám el én is a sablon­­szellemességet, de nem mondom, mert tekintet nélkül az április elsejei keltezésre, nem akarok most tréfálkozni. Eszembe jutott az a törökvilágból ránkmaradt, bolthajtásos folyosó, amelyen akkoriban az ün­nepélyes pillanatra várakoztam. Ez a szűk és in­kább homályos folyosó nemcsak kétszázötven esztendő romantikus légkörét őrizte meg, hanem — legalábbis szerintem —, két és fél évszázad fölgyülemlett és kellemesnek nemigen nevezhető illatait is. Lehet, hogy a nedves faj penészgom­báinak ős-ős­spóráit még a Márvány tenger partján tenyésztették különlegesen erre a célra szakképesített janicsárok ... Ültünk tehát egy hosszú rozzant padon —meny­nyi jövendő boldogság reményét elbírja egy-egy ilyen pad, ha csak azon a szombat délutánon, négy pár szorongott rajta — és vártuk a bűvös, de egyébként szintén ezeregyéjszakás kopottságú ajtó megnyílását. Végre szólítottak is, és belép­tünk. Egy alighanem gyomorbajos hivatalnok fancsali képpel olvasott föl valamit, de olyan orrhangon, hogy nyilván semmi érdeme sincsen házasságunk későbbi tartósságában. Ennyi volt az egész...­­ A pszichológusok bizonyára meg tudják magya­rázni az efféle mechanikus beidegződéseket; elég az hozzá, hogy nekem azon a reggelen is — mint minden házasságkötéssel kapcsolatban — egy tekervényes, dohos folyosó meg egy élet-,ant tisztviselő jutott eszembe. S azzal vigasztaltam magam, hogy az ember hamar átesik az effélé­ken, az én tanúim is kibírták annak idején, majd csak én is átvészelem valahogy. Ilyen hangulatban állítottam be a Május 1. rajon házasságkötő termébe, a Batistei utca tő­­szomszédságában. Világos, nagyvonalú, táncterem­nek is beillő csarnok fogadott, ízléses műanyag­bútorokkal, pálmákkal és sok napfénnyel. Szé­les lépcsők vezettek föl a tulajdonképpeni hivatalos helyiségbe, a­­mely kellemes módon egyáltalán nem volt hi­vatalos. Inkább egy nagykövet fogadószobájának benyomását tette vastag szőnyegével és művé­szi reprodukcióival a falakon. Az asztalon kris­tályváza, benne néhány szál rózsa. Az anya­könyvvezetőről pedig senki sem hitte volna el, hogy nem ő a vőlegény. Igaz, fölolvasni ő is föl­olvasott valamit, de mosolyogva és tréfás meg­jegyzésekkel fűszerezve. Tehát: sem penészes folyosó, sem savanyúképű tisztviselő. És következett a harmadik átejtés. A barátom rosszul tudta. Nincs már szükség tanúkra a házasságkötésnél. Hát erről jutott nekem eszembe, hogy a múlt­ban épp ellenkezőleg­­ elválni lehetett közös megegyezés alapján, s tanúra inkább csak akkor volt szükség, ha csupán az egyik fél óhajtotta a válást. És helyesnek érzem a tanúknak ezt a sze­repcseréjét. Arról beszél, hogy a házasságkötés magánügy a legszigorúbb értelemben , de a család felbomlása közügy, amelybe a társadalom már kellő súllyal szól bele. Közben az anyakönyvvezető befejezte hivatalos teendőit, végig mosolyogva, s csak az utolsó mon­datnál szaladt össze ráncba a homloka: — Hogy képzelik ezt önök ? Meg sem csókolják egymást ? MIK SZEREPCSERÉJE Világ­palettárral, egyesüljetek! A román népköztársaság Néptanácsainak lapja XVIII. évfolyam 5105 sz. 4 oldal ára 20 báni 1964 április 1., szerda Telíts Miki­d bálád a tizei laika az Afumati-i állami gazdaságban Bukaresttől mintegy 15 kilométerre az Afumati-i állami gazdaság 2000 hektár szántóföldjén teljes len­dülettel halad a mezei munka. — A késői kitavaszodás miatt elmaradtunk az el­ső sürgősségi szakaszba tartozó növények vetésével — mondja I. Condoratu, a gazdaság főmérnöke. Hosz­­szabbított munkaidővel, gyorsabb ütemben igyek­szünk minél hamarabb végezni a vetéssel. Traktoro­saink, — kizárólag minőségi munkát végezve — rendre túlteljesítik a napi ütemtervet. Képünkön : Voinea Constantin, a 6-os brigád tag­ja, Purcaciu Istroata és Chirile M. Dumitru segítsé­gével a napi 11 hektáros vetési tervét 4—5 hektárral túlteljesíti. Borsót zabbal, napraforgóval keverve vet­nek zöldtömegnek. A halastó mellett kaptuk a lencse fókuszába Cu­­rache Georget az 5-ös brigád tagját. Amellett, hogy hosszabbított munkaidővel dolgozik, még azzal is igyekszik meggyorsítani munkáját, hogy hatrészes koronaaggregátumot kapcsolt a traktorára. Naponta több mint 40 hektárt készít elő vetésre. (TAKÁCS LÁSZLÓ felvételei) „AZ ERDEI UTAK ÉPÍTÉSÉNEK GÉPESÍTÉSE“ . Március 30-án és 31-én a főváros­­­ban országos tanácskozás volt Az­­ erdei utak építésének gépesítése té­­­mával.­­ A tanácskozás munkálatain részt­­ vettek a következő elvtársak : Ale­­­xandru Moghioros, a Minisztertanács­­ alelnöke, Mihai Suder erdőgazdálko­­­dási miniszter és a minisztérium ve­­­zetőségének más tagjai.­­ A mintegy 300 részvevő — vállala­­­tok igazgatói és főmérnökei, meste­­­rek, technikusok, brigádosok, gépke­s­zelők, valamint kutatók és tervezők —­­ megvitatta az idei tervben foglalt ( több mint 1700 kilométer erdei út ) építésének kérdéseit. A felszólalók­­ hangsúlyozták, hogy szüntelenül nö­­­vekszik az erdei utak építési munká­­­jának gépesítési foka, ismertették, a­­ korszerű gépek és felszerelések telje­­­sebb kihasználásának lehetőségeit, s­­ felvetették az erdei utak tervezésének­­ újabb műszaki problémáit.­­ Az Erdészeti Kutatóintézet szakem­­­berei gyakorlati bemutatót tartottak­­ több új géptípussal, amelyekkel az er­­­dei útépítő-telepeket látják majd el. A galaci betonelem­­gyárban nemrégiben újabb gőzkazánt és szárító berendezést he­lyeztek üzembe. A vál­lalatban a munkater­melékenység 14 száza­lékkal növekedett. A termelőkapacitás foka­(Munkatársunktól).­­ A tavaszi vakációban a Maros Magyar Au­tonóm tartományból számos iskolás in­dult csoportos or­szágjáró kirándulás­ra. Több mint 500 di­csői tanuló, kétnapos városnézésre Kolozs­várra, az udvarhelyi középiskola tanulói­nak egy csoportja öt­napos túrára a­­ra­zásával megkezdhet­ték a gazdasági kom­plexumok építéséhez szükséges betongeren­dák gyártását. Ezenkí­vül többet gyártanak számos ipari rendelte­tésű betonelemből is. Kova völgyébe, mások pedig a fővárosba lá­togattak. Sok ma­rosvásárhelyi tanuló Konstancára, Hunyad­­ra, Resicára, Szeben­­be és Brassóba szer­vezett társasutazáso­kon vesz részt. A ta­vaszi vakáció alatt a tartományból mint­egy 3000 iskolás vesz részt az országjáró kirándulásokon. Illfránk­ban előszö­r... Az UCECOM gá­lárs szakmai iskolá­jában az országban először képez­tek ki órásokat. A brassói, temesvári, meldgyesi, resicai és más kis­ipari szövetkezetek­ből­ toborzott­­­tanulók, három éven­­á­t szak­képesítették magu­kat a különböző óra­alkatrészek és szer­számok készítésé­ben, mérőberendezé­sek használatában, javításában, ellenőr­zésében stb. A ta­nulmányi idő­­ alatt megismerkedtek a legkülönbözőbb tí­pusú órák működé­sével. ORSZÁGJÁRÓ KIRÁNDULÁSOKON Újabb berendezések a galaci betonelem-gyárban „RÉSZT VESZÜNK A JÓTANULÁSI VERSENYBEN!“ (Munkatársunktól). A brassói Vörös Zászló teherautógyár egyedi gyártmányok osztályá­ban dolgozó esti középiskolás fiatalok érde­kes versenyfelhívást vetettek papírra. Fel­szólították az üzem összes munkásdiákjait, hogy hazánk felszabadulásának XX. évfor­dulója tiszteletére emeljék eddigi tanulmányi eredményeiket, ne hiányozzanak igazolatla­nul az órákról és magaviseleti jegyük ne le­gyen alacsonyabb tízesnél A felhívásra több műhely munkásdiákjai azonnal válaszoltak: „Részt veszünk a jótanulási versenyben !“ A műhelyek vezetősége támogatást ígért ebbeli törekvéseikben a munkásdiá­koknak. Arra fognak törekedni, hogy az esti középiskolai tanulókat lehetőleg ne tartsák vissz­a­­;az­­ órák­al. Ugy­anakkor konzultációkat szerveznek a gyengébb tanulók megsegítésére, az előadásokat mérnökök fogják tartani, a cél pedig az, hogy év végén egyetlen munkásdiák se kerüljön pótvizsgára. mm KIVITELEZÉS • IDEI ÚJ CIKKEK TEMESVÁR HELYIIPARI VÁLLALATAIBAN Elöljáróban el kell mondani, hogy Bánát tartomány helyiipara — mi­nőség és mennyiség szempontjából is — országos viszonylatban máso­dik helyen áll A tartomány vállala­tai több mint 1300 féle terméket gyártanak — s ennek körülbelül 80 százaléka közszükségleti cikk. Va­lamennyi megbecsülésnek, nagy ke­resletnek örvend. NEM CSAK HASZNÁLATI Értéke van de gyakran dísze is a lakásnak az a sok-sok közszükségleti árucikk, amit a mi részlegünk termel — mondja Vlad Ioan mérnök, a CILT (Temesvári Helyiipari Kombinát) műanyagrészlegének fiatal vezető­je. Erre gondolunk mindig, ami­kor formáról, színezésről, össze­tételről vitatkozunk, amikor egy­­egy új termék kidolgozása folyik. Sokféle anyaggal dolgozunk: ba­kelittel, aminoplaszttal, polieti­lénnel, polisztirénnel, mipolonnal, kalidorral.... A mi cikkeink nagy népszerűsége talán elsősorban az­zal magyarázható, hogy a praktikus­ság mellett nagyon ügyelünk a szép színezésre (a legtöbb anyagot magunk festjük), az ötletes formá­ra, a kifogástalan minőségre. És ami szintén nagyon fontos, rendsze­resen gondoskodunk újdonságokról. Egyik idei újdonságunk például a műanyag szárítókötél. Nagyon praktikus — nem nyúlik, egyszerű a tisztántartása, olcsó — de lehet vajon egy szárítókötélnél szépség­ről beszélni? Bármilyen furcsán is hangzik, de lehet. A háziasszony­nak néhány apróbb holmi gyors szárításához szüksége van a szárí­tózsinórra, a fürdőszobában, esetleg a konyhában, vagy a balkonon. S egy ilyen műanyagzsineg nem csú­fítja el sem a fürdőszobát, sem a konyhát. Apró de keresett árucikkek a többi újdonságaink is: a pohárjelzők, az újfajta, sokszí­nű kompótostálacskák, az edényka­parókések, a fürdőszoba és ruha­fogasok, csatos hajcsavarók, füg­­gönytartó sínek... Ezek az apró hasz­nálati tárgyak olyan szépek, ötlete­sek, és hasznosak, hogy nem szabad nem lehet elhamarkodni őket. Pa­nasz nincs reájuk, a termelési se­lejtszázalékunk is jóval a megenge­­dett alatt mozog, a minőségellen­őröknek — s mi valamennyien azok vagyunk — nincs panaszra okuk... „SAJÁTOS BÁNSÁGI STÍLUS" magyarázza, illetve igyekszik meg­magyarázni a CILT 6-os kombinált­­szobabútort Bogdánfi Lajos, az 1-es fafeldolgozó részleg vezetője. — Ez kérem az igény. Kizárólag diófur­­níros, masszív bútort kérnek a vá­sárlók. Nem szeretik, még nem szok­­ták meg a vékony lábon álló, könnyű, simavonalú, modern szo­baberendezést... . — De meg lehetne kedveltetni velük! hiszen a vásárlók ízlésének nevelése — ha elsősorban a keres­kedelem feladata is — nem csak ki­zárólag az övé. Ebben a tekintetben a termelővállalatok is hallathatják a szavukat... — Igaz, az ízlést is nevelni kell, a vásárlókkal fokozatosan kell megszerettetni az újat, a modernet. Ilyen próbálkozás a mi részünkről legújabb bútortípusunk, a Teodora garnitúra, amit tetszés szerint há­lónak és kombináltszobának lehet használni. Három darabból álló könnyű szekrénye, széles heverő­je, formás asztala és tükörasztala, ala­csony üveges komódja és taburettje van. Három változatban terveztük — dió-, bükk- és egzotikus furnírral. Persze „hagyománytiszteletből“ e­­lőbb a dióval kezdjük, de reméljük később a többit is megszeretik vá­sárlóink... Különben a „sajátos bánsági stí­lust“ maguk a bánságiak cáfolják meg. Igaz, még nem garnitúrában, de egyes bútordarabokban már igen. Ugyanis a CILT másik bútoregysé­ge modern, ízléses kinyitható s ép­pen ezért nagyon praktikus, könnyű heveréket is gyárt és két új könyv­szekrénytípust — mindkettőt a múlt évi kiállításon elhangzott vélemé­nyek alapján módosítva (az ere­deti modelleknél kisebbre és si­mább vonalúra készül). Ahogy meg­érkezik az üzletbe, azonnal akad gazdája. CARMEN ÉS A TÖBBIEK... az élelmiszeripari részleg idei új­szülöttei. Összesen kilenc új ter­mék sorozatgyártására tértek rá eb­ben az esztendőben a CILT két édességipari egységében. — Bátran állíthatom, hogy élel­miszerrészlegünk eddig gyártott mind a 160-féle termékének sikere volt, jó fogadtatásban részesült a vásárlók részéről, de ez nem elég, mindig újabbat, jobbat, szebbet kell adnunk a vásárlóközönségnek magyarázza Rodi Benedikt, a rész­leg technológusa. A termékek minőségéről nem szükséges külön érdeklődni. Elég, ha benéz az ember a józsefvárosi nagy önkiszolgáló boltba éppen ak­kor, amikor a kakaókrémmel töl­tött 20 dekás nápolyi csomag szál­lítmány, a Carmen érkezik. A kü­lönben is nagyforgalmú üzlet zsú­folásig telik ilyenkor, s ha akad egy naiv vásárló, aki még nem ismeri az új terméket és megkérdi, mit tartalmaz a sztaniolborítású, szí­­nesvignettás csomag, a már ta­pasztalt vásárlók egész szóözönét zúdítja magára, hogy friss, finom, olcsó... A fogyasztóközönségnél pe­dig nincs illetékesebb minőségellen­őr... .. És hasonló eredménnyel büszkélkedhet a CILT többi egysége is: a kerámia és textilrészleg, vala­mint a gumi- és bőrfeldolgozó rész­legek egységei is. AZ ELECTROMETAL a város másik helyi ipari vállalata főként fémből és műanyagból dol­gozik és termékei között kisebb a közszükségleti cikkek arányszáma, mint a CILT-nél. Azért az Electro­­metal egységeiben is sok szép, a min­dennapi életben szükséges cikk ké­szül: csillár és öngyújtó, kerékpár­­csengő és lámpa, televízió antenna stb. A múlt évi tapasztalatcserén és kiállításon bemutatott új közszük­ségleti cikkek közül — amelyek so­rozatgyártását részben megkezdték, részben előkészítik — a legnagyobb tetszést az aragázzal működő ön­gyújtó és az öntöltő szódavizes­­üveg vívta ki. Az első sorozatgyár­tását év elején meg is kezdte a vállalat — kapható az üzletekben és már­is megérdemelt elismerést arat. A szikvíz-üvegekkel azon­ban adós maradt a vállalat az év el­ső két hónapjában, és éppen a minőség miatt. A tapasztalat tehát azt bizonyítja, hogy Temesvár helyiipari vállalatai­nak sikerül valóra váltani a párt- és kormánykitűzte feladataikat: nem­csak a termékek sokfélesége, az egységek jövedelmezősége, a köztár­sasági ipar ésszerű kiegészítése te­rén állják meg a helyüket, de ötletes, kifogástalan minőségű cikkeik­kel lépést tartanak a lakosság nö­vekvő igényeivel. MAG MARIA kombinát Az iparág élenjárói Újításokkal, ésszerűsítésekkel A craiovai Electroputere munkásai — a Diesel-villamosmozdonyok építői — magas elismerésben részesültek : szor­galmukért, tehetséges, hozzáértő mun­kájukért megkapták az 1963. évi szocia­lista verseny élenjáró vállalatát meg­illető vörös zászlót és díszoklevelet. A vállalat dolgozói az elmúlt évben négy Diesel-villamosmozdonyt gyártot­tak. Újításokkal és ésszerűsítésekkel, az anyagfogyasztás csökkentésével szintén terven felül majdnem tíz millió lejt takarítottak meg. Az elmúlt évben 1962- höz viszonyítva az össztermelés több mint 38 százalékkal, a munkaterme­lékenység pedig 21 százalékkal növeke­dett. Craiovai Electroputere Zazari bányakitermelés Brassói Partizánul rosu textilgyár Falticeni erdőgazdálko­dási vállalat TÁVIRAT AZ IRAKI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Kedves elvtársak ! Az Iraki Kommunista Párt megalapításának 30. évfordulója alkal­mából a Román Munkáspárt Központi Bizottsága meleg testvéri üdvöz­letét és őszinte jókívánságait küldi önöknek. Pártjuk fennállásának három évtizede során, szembenézve a reakció véres megtorlásaival, minden erejével küzdött az iraki nép felszabadulá­sáért, a dolgozók érdekeinek és jogainak megvédéséért. Újabb sikereket kívánunk az Iraki Kommunista Pártnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás ügye érdekében kifejtett tevékeny­ségéhez. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A borzesti vegyipari kombinát munkaközössége tavalyi eredmé­nyeiért kedden megkapta a Szakszervezetek Központi Tanácsától a kőolaj- és vegyipari vállalatok szocialista versenyében élenjáró egy­ségét megillető vörös zászlót. 1963-ban az össztermelési tervet 105,9 százalékra, az árutermelési tervet pedig 101,52 százalékra teljesítet­ték. A munkatermelékenységet szintén tavaly 6,5 százalékkal növel­ték, a nyersanyagok és segédanyagok körültekintőbb felhasználásá­val pedig önköltségcsökkentés útján több mint hat millió lejt takarí­tottak meg és 8 800 000 lej pótjövedelmet értek el. A bortesti dolgozók az idén is hasonló sikereket mondhatnak magukénak. Az első negyedévben több mint 6200 tonna rovarirtó­ A megtakarítások értéke több mint 20 millió lej szert és nagy mennyiségű, kiváló minőségű más vegyipari terméket állítottak elő terven felül. Ebben a negyedévben helyezték üzembe a polivinilklorid-gyárat, s így többféle terméket gyárthatnak. A borzesti vegyipari kombinát jelenleg több mint 30 féle vegyipari terméket állít elő. . Dumitru Bejan, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának titkára a kitüntetés átnyújtásakor sok sikert kívánt a kombinát munkásai­nak, mérnökeinek és technikusainak a felszabadulási évforduló tisz­teletére indított szocialista versenyben tett munkavállalásaik telje­sítéséhez. A zazari bányakitermelést az 1963. évi szocialista versenyben élenjáró vállalatot megillető vörös zászlóval és díszoklevéllel tüntették ki. Emanuel Florian mérnök, a bánya­kitermelés vezetője és számos bá­nyász jogos büszkeséggel beszélt az elért sikerekről. A termelési tervet 26 nappal hamarabb teljesítették. A ter­ven felüli termékek és az önköltség csökkentésével elért megtakarítások értéke több mint 20 millió lejt tett ki. A sikerek főleg a földalatti munkák gépesítésének és a nagy termelékeny­ségű munkamódszerek széleskörű alkalmazásának tulajdoníthatók. Az idei megvalósítások mintegy kiegészítői a tavalyi eredményeknek, így az első negyedévi tervet 3 nap­pal hamarabb teljesítették s a mun­katermelékenység csaknem 3 száza­lékkal emelkedett. A fajlagos anyag­fogyasztás csökkentése s az energiá­val való takarékoskodás és más műszaki-szervezési intézkedések ré­vén az önköltségnél több mint 800 000 lej értékű megtakarítást értek el. Vörös zászlót és díszoklevelet kapott a: • Borzesti vegyipari

Next