Előre, 1964. augusztus (18. évfolyam, 5208-5234. szám)
1964-08-01 / 5208. szám
A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Korszerű termékek az igények színvonalán — Arra kérnénk miniszter elvtárs, vázolja fel könnyűiparunk húsz évi fejlődésének lényeges mozzanatait. — Az egyetlen mondatban feltett kérdésre nem lehet röviden válaszolni, mert a könnyűipar fejlődése lényegének megértéséhez nem elég néhány összehasonlító számadat. Pártunk irányításával — a nehézipar elsődleges fejlesztése mellett — a könnyűipar termelését is évről-évre jelentékeny arányokban növeltük. Dolgozó népünk tényleges szükségleteihez, igényeihez igazodva, gyorsabb ütemben fejlesztettük a könnyűipar egyes ágait , egyúttal lényegesen javult a termékek minősége és nagymértékben bővült a választék. Mindez szorosan összefügg a gyárak gépállománya nagy részének felújításával, új gyárak s részlegek felépítésével s természetesen a korszerű gyártási eljárások alkalmazásával. Szükséges ezért, hogy mindezeket a kérdéseket érintve, magyarázatokat fűzzek a számadatokhoz. Nyilván már az is sokat mond, hogy a könnyűipar össztermelése a múlt évben — tehát nem egészen húsz év alatt — csaknem tízszeresen felülmúlta az 1938-as színvonalat. Még többet mond az, hogy 1963-ban a könnyűipar 5 hét alatt termelt anynyit, mint az egész 1938-as esztendőben. Említettem, hogy a szükséglet és a lehetőségek határozták meg a könnyűiparon belül az egyes ágak fejlesztését. Különösen növeltük a nagyon keresett, kötött áruk termelését (az 1938. évi színvonal 13-szorosára.) A pamut és gyapjú szőttesek termelése csaknem háromszoros, illetve több mint háromszoros színvonalat ért el. A cipő, üvegáru s egyebek gyártását általában hétszeresére növeltük. Jelentős iparággá fejlesztettük a készruha gyártást. __ Ez az összehasonlítás azonban nem tükrözi eléggé a két évtized eredményeit, hiszen az 1940—1944-es évek között a termelés mélyen az 1938. évi színvonal alá süllyedt. A háború okozta károk, a nyersanyaghiány, az elavult gépállomány megnehezítette a termelést. Kevés volt a szakképzett munkás, kevés mérnök s technikus dolgozott a könnyűipari vállalatokban. Ezzel magyarázható, többek között, hogy 1,,48-ban — az államosítás idején — a pamutszövödék termelőképességét alig 43 százalékban használhatta ki a könnyűipar, a gyapjúszövedékét még kevésbé, csak 26 százalékban. Megnehezítette a könnyűipar termelésének ésszerű megszervezését az, hogy a létező 818 vállalat nagyrészére voltaképpen inkább a műhely, mint gyár elnevezés illett. A pamutipari vállalatok csaknem 60 százaléka 30 szövőgépnél kevesebbel rendelkezett, a legtöbb kis textilvállalatnak nem volt kikészítő berendezése, silány minőségű terméket hozott forgalomba. Első feladat volt tehát a kis vállalatok egybevonásával szakosított nagyvállalatokat létrehozni, ezzel egyidejűleg megteremteni s fejleszteni a szükséges nyersanyagbázist; a gépállomány kiegészítésével korszerűsíteni a vállalatok műszaki színvonalát, s felkészíteni azokat a szakmunkásokat, technikusokat és mérnököket, akiknek tudására az állandóan korszerűsülő iparág alapozhat. A kisvállalatok tömörítésének befejezése után, 1950-ben a sokkal kevesebb gyárral termelő, de jobban felszerelt könnyűipar több munkást foglalkoztatott. Ha tehát a könnyűipar felszabadulás utáni fejlődéséről beszélünk, tulajdonképpen az első szervezési szakaszt lezáró 1950-es évből indulhatunk ki. Alig 13 év alatt, vagyis 1963-ra, az 1950-ben elért össztermelés értéke csaknem négyszeresére növekedett. Különösen a hatéves terv időszakában gyorsult lényegesen a fejlődés üteme. A III. pártkongresszus Irányelvei a könynyűipar évi 13,5 százalékos növekedését irányozták elő. Az eredmény az első négy esztendőben felülmúlta ezt a mutatószámot. A párt iránymutatásának szellemében az iparág dolgozói központi feladatnak tekintik a termékek minőségének szakadatlan javítását és a választék gazdagítását. A cél az, hogy bármelyik termék vonzó, tartós, szépen kivitelezett legyen. Minőségileg fejlődést jelent például az is, hogy a pamutkelme termelésének 89 százaléka kikészített formában kerül forgalomba. Sokkal több festett mintás pamutárut gyártunk, több gyűrhetetlen, szatmírozott, stb. anyagot. A cipőgyártásban előtérbe kerültek a korszerű eljárások : a ragasztott talpú, ruganyos vulkanizált cipők termelése elérte az össztermelés 62 százalékát, míg 1959-ben csak27 százaléknál tartottunk. Az üvegipar most kizárólag nemesített homokkal gyártja a finom háztartási üvegárut. A választék gazdagodásáról még csak annyit, hogy jelenleg a könnyűipar a különböző árucikkeket 32 000 féle modellel, színmintával hozza forgalomba s minden évben felújítjuk a gyártmányok jelentékeny részét. HETI INTERJÚNK a könnyűipar miniszterével, ALEXANDRU SENCOVICI elvtárssal A termékek minőségének javulásával, a választék, gazdagításával egyidejűleg az említett időszakban több mint kétszeresére növekedett a termelékenység. Az önköltség csökkentésével az összehasonlítható árutermelést véve alapul az 1931—1963- as időszakban elért megtakarítás meghaladja az 1,8 milliárd lejt. —* Miniszter elvtárs említette, hogy számos új gyárral s részleggel gazdagodott a könnyűipar, gépállománya pedig nagyrészt felújult. Melyek a legfontosabb új gyárak és gyáregységek ? — Az egész népgazdaság egybehangolt, arányos fejlesztése során évről-évre jelentékenyebb összegeket ruházott be a népgazdaság a könnyűiparba. A hatéves terv időszakában, az 1960—65-ös években mintegy másfélszeresre növekedett a beruházás értéke a megelőző tíz évhez képest. A legnagyobb új könnyűipari létesítmények közé tartozik a botosani Moldova textilgyár, a ,,Bucuresti“ készruha és kötöttárúgyár, a gyergyószentmiklósi lenfonóda, a Paulesti-i lenszövőde és a fővárosi „Panduri“ relonszövőde, a segesvári csempe- és üvegipari komplexum, nemkülönben a jilavai Gumiipari Kombinát és a szintén Jilaván felépült bőrgyár. Ezek a modern nagyvállalatok, s a felszabadulás után felépített valamennyi üzem — a szocialista iparosítás sikerét hirdetik. Lejegyezte : SÁNDOR ÁGNES (Folytatása a 2. oldalon) A paulesti (Ploiesti tartomány) len és kenderfonoda az ország egyik legkorszerűbb könnyűipari üzeme Már most jól pénzel a kukoricaföld Néhány órával ezelőtt szedték le az uborkát a száráról, ládákba rakták s bevitték a raktárba, onnan pedig felrakják a meggyesfalvi konzervgyár csukott teherkocsijára. A nagyernyei kollektív gazdaság raktára előtt naponta megjelenik a konzervgyár zöldséges kocsija (néha többször is), hogy elszállítsa az aznap beért termést. Július derekáig a gazdaság 3000 kiló uborkát adott át a konzervgyárnak a kertészetben szedett zöldségféléken kívül. A nagyernyei kollektivisták ugyanis kukoricával köztesen termesztenek 8 hektáron uborkát, amit naponta kell szedni és szállítani. Mondani is fölösleges a köztesen termesztett uborka szép pénzjövedelmet biztosít. Paszulyt 130 hektáron termesztenek a nagyernyeiek kukoricával köztesen s ennek egy részét zöldbabként értékesítik. (Takács László felvétele) Világ proletárjai egyesüljetek ! Gyorsabb cséplést! (Munkatársunktól) A sok gép, a gépészek szorgalma és hozzáértése lehetővé tette, hogy Kolozs tartomány gazdaságainak zömében nagykiterjedésű búzatáblákon 8—10 nap alatt végezzenek az aratással. A betakarítási munka következő szakasza, a gabona szérűre való hordása és cséplése azonban akadozik. A rajoni mezőgazdasági tanácsok legutóbbi jelentései szerint Torda, Szamosújvár, Hunyad, Naszód rajonban elég sok cséplőgép áll. A lemaradás legfőbb oka, hogy a gazdaságok vezetőtanácsai a fogatoknak és tehergépkocsiknak csak egy részét állították munkába, így aztán az aratásban élenjáró rajonok, mint például Szamosújvár, Zilah és Naszód, a szállítás elnapolása miatt a levágott gabona 10 százalékát csépelték ki. A gazdaságok — mutat rá a tartományi mezőgazdasági tanács legutóbbi elemzése — az idén elegendő fogattal, kocsival rendelkeznek. Eszerint állapították meg a hordási, cséplési ütemtervet is. A lemaradást tehát szervezési okok idézték elő. Arról van szó, hogy egyes gazdaságok vezetőtanácsai a cséplést különválasztották az aratástól. Nem elég átgondolt a munka irányítása sem. Erre vall, többek között az, hogy nem ellenőrzik a gabona szerűre való hordását. A helyzet megköveteli, hogy minden gazdaságban nagyobb figyelmet fordítsanak a levágott gabona szállításának meggyorsítására. A legfontosabb napirendi kérdés, a gépek, fogatok teljesítőképességének kihasználása, hogy ezekben a napokban egy pillanatig se vesztegeljenek. A meleg nyári napokon is nagy a forgalom a fővárosi „6 Martie“ úton levő önkiszolgáló könyvkereskedésben XVIII. évfolyam 5208 sz 4 oldalára 20 báni 1964 augusztus 1., szombat CARPAfI SR-131 ES 132 BUCEGI SR-113 Új hazai teherautók Egy évtizeddel ezelőtt gördült ki a brassói Steagul Rosu gyár kapuján az első román tehergépkocsi, a SR-101. A gyár azóta állandóan fejlődött, munkaközössége gazdag tapasztalatra tett szert. Jelenleg a modern Carpafi és Bucegi tehergépkocsikat gyártja. A Carpafi SR-131 hasznos terhelése három tonna, önsúlya 2,7 tonna. 140 lóerős motorja 100 kilométerenként 25 liter üzemanyagfogyasztással óránként 90 kilométer sebesség kifejtésére alkalmas. A két tonna hasznos terhelésű, 3,75 tonna önsúlyú Carpafi SR-132 két differenciálos tehergépkocsi nehéz terepre alkalmas. Legnagyobb sebessége 95 kilométer óránként, üzemanyagfogyasztása 100 kilométerenként 29 liter. Ennek a típusnak az az érdekessége, hogy három üzemanyagtartályában egyszerre 400 liter benzint vihet magával, s így üzemanyagfelvétel nélkül hosszú utat tehet meg. A Bucegi SR-113 a legújabb román teherautó. Hasznos terhelése öt tonna, önsúlya 3,6 tonna. Maximális sebessége óránként 80 kilométer, üzemanyagfogyasztása 100 kilométeren-nként 29 liter. A Bucegi SR-113 teherautó hattonnás pótkocsit is vonaltathat. A Carpati és Bucegi teherautók teljesítmény szempontjából bátran felvehetik a versenyt a világpiacon forgalomban levő hasonló tehergépkocsikkal. (Agerpres) Tízmillió korszerűsítésre (Munkatársunktól). Számos korszerűsítési munkát végeztek az idén a nagyváradi Ardealul bányászati tröszthöz tartozó kitermeléseknél, mintegy 10 millió lej értékben. A bányaegységeket, így az almaszegit, a sarmaságit, a sonkolyosit, a ba- i rátkait, az ippit 356 új csillével látták el. Almaszegen és a Sakosági üzemegységnél 20 szállítószala- Igot szereltek fel, amelyek összhoszszúsága 2340 méter. A román kormányküldöttség franciaországi látogatásai Megbeszélés Franciaország Minisztertanácsának Elnökségén PÁRIZS — Mircea Moxica?, az Agerpres különtudósítója jelenti : Péntek délután a román kormányküldöttség tagjai — Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Alexandru Bârládeanu, a Minisztertanács alelnöke és Corneliu Manescu külügyminiszter — a L'Hotel Matignonban, Franciaország Minisztertanácsának Elnökségén megbeszélést folytatott Georges Pompidou-val, Franciaország miniszterelnökével. A megbeszélés után az újságírók kérésére Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke a következő nyilatkozatot tette: A Georges Pompidou miniszterelnök úrral folytatott eszmecsere, mind a délutáni megbeszélésen, mind pedig a küldöttségünk tiszteletére adott szívélyes légkörű ebéden, véleményem szerint igen hasznos és gyümölcsöző volt. Az ő excellenciája, Pompidou miniszterelnök úrral folytatott eszmecsere újból meggyőzött arról, hogy az államférfiak közvetlen érintkezései nagyon fontosak a kölcsönös megismerés, a nemzetközi egyetértés és együttműködés szempontjából. Elemeztük a Románia és Franciaország közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok előmozdításának lehetőségeit. Nem akarok elébe vágni a tárgyalásainkra vonatkozó záróközleménynek, amely igen rövid időn belül teljes mértékben tájékoztatni fogja Önöket. De már most ki akarom jelenteni, hogy elégedett vagyok a megbeszélések eredményeivel. Ezt az alkalmat is megragadom, s megköszönöm Georges Pompidou miniszterelnöknek a szívélyes meghívást, hogy látogassunk el szép országukba. Meggyőződésem, s ezt szívesen ismétlem, hogy ez a látogatás meghozza gyümölcseit a francia-román kapcsolatok fejlesztésében. A 1.Hotel Matignon-ban, Franciaország Minisztertanácsának Elnökségén (Telefoto Agerpres — A. Palat felvétele) ROMÁN-FRANCIA KÖZLEMÉNY PÁRIZS (Agerpres). A Román Népköztársaság kormányküldöttségének franciaországi látogatásáról Párizsban a következő közleményt adták ki. Ion Gheorghe Maurer, Románia Minisztertanácsának elnöke Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke és Corneliu Manescu külügyminiszter kíséretében a francia kormány meghívására július 27 és 31 között hivatalos látogatást tett Franciaországban. Ion Gheorghe Maurert fogadta de Gaulle tábornok, a köztársaság elnöke. A román Minisztertanács elnöke és alelnöke, valamint a külügyminiszter megbeszéléseket folytatott Pompidou miniszterelnök úrral, Joxe államminiszter és ideiglenes miniszterelnök úrral, Maurice Couve de Murville külügyminiszter úrral. A megbeszéléseken mélyreható eszmecserékre került sor a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi politika főbb kérdéseiről. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy lehetőségek vannak a Románia és Franciaország közötti hagyományos jóviszony további fejlesztésére. Al. Birladeanu találkozott G. Palewskivel, a tudományos kutatással megbízott államminiszterrel, V. Giscard d'Estaing pénzügy- és gazdaságügyi miniszterrel és M. Bokanowski iparügyi miniszterrel, s megbeszéléseket folytatott a Tervügyi Főbiztosságon. A tárgyalások egyszersmind felölelték a gazdasági kérdéseket is és főleg lehetővé tették a román-francia kereskedelmi egyezmény végrehajtási feltételeinek megvizsgálását. Áttekintették a cserék növekedésének előmozdítására alkalmas módszereket és eszközöket. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a román áruk, főleg a kőolajtermékek, franciaországi importjának fejlesztése, valamint a franciaországi ipari berendezésekre adott rendszeres román rendelések fokozása iránti érdeklődést. A két kormány megállapodott abban, hogy mindezeket a kérdéseket megvizsgálja azon új kereskedelmi egyezmény megkötésére folytatandó tárgyalásokon, amelynek időtartama esetleg hosszabb lesz a jelenleg érvényben lévő egyezményénél. A megbeszélések felölelték a két ország kulturális, tudományos és műszaki kapcsolatait is. Elhatározták, hogy bővítik ezeket a kapcsolatokat. Mindkét fél elismerte annak szükségességét, hogy számos területen, főleg pedig a nyelvek tanulmányozása s a könyv és kultúra terjesztése terén, kifejleszsze a cseréket. Mindezen kérdések az ősszel megtárgyalandó kulturális egyezmény tárgyát képezik. A román küldöttség látogatása idején tudományos és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá. A két kormány egyszersmind megállapodott abban, hogy ugyancsak ősszel tárgyalásokat kezd egy konzuláris konvenció megkötésére. A különböző eszmecseréket, amelyekre sor került és amelyek a kölcsönös megértés légkörében folytak le, megfelelő színvonalon folytatni fogják, azzal a mindkét részről kinyilvánított óhajjal, hogy a két nép egymás iránti érzelmeit jellemző barátság szellemében fejlesszék a román-francia kapcsolatokat. Pompidou miniszterelnök ebédet adott a román kormányküldöttség tiszteletére PÁRIZS. Az Agerpres különtudósítója jelenti: Georges Pompidou francia miniszterelnök péntek délben ebédet adott a Román Népköztársaság kormányküldöttségének tiszteletére. Az ebéden részt vettek : Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birladeanu a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Mihail Petri külkereskedelmi miniszterhelyettes, Mauriciu Novac, az Állami Tervbizottság alelnöke, dr. Victor Dimitriu, a Román NK párizsi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a román küldöttség tanácsosai és szakértői. Francia részről az ebéden részt vettek : Louis Joxe államminiszter, Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Valery Giscard d'Estaing pénzügy- és gazdaságügyi miniszter, Gaston Palewski, a tudományos kutatások ügyeivel foglalkozó államminiszter, Christian Fouchet nemzetnevelésügyi miniszter, Michel Maurice Bokanowski iparügyi miniszter, Alain Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter, Michel Habib Deloncle külügyi államtitkár, Maurice Schumann, a Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Jean Louis Pons, Franciaország bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A szívélyes légkörben lefolyt ebéden Georges Pompidou francia miniszterelnök a következő pohárköszöntőt mondotta : Elnök úr ! Rendkívül örvendek annak, hogy a modern közlekedési eszközök jóvoltából, a világ másik végéből megérkezve, ma Önökkel együtt lehetek ezen az ebéden , megbeszéléseket folytathatunk. Azok után, amit önnek és minisztereinek a francia kormány tagjaival folytatott megbeszéléseiről hallottam, a legjobb eredményeket várom e megbeszélésektől. A Franciaország és Románia közötti hagyományos barátság keretében tett látogatásuk olyan időpontra esik, amikor Franciaország, akárcsak Románia, sokat változott, sokat fejlődött. S bizonyos vagyok , abban, hogy mindaz, amit országunkban láttak, ha összehasonlították azzal, amit a múltból ismertek, meggyőzte önöket e változásokról. Felesleges mondanom, hogy ezek a változások megfelelnek a modern életnek, a technikai és tudományos fejlődés felé mutatnak, ami törvényszerűség ma a világon, s régi kultúrájú országunk, akárcsak az önöké is, ipari országgá, tevékeny országgá, a tudósok és technikusok országává lett. Ami önöket illeti, hazájukban is nagy változások következtek be, de örömmel állapítom meg, hogy a minden területen végbement változások nem érintették a Franciaország és Románia közötti hagyományos barátságot, s mi újra egymásra találtunk, mintha sohasem távolodtunk vagy váltunk volna el. Ez a barátság történelmünkben, származásunkban, nyelvünkben, kulturális törekvéseinkben gyökerezik. Éppen ezért nagy örömmel hallottam ma a külügyminisztertől, hogy tárgyalásaik során terveket dolgoztak ki a kulturális cserék bővítésére, konzuláris konvenció megkötésére, műszaki és tudományos kapcsolataink fejlesztésére, s végül egy kereskedelmi egyezmény megtárgyalására, amely lehetővé tenné cseréink lényeges fejlesztését. Mindez jó előjel ahhoz, hogy országaink tovább haladhassanak a barátság útján, s nap nap után szorosabbá váló kapcsolatokat teremtsenek egymással. Elnök úr ! Megelégedésemet fejezve ki a látogatás fölött, amelyet ön, Birládeanu úr, a Minisztertanács alelnöke, a külügyminiszter és a kíséretükben levő személyek tettek országunkban, emelem poharam Gheorghe Gheorghiu-Dej elnök egészségére, az önök egészségére és népeink barátságára. Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke válaszában ezeket mondotta: Miniszterelnök úr ! Miniszter urak ! Uraim ! ! Engedjék meg, hogy kifejezzem a román küldöttség háláját az országunkhoz és népünkhöz intézett jókívánságokért s azért a figyelemért, amellyel a francia kormány itt-tartózkodásunk alatt körülvett bennünket. A francia-román megbeszélések befejezéshez közelednek és szeretném felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy megmondjam önnek, miniszterelnök úr, mennyire örvendünk, hogy oszthatjuk az eredmények fölötti megelégedését. A Románia és Franciaország kapcsolatairól folytatott véleménycsere nemcsak a francia-román kapcsolatok kedvező alakulásának megállapítását tette lehetővé, hanem a további fejlesztésükre hivatott módszerek és eszközök megvizsgálását is. Külügyminisztereink tudományos és műszaki együttműködési megállapodást írtak alá, amely még alkalmasabb keretet teremt az újabb cserékhez e fontos együttműködési területen. Egyetértettünk abban, hogy az Önök országába irányuló román import fokozása és változatossá tétele kölcsönös érdek. Ez az import lehetővé fogja tenni Románia franciaországi vásárlásainak fokozását, különösen a felszerelések terén. Szilárdan reméljük, hogy az új hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény megkötéséről folyó tárgyalások gyakorlati és kölcsönösen kedvező megoldásokhoz vezetnek. Örvendünk, hogy azonos a nézőpontunk a kapcsolatok fontosságáról, a népek közeledésében és a béke megszilárdításában és meggyőződésünk, hogy a kulturális egyezmény, amelyről rövidesen tárgyalni fogunk, új lendületet visz az országaink közötti kapcsolatokba. A népeink hagyományos barátságán alapuló francia-román kapcsolatok ily módon oda vezetnek, hogy alaposabban felbecsüljük anyagi és szellemi értékeinket és mind hatékonyabban fogják szolgálni népeink érdekeit. Ugyanakkor eleget teszünk korunk egyik alapvető követelményének, a béke és az emberiség halad.(Folytatás a 3. oldalon)