Előre, 1964. augusztus (18. évfolyam, 5208-5234. szám)
1964-08-01 / 5208. szám
1964. augusztus 1., szombat ' EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN A ROMÁN KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG FRANCIAORSZÁGI LÁTOGATÁSAI Pompidou miniszterelnök ebédet adott a román kormányküldöttség tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) sa egyik feltételének, nevezetesen — az összes országok közötti kapcsolatok és cserék fejlesztésének. Látogatásunk azonban, miniszterelnök úr, a tárgyalásokon és egyezményeken túl olyan szellemről tanúskodik, amelyet abszolút pozitívként szeretnék meghatározni, arról a szellemről, amely összes megbeszéléseinket uralta, a szívélyesség, az őszinteség és a kölcsönös megértés szelleméről, amely az országaink közötti együttműködés haladásának biztos feltétele. Nem zárhatom szavaimat anélkül, hogy ne fejezném ki forró köszönetünket a rendkívül érdekes programért, amelyet számunkra összeállítottak, s amely éppoly hasznossá, mint kellemessé tette franciaországi tartózkodásunkat. A körülmények folytán rövid látogatás alatt Önöknek mégis sikerült röviden, de meggyőzően ismertetni országuk való életét a maga sokrétűségében, amelyben az új megvalósításokat a múlt vívmányai gazdagítják; ezt bizonyítja művészetük és tájaik, technikájuk és kultúrájuk. Köszönöm önöknek a számunkra nyújtott szép perceket. Kérem, miniszterelnök úr, tolmácsolja Őexcellenciája Charles de Gaulle elnök úrnak mélységes tiszteletünket, hálánkat, legjobb kívánságainkat. Emelem tehát poharamat Franciaország felvirágzására, kiváló vendéglátóink egészségére, az ön egészségére, miniszterelnök úr, a franciaromán barátságra, a nemzetközi egyetértésre, az emberiség haladására és boldogságára. A Ranger-7 eleget tett feladatának WASHINGTON...(Agerpres). — A három nappal ezelőtt Cape Kennedyről fellőtt Ranger-7 holdrakéta július 31-én sikerrel teljesítette feladatát : greenwichi idő szerint 13:08 órakor az Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal (NASA) vevőállomásainak készülékein megjelentek az első fényképek, amelyeket a holdrakétára szerelt hat televíziókamera készített a Hold felszínéről. A Ranger-7 mintegy 2000 kilométerre volt a Holdtól, amikor a kamerák működni kezdtek. Az utolsó felvételek röviddel azelőtt készültek, hogy a rakéta becsapódott a Hold felszínére. A becsapódás greenwichi idő szerint 13.25 órakor történt, s akkor a holdrakéta óránkénti sebessége 9934 kilométer volt. Amint az amerikai hírügynökségek jelentik, mintegy 4000 jó minőségű fényképet sikerült felvenni. A képekből kivehető a Felhők-tengere, ahol tervek szerint néhány év múlva leszállnak majd az első űrhajósok. A Ranger-7 67 óra és 35 perc alatt tette meg a Föld és a Hold közötti 392 140 kilométert. Lyndon Johnson, az USA elnöke, miután értesült a kísérlet sikeréről gratulált azoknak, akik részt vettek a Ranger-7 holdrakéta létrehozásában és felbocsátásában. A United Press International megemlíti, hogy a Ranger-típusú holdrakéta-kísérletek 1961 második felében kezdődtek, de az első hat felbocsátás nem járt sikerrel. hogy az árulók különböző cselszövésekkel, rágalmakkal és más aljas mesterkedésekkel hogyan próbáltak elégedetlenséget és széthúzást kelteni a káderek soraiban, hogy aláaknázzák a párt egységét, meggyengítsék harci erejét és végülis megbénítsák tevékenységét. Ugyanakkor Foris az ország minden részéből jelentéseket kért a pártszervezetek részletes ismertetésével, a párttagok névjegyzékével, jellemrajzával, a konspiratív házak feltüntetésével stb. hogy megkönynyítse a sziguranca dolgát s az lesújtson a pártszervezetekre. A lebukások egymást követték. Miután Temesváron, Resicán, Aninán, Boksán, Aradon, Lugoson és a Zsilvölgyében megszilárdultak a párt- és a KISZ szervezetek, egy ilyen jelentés nyomán csaknem az egész Bánát tartományi szervezetet letartóztatták. Hasonló körülmények között tartóztattak le számos pártharcost Bukarestben, Ploiesten, Brassóban, Konstancán, Moldvában. Mindezek a provokatív akciók fékezték ugyan a párt tevékenységét, de azt nem tudták megsemmisíteni. A nép iránti kötelesség tudata a tömegek támogatása fellelkesítette a kommunistákat, akik önfeláldozóan folytatták hősi küzdelmüket. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, milyen veszélyekkel kellett megküzdeniük a kommunistáknak. Javában folyt a háború; a fasiszta diktatúra szétzúzott minden ellenszegülést; egyetlen aktivista sem tudta, hogy a következő nap nem börtönrácsok mögött virrad-e rá, hogy a hét végén nem kerül-e a kivégző osztag elé. Ilyen körülmények között a soraikba beférkőzött ellenség hátulról osztogatta csapásait. Nehéz volt, rettenetesen nehéz. De milyen erősnek bizonyult pártunk, amely diadalmasan birkózott meg mindezekkel a megpróbáltatásokkal ! Miként volt lehetséges, hogy az áruló Foris éveken keresztül megmaradhatott a párt főtitkári funkciójában ? Hiszen már Déstanán beadta a derekát az ellenségnek, nyilatkozatot adott, hogy lemond politikai meggyőződéséről, 1939-ben pedig, amikor ismét letartóztatták, gyors kiszabadulását azzal próbálta igazolni, hogy megegyezett a sziguranca vezérigazgatójával miszerint „támogatni fogja a vasgárdisták elleni akciójában“. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy a személyi kultusz következtében a nemzetközi kommunista mozgalomban abban az időben alkalmazott helytelen gyakorlat és módszerek nyomán Forist az RKP élére állították, anélkül, hogy a hazai pártaktíva véleményét kikérték volna és anélkül, hogy mélyrehatóan elemezték volna Foris politikai arculatát. A pártban kialakult helyzet bonyolultságának megértéséhez szem előtt kell tartanunk, hogy az illegalitás körülményei között, az osztályellenség mesterkedései közepette, hosszú, időre, állhatatos munkára volt szükség ahhoz, hogy lépésről lépésre összegyűjtsék a szükséges elemeket, összefüggő lánccá kapcsolják össze az egyes szemeket, és végülis arra a biztos meggyőződésre jussanak, hogy a párt vezetőségében egy áruló csoport tevékenykedik. A romániai forradalmi folyamat kibontakozásának konkrét körülményei tették, hogy a háború folyamán, amikor a legeltökéltebb és legedzettebb kommunisták a börtönrácsok és szögesdrót-kerítések mögött sínylődtek, itt alakult ki a párt igazi vezetősége, az antifasiszta ellenállás lelkesítő ereje. S a terror nem tudta megtörni a börtönökben és gyűjtőtáborokban fogva tartott kommunisták harcos eltökéltségét. Kudarcot vallottak a fasiszta diktatúra próbálkozásai, hogy elszigetelje őket a párttól, a hazafias erőktől, az ország politikai életétől. Maguk a megtorló szervek voltak kénytelenek ezt beismerni. „A kommunisták gyűjtőtáborba zárása nem szigeteli el őket a társadalom többi részétől, nem akadályozza meg tevékenységük továbbfolytatását“ — állapítja meg 1943 decemberében a rendőrség vezérigazgatóságának egyik jelentése. A börtönökben és gyűjtőtáborokban levő kommunisták mélyrehatóan elemezték a pártélet, a pártstratégia és taktika fő problémáit, megvitatták az antifasiszta erők harci egységének megvalósításával kapcsolatos feladatokat. A kommunisták kitartása következtében a börtönök és gyűjtőtáborok „pártegyetemekké“ alakultak át, amelyek nagy szerepet töltöttek be a káderek nevelésében és forradalmi edzésében, előkészítette őket a felszabadulás után kezdődő tevékenység számára. Amikor, mint foglyot, 1942 telén a karánsebesi börtönbe helyeztek át, rendkívül mély benyomást tett rám az egész antifasiszta közösség összefogása a pártszervezet körül, az elvtársak vasfegyelme, felelősségtudata, nyugalma és derűlátása. Saját tapasztalatomból ismertem a kölcsönös gyanakodás bomlasztó, nyomasztó légkörét, amelyet Foris táplált, hogy felőrölje a kommunisták erkölcsi erejét és küzdőképességét, s ezért mélységesen megkopott az itt uralkodó meleg, elvtársias légkör, amelyben megnyilvánult a párt ereje és érettsége. Börtönben voltál, vasrácsok mögött, de övéid között érezted magad. A börtönbeli pártszervezet vezetőségében levő elvtársak alaposan ismerték a politikai és katonai helyzet alakulását, tudták, hogy az illegalitásban levő kommunisták milyen rendkívül nehéz körülmények között folytatják tevékenységüket. A számos letartóztatás következtében, amelyek túlnyomó része provokáció következménye volt, Gheorghiu-Dej elvtárs és más alapkáderek arra a meggyőződésre jutottak, hogy a párt vezetőségébe befurakodtak az ellenség ügynökei és már a karánsebesi börtönben megkezdték a párt megmentésére irányuló intézkedések előkészítését. Fokozatosan elszigetelték Forist, kivették akezéből a központi és tartományi pártszervekkel és pártapparátussal való kapcsolatok egy részét. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs vezetésével a Tirgu-Jiu-i gyűjtőtáborban levő régi, edzett káderek — Chivu Stoica, Gh. Apostol, N. Ceausescu, Al. Draghici elvtársak és mások — helyreállították a pártszervezet egységét, amelyet a Forishoz kötött opportunista elemek aláástak. A börtönökben levő kommunisták és antifasiszta harcosok kollektívái, Karánsebesen, Lugoson, Vacarestien, Mislean, a Tirgu-Ocna-i antifasiszta kollektíva, amelyet Alexandru Moghioros elvtárs vezetett, a ribnita-i, Tírgu-Jiu-i, vapmarcai, Grosulovo-i közösségek hatalmas, egységes, pártos nézeteket valló, kombattív erőt képviseltek. Az ellenséges elemek eltávolítása rendkívüli erőfeszítést és bátorságot kívánt, amely nagy körültekintéssel párosult, hogy megmaradjon a párt egysége, hogy megóvják a fejetlenségtől, a belső megrázkódtatásoktól és ne tegyék ki a megtorló szervek újabb csapásainak. 1944 április 4-én Foris csoportját eltávolították, anélkül, hogy az ellenség valamit is gyanított volna. A börtönökben, gyűjtőtáborokban és a börtönökön kívül levő pártaktíva, élén Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal, a legapróbb részletekig kidolgozta és előkészítette a pártvezetőség megtisztítására irányuló akciót. Az áruló klikk eltávolítása után operatív funkciókat betöltő ideiglenes vezetőséget jelöltek ki a párt élére, amelynek tagjai Emil Bodnaras, C. Pirvulescu, I. Ranghet és más aktivisták voltak. Abban a levélben, amelyet 1944 április 16-án a külső elvtársak Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárshoz konspiratív nevén ((Fieraru) intéztek, ez áll: „Mindenben a ti tanácsaitokat követtük. Különösen Fieraru tanácsai döntő jelentőségűek voltak az egész terv összeállítása szempontjából... F. tanácsát az örökség megszervezése tekintetében (örökség- a párt újjászervezését célzó intézkedések — a szerk. megj.) teljes egészében magunkévá tettük, minthogy a leginkább megfelelnek a mai kivételes körülményeknek“. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, a külső elvtársakhoz intézett, április 25-i válaszlevelében ezeket írta: „El sem tudjátok képzelni, mily nagy örömmel és lelkesedéssel vettem kézhez közléseteket és azt a néhány részletet, amelyben beszámoltak, hogyan folyt le a pártnak az ellenséges, alkalmatlan, gyáva és opportunista elemektől való megtisztítására indított akció. Sorainkat tömörítve, a párt igazi egységének megvalósításával, eltökélten hozzáláthatunk azoknak a feladatoknak teljesítéséhez, amelyek ebben, a katonai és politikai események kibontakozása szempontjából oly fontos szektorban, a román munkásosztály és a román nép előtt állnak.“ A levél ugyanakkor feladatokat tűzött ki a párt harcképességének megerősítése, a munkásosztály akcióegységének megvalósítása és az összes hazafias erők egyesítése irányában, az Antonescu-fasiszta diktatúra megdöntése érdekében. A párt vezetőségébe beférkőzött áruló elemek eltávolítása döntő szerepet töltött be a párt egységének, a párt sorai összefogásának megszilárdításában ; valóban életmentő aktus volt, amely visszaadta a pártnak egész erejét és harcképességét, felszabadította a párt erőit. A régi aktivisták jól emlékeznek arra, milyen megújhodás vált érezhetővé a párt egész tevékenységében az áruló elemek eltávolítása után. A párt felkészült a harcra, újjászervezte egész tevékenységét, hogy eredményesen teljesíthesse a fegyveres felkelés előkészítésében reá háruló feladatokat. Rövid időn belül szoros kapcsolatok jöttek létre az egész országban tevékenykedő pártszervek között. Intézkedések történtek a szervező, propaganda és agitációs munka megjavítására, a konspirativitás megerősítésére; forradalmi munkáskádereket léptettek elő, akik el voltak tökélve, hogy minden áldozat árán küzdenek a párt ügyéért ; az RKP katonai szekciójának újjászervezése a kommunistáknak a hadseregben folytatott tevékenységét fokozta. A párt szorosan felzárkózott soraival meggyorsította a fegyveres felkelés előkészületeit. Hazafias harci alakulatok létesültek. 1944 május elsején, az RKP és az SZDP közötti megállapodás alapján megalakult a Munkás Egységfront. 1944 június 20-án megalakult a Nemzeti Demokratikus Blokk, amelybe az RKP mellett belépett az SZDP, nemzeti liberális párt és a nemzeti parasztpárt is. Az augusztus 9-ről 10-re virradó éjszaka Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs kiszökött a Tirgu-Jiu-i gyűjtőtáborból; az RKP KB részéről Ion Gheorghe Maurer elvtárs kapott megbízást a szökés megszervezésére. Utóbb a párt más felelős aktivistái is megszöktek a gyűjtőtáborból. Az RKP történelmi érdeme a román néppel szemben, hogy maga köré gyűjtötte az összes hazafias, antifasiszta erőket és helyesen irányítva őket az uralkodó osztályok különböző rétegeiben megnyilvánuló ellentétes érdekek zűrzavara közepette, kihasználva a közöttük fennálló ellentéteket, létrehozta mindazon politikai csoportosulások és körök széleskörű összefogását, amelyek bármilyen okból kifolyólag Romániának a hitlerista háborúból való kilépését óhajtották. A népi hazafias erők koalíciójának élén álló Romániai Kommunista Párt végrehajtotta a katonai-fasiszta diktatúrát leromboló fegyveres felkelést. 1944 augusztus 23-án letartóztatták az Antonescu kormányt. A hazafias harci alakulatok és a hadsereg egységei megtámadták és elfoglalták a főváros fő katonai objektumait. A Kommunista Párt felhívására a forró hazafiságtól lelkesített egész román hadsereg a náci Németország ellen fordította fegyverét és a Szovjet Hadsereg oldalán harcolt egészen a fasizmus végleges legyőzéséig. A háború előtti időszak nagy antifasiszta csatáitól 1944 augusztusáig megtett út beszédesen szemlélteti a nép hősiességét és hazaszeretetét, a fasizmussal szemben tanúsított mélységes, kibékíthetetlen gyűlöletét. Az események egész kibontakozása teljes mértékben igazolta a Román Kommunista Párt politikai irányvonalának helyességét, a párt szervező képességét, tömegmozgósító erejét. Az 1944 augusztusi fegyveres felkelés győzelme új korszak kezdetét jelentette Románia történelmében, utat nyitott a román nép előtt a mélyreható forradalmi átalakulások felé, amelyek a szocializmus teljes és végleges győzelmét eredményezték hazánkban. (Megjelent mában) a Scinteia 6334. szám Megbeszélés Franciaország Külügyminisztériumában PÁRIZS — Mircea Moarcau, az Agerpres különtudósítója jelenti: Pénteken, július 31-én a francia Külügyminisztériumban megbeszélés folyt le a Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke vezette román kormányküldöttség tagjai és Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter között. A megbeszélés után ünnepélyesen aláírták a Román Népköztársaság és a Francia Köztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodást. Az okmányt román részről Corneliu Manescu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, francia részről pedig Maurice Couve de Murville, Franciaország külügyminisztere írta alá. Fogadás a Román NK párizsi nagykövetségén PÁRIZS Az Agerpres különtudósítója jelenti: Dr. Victor Dimitriu, a Román NK párizsi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete péntek este fogadást adott a nagykövetségen a Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke vezette román kormányküldöttség franciaországi látogatása alkalmából. A fogadáson részt vettek: Louis Joxe francia ideiglenes miniszterelnök, Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Maurice Schumann, a Francia Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Comte Offenbach, a Francia Nemzetgyűlés francia-román baráti csoportjának elnöke, Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára, Jules Moch, a Francia Szocialista Párt (SFSO) vezető bizottságának tagja, az UNESCO titkárságának tagjai, a francia főváros politikai és kulturális életének számos személyisége, egyes nagy ipari cégek vezetői, ismert párizsi újságok szerkesztői, újságírók. Részt vett Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, a román küldöttség több tanácsosa és szakértője. Úgyszintén részt vettek Párizsban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A fogadás, amelyen több mint 450 személy vett részt, szívélyes légkörben folyt le. ISMÉT FESZÜLT A HELYZET SZÖULBAN SZÖUL (Agerpres). A kormányon levő dél-koreai Republikánus Demokrata Párt két törvénytervezetet terjesztett be a nemzetgyűlésbe a diákok és a tanárok egyetemi politikai tevékenységének betiltásáról és a sajtó korlátozásáról. A két törvénytervezet körül heves vita alakult ki a statáriális törvény hatálytalanításáról tárgyaló kormánypárt és az ellenzéki pártok között. Az AP hírügynökség szerint a tervezetek beterjesztése után feszült a légkör Szöulban. Az ellenzéki pártok egyik szóvivője azzal vádolta a kormánypártot, hogy megsértette a két törvénytervezet közös kidolgozására vonatkozó megegyezést. előre AFGANISZTÁNI KÖVETÜNK BEMUTATTA MEGBÍZÓLEVELÉT KABUL (Agerpres). Aurel Ardeleanu, a Román NK afganisztáni rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere bemutatta megbízólevelét Mohammed Zahir sahnak, Afganisztán királyának. A román követ tolmácsolta Gheorghe Gheorghiu-Dej a Román NK Államtanácsának elnöke legőszintébb jókívánságait és nevében egészséget és boldogságot kívánt a királynak, jólétet, békét a szorgalmas afgán népnek. A király válaszában köszönetet mondott és hasonló jókat kívánt Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, a Román NK Államtanácsa elnökének és a román népnek. A megbízólevél átnyújtása után Afganisztán királya és a román követ szívélyesen elbeszélgetett ,Aurel Ardeleanu ugyanaznap megkoszorúzta Mohammed Nadir sahnak, a király apjának sírját. Román könyvajándék a hokkaidoi nemzeti egyetem könyvtárának TOKIÓ (Agerpres). — Ion Obradovici, a Román NK tokiói nagykövete hivatalos látogatást tett Hokkaidoban, s ennek során felkereste Hokkaido tartomány alkormányzóját és Szapporo város polgármesterét. A román nagykövet mindkét vezetővel szívélyesen elbeszélgetett. Ion Obradovici nagykövet átadta a hokkaidoi nemzeti egyetem könyvtárának a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézetének ajándékát: több mint 200 tudományos, művészeti és kultúrtörténeti könyvet, valamint néhány román művészeti albumot. A román nagykövet ebből az alkalomból kijelentette az egyetem elnökének, hogy az ilyen akciók rendkívül hasznosak a román és a japán nép életének és eredményeinek kölcsönös, jobb megismerése szempontjából, s előmozdítják a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének erősítését. A japán egyetem elnöke meleg köszönetet mondott az ajándékért és kiemelte, hogy fejleszteni kell a japán és a román főiskolák kapcsolatait, professzorok és tananyagok cseréjét. A szapporói televízió közvetítette a könyvajándék ünnepélyes átadását. Részletesen foglalkozott vele a helyi sajtó is. Koktél moszkvai nagykövetségünkön a Román NK Országos Nőtanácsa küldöttségének szovjetunióbeli látogatása alkalmából MOSZKVA , az Agerpres tudósítója jelenti. A Román NK moszkvai nagykövetsége július 30-án koktélt adott a Román NK Országos Nőtanácsa küldöttségének szovjetunióbeli látogatása alkalmából. A koktélon részt vett: O. A. Hvalebnova, a Szovjet Nőbizottság alelnöke, A. G. Cukanova, a Szovjet-Román Baráti Társaság alelnöke M. D. Oviszjannyikova, a Szovjet Nőbizottság Elnökségének tagja, a Szovjetszkaja Zsenscsina folyóirat főszerkesztője, valamint a Szovjet Nőbizottság és a Szovjet-Román Baráti Társaság más aktivistái. Pohárköszöntőt mondott Nicolae Guina, a Romén NK moszkvai nagykövete, Suzana Gidea professzor, a küldöttség vezetője és O. A. Hvalebnova. A Román NK Országos Nőtanácsának küldöttsége útban hazafelé rövid látogatást tesz Kijevben. Brasília ÉLESEDIK AZ ELLENTÉT Branco és Lacerda között RIO DE JANEIRO (Agerpres). Nem sikerült elsimítani az ellentéteket Castelo Branco brazil köztársasági elnök és Carlos Lacerda, Guanabara állam kormányzója között. Lacerda a Tribuna da Imprensa Rio de Janeiro-i laphoz intézett levelében kijelentette, hogy ellenzi a kormány intézkedéseit. KÖZZÉTETTÉK a Demokrata Párt kongresszusának napirendjét WASHINGTON (Agerpres). John Bailey, a Demokrata Párt országos bizottságának elnöke bejelentette a párt augusztus 24-én Atlantic Cityben megnyíló kongresszusának napirendjét. Az első napon John Pastore szenátor megnyitó beszédet mond. Augusztus 25-én John McCormack, a képviselőház elnöke és a Demokrata Párt választási platformját kidolgozó bizottság elnöke előterjeszti a platformmal kapcsolatos „elvi nyilatkozatot“. A következő napon bemutatják az elnök és az alelnökjelöltet és szavazás alá bocsátják jelölésüket. A kongresszus utolsó napját Kennedy elnök emlékének szentelik. A demokrata alelnökjelöltek listája lényegesen csökkent, miután csütörtökön Johnson elnök bejelentette, hogy a kormány egyetlen tagja sem (Robert Kennedy igazságügyminiszter sem) jelölteti magát erre a tisztségre. Johnson elnök kijelentette, nem tartaná helyesnek, hogy a kormány valamelyik tagját javasolja erre a tisztségre, s hogy „a legnagyobb figyelmet“ fogja fordítani az általa ajánlott jelölt megválasztására. E nyilatkozat után a jelek szerint a legnagyobb esélye a jelölésre Hubert Humphrey szenátornak van. ATHEN. — AI. Gheorghiu, az Agerpres tudósítója közli: Makariosz ciprusi elnök sajtóértekezleten nyilatkozott athéni látogatásáról. Elmondotta, hogy a szívélyesség és a teljes egyetértés légkörében folytatott megbeszélést Papandreu miniszterelnökkel és a kormány tagjaival. Makariosz kidomborította, hogy a görög államférfiakkal minden vonatkozásában megvizsgálta a ciprusi válságot, majd leszögezte: a ciprusi helyzetet csakis az ENSZ keretében, az ENSZ-Alapokmány szellemében lehet rendezni. A ciprusi elnök kitért a válsággal kapcsolatos genfi diplomáciai tevékenységre is. Mint mondotta, a genfi megbeszélések nem vezethetnek eredményre, mert az ENSZ-közvetítőn kívül más „közvetítők“ is tevékenykednek. Az utóbbiak pedig a ciprusi kérdés megoldása szempontjából elfogadhatatlan terveket dolgoztak ki. NIKOSZIA (Agerpres). — Makariosz, a Ciprusi Köztársaság elnöke péntek este athéni hivatalos látogatásáról visszaérkezett Ciprusra. A repülőtéren Makariosz kijelentette, hogy a görög kormány és a ciprusi kormány álláspontja Ciprus védelmét illetően azonos. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a ciprusi kérdést az ENSZ-Alapokmány elvei alapján meg lehetne oldani. Makariosz hangsúlyozta, hogy kormánya az ENSZ-közgyűlés novemberi ülésszakán kitart ,,a teljes függetlenség mellett, amely magában foglalja az önrendelkezési jogot“. NIKOSZIA (Agerpres). A Mahi című ciprusi görög újság csütörtökön közölte, hogy merényletet kíséreltek meg Makariosz elnök ellen néhány perccel azelőtt, hogy Athénből jövő repülőgépe Nikosziába érkezett volna. Az újság szerint a merénylők elhallgattatták a nikosziai repülőtér irányító tornyának rádióleadóját azzal a céllal, hogy az elnök repülőgépét baleset érje. A tartalék adóállomást csak az utolsó pillanatban tudták üzembe helyezni. Amint az Associated Press közli, a ciprusi kormány vizsgálatot indított az ügyben. Athén MAKARIOSZ SAJTÓÉRTEKEZLETE 3 N. SZ. HRUSCSOV FOGADTA D. ROCKEFELLERT MOSZKVA (Agerpres). TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta a Kremlben David Rockefellert, az amerikai Chase Manhattan Bank elnökét, aki a szovjet és az amerikai közéleti személyiségek 4. találkozója alkalmából tartózkodik a Szovjetunióban. N. Sz. Hruscsov és David Rockefeller őszinte megbeszélést folytatott közös érdekű kérdésekről. A megbeszélés során érintették a béke erősítésének s a szovjet-amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. Július 31-én David Rockefeller, az amerikai Chase Manhattan Banknak a Szovjetunióban látogatóban levő elnöke sajtóértekezletet tartott Moszkvában. David Rockefeller közölte az újságírókkal, hogy N. Sz. Hruscsovval folytatott megbeszélése során széles problémakört érintettek. Rockefeller, aki főként a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem bővítésének kilátásaival foglalkozott, rámutatott: tudomására hozta N. Sz. Hruscsovnak, hogy Amerikában jelenleg „általában kedvező vélemény kezd kialakulni e kereskedelem bővítéséről“. Megjegyezte továbbá, hogy véleménye szerint a két ország között némileg kiszélesedik a kereskedelem. A szovjet kormányfővel folytatott megbeszélés alkalmával Rockefeller felvetette a lend-lease fizetések kérdését (amerikai törvény, amelyet a fasiszta Németország elleni háború idején hoztak a Szovjetuniónak és más országoknak stratégiai anyagok kölcsön- és bérbeadására vonatkozólag), a szabadalmak fizetését és más kérdéseket. Az amerikai bank vezetőjének állítása szerint N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó lenne nyélbe ütni a lend-lease fizetéseket, ha elég hosszú lejáratú hiteleket kapna. ★ Washington Fulbright szenátor interjúja WASHINGTON (Agerpres). William Fulbright, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke a televíziónak adott interjújában állást foglalt az amerikai-szovjet kapcsolatok javítása mellett. Fulbright megemlítette, hogy ez irányban már történtek kisebb lépések, amelyek hozzájárulnak a két nagyhatalom közötti nézeteltérések megszüntetéséhez. A szovjet-amerikai kapcsolatok további fejlődését illetően Fulbright állást foglalt a tudományos és kulturális együttműködés bővítése és kereskedelmi kapcsolatok létesítése mellett. Hangsúlyozta, hogy a jövőben az amerikaiszovjet kereskedelemnek nemcsak gazdasági hanem politikai jelentősége is lesz. Fulbright helytelenítette Goldwater szenátor egyes kijelentéseit és rámutatott, hogy az Egyesült Államok politikájának végcélja a béke biztosítása és a háború elhárítása. TOVÁBBI PROVOKÁCIÓK BRIT GUAYANÁBAN GEORGETOWN (Agerpres), Brit Guayanából érkezett hírek szerint az utóbbi 48 órában újabb provokációkra került sor az ország több helységében. Georgetown egyik külvárosában egy embert olyan súlyosan bántalmaztak, hogy a helyszínen meghalt. Kozmikus hordozórakéták újabb változatát kísérletezik ki a Szovjetunióban MOSZKVA (Agerpres) TASZSZ: A kozmikus térség kutatását célzó munkálatok programja keretében a Szovjetunióban kikísérletezik a kozmikus tárgyak hordozórakétáinak újabb változatait. E rakéták fellövésére a Csendesóceánon kerül sor 65 tengeri mérföld sugarú körkerületekkel határolt térségekben. A rakéták becsapódási térségeiben a szovjet flotta kellőképpen felszerelt különleges hajói végzik majd a méréseket. A kísérletek programja 1964 végéig tart. A biztonság biztosítása céljából a felhatalhogy a TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak közlésére, hogy a szovjet kormány felkéri a Csendesóceán tengeri és légi útjait használó más országok kormányait, adjanak utasítást az illetékes szerveknek, hogy a hajók és a repülőgépek ne hatoljanak be ezekbe a hajózási övezetekbe és légiterekbe a nap második felében, vagyis 12 és 24 óra között (helyi idő szerint). A TASZSZ hírügynökség külön tájékoztatást ad majd a rakétafellövések idejének és a középpontok koordinátáinak esetleges megváltoztatásáról, valamint a fent említett térségek teljes megnyitásáról a szabad hajózás és repülés számára. ÁLLÁSFOGLALÁSOK URUGUAYBAN a Kubával való kapcsolatok fenntartása mellett MONTEVIDEO (Agerpres). Amint a Prensa Latina jelenti, Uruguayban mind több számottevő személyiség foglal állást a Kubával való diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok fenntartása mellett és támogatja az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni külügyminiszteri értekezletén részt vett uruguayi küldöttség álláspontját Rodolfo Talice professzor, a humán tudományok fakultásának dékánja „siralmas epizódnak... a latinamerikai valóság mellőzésének“ minősítette az értekezletet, Julio Maria Sanguinetti képviselő pedig kijelentette, hogy véleménye szerint „a Kubával való politikai szakítás kellemetlenségekhez vezet.. Venancio Flores kereszténydemokrata szenátor rámutatott, hogy a világ összes államaival fenn kell tartani a kapcsolatokat. Luis Figoli, a kormányon levő Nemzeti Párt szenátora kiemeli, hogy „a be nem avatkozás és a népek önrendelkezése olyan elvek, amelyeket, minden kormánynak követnie kell."* A Kubával való kapcsolatok fenntartásának támogatása jeléül az uruguayi munkások elhatározták, hogy 24 órára félbeszakítják a munkát. A határozatot az uruguayi munkások egységes központjához tartozó összes szakszervezetek öszszejövetelén hozták.