Előre, 1964. augusztus (18. évfolyam, 5208-5234. szám)

1964-08-01 / 5208. szám

1964. augusztus 1., szombat ' EZ­ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN A ROMÁN KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG FRANCIAORSZÁGI LÁTOGATÁSAI Pompidou miniszterelnök ebédet adott a román kormányküldöttség tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) sa egyik feltételének, nevezetesen — az összes országok közötti kapcsola­tok és cserék fejlesztésének. Látogatásunk azonban, miniszter­­elnök úr, a tárgyalásokon és egyez­ményeken túl olyan szellemről ta­núskodik, amelyet abszolút pozitív­ként szeretnék meghatározni, arról a szellemről, amely összes megbeszé­léseinket uralta, a szívélyesség, az őszinteség és a kölcsönös megértés szelleméről, amely az országaink közötti együttműködés haladásának biztos feltétele. Nem zárhatom szavaimat anélkül, hogy ne fejezném ki forró köszöne­­tünket a rendkívül érdekes prog­ramért, amelyet számunkra összeál­lítottak, s amely éppoly hasznossá, mint kellemessé tette franciaországi tartózkodásunkat. A körülmények folytán rövid látogatás alatt Önök­nek mégis sikerült röviden, de meg­győzően ismertetni országuk való életét a maga sokrétűségében, amely­ben az új megvalósításokat a múlt vívmányai gazdagítják; ezt bizonyít­ja művészetük és tájaik, techniká­juk és kultúrájuk. Köszönöm önök­nek a számunkra nyújtott szép per­ceket. Kérem, miniszterelnök úr, tolmá­csolja Őexcellenciája Charles de Gaulle elnök­ úrnak mélységes tisz­teletünket, hálánkat, legjobb kíván­ságainkat. Emelem tehát poharamat Francia­­ország felvirágzására, kiváló ven­déglátóink egészségére, az ön egész­ségére, miniszterelnök úr, a francia­román barátságra, a nemzetközi egyetértésre, az emberiség haladá­sára és boldogságára. A Ranger-7 eleget tett feladatának WASHINGTON...(Agerpres). — A három nappal ezelőtt Cape Kenne­dyről fellőtt Ranger-7 holdrakéta július 31-én sikerrel teljesítette fel­adatát : greenwichi idő szerint 13:08 órakor az Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal (NASA) vevőál­lomásainak készülékein megjelen­tek az első fényképek, amelyeket a holdrakétára szerelt hat televízió­kamera készített a Hold felszínéről. A Ranger-7 mintegy 2000 kilométer­re volt a Holdtól, amikor a kamerák működni kezdtek. Az utolsó felvé­telek röviddel azelőtt készültek, hogy a rakéta becsapódott a Hold felszínére. A becsapódás greenwichi idő szerint 13.25 órakor történt, s akkor a holdrakéta óránkénti sebes­sége 9934 kilométer volt. Amint az amerikai hírügynöksé­gek jelentik, mintegy 4000 jó minő­ségű fényképet sikerült felvenni. A képekből kivehető a Felhők-tengere, ahol tervek szerint néhány év múl­va leszállnak majd az első űrha­jósok. A Ranger-7 67 óra és 35 perc alatt tette meg a Föld és a Hold közötti 392 140 kilométert. Lyndon Johnson, az USA elnöke, miután értesült a kísérlet sikeréről gratulált azoknak, akik részt vettek a Ranger-7 holdrakéta létrehozásá­ban és felbocsátásában. A United Press International megemlíti, hogy a Ranger-típusú holdrakéta-kísérletek 1961 második felében kezdődtek, de az első hat felbocsátás nem járt sikerrel. hogy az árulók különböző cselszövé­sekkel, rágalmakkal és más aljas mesterkedésekkel hogyan próbáltak elégedetlenséget és széthúzást kelte­ni a káderek soraiban, hogy aláak­názzák a párt egységét, meggyengít­sék harci erejét és végülis megbé­nítsák tevékenységét. Ugyanakkor Foris az ország min­den részéből jelentéseket kért a pártszervezetek részletes ismerteté­sével, a párttagok névjegyzékével, jellemrajzával, a konspiratív házak feltüntetésével stb. hogy megköny­­nyítse a sziguranca dolgát s az lesújtson a pártszervezetekre. A lebukások egymást követték. Mi­után Temesváron, Resicán, Ani­­nán, Boksán, Aradon, Lugoson és a Zsilvölgyében megszilárdul­tak a párt- és a KISZ szervezetek, egy ilyen jelentés nyomán csaknem az egész Bánát tartományi szerveze­tet letartóztatták. Hasonló körülmé­nyek között tartóztattak le számos pártharcost Bukarestben, Ploiesten, Brassóban, Konstancán, Moldvában. Mindezek a provokatív akciók fé­kezték ugyan a párt tevékenységét, de azt nem tudták megsemmisíteni. A nép iránti kötelesség tudata a tömegek támogatása fellelkesítette a kommunistákat, akik önfeláldozó­­an folytatták hősi küzdelmüket. Ma már nehezen tudjuk elképzel­ni, milyen veszélyekkel kellett megküzdeniük a kommunistáknak. Javában folyt a háború; a fa­siszta diktatúra szétzúzott minden ellenszegülést; egyetlen aktivista sem tudta, hogy a következő­­ nap nem börtönrácsok mögött virrad-e rá, hogy a hét végén nem kerül-e a kivégző osztag elé. Ilyen körülmények között a soraikba be­férkőzött ellenség hátulról oszto­gatta csapásait. Nehéz volt, rettene­tesen nehéz. De milyen erősnek bi­zonyult pártunk, amely diadalmasan birkózott meg mindezekkel a meg­próbáltatásokkal ! Miként volt lehetséges, hogy az áruló Foris éveken keresztül meg­maradhatott a párt főtitkári funkci­ójában ? Hiszen már Dés­tanán be­adta a derekát az ellenségnek, nyi­latkozatot adott, hogy lemond politi­kai meggyőződéséről, 1939-ben pe­dig, amikor ismét letartóztatták, gyors kiszabadulását azzal próbálta igazolni, hogy megegyezett a szigu­ranca vezérigazgatójával miszerint „támogatni fogja a vasgárdisták el­leni akciójában“. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy­­ a személyi kultusz követ­keztében a nemzetközi kommunista mozgalomban abban az időben al­kalmazott helytelen gyakorlat és módszerek nyomán Forist az RKP élére állították, anélkül, hogy a hazai pártaktíva véleményét ki­kérték volna és anélkül, hogy mélyrehatóan elemezték volna Foris politikai arculatát. A pártban kiala­kult helyzet bonyolultságának meg­értéséhez szem előtt kell tartanunk, hogy az illegalitás körülményei kö­zött, az osztályellenség mesterkedé­sei közepette, hosszú, időre, állha­tatos munkára volt szükség ahhoz, hogy lépésről lépésre összegyűjtsék a szükséges elemeket, összefüggő lánccá kapcsolják össze az egyes szemeket, és végülis arra a biztos meggyőződésre jussanak, hogy a párt vezetőségében egy áruló cso­port tevékenykedik. A romániai forradalmi folyamat kibontakozásának konkrét körülmé­nyei tették, hogy a háború folya­mán, amikor a legeltökéltebb és leg­edzettebb kommunisták a börtön­­rácsok és szögesdrót-kerítések mö­gött sínylődtek, itt alakult ki a párt igazi vezetősége, az antifasiszta el­lenállás lelkesítő ereje. S a terror nem tudta megtörni a börtönökben és gyűjtőtáborokban fogva tartott kommunisták harcos eltökéltségét. Kudarcot vallottak a fasiszta dikta­túra próbálkozásai, hogy elszigetelje őket a párttól, a hazafias erőktől, az ország politikai életétől. Maguk a megtorló szervek voltak kénytele­nek ezt beismerni. „A kommunisták gyűjtőtáborba zárása nem szigeteli el őket a társadalom többi részétől, nem akadályozza meg tevékenysé­gük továbbfolytatását“ — állapítja meg 1943 decemberében a rendőr­ség vezérigazgatóságának egyik je­lentése. A börtönökben és gyűjtőtá­borokban levő kommunisták mély­rehatóan elemezték a pártélet, a pártstratégia és taktika fő problé­máit, megvitatták az antifasiszta erők harci egységének megvalósítá­sával kapcsolatos feladatokat. A kommunisták kitartása következté­ben a börtönök és gyűjtőtáborok „pártegyetemekké“ alakultak át, a­­melyek nagy szerepet töltöttek be a káderek nevelésében és forradalmi edzésében, előkészítette őket a fel­­szabadulás után kezdődő tevékeny­ség számára. Amikor, mint foglyot, 1942 telén a karánsebesi börtönbe helyeztek át, rendkívül mély benyomást tett rám az egész antifasiszta közösség össze­fogása a pártszervezet körül, az elv­társak vasfegyelme, felelősségtu­data, nyugalma és derűlátása. Saját tapasztalatomból ismertem a köl­csönös gyanakodás bomlasztó, nyo­masztó légkörét, amelyet Foris táp­lált, hogy felőrölje a kommunisták erkölcsi erejét és küzdőképességét, s ezért mélységesen megkopott az itt uralkodó meleg, elvtársias lég­kör, amelyben megnyilvánult a párt ereje és érettsége. Börtönben voltál, vasrácsok mögött, de övéid között érezted magad. A börtönbeli párt­­szervezet vezetőségében levő elv­társak alaposan ismerték a poli­tikai és katonai helyzet ala­kulását, tudták, hogy az ille­galitásban levő kommunisták mi­lyen rendkívül nehéz körülmények között folytatják tevékenységüket. A számos letartóztatás következté­ben, amelyek túlnyomó része pro­vokáció következménye volt, Gheor­ghiu-Dej elvtárs és más alapkáderek arra a meggyőződésre jutottak, hogy a párt vezetőségébe befurakodtak az ellenség ügynökei és már a ka­ránsebesi börtönben megkezdték a párt megmentésére irányuló intéz­kedések előkészítését. Fokozatosan elszigetelték Forist, kivették a­­ke­zéből a központi és tartományi párt­szervekkel és pártapparátussal való kapcsolatok egy részét. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs vezetésével a Tirgu-Jiu-i gyűjtőtáborban levő ré­gi, edzett káderek — Chivu Stoica, Gh. Apostol, N. Ceausescu, Al. Dra­­ghici elvtársak és mások — helyre­állították a pártszervezet egységét, amelyet a Forishoz kötött opportu­nista elemek aláástak. A börtönök­ben levő kommunisták és antifa­siszta harcosok kollektívái, Karán­­sebesen, Lugoson, Vacarestien, Mis­­lean, a Tirgu-Ocna-i antifasiszta kollektíva, amelyet Alexandru Mo­­ghioros elvtárs vezetett, a ribnita-i, Tírgu-Jiu-i, vapm­arcai, Grosulovo-i közösségek hatalmas, egységes, pár­tos nézeteket valló, kombattív erőt képviseltek. Az ellenséges elemek eltávolítása rendkívüli erőfeszítést és bátorságot kívánt, amely nagy körültekintéssel párosult, hogy megmaradjon a párt egysége, hogy megóvják a fejetlen­ségtől, a belső megrázkódtatásoktól és ne tegyék ki a megtorló szervek újabb csapásainak. 1944 április 4-én Foris csoportját eltávolították, anél­kül, hogy az ellenség valamit is gya­nított volna. A börtönökben, gyűjtő­táborokban és a börtönökön kívül levő pártaktíva, élén Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal, a legap­róbb részletekig kidolgozta és előké­szítette a pártvezetőség megtisztítá­sára irányuló akciót. Az áruló klikk eltávolítása után operatív funkció­kat betöltő ideiglenes vezetőséget je­löltek ki a párt élére, amelynek tag­jai Emil Bodnaras, C. Pirvulescu, I. Ranghet és más aktivisták voltak. Abban a levélben, amelyet 1944 április 16-án a külső elvtársak Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárshoz konspiratív nevén ((Fieraru) intéz­tek, ez áll: „Mindenben a ti taná­csaitokat követtük. Különösen Fie­raru tanácsai döntő jelentőségűek voltak az egész terv összeállítása szempontjából... F. tanácsát az örökség megszervezése tekintetében (örökség- a párt újjászervezését célzó intézkedések — a szerk. megj.) teljes egészében magunkévá tet­tük, minthogy a leginkább megfe­lelnek a mai kivételes körülmények­nek“. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs, a kül­ső elvtársakhoz intézett, április 25-i válaszlevelében ezeket írta: „El sem tudjátok képzelni, mily nagy örömmel és lelkesedéssel vet­tem kézhez közléseteket és azt a néhány részletet, amelyben beszá­moltak, hogyan folyt le a pártnak az ellenséges, alkalmatlan, gyáva és opportunista elemektől való meg­tisztítására indított akció. Sorainkat tömörítve, a párt igazi­­ egységének megvalósításával, eltökélten hozzá­láthatunk azoknak a feladatoknak teljesítéséhez, amelyek ebben, a ka­tonai és politikai események kibon­takozása szempontjából oly fontos szektorban, a román munkásosztály és a román nép előtt állnak.“ A levél ugyanakkor feladatokat tűzött ki a párt harcképességének megerősítése, a munkásosztály ak­cióegységének megvalósítása és az összes hazafias erők egyesítése irá­nyában, az Antonescu-fasiszta dik­tatúra megdöntése érdekében. A párt vezetőségébe beférkőzött áruló elemek eltávolítása döntő sze­repet töltött be a párt egységének, a párt sorai összefogásának megszilár­dításában ; valóban életmentő aktus volt, amely visszaadta a pártnak egész erejét és harcképességét, fel­szabadította a párt erőit. A régi ak­tivisták jól emlékeznek arra, milyen megújhodás vált érezhetővé a párt egész tevékenységében az áruló ele­­m­ek­ eltávolítása után. A párt fel­készült a harcra, újjászervezte egész tevékenységét, hogy eredményesen teljesíthesse a fegyveres felkelés előkészítésében reá háruló feladato­kat. Rövid időn belül szoros kap­csolatok jöttek létre az egész or­szágban tevékenykedő pártszervek között. Intézkedések történtek a szervező, propaganda és agitációs munka megjavítására, a konspirati­­vitás megerősítésére; forradalmi munkáskádereket léptettek elő, akik el voltak tökélve, hogy minden ál­dozat árán küzdenek a párt ügyé­ért ; az RKP katonai szekciójának újjászervezése a kommunistáknak a hadseregben folytatott tevékenysé­gét fokozta.­­ A párt szorosan felzárkózott sorai­val meggyorsította a fegyveres fel­kelés előkészületeit. Hazafias harci alakulatok létesültek. 1944 május el­sején, az RKP és az SZDP közötti megállapodás alapján megalakult a Munkás Egységfront. 1944 június 20-án megalakult a Nemzeti Demok­ratikus Blokk, amelybe az RKP mel­lett belépett az SZDP, nemzeti li­berális párt és a nemzeti paraszt­párt is. Az augusztus 9-ről 10-re virradó éjszaka Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs kiszökött a Tirgu-Jiu-i gyűjtőtáborból; az RKP KB részé­ről Ion Gheorghe Maurer elvtárs kapott megbízást a szökés megszer­vezésére. Utóbb a párt más felelős aktivistái is megszöktek a gyűjtőtá­borból. Az RKP történelmi érdeme a ro­mán néppel szemben, hogy maga köré gyűjtötte az összes hazafias, antifasiszta erőket és helyesen irá­nyítva őket az uralkodó osztályok különböző rétegeiben megnyilvánuló ellentétes érdekek zűrzavara köze­pette, kihasználva a közöttük fenn­álló ellentéteket, létrehozta minda­zon politikai csoportosulások és kö­rök széleskörű összefogását, amelyek bármilyen okból kifolyólag Románi­ának a hitlerista háborúból való ki­lépését óhajtották. A népi hazafias erők koalíciójá­nak élén álló Romániai Kommunista Párt végrehajtotta a katonai-fa­siszta diktatúrát leromboló fegyve­res felkelést. 1944 augusztus 23-án letartóztatták az Antonescu kor­mányt. A hazafias harci alakulatok és a hadsereg egységei megtámadták és elfoglalták a főváros fő katonai objektumait. A Kommunista Párt felhívására a forró hazafiságtól lel­kesített egész román hadsereg a náci Németország ellen fordította fegyve­rét és a Szovjet Hadsereg oldalán harcolt egészen a fasizmus végleges legyőzéséig. A háború előtti időszak nagy an­tifasiszta csatáitól 1944 augusztusáig megtett út beszédesen szemlélteti a nép hősiességét és hazaszeretetét, a fasizmussal szemben tanúsított mély­séges, kibékíthetetlen gyűlöletét. Az események egész kibontakozása tel­jes mértékben igazolta a Román Kommunista Párt politikai irányvo­nalának helyességét, a párt szervező képességét, tömegmozgósító erejét. Az 1944 augusztusi fegyveres felke­lés győzelme új korszak kezdetét je­lentette Románia történelmében, utat nyitott a román nép előtt a mélyre­ható forradalmi átalakulások felé, amelyek a szocializmus teljes és végleges győzelmét eredményezték hazánkban. (Megjelent mában) a Scinteia 6334. szám Megbeszélés Franciaország Külügyminisztériumában PÁRIZS — Mircea Moarcau, az Agerpres kü­löntudósítója jelenti: Pénteken, július 31-én a francia Külügyminisztériumban megbeszé­lés folyt le a Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke vezette ro­mán kormányküldöttség tagjai és Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter között. A megbeszélés után ünnepélye­sen aláírták a Román Népköztársa­ság és a Francia Köztársaság közötti tudományos és műszaki együttmű­ködésről szóló megállapodást. Az okmányt román részről Cor­­neliu Manescu, a Román Népköztár­saság­ külügyminisztere, francia részről pedig Maurice Couve de Murville, Franciaország külügymi­nisztere írta alá. Fogadás a Román NK párizsi nagykövetségén PÁRIZS Az Agerpres különtudó­­sítója jelenti: Dr. Victor Dimitriu, a Román NK párizsi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete péntek este foga­dást adott a nagykövetségen a Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke vezette román kormánykül­döttség franciaországi látogatása alkalmából. A fogadáson részt vettek: Louis Joxe francia ideiglenes miniszterel­nök, Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Maurice Schu­mann, a Francia Nemzetgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, Comte Offenbach, a Francia Nemzetgyűlés francia-román baráti csoportjának elnöke, Waldeck Rochet, a Francia KP főtitkára, Jules Moch, a Francia Szocialista Párt (SFSO) vezető bi­zottságának tagja, az UNESCO tit­kárságának tagjai, a francia főváros politikai és kulturális életének szá­mos személyisége, egyes nagy ipari cégek vezetői, ismert párizsi újsá­gok szerkesztői, újságírók. Részt vett Ion Gheorghe Maurer, a Román NK Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, a román küldöttség több tanácsosa és szak­értője. Úgyszintén részt vettek Párizsban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A fogadás, amelyen több mint 450 személy vett részt, szívélyes légkörben folyt le. ISMÉT FESZÜLT A HELYZET SZÖULBAN SZÖUL (Agerpres).­­ A kormá­nyon levő dél-koreai Republikánus Demokrata Párt két törvényterveze­tet terjesztett be a nemzetgyűlésbe a diákok és a tanárok egyetemi po­litikai tevékenységének betiltásáról és a sajtó korlátozásáról. A két törvénytervezet körül heves vita alakult ki a statáriális törvény hatálytalanításáról tárgyaló kor­mánypárt és az ellenzéki pártok között. Az AP hírügynökség szerint a tervezetek beterjesztése után fe­szült a légkör Szöulban. Az ellen­zéki pártok egyik szóvivője azzal vádolta a kormánypártot, hogy meg­sértette a két törvénytervezet közös kidolgozására vonatkozó megegye­zést. előre AFGANISZTÁNI KÖVETÜNK BEMUTATTA MEGBÍZÓLEVELÉT KABUL (Agerpres). Aurel Ardele­­anu, a Román NK afganisztáni rendkívüli követe és meghatalma­zott minisztere bemutatta megbí­zólevelét Mohammed Zahir sahnak, Afganisztán királyának. A román követ tolmácsolta Ghe­orghe Gheorghiu-Dej a Román NK Államtanácsának elnöke legőszin­tébb jókívánságait és nevében egész­séget és boldogságot kívánt a király­nak, jólétet, békét a szorgalmas afgán népnek. A király válaszában köszönetet mondott és hasonló jókat kívánt Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, a Ro­mán NK Államtanácsa elnökének és a román népnek. A megbízólevél átnyújtása után Afganisztán királya és a román kö­vet szívélyesen elbeszélgetett­ ,Aurel Ardeleanu ugyanaznap meg­koszorúzta Mohammed Nadir sah­nak, a király apjának sírját. Román könyvajándék a hokkaidoi nemzeti egyetem könyvtárának TOKIÓ (Agerpres). — Ion Obra­dovici, a Román NK tokiói nagy­követe hivatalos látogatást tett Hok­­kaidoban, s ennek során felkereste Hokkaido tartomány alkormányzó­ját és Szapporo város polgármeste­rét. A román nagykövet mindkét vezetővel szívélyesen elbeszélgetett. Ion Obradovici nagykövet átadta a hokkaidoi nemzeti egyetem könyv­­tárának a Külföldi Kultúrkapcsola­­tok Román Intézetének ajándékát: több mint 200 tudományos, művé­szeti és kultúrtörténeti könyvet, va­lamint néhány román művészeti al­bumot. A román nagykövet ebből az al­kalomból kijelentette az egyetem elnökének, hogy az ilyen akciók rendkívül hasznosak a román és a japán nép életének és eredményei­nek kölcsönös, jobb megismerése szempontjából, s előmozdítják a két ország baráti kapcsolatainak és e­­gyüttműködésének erősítését. A japán egyetem elnöke meleg köszönetet mondott az ajándékért és kiemelte, hogy fejleszteni kell a ja­pán és a román főiskolák kapcsola­tait, professzorok és tananyagok cseréjét. A szapporói televízió közvetítette a könyvajándék ünnepélyes átadá­sát. Részletesen foglalkozott vele a helyi sajtó is. Koktél moszkvai nagykövetségünkön a Román NK Országos Nőtanácsa küldöttségének szovjetunióbeli látogatása alkalmából MOSZKVA , az Agerpres tudó­sítója jelenti. A Román NK moszkvai nagykö­vetsége július 30-án koktélt adott a Román NK Országos Nőtanácsa kül­döttségének szovjetunióbeli látogatá­sa alkalmából. A koktélon részt vett: O. A. Hvalebnova, a Szovjet Nőbizottság alelnöke, A. G. Cuka­­nova, a Szovjet-Román Baráti Tár­saság alelnöke M. D. Oviszjannyiko­­va, a Szovjet Nőbizottság Elnöksé­gének tagja, a Szovjetszkaja Zsens­­csina folyóirat főszerkesztője, vala­mint a Szovjet Nőbizottság és a Szovjet-Román Baráti Társaság más aktivistái. Pohárköszöntőt mondott Nicolae Guina, a Romén NK moszkvai nagy­követe, Suzana Gidea professzor, a küldöttség vezetője és O. A. Hvaleb­nova. A Román NK Országos Nőtaná­csának küldöttsége útban hazafelé rövid látogatást tesz Kijevben. Brasília ÉLESEDIK AZ ELLENTÉT Branco és Lacerda között RIO DE JANEIRO (Agerpres). Nem sikerült elsimítani az ellenté­teket Castelo Branco brazil köztár­sasági elnök és Carlos Lacerda, Gu­­anabara­ állam kormányzója között. Lacerda a Tribuna da Imprensa Rio de Janeiro-i laphoz intézett levelé­ben kijelentette, hogy ellenzi a kormány intézkedéseit. KÖZZÉTETTÉK a Demokrata Párt kongresszusának napirendjét WASHINGTON (Agerpres). John Bailey, a Demokrata Párt országos bizottságának elnöke bejelentette a párt augusztus 24-én Atlantic City­ben megnyíló kongresszusának na­pirendjét. Az első napon John Pas­­tore szenátor megnyitó beszédet mond. Augusztus 25-én John Mc­Cor­­mack, a képviselőház elnöke és a Demokrata Párt választási platform­ját kidolgozó bizottság elnöke elő­terjeszti a platformmal kapcsolatos „elvi nyilatkozatot“. A következő napon bemutatják az elnök­ és az alelnökj­elöl­tet és szavazás alá bo­csátják jelölésüket. A kongresszus utolsó napját Kennedy elnök emlé­kének szentelik. A demokrata alelnökjelöltek listá­ja lényegesen csökkent, miután csü­törtökön Johnson elnök bejelentette, hogy a kormány egyetlen tagja sem (Robert Kennedy igazságügyminisz­ter sem) jelölteti magát erre a tiszt­ségre. Johnson elnök kijelentette, nem tartaná helyesnek, hogy a kor­mány valamelyik tagját javasolja erre a tisztségre, s hogy „a legna­gyobb figyelmet“ fogja fordítani az általa ajánlott jelölt megválasz­tására. E nyilatkozat után a jelek szerint a legnagyobb esélye a jelölésre Hu­bert Humphrey szenátornak van. ATHEN. — AI. Gheorghiu, az Agerpres tudósítója közli: Makariosz ciprusi elnök sajtóérte­kezleten nyilatkozott athéni látoga­tásáról. Elmondotta, hogy a szívé­lyesség és a teljes egyetértés légkö­rében folytatott megbeszélést Pa­pandreu miniszterelnökkel és a kor­mány tagjaival. Makariosz kidombo­rította, hogy a görög államférfiak­kal minden vonatkozásában meg­vizsgálta a ciprusi válságot, majd leszögezte: a ciprusi helyzetet csakis az ENSZ­ keretében, az ENSZ-Alap­­okmány szellemében lehet rendezni. A ciprusi elnök kitért a válság­gal kapcsolatos genfi diplomáciai te­vékenységre is. Mint mondotta, a genfi megbeszélések nem vezethet­nek eredményre, mert az ENSZ-köz­­vetítőn kívül más „közvetítők“ is tevékenykednek. Az utóbbiak pedig a ciprusi kérdés megoldása szem­pontjából elfogadhatatlan terveket dolgoztak ki. NIKOSZIA (Agerpres). — Makari­osz, a Ciprusi Köztársaság elnöke péntek este athéni hivatalos látoga­tásáról visszaérkezett Ciprusra. A repülőtéren Makariosz kijelentette, hogy a görög kormány és a ciprusi kormány álláspontja Ciprus védel­mét illetően azonos. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a ciprusi kér­dést az ENSZ-Alapokmány elvei alapján meg lehetne oldani. Maka­riosz hangsúlyozta, hogy kormánya az ENSZ-közgyűlés novemberi ülés­szakán kitart ,,a teljes függetlenség mellett, amely magában foglalja az önrendelkezési jogot“. NIKOSZIA (Agerpres).­­ A Mahi című ciprusi görög újság csütörtö­kön közölte, hogy merényletet kísé­reltek meg Makariosz elnök ellen néhány perccel azelőtt, hogy Athén­ből jövő repülőgépe Nikosziába ér­kezett volna. Az újság szerint a merénylők elhallgattatták a niko­­sziai repülőtér irányító tornyának rádióleadóját azzal a céllal, hogy az elnök repülőgépét baleset érje. A tartalék adóállomást csak az utol­só pillanatban tudták üzembe he­lyezni. Amint az Associated Press közli, a ciprusi kormány vizsgálatot indí­tott az ügyben. Athén MAKARIOSZ SAJTÓÉRTEKEZLETE 3 N. SZ. HRUSCSOV FOGADTA D. ROCKEFELLERT MOSZKVA (Agerpres). TASZSZ: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke pénteken fogadta a Kremlben David Rocke­fellert, az amerikai Chase Manhat­tan Bank elnökét, aki a szovjet és az amerikai közéleti személyiségek 4. találkozója alkalmából tartózko­dik a Szovjetunióban. N. Sz. Hruscsov és David Rocke­feller őszinte megbeszélést folyta­tott közös érdekű kérdésekről. A megbeszélés során érintették a béke erősítésének s a szovjet-amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejleszté­sének kérdéseit. Július 31-én David Rockefeller, az amerikai Chase Manhattan Bank­nak a Szovjetunióban látogatóban levő elnöke sajtóértekezletet tartott Moszkvában. David Rockefeller közölte az új­ságírókkal, hogy N. Sz. Hruscsov­­val folytatott megbeszélése során széles problémakört érintettek. Rockefeller, aki főként a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem bővítésének kilátásai­val foglalkozott, rámutatott: tudo­mására hozta N. Sz. Hruscsovnak, hogy Amerikában jelenleg „általá­ban kedvező vélemény kezd kiala­kulni e kereskedelem bővítéséről“. Megjegyezte továbbá, hogy vélemé­nye szerint a két ország között némileg kiszélesedik a kereskede­lem. A szovjet kormányfővel folytatott megbeszélés alkalmával Rockefeller felvetette a lend-lease fizetések kér­dését (amerikai törvény, amelyet a fasiszta Németország elleni háború idején hoztak a Szovjetuniónak és más országoknak stratégiai anyagok kölcsön- és bérbeadására vonatko­zólag), a szabadalmak fizetését és más kérdéseket. Az amerikai bank vezetőjének állítása szerint N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy a Szov­jetunió hajlandó lenne nyélbe ütni a lend-lease fizetéseket, ha elég hosszú lejáratú hiteleket kapna. ★ Washington Fulbright szenátor interjúja WASHINGTON (Agerpres). Wil­liam Fulbright, az amerikai szená­tus külügyi bizottságának elnöke a televíziónak adott interjújában ál­lást foglalt az amerikai-szovjet kapcsolatok javítása mellett. Fulbright megemlítette, hogy ez irányban már történtek kisebb lépé­sek, amelyek hozzájárulnak a két nagyhatalom közötti nézeteltérések megszüntetéséhez. A szovjet-ameri­kai kapcsolatok további fejlődését illetően Fulbright állást foglalt a tudományos és kulturális együttmű­ködés bővítése és kereskedelmi kap­csolatok létesítése mellett. Hangsú­lyozta, hogy a jövőben az amerikai­szovjet kereskedelemnek nemcsak gazdasági hanem politikai jelentősé­ge is lesz. Fulbright helytelenítette Goldwa­­ter szenátor egyes kijelentéseit és rámutatott, hogy az Egyesült Álla­mok politikájának végcélja a béke biztosítása és a háború elhárítása. TOVÁBBI PROVOKÁCIÓK BRIT GUAYANÁBAN GEORGETOWN (Agerpres), Brit Guayanából érkezett hírek szerint az utóbbi 48 órában újabb provoká­ciókra került sor az ország több helységében. Georgetown egyik kül­városában egy embert olyan súlyo­san bántalmaztak, hogy a helyszí­nen meghalt. Kozmikus hordozórakéták újabb változatát kísérletezik ki a Szovjetunióban MOSZKVA (Agerpres) TASZSZ: A kozmikus térség kutatását cél­zó munkálatok programja keretében a Szovjetunióban kikísérletezik a kozmikus tárgyak hordozórakétái­nak újabb változatait. E rakéták fellövésére a Csendes­óceánon kerül sor 65 tengeri mér­föld sugarú körkerületekkel hatá­rolt térségekben. A rakéták becsapódási térségei­ben a szovjet flotta kellőképpen fel­szerelt különleges hajói végzik majd a méréseket. A kísérletek programja 1964 vé­géig tart. A biztonság biztosítása céljából a felhatal­­hogy a TASZSZ hírügynökséget felhatal­mazták annak közlésére, hogy a szovjet kormány felkéri a Csendes­óceán tengeri és légi útjait használó más országok kormányait, adjanak utasítást az illetékes szerveknek, hogy a hajók és a repülőgépek ne hatoljanak be ezekbe a hajózási övezetekbe és légiterekbe a nap má­sodik felében, vagyis 12 és 24 óra között (helyi idő szerint). A TASZSZ hírügynökség külön tájékoztatást ad majd a rakétafellö­vések idejének és a középpontok koordinátáinak esetleges megváltoz­tatásáról, valamint a fent említett térségek teljes megnyitásáról a sza­bad hajózás és repülés számára. ÁLLÁSFOGLALÁSOK URUGUAYBAN a Kubával való kapcsolatok fenntartása mellett MONTEVIDEO (Agerpres).­­ Amint a Prensa Latina jelenti, Uru­­guayban mind több számottevő sze­mélyiség foglal állást a Kubával való diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok fenntartása mellett és támogatja az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni külügy­miniszteri értekezletén részt vett uruguayi küldöttség álláspontját Ro­dolfo Talice professzor, a humán tudományok fakultásának dékánja „siralmas epizódnak... a latin­amerikai valóság mellőzésének“ mi­nősítette az értekezletet, Julio Ma­ria Sanguinetti képviselő pedig ki­jelentette, hogy véleménye szerint „a Kubával való politikai szakítás kellemetlenségekhez vezet.. Venancio Flores kereszténydemok­rata szenátor rámutatott, hogy a vi­lág összes államaival fenn kell tar­tani a kapcsolatokat. Luis Figoli, a kormányon levő Nemzeti Párt sze­nátora kiemeli, hogy „a be nem avatkozás és a népek önrendelkezé­se olyan elvek, amelyeket, minden kormánynak követnie kell."* A Kubával való kapcsolatok fenntartásának támogatása jeléül az uruguayi munkások elhatározták, hogy 24 órára félbeszakítják a mun­kát. A határozatot az uruguayi munkások egységes központjához tartozó összes szakszervezetek ösz­­szejövetelén hozták.

Next