Előre, 1964. szeptember (18. évfolyam, 5235-5260. szám)

1964-09-12 / 5245. szám

A Építők tapasztalatcseréje (Munkatársunktól).­­ A Szak­­szervezetek Tartományi Tanácsá­nak kezdeményezésére szerdán tapasztalatcserét tartottak az építkezési szakemberek az épít­kezések új technológiájának s különösképpen a csúszózsaluzás alkalmazása elterjesztésének ér­dekében. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XVIII. évfolyam 5245 sz. I 4 oldal­ára 20 báni 1964 szept. 12., szombat IDŐSZERŰ TENNIVALÓK Gondoskodjunk az állatok téli takarmányellátásáról Szocialista mezőgazdasági egy­ségeinkben a silókukorica képezi az istállózási időszakban a takar­mányozás alapját. Nincs olyan gazdaság ahonnan hiányozna az ál­latoknak ez a valóságos „téli legelő­je“. A gazdaságok nagyságától és ál­latállományától függően nagy kiter­jedésű területeken termesztik ezt a rendkívülien gazdaságos takarmány­­növényt s az állattenyésztők örömé­re ebben az évben is jó termést ad. Nem ritka a hektáronkénti 400—500 mázsás hozam sem. Közismert dolog, hogy a jó szilázs készítése szinte külön művészet, a feldolgozás és a tárolás technológiá­jának számtalan műszaki fortélya van, amelyen sok esetben áll vagy bukik a jó szilázs sorsa. Az állami és kollektív gazdaságokban az esz­tendők során rengeteg tapasztalat gyűlt össze, ami a szilázs készítését illeti minden gazdaságban kinevelőd­tek az úgynevezett silozó specialisták. A gazdaságok vezetőségei elsősorban ezekre az emberekre alapozzanak, főleg a vermek megtöltésének mun­kálatait az ő irányításukra bízzák. Múlt évben a kaplonyi (Nagykároly rajon) kollektív gazdaságban volt al­kalmunk meggyőződni milyen ér­ték is a silózásnál a hozzáértő szak­munkás. A silókukoricát a lehető legkorszerűbben vermelték el, a szecskadarabok hossza megfelelt az előírásoknak, a rétegezésnél centit­­re hibáztak, s a betaposás tökéletes volt. Fordítsunk különösen nagy figyel­met a zöldtömeg lenyomtatására. A szilázs legnagyobb ellensége a le­vegő s erről soha se feledkezzünk meg. Gondoljunk a szúrós szagú, sokszor elviselhetetlenül kellemetlen illatú szilázsra, amelytől az állat un­dorodva fordítja el a fejét s jusson eszünkbe, hogy mindez végeredmény­ben a levegő munkája. Azoknak a baktériumoknak tevékenysége, ame­lyek létükhöz aerob körülményeket igényelnek s ecetsavas meg vajsavas erjedést okoznak. Mondhatnánk úgy is, hogy a silózás alfája és óme­gája éppen az, hogy milyen mérték­ben sikerül meggátolnunk ezeknek a baktériumoknak a tevékenységét s mennyiben vagyunk képesek — ala­pos lenyomatással, a levegő kiszorí­tásával — a hasznos tejsavas bakté­riumok elszaporodását elősegíteni. A tejsavas erjedés serkentésére egyébként kiválóan alkalmas a lak­­tobakterines oldat. Minden gazdaság mérje fel a pontos szükségletét s — ha eddig még nem tette — sürgősen szerezze be a készítményt. Az agrár­mérnökök, a gazdaságok vezetősé­geinek tagjai, brigádosok ellenőriz­zék a legnagyobb szigorral és mű­szaki igényességgel a silózási munká­latokat s vegyék szemügyre azt is, hogyan történt a vermek befedése. A megelőző évek tapasztalatai több gazdaságban is azt mutatták, hogy a fedésen sok minden múlik, hiszen a nem elég szakszerűen, tökéletesen légmentesített zöldtömeg a levegő beszivárgása miatt károsodást szen­vedhet. Jóllehet a téli takarmányalap zö­me a főnövényként termesztett ta­karmánynövényektől származik, ne feledjük el, hogy a rejtett tartalékok is nagyban gazdagíthatják a takar­mányalapot. Tanácsos volna, ha a gaz­daságok vezetőségei külön szakmai, megbeszéléseken alaposan megvitat­nák a melléktermékek értékesítésé­nek lehetőségeit, operatív munkater­vet készítenének erre vonatkozólag, egy felelőst neveznének ki a vezető­tanács tagjai közül, aki szigorúan fi­gyelemmel követné az ezirányú tevé­kenységet. Mire gondolunk elsősor­ban ? Arra, hogy ne akadjon egyet­len gazdaság se, ahol a kukoricaszá­rat, a leveles répafejet, a szalmát, a polyvát, a kerti hulladékokat, sőt még az útmenti füvet is ne értéke­sítenék. A Brassó tartományi ke­resztényfalvi kollektív gazdaságban például már az idén is nagymennyi­ségű parlagfüvet silóztak be. Ők azt tartják, hogy a silóverem az árok­széli giz-gazból is „tejet“ gyárt. A melléktermékek értékesítésénél törekedjünk a legnagyobb szakszerű­ségre. Hisz nem mindegy az pél­dául, hogy a kukoricakevét besava­nyítjuk-e, vagy pedig szárazon etet­jük. A Bánát tartományi Majláton például mind egy szálig levágták a múlt évben is a kukoricakevét (di­cséretes módon a kukorica betakarí­tása után nyomban, hogy a csapa­dék általi kilúgozódás következté­ben veszteség ne állhasson elő) ám ahelyett, hogy besilózták volna a szárat kazlakba rakták. Igaz, hogy kiválóan tárolták és a kórét szecs­kázva és pácolva etették, de így se értek el olyan eredményt, mintha szilázst készítettek volna a kóréból. Minden gazdaságban nagy figyel­met kell fordítani a sarjúszéna vá­gására és annak tárolására. Ugyan­csak értékesítsék a lápos területek mocsári növényzetét, a nádat, a sást. Megfelelően elkészítve és tárolva elég jó takarmány készíthető belő­lük. Ha kevés lenne a verem, gyor­san, könnyen és olcsón készíthetők felszíni silók préselt szalmabálákból. A Bánát tartományi sándorházi ál­lami gazdaságban például évek óta így silóznak s kiváló ered­ménnyel. Egymástól 12 méter távol­ságra párhuzamos bálafalakat épí­tenek. Tavaly 4500 tonna takar­mányt tároltak ezzel az eljárással. Egyébként a szénakazlak között is savanyítható takarmány, mint sok gazdaság tapasztalata bizonyítja. Világ proletárjai egyesüljetek ! Vidéki látogatók a népgazdasági kiállításon (Munkatársunktól) — Az ONT­­Carpati turisztikai hivatal nagy­váradi kirendeltsége annak érde­kében, hogy Krisána tartomány minél több városi és falusi dol­gozója kedvezményesen eljuthas­son a fővárosba és megtekint­hesse a népgazdasági kiállítást, egész sor csoportos kirándulást készített elő a következő napok­ra, hetekre. Az első kisebb cso­port, amely a Crisul bőr- és ci­pőgyár 37 dolgozójából, vala­mint a szalárdi (Nagyvárad ra­jon) községi fogyasztási szövet­kezet alkalmazottaiból áll, szep­tember 11-én pénteken este gyorsvonattal indult Bukarestbe. Hamarosan sorra kerülnek a tár­sasgépkocsikkal utazó 30—40 tagú csoportok ötnapos kirándu­lásai is. Ugyancsak a helyi tu­risztikai ügynökség szervezésé­ben szeptember második felében összeállítják az első Krisána tar­tományi különvonatot. elindultak a „cukorkaravánok“ Botfalu felé (Munkatársunktól).­­ Brassó tar­tományban a mezőgazdasági tanács intézkedési terve szerint tíz napon belül be kell takarítani a mezőről azokat a terményeket, amelyeknek helyébe őszi búza, rozs és árpa ke­rül. A határidő indokolt. A tarto­mányban ugyanis szeptember vége és október első fele az őszi vetés legkedvezőbb időszaka. Csaknem valamennyi rajonban lendületesen végzik a soron levő mezőgazdasági tennivalókat, a hét elején Brassó körzetében, Kézdi, Sepsi és Szeben rajonban a cukorrépa betakarítása is megkezdődött. A botfalusi cukorgyár mint min­den évben, idén is a melegebb ég­hajlatú vidékek, Craiova, Giurgiu és mások cukorrépa termésével kezd­te meg a gyártási szezont. Kedden reggel kapta az első szállítmányt sa­ját ellátó övezetéből. A tartomány­ból érkező első vagon cukorrépa fuvarlevelén feladóként a Kézdi ra­­joni maksai kollektív gazdaság ne­ve szerepelt. A maksai kollektivis­ták példamutató frissesége abból a szándékból ered, hogy mentői ha­marabb felszabadítsák az őszi búza vetésterületét. Ugyanakkor részesül­jenek abból a külön jutalomból is, amelyet a botfalusi cukorgyár fizet a szeptember 20-ig leszállított cu­korrépa után. A vezetőség a jó idő- és munkabeosztást tartja az őszi be­takarítás torlódás nélküli gyors le­bonyolítása fő feltételének. A négy mezei brigád négy munkacsoportot állított be répaszedésre, Maksai Mó­zes, Kajcsa Istvánná, Csavar István­ná és a többiek a szép idő minden percét kihasználva szedik a répát a fogatok után. A halomba gyűjtött, megtisztított cukorrépát naponta behordják a begyűjtő helyre, hogy a botfalusi gyár idejébe megkapja a „cukorgrafikon“ szerinti nyersanya­got. Ezen a héten 150 hektár őszi burgonyájuk betakarításához is hoz­záláttak a maksai kollektivisták. Sepsi rajonban a kökösi kollekti­visták nyitották meg a cukorrépa szállítását. Három brigád négy nap alatt 34 hektárról szedte ki a cukor­répát, amit a kollektív gazdaság sa­ját szállító eszközeivel továbbított is a cukorgyárnak. A hatalmas ré­patáblában szorgoskodók örömmel látták, hogy nem volt hiábavaló a talaj gondos megművelése, az ötszö­­ri-hatszori kapálás, 180-200 mázsás átlagtermést fizet érte a cukorrépa, sőt van egy 18 hektáros határrész, ahol minden hektárról legalább 300 mázsát várnak. Elindultak a „cukorkaravánok“ Höltövényből, Hermányból, Hidvég­­ről is ; a szántóföldről egyenesen a gyárba viszik a cukor nyersanyagát. Máshelyt most van kibontakozóban a szedés. Az első egy-két napi ered­ményekből következtetve mindenütt jó termésre és ütemes betakarításra lehet számítani. TÁVIRAT Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, a Német DK Államta­nácsának elnöke útban Bulgária felé, a repülőgépről a következő távira­tot küldte Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, az RMP KB első titká­rának, a Román NK Államtanácsa elnökének. Útban a Bolgár Népköztársaságba, a testvéri Román Népköztársaság területe fölött áthaladva, a magam részéről és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége tagjainak nevében Önnek sze­mélyesen és a román népnek szívélyes üdvözletemet küldöm és újabb sikereket kívánok a szocializmus építésében. Megkezdődtek a XXIII. Balkáni Atlétikai Játékok küzdelmei Szép versenyek, számos új balkán-csúcs az első napon Pénteken, a fővárosi Republicis sta­dilonban ünnepélyes keretek között megkezdődtek a XXIII. Balkáni At­létikai Játékok (Részletes beszámolónk a 4. oldalon) Nagybánya legfiatalabb gyáregysége, a réz-üzem. Képünkön: az elektro­lizis-részleg (Szabó Ferenc felvétele) Szüret előtt a Küküllő-mentán (Munkatársunktól).­­ A Maros Magyar Autonóm tartomány állami gazdaságainak szőlőskertjeiben szak­emberek mérik nap mint nap a sző­lő cukortartalmát. Az előzetes becs­lések jó termést ígérnek mennyisé­gi és minőségi szempontból egyaránt. Az állami gazdaságok globális hek­tárátlaga minden jel szerint felül­múlja a 6400 kilót, egyes helyeken pedig még ennél is magasabb lesz. Szentmiklóson például az utóbbi é­­vek egyik leggazdagabb szüretére számítanak, hiszen a becslés 8000 ki­logrammon felüli átlagot jelez, de Szőkefalván is meghaladta a 7000 ki­lót. A termés betakarítását gondosan előkészítették a gazdaságok. Sző­kefalván 180 vagon befogadóképes­ségű borfeldolgozót adtak át rendel­tetésének, Zágorban, Zsidvén és Bá­­toson pedig újabb préseket helyez­tek üzembe. A tárolás biztosítására kellő mennyiségű hordóról gondos­kodtak. A jó munkaszervezés érdekében felkészítették a teendőkre a brigá­­dosokat, s rövidesen a pincemeste­rek részére szerveznek tapasztalato,­cserét. Előkészületek a mezőgazdasági tömegoktatásra A Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadó idejében előkészítette a tankönyveket a harmadik agro­­zootechnikai tömegoktatási évre. A kurzusokat látogató kollektivisták számára szántóföldi növénytermesz­tési, állattenyésztési, gyümölcster­mesztési, zöldségtermesztési, szőlé­szeti és gépesítési tankönyveket nyomtatnak. Napvilágot látott, il­letőleg rövidesen megjelenik 8 új tankönyv és 7 új kiadás, összesen 543 000 példányban. A könyvek grafikai kivitelezése jobb az eddigiekénél, illusztrációs a­­nyaguk bővült. Néhány színes kia­dásban jelenik meg. Valamennyi vi­­nilinkötésű. FŐSZEZON - AZ EGÉSZ ESZTENDŐ Mint az előző években, az idén is nagyon sokan keresik fel az Olt­­völgye gyönyörű fekvésű, kiváló gyógyvizű fürdőhelyeit — Cölimenestit, Olenestit, Cociulatát, Govorát. Kétségtelen, májustól októberig legna­gyobb a látogatottság, de az utóbbi években már egész évi működésre rendezkedtek be a fürdőhelyek s így lassan a főszezon ideje átfogja az egész esztendőt. Milyen tapasztalatokkal szolgált az idei nyár, hogyan segíti a für­dőhelyei, jobb ellátottságát a jövőre nézve a szerzett legfrissebb tapasz­talat? Erről akartunk bővebbet megtudni az olvasók számára, amikor felkerestük Petre Argesanu elvtársat, az Arges tartományi néptanács végrehajtó bizottságának alelnökét. — Elöljáróban el kell mondanom, hogy az Arges tartományi néptanács végrehajtó bizottsága, amelynek ha­táskörébe tartozik az összes Oltvöl­­gyi gyógyfürdők működésének irá­nyítása és ellenőrzése, évekkel ez­előtt megkezdett munkát folytatott tovább, amikor az idén egész sor in­tézkedéssel igyekezett a lehető leg­jobb körülményeket teremteni az üdülők számára. Ebben természete­sen nagy segítségükre voltak a gyógyfürdők és üdülőhelyek vezető­ségével tavaly ősszel Szinaján és a tavaszon Eforie Nordon megtartott országos értekezletek tanulságai.­­ Tudomásunk szerint az észre­vételek többsége a gyógykezelésre érkezők fogadásával, elhelyezésével volt kapcsolatos. Elmondhatná al­­elnök elvtárs, hogyan oldották meg ezeket a kérdéseket és mi jelenleg e helyzet ? — Azt hiszem nem túlzók, ha azt állítom, hogy a fürdőhelyeinkre ér­kező vendég nem talál ma már hi­bát a vendégek fogadásában és el­szállásolásában. Intézkedéseink nyo­mán a Govorát és Olenestit kiszolgá­ló Rimnicul Vilcea-i vasútállomáson a vendégeket már várja az autóbusz, olyan kísérő személyzettel, aki aztán az elosztó irodába is elkíséri őket. Az elosztóban is az igények színvo­nalára emeltük a vendégek fogadá­sát, intézkedéseink nyomán ma egy percet vesz igénybe egy fürdőven­dég elhelyezése. Idén vezettük be azt is, hogy az elszállásolás a szogálatos szakorvos vizsgálata után történjék, a­ gyógyfürdő főorvosának jelenlété­ben, így a betegség természete sze­rint kerül a beutalt közelebb, vagy távolabb a kezelőhelyhez, földszinti, vagy emeleti szobába. Az elosztó irodáktól a fürdő egyik alkalma­zottja kiséri a vendéget a villá­hoz és gondoskodtunk az érkezők csomagjainak szállításáról. Ezekkel az intézkedésekkel, úgy hisszük, nagyjából eleget teszünk a kívánal­maknak.­­ Valószínűleg ezzel együtt járt a gyógykezelés tervszerűsítésének megjavítása is. Erről, s ennek kap­csán az idén bevezetett, állandó jel­legű új gyógymódokról szeretnénk érdeklődni.­­ A gyógykezelés jó lebonyolítá­sa szoros kapcsolatban áll a fürdő­helyek kapacitásával. Igaz, voltak és anyagcsere és endokrin zavarok, Go­­vorán krónikus izületi bántalmak, idegrendszeri és légzési zavarok. Olá­­nestin emésztőszervi, vérképzési és egyéb bántalmak — gyógyításában legnagyobb szerepe a gyógyvizeknek van. Első és állandó gondunk új gyógyforrások feltárása, a meglevők kapacitásának növelése. Karbantar­tó javításokat végeztünk a melegfür­dőknél. Már a téli előkészületekhez tartozik, hogy év végéig befejezzük Govora és Olánesti hőközpontjaiban az új, nagy teljesítőképességű kazá­nok felszerelését. A másik fontos feladatunk a fizio­­terápiai kezelés javítása, korszerű új gyógymódok bevezetése, új készü­lékek és berendezések felszerelése. Ebben a szezonban Cuciulatán egé­szen új fizioterápiai osztály kezdte meg működését. Govorán az elektro­­fizioterápia napi teljesítményét 200 kezeléssel növelte, Calimanestin új berendezések révén az idén 120-szal több paraffin pakolást végezhetnek naponta. A gyógykezelés eredményes­ségét új készülékek növelik. Nem­rég szereltünk fel ultrahang és aero­szol berendezéseket, nyújtó és vibrá­ciós asztalokat, diatermiás és rö­vidhullámú, valamint mágneses dia­­flux berendezéseket, amelyek az egyes betegségek sokoldalúbb keze­lését teszik lehetővé. így az idén al­kalmazzák először orvosaink az ideg­bán­tal­mák esetében a fontoforezist, lemezes paraffinpakolást, vízalatti masszázst, galvanikus fürdőket és az idén kezeljük először a porckorong­sérvet is. Az érkezés után egy napra a be- bejegyezte: HAJAS MARGIT (Folytatása a 4. oldalon) vannak teendőink a tervszerűsítés megjavításában is, de lényegében a megoldás az, hogy bővítsük a fürdő­ket. A nálunk gyógykezelt betegsé­gek,­­ így Calimonestin vese-, e­­mésztőcsatorna-, légzőszervi bajok,­ ­lett interjúnk PETRE ARGESANU elvtárssal, az Arges tartományi néptanács VB alelnökével Az új olánesti vendéglő teraszán Augusztus elején magas növésű, fiúsan nyírt szőkehajú lány érke­zett Gyertyámosra. Nem vonattal jött, hanem kerékpárral és nem az idegen tájékozatlanságával nézett kö­rül, hanem céltudatosan hajtott vé­gig a község főutcáján s szállt le az iskola előtt." Csak akkor bátorta­lanodon el egy kicsit, amikor be­kopogott Barbu Joan igazgató ajta­ján. Abban a pillanatban ismét ar­ra gondolt, ami néhány napja — amióta a tanári kinevezését meg­kapta — foglalkoztatta. Milyen lesz az iskola — első munkahelye, a gye­rekek, a tanárkollégák ? Szívesen fogadják-e, sikerül-e hamar meg­barátkoznia velük ? Most, egy hónap távlatából meg­mosolyogja akkori aggodalmát. — Úgy fogad­tak mint régi is­merőst, mint közé­jük tartozót ked­vesen, közvetle­nül, b­átorítón. Pe­dig akkor még nem is tudtak ró­lam, a kinevezé­semről még nem értesítették az is­kolát. Csak szep­ ■ tember elsején kellett volna jelentkeznem. A szü­leim a szomszéd községben, Nagy­­jécsán laknak. Onnan alig pár kilo­méter Gyertyámos. Nem tudtam szeptemberig várni... — Akkor nyilván otthon fog lak­ni, a szüleinél s onnan jár át az is­kolába ? — Nem, Gyertyámoson lakom. Szerintem a nevelőnek a tanítvá­nyai között a helye. Fiatal, a pálya kezdetén álló ta­nártól minden esetre szép bemutat­kozás. De mit mondanak róla a gyertyá­­mosi kollegák ? — A mi legifjabb kolleganőnk nagyon lelkiismeretesnek, alapos­nak, lelkesnek, és hozzáértőnek — egyszóval jó tanárnak ígérkezik. — jellemzi néhány szóval Barbu b­an igazgató Jost Magdalénát. — Már az a tény, hogy szinte egy hónappal a tanév kezdete előtt eljött beszél­getni, ismerkedni az iskolával és az emberekkel, sok mindent elmond róla, de elsősorban azt, hogy szív­­vel-lélekkel készül az oktató-nevelő hivatás gyakorlására. Most már sok mindent tudunk róla, egy hónap alatt közelebbről megismertük. Tud­juk, hogy kiváló diák volt — az egye­tem mind az öt évét kilencesen felü­li osztályzattal végezte. Persze mód­szertani,szervezési és nevelési kérdé­sekben minden bizonnyal még ta­pasztalatlan, jól fog majd a már ta­nítási gyakorlattal rendelkező kol­legák segítsége. Erre gondoltunk, amikor az iskola egész tanügyi kol­lektívájával elhatároztuk, hogy két elvtársnőt — Popescu Viorica ma­tematika-fizika szakos tanárnőt és Neidenbach Mária tanárnőt, akik négy illetve 15 éves gyakorlattal rendelkeznek — külön megbízzuk, segítsék át fiatal kollegánkat a kez­det nehézségein. Ez ami a fogadás szakmai oldalát illeti. Mert nem feledkeztünk meg az anyagi feltéte­lek biztosításáról sem. Jóst elvtárs­nőnek az iskola tőszomszédságában biztosítottunk megfelelő lakást, kosztot a helybeli cserépgyár kan­tinjában kaphat. — Bocsánat, hogy félbeszakítom. Mikor ön idejött — mert ugye sok éve igazgatója már a gyertyámosi iskolának — hogyan fogadták, ho­gyan segítették át a kezdeti nehéz­ségeken ? — Engem ? Sehogysem. A mai 27 tanerős nyolcosztályos iskolának akkor, 1945-ben, a tanügyi reformot megelőző időszak-­­­ban egyetlen ta­nítója volt. Velem együtt kettő. Ki fogadott, ki várt volna, ki törőd­hetett akkor az­zal, hogy nincs gyakorlatom, ta­pasztalatom, ki ért rá az én nagjiiB£üijii anyagi feltételeim­mel foglalkozni ? Nekünk nem volt könnyű a pá­lyakezdés. Éppen ezért igyek­szünk mindent megtenni, hogy ők, a most végzett fiatalok a mi gya­korlatunk, segítségünk felhasználá­sával rövidebb idő alatt tegyék meg az előttük álló szép pályának azt a szakaszát, amit indulásnak, kezdeti nehézségeknek neveznek... ... Négyszáz frissen államvizsgá-­­zott fiatal indult el szeptember el­sején Bánát tartomány városaiban és falvaiban a tanári, nevelői hiva­tás útján. A négyszázból ketten — a matematika-fizika szakos Jost Magdalena és Jantzer János, a te­mesvári Pedagógiai Intézet képző­­művészeti karának végzettje — ide jött, a gyertyámosi nyolcosztályos iskolába.­­Első ízben lesz képzőmű­vészeti képzettséggel rendelkező ta­nárunk. Mindannyian örömmel fo­gadtuk kinevezését, mert számunk­ra nagyon fontos a gyermekek ízlé­sének, szépérzékének fölébresztése, művelése is — mondja az iskola­­igazgató). Gyertyámoson is, másutt is az iskola vezetősége, tanárkolle­gáik szeretettel fogadják a most in­duló fiatal pedagógusokat, segítik a hivatás útján tett első lépéseiket. És ugyanakkor elvárják tőlük — és nemcsak ők, de az egész ország — hogy hivatásukhoz egész életükön át hívek maradjanak: a felnövő ge­nerációkat haza- és munkaszeretet­re, szorgalomra és kitartásra, lelke­sedésre tanítsák, fogékonnyá tegyék őket minden iránt, ami szép és jó, ami hasznára válhat szocialista tár­sadalmunknak. MAG MARIA AZ ÚJ TANÁR NÉGYMILLIÓ DIÁK Néhány nap múlva megkezdődik az új tanév. A kirándulásokon és­­táborokban, a hegyekben vagy a tengerparton töltött kellemes vaká­ció után a tanulók százezrei ismét találkoznak tanáraikkal és tanítóik­kal. Az általános oktatásban az 1960- 1963 között épült 15 250 tanterem száma az idén épült 4500 tanterem­mel gyarapodva megfelelő körülmé­nyeket biztosít az oktatói-nevelői munkának. Az iskolahelyiségekkel­­ együtt számos laboratóriumot könyv­tárat internátust és más létesít­­­ményt is használatba adnak.­­ Az 1938—1939-es iskolaévvel szem­­­­ben, amikor mintegy 1 781 000 gyer­mek tanult, az idén a tanulók és főiskolai hallgatók száma megha­ladja a négy milliót. Az általános nyolcosztályos oktatás tanulói in­gyen kapják a tankönyveket. Az elmúlt négy évben 64 millió tan­könyvet osztottak ki díjmentesen. (Agerpres)

Next