Előre, 1964. október (18. évfolyam, 5261-5287. szám)

1964-10-01 / 5261. szám

4 NEMZETKÖZI ÉLET KAIRÓ Ma összeülnek az el nem kötelezett országok külügyminiszterei Csütörtök délután a Kairói Egyetemen összeülnek az el nem kötelezett országok külügyminiszterei, hogy véglegesítsék az illető országok második csúcsértekezletének napirendjét. A küldöttek többsége már szerdán az EAK fővárosába érkezett, a többieket csütörtök reggelre várják. Az előkészületek csaknem teljesen befejeződtek. A város utcáit annak a közel 60 európai, latin-amerikai, ázsiai és afrikai országnak a zászlója díszíti, amelyek elküldik képviselőiket az értekezletre. A Kairóba érkezett küldöttségek szerdán megbeszéléseket folytattak a külügyminiszteri értekezlet, majd pedig a csúcsértekezlet elé kerülő kérdésekről. A kairói konferencia — amelyet az egyik legnagyobb magasszintű találkozónak tartanak — előkészítése több hónapot tartott. Az el nem kötelezett országok államfői konferenciája összehívásának gondolatát Nasszer, az EAK elnöke és Bandaranaike, Ceylon miniszterelnöke vetette fel az 1963 október 14-i közös nyilatkozatban. A javaslatot számos ország támogatta. Ez év márciusában Colomboban az illető országok nagykövetei előkészítő értekezletet tartottak, amelyen elhatározták az el nem kötelezett országok második csúcsértekezletének összehívását. Az értekezlet köreiben csodálkozással fogadták a hírt, hogy Csombe kongói miniszterelnök részt akar venni az értekezleten. Az egyiptomi sajtó előzőleg közölte, hogy Csombét nem hívták meg. Ellenkezőleg, az értekezlet előkészítő bizottsága kifejezte azt az óhaját, hogy előzzék meg Csombe részvételét. Ezt a kérdést valószínűleg megvitatják a külügyminiszterek és végleges döntést hoznak. Azt is közölték, hogy az értekezletre meghívott Niger Köztársaság és Malaysia nem képviselteti magát. N. PLOPEANU, az Agerpres tudósítója Kormányküldöttségünk algíri tárgyalásai ALGÍR — C. Benga, az Agerpres tudósítója jelenti: A Román NK kormányküldöttsége, amely Mihail Florescu kőolaj- és vegyipari miniszter vezetésével az algériai kormány meghívására látogatást tesz Algériában, kedd délután megkezdte tárgyalásait az algériai küldöttséggel. Az algériai küldöttséget Bachir Boumaza nemzetgazdasági miniszter vezeti. Ez alkalommal meghatározták a látogatás és az ennek folyamán sorra kerülő tárgyalások programját. Párizs KÜLDÖTTSÉGÜNK GEORGE ENESCU PÁRIZS — Georges Dascal, az Agerpres tudósítója közli: A Román NK Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége, élen Stefan Voi MEGKOSZORÚZTA SÍRJÁT Jec-kel, a Nagy Nemzetgyűlés elnökével, szerdán a Père Lachaise temetőben koszorút helyezett el George Enescu sírján. NEW YORK TIMES: A ZSOLDOSOK TOVÁBBRA IS KONGÓBAN MARADNAK A New York Times A zsoldosok továbbra is Kongóban maradnak cím-mel tudósítást közöl Lloyd Garrison tollából. Moise Csembe miniszterelnök, mielőtt elutazott volna Addisz Abebába, az Afrikai Egység Szervezetének nemrégiben lezajlott külügyminiszteri értekezletére, kijelentette, hogy hajlandó hazaküldeni egyes zsoldosokat, különösképpen a dél-afrikaiakat. Később az újabb AESZ-értekezlet előtt közölte, hogy most már mindössze 150 zsoldos van Kongóban, s ebből is százat hazaküld. Hitelt érdemlő hírforrások szerint száz katonai szolgálatra alkalmatlan embert valóban hazaküldtek. A zsoldos alakulatok létszáma azonban jelenleg is 350—400 fő. Tartalékként újabb kétszázat toboroztak Dél-Afrikában. A toborzás tehát folytatódik. Legutóbb dél-afrikai pilótákat is alkalmaztak a gyalogság támogatására hivatott hat T—28-as amerikai repülőgép számára. A kongói kormány egyetlen tagja sem hajlandó beszélni a zsoldosokról. De kongói személyiségek és külföldi diplomaták nem kételkednek benne, hogy a kormánykörök nélkülözhetetleneknek tartják a zsoldosokat. A kongói hadsereg ritka kivételektől eltekintve képtelen volt megküzdeni az ország területének egy ötödét kezükben tartó felkelőkkel. Ez a magyarázata, hogy zsoldosokat vettek igénybe, akiket Csombe utolsó mentsvárának tekintenek. A zsoldosok külön alakulatot képeznek, amely a kongói hadsereg ötödik dandárja néven ismeretes. A dandárt ötvenes csoportokra osztották. .. A zsoldosok parancsnoka Jeremiah Puren dél-afrikai alezredes, aki a katangai szecesszió idején kapitány volt Csembe légi kötelékében. A zsoldosok fő célkitűzése Stanleyville visszafoglalása — írja befejezésül Garrison. Több zsoldos is kijelentette, hogy egységeiknek kéthárom hónapra lesz szüksége ahhoz, hogy kedvező hadállásokat foglalhassanak el a város megostromlásához. Jelenleg a Stanleyville-hez legközelebb álló zsoldosalakulat is körülbelül 300 mérföldnyire van a várostól. Zsoldosokat képeznek ki az egyik Leopoldville melletti katonai táborban SZOVJET-INDONÉZ MEGBESZÉLÉSEK MOSZKVA (Agerpres). N. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és dr. Szukarno Indonézia elnöke szerdán megbeszélést folytatott a Kremlben. A megbeszélésen részt vett ,A. Mikojan, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke. Amint a TASZSZ jelenti, az államférfiak eszmecserét folytattak a szovjet-indonéz baráti kapcsolatok további fejlesztéséről, valamint közös érdekű nemzetközi kérdésekről. A Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének Elnöksége és a szovjet kormány ugyanaznap fogadást adott a Kremlben a magas rangú vendég tiszteletére. RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN — A HÁROM LAOSZI FÉL képviselőinek keddre kitűzött összejövetelét ismeretlen okokból lemondták. A France Presse szerint a három íél összejövetelére nem tűztek ki újabb időpontot. A KAMBODZSAI KORMÁNY közleményt adott ki arról, hogy délvietnami repülőgépek bombázták a Mekong folyamon (Kambodzsa területén) közlekedő Angkor Wat kambodzsai hajót. Két személy megsebesült, a hajó pedig súlyosan megrongálódott. A FEHÉR HÁZBAN Manlio Brescio, a NATO új főtitkára tiszteletére adott ebéden Johnson elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja az Atlanti Szövetséget. Az elnök ez alkalommal kijelentette, hogy a szervezetben „megvan a lehetőség a felelősség újszerű megosztására“. A nyilatkozattal kapcsolatban a France Presse ezeket írja : „Johnson elnök kész megvitatni az Atlanti Szövetségben részt vevő partnerekkel a NATO- ban alkalmazható strukturális reformokat." PIERRE MESSMER hadseregügyi miniszter kedden közölte, hogy a francia kormány lényegesen csökkenteni fogja afrikai fegyveres erőit. Mint mondotta, 1965 júliusáig 27 800- ról 6600-ra csökkentik az Afrikában állomásozó francia fegyveres erők létszámát. — TUNISZBAN megnyitt a Magreb-országok (Tunézia, Algéria, Marokkó és Líbia) gazdasági értekezlete. A munkálatokon a négy ország miniszteri küldöttségei vesznek részt . A HAVANNAI KIKÖTŐBE megérkezett egy 13600 tonnás teherhajó, amelyet Kuba egy angol cégtől vásárolt. A kubai flotta új hajója első útján 10 000 tonna árut hozott Havannába Finnországból, Svédországból és Hollandiából. A MÜNCHENI törvényszék 15 évi börtönre ítélte Karl Wolff volt SS- tábornokot, Himmler egyik közeli munkatársát, akit azzal vádoltak, hogy bűnrészes volt mintegy 300 000 ember meggyilkolásában. A JUGOSZLÁV—INDIAI együttműködési vegyesbizottság Belgrádban ülést tartott, amelyen elemezte a két ország gazdasági együttműködésének eredményeit. A bizottság megállapította, hogy a két ország árucseréje az idei első nyolc hónapban 14 százalékkal növekedett a tavalyi azonos időszakhoz képest. AZ USA DÉLI tengerpartján több meteorológiai állomás jelezte a Hilda hurrikán közeledtét. Az idei nyolcadik hurrikán elérte a Mexikóiöbölt, mintegy 550 mérföldre délre a floridai Panama várostól, körülbelül 12 mérföldes óránkénti sebességgel száguld északnyugati irányba. — CARACASBAN tartják meg a Nemzetközi Rendőrségi Szervezet — Interpol — 33. közgyűlését. A szervezet 89 országot ölel fel. A közgyűlés napirendi pontjai között szerepel a kábítószer-csempészés, bankjegyhamisítás, ékszerlopás elleni harc, a bankok védelme a betörések ellen, valamint a gonosztevők kinyomozásának különböző módszerei. A HOLLANDIA fizetési mérlege a második negyedévben 599 millió forint deficittel zárult. Az első negyedév óta a deficit 300 millió forinttal növekedett. A WASHINGTONI pénzügyminisztérium székházában megtartotta első ülését az USA elnökének biztonságával foglalkozó bizottság. A Fehér Ház közlönye hangsúlyozza, hogy az első ülés után kiadott közlemény szerint a bizottság többé nem jelenti be üléseit és nem tesz közzé nyilatkozatot munkálatairól vagy az elfogadott határozatokról a Johnson elnöknek benyújtandó jelentése előtt. II. HAILÉ SZELLASSZIÉ, Etiópia császára szerdán Génfből repülőgépen magánlátogatásra utazott Londonba. A MEN HÍRÜGYNÖKSÉG omani jelentésre hivatkozva közli, hogy az utóbbi időben újabb angol erősítések érkeztek erre a területre. Az omani angol csapatok jelenleg 6000 emberből állnak. ELŐRE FOGADÁS PEKINGBEN PEKING (Agerpres) Mao Ce-tung elvtárs, a Kínai Kommunista Párt KB elnöke és a többi kínai párt- és államvezető szerda este fogadást adott a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából. Jelen volt több mint 2600 külföldi vendég a szocialista országok küldöttségei, testvérpártok küldöttségei, baráti országok kormány-, parlamenti és katonai küldöttségei, társadalmi szervezetek küldöttségei, nagyszámú külföldi államférfi, közéleti személyiség és híres személyiség. Jelen volt a Román NK párt- és kormányküldöttsége, élen Ion Gheorghe Maurer elvtárssal. Liu Sao-ci, a Kínai NK elnöke, miután köszöntötte a külföldi vendégeket, egyebek között a következőket mondotta: a kínai nép óriási, történelmi jelentőségű lépéseket tett, sokféle nehézségekkel küzdött meg azon az úton, amelyen halad s az utóbbi 15 esztendőben nagy sikereket ért el a forradalomban és a szocialista építésben. Az utóbbi 15 évben a kínai nép lankadatlan erőfeszítéseket tett a világbéke megóvásáért, szembe szállt az imperializmussal és a kolonializmussal, támogatta az összes elnyomott népek és országok forradalmi harcát, a szocialista országok népei és az egész emberiség forradalmi egységét. A kínai nép továbbra is hozzá fog járulni az egész világ népei közös ügyének előmozdításához. Liu Sao-ci befejezésül a szocialista tábor országainak népei, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek, az összes népek nagyszerű szolidaritására, a világ összes népei felszabadulási ügyének előmozdítására, a világbékére, a külföldi vendégek, az összes jelenlevők egészségére ürítette poharát. ZAVARGÁSOK MALAWIBAN BLANTYRE (Agerpres). A Malawi Köztársaságban kedden is egész nap folytatódtak a zavargások. Fort Johnsonba, ahol Henry Chipembere volt oktatásügyi miniszter valóságos ellenállási központot szervezett, sürgősen két felfegyverzett századot küldtek. A kormány szóvivője kijelentette, hogy Blantyreben, az ország fővárosában is megkezdődtek a zavargások. A főbb utcakereszteződéseknél terepjárókat és páncélkocsikat helyeztek el, nehogy megismétlődjenek a zombai események. Ebben a városban ugyanis egy nagy afrikai csoport szétrombolta a kormányon levő Malawi Kongresszus Párt székházát. Chikowi, Hastings Banda miniszterelnök egyik legfőbb támogatója elmondotta, hogy zombai lakását felgyújtották, s hogy átköltözik Blantyreba. Limbe városban, ahol Hastings Banda nemrégiben látogatást tett, szintén incidensekre került sor. A hatóságok véleménye szerint az incidensek politikai jellegűek. Kedd délután csaknem 70 kormánytisztviselő abbahagyta munkáját, kijelentve, hogy nem tud dolgozni ilyen körülmények között, amikor személyi biztonsága veszélyben van. A tisztviselők tüntetést rendeztek Zomba főterén, de a rendőrök szétoszlatták őket. A DÁNIAI HELYZET • Az új kormány két párt támogatásától függ Dániában csaknem egy hétig tartó bonyodalom után végülis Jens Otto Krag, a szociáldemokrata párt vezetője megalakította az új kormányt. Mint már a múlt héten utaltunk rá, a Krag-kabinet kisebbségi kormány. Hiszen a 175 tagú parlamentben mindössze 76 mandátummal rendelkezik. Ez kétségtelenül ingataggá teszi az új kormány helyzetét. Mint a hírmagyarázatokból kitűnik, egyelőre ugyan számíthat a liberális-radikálisok tíz és a népiszocialisták szintén tíz parlamenti szavazatára, de mihelyt elvesztette a fenti két párt bizalmát — megbukott. Mindehhez természetesen az is kell, hogy a konzervatív beállítottságú pártok — az agrár-liberális párt, a konzervatív párt és a függetlenek, amelyek öszszesen 79 mandátummal rendelkeznek az új Folketingben — támadásba menjenek át. Márpedig a kormány felé mindkét oldalról — jobbról is, balról is — eldördültek az első lövések. Az elkövetkező hónapokban a Krag-kabinetnek kétségtelenül nem egy fontos bel- és külpolitikai kérdésben kell kivédenie az ellenzék, de a még most vele tartó pártok támadását is. A párizsi Le Monde a következő képet festi a helyzetről: „Már most arról beszélnek, hogy újabb választásokkal kellene véget vetni a bizonytalanságnak. De vajon elegendő lesz-e a választás erre a célra ? A bal- és a jobboldal között főleg belső politikai kérdésekben vannak ellentétek. A konzervatívok és az agrárpártiak attól tartanak, hogy a szocialisták kiterjeszthetik államosítási politikájukat a Nemzeti Bankra is, amely neve ellenére nem az államé...“ Tehát elsősorban emiatt indított támadást a jobboldal. A baloldal pedig — a volt koalíciós társ, a liberális-radikális párt, valamint a népiszocialista párt — a kormány külpolitikai programjával elégedetlen. A liberális-radikálisok népszavazást követelnek a NATO egyezmény felbontása kérdésében. (Az egyezmény 1969-ben jár le, s ha a tagállamok egy évvel előbb nem nyilvánítják ki felbontási készségüket, automatikusan meghosszabbodik). A szocialista néppárt köreiben hangoztatják: „A szociáldemokrata kisebbségi kormány nem alapozhat arra, hogy teljesen szabad a keze. Nem támogathatunk olyan kormányt, amely alkalmazkodik a jelenlegi NATO-politikához.“ Ígyhát a kormány életének első napjaiban két tűz közé került. Több hírmagyarázó rámutat, hogy amennyiben a Krag-kabinetnek nem sikerül egyensúlyba hoznia a helyzetet és lemondásra kényszerül, úgy konzervatív irányzatú koalíciós kormányra és ezzel együtt a dán politikai élet bizonyos jobbra tolódására lehet számítani. Főleg azért, mert csak a jobboldali beállítottságú konzervatív párt gyarapította parlamenti mandátumait. Igaz, csak négy mandátummal: 32-ről 36-ra. Éppen azért csak a többi jobboldali párttal lenne képes valamennyire állandó kormányt alakítani... Politikai megfigyelők szerint az új kormány a mostani helyzetben nagyon óvatos, főleg a jobboldali támadásokat igyekszik kivédeni, hogy megtarthassa a népiszocialista párt és a liberális radikálisok támogatását. Ez viszont még nem stabilizálja a helyzetet. MIHÁLKA ZOLTÁN 1964. október 1., csütörtök Ciprus függetlenségének napja Október elseje jelentős dátum Ciprus történetében : négy évvel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki az ország függetlenségét. Ezt az eseményt megelőzően 1959 februárjában Görögország és Törökország képviselői egyezményt írtak alá Zürichben Ciprus új alkotmányáról, amelyet a néhány hónappal később megtartott londoni értekezlet is jóváhagyott. Hazánk dolgozói meleg együttérzéssel követték a ciprusi nép harcát függetlensége kivívásáért. A Román Népköztársaság az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon támogatta a ciprusi nép jogát a szabad és független élethez. A Ciprusi Köztársaság kikiáltásakor hazánk az elsők között üdvözölte az új köztársaságot, s kinyilvánította óhaját, hogy széleskörű gazdasági kapcsollatokat építsen ki vele. A függetlenség kikiáltása óta eltelt négy év alatt a Román Népköztársaság és Ciprus között barátsági és együttműködési kapcsolatok alakultak ki gazdasági és kulturális téren egyaránt. A jelenlegi ciprusi helyzettel kapcsolatban hazánk síkraszáll amellett hogy a ciprusi kérdést a Ciprusi Köztársaság belügyeibe való minden beavatkozás nélkül, békés tárgyalások útján rendezzék, olyan megoldás útján, amely lehetővé teszi a ciprusi népnek, hogy újból normális mederbe terelje életét és tevékenységét. Függetlensége kikiáltásának negyedik évfordulóján hazánk dolgozói meleg üdvözletüket küldik a Ciprusi Köztársaság népének. Nikosziai városkép A KÁVÉEGYEZMÉNY SORSA Hónapok óta tartó tárgyalások után ismét veszélyben forog a nemzetközi kávékereskedelmi egyezmény alkalmazása. Az amerikai hatóságok ugyanis nem hagyták jóvá az Egyesült Államok végleges csatlakozását az egyezményhez. Az Egyesült Államok és más 59 ország mintegy 200 küldötte és megfigyelője augusztusban az angol fővárosban megvitatta a kávépiac egyik legkényesebb kérdését, az 1964—1965. évi kiviteli kvóták problémáját. A londoni kávé-konferencián felvetődött és heves vitát váltott ki az addig érvényben levő kávékvóták aránytalan elosztása, mert egyes, főleg afrikai országok növekvő termeléséhez mérten a kvóták túl kicsinyeknek bizonyultak. Ennek következtében sok afrikai termelő kávéja eladatlan maradt. Uganda például 130 200 tonna kávét termelt, de csupán 110 000 tonnára volt kiviteli joga. Más országok termelése ellenben kisebb volt, mint a rájuk szabott kvóta, így nem tudtak eleget tenni külföldi kötelezettségeiknek. Példának Costa Ricát hozhatjuk fel, ahol az Irazu tűzhányó hamuáradata elpusztította a kávéültetvények nagy részét. A kérdést még más tényezők is bonyolították. A fő kávétermelő országok (Brazília és Kolumbia) a feltehető kávéfogyasztást 45,5 millió zsákra becsülték (egy zsák kávé súlya 60 kg), a fő fogyasztó országok (USA, NSZK, Anglia, Kanada) képviselői viszont 49—50 millió zsákot jósoltak. Ez az aprónak tűnő nézeteltérés az észak-amerikaiak szempontjából egyáltalán nem lebecsülendő következményekkel járt. Amint a Die Welt rámutat, az amerikai fogyasztó ma 30 centtel többet fizet a kávé fontjáért, mint régebben. Az amerikai szenátus ilyenformán még nem hagyta jóvá a szerződést. Amint az angol Financial Times is megállapítja : az amerikai szenátus ratifikálása nélkül „a kávéegyezménynek nincs gyakorlati jelentősége”. Ha az Egyesült Államok október 1-től, tehát mától kezdve nem állapítja meg a vámilletéket az egyezmény záradékainak megfelelően, az egyezmény nem léphet életbe (tudniillik az Egyesült Állandók az egyik legnagyobb kávéimportáló ország). Ez pedig egyenlő a Nemzetközi Kávészervezet feloszlásával. A szervezet végrehajtó bürójának soron levő összejövetele tehát döntő jelentőségű lesz. Képünkön : a kávétermés begyűjtése Brazíliában. Ez az ország — mint az egyik legfőbb kávétermelő —, rendkívül érdekelt a kávéegyezmény sorsában Választási előkészületek Angliában II. A DÖNTŐ SZAKASZ Az angol választásokat a lehető legkésőbbi időpontra halasztották. Egyesek szerint ebből előnye származik a konzervatív pártnak. Az igazság az, hogy a konzervatívoknak egyáltalán nem lett volna előnyös, ha a nyár folyamán tartják meg a választásokat akkor, amikor a kormánypárt bonyolult gazdasági kérdésekkel küszködött. A Times nemrég elismerően írt a miniszterelnök „taktikájáról“, dicsérte eljárását, hogy elkerülte a nyílt összecsapást a nyár folyamán, hisz röviddel azelőtt komoly vereséget szenvedett pártja a helyi választásokon. Tényleg az utolsó erőpróbák, amelyeknek bizonyos mértékben közvélemény kutató szerepük is volt, a városi és községi körzeti tanácsválasztások voltak. Márpedig ezeken a választásokon a laburisták 259 mandátummal szereztek többet, mint az előző választásokon, ugyanakkor a konzervatívok 143-at vesztettek. „Most csak politikai csoda mentheti meg a konzervatív kormányt“ — írta a Daily Mirror. Mindezek a jelenségek hozzájárultak ahhoz és megmagyarázzák, miért tűzték ki októberre a választások időpontját. Ugyanakkor észrevehető volt olyan irányú erőfeszítés is a kormánypárt részéről, hogy bizonyos bel- és külpolitikai lépésekkel teret nyerjen a szavazók táborában. Belpolitikai téren sok szó esett az új „fellendülésről“ vagyis a konzervatívok programjáról, „Anglia modernizálásáról“. A miniszterelnök és más konzervatív vezetők egyetlen alkalmat sem szalasztottak el gazdasági programjuk népszerűsítésére. Ugyanakkor a hírmagyarázók azt is hangsúlyozzák, hogy Butler nyilatkozatai az alsóházban, moszkvai látogatása, jelenléte a genfi leszerelési értekezlet bizonyos szakaszain és a konzervatív sajtó hadjárata, amelynek során a kormány leszerelési „kezdeményezéseit“ népszerűsítették, mind a választási harc jegyében történtek. Nemrég nyilvánosságra hozták a konzervatív párt programját. Ez a dokumentum, — akárcsak a laburistáké —, összefoglalja a párt célkitűzéseit és ígéreteit. A külpolitikai részben a felhívás részletezi milyen jelentőséget tulajdonít a konzervatív párt Nagy-Britannia „független atomerejének“. „Végeredményben — mutat rá a dokumentum — Nagy-Britanniának nukleáris erővel kell rendelkeznie...“ A továbbiakban a felhívás csatlakozik az „Atlanti szövetség kebelén belüli kölcsönös függőség“ elvéhez, ami ebben az esetben nem jelentene mást, mint a NATO fennhatósága alá helyezni bizonyos egységeket azzal a kitétellel, hogy ezekkel „saját akaratunk szerint rendelkezhetünk.“ Belpolitikai téren a konzervatívok ígérik a munkaerő teljes felhasználását és a gazdaság 4 százalékos évi fejlődési ütemét. A felhívás ugyanakkor „infláció nélküli terjeszkedési“ politikát ígér. Természetesen ezek a kérdések jelentősek Nagy-Britannia számára. De nem oldódtak meg a 13 éves konzervatív kormányzás idején. Mint ismeretes az utóbbi öt évben Skóciában és az ország északnyugati részén krónikus munkanélküliség uralkodik. Egyes hivatalos adatok szerint Észak-Írországban az iparban négyszer nagyobb a munkanélküliek arányszáma, mint az ország más területein. Mindez munkaerő vándorlást idézett elő. Az angol sajtóban megjelent adatok szerint 1951 és 1961 között körülbelül 650 000 ember költözött a válság által sújtott területekről Közép- és Délkelet- Angliába. Minden jel arra enged következtetni, hogy ez a folyamat folytatódik. Hasonlóan kényes és kritikus kérdés a lakásépítéssel kapcsolatos probléma. A városfejlesztésre és lakásépítésre vonatkozó hivatalos adatok egyáltalán nem kedveznek a konzervatív felhívásnak. A választási hadjárat különleges kérdése a kormány és a szakszervezetek viszonya. A brit szakszervezetek nemrég megtartott kongresszusán a szakszervezeti vezetők tiltakoztak a kormány magatartása ellen, amely nem akarja felülvizsgálni a szakszervezeti törvényt. Tudniillik a mai napig az 1906-ban megszavazott törvény van érvényben. A kormány a lordok házának egyik határozatával kapcsolatos nyilatkozatait a sztrájkjog elleni lépésekként értelmezték. A konzervatívok felhívásukban bejelentették egy gyors ankét megszervezését a szakszervezeti törvénnyel kapcsolatban. A hírmagyarázók úgy számítják ezt, mint „jelentős engedményt a szakszervezeteknek“ (France Presse). A választási kampány teljében van. Szeptember 25-én feloszlatták a parlamentet. Ez volt a 16. parlament a századfordulótól napjainkig. Az elkövetkező napokban a választási hadjárat a két esélyes párt, a konzervatív és laburista párt között kiélesedik. Amint az eseményekből kitűnik a konzervatívok nem kívánnak „összehasonlító választási párharcot“. A kampány főleg a választási körutakra szorítkozik. Természetesen ezek során mindegyik pártvezér igyekszik kimutatni a másik párt nyilatkozatának következetlenségeit. A brit miniszterelnök például bírálja a laburisták eléggé vázlatos megfogalmazását az ipar államosítására vonatkozóan. A megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a választási hadjárat belpolitikai síkra való összpontosulása arra enged következtetni, hogy a két párt programja és nézőpontjai között igen nagy a hasonlóság, így sokan beszélnek a laburista program „konzervatív“ jellegéről és a konzervatív felhívás „liberális“ vonásairól. „Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a két nagy angol politikai formáció egyenlő esélyekkel rendelkezik — írja a France Presse londoni tudósítója. A konzervatívok egységes véleménye az, hogy a harc még nem dőlt el". Tehát október 15-én így vagy úgy eldől az angol választók álláspontja és a jövő parlament összetétele. SERGIU VERONA ELŐRE — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest Piața Scinteii nr. 1. — Telefon: 18.03.02 — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii sel !