Előre, 1964. november (18. évfolyam, 5288-5312. szám)
1964-11-01 / 5288. szám
1964. november 1., vasárnap Aláírták a Román NK és India 1965-re szóló árucsere-jegyzőkönyvét Október 31-én aláírták Bukarestben a Román NK és India 1965-re szóló árucsere-jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv értelmében a román fél kőolajfúró berendezést, kőolaj finomító berendezést, különböző ipari felszereléseket és berendezéseket, erőátviteli transzformátorokat, villanymotorokat, szerszámgépeket, traktorokat, csapiágyakat, vegyipari termékeket, közöttük szódaféléket, gyógyszereket, festékként szolgáló közbeeső termékeket, kenőolajakat stb. szállít Indiának. Az indiai fél vasércet, csillámot, pamut- és gyapú Szombaton elutazott a fővárosból az indiai gazdasági kormányküldöttség, élen S. V. Ramaswamival, India helyettes kereskedelemügyi miniszterével. Az indiai vendégek megtekintették a fővárosi 23 August, a ploiesti 1 Mai, a brassói Tractorul és Rulmentul üzemeket, a govorai Szobaipari Kombinátot, s ellátogattak a fővárosi lakónegyedekbe. A vendégek tiszteletére a Külkereskedelmi Minisztérium vezetősége ebédet, India bukaresti nagykövete fogadást adott. S. V. Ramaswami, az indiai gazdasági kormányküldöttség vezetője elutazása előtt egyebek között a következőket jelentette ki Mircea Bumbacnak, az Agerpres szerkesztőjének: A meleg hangulatú barátság és szívélyesség élményét viszem lükelmét, jutatermékeket, különböző ipari termékeket, vegyipari és gyógyszeripari termékeket, borsot, kávét, sellakot, bőrt és más árut szállít Romániának. Az 1965. évre előirányzott árucsere-mennyiség nagyobb az 1964. évinél. A jegyzőkönyvet román részről Ilie Voicu, helyettes külkereskedelmi miniszter, indiai részről S. V. Ramaswami, helyettes kereskedelemügyi miniszter írta alá. Jelen volt K. R F. Khimnani, India bukaresti nagykövete, ★ magammal Indiába. Románia komoly erőfeszítéseket tesz iparosításáért és a nép életszínvonalának emeléséért. Tárgyalásainkon a teljes őszinteség légköre uralkodott. Igen nagyrabecsüljük a román gyártmányú kőolajipari fúróberendezéseket, csapágyaikat és más ipari termékeiket, közöttük a marószodát, a kalcinált szódát, a műtrágyát és a kőolajipari termékeket. 1965-ben az idei évhez viszonyítva növekszik India és Románia kereskedelmi cseréje. Ez kereskedelmi kapcsolataink fellendülését tanúsítja. Tekintettel országaink gazdasági fejlődésére, e kapcsolatok minden bizonnyal állandóan bővülni fognak. Boldog vagyok, hogy ellátogattam Romániába, s köszönöm a román népnek a szívélyes vendégszeretetet, amelyben látogatásunk során részesített. ★ November 3 és 6 között A Román NK fejlődésével foglalkozó román-belga kollokvium Brüsszelben Iorgu Iordan akadémikus, a Román NK Akadémiájának alelnöke vezetésével szombat délelőtt küldött,ség utazott Brüsszelbe, hogy részt vegyen a Román NK fejlődésével foglakozó román-belga kollokviumon, amelyet november 3 és 6 között rendez meg a keleti országok belga tanulmányi központja együttműködésben a Román NK Akadémiájával. A küldöttségben részt vesz: Roman Moldovan professzor, az Állami Tervbizottság első alelnöke, a Gazdasági Kutatóintézet igazgatója, Traian Ionascu professzor, a Jogtudományi Kutatóintézet igazgatója, David Davidescu professzor és Costin Murgescu professzor, a Román NK Akadémiájának levelező tagjai, Titus Cristureanu, a Román NK Kereskedelmi Kamarájának alelnöke és Ion Góliát, az Akadémia helyettes tudományos titkára. (Agerpres) HÍREK A BUKARESTI MŰVÉSZETI intézetek centenáriumának szervező bizottsága szombat délben fogadást adott az ünnepségek résztvevőinek tiszteletére. Jelen volt a fogadáson Stefan Balan akadémikus, oktatásügyi miniszter, Ilie Murgulescu akadémikus, a Román NK Akadémiájának elnöke, Dumitru Popescu a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke, központi intézmények és főiskolák vezetői, számos kulturális és művészeti személyiség. * Este az I. L. Caragiale Színművészeti és Filmművészeti Intézet negyedéves hallgatói — Gheorghe Dem .Loghin professzor osztálya — előadták Camil Petrescu Mitica Popescu című színdarabját, a Ciprian Porumbescu konzervatórium hallgatói pedig szimfonikus hangversenyt adtak. A ROMÁN NK Országos Nőtanácsának meghívására szombaton hazánkba érkezett Ceza Nabaraoui, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alelnöke. Ceza Nabaraoult a repülőtéren Gabriela Bernachi, az Országos Nőtanács alelnöke és Maria Groza, a tanács titkára fogadta. A GEORGE ENESCU Állami Filharmónia szombat este Richard Strauss-emlékhangversenyt tartott az Atheneumban azeneszerző születésének 100 évfordulója alkalmából. A hangversenyt Mircea Popa érdemes művész vezényelte. Közreműködött Radu Aldulescu érdemes művész Műsoron szerepelt a Sinfonia Domestica és a Don Quijote. A koncertet vasárnap délelőtt 11 órakor megismétlik. IDŐJÁRÁS A következő három napra általában szép idő, változó felhőzet, nyugaton fokozatos felhősödés várható. Mérsékelt délkeleti szél. Alig változó hőmérséklet, nappal 13 és 23 fok, éjjel 0 és 10 fok között. ADAS-kötvények húzása Az Állami Biztosító vezetősége közli, hogy a vegyes személybiztosítások október 31-i törlesztési húzásán az alábbi nyolc betűkombinációt húzták ki az urnából : BTX LGZ ORJ LZI USE GAJ CCR NAK A CEC nyereménykötvények 1964 október 31-i húzásának nyereménylistája ^ A kihúzottg „ nyeremény- fc ^ c e kötvény c ^ c 0 .5 g N 0 t_, 1 y " sorozata száma g z1! 1 56514 27 100 000 1 41596 40 75.000 1 06444 07 50.000 1 54016 47 25.000 1 03873 40 10.000 1 00523 33 5.000 1 05263 17 5.000 1 10492 30 5.000 1 24928 32 5.000 1 25274 01 5.000 1 27280 02 5000 1 44091 42 5.000 Sorozatszám végződése 60 115 04 2.000 60274 37 2.000 60 843 36 2.000 60 625 24 1 000 60 857 12 1 000 600 93 44 11 1 800 75 28 801 800 93 25 BW SPORT TELJES MŰSOR A LABDARÚGÓ A-OSZTÁLYBAN Közel kéthónapos megszakítás, pontosabban: hat csonka forduló után, vasárnap teljes lesz a műsor a labdarúgó A-osztályban. Hét mérkőzésre kerül sor, s kettőnek a fővárosi 23 August stadion lesz a színhelye: a Progresul az aradi textileseket, a Steaua pedig a Ploiesti Petrolult látja vendégül. A vidéki találkozók műsora: Brassói Steagul rosu—Bukaresti Dinamo, Nagybá nyai Minerul—Kolozsvári Stiinta, Iasi CSMS—Pitesti Dinamo, Craiovai Stiinta—Bukaresti Rapid, Nagyváradi Crisul—Konstancai Farul. Mindenekelőtt természetesen a hosszú távollét után most ismét rajtoló három fővárosi csapat játéka iránt nyilvánul meg különösen nagy érdeklődés, így a bukaresti kettős mérkőzés második összecsapása, a brassói és a craiovai találkozó vonz majd nagyszámú közönséget a lelátókra. Részben azért, mert három élvonalbeli együttesünkről, a különböző nemzetközi tornákra benevezettekről van szó, részben, mert ellenfeleik, a vendéglátó szerepét betöltő Steagul rosu és Craiovai Stiinta, valamint a vendég Petrolul a „vidéki csapatok A-osztályú bajnoksága során nagyon „beadósodtak“. Fordulóról-fordulóra egyikük sem mutatta azt amit vártak tőlük, egyik meglepetés a másikat követte. Mindez azt eredményezte, hogy alig néhány ponttal utasították maguk mögé — de csak ketten — a három fővárosi együttest, ezek két-két mérkőzésből egyformán négy pontot szereztek, a szóbanforgó vidéki csapatok viszont nyolc-nyolc mérkőzésből csupán két, illetve öt ponttal többet. A Craiovai Stiinta ugyancsak négy ponttal sereghajtó ! A szurkolók, hogy megnyugtassák önmagukat, már elkezdték: azért ilyen gyenge kedvencük, s általában a csapatok teljesítménye, mert nem érzik jól magukat a „vidéki bajnokságban“. S ha valóban ez volt az ok, akkor mától kezdve... vége a kudarcoknak, kezdődhet a sikersorozat. Már amennyiben ’megengedi ’ ezt a Bukaresti Dinamo, a Steaua és a Rapid. Mert a három fővárosi együttes kihasználva a vidéki csapatok hét hetes „szerénységét“ mindjárt mától kezdve megkezdhetik az előretörést. Mindegyik igyekszik elfoglalni az őt megillető helyet. És semmi túlzás abban, ha azt mondjuk, hogy ez a hely csakis az élvonalban lehet... Rádióállomásaink részleteket közvetítenek Bukarestből és Brassóból a Steaua—Ploiesti Petrolul, illetve a Steagul rosu—Bukaresti Dinamo találkozó második félidejéből. A közvetítés 16 óra körül kezdődik az I. műsoron. Ezt követően rádióriportot közvetítenek a fővárosi Dinamo stadionban sorra kerülő sportvasárnap eseményeiről. A Steagul rosu—Bukaresti Dinamo mérkőzés mintegy 10 000 főnyi nézőközönsége között helyet foglal Helenio Herrera, az ismert labdarúgó szakember, az Internazionale edzője is. Küldetésének célja: megfigyelni, tanulmányozni, a bukaresti csapat játékát. Mert, mint ismeretes, a bajnokcsapatok Európa Kupájának második fordulójában a Bukaresti Dinamo ellenfele a hírneves milánói együttes lesz. A megállapodás értelmében az első mérkőzésre november 11-én Milanóban, a másodikra pedig december 3-án Bukarestben kerül sor. A Bukaresti Dinamo tehát nemcsak a bajnoki pontokért küzd, hanem ... vizsgázik is. Egyelőre... Helenio Herrera előtt. ANTAL ANDRÁS NÉHÁNY SORBAN NEMZETKÖZI ASZTALITENISZ TALÁLKOZÓ Kolozsvári CSM - Standard Liege 5:0 Tegnap a fővárosi Köztársasági Stadion termében az asztalitenisz bajnokcsapatok Európa Kupájának második fordulója keretében sor került a Kolozsvári CSM és a Standard Liege (Belgium) férfi csapatai közötti találkozóra. A román sportolók 5–0-ra győztek. • A fővárosi Floreasca teremben november 14-én és 15 én bonyolítják le az országos tornászbajnokság utolsó fordulóját. A versenyen a bajnokság első három szakaszán részt vett csapatok tornászai és tornásznői szerepelnek. • Kijelölték a Szovjetunió sakkcsapatát, amely részt vesz a Tel Aviv-i Olimpián. A csapatban részt vesz Tigran Petroszjan világbajnok, Mihail Botvinnik, Vaszilij Szmiszlov, Leonyid Stejn, Paul Kérész és Borisz Szpasszkij. A sakkolimpia november 3-án kezdődik. • Genfben kisorsolták a labdarúgó Rappan Kupa negyeddöntőit. A Karl Marx Stadti Empor Rostock (NDK) a Polonia Bytom csapatával, az SC Leipzig a svédországi Malmö együttesével, a Berlini Herta (NSZK) pedig a Bratislavai Slovnafttal kerül szembe. Az FC Liege (Belgium)Szombierki Bytom (Lengyelország) mérkőzés győztese közvetlenül bekerül az elődöntőbe. A mérkőzéseket és a visszavágókat 1964 december 1-ig kell lejátszani. • A klagenfurti műjégpályán megkezdődtek az Alpesi Kupa jégkorong torna küzdelmei. Az első mérkőzésen a helybeli AC Klagenfurt 7:3 (1:1, 2:0, 4:2) arányban győzött a RD Toetz ellen. • Argentína autóversenyének Carlos Paz és San Juas közötti 780 kilométeres második szakaszát a nyugatnémet Hermann nyerte 142,433 kilométeres óraátlaggal. látogatás Balánbányán (Folytatás az 1. oldalról) brigád két munkahelye, az északi és déli. Namostmár, kezdi újra olyan vontatottan, mintha nagy erőfeszítésébe kerülne egy egy szó kipréselése. Messziről hallik, hogy a kanál acélfoga belemar a sziklatörmelékbe, lapát ad ilyen hangot ha cemeriten csúsztatják. A tömítő szerkezet csak az egyik szárny tömítését végezte eddig. A másik munkahelyre csillével hordták a földet, a követ. Csontos arcú, vékonydongájú fiatalember Boros Imre. Mélyen ülő két szeme két kis fénypont a gyenge karbidlámpa világánál. Valahol jobbra a barlangszerű nyílás legmélyén megindul egy fúrógép. A sűrített levegő gumicsöve itt kígyózik el mellettünk. A tömítő szerkezetet úgy alakították át, hogy az jobbra balra mozgathatja ezután a kanalat. Mindkét szárnyát emberi erő nélkül tölthetik fel meddővel. Előbb a szakiskolát végezte el. Idekerült a bányába, majd következett a mesteriskola. A gépi felszerelések hibátlan működéséért felel. Járja a vájatokat, kürtöket. Bányászsapka, gumicsizma, karbidlámpa. Bányásznak nézné akárki, csak olajos ruhája árulja el mesterségét. Parasztfiú, ahogy maga is mondja. Apja Domokoson kollektivista. A fúrógép megáll. Nyomasztó a hirtelen ránkszakadt csend. A tömítőkanál csökönyösen kapaszkodik a vontatókötélbe. Feneke fényesre csiszolja a földet. Most a szellőztető berendezéssel foglalkozik. A vízfüggönyök felfogják az apróbb szemcséket. Túloldalán már friss, tiszta a levegő. Majer Jakab a tárnában egy helyen előreengedett, észrevétlenül mentem neki a vízfüggönynek. Boros Imre a nagy szellőztető csövekbe is porlasztott vízzel akarja tisztítani a levegőt. A tömítő kanál újra megjelenik. Követjük útját egészen a kürtőig. Boros Imre lámpáját a lyuk fölé emeli. Vizet enged a karóidra. Sistereg a feléledt láng, arcát bíborvörösre festi. Hátul a sziklafal bolthajlásában óriás árnyéka hajol a kürtő nyílása fölé. Zsákutcában haladunk előre. A fúrógép hangja után. Jobbról-balról tömör sziklafalat világít a karbidlámpa. Demeter Péter csoportja robbantásra készül. Jókor érkezünk, van néhány perc ideje a beszélgetésre. Mojer Jakab már elmondott róla egyet s mást. Először is, hogy a szektorban ők a legjobbak. Új bányász, mint nagyon sokan Balánbányán. Terpeszkedik a bánya, egyre mélyebbre fúrja magát a hegy gyomrába, kint a felszínen új munkásblokkok emelkednek. Bővül a bányászközpont. Nemcsak új bányász, de új brigádvezető is. Jól megtermet szélesvállú ember. Karbidlámpája játékszernek tűnik kezében. Ott volt Argesen a vízierőműnél. Az alagútnál dolgozott, azóta bányász. Szűkszavúak az itteni emberek. — Hogy lett ilyen hamar brigádvezető ? — Gyorsan emelkedtem a ranglétrán. — válaszolja tréfásan. — Az alagútnál szükség volt segédbányászra. Gyorsan letettem a vizsgát. Bányászra még nagyobb volt a szükség. Megint vizsgáztam. Amióta bányász vagyok, mindig csak vizsgázok. — Azóta is minden nap vizsgázik nem ! Hirtelen nem érti, majd elmosolyodik. — Minden pásztánál. — És a brigádvezetői cím ? — Újra egy vizsga. Várjuk a lőmestert Tizennyolc lyuk sötétlik a sziklafalból. Demeter Péter egy darab léccel ellenőrzi mélységüket. A legnehezebb és legsikeresebb vizsgát csoportjával valóban itt teszi le naponta, sőt mint mondja pasztánként, a munkahelyen. A felszínre küldött terven felüli tonnák vizsgaeredmények. Hátul jó messzire feltűnik egy karbidlámpa imbolygó lángnyelve. Lassan körvonalazódik a lőmester alakja. — Voltak valaha terven alul ? — Azt nem szabad — nemet int kezével — Nálunk tilos. — Ilyen szigorúak ? — Nem. Csak nálunk nincs megengedve. — Nem minden maguktól függ ám. — Dehogynem. Úgy állunk neki. Azért nincs lemaradás. — Minden brigádtag ezt mondja . — Ezt. Szürke por fedi lyuk hosszában a lécet, apró ércszemcséket villant rajta a lámpafény. A munkásotthonban lakik két bányász kollégájával. Még néhány hónapig. A futballpályánál két új blokk piroslik. Közeledik a lakásátadás. A kis bányászközpont blokkjait az abc betűivel jelzik. Az abc kezd kimerülni. Az utolsó betűk is alakot öltenek. Az előrelátók Balánbányán biztos számozni fogják ezután a blokkokat. — Miért jött el a hidrocentrálétól ? — Befejeztük az alagutat. — Bányász szeretett volna lenni ? — Bányász akartam lenni — helyesbit. A lőmester felszólítására elhagyjuk a fejtést. A csoport tagjai a guritónál csoportosulnak. Elköszönünk. Már el Jakabbal megindulunk a tárna felé. Csilleszerelvény húz el mellettünk. Hátul a fékcsillén van még három hely. Gyalog megyünk tovább, talpfákon aprózzuk a lépéseket. — Az ilyen Domokos meg Boros féle emberek átlagon felüliek maguknál — állapítom meg az irodában félbehagyott beszélgetés kapcsán. — Vagyis túl a határvonalon nem . — Maguknál nincs határvonal. — Van, csak az eredményeket azon innen könyveljük el. Hideg szél csap az arcunkba. A lámpákat is kioltja Elől már látszanak a fénylő neoncsövek. A TEMESVÁRI 6 MARTIE VÁLLALAT TEMESVÁRI, CALEA CIRCUMVALACIUNII, 8 TELEFON 17761 350 / 10-ES MÉRETŰ GUMIABRONCSOT VÁSÁROL BELSŐVEL VAGY BELSŐ NÉLKÜL ELŐRE Témoignage Chrétien SZERTEFOSZLOTT 1961 augusztus 5-én a Punta del Este-i értekezleten lerakták a „Szövetség a haladásért“ segélyprogram alapjait. Latin-Amerika népei nagy érdeklődéssel követték az értekezlet munkálatait, ami érthető is volt, hiszen a „segélyprogram“ kezdeményezői nem kevesebbről beszéltek az értekezlet megnyitása előtti hetekben, mint a földrész gazdasági fellendüléséről, a jólét meghonosodásáról a latin-amerikai országokban. A Punta del Este-i értekezleten aláírt egyezmény értelmében Latin- Amerika gazdasági fejlődésének meggyorsítására, valamint a délamerikai országok nemzeti jövedelmének évi 2,5 százalékos növelésére az USA tíz év leforgása alatt 20 milliárd dollár segélyt nyújt a latinamerikai országoknak. Ezt egyrészt hosszúlejáratú hitelek, másrészt amerikai magánberuházások révén valósítanák meg. Cserébe a latinamerikai országok kötelezettséget ILLÚZIÓK vállaltak bizonyos reformok bevezetésére a pénzügyben és mezőgazdaságban, s olyan intézkedések bevezetésére, melyek a közoktatás színvonalának megjavítását, az egészségügy és a lakásépítkezés fellendítését eredményezzék. Egyes latin-amerikai országok hozzá is láttak a Punta del Este-i határozatok alkalmazásához. Új pénzügyi törvényeket vezettek be a nagy jövedelmekkel bírók adójának emelésére, intézkedések történtek a körülmények megkövetelte jobb pénzügyi politika kidolgozására. Rövidesen kiderült azonban, hogy hiba csúszott a Punta del Este-i számításokba. 1962 végén, egy évvel az egyezmény megkötése után az amerika-közi bizottság megállapította, hogy — figyelembe véve a lakosság számának növekedését is — a nemzeti jövedelem évi 2,5 százalékos növekedése megkívánja az országonkénti fejlődési ütem 5,1 százalékos növekedését. Ennek megvalósítására viszont tíz év alatt 140 milliárd dollár beruházásra lenne szükség. De Latin-Amerika saját beruházási lehetőségei az említett időszakban csupán 85 milliárd dollárt tesz ki. Ebből következik, hogy a hiányzó 55 milliárd dollárt — a „Szövetség a haladásért“ program több mint kétszeresét — ugyancsak külföldről kellene megszerezni. Ami a latin-amerikai országok számára egyenlő a lehetetlennel. Az idegen monopóliumok viszont busás haszonra tesznek szert. Csupán 1961-ben a különböző magántársaságok 1,6 milliárd dollár profitot könyveltek el latin-amerikai beruházásaikból. A „Szövetség a haladásért“ segélyprogramnak egyik fő feladata lett volna, hogy maga köré csoportosítsa a merész gazdasági reformok híveit. Éppen ellenkezőleg történt. A program legzajosabb istápolói a konzervativizmust támogatók soraiból kerülnek ki, akiket a „haladás“ csak annyiból érdekel, hogy minél nagyobb anyagi előnyöket biztosítsanak maguknak. Ez is egy döntő ok, amiért a „Szövetség a haladásért“ egyre népszerűtlenebbé válik a munkások, parasztok és az értelmiségiek körében. 3 KÜLFÖLDI SAJTÓSZEMLE New York Times Versengés és koncentráció A nyugateurópai ipari és banktőke szorosabbra zárja sorait a nagy amerikai monopóliumok fokozódó behatolása ellen. A közös piaci és az amerikai „nagy business“ képviselői közötti élesedő konkurrencia harcról a következőket írja a New York Times: A nyugateurópai nagytőke képviselői jelenleg azt vizsgálják, miként válhatnak erősebbé egyesülés útján. Pompidou francia miniszterelnök egyik interjújában hangsúlyozta : elkerülhetetlenül szükséges eredményeket elérni egyezmények, fúziók, tőkekoncentrációk útján, hogy Franciaországban nemzetközi jelentőségű vállalatok jöhessenek létre. Alfred Knipp nyugatnémet nagyiparos pedig rámutatott arra, hogy a nyugatnémet ipar a maga nagyszámú kis- és középvállalatával nem lesz képes ellenállani a külföldi konkurenciának. Az utóbbi időben a Közös Piacon egyre több együttműködési egyezmény jött létre nagy monopolvállalatok között, így Franciaországban két gépkocsigyár a Citroen és a Peugeot közös fiókvállalatot létesítettek gépkocsi alkatrészek előállítására. Hollandiában a négy legnagyobb bank közötti egyesülés következtében két nagy bank alakult. A közeljövőben két fényképészeti anyagot gyártó mammutvállalat a nyugatnémet Agfa és a belga Gever egyesíti tőkéjét. Hasonlóképpen egyesítik erőiket egyes számítógép berendezéseket gyártó cégek is. Ennek a tőkekoncentrálódási irányzatnak igazolására gyakran hivatkoznak az amerikai ipari óriásokkal való szembehelyezkedés szükségességére, egyes esetekben pedig a nyílt amerikaellenes kijelentések is elhangzanak. Az USA monopoltőkés vállalatainak erejére utalva egy francia lap kimutatja, hogy a General Motors egyedül anynyit termel, mint Nyugat-Németország tizenhárom legnagyobb vállalata... A világ 60 legnagyobb monopoltőkés vállalata közül 49 amerikai és csak 11 nyugaterópai. Az egyes monopoltőkés vállalatok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének irányzatát több ok váltja ki. Egyrészt, megfelelni a Közös Piac által létrehozott nagyobb piac kívánalmainak, másrészt szembeszállni az egyes nyugat-európai államokban létező tröszt-ellenes intézkedésekkel. Ugyanakkor ez a tömörülés a Nyugat-Európán belüli gazdasági verseny kiéleződésének, valamint az USA-val folytatott állandó konkurrenciaharcnak egyik eredménye. A konkurrencia különösen élessé vált a nyugat-európai államokban foganatosított lázas infláció-ellenes intézkedések következtében. Erősebben jelentkezik ez az irányzat Franciaországban, amely már hagyományból is protekcionista, valamint általában a nyugateurópai acél- és villamosiparban, valamint a gépkocsigyártásban, amely iparágakban az utóbbi időben a gazdasági hanyatlás jelei jelentkeznek. Az összes nyugat-európai államok közül leginkább Franciaországban mutatkozik meg a hajlam kiszélesíteni a külföldi tőke részvételét a nemzeti termelésben... így eredetileg a kormány a Bull-kérdést (a Bull elektrotechnikai berendezéseket gyártó francia vállalat talpraállításának kérdése ( szerk. megj.) a külföldi tőke bekapcsolása nélkül akarta megoldani. De minthogy egyetlenegy megfelelő megoldás sem akadt, a kormány kénytelen volt beleegyezni a General Motors részvételébe a kérdés megoldásánál. Hasonlóképpen figyelembe kell venni egy olasz bankárnak azt az állítását is, hogy valószínűleg Olaszországban az Olivetti cég előtt álló komoly nehézségek felszámolásánál „olasz megoldást“ alkalmaznak. Bábna, az algériai fegyveres felkelés bölcsője Algéria népe november elsején ünnepli történelmének legjelentősebb évfordulóját, a gyarmati rendszer elleni fegyveres felszabadító harc kezdetének 10. évfordulóját. Az algériai forradalom 10. évfordulója alkalmából szombat este ünnepségek kezdődtek az egész országban. Miután istentiszteletet tartottak az egyik legrégibb algíri mecsetben, Ben Bella elnök beszédet mondott a rádióban és a televízióban. Vasárnap Algírban és az ország többi városaiban felvonulásokra kerül sor, a fővárosi Afrika-téren nagygyűlést tartanak. Az algériai nép nagy ünnepén számos külföldi vendég vesz részt — köztük hazánk küldöttsége. Szombaton újabb küldöttség Aurés ez a növényzetben szegény hegyes vidék átmenetet képez Algéria keleti része és a Szahara végtelen homoktengere között. Erre a vidékre indultam Constantine-ból egy gyönyörű napsütéses reggel. Az országút csaknem egyenes vonalban vitt bennünket Batnáig, Aurés tartomány központjáig, amely az algériai felszabadító mozgalom bölcsője volt. Megismerhettem azt a vidéket, ahol eldördültek az első puskalövések, amelyek akkor, 1954-ben az algériai hazafiak függetlenségért vívott harcának kezdetét jelentették. Most tíz éve, október 31-ről november elsejére virradó éjszaka intézték Batnában az első támadásokat a kolonialista erők ellen, Aurés hegyeiben és erdeiben pedig heves harcokat vívtak. Batnában a Nemzeti Felszabadító Front tartományi szervezetének titkára, fiatal, fakóarcú fiatalember, a felszabadító háború régi harcosa fogadott. — „A gyarmati elnyomás hosszú évtizedei során az algériai nép mindig vágyott a szabadságra — mondta nekünk. Az Abd el Kader vezette 1837—1847-es ellenállás, Mokrani lázadása, majd az 1945-ös fegyveres felkelés mind előkészítő szakaszai voltak a végső, az 1954-ben kezdődő összecsapásnak. Addig az ország területén egész sor haladó szervezet működött, amelyek követelték a függetlenség megadását Ezek alapján született meg a Nemzeti Felszabadító Hadsereg. 1954 márciusában Algírban létrejött a forradalmi tanács, amelynek fő célja a fegyveres felkelés előkészítése volt. Ez a tanács elhatározta, hogy a harc november elsején nulla órakor kezdődjék. A november elsejei fegyveres felkelés — folytatta elbeszélését — kisek érkeztek az évforduló ünnepségeire. Mint az Agerpres tudósítója jelenti, Algéria fővárosa ünnepi díszbe öltözött, a lapok terjedelmes cikkeket közöltek a függetlenségi harc hőseiről, az algériai nép sikereiről. Az Alger Republicain vezércikkében megállapítja, hogy az ország nagy sikereket ért el belpolitikai téren, majd így folytatja: Algéria külpolitikai téren lankadatlanul küzd az imperializmus és a neokolonializmus ellen, a békéért és a békés egymás mellett élésért Ez a politika megerősítette kapcsolatait a testvéri és baráti országokkal, a világ összes haladó és forradalmi erőivel. Az évforduló alkalmából közöljük az alábbi algériai útijegyzetet. számú partizáncsoporttal kezdődött, ezek látványos rajtaütéseket, szabotázsakciókat szerveztek, valóságos gerilla-háborút folytattak. A partizánok megbújtak a hegyekben és onnan támadták meg éjszaka a gyarmati csapatokat. A francia egységek számtalanszor megpróbálták bekeríteni őket, de soha sem sikerült hegyi rejtekhelyeikről kiűzni ezeket a partizánokat. Sokan vesztették életüket itt. Az elesettek között található Benboulaied nemzeti hős is.“ A győzelem után Batna volt az első város, amelynek háború égette sebeit gyógyítani kezdték, gazdasági életének fellendülését elősegítették. Visszafelé Algírba az utat Kabilia hegységein keresztül tettük meg. Kabilia hegyeiben az utak kerülik a csúcsokat, óvatos, gondos utak ezek, amelyek fáradság nélkül akarnak a magasba vinni jobbra és balra , erdővel borított mély szakadékok. A tekintet nem csavaroghat már kedve szerint a végtelen távolságokon, mert minduntalan akadályokba ütközik. Tíz és tíz kilométereket megyünk és nem találunk sem falut sem embert. Fenn, a hegyek ormain hófehérült. A sziklákba vágott út, ahogy közeledünk a csúcshoz, egyre nehezebbé válik. Majd olajfaültetvények jelzik, hogy hamarosan egy faluba érünk, ősz van, az olajbogyókat hatalmas kosarakba gyűjtötték, aztán szamárhajtású képréssel olajat préselnek belőle. A kabilok állattenyésztők, jövedelmük nagy részét mégis az olajbogyó és a füge eladásából szerzik. Kabiliában 1956 augusztusában egy erdészházban tartották meg a Nemzeti Felszabadító Front első kongresszusát. A munkálatok folyamán megszületett az első algériai parlament, az Algériai Forradalom Nemzeti Tanácsa Ez nevezte ki a Koordináló és Végrehajtó Bizottságot mint végrehajtó szervét, amely megszervezte a hadsereget és kidolgozta a politikai platformot. Az Algériai Forradalom Nemzeti Tanácsának kisebb jelentőségű 1957-es ülésszaka után 1939 decembere és 1960 januárja között Tripoliban megtartott ülésszakán kidolgozták Algériai Köztársaság ideiglenes alkotmányát és az FNL statútumát. Ez az ülésszak átalakította az 1958-ban Tuniszban megalakult ideiglenes kormányt. 1962-ben az Algériai Forradalom Nemzeti Tanácsa felhatalmazta az ideiglenes kormányt, hogy fejezze be a francia kormány képviselőivel folytatott tanácskozásokat. Ezt követően Evianban aláírták a francia-algériai egyezményeket, amelyek elismerik Algéria függetlenségét, területi sérthetetlenségét, belső és külső szuverenitását. Algéria népe azóta új történelmét írja... RODICA GEORGESCU A KŐOLAJIPAR FELLEGVÁRA A gazdag nyersolaj tartalékokkal rendelkező Algéria korszerű Arzer-i kő olajfinomítója