Előre, 1964. december (18. évfolyam, 5313-5339. szám)
1964-12-31 / 5339. szám
BAJOR AHDOR Humoristáink fejlődése és kereskedelmi hálózatunk állandó bővülése szükségessé teszi, hogy az eddigi közönséges humoreszkek mellett speciál humoreszkeket is forgalomba hozzunk. Ezek a humoreszkek abban különböznek az eddigi elsőosztályú humoreszkektől, hogy tökéletesen kielégítik a humoreszkkel kapcsolatos igényeket, épkézláb mondatokból fognak állani, és helyesírási hiba legfennebb 4—4,5 százalékban fordulhat bennük elő. Természetesen — ennek megfelelően — kissé magasabb áron fogjuk ezeket a hiánycikkeket letenni a köz asztalára, olvasóközönségünk szatyrába , de eljárásunkat indokolja az a fokozottabb figyelem, amellyel például az alanyt és az állítmányt egyeztetjük — külön-külön minden mondatban. Olvasóközönségünk iránti gondoskodásunkban a Rajoni Kereskedelmi Vállalat példáját követjük. Ugyanis vegyük például a gyermekjátékokat. Megfigyelésünk szerint három fajta gyermekjátékot hozott a Rajoni Kereskedelmi Vállalatunk forgalomba : másodosztályú, első osztályú és speciális gyermekjátékokat. A másodosztályú játékok rendszerint az üzletben romlanak el, az elárusító kezében. Az elsőosztályú gyermekjáték a vásárló zsebében romlik el, míg a speciális gyermekjáték különleges igényeket is kielégít : maguk a gyermekek ronthatják el. De talán ne menjünk olyan messzire, hanem álljunk meg és vessünk egy pillantást a cipőnkre. Én például — bizonyos elvi meggondolásból — kizárólag speciális cipőt hordok. Ebben nem az én angol lord nagybátyámtól örökölt főúri gőgöm vezérel. Ugyanis kísérletet tettem másodosztályú cipővel is, a cipőboltból hazafelé menet azonban egy éles kritikai megjegyzésre lettem figyelmes. — Elvtárs, le van maradva ! — kiáltott reám egy fiatalember — oly ifjú, hogy atyja lehetnék — s még ő beszél nekem lemaradásról ! Néhány pillanat múlva azonban éles észrevételét egy cipősarokkal támasztotta alá. Ezek után nem volt mit tenni — átugorva a közbeeső fázist — egy speciális cipőt vásároltam , ami teljességgel olyan, mintha már eredetileg 13 lábbelinek alkották volna. Hosszú időn át viselheti az ember, vagyis különleges igényeket is kielégít. Hasonló helyzet adódott a zoknival. Egy izben a strandon, mikor a cipőmet levetettem megdöbbenve vettem tudomásul, hogy a zoknit egy szemfüles zsebmetsző a cipőmön keresztül lehúzta a lábamról. Azonnal panaszt tettem a kabinosnál, a kabinos azonban gyanakvó ember volt és keresztkérdéseket tett föl. Az első ilyen keresztkérdés éppen a zokni osztályhelyzetével volt kapcsolatban. •— Hányadosztályú volt az eltűnt zokni ? — kérdezte a gyanakvó kabinos. — Úgy emlékszem, a második osztályba járt, de reméltem, hogy kiváló előmenetellel át fog jutni a harmadikba ... feleltem oly őszintén, mint akinek nincs takargatnivalója. A kabinosnak a keresztkérdésre adott szabatos válaszom kezébe adta a rejtély megoldásának szekrénykulcsát. — Hát erről van szó — magyarázta — a zokni , éppen most lépett a harmadik osztályba. Azóta speciál zoknit hordok — nem az angol lord nagybátyámtól örökölt feudális gőgből , hanem a kabinos baráti tanácsára. Ezeknek a tapasztalatoknak a hatása alatt én magam is fejlődtem és reájöttem bizonyos dolgokra. Például egy ízben, amikor az utcán egyik barátom elsápadt és a gyomrához kapott, vállára tettem a kezemet, és mint barát a barátnak, becsületesen megmondtam a véleményemet. — Öregem, miért nem hordasz speciál nadrágtartót ? A speciál nadrágtartó váratlanul sohasem szakad el, és ezért a legsajátosabb igényeket is kielégíti. Elvirának — aki egy esős napon szemöldök nélkül ült be a cukrászdába — szintén megmondtam, a sokat látott ember őszinteségével : — Kedves Elvira 1 másodosztályú szemöldök 13 jó, az első osztályú szemöldök : még jobb. De nem esős napokon. Esős napokon kizárólag speciál szemöldököt viseljen, mert az az ember szeme fölött kunkorodik, és ezáltal a legkülönlegesebb igényeket is kielégíti. Egy költő ismerősömet viszont arra szólítottam föl, hogy írjon : speciál verseket. Az ilyen verseket ugyanis meg lehet érteni, az ember belátja az igazságukat és örül az életnek, a világnak. Ugyanúgy, ahogy a speciál gyufát föl lehet lobbantani, és világítani lehet vele a sötétben. A speciál májashurka viszont nem csak hurka és májas , de meg is lehet enni , ezért speciál. Miután az olvasóközönség igénye állandóan növekszik, ezért indokolt, ha az ember speciál humoreszket ír. Az ilyen humoreszknek megítélésem szerint humort is kell tartalmaznia, minimálisan hat százalékban, a helyesírási és stílushibák viszont 4—4,5 °/c-os helyet foglalhatnak benne el. De azt hiszem, a fejlődés , a növekvő igények, a bővülő hálózat oda vezet, hogy talán nem csak a társadalomban, de az áruk minőségében is megszűnnek egy adott fokon az éles osztálykülönbségek. Én már sok olyan speciál embert ismerek, aki ebben bízik. A Trabant előnye... (Nic. Nicolaescu rajza) Nem vagyok egy DI STEFANO Hogy én nem vagyok egy Di Stefano, ezt nemcsak olyankor, veszem észre, amikor a srácok labdája elém pattan a járdán, és vissza kell rúgnom, hanem olyankor is, amikor vidéki szállodám előtt nem csődül össze a tömeg, hogy autogramot kérjen tőlem. Olyankor Johnny Halliday sem vagyok, de ez csak a piátói viszonyaim szeme ahol érdekes, a mondához semmi köze nincs. Mert én azt akarom mondani, hogy nekem ne mondják azt, amikor felszisszenek a karosszékben a televízió előtt, hogy könnyű a karosszékben fölsziszszenni, de a tizenhatoson belül én is mellérúghattam volna a labdát. Én erre azt válaszolom, hogy a tizenhatoson belül egészen biztosan mellérúgtam volna a labdát, de attól még a karosszékben joggal szisszenek föl Mert én nem vagyok egy Di Stefano, ezt legalább három tanúval igazolni tudom, de nekem rúgják be azt a labdát a hálóba Máskülönben kikapcsolom a tévét, és elolvasom Ziherhájc Szvetozor paraszttárgyú tetralógiáját, az is elég unalmas... Persze könnyű a karosszékből vagy a tribünről sziszegni, esetleg kifütyülni kedvenc csapatomat, de én - szavamra mondom — nem fütyölni akarok, hanem füttyenteni, és azt mondani, hogy „ejha", és lehet, hogy a legragyogóbb helyzetből én is fölérúgnám a labdát, mert én nem vagyok egy Di Stefano, de én arra vagyok kíváncsi, hogyan lehet a legrosszabb helyzetből is alárúgni. Nahát , és nekem ne mondják azt, hogy modern futball, miközben minden labdát boszorkányos ügyességgel gördítenek az ellenfél lába elé. Mert én a karosszékben nem tudom orszájára játszani magam, és félek, hogy ki fogok kapni, mert én nem vagyok egy Di Stefano, és ráadásul Herrerának sem volt még eddig ideje, hogy néhány délutánon át foglalkozzék velem, és nekem szabad sziszegnem is, mert amikor nem a tévé előtt ülök, akkor én tranzisztoros rádiókat csinálok, és azok szólnak, harisnyákat tervezek, amelyekben járni lehet, mozijegyet nyomtatok, amely este kilenckor érvényes, és muskátlit ültetek, amely tavasszal kivirágzik, és a tévé előtt vagy a tribünről olyan futballistákat akarok látni, akik futballoznak, és én nem beszélek mellé, amikor azt mondom, hogy ők mellérúgnak. Én nem vagyok egy Di Stefano, de nézni tudom a futballt, és ahogy én némely csatárunkat nézem, a színpadra például nem engedném fel őket Jógának, mert bármit súgna is az edző a kulisszák mögül, a Desdemona keszkenőjét nem Cassióhoz juttatnák el, hanem a ruhhatároshoz, s odalenne az egész feszültség. A pályán oda is van... A pályára sem engedném már őket sokáig, mert mi lesz, ha egyszer siker koronázza törekvéseiket, és számot adhatunk az első A-ligás mérkőzésről, amelyen mindkét csapat kikapott ? Az író ír, kerekes kerekét kerekíti kerekre, és a futballista futballozzák. Én nem vagyok egy Di Stefano, de a labdarúgóink már nyugodtan fölfedezhetnék ezt a spanyolviaszkot. Egy Szurkoló SADI RIMANU EGYSZERŰSÍTÉSI A vállalatunkhoz beérkező kérvények hatékonyabb elintézése és a munkamódszerek leegyszerűsítése céljából, alábbi javaslatot terjesztem az igen tisztelt vezetőség elé : 1) Az iktatónkhoz beérkező mindennemű kérvény fél ív papírra írandó, az eddigi egész ív helyett, amivel is jelentős papírmegtakarítást érünk el. Amennyiben a kérelmező beadványa fél íven nem férne el, második fél ívre írandó a folytatás, de semmi körülmények között sem egy egész ívre. 2) A kérvénynek az iktatóban való átadását megelőzőleg, a kérelmező előnyomtatott kérdőívet köteles kitölteni, amely a kérvényhez csatolandó. A nyomtatvány a következő kérdéseket tartalmazza : a) családi és utónév, lakcím ; b) a kérvény röviden felvázolt tárgya ; c) benyújtott-e a kérelmező más kérvényt is ; d) nem nyújtott-e be más kérvényt ; e) ha benyújtotta, és elveszett, miért veszett el ; f) ha benyújtotta, és nem veszett el, miért nem veszett el ; g) ha nem nyújtotta be, és elveszett, mi veszett el; h) ha nem nyújtotta be, és nem veszett el, miért nem nyújtotta be ; A nyomtatvány alsó részén a kérelmező a következő kiegészítő kérdésekre köteles válaszolni : a) milyen indítékoknál fogva nyújtja be a kérvényt ; b) milyen indítékoknál fogva nyújtja be a kérvényt hozzánk és nem máshova ; c) ha a mi körzetünkben lakik, milyen indítékoknál fogva lakik éppen a mi körzetünkben ; d) milyen indítékoknál fogva nem költözik egy más körzetbe ; e) ha azért nem költözik, mert a mi körzetünkben jól érzi magát, milyen indítékoknál fogva nyújtja be mégis a kérvényt ; f) ha nem érzi jól magát a mi körzetünkben, milyen indítékoknál fogva nem nyújtja be kérvényét egy másik körzethez ; g) ha más körzethez is benyújtotta, milyen indítékoknál fogva nyújtja be hozzánk is ; h) ha nem nyújtotta be más körzethez is, nyújtsa be, és sorolja fel nagy általánosságban az indítékait ; i) ha indítékai betegségre vezethetők vissza, a kérvényhez orvosi bizonylat is csatolandó ; j) ha indítékainak nem betegség az alapja, ám váljék egészségére és kíméljen meg bennünket a kérvényeitől. A csatolt nyomtatvány megfelelő rovataiba az illetékes tisztviselő vezesse be a következő adatokat: a) a kérvény beérkezésének időpontja ; b) az elintézés elhalasztásának időpontja; c) új halasztás esetén ennek megokolása ; d) amennyiben ilyen nincsen, úgy az újbóli halasztás elmaradásának megokolása ; e) ha kézírásos a kérvény, miért nem gépírásos ; f) ha gépírásos, miért nem kézírásos ; g) ha a kérelmező nős, miért nős ; h) ha nem nős, árulja el, hogyan csinálta ; i) ha a kérvény tárgya ezzel a kérdéssel nincs kapcsolatban, meg kell teremteni a kapcsolatot; j) ha a kérelmező megtagadja a választ, legalább ne szemtelenkedjék ; k) ha gyermekei vannak, mennyi, és hogy tanulnak ; l) ha nincsen gyermeke, miért tanul rosszul. Helyes* lttünk. Ha rosszul tanul, miért nincs gyermeke. Mármint neki. A kérelmezőnek. Miért nincsenek, és miért nem tanulnak a gyermekei ; m) a kérdés az „m" ponttól kezdődőleg tisztázandó ; n) a kérdés tisztázásának hozzávetőleges időpontja ; o) a kérdés tisztázásának következő hozzávetőleges időpontja ; p) a hozzávetőleges időpont, amikor a kérelmező unni kezdi a dolgot; r) a hozzávetőleges időpont, amikor a kérelmező reklamálni fog ; s) a hozzávetőleges időpont, amikor a kérelmezőnek be kell látnia, hogy ez sem segít rajta ; sz) a kérelmező rokonságának tisztázása ; t) ha a rokonság foka nem haladja meg a referesist, segédkönyvelői,, vagy egyéb alantasabb fokú fokozatokat, a kérdőívhez kitöltés végett hozzáfüggesztendő még két teljes kérdőív, hogy a kérelmezőnek ezek láttán elmenjen a kedve ; u) ha a rokonság foka meghaladja az alantas fokú fokozatokat, tehát aligazgatótól felfelé, a kérvényező előzékenyen helylyel kínálandó ; v) az „a" pont megállapítása esetén el kell tekinteni mindennemű kérdőívek kitöltésétől : a kérvény minden további nélkül átveendő és rövid úton elintézendő ; z) ezzel szemben a „t” pont megállapításának esetén az eljárás szigorúan fentiek figyelembevételével folytatandó le ; zs) ha a kérelmező lármát csap, rövid úton ki kell rúgni. Tatár Péter fordítása ŰJill flíimSMA Van egy éjszakája az esztendőnek, amikor nem illetlenség fölcsengetni valakit, sőt, illetlenség nem fölcsengetni mindenkit, és nem kívánni boldog új esztendőt. Meg is sínylik szegény telefonközpontok, és még másnap reggel is azt zümmögik félálmukban, hogy kérem a Bubi bácsit a telefonhoz, meg a Nyunyát, meg a Piroska nénit... De én már előző éjszaka is egy nagy-nagy tárcsával álmodom, akkora, mint az óriáskerék a parkban, ide-oda cikázik, és nekem - hitvestársi napiparancsra - szüntelenül mondanom kell a kagylóba, hogy : , - Irén hozza a francia Saldtéti Adrián a virslit, Pepi néni a süteményt, de egy kistepsiben csináljon tojás nélkül, mert a Bubi bácsi mája... és mi lesz azzal a borral, amit Bálint Zoli ígért, de a demizson Gigrkértél. Jiffi&aFHss a lemezjátszót el ne felejtsétek, persze éppen most döglött be, hát akkor vigyétek el holnap reggel Robihozt, és vigyétek szigetelőszalagot is, és ha már ott vagytok, akkor vegyetek ő sarkanszclrdiniát, hat dobozzal, de ne kereket, hanem mégyszögtetést, és Gazsi hívja föl Amália nénit, neki még biztosan van köménymagid, és nuci hozza el azt a jóképű fiút, aki remekül tviSztei, ésjéínozhdfja még egy barátját is, mert több leszpypüjyj:ipifif ist. Hú, és amikor Misi eljön a tepsikért, akkor hdz^swf! Éri&S Étsöttáéjjáeget is, mi majd megtöhetjük, igen, és náluk a piő£0ft. ^eretóeW j^rmát is, és konfettit a papírkereskedésből, ja f§4tti ,a katefettirti, fut S§zéph.e,hogy Benedek Jóska hozza el a doíjkivQlét, ne kelljen utána mennünk, éss mást JélbloPáU bén, dlégy Itt* finné, ha franciasaláta helyett tejsédői pogácsát fétffe, e&h&gy a lemezjátszó helyett inkább et^ll^é^t&MM^yaké^Sék magnóját, ők úgy is a hegyekben kiliveszterzznek, Hé Hátha magukkal viszik, akkor megint a rádi^^^/rtlarddiifík, és Hogy a demizson nem Gizikénél maradt, hanem ha a sokfölékrtál, de egy kicsit megrepedt, de nem baj, mert Bálint Zoli elutazott Brassóba, és elfelejtette a bort, és megint az Irén telefonál, hogy talán mégis inkább franciasalátát... ...és forog az a hatalmas tárcsa, és Irén nem franciasalátát hoz, hanem franciakulcsot, és a konfettit belesütik a pogácsába, és a köménymagot a lemezjátszóba, és tepertőt szórunk egymásra, és a porszívó zümmögésére fogunk táncolni, halló, hát persze, hogy nagyszerű lesz, csak engem föl ne csengessetek többé, mert alvókúrára mentem... CSATÁDI PÁL És most beszéljünk négyszemközt! (Adrian Andronic rajza) VICTOR HILMU Kínszenvedés Alanya szenvedésnek, fájdalomnak : Téged dalollak, nemes, szende Szőnyeg, Kit megtaposnak, és tudom, merő seb Érző szíved, mert csúnyán elporolnak. Éjjel-nappal nyaggatnak, órák hosszat Ráznak, cihálnak és püfölnek főleg, Én meg epedve várom az időket, Míg porszívója lesz a szomszédoknak. De addig... Ütnek-vernek, csak úgy porzik, Hogy beleremegsz az utolsó rajtig, És a pokloknak kínját szenveded meg... Szőnyeg, te mártír, társam a kínokban, Téged dalollak — véletlen kifogtam Pár percnyi csendet, s megírtam e verset. BACSKI GYÖRGY fordítása Találkoztam Pénelopéval Találkoztam Pénelopéval, amint éppen valami textilholmit bontott föl, és gombolyagra tekerte a pamutot. — Kedves Pénelopé — szólítottam meg tisztességtudóan Ithaka királynőjét — én mindig nagyrabecsültem kegyedet állhatatos hűségéért. Kegyed férje, bizonyos Odüszszeusz, évtizedek óta távol van ugyebár, és kegyedet egyre türelmetlenebbül zaklatják a kérők. De kegyed azt mondotta nekik, hogy nem lép újabb frigyre, amíg meg nem szövi apósának, Laertesnek a szemfedőjét. Szövögeti is szorgalmasan, de amit nappal sző, azt éjszaka titokban fölfejti, és a kérők hoppon maradnak. Végül mégis csak el kell készülnie, de éppen akkorára betoppan nevezett Odüsszeusz, és itt szörnyű bunyó lesz hexaméterekben elbeszélve. Nemdebár most épp a bontás munkálatán kaptam rajta ? — Bontani éppen bontok — válaszolta a nemeslelkű Pénelopé — de ez nem Laertes szemfedője, hanem ez a brassói Tricotaje 218. számú sálja, amely 55 százalék gyapjút tartalmaz. És kikérem magamnak azt, hogy én már évtizedek óta férjnél vagyok ! — Bocsánat, engem egy bizonyos Homérosz nyilván tévesen informált az ügyről. De akkor miért bontja föl ezt a sálat ? — Pulcsinak — válaszolta lakónikus tömörséggel az ithakai hölgy. — Miért nem vásárol gyapjút, ha egyéni ízlését követi a pulóver megkötése tekintetében ? — Maga honnan jön, a holdból ? — kérdezte megrökönyödve Pénelopé. — Mert csak ott nem bontják föl a 218. számú sálakat. Gyapjú pedig csak a legdrágább minőségben kapható az üzletekben vagy a legolcsóbb minőségű, de olyat nem hordok. A legjobban ezzel a sállal jövök ki... Kissé megszégyenítve távoztam Pénelopétól, és kissé attól is tartottam, hogy hazajön az a bunyós Odüsszeusz. Aztán sokfelé jártam-keltem az országban, és minden nőismerősömet megkérdeztem, hogy miből van a pulóvere. — Húsztejtízban is sálból — válaszolták egyöntetűen. — Ujjashoz hat darab kell, de maga vehet hetet is, ahogy a pocakját nézem ! És akkor már derengett bennem a kétség, hogy talán nem is az igazi Pénelopénál jártam. Az igazi Pénelopé Brassóban élhet, a Tricotajulban dolgozik, bizonyára túlteljesíti a normát, és ezt jól is teszi, hiszen bőven el kell látni a piacot ötvenötszázalékos sálakkal, bőven mert ő is vesz belőlük délután, és este fölfesti, amit nappal kötött. Nem a tolakodó kérők elhárítására (ugyan kérem , hol kell a Legújabb Korban olyan nagyon tolakodnia egy kérőnek ?), hanem azért, mert ő is a középminőséget szereti, s azt ő is csak sál alakjában szerezheti be. És elképzelem, hogy miként festene ez más iparágakban, ha például valaki egy kilincset vásárolna és reszelne belőle otthon egy karórát. Vagy venne egy üveg likőrt, hogy a fenekéből monoklit csiszoljon. Én vettem magamnak egyelőre egy Homéroszt, fölfestettem és megkötöttem belőle ezt a szerény, középminőségű krokit ujjak nélkül. (m. e.) Ballada a lencséről jogában áll a költőnek, ki a nőkről dalolt föle, hogy végtére bejelentse kedvenc étele a lencse. Ámde azi balszerencse, s nincs mód, hogy előts mert amire szívből vág,s évek óta már hiánycikk Azt tanulja minden ggen háromféle közismertebb hüvelyes van — paszulyos lencse — ámde az utolsó- mind kipusztult — szedte-vette ! tán a zsizsik mind megette, vagy nem nő, vagy nem is vetik... Igen ízletes volt pedig ! A piacon kint, de bent se, az üzletben sincsen lencse, tán csak mezőgazdasági múzeumban lehet látni. Ki tudja, hogy mért hiánycikk ? Tán az újító hiányzik, ki a lencsét pontról pontra megszerkessze, kigondolja, s (kolbászlével nyakonöntve) felvázolja egy rajztömbre, egy rajztömbre, hófehérre, s prémiumot kapjon érte ? (borsos) ELCIRE — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest Piata Scinteii nr. 1. — Telefon: 18.03.02 — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii n