Előre, 1965. február (19. évfolyam, 5365-5388. szám)

1965-02-02 / 5365. szám

Világ proletárjai egyesüljetek 2 A ROHAN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTAN­ÁCS­AINAK LAPJA XIX. évfolyam 5365 sz. 1. 4 oldal ára 25 iráni 1965 február 2., kedd VÁLLALÁSOK AZ 1965. ÉVI SZOCIALISTA VERSENYBEN BRASSÓ Many teljesítményű traktorok SOCER,A “* új technológiával és enyvesett hmi Lelkes érdeklődéssel vettek részt a brassói Traktorgyár munkásai, mérnökei és technikusai az 1965 évi tervfeladatok megvitatásán; nagy elégtétellel vettek tudomást a szocialista mezőgazdaság gépesíté­si folyamatában rájuk háruló fel­adatokról. ■ Az 1965 évi szocialista versenyre a következő vállalásokat jelentette be az üzem munkaközössége : — Javítják a termelés megszervezését, hogy eleget tehessenek az ország mezőgazdasága által támasztott követelményeknek és egy­úttal a külföldi megrendelők igényeinek megfelelő változatok­ban gyártsanak traktorokat exportra . —­3 hónappal a kitűzött határidő előtt befejezik 155 gép és felsze­relés korszerűsítését. TERVEN FELÜL MEGVALÓSÍTJÁK A KÖVETKEZŐKET : — 6 500 000 lej értékű globális termelést­­ — 5 000 000 lej értékű árutermelést; — 2 000 000 lejjel csökkentik az önköltséget (az összehasonlítható árutermelésnél); — 0,3 százalékkal növelik a munka termelékenységét. A kitűzött cél megvalósítása ér­dekében határidő előtt elvégeznek különféle munkálatokat, mint pél­dául : elkészítenek egy 4-marós marógép-aggregáto­t, egy motor­blokk-csapágy dörzsfúró gépcsopor­tot és két fedél dörzsfúró gépcsopor­tot. Május 1-ig működésbe helyezik a 4. számú kompresszor állomást és 2 drb. — percenként 40 köbméter teljesítményű — kompresszort, 2 hűtőtornyot stb. MÁJUS­IG MEGVALÓSÍTANAK AZ EGÉSZ ÉVI VÁLLALÁSBÓL: 3 000 000 lej értékű globális termelést; 2 000 000 lej értékű árutermelést;1 750 000 lejjel csökkentik az önköltséget árutermelésnél). A vállalások teljesítésének biz­tosítására megállapított műszaki­szervezési intézkedések terve a töb­bi között előirányozza, hogy beve­zetnek új technológiai eljárásokat, mint például : a nagy mechanikai és hő igénybevételnek kitett alkatré­szek öntéséhez használt nyersvasat átpezsegtetik földgázzal; aluminium­­ötvözetből készült 5-féle alkatrészt légüres térben, nyomás alatt önte­nek; 50 százalékkal nagyobb arány­ban alkalmazzák az öntőmagok nagynyomású sajtolását. A suceavai Faipari Kombinát mun­kaközössége azzal az elhatározással kezdett munkához ebben az évben, hogy az 1965-re kitűzött mozgósító tervfeladatokat teljesíti és túlteljesí­ti. Összegezve a munkahelyenként el­hangzott versenyfelajánlásokat, a kombinát munkásai, mérnökei és tech­nikusai vállalták, hogy az évi terven felül a következőket valósítják meg : — 1 000 000 lej értékű globális termelést; — 1 000 000 lej értékű áruterme­lést ; — 309 tonna rostlemezt; — 60 köbméter enyvezett lemezt; — 1 százalékkal több felsőrendű, A, B és C minőségű, enyvezett lemezt termelnek ; — 1 százalékkal több I-es minő­ségű rostlemezt gyártanak ; — 0,5 százalékkal növelik a munkatermelékenységet; — 300 000 lejjel csökkentik az önköltséget; — 300 000 lejjel növelik a jöve­delmet. EBBŐL MEGVALÓSÍTANAK MÁJUS 1-IG : — 300 000 lej értékű globális ter­melést ; — 350 000 lej értékű áruterme­lést ; — 100 000 lejjel csökkentik az önköltséget; — 100 000 lejjel növelik a jöve­delmet.­­az összehasonlítható VÖRÖS ACÉL Újabb belső tartalékok feltárásával Az évi tervfeladatok megvitatása alkalmával a Vörös Acél üzemek munkásai, mérnökei és technikusai nagy súlyt helyeztek arra, hogy újabb belső tartalékok feltárásával javítsák a termékek minőségét, nö­veljék a munka termelékenységét és csökkentsék az önköltséget. Az üzem munkaközössége az 1965 évi szocialista versenyre a követke­zőket vállalta : TERVEN FELÜL MEGVALÓSÍTA­NAK : — 3 000 000 lej értékű globális ter­melést ; — 4 500 000 lej értékű áruterme­lést ; — 3 000 tonna acélt; — 1 009 tonna platinát; — 300 tonna hengerelt lemezt; — 309 tonna könnyű profilacást; — 150 tonna hidegen hengerelt acélpántot ; — 0,5 százalékkal növelik a mun­ka termelékenységét; — 300 000 lejjel csökkentik az önköltséget ; — 300 000 lejjel növelik a jöve­delmet. EBBŐL MEGVALÓSÍTANAK MÁJUS 1-IG : — 1 090 000 lej értékű globális termelést; — 1 500 000 lej értékű áruterme­lést ; — 1 000 tonna acélt; — 100 tonna hengerelt lemezt. A Brassó városi néptanács januári ülésszakán sok fontos határozat szü­letett a közlekedés tökéletesítésére, közöttük jónéhány a nemrég meg­épült Brassó—Pojána-i műúton nö­vekvő turistaforgalom megkönnyíté­sét szolgálja. A napokban várják Brassóban a TV-7 típusú zárt, sí- és poggyásztartóval felszerelt hegyfáró — 400 tonna platinát; — 100 tonna könnyű profilacélt; — 59 tonna hidegen hengerelt acélpántot; — 100 000 lejjel csökkentik az önköltséget. — 100 000 lejjel növelik a jöve­delmet. — Javítják a pácolt lemez és bu­­téliák előállítására szolgáló platina minőségét, nevezete­sen elhárítják azt, hogy a hengerek a termékek felüle­tén benyomódásokat okozza­nak. — Az engedélyezett mutatószám­nál 2 százalékkal kevesebbre csökkentik a deklasszált le­mezt .­­ Az engedélyezett számhoz ké­pest 5 százalékkal csökkentik a pihentetett acél selejtjét. A célkitűzések megvalósítását elő­segítő műszaki-szervezési intézke­dések terve a többi között a követ­kezőket irányozza elő: automatizál­ják a lemezhengerbe hevítőkemen­céjében végbemenő égési folyamat szabályozását; a hidegen , hengerelt acélpántok hőkezelésére szolgáló ke­mencékbe nagyobb arányban ada­golnak földgázt ; növelik az acélmű öntési kapacitását; berendezést szerkesztenek,­ amelynek segítségé­vel hegesztéssel feltölthetik a hasz­nált hengereket, tehergépkocsik érkezését. Ezek a meglévő 6 nyitott társasgépkocsival együtt kielégítővé teszik a közleke­dést ezen a vonalon. Az utasok bi­zonyára örömmel fogadják azt a közlést, hogy olcsóbb lett a Brassó- Pojána­i út viteldíja : 5 lej helyett 3 lejbe kerül egy , menetjegy. Felvéte­lünk az új műúton készült. AZ IPARI ÖSSZTERMELÉS NÖVEKEDÉSE EGY ÉV ALATT A TERMELŐESZKÖZÖK TERMELÉSÉNEK NÖVEKEDÉSE A KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKEK TERMELÉSÉNEK NÖVEKEDÉSE Grafikai vándorkiállítás (Munkatársunktól) Népköztársa­ságunk megvalósításai címmel gra­fikai vándorkiállítás járja Sepsi ra­jon falvait. A Jules Perahim, Gy. Szabó Béla, Gheorghe Olaru, Feszt Árpád, Hans Hermann metszeteit és rajzait tartalmazó gyűjteményt a sepsiszentgyörgyi múzeum irányítja a falusi művelődési otthonok felé. Hermányban 500-an nézték meg a gyűjteményt. Elvetették a hajtatásos uborka magvait (Munkatársunktól) Kolozs tarto­mány mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteinek kertészei végeztek a hajtatásos uborka vetésével. Táp­kockákban mintegy 100 000 négyzet­­méternyi terület beültetéséhez ele­gendő palántát nevelnek. Az idén a termelőszövetkezetek 36 000 négy­zetméterrel nagyobb területen ter­mesztenek hajtatásos uborkát, mint tavaly. Vadászaton a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői Ion Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vadászatra hívta meg a Bu­karestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A vadászatra január 30-án és 31-én került sor Dobrudzsa tartományban. Részt vettek: Alexandru Moghio­­rog, a Minisztertanács alelnöke, Cor­­neliu Manescu külügyminiszter, Va­sile Vilcu, az Államtanács tagja, Mircea Malisa helyettes külügymi­niszter, valamint a diplomáciai tes­tület részéről. Arso Milatovics, a Jugoszláv SZSZK nagykövete, a dip­lomáciai testület dékánja, Jaroslav Sykora, a Csehszlovák SZK nagy­követe, I. K. Zsegalin, a Szovjetunió nagykövete, Manuel Yepe Menendez, Kuba nagykövete, Kuti Jenő, a Ma­gyar NK nagykövete, Semsettin; Arif Mardin, Törökország nagykövete, Martti Johannes Salomies, Finnor­szág nagykövete, K. R. F. Khim­ani, India nagykövete, Togoocsin Gen­­den, a Mongol NK nagykövete, Georgi Bogdanov, a Bolgár NK n­agy­­követe, Honoré Cambier, Belgium nagykövete, Liu Fan, a Kínai NK nagykövete, Olof Gustav Bjurstrom, Svédország nagykövete, Zvi Ayalon, Izrael követe, J. B. Haverkorn Van Rijsewijk, Hollandia követe, W. Winther Schmidt, Dánia ideiglenes ügyvivője Siegfried Bock, a Német DK ideiglenes ügyvivője, Euripide P. Kerkínosz, a görög nagykövetség első titkára, Rian Dzson Rian, a Ko­reai NDK nagykövetségének első titkára. (Agerpres) El tudom képzelni, hogy jónéhány neves grafi­kusunk műtermében már rajzszög alá fogva dísze­leg az öles fehér papír, amelyen egyszerű, modern vonalú, kifejező — a lényeget kifejező rajznak kell majd megjelennie választásaink szemléltető agitátoraként. Szigorú törvényei vannak ennek a műfajnak. Az ilyen plakát csattanó kell hogy le­gyen, mint ahogy a jó vers utolsó sora igyekszik maradandóan meghódítani az olvasó figyelmét. Nem bírja el a mondandó bonyolultságát, sem pedig a részletezését, mint ahogy a hajóskapitány vezényszavait sem lehet hosszú műszaki magya­rázatokkal megindokolni. Nem bírja el a hosszú szöveget sem: az embereknek „látniuk“ kell a pla­kátot, nem pedig olvasgatniuk. A szándékolt kép­zetet tizedmásodpercek alatt kell felvillantania az agysejtekben, s ezért nem építhet arra, hogy mondatok mégoly logi­kus egymásutánjával is hosszadalmas olvasga­tásra késztessen. Ha nem így volna, ak­kor grafikusaink már akár ki is szedhetnék azt a bizonyos négy rajzszöget, és félre rakhatnák a szenet vagy az ecsetet. Mert akkor a leghatásosabb, legkifejezőbb választási plakátok egyike a Központi Statisztikai Igazgatóság közleménye volna az 1964-es állami terv teljesítéséről. Persze olvasgatni kellene hosszan, alaposan. Ahogy szemléltető plakátot nemigen szokás, de ahogy a lapokban mindnyájan elolvastuk. Ha most magyarázni kezdeném a közlemény né­mely adatait, akkor önmagammal kerülnék ellent­mondásba. Hiszen mindennél kifejezőbb, minden­nél beszédesebb a közlemény — nem szorul rá semmilyen fejtegetésre. De mint minden olvasóban, bennem is gondolatsorokat indított el, s ezekről már szólhatok — arról, ami csak közvetve van benne a közleményben. Nincsen benne szó például a „nagy számok tör­vényé“-ről. Ezt a kifejezést érettségiző diákok szokták bemagolni a matematika valószínűségszá­mítási fejezetének átvételekor. Érdekes törvény ez, sajnos nincs itt helyünk taglalni, hogy bizonyos véletlennek tűnő eseményeket milyen pontossággal meg tud előre állapítani. Némi költői szabadsággal szólhatnánk viszont az „egyre nagyobb számok“ törvényéről, amely hazánk szocialista tervgazdál­kodásának sajá­tja. S ha már képletesen beszélünk, akkor e tekintetben kézenfekvően kívánkozik a „va­lószínűségszámítás" helyett a „bizonyosság­számí­tás“ szokatlanabb de nagyon is helyénvaló kifeje­zése. Mert bizonyosság az, hogy évről évre na­gyobb számok fejezik ki pártvezette dolgozó né­pünk jólétét. Benne van a közleményben például az, hogy 271 000 rádióvevőkészüléket gyártottunk 1964-ben. Nincsen benne, hogy hány vevőkészüléket szám­láltak országszerte 1938-ban. A bejelentett előfi­zetők statisztikája szerint 252 ezret. Tehát többet hozunk ma forgalomba egy esztendő alatt, mint amennyi az egész országos állomány volt a háború előtt. A hangsúly, persze a nehéziparon, gépgyártó iparon, vegyiparon van. De ezek a közgazdász ha­táskörébe tartoznak, és rohamos fejlődésüket köz­vetve érzi a fogyasztó­k a közszükségleti cikkek nem kevésbé ütemes termelési növekedés-százalé­kában. Itt van például a korszerű háztartás világmére­tekben is legjellemzőbb alkotóeleme, a villamos hűtőszekrény. 101 000 darabot gyártottunk belőle tavaly — ez benne van a közleményben. Nincs benne a közleményben, hogy mennyit gyártot­tunk, 1955-ben, de utána lehet nézni. Nos, tizet. Nem tízezret. Tíz dara­­­bot. Ez az iparágunk te­hát alig tíz esztendő alatt lendült ekkorát előre. És benne van a jelen­tésben a szociális-kulturális célokra az álla­mi költségvetésből előirányzott összeg húsz és fél milliárd, nyolc százalékkal több, mint­ 1963- ban. De használati utasítás nincs a közle­ményben e csillagászati szám érzékelésére. Ha papírt veszünk elő és ceruzát, akkor esetleg kiszá­míthatjuk, hogy hazánk minden egyes lakosára a csecsemőtől az aggastyánig több mint ezer lej ju­tott ebből az összegből. Olvassuk továbbá, hogy egyharmadával nőtt a takarékbetétek összege , lát­szatra ez még elvontabb fogalom, már nem is oszt­ható jól családokra a gyebekre, hiszen fel­vehetjük egy kalap alá a takarékost a pazarlóval. De itt a nép maga, teljes egészében takarított meg 33 százalékkal többet, mint egy évvel előbb — s ez már nagyon is sokat mond. A fizetések és a reál­bér emelkedése, a tanuló ifjúság sorainak gyors felduzzadása, háromnegyed millió felnőtt és gyer­mek üdültetése — egy-egy mondat csupán a köz­leményben, és csak a végletekig sűrítve, leegysze­rűsítve fejezheti ki azokat a sokrétű eredménye­ket, amelyeket a jólét fejlesztése terén ért el dol­gozó népünk a párt kijelölte vonalon törhetetlen életkedvvel, munkaszeretettel, öntudattal, két keze munkájával. Grafikusaink műtermében ott a hófehér lap, amelyet rajzszögek rögzítettek. Szemléltető, egyet­len lényeges mondanivalóra koncentráló plakátter­vek tucatjai készülnek. Nem könnyű feladat ezt a lényeget a vonalak és a színek nyelvén kifejezni. De segítségére siet a rajzolónak valóságunk erő­teljes összképe, amelyet olyan tömören, olyan szin­tetikusan tükröznek a közlemény diadalmas szám­adatai. Közszolgáltatást az igények színvonalán —levelezők, olvasók véleménye a kisipari termelőszövetkezetek egységeinek munkájáról— Talán nincs nap, hogy egy családban ne essék szó a kisipari ter­melőszövetkezetek tevékenységéről, a közszolgáltatásról. Az emberek szinte nap mint nap igénybe veszik valamelyik közszolgáltatási egy­ség szakembereit, a cipészt a szabót, a fodrászt, esetleg a villany­vagy vízvezetékszerelőt. A hagyományos mesterségek művelőin kívül azonban manapság, amikor a technika vívmányai egyre inkább be­hatolnak a háztartásba, szinte lehetetlen megtenni a rádió- és televí­ziószerelő, a háztartási gépeket — porszívót, mosógépet, hűtőszek­rényt, stb. — javító szakemberek nélkül. Hogyan tesznek eleget a kisipari és fogyasztási szövetkezetek fel­adatuknak, hogyan igyekeznek lépést tartani az egyre növekvő igé­nyekkel a közszolgáltatást illetően ? Városi és falusi önkéntes munka­társaink levelei — személyes tapasztalatai — alapján próbálunk vá­laszt adni a kérdésre, azzal az előrebocsátott megjegyzéssel, hogy tá­volról sem törekszünk teljességre vágy’ bizonyos szolgáltatási egységek tevékenységének átfogó, részletes elemzésére, önkéntes tudósítóink egyes észrevételei azonban figyelemre méltóak, s ezeket kívánjuk kihangsúlyozni. Milyen közszolgáltatási egységek állanak a közönség rendelkezésére ? Városi viszonylatban egyszerűbb­nek tűnik a válasz. A szolgáltatási egységek számbelileg sokat gyara­podtak az utóbbi időben. Számos új komplexum épült, gazdagodott a szolgáltatások skálája és törekvés észlelhető ezek további kibővítésére. Erről tanúskodnak a kolozsvári, sep­siszentgyörgyi, brassói, dési, nagy­bányai, udvarhelyi, nagy­károlyi és más­ helységekből érkezett levelek. Csomós Sándor, sepsiszentgyörgyi levelezőnk írja például, hogy a helyi Harnid­a szövetkezet keretében sza­bó, cipész, rádió- és televízió, villa­mos háztartási gépeiket, motorkerék­párt, írógépet javító, ruhafestő- és tisztító szűcs, asztalos és más egy­ségek működnek. Kisebb nagyobb eltéréssel ugyanez derülne ki ha felsorolnánk a többi város kisipari szövetkezeteinek szolgáltatási egy­ségeit. Más kérdés az egységek területi elosztása, ami néha — úgy látszik — elkerüli az illetékesek figyelmét. Íg­y történhet meg olyasmi mint Brassó­ban ; itt az elég népes Nova negyed­ben csupán egy fodrász­műhely és egy cipőjavító egység létezik (ez utóbbi csupán egyetlen alkalmazot­tal). Bara Albert levelezőnk meg­jegyzése, hogy ez nagyon kevés egy egész városrésznek, teljesen indokolt. Minőség, választék Levelezőink megelégedésüket fe­jezik ki a szolgáltatási egységek nagy részének munkájáról. György Ferenc kolozsvári munkás elismerő szavakat ír az írisz-telepi 4. számú cipőjavító egység, és a Dózsa György utcai divatszabóság munká­járól. Az előzékeny kiszolgálást di­cséri a Napoca utcai Bébi-fotó, az írisz-telepi komplexum keretében működő fodrászműhelyek esetében is. Viszont szóvá teszi, hogy „a bor­bélyoknál bevett szokás a baksis. Ha borotváláskor 3 lejessel fizet az ember, nem is gondolnak arra, hogy visszaadjanak, mintha az az egy lej kötelezően nekik járna“. Ha­sonló megjegyzésekkel találkoztunk más levelekben, más városokból is, ami rossz fényt vet az egyébként jó munkára. . önkéntes tudósítónknak van egy másik figyelemre méltó megjegyzé­se. „Azt tapasztaltam, hogy a sza­bóságokban nagyon szegényes a szö­vetek és más anyagok választéka. Általában olyan szövetek közül vá­laszthat az ember, amelyek már nem keresettek, a kereskedelemben“ — olvassuk levelében. Az eset nem egyedülálló. Papp Lajos dési önkén­tes munkatársunk a női szabóság felelősének szavait tolmácsolja, ami­kor azt írja, hogy nincs az igények­nek megfelelő anyagkészletük. „Fő­leg a divatos szövetek hiányoznak“ — tájékoztat levelében. Baliga Va­lentin brassói levelezőnk azt írja, hogy a Munca colectiva szövetkezet Republícii utcai 20. számú gyer­mekszabóságában december köze­pén csak ballon anyagot tudtak ne­ki ajánlani. (!!) Hasonló a helyzet a helybeli valamint a sepsiszent­györgyi szövetkezet cipész, egységei­nél is. A közszolgáltatás további javítá­sára brassói önkéntes munkatár­sunk javasolja: — • .egy szobafestésre szakosított egység létesítését, ahol az igénylő szakembert és minden szükséges anyagot megtalálhat. — •­ Egy olyan egység létesítése, amely hívásra mosónőt takarítónőt, gyermekek mellé, pár órára, meg­bízható felügyelőt küld házhoz. Határidő és díjszabás Gyakran ismétlődő bíráló meg­jegyzések hangzottak el a kellefes­(Folytatása a 2. oldalon) Az érmihályfalvi mezőgazdasági gépész­­képző iskola másodéves tanulói Szabó Imre tanár irányításával a talajmegmunkáló gépekkel ismerkednek (Vil­dár István felvétele) ­l AKADÉMIA M is mmu A fővárosban hétfő délelőtt meg­­kezdődött a Román NK Akadémiá­jának általános ülésszaka. Az ülésszakon az Akadémia tag­jain kívül részt vesznek miniszte­rek, központi szervezetek, akadémi­ai kutatóintézetek és minisztériumi intézetek vezetői, tudományos kuta­tók, főiskolai tanerők és más tudo­mányos és kulturális dolgozók. A délelőtti ülésen részt vettek Emil Bodnárak és Leonte Râutu elvtársak. Az általános ülésszak munkálatait Ilie Murgulescu akadémikus, az RNK Akadémiájának elnöke nyitotta meg. A napirend első pontjaként Du­­mitru Dumitrescu akadémikus, a Román NK Akadémiájának első tit­kára beszámolt az Akadémia 1964. évi tevékenységéről. Ilie Murgules­cu akadémikus, előterjesztette az Akadémia idei munkatervének ter­vezetét. A továbbiakban megkezdődött az 1964. évre szóló beszámoló és az 1965. évi tervjavaslat vitája. Az ülésszakon megvitatják az A­­kadémiáról és egységeiről szóló munka tervezetét, megerősítik tiszt­ségükben egyes tudományos osztá­lyok elnökeit, megválasztják az A­­kadémia új tagjait, odaítélik az A­­kadémia 1963. évi díjait. (Agerpres) Elsők a hazafias versenyben Kolozs tartományban. FRÁTA (Munkatársunktól). — Kolozs tar­tomány községei közül a Torda ra­jom Fráta került az első helyre a hazafias versenyben. A község la­kói részt vettek az új iskola épí­tésében, 5400 négyzetméteren par­kot létesítettek, az utak mentén 800 díszfacsemetét ültettek, és 1200 négyzetméteren gyalogjárót építet­tek. BÁNATBAN: Vinga (Munkatársunktól). — A művelő­dési otthon nagyterme kicsinek bi­zonyult ,ezért a tágasabb mozite­remben gyűltek össze Vinga hon­polgárai, hogy átvegyék múlt évi munkájuk elismeréseként a község­fejlesztési és szépítési hazafias ver­seny Bánát tartományi legjobbját megillető első díjat. Összesen 914 000 lej értékű haza­fias munkát végeztek. Ez az összeg a község felnőtt lakosságára eloszt­va fejenként 191 lej értékű munkát jelent. Örömmel, büszkén vették át a vingaiak a múlt évi hazafias ver­seny tartományi győztesét megillető, jól megérdemelt első díjat : a diplo­mát és a 30 000 lej értékű tárgyju­talmat (televíziókészüléket, könyve­ket, lemezjátszót, hangszereket stb.) Máramarosbani: HOSSZÚFALU (Munkatársunktól) Vasárnap öröm­mel gyűlt össze Hosszúfalu lakos­sága, hogy átvegye a tavalyi hazafias verseny tartományi győztes községé­nek kijáró diplomát, a 30 000 lej ér­tékű különleges jutalmat és „A köz­séggazdálkodásban élenjáró honpol­gár“ jelvényeket. Mivel vívták ki az elsőséget a hosszúfalusiak ? 1964-ben 578 000 lej értékű hazafias munkaórát dolgoz­tak. Ez azt jelenti, hogy minden felnőtt honpolgár legalább 100 órát áldozott fel szabadidejéből a köz ja­vára.

Next