Előre, 1965. március (19. évfolyam, 5389-5416. szám)

1965-03-02 / 5389. szám

Jó feltételek között kezdődhet a mezei munka Közeleg a tavasz. Nemsokára a mezőgazdasági dolgozók mun­kájában új szakasz kezdődik. A tavaszi előkészületekkel kapcso­latban néhány kérdéssel fordul­tunk NICOLAE IONESCU mér­nök elvtárshoz, a Mezőgazdasági Főtanács alelnökéhez. — Kérjük ismertesse az elő­készületek jelenlegi helyzetét. — Ebben az évben tavalyhoz ké­pest sokkal kedvezőbb körülmények között láthatunk munkához. A ta­lajban elegendő nedvesség van. Az őszi búzát jó agrotechnikai viszo­nyok között vetették el. A vetés or­szágszerte szépen fejlődik s ha to­vábbra is kellőképpen gondozzák, jó termésre számíthatunk. A tava­szi vetések alá pedig 3,6 millió hek­táron végezték el az őszi mélyszán­tást. A gép- és traktorállomásokon és az állami gazdaságokban immár a gépek nagy részét kijavították, fe­lülvizsgálták. 125 GTÁ-n ezt a mun­kát már be is fejezték, sok helyen pedig végéhez közeledik a javítás. Ott pedig, ahol gyengébben halad a felszerelés rendbehozása, a tarto­mányi mezőgazdasági tanácsoknak intézkedniük kell a javítások meg­gyorsítása érdekében. Ismeretes, hogy a sok eső miatt az ősszel nem sikerült felszántani az egész bevetésre kerülő területet Maradt szántanivaló erre az évre is. Ahogy rá lehet menni a földekre, nyomban meg kell kezdeni a talaj­­forgatást. A gyors munka érdeké­ben szántani kell az összes trakto­rokkal, fogatokkal. Mint említettem, a talajban ele­gendő nedvesség van, sőt, egyes tartományokban a pangó vizek ösz­­szegyülemlésének veszélye áll fenn. Szükséges, kellő figyelmet szentel­ni a vízlevezetésre. A tavaszi mun­kák során nagy gondot kell fordí­tani a vetésápolásra is. A növény­kultúrák fejlődési állapotától füg­gően végezzük el az ősziek boroná­­lását, egyéb ápolási munkáját. Ahogy a talaj annyira szikkad, az őszi szántást azonnal boronáljuk el. — Mit ajánl a Főtanács a ta­lajerő pótlásával kapcsolatban ? — A mezőgazdasági tanácsoknak különös gondot kell fordítaniuk a termőföld javítására, a talaj termő­erejének növelésére. Nagyon jó, hogy az őszi szántás során sok trágyát forgattak alá. A kísérletek bebizo­nyították azt is, hogy a vetéssel egyidőben vagy a vetés előtt vég­zett trágyázás hatása éppen olyan nagy, mint az őszi talajjavításé. A termelő egységek egy része éppen ezért a tél folyamán is folytatta a talaj trágyázását, s ez a munka el­tart egészen a vetésig. Örvendetes, hogy az esztendő első évnegyedé­ben kiutalt műtrágya mennyisége kétszerese a tavalyi év hasonló idő­szakának. A talajjavító anyagok, műtrágyák hatékonyságának növe­lése végett ezeket differenciáltan kell alkalmazni, figyelembe véve a termőföld állapotát. Az öntözéses területeket, valamint a tápanyag­ban szegény, mésszel feljavított podzol talajokat a műtrágyázás szempontjából előnyben kell ré­szesíteni. Az ipari növények ter­mesztésére kiutalt műtrágyát, teljes egészében erre a célra kell felhasz­nálni. —■- Hogyan­­ biztosították a megfelelő vetőmagvakat ? — Az idén lehetőség van arra, hogy az egész kukorica, napraforgó, cukorrépa, olajlen, kender stb. te­rületet nemesített fajták, illetve hibridek magjával vessék be. Mint ismeretes, a jó vetőmag a nagy ter­mések egyik alapvető tényezője. Szükséges, hogy alaposan ellenőriz­zük a vetőmag készleteket, mi­előbb bonyolítsák le a vetőmagvak elszállítását. A mezőgazdasági ta­nácsoknak ellenőrizniök kell, hogy a termelőegységek a saját termesz­tésből származó vetőmagot megvizs­gáltassák a laboratóriumokban, kellőképpen megtisztítsák, kezeljék ezeket Időnként ellenőrizni kell a prizmákban tárolt vetőburgonyát is. Meg kell kezdeni a korai ter­mesztésre szánt burgonya előcsiráz­­tatását. Néhány tartományban, mint Iasi, Krisána, Suceava nem bizto­sították az összes vetőmagvakat. Ezeken a helyeken haladéktalanul intézkedni kell a vetőmagvak be­szerzését illetően. — Milyen más feladatnak kell eleget tegyenek a mező­­gazdasági tanácsok ? — Szakembereink legfontosabb feladata biztosítani az előkészületek körültekintő lebonyolítását, elősegí­teni a magas agrotechnikai színvo­nalon végzett munkát. Ennek érde­kében a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek közgyűlésein, az állami gazdaságok és gépállomások terv­megbeszélésein jóváhagyták a fel­adatok teljesítését szavatoló műsza­ki-szervezési intézkedési terveket. A mezőgazdasági tanácsokon, a ter­melő egységek vezetőségein, a szak­embereken múlik, hogy a tervek­nek megfelelően végezzék el mind az előkészítő munkát, mind pedig magát a vetést. Az idén mező­gazdaságunk sok új gépet, közöt­tük sok kiváló vetőgépet kapott. Szükséges, hogy a gépállomásokon és az állami gazdaságokban alapo­san megszervezett felkészítőket tartsanak az új gépek ismertetése végett. A kiváló termelési módszerek el­terjesztése, a hozamnövelés egyik hathatós eszköze. Előfordul, hogy azonos feltételekkel rendelkező szomszédos termelő egységek kü­lönböző terméshozamokat érnek el. Ez a tény azt bizonyítja, hogy az alapvető agrotechnikai munkákat különbözőképpen végzik el. Íme, miért annyira fontos, hogy a tarto­mányi és rajoni mezőgazdasági ta­nácsok tapasztalatcseréket szervez­zenek a legjobb módszerek elter­jesztése céljából. Azokban a mező­­gazdasági termelőszövetkezetekben, amelyek nem rendelkeznek elegen­dő munkaerővel, például el kell ter­jeszteni a sávos cukorrépa vetést, melyet Brassó tartományban alkal­maznak jó eredménnyel. Alkalmaz­ni kell ilyen helyeken a burgonya ültetésének kultivátoros módszerét. Célszerű tapasztalatcserét szervezni az öntözéses növénytermesztés ag­rotechnikájával kapcsolatban, ker­tészeti, gy­ümöl­cstermesztési, szőlő­­termesztési kérdésekkel összefüg­gésben is. A mezőgazdasági tanácsoknak, a termelő egységek szakembereinek kötelessége ezen a tavaszon is a leg­nagyobb felelősségérzettel dolgoz­ni, biztosítaniuk kell, hogy az összes munkákat a legmegfelelőbb időben, a legjobb minőségben vé­gezzék el. Lejegyezte: V. CAZACU 5 millió lej értékű géppel és felszereléssel gyarapodtak idén a nagybányai bányatröszt kitermelései más bányamozdonnyal, csaknem 300 csillével, 39 csőrlővel és szkre­­perrel gyarapodott. A borsabányai és miszbányai kitermeléseken új ércrakodó gépeket helyeztek üzem­be, a bányászbrigádokat és csopor­tokat újabb fejtőkalapácsokkal, fú­rógépekkel stb. szerelték fel. A felszerelés ésszerű kihasználá­sával a bányászok a hatéves tervet megelőző évhez viszonyítva megkét­szerezték a föld alatti munkák gé­pesítési fokát és még szélesebb kör­ben alkalmazták a fejlett munka­­módszereket. 1959-hez viszonyítva 0,5 tonnával növelték a munkahe­lyenkénti termelékenységet, ami ed­dig a legjobb termelékenységi ered­mény. A nagybányai bányatröszt kiter­melései az idén már csaknem 5 mil­lió lej értékű új berendezést kaptak. A szállítóeszköz-állomány öt villa- Nagykapacitású futódaru A brassói Tractorul üzem szerelő­­részlegén új futódarut szereltek fel nagy térfogatú alkatrészek szállítá­sára és raktározására. A berende­zést az üzemben tervezték és állítot­ták elő. Ezzel jelentős termelőterü­let vált szabaddá Az új berendezés üzembe helyezésével a szereldében a munkatermelékenység mintegy négyszeresére növekszik. Márfisor napján a fővárosban (Munkatársunktól) A Naptár szerint még jócs­kán a télben járunk, de a tavasz első hírnö­ke a márfisor, a hóvi­­rágnál is korábban jel­zi a kikeletet. Ezelőtt két héttel jelent meg a főváros üzleteiben. Hány márfisor ke­rült az idén forgalom­ba a fővárosban? Ne­héz pontos választ ad­ni. Minden bizonnyal több százezer. Hi­szen csak az Athenée Palace szálló alatti do­hányáruda több mint 20 000-et kapott. Már­cius elsején, a mársisor napján még mindig rengeteg a vásárló a csecsebecsékkel teleag­gatott táblák körül. S miért hagyták ilyen sokan az utolsó napra az ajándékozást ? Egye­sek szerint az ajándék csak akkor igazi aján­dék, ha akkor kapja az ember, amikor éppen itt az ideje. Ez esetben március elsején. (M. Theodorescu­­ felvétele) Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMAN NEPKÖZTARSASAG NEPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5389 1z. 4 oldal ára 25 iráni 1965 március 2., kedd VÁLASZTÁSRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG Honpolgári gyűlések Bakó, Iasi és a Maros-Magyar Autonóm tartományban Emil Bodnárad, Alexandru Moghioros és Leonte Rautu elvtársak lelkes hangulatú gyűléseken találkoztak a választókkal Országszerte lelkes hangulatban folytatódnak a honpolgári gyű­lések, a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeinek találkozói a választók­kal. A dolgozók százezrei, milliói vesznek részt ezeken a széles körű politikai vitákon, megtár­gyalják az előző választások óta eltelt négy esztendő vívmányai­nak gazdag mérlegét, a vállalatok, gazdasági egységek és tudományos, kulturális intézmények feladatait a hatéves terv utolsó évében, megvi­tatják a város- és községgazdálko­dás és szépítés különböző problé­máit. A gyűlések részvevői kifeje­zésre juttatják egész népünknek azt az­ elhatározását, hogy a­­jövőben is lendületesen és hozzáértéssel munkálkodik a haza felvirágoztatá­sán, a szocialista építés kiteljesíté­sére kijelölt nagyszerű pártprog­ram valóra váltásán. Emil Bodnáros, Alexandru Mo­ghioros és Leonte Rautu elvtársak a napokban találkoztak azoknak a választókerületeknek a szavazóival, akik nagy nemzetgyűlési képvise­lőknek javasolták őket. Ez alkalom­mal az NDF más nagynemzetgyű­lési és néptanácsi képviselőjelöltjei­vel, a helyi szervek küldötteivel együtt megtekintettek számos ipari objektumot, építőtelepet, kulturális és művészeti intézményt, új lakó­negyedet. Emil Bodnáros elvtárs, az RMP KB Politbürojának tagja, a Minisz­tertanács alelnöke, a Népi Demok­rácia Frontjának jelöltje az 1. szá­mú Iasi-Észak választókerületben, találkozott a város ipari övezeté­ben elterülő új vállalatok — kohá­szati üzem, áram- és hőtermelő központ, a Moldva kötöttárugyár va­lamint a Nicolina gördülőanyag­javító műhely munkásaival, mér­nökeivel, technikusaival, valamint kulturális dolgozókkal , akadémi­kusokkal, az Al. I. Cuza Egyetem, a Politechnikai Intézet tanerőivel, az RNK Akadémiája fiókjának tu­dományos kutatóival, művészeti személyiségekkel. A Vasile Alecsandri Nemzeti Színház termében honpolgári gyű­lést tartottak a város számos vá­lasztójának, — munkások, mérnö­kök, technikusok, tisztviselők, mű­vészeti és kulturális dolgozók, diá­kok, háziasszonyok — részvételé­vel. Alexandru Moghioros elvtárs, az RMP KB Politbürójának tagja, a Minisztertanács alelnöke, a Népi Demokrácia Frontjának jelöltje az 1. számú Marosvásárhely-Nyugat­­választókerületben, találkozott a vasúti fűtőház, a Muresul készruha­gyár munkásaival, mérnökeivel, és technikusaival,­­ az írószövetség­­ fiókjának számos tagjával, a Maros rajoni Mezőpanit és Sza­­béd községek mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteinek több tagjával. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében honpolgári gyűlésre jött össze számos román, magyar és más nemzetiségű dolgozó — a város iparvállalatainak munkásai, mérnökei, technikusai és tisztvise­lői ,tudományos és kulturális dol­gozók, s más honpolgárok. Leonte Rautu elvtárs, az RMP KB Politbürójának póttagja, az RMP KB propaganda és kulturális igazgatóságának vezetője, a Népi Demokrácia Frontjának jelöltje az 1. számú Bákó-Dél választókerület­ben, találkozott a Steaua Rosie, a Confectia, a Proletárus gyár, a fa­ipari kombinát,, valamint más vál­lalatok és építőtelepek munkásai­val, mérnökeivel és technikusai­val, a serbanesti baromfitenyésztő komplexum dolgozóival, a három­éves Pedagógiai Intézet tanerőivel és hallgatóival, a bákói szülészet és egyesített kórház orvoskáderei­vel, felszólalt a Letea Veche-i és a saucesti mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben tartott honpolgár­ gyűléseken. A bákói Állami Színház termé­ben honpolgári gyűlést tartottak. Részt vettek a Bákó II. vízierőmű építői , a város iparvállalatainak számos munkása, mérnöke és tech­nikusa, több kulturális dolgozó, tisztviselő, háziasszony. A gyűlések részvevői, akárcsak az ország más tartományaiban, lelkesen és jogos büszkeséggel beszéltek né­pünknek a hatéves terv éveiben elért nagyszerű vívmányairól, amelyeket a Népi Demokrácia Frontjának Ki­áltványa ékesszólóan tükröz, a szo­cialista haza új arculatáról, tarto­mányaik és városaik mélyreható és megújhodást hozó átalakulásáról, ami mind a Román Munkáspárt bölcs politikájának gyümölcse. Az ország gazdaságföldrajzi térképén Bakó, Iasi és a Maros-Magyar Auto­nóm tartományt hatalmas kombi­nátok és gyárak — a vegyipar, a villamosenergia-ipar, a kohászat, a faipar nagy fontosságú objektumai­t jelzik. A tartományokban lükte­tő kulturális és tudományos élet folyik. Évről évre emelkedik a la­kosság anyagi és kulturális színvo­nala. A gyűlések részvevői hatá­rozottan kifejezésre juttatták az egész nép ragaszkodását a párt és a kormány politikájához, hazánk honpolgárainak azt az elhatározá­sát, hogy valóra váltják a párt és a kormány által kijelölt feladato­kat, biztosítják a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeinek választási győ­zelmét. Vasile Gaina, a iasi 1. számú építőtelep-csoport mérnöke kiemel­te Iasi tartomány gazdasági és szo­ciális-kulturális fejlődésének ered­ményeit, s hangsúlyozta, hogy mind­ezek a szocialista iparosításra az ország összes tartományainak har­monikus fejlesztésére irányuló pártpolitika ékesszóló bizonyítékai. „Iasi ipari és urbanisztikai arcu­lata csupán néhány év alatt alap­vetően megváltozott — mutatott rá a szónok. — Ma büszkén elmond­hatjuk, hogy a pártvezetőség köz­vetlen irányításával kialakítottuk a (Folytatása a 2. oldalon) A legkülönfélébb gépi berendezéseket gyártja iparunknak a szebeni Inde­­pendenta üzem. Képünkön: Bogoceanu Ion csoportvezető és Bertus Nico­­lae lakatos egy agyagmalom fogaskerekét szereli. (Gh. Bönnye felvétele) A TERÁPIA GYÓGYSZERGYÁR a Kolozs tartományi üzemközi verseny győztese (Munkatársunktól) Tegnap dél­után a kolozsvári TERÁPIA gyógy­szergyárban ünnepélyes keretek kö­zött került sor a tartomány üze­mei és gyárai között az 1964-ben lezajlott szocialista versenyered­mények ismertetésére, és az élenjá­ró vállalatot megillető verseny­zászló átadására. Az első helyet a TERÁPIA gyógyszergyár munka­­közössége érdemelte ki. A kolozs­vári gyógyszergyártók össztermelési tervüket 109,6 százalékban váltot­ták valóra. Egy év alatt előirány­zaton felül mintegy 10 millió lej­jel több gyógyszert állítottak elő Ebben az időszakban 5,9 százalék­kal emelték a termelékenységet, a termékek önköltségi árát ugyan­akkor 2 780 000 lejjel csökkentet­ték. A gyár munkaközössége a hatéves terv során évente átlag 43 százalékkal növelte az összterme­lést. TÁVIRATOK őexcellenciája dr. JOSEF KLAUS úrnak, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának BÉCS Mély sajnálkozással értesültem dr. Adolf Schärf, az Osztrák Köz­társaság elnöke, a kiváló osztrák államférfi elhunyténak szomorú hí­réről. Az Államtanács, a román nép és a magam nevében legőszintébb részvétemet küldöm Excellenciádnak és az osztrák népnek. GHEORGHE GHEORGHIUDEJ, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke őexcellenciája dr. JOSEF KLAUS úrnak, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának BÉCS Mélyen megrendített dr. Adolf Schärfnek, az Osztrák Köztársaság elnökének elhunyta. A Román Népköztársaság Minisztertanácsa és a magam nevében mélységes részvétemet fejezem ki Excellenciádnak az országát ért súlyos veszteség miatt. ION GHEORGHE MAURER, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Megvalósuló javaslatok (Munkatársunktól) Nagyszentmik­­lóson és Aninán, Facsádon és Orso­­ván, Aradon a képviselőjelöltek és a választó­polgárok között, lezajlott ta­lálkozókon közérdekű tanácskozá­sokon az utóbbi négy esztendő vív- Négy falusi filmszínházat avattak (Munkatársunktól) Február köze­pén új falusi filmszínházat avat­tak Gostila (Dés rajon) és Musca (Topánfalva rajon) községekben. Szombaton, február 27-én pedig Alsógyékényesen (Dés rajon) került sor az új mozi átadására. És ma az alsóújvári (Enyed rajon) mezőgazda­­sági termelőszövetkezet tagjai néz­nek filmet az új mozijukban. A Ko­lozs tartományi mozihálózat az idén újabb 40 filmszínházzal gyarapszik, Lányainak, megvalósításainak szám­bavétele mellett Bánát tartomány dolgozói értékes javaslatokat tettek a helyi államhatalmi szervek hatás­körébe tartozó városgazdálkodási és községfejlesztési intézkedésekre. Százával hangzottak el az életrevaló és többnyire helyi erőforrásokból ki­vitelezhető indítványok az eddigi eredmények gyarapítására, közhasz­nú munkálatok elvégzésére, a keres­­­kedelmi hálózat munkájának javí­tására, a vízvezetékek- és csatorna­­hálózat bővítésére, a közlekedés fej­lesztésére. Ezeknek a javaslatoknak jelentős részét a néptanácsok irányí­tásával a lakosság nyomban meg is valósítja. Petric, Jablanica és más helységekben új közérdekű építke­zéseket kezdtek meg. Mehadián és Teregován pedig neki­láttak a helyi erőforrások hatékonyabb hasznosítá­sának. Lenauheim községben négy új tanteremmel bővítették a meglevő iskolát. KORMOS GYULA BÜSZKESÉG Engedtessék meg nekem, hogy dicsekedjem egy kicsit... No, nem magamat dicsérem. Ezúttal az én kedves falummal, Felsőrá­kossal szeretnék dicsekedni. Nem különleges falu az igaz, s nem is valami nagy. Nem játszott külö­nösebb történelmi szerepet sem, nincsenek műemlékei, s a táj, amely markában tartja, nem örö­­kíttetett meg nagy festők vásznán. A harmincas években a lakosság jó harmadának egy talpalatnyi földje sem volt, a másik harmad­nak annyi, hogy az egész évi ke­nyeret sem biztosította számuk­ra, így a falu nagy része fuvaro­zással, alkalmi munkával a vas­útnál foglalkozott, vagy a köpeci szénbányában, az alsórákos­ kő­bányában, esetleg a fakitermelé­seknél hányódott. Nem csoda hát, ha az elsők kö­zött lépett a falu lakossága a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek útjára, még 1950 nyarán, s 1952-ben már mindenki tagja volt a létrehozott gazdaságnak. S most tizennégy év után el­mondhatjuk, hogy ez valóban történelmi jelentőségű lépés volt a falu lakosai számára. Persze, szó sincs arról, hogy egycsapásra megváltozott minden, s hogy a következő évtől kezdve már kol­bászból fonták a felsőrákosi ke­rítéseket. Sok munkával, próbál­kozással, küzdelemmel járt az új élet- és gazdálkodási forma ki­alakítása. I erre vonatkozó első jegyzeteim 1950 július-augusztu­sából, a szervezés idejéről valók. Hányan nézték akkor még bi­zonytalankodva, aggódva annak a negyven családnak a merészsé­gét, akik a párt útmutatása sze­rint új útra léptek ! A bizalom az újban még az első sikerek láttán is csak las­­san-lassan alakult ki, mint aho­gyan a jó szervezési formákra is csak buktatókon át jutottak. Minden évben hűségesen följe­gyeztem, miből mennyit termel­tek, mennyit kaptak egy munka­napra, ki épített új házat, meny­nyivel gyarapították a közös va­gyont. S ha személyesen nem utazhattam le, levélben kértem „beszámolót" a könyvelőségtől, az elnöktől, összevetettem az adatokat, mérlegeltem. Számom­ra világos volt, hogy ha lassan is, de állandóan fejlődnek, erő­södnek, amit ők maguk, benne él­ve a mindennapok gondjában, nem mindig érzékeltek tisztán. Még amikor a nyilvánvaló ered­ményekről beszéltek, akkor is valahogyan mellékesen tették, s rögtön a nehézségekre tértek át. Közben persze, a gazdasági épü­leteken kívül több mint száz új házat építettek, villamosították a falut, állandó napközi otthont, mozit létesítettek, megszaporod­tak a rádiók s ma már nem ritka a televízió, új bútor került a la­kásokba, megváltozott az öltöz­ködés, megjavult az egészségvé­delem. Idén sem tudtam lemenni az évzáró közgyűlésre. Tegnap azon­ban géppel írt levelet hozott a posta, Trinifa Pista öcsém, a gazdaság segédkönyvelője szá­molt be pár sorban a múlt évről. „Leírom magának Gyula bácsi, hogy milyen gazdasági év volt nálunk az 1964-es. Nem panasz­kodhatunk, ami azt illeti elég jó év volt. A gazdaság egyik jó jö­vedelemforrása a cukorrépa volt. 292 vagon cukorrépát termesz­tettünk, hektáronként 25 590 kg­­ot, jó eredmény volt krumpliban is, összesen 260 vagon, hektáron­ként 13 940 kg. A három brigád a cukorrépáért külön prémiumot is kapott. Csíki Ferenc 5. számú brigádja 28 ezer, Márok János 6. számú brigádja 26 ezer és Kádár János brigádja 24 ezer lett. A ki­tűnő és sok takarmány idejében történt betakarításáért szintén prémiumot osztottunk... Szóval meg vagyunk elégedve. Igaz, hogy jó is volt az irányító és szervező munka.“ Meg is lehetnek elégedve. Hir­­telenében felütöm korábbi évek­ből származó jegyzeteimet és megnézem csupán a cukorrépa és a krumplitermelésre vonatkozó adataikat. Vegyünk egy viszony­lag jó évet, az 1956-ost. Akkor 38 vagon cukorrépát termeltek, 18 200 kg volt a hektáronkénti átlag. A múlt évben 254 vagon­nal többet termeltek, de ami en­nél is fontosabb, 7390 kg-mal nö­velték a hektárhozamot. Ugyanez a helyzet krumpliból is. Itt sem pusztán a vetésterület kibővíté­sével, hanem elsősorban a hek­tárhozam növelésével biztosítot­ták a jó eredményt, hiszen 5140 kg-mal több krumplit takarítot­tak be hektáronként mint 1956- ban. Hát hogyne dicsekednék a fa­lummal ! Most már bizonyos va­gyok benne, hogy fölismerték a szövetkezeti termelés fokozásá­nak legbiztosabb módját: a hek­tárhozam növelését. Tisztában vagyok vele, hogy nem volt könnyű idáig eljutni. S ha Trini­fa Pista öcsém a jó irányítást és a jó szervező munkát dicséri, hadd tegyem hozzá: emellett nem feledkezhetünk meg a nagysze­rű gépi eszközökről, a műtrágyá­ról, jó vetőmagról, amiből évről év­re mind több jut a termelőszö­vetkezetek földjeire, és nem fe­ledkezhetünk meg természetesen arról a gyarapodó szaktudásról sem, amit a téli hónapok folya­mán sajátítottak és sajátítanak el a tagok. Én erre legalább olyan büszke vagyok, mint a jó hektárhozamra és azt hiszem, nem alaptalanul. S büszkesége­met csak növeli az a tudat, hogy bármennyire is közel áll a szí­vemhez Felsőrákos, csak egyike a számtalan falunak, amely most a választások küszöbén, megelé­gedéssel tekint vissza az el­múlt esztendőre, és bizalommal előre, jövőjébe. BESZÉDES ADATOK BÁKÓ TARTOMÁNYBÓL • BÁKÓ tartomány fej­lődésére CSUPÁN 1961— 1964 KÖZÖTT TÖBB MINT 10 MILLIÁRD LEJ BERUHÁ­ZÁST FORDÍTOTTAK. EB­BŐL IPARI BERUHÁZÁSRA 7,5 MILLIÁRD LEJT. 1964- BEN A TARTOMÁNY VEGY­IPARÁNAK TERMELÉSE 5,4-SZER VOLT NAGYOBB MINT 1938-BAN AZ EGÉSZ ORSZÁG TERMELÉSE EB­BEN AZ IPARÁGBAN. • A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ALSÓALAPJA 1963-HOZ VI­SZONYÍTVA 1964-BEN CSAK­NEM 50 MILLIÓ LEJJEL NŐTT. IASI TARTOMÁNYBÓL • 1960—1964 KÖZÖTT A IASI TARTOMÁNY SOKOL­DALÚ FEJLŐDÉSÉRE SZÁNT BERUHÁZÁSOK ÖSSZEGE 5 MILLIÁRD 300 MILLIÓ LEJ, EBBŐL IPARI ÉS MEZŐ­GAZDASÁGI BERUHÁZÁS 3 MILLIÁRD 200 MILLIÓ LEJ. • JELENLEG IAȘI TAR­TOMÁNY ADJA AZ ORSZÁG ANTIBIOTIKUM TERMELÉ­SÉNEK 70 SZÁZALÉKÁT. MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYBÓL • A NÉPHATALOM ÉVEI­BEN A TARTOMÁNYBAN MINTEGY 30 KÖZTÁRSA­­SÁGI ÉRDEKELTSÉGŰ IPA­RI VÁLLALATOT HELYEZ­TEK ÜZEMBE. EZEK KÖ­ZÖTT VAN KÉT NAGY HŐ­ERŐMŰ, NÉGY GÉPGYÁRTÓ ÜZEM, EGY NAGY VEGY­IPARI KOMBINÁT, ÖT ÉLELMISZERIPARI ÜZEM STB. 1960—1964 KÖZÖTT A TARTOMÁNY IPARÁNAK FEJLESZTÉSÉRE TÖBB MINT 3 MILLIÁRD LEJES BERUHÁZÁST FORDÍTOT­TAK.

Next