Előre, 1965. június (19. évfolyam, 5468-5493. szám)

1965-06-01 / 5468. szám

Hatóerő: a mun­káshozzáállás A brassói Rulmentul dolgozói öt évvel ezelőtt, a IIi. pártkongresszus tiszteletére 10 000 csapágyat gyár­tottak terven felül. Az idén, év végéig 40 000 dara­bot gyártanak, s ebből 25 000-rel elkészülnek július 1-ig.­­ Noha május elsején már 12 000 terven felüli csapágynál tartottunk, üzemi szinten még korai len­ne összegezni eredményeinket — mondja SZAGOS NICOLAI, főmérnök hiszen pár napja csak, hogy megtetőztük vállalásun­kat. De máris nyugodtan beszélhetünk egyes részle­gek konkrét eredményeiről. Május 27-én például, az esztergarészleg 83140 csapágygyűrűt adott szerelés­re. Ez a mennyiség több mint 5000-rel haladja meg a részleg átlagos napi teljesítményét. A golyóosztály­ról tegnap 3500 kész golyó került ki a megszokott át­lagos 3200-zal szemben. Ha idő lenne rá, pontosan kiszámíthatnánk, hogy milyen százalékban növekedett a termelés a gyártás­­technológia tökéletesítése, a munka jobb megszerve­zése révén. De a számoszlopok összeadása után ma­radna egy jelentős plusz, aminek forrását a napról­­napra élénkülő versenykedvben találjuk meg. S ha a mennyiségi tervek valóraváltásában ilyen nagy sze­repe van a szaknyelven szubjektív tényezőnek ne­­vezett munkáshozzáállásnak, öntudatnak, mennyivel megnő e tényezők hatása a termékek minőségének állandó javításáért kifejtett mindennapi munkában! Ott, ahol nem a darabok számán mérjük az adott szó értékét, hanem mikromilliméterekig menő pontosság­gal felületi simasággal, röviden : a jobb minőséggel. Ezért ér olyan sokat vállalásunk egyik kitétele : a kivitelezés további javításával elérjük, hogy csapá­gyaink a 8-as minőségi osztály helyett, kiérdemel­jék a 10-es és 11-es osztályokat, hogy 10 százalékkal növeljük tartósságukat. Ezzel nem csak a hazai meg­rendelők igényét elégítjük ki magasabb szinten, ha­nem újabb elismerést szerzünk hazánk iparának külföldön, hiszen gyárunk termékei ma már 30 or­szágba eljutnak.­­ A több és jobb munka ösztönzői valamennyi részlegen, az alapszervezetek, a kommunisták - mon­dotta Kövessük nyomon bármelyik intézkedés útját, a kiindulópont ugyanaz. Hogy megy végbe például, a belső erőforrások jobb hasznosítása ? A pártbizott­ság, a részleg alapszervezetek irányításával kollektí­vák alakultak a belső erőforrások feltárására. Ezek a kollektívák a dolgozók javaslatai alapján részle­tesen tanulmányozták a belső tartalékokat és kidol­gozták azokat a legfontosabb műszaki-szervezési in­tézkedéseket, melyek alkalmazásával a leghatéko­nyabban hasznosíthatjuk azokat. A kommunisták voltak az elsők akkor is, amikor az elképzelések, javaslatok kivitelezésére került sor. Részüket a vál­lalások teljesítésében a terven felül gyártott dara­bok mennyiségi növekedésével mérjük és azzal, hogy milyen mértékben nőnek a minőségi mutatók. Ne­vet sokat sorolhatnék, a legjobbak száma nagy, de ez alkalommal illesse inkább dicséret az egyes rész­(Folytatása a 2. oldalon) Az adott szó aranyfedezetei, a tények A birladi golyóscsapágygyár munkaközössége is­ a legjobb, legértékesebb eredményekkel igyekszik kö­szönteni pártunk és népünk történelmi jelentőségű eseményét. Kongresszusi vállalásuk két pontja a mi­nőség javítására és a terven felül készülő csapágyak­ra vonatkozik. Lássuk mit mond ezzel kapcsolatban a gyár munkaközösségének három tagja ? T . STEFAN DUMITRESCU, igazgató : Vállalásainkat a szocialista munkaverseny keretében még az elmúlt év decemberében megfogalmaztuk, áprilisban pedig a teljesítmény elemzése után újabb felajánlásokat tettünk pártunk IV kongresszusának tiszteletére. Legtöbbre — véleményem szerint — az a kitétel kötelez, hogy világszínvonalra emeljük ter­mékeink minőségét. Miért tartom ezt fontosnak hangsúlyozni ? Mert gyárunk 24 országba exportál csapágyat. Vállalásunkat különben egyrészt arra alapozzuk hogy három éve egyetlen reklamáció sem érkezett gyárunkba, másrészt pedig arra, hogy ösz­­szes részlegeink állandóan a megengedett selejtszá­zalék alatt dolgoznak. Nagyon fontos kitétele vállalásunknak az is, hogy július 1-ig 11 000 csapágyat gyártunk terven felül. Május 29-én elkészült a 9 000 csapágy. Azt hiszem ehhez különösebb kommentárt fűzni, részletezni a gyár munkaközösségének a hozzáállását nem szüksé­ges. A tények beszélnek. Ami e kilencezer csapágy minőségét illeti, ezt talán eléggé érzékelteti az, hogy e mennyiséget szinte teljes egészében külföldi meg­rendelőinknek szállítottuk. Mi az alapja eredménye­inknek ? Az ésszerű munkaszervezés, a szocialista munkaverseny lendülete, melynek egyik legfonto­sabb célkitűzése az acél kitűnő minősége. Ki sze­retném emelni úgyszintén azt, hogy az év folyamán hozott intézkedések az új technika kiterjesztésére­­korszerűsítések, kisgépesítés stb.) lehetővé tették a termelés ütemességét, amelynek eredményeként min­den szerződésünknek eleget tudtunk tenni A kongresszusi vállalások fölötte serkentőleg hat­nak gyárunk munkaközösségére. Beszédes példa erre az is, hogy 28-án eleget tettünk május havi felada­tunknak, s már most elmondhatom, hogy első öthó­napi tervünknek minden mutatóját teljesítettük, az üzemi GUTU ILII* pártbizottság titkára MEKKORA A TÁVOLSÁG SÁRKÖZÚJLAK ÉS TÚRTEREBES KÖZÖTT ? Avas­rajon két legnagyobb ter­melőszövetkezete Sárközújlakon és Túrterebesen van. A két egység határa egymás szomszédságában terül­ el. Itt is, ott is több mint 600 hektárt tesz ki a kukorica, burgonya és más kapásnövények területe. A tavaszi vetéseket lé­nyegében egyidőben fejezték be s a mag is egyformán jól kikelt mindkét helyen. Ám a növény­­ápolásban Túrterebes messze él­ Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMAN NEPKÖZTARSASAG NEPTA­N­ÁCSAIN­AK LAPJA XIX. évfolyam 5468 sz. 4 oldal­ára 25 iráni 1965 június 1., kedd AZ RMP IV.­ KONGRESSZUSÁNAK KÖSZÖNTÉSÉRE AZ IPAR ÉKSZERÉSZEI . A csapágy apró, látszólag jelentéktelen kis alkatrész. Van úgy, hogy alig néhány deká­nyi, az is előfordul, hogy a száz kilót is megha­ladja, de magának a gépnek, amelybe beszere­lik mindenképpen elenyésző része. S mégis rendkívül jelentős szerepet tölt be: csapágy nélkül nem működhet egyetlen gép sem, megáll az au­tóbusz, a vonat, az esztergapad, a szövőgép. Egy egyszerű kerékpár elkészítéséhez több mint tizennégy csapágyra van szükség, a korszerű gépekbe és automatasorokba száz és ezerszámra építik be a legkülönfélébb golyós- és gör­gőscsapágyakat. A csapágyigény ma már az ip­ari fejlődés, a gépgyártás fokának tükör-A csapágy a gépek hasznos ékszere, ezért mondják, hogy a csapágykészítők a gép­­gyártás ékszerészei. Mert amilyen jelentős alka­trész a csapágy (el kell viselnie orsók és tenge­lyek megterhelését, sok esetben csaknem állandó működtetésnek van kitéve, rendkívül magas fordulatszámmal) , olyan kényes is előállítása, hallatlanul precíz munkát igényel. A párt IV. kongresszusát köszöntő versenyben természetes tehát az az igény, hogy a csapágykészítők ott legyenek az első sorokban. Hogyan állják adott szavukat a brassói és bir- 2TM«cí?!?£&ykészíto,k? Elküldött munkatársainknak — BARABÁS GIZELLÁNAK és BARABÁS ISTVÁNNAK — nyilatkoztak erről a két üzem illetékesei. PRUTIANU OCTAVIAN, mérnök, az üzemi pártbizottság titkárhelyettese : Három nappal ezelőtt a városi pártbizottság plená­ris ülésén foglalkozott a birladi szocialista termelő­­egységek termékeinek minőségével. Munkaközössé­günk minden egyes tagjának érdeme az, hogy ezen a plenárison sok dicséret hangzott el a birladi golyós csapágyról. Ezt az elismerést hosszú időszak alapos munkájával igyekeztünk kiérdemelni. Ezzel kapcso­latban megemlíteném például azt a készüléket, ame­lyet munkaközösségünk készített a kovácsolás folya­mán előálló homokszennyeződések elkerülésére. A csapágy tudvalevőleg nagyon érzékeny alkatrész, ezért a legkisebb karcolás, szennyeződés is sokat ronthat minőségén. A készülék kipróbálását ma kezdtük el, végleges eredményt még nem mondha­(Folytatása a 2. oldalon) MEGNYÍLT AZ RMP KB PLENÁRIS ÜLÉSE 1965. május 31-­én megnyílt az RMP KB plenáris ülése. A plenáris ülés napirendje a következő : 1. — Az 1966—1970-es időszakra szóló népgazdaságfejlesztési irányelvtervezet. 2. — A Román NK 1966—1975-ös időszakra szóló energetika-fejlesztési irányelvtervezete. 3. — A párt szervezeti szabályzatának tervezete. A plénum folytatja munkálatait. Ma a­két ünnepeljük úgy illik, hogy ezen a napon őket köszöntsük elsőnek, kedves gyermekeinket, a maszületett kis emberpalántákat s még azokat is, akik az érettségi vizsgákon most készülnek hivatalosan búcsút mondani a boldog gyermekkor­nak. Gondolatban valamennyit, az ország minden gyermekét forrón magunkhoz öleljük, elhalmozzuk őket végtelen szere­­tetünkkel. Megérdemlik, hiszen annyi, de annyi örömet szereznek nekünk már attól a perctől kezdve, ami­kor tejre éhes pici szájuk először görbül keserves sírásra; amikor szüleiket már felismerve öröm csillan ragyogó szemükben; ami­kor megteszik első bizonytalan de önálló lépéseiket; amikor nyiladozó értelmük mindenre fe­leletet szeretne kapni s a szülőt sokszor egészen szorongatott helyzetbe hozzák kifogyhatatlan kérdezősködéseikkel, mert még azt is meg kell magyarázni ne­kik, hogy „hol a villamossín vé­ge ?" s ha a Föld gömbölyű mint a labda, hogy nem esnek le róla a túlsó oldalon az emberek?“ és ,,a csillagod jött, fel vannak-e akasztva, „s«­m potyognak egyszer a fejünkre?" És micsoda bol­dogság az amikor a gyermek odahaza elmondja az első versi­két , amik­or sürgeti, hogy ve­gyük már meg a füzeteket, ceru­zát, radírt, hiszen ő jövőre megy iskolába,­­ amikor leírja az első ákom-báko­m betűsorokat, s oly nagy­­ prob­­­lémát okoz, hogy mennyi is t­íz a három meg egy?! Hát még később, amikor az első tízest írja k­­ tanítónéni a szépen és jól elkés­zített házifeladatra, amikor kiér­demli a piros pionír­nyakkendőt: áruikor a szülőkkel tartott értekezl­eten kijelenti a ta­nító, a­­ tanár, hogy a gyermek igyekvő, értelm­nes, jól tanul! Persze közb­en meg is botlik néha a járni tanuló apróság, egy egy nadrágszi­­kadás is előfordul később, sőt - valljuk be — a lec­ke se készül el kivétel nélkül minden eset­re olyan hibamente­sen és hiánytalanul. De ne le­gyünk ünneprontók, utóvégre a szülőnek az is öröm amikor a gyermekének segítségére kell sietnie (és milyen megszámolha­­tatlanul sokszor szükség van er­re !). Köszöntsük ezen a napon a szülőket is, az önfeláldozó, fá­radhatatlan anyát és apát , s még azt a sok nagymamát s nagyapát is akik kifogyhatatlan szeretettel, türelemmel és odaadással egyen­getik gyermekeik útját, fejlődé­sét ; annyi jóra, szépre, ember­ségre, szocialista öntudatra ne­velik őket, hogy dolgos, hazáju­kat forrón szereti, embertársai­kat mindig segíteni kész, lelkiis­meretes polgárai legyenek majd társadalmunknak. Olyan embe­rekké váljanak akik méltók és ké­pesek arra, hogy nagyapjuk, apjuk után elfoglalják, azok helyét az esztergapadok, a vezérlőművek előtt, a laboratóriumokban, az irodákban, a tanári katedrákon, a hatalmas mezőgazdasági üzemköz­pontok munkájának irányításá­nál, az építőtelepeken. Végül köszöntsük ezen a napon a Román Munkáspártot,, amely­nek szerető atyai gondoskodása bearanyozza gyermekeink életé­nek minden egyes napját. Ha­zánkban ma állami pótlékot jut­tatnak a gyermekes szülőknek, szülőotthonokat, bölcsődéket, üdülőtáborokat, iskolákat építe­nek az egész országban, a gyer­mekeket ingyenes orvosi ellátás­ban részesítik, ingyenes tanköny­vek várják már a tanév első nap­ján a tanulókat. De nem is lehet hirtelenében felsorolni mindazt amit a szocialista társadalmunk a gyermekekért, a jövő nemzedéké­ért tesz, amit nekik juttat. Életerős kis palántáink nagy­szerű körülmények között fej­lődnek, e társadalom napsugaras éghajlata alatt. Felnőnek, meg­erősödnek, s minden bizonnyal egytől-egyig beállnak ők is a sor­ba a szocializmus és a kommu-­ nizmus lelkes, fáradhatatlan épí­tőinek sorába. ILLÉS JÓZSEF GYERMEKNAP KÖSZÖNT O A fővárosi fémipari ter­vező intézet munka­kollektívája nagy je­lentőséget tulajdonít an­nak, hogy magas terme­lékenységű és minőségi­leg kiváló terveket ké­szítsen a galaci Gheor­ghe Gheorghiu-Dej, a resicai, és a vajdahu­nyadi kohászati kombi­nátoknak, a gyulafehér­vári hőálló téglagyárnak valamint más, nagy ipari objektumoknak. A tervező intézet képün­kön látható szakembe­rei a kohászati ipar tisz­tátalan gázainak porta­lanítására szolgáló mul­ticiklon makettjén dol­goznak. A tervezők a makett tanulmányozásá­val könnyebben találják meg az objektum építé­séhez a legjobb megol­dást Növényápoláskor az órák súlya tízszeres marad a szomszéd mögött. íme mit tapasztaltunk a két szövet­kezet határában. Példás munkaszervezés — gyommentes határ Sárközújlakon az elmúlt héten naponta 250—300 termelőszövet­kezeti tag dolgozott a közös ha­tárban. Többek között megkapál­tak 50 hektár burgonyát, 150 hektáron végeztek a gépi és 40 hektáron a kukorica kézi gyom­talanításával. Ezenkívül a nap­raforgó nagy részét is megka­pálták. A Kránics Ferenc vezet­te 4-es és a Krupa József vezette 3-as mezei brigád már az utolsó hektárokon végzi az első gyom­talanítást. S a sárközújlakiak fi­gyelmét nem kerülte el a kárte­vők elleni védekezés sem. A bri­­gádosok egy-két burgonya­táblán kolorádo-bogarat észlel­tek. Nyomban intézkedtek az egész burgonyavetést beszórták DDT porral. A határban Krupa József bri­­gádos elmondotta, hogyan szer­vezték meg a növényápolási munkákat . A sok eső után eléggé meg­­kérgesedett a talaj felszíne. A gyom is megjelent s elhatároz­tuk­­ egy percet sem: késleke­dünk a növényápolással. Egyelő­re fogatokkal húzatunk. A foga­tokat egy órával előbb kiküldjük a mezőre, hogy mire a kapások kiérnek, jó darabon lazítsák fel a földkérget A gépi kapálás után tüstént elvégezzük a kézi gyomtalanítást is. Este, a munka befejezésekor értesítem a brigád­tagokat a holnapi teendőről. Pontosan megjelölöm a táblát­, s beosztom az embereket, ahol dol­gozniuk kell. Alkalmunk volt nekünk is meggyőződni arról, hogy a brigá­­dosok és a csoportvezetők egész nap a mezőn tartózkodnak, a ka­pusok­ között. Reggel ők az elsők a sorban, megmutatják az em­bereknek, hogyan végezzék a gyomtalanítást. Mert Sárközúj­lakon a minőségre igen sokat adnak. Nem okulnak a tavalyi hibából Túrterebes határában a Túr folyó balpartján 10 lófogattal ka­pálják a burgonyát, 2 traktorral pedig a kukoricát. Késő délután­ra jár az idő s az ekekapák és kultivátorok nagy területen fel­lazították a talajkérget. Ám a mezei brigádtagok közül senkit sem látni e határrészen. Mikor mondjuk a túrterebesieknek, ho­gyan hangolják össze a gépi és a kézi gyo­mtalanítást a szomszéd­iknál, egy közmondással másra terelik a szót: ahány ház, annyi szokás. Márpedig Túrterebesen az a szökés —­ állítják —, hogy először meghúzatják az egész te­rületet,, csak aztán látnak a kézi gyomtalanításhoz. Esek­ szerint a mezei brigádta­gok addig n­em állnak munkába, míg a közel 600 hektár kapás­­növén­y gépi kapálásával nem vé­geznek. De akkor legalább egy hetet kell még várniuk s nehezen hihető, hogy meg tudnak majd birkózni az egész területtel. Pe­dig a tavalyi esetből is okulhat­tak volna, amikor éppen az „el­napolások“ miatt a kukoricave­tés jelentős része csak egy kézi gyomtalanítást kapott. E parcel­lákon átlagosan 500—600 kiló szeme,y kukoricával gyengébb volt a termés, mint ott, ahol legalább kétszer végeztek kézi gyomtala­nítást íme tehát, hogyan lehet nagy távolság­ — a földrajzi közelség ellenére­ — két szomszédos község között. Csupán a túrterebesieken múlik, hogy az agrotechnikában is közel­ebb kerüljenek Sárközúj­­lakhoz. Jelen pillanatban azon, hogy becsülettel megfogják a kapa nyelét, szünet nélkül irtsák a gyomot SIKE LAJOS ÚJ VEGYIPARI ÜZEMEGYSÉG A borzesti vegyipari kombinátban egy hónappal a határidő előtt kezdte meg működését egy új hexaklorán­­gyár, amelynek évi kapacitása 10 000 tonna, 12 százalék aktív hatóanyagú hexalklorán. Ez a termék a mezőgaz­dasági kártevők leküzdésére hasz­nált rovarirtószerek nyersanyaga. Az építkezési idő lerövidítése a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi épít­kezési vállalat építői és szerelői lel­kes munkájának eredménye. A ha­sonló építkezéseknél szerzett ta­pasztalatok alkalmazásával s a két váltás megszervezése révén teljesí­tették és túlszárnyalták a kivitelezé­si grafikon előirányzatait. Az építők jelentős támogatást kaptak a foga­­rasi vegyipari és kőolajipari felsze­reléseket gyártó üzemek munkásai­tól, mérnökeitől és technikusaitól, akik a gyárberendezések többségét határidő előtt szállították le. Az új egység terveit az IPROCHIM Vegyipari Tervezőintézet készítette, a kombinát szakembereivel együtt­működve. Az új gyár kapacitása 20 százalékkal nagyobb mint a kombi­nát első ilyen gyárának kapacitása. A termelési folyamat nagymérték­ben automatizált A korszerű szá­rítási rendszer folytán a gyárban elsőrendű minőségű hexakloránt fog­nak előállítani. Az új egységben dolgozó kádere­ket a kombinát meglévő hasonló gyárában specializálták. (Agerpres) SPORT a 3. oldalon Ankét Brassóban, Kolozsváron és Nagyváradon LAKBÉR IS... CHITI ADAT • A lakók 99%-a példát mutat • Az 1% és ami mögötte van • Előbb az autó, aztán a lakbér? • Hatékonyabb társadalmi fele­­lősségrevonást Életünk egyik gyakori, mind gya­koribb momentuma a költözködés. Évente sok tízezer család cseréli fel régi lakását korszerű és kényelmes hajlékkal. Mindenki tisztában van vele, hogy a nagyarányú lakásépítkezés jelen­tős beruházások eredménye; hogy az új blokkok nem mannaként hulltak alá a magasból, s hogy a kényelmes lakás használata némi kötelezettsé­geket is ró a lakókra, többek között a lakbérfizetést. Hogyan tesznek eleget ennek az elemi honpolgári kötelességnek a tömbházak lakói? ■ Grigorescu-negyed. Itt épült fel Kolozsvár legnagyobb la­kótelepe. A Donáth-hegy lá­bánál, a nemrég még kopár Szamos­­parton, a kilenc emeletes penge­blokkokban és a tíz emeletes új to­rony­házakban mintegy tízezer em­ber lakik. —• Rendszeresen fizetik-e a lakók a szép és kényelmes lakásokért járó csekély díjszabást ? — érdeklődünk. — Néhány család kivételével a lakbér összeszedése nem okoz külö­nösebb gondot — újságolja örömmel Mihai I.­ Atanasiu, a negyed lakóbi­zottságának elnöke és Leon Zugra­­vu adminisztrátor. — Stefan Vlad CFR munkás, Zsigmond József cipő­gyári munkás, Cornel Popovici, Ga­bor Gheorghe, Mihai Boján és sokan mások min­dig pontosan fizetnek. — Nálunk a lakók 99 százaléka pontos időben megfizeti a hátbért — hallottuk a brassói III pénzügyi osztályán is. Akárcsak Kolozsváron és Nagy­váradon itt is a honpolgári öntudat növekedésének tudják be a szép eredményt. No meg annak, hogy a néptanácsi képviselők és utcabizott­sági elnökök nagy része következe­tesen törődik azzal, hogy körzetük­ben mindenki rendesen fizesse a lakbért, felvilágosítják a kötelesség­mulasztókat mekkora kárt okoz nemtörődömségük az államnak és a közösségnek. Az ilyen példamutató társadalmi aktivisták között gyakran halljuk Buda Emil, Sipos György és a hozzájuk hasonlóak nevét. Nagyváradon Lázár Aurél elvtárs­sal, az ILL osztályvezetőjével ké­szítettünk rövid számvetést. Kide­rült, hogy ,a mintegy 15 000 állami tulajdonban és állami kezelésben lévő lakás lakói közül átlagosan 7—800-an maradnak el a lakbérfize­téssel. Az III 4-es számú körzeti Irodájához tartozó nyugati város­részben az új lakónegyedben élő közel 900 család közül egyetlen egy sem mulasztotta még el ezt a köte­lezettségét. ■ Akadnak azonban olyan lakók is, akik nem tudják (vagy nem akarják ?) levetkőz­ni régi rossz szokásaikat, hogy hó­­napról-hónapra halogassák a díjsza­bások kiegyenlítését. A kolozsvári Grigorescu-negyedben Szabó István (13-as számú tömbház) tartozik ezek közé, aki február óta adósa az ISL- nek. Nagyváradon a Brenner Béla, a Mihail Eminescu, az Odobescu-ut­­cák és a Petőfi-park lakói közül so­kan hónapokkal, egyesek egész évi lakbérrel maradtak el, mint például Váradi Gabriella, Tolvaj Juliánna, Vonea Victor, Matza Gyula és má­sok. A megkérdezettek nagy része az­zal érvelt, hogy egyszerűen „elfelej­tette" kifizetni a lakbért. Hogy ILLÉS FERENC SIPOS BELLA '* _ SZÉKELT PÁLI (Folytatása a 2. oldalon)

Next