Előre, 1965. június (19. évfolyam, 5468-5493. szám)

1965-06-01 / 5468. szám

NEMZET KŐ Z B ÉLEI FALLEX-66 Franciaország nélkül Úji amerikai tervek a NATO „átcsoportosítására“ .­­ A­ francia kormány legújabb be­jelentése a hírügynökségi jelenté­sek szerint állítólag már nem is keltett meglepetést Washington­ban. Mondhatni számítottak rá. S helyeslen számítottak, mert való­ban bekövetkezett. Franciaország közölte, még­hozzá pontosan egy nappal az atlanti szövetség had­ügyminisztereinek tegnap megnyílt kétnapos párizsi ülésszaka előtt, hogy nem vesz részt a „Fallex-eá“ néven ismert jövő évi NATO-had­­gyakorlatokon ,minthogy azok nem állnak összhangban az At­lanti Szövetség megalakulásakor megállapított stratégiai irányvo­nallal.“ A jelentések ezzel kap­csolatosan egybehangzóan azt ál­lítják, hogy a Fallex-66 bojkottját maga de Gaulle tábornok hatá­rozta el. Mondani is felesleges, hogy a francia politika ezzel a bejelen­téssel egyben a NATO-hadügymi­­niszterek tanácskozásának kilátá­sait is eleve semmivé tette. Igaz, hogy a nyugati kommentátorok nem is fűztek hozzá különösebb „reményeket“, főként Pierre Mess­mer francia , hadseregügyi minisz­ter néhány nappal ezelőtt elhang­zott nyilatkozata után, aki a Frank­furter Allgemeine Zeitung című nyugatnémet lapnak adott interjú­jában szó s­zerint a következőket mondta : „Tekintettel arra, hogy egyrészt Franciaország, másrészt Anglia és az Egyesült Államok alapvető stratégiai elgondolásai különböznek egymástól, kétlem, hogy a hadügyminiszterek érte­kezlete, sikerrel járhatna. Nem való­színű, hogy egy ilyen értekezleten ki lehessen dolgozni az Észak- Atlanti Szövetség közös stratégiai elgondolásait, minthogy a NATO Nyugat-Európa közös védelmi ere­jeként nem létezik többé. Pillanat­nyilag igen valószínűtlen, hogy Franciaország valamint az Egye­sült Államok és Anglia stratégiai nézetei közelebb kerülhessenek egymáshoz. Közös atlanti stratégia nincs és ezt nem is lehet kikény­szeríteni­. Ismeretes, milyen fő kérdések körül folyik ide s­tova több mint­ egy éve a vita a NATO stratégiá­jával kapcsolatosan. A kiinduló pont az úgynevezett Sokoldalú Nukleáris Erők amerikai terve, amellyel szemben az angolok ki­dolgozták ellenjavaslatukat az úgynevezett Atlanti Nukleáris Erők megalakításáról. A La Nation, a félhivatalosnak számító francia lap ezzel kapcsolatosan néhány nappal ezelőtt a következőket írta : „Sok szó esett az utóbbi időben és még ma is sok szó esik az integrált, kollektív nukleáris erőkről - sokol­dalú nukleáris erőkről, közös nuk­leáris erőkről, atlanti nukleáris erőkről. Függetlenül azonban attól, hogy minek nevezik őket, e terve­zetek egyike sem képes megoldani az összes tagállamok egyöntetű hozzájárulásával a végső döntés jogának problémáját. Azaz annyi­ban megoldják, amennyiben ezt a jogot az Egyesült Államok elnöké­re ruházzák. Csakhogy a francia kormány nem fogad el olyan el­gondolásokat, amelyek megfoszt­ják az európai nemzeteket önálló­ságuktól a védelem területén". A francia állásponttal s a belőle fakadó következményekkel mind­eddig kénytelenek voltak számot vetni a NATO valamennyi főváro­sában, nem utolsó sorban ezért is halasztották egyik ülésszakról a másikra a végső döntést. Kai Uwe von Hassel nyugatnémet hadügy­miniszter maga is kijelentette az újságíróknak a tegnap megkezdő­dött ülésszak előestéjén : „Nem várhatjuk, hogy létrejöjjön az álta­lános megegyezés a NATO-straté­­gia alapvető kérdéseiben. Dönté­sek csak elszigetelt, kisjelentőségű kérdésekben születhetnek“. Úgy tűnik azonban, hogy éppen a leg­utóbbi francia állásfoglalásokkal kapcsolatosan különös jelentősége van Hassel hadügyminiszter egy további kijelentésének, amely ugyan formailag nem tartalmaz semmi újat csak a bonni kormány régismert álláspontját szögezi le. A nyugatnémet kormány - hangsú­lyozta Hassel - ,teljes mértékben támogatja a sokoldalú erőkre vo­natkozó washingtoni tervet". Az időpont amelyben ez a kijelentés elhangzott arra enged következ­tetni, hagy Bonn a francia-ameri-­­kai vitában mindinkább teljesen átáll az Egyesült Államok olda­lára. . " Sokatmondó e tekintetben a Frankfurter Rundschau című nyu­gatnémet lap egyik legutóbbi was­hingtoni tudósítása, amely a NATO tervezett „átcsoportosításának“ kérdését taglalja. Eszerint az Egyesült Államok kormánya az amerikai-nyugatnémet együttmű­ködés szorosabbra fűzésével akarja ellensúlyozni Franciaország mind­inkább érzékelhető eltávolodását a NATO-tól s e politika keretében át akarja ültetni a gyakorlatba a sokoldalú erők tervét amely több mint hat hónapja lényegében irat­tárban hever. Az amerikaiak úgy vélik, - írja a Frankfurter Rund­schau - hogy Franciaország éppen azért mert a NATO jelenlegi fel­építését egészében helyteleníti s a NATO felépítésének egésze el­len foglal állást, nem akadályozza majd meg ennek a részlet­tervnek az elfogadásat amely (francia szempontból) alkalmat szolgáltat rá, hogy Párizs tovább haladjon a NATO-tól való eltávolodás út­ján. Az Egyesült Államok továbbá - a lap szerint - arra is számít, hogy Bonn, amely egyre jobban el­idegenedik a francia-nyugatnémet szövetségtől, nem veszi majd olyan mértékben tekintetbe a fran­cia kívánalmakat mint annakelőt­­te. Éppen ezért az amerikaiak úgy vélik, könnyebb lesz majd létre­hozni a NATO-államok szorosabb politikai és katonai együttműködé­sét­­ Franciaország nélkül. Amit a Frankfurter Rundschau ezen kívül az amerikai hadügy­minisztérium terveiből ismertet lé­nyegében részletkérdés. Minden­esetre jellemző, hogy a lap szerint az Egyesült Államokban már ki is dolgozták a terveket Franciaor­szág „kiürítésére“. Az elkövetkező 3-5 évben - újságolta a lap jólér­­tesült tudósítója - a NATO számos franciaországi támaszpontját, re­pülőterét és repterraktárát áthe­lyezik Nyugat-Németországba, e­­gyes NATO-intézmények pedig Angliába kerülnek. GALL ANDRÁS A Nyugat-Európai Unió ülésszaka Párizsból jelenti az Agerpres. Párizsban hétfőn megkezdődött a Nyugat-Európai Unió négynapos ülésszaka. A szervezetben a Közös Piac tagállamai és Anglia vesznek részt. Az ülésszakon, amelynek az a megbízatása, hogy megvitassa a nyugat-európai politikai egységgel, a nyugat-európai gazdasági csopor­tok közötti viszonnyal kapcsolatos kérdéseket, valamint katonai kér­déseket, ezúttal, felvetik­­ a nyugat­európai biztonság és a közös fegy­vergyártás kérdését. Londoni tudósítás Chequers:előkészületek az új választásokra Harold Wilson miniszterelnök vasárnap Értekezle­tet tartott Chequersben George Brown, gazdaságügyi miniszterrel és James Callaghan pénzügyminiszterrel, valamint számos minisztériumi szakemberrel. A ta­nácskozáson, amelyre az utolsó pillanatban meghív­ták Frank Cousins technológiai minisztert is, egy öt­éves gazdasági terv kidolgozásának előkészületeit vi­tatták meg.­­A megvitatott kérdések között szerepel­tek a még állítólag az ipari beruházások ösztönzésé­re, az ipar korszerűsítésére, az exporttevékenység ki­­terjesztésére, a munkaerő jobb felhasználására és más problémákra vonatkozó javaslatok is. Wilson miniszterelnök ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy az összejövetel eredményei kielégítőek, noha a brit sajtó szerint az előkészítő munkálatok még nem jutottak el a tervjavaslat megszövegezésének stádiu­mába sem. Chequersben éppen e munkálatok meg­gyorsítását szorgalmazták, hogy mielőbb közzétehessék a tervjavaslat szövegét, amelyet júliusban akarnak vég­leges tonnába önteni. Minthogy azonban augusztus Angliában „politikai holtszezonnak“ számít, a terv­­javaslatot minden valószínűség szerint csak szeptem­berben hozzák majd nyilvánosságra. Az angol lapok szerint ez a tervezet lesz az alapja a laburista törvényhozási programnak a következő parlamenti ülésszakon (a jelenlegi ülésszak előrelát­hatólag július végén fejezi be munkálatait). „Ameny­nyiben ez idő alatt— írja a Daily Telegraph — Harold Wilson komolyan fontolóra veszi az általános válasz­tások őszi megtartását, a laburista párt választási kiáltványában hatékony fegyverként használhatja fel a kormánytervezetét, amely felvázolná, hogyan növel­nék 1970-ig 25 százalékkal Nagy-Britannia termelését“. Hasonló véleményt hangoztat a Financial Times is : „Több jel arra mutat, hogy a miniszterelnök türelmet­lenkedik és sürgeti, hozzák mielőbb nyilvánosságra a gazdasági tervet, a lakásépítkezésekre, a kölcsönökre és a társadalmi szolgáltatásokra vonatkozó széles kö­rű javaslatokkal együtt, s így előnyös helyzetet te­remtsenek az általános választásokra, amelyeket szük­ség esetén már ősszel megtartanának”. A konzervatívok, attól tartva, hogy az új laburista kezdeményezés vonzerőt gyakorolhat a választókra, nyomban ellentámadásba mentek át. Még be sem fe­jeződtek a chequersi tanácskozások, amikor Edward Heath, a konzervatív párt gazdasági ügyekkel foglal­kozó szóvivője nyilatkozatot tett közzé, s ebben „újabb politikai trükknek“ minősítette a laburisták akcióját. A chequersi eredmények körül előreláthatólag már e héten megkezdődnek az első csatározások a parla­mentben. Minden bizonnyal ismét éjszakákba nyúló ülésekre kerül sor a költségvetési törvény megvitatá­sára. LIVIU RODESCU A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KB KÜLDÖTTSÉGE INDONÉZIÁBAN Dzsakartából jelenti az Ager­pres . Az RMP KB küldöttsége má­jus 29-én és 30-án Palembangban, Dél-Szumátra székhelyén tett láto­gatást. Ez alkalomból a város főte­rén nagygyűlést rendeztek, ame­lyen részt vettek az Indonéz KP tartományi szervezetének vezetői, a tartomány kormányzója és a helyi hatóságok más képviselői, a politi­kai pártok, szakszervezetek, női és ifjúsági szervezetek küldöttei, vala­mint Palembangnak és a tartomány más városainak dolgozói. A gyűlé­sen beszédet mondott Paul Nicules­­cu-Mizil elvtárs, az RMP KB tit­kára. Palembangi tartózkodása alatt a küldöttség látogatást tett Dél-Szu­mátra kormányzójánál, találkozott az Indonéz KP tartományi bizott­ságának több aktivistájával. A lá­togatáson a küldöttséget elkísérte Tzsugito, az Indonéz KP KB Tit­kárságának tagja. A norvég miniszterelnök moszkvai látogatása Moszkvából jelenti az Age­rpres. Május 30-án hivatalos látogatás­ra Moszkvába érkezett Einar Ger­­hardsen norvég miniszterelnök. A norvég miniszterelnök megbeszélé­seket­ folytatott Alekszej Koszigín­­nel, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével és Anasztasz Mi­­kojannal, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnökével. A tárgyalások során a nemzetközi helyzet mindkét félt érdeklő kérdé­seit, valamint a szovjet-norvég vi­szonyt vitatták meg. Bolívia Katonaság szállja meg a bányákat La Pazból jelenti az Ag­erpres . Bolívia egész területén folytató­dik a­ politikai és szakszer­­vezeti ve­zetők­ tömeges letartóztatás­­a. A bo­líviai katonai junta egyide­­jűleg el­rendelte, hogy a hadser­eg vegye ellenőrzése alá az ónbány­ákat. Ezt a rendelkezést vasárna­p Juan Lechin Suarez ezredes, a bolíviai bányaipari korporáció­­(Comibol) elnöke jelentette be. Amin­t a Reu­ter közli, a Ligio Veinte nagy ón­­bányák bányászainak képviselői kijelentették, hogy nem fognak fegyveres ellenállást tanú­sítani, de a bányászok felkészültek­, hogy a „passzív ellenállás“ takt­­ikáját al­kalmazzák. La Paz-i megfigyelők úgy vélik, hogy a bányák feletti ellenőrzést elrendelő kormányhatáro­zat az első lépés ,annak a tervnek­­a végrehaj­tása felé, amelynek el­­ső szakasza előirányozza 7000 bányáász elbocsá­tását és a bányamunka­­sok bérének leszállítását. „La Paz-i megfigyelők szerint — közli a Reut­er — ezekre a rendelkezésekre csak­­ azután ke­rül sor, miután a csapatok meg­szállják a bányákat“. A bolíviai csapatok hétfőn még a catavi bányáktól és a többi bánya­körzettől mintegy 15 kilométerre tartózkodtak. Általános vélemény szerint a bolíviai katonai junta megszegte a bányászok képviselői­vel megkötött tűzszüneti egyez­ményt. A kormány ugyanis a múlt héten kötelezettséget vállalt, hogy visszavonja csapatait a bányakör­­zetekből, ahol a bányászok általá­nos sztrájkkal tiltakoztak Juan Lechin szakszervezeti vezetőnek az országból való kiutasítása ellen. A Vietnami DK külügyminisztériu­m­ának nyilatkozata Hanoiból jelenti az Agerpres! Mint a VNA hírügynöksé­g jelenti, a Vietnami DK Külügymi­nisztériu­mának egyik szóvivője közö­­lte : az ország elutasítja az indiai kormány javaslatát, hogy afro-ázsi­ai erők ellenőrizzék az Észak-Vietnam és Dél-Vietnam közötti ideiglenes de­markációs vonalat. A Felszabadulás hírügynö­­kség, a dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítási Front hivatalos szerve hasonl­ó tartal­mú nyilatkozatot­ adott ki. A vietnami néphadsereg­­ főpa­rancsnokságának összekötő kiren­deltsége tiltakozott a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizo­ttságnál amiatt, hogy az USA és a d­él-viet­­nami hatóságok légierői máj­us 29-én agresszív akciókat követte­­k el a Vietnami DK területe ellen. Harci repülőgépek bombázták és l­efegy­verezték a Vietnami DK területi vi­zein lévő Hong Ngu, Hon­h­­at és Con Co szigeteket. Az összekötő kirendeltség egyben tiltakozott­ az ellen is, hogy a dél­vietnami haderők május 28-áin a de­­militarizált övezet északi részén, a Vietnami DK területén bom­báztak két helységet.­­ PALMER TÁBORNOK MEGMAGYARÁZZA... Lyndon B. Johnson, az Egye­sült Államok elnöke beszédet tartott szűkebb hazája, Texas ál­lam Baylor egyetemének végzős hallgatósága előtt. Beszédében szinte kizárólag csak a dominikai helyzettel foglalkozott s annak ki­hatásait taglalta az amerikai kon­tinens szempontjából. Az UPI hírügynökség szerint az elnök „határtalan lelkesedéssel“ be­szélt az úgynevezett Amerika­­közi erők megalakításáról ame­lyet „a legnagyszerűbb megvaló­sításnak" nevezett... A továbbiakban adjuk­­ át a szót Bruce Palmer jr. amerikai tábornoknak, aki — szándéktala­­nul bár — de megmagyarázza az elnök határtalan lelkesedésének okát. Santo Domingoban ugyanis megérkezett Hugo Panasco Al­­vim brazil tábornok, hogy átve­gye az Amerika-közi fegyveres erők parancsnoki tisztségét . Palmer tábornok, a Dominiká­ban állomásozó több mint 20 000 amerikai katona jelenlegi pa­rancsnoka ebből az alkalomból nyilatkozott a sajtónak. (Palmer ezentúl Alvim helyetteseként szerepel majd). A helyettes pa­rancsnokká átvedlett tábornok nyilatkozatából ragadjuk ki az alábbi részleteket: ■ „ .. .Az Egyesült Államok to­vábbra is fenntartja magának az országban állomásozó csapatok taktikai ellenőrzését...“ Magyarán tehát: Gyakorlatilag továbbra is Palmer dönti el mi­lyen csapatokat vegyen igénybe és hogyan használja fel azokat az AÁSZ „hivatásának megvalósí­tására". „.. .Amennyiben valamely kér­désben nem egyezne az AÁSZ és ■ az Egyesült Államok, kormányá­nak politikája, ő, Palmer saját kormányának rendelkezéseit hajt­ja majd végre annak ellenére, hogy az Amerika-közi haderők helyettes parancsnoki tisztét tölti be“. Ez utóbbi kijelentéshez még magyarázat sem kell. Világos te­hát miért lelkesedett olyan ha­tártalanul Johnson elnök az Amerika-közi erőkért ? Mert Pal­­­­mer tábornok, a helyettes de tényleges parancsnok, amúgy is minden■ körülmények között saját kormányának utasításait hajtja végre. „A legnagyszerűbb meg­valósítás"­ tehát gyakorlatilag annyit jelent, hogy Santo Do­­mingóba érkezett egy brazil tá­bornok, akinek szépen hangzó címe van, csak éppen hatásköre nincs. Dehát az Egyesült Államokban ezt nyilván nem is képzelték másként. HEGYI KÁROLY Május 30-án Pekingben együttes­ ülést tartott a Kínai Országos­ Népi Gyűlés Állan­dó Bizottsága és az Államtanács. (Új Kína) Az Osztrák Kommunista Párt XIX. kongresszusa vasárnap befe­jezte munkáját. A küldöttek meg­választották a Központi Bizottságot és a párt többi vezetőszervét. (Ager­pres) Joseph Kaszavubu Kongó elnöke egyhetes hivatalos vidéki útjáról, amelynek során érin­tette Albertville-t, Kaminát és Kik­­wit-t, visszatért Leopoldvillebe. (France Presse) A szovjet kormány meghívására május 30-án Moszk­vába érkezett Einar Gerhardsen, Norvégia miniszterelnöke( Agerpres) Visszaérkezett Budapestre Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke és Bisz­­ku Béla, az MSZMP KB tagja, a KB titkára, akik az SZKP KB meg­hívására látogatást tettek Moszkvá­ban. (Agerpres) Felavatták a Szófia-Athén nemzetközi vasút­vonalat, amelyet az 1964-ben alá­írt bolgár-görög kormányegyezmény alapján adtak át. (BTA). Ali Szabri az EAK miniszterelnöke megbeszé­lést folytatott Taher Yahia iraki miniszterelnökkel az egyiptomi-ira­ki gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok fejlesztéséről. (MEN) A Jornal do Brasil lap jelenti, hogy Vieira de Melo szociáldemokrata képviselő közölte, Brazilia küladóssága majdnem négy milliárd dollárt tesz ki. (Agerpres) A vasárnap megtartott népszavazáson Genf lakosai a köz­ségi adók felemelése ellen nyilat­koztak. (Agerpres) Három kolumbiai egyetem diákjai kiáltványban jelentették be, hogy újabb sztrájkokat rendeznek, ha nem elégítik ki követeléseiket (Agerpres) A PUSZTÍTÓ SZÉLVIHAR UTÁN Az elmúlt hét végén heves orkán söpört végig Illinois állam (USA) több helységén. A nagy sebességű szélvihar következtében számos épület romba dőlt Elnök kerestetik Portugáliában A 76 éves Salazar nehéz gondok miatt gyötrődik. Az elkövetkező fél­évben két választást is — jobban mondva, ha az eddigi tapasztalato­kat vesszük alapul két választási győzelmet — kell megrendeznie. Az előkészületek az elsőre, az elnökvá­lasztásra amely július 10-re van ki­tűzve, már meg is kezdődtek (a par­lamenti választásokra csak novem­berben kerül sor), és minden jel sze­rint igen pontos terv alapján foly­nak le. Már mozgósították a titkos­­rendőrséget, a hírhedt PSDK-t és ... a spanyol rendőrséggel karöltve el­tették az útból Humberto Delgado tábornokot, aki esetleg „kellemet­lenkedhetett“ volna. Az igen pontos tervben van azonban egy pontatlanság is. És pedig : Salazar diktátor elhatá­rozta, hogy megvál régi elnökétől, a 70 éves Americo Deus Rodrigues Tomas ellentengernagytól, de he­lyette még nem talált megfelelő sze­mélyt, aki minden fenntartás nél­kül aktívan támogatná új politikai elgondolásait. Miért kell megválnia jó öreg ba­rátjától Salazarnak ? Mint ismere­tes annak idején, 1958 június 27-én mindent megtett érte, — még a vá­lasztásokat is meghamisította —, hogy Tomas legyen a Portugáliá­ban nagyjából csak tiszteletbeli sze­repet játszó elnök. Ennek megérté­séhez vissza kell gombolyítanunk négy teljes évvel az események fo­nalát. Mi is történt akkor ? A meg­szokott választási komédia, de azon kívül még valami szokatlan. Az el­lenzék, amelynek választási kam­pányát minden úton-módon akadá­lyozták, tiltakozott a terror­válasz­tások miatt és ennek jeléül vissza­vonta 59 jelöltjét. 17 héttel később éppen ezek közül a jelöltek közül egy, Varela Gomez százados —mint később kiderült Delgado utasítására — fegyveres felkelést szervezett Salazar ellen. A katonai lázadást vérbe fojtották, de nyilvánvalóvá vált, hogy Portugáliában az ellenzék olyan befolyásra tett szert, amely­nek segítségével fegyveres harcot is tud szervezni a diktatúra ellen. Salazar, aki előrehaladott kora ellenére is uralmon akar maradni, nem szeretné, hogy ezek az ese­mények — esetleg sikerrel — meg­ismétlődjenek. Ezért változtatni ké­szül politikáján. Nem! Nem arról van szó, amiről olyan sokat beszél­nek a keleti szomszédnál egyes vezető személyiségek, amióta a spanyol ellenzék megerősödött, hogy „liberalizálja“ rendszerét. Nem akar­ja követni ezt a példát. Éppen el­lenkezőleg, tovább akarja fokozni a terrort. Erre a politikára pedig nem alkalmas az óvatoskodó Tomas, aki 71. életévét nyugodtan, minden kel­lemetlenség nélkül szeretné meg­ünnepelni. Különben Tomas utóbbi hét évét nem lehet nyugodalmas esztendőknek nevezni, éppen ezért feltételezhető, hog­y nem voltak va­lami örömteljesek, amilyenekre az ő korában már vágyik az ember. Sőt ez a periódus volt a legviharosabb Portugália utóbbi négy évtizedében. Az elnöki szék elfoglalásának pilla­natától egyik kellemetlen esemény a másikat követte. Három sikerte­len államcsíny szemtanúja volt, eb­ben az időszakban indult meg Por­tugália afrikai gyarmatain a , fel­szabadító háború, amely Lisszabont sorozatos meghátrálásra­­kényszerí­tette, Goát is ekkor vesztették el. Mindezidő alatt Tomas csupán Sa­lazar árnyéka volt,­­­ lelkiismeretes „tisztviselő", de semmi több. Hosszú körútokat tett Angolában és Mo­­cambique-ban. Azt mondják róla „több szalagot vágott el, mint bár­melyik elődje" (The Scostman). Csu­pán Guineában nem járt. A hírma­gyarázók rosszmájúan meg is je­gyezték, csupán azért nem, mert, ez volt az egyetlen hely, ahol életét ve­szély fenyegette volna... Salazar tehát elégedetlen To­m­ásszal, aki új elgondolásainak egy­általán nem felel meg, így a szélső­séges jobboldal katonai személyisé­gei között keres elnököt. Eddig há­rom tábornok neve merült fel. A legtöbb vita Santos Costa tábornok, Salazar egyik volt honvédelmi mi­niszterének neve körül bontakozott ki. Costa nem mindennapi katonai pályával dicsekedhetik. Hat évvel ezelőtt még alezredes volt, ma tábor­nok, a Katonai Akadémia igazgató­ja, az Angolan Petroleum társaság igazgató tanácsának elnöke. A Sala­­zar-rendszer dinamikus támogatója, éppen ezért nevét gyűlölettel ejtik ki országszerte, persze a fasiszta köröket kivéve. Csaknem ugyanennyit foglalkoz­nak egy másik tábornok, a Luis Camera Pinha, nevével is. Jelen pil­lanatban a volt londoni katonai at­tasé a vezérkar főnöke. A megfi­gyelők kiemelik, hogy esélyét növeli az a tény, hogy Salazar 1961 óta Pinha lekötelezettje. Ugyanis ő volt az, aki figyelmeztette Salazart,, hogy Botelio Mani akkori honvédelmi mi­niszter vezetésével a tábornokok államcsínyt készítenek elő. A harmadik jelölt is tábornok. Ne­ve az előbbi kettőéhez hasonlóan jól ismert. Andrade e Silváról van szó, aki jelen pillanatban az ango­lai­ hadak vezetője. Hogy a három tábornok közül melyik lesz Tomas utódja, még nem lehet tudni. Bármelyik is lesz Sa­lazar „erős ■ keze“, elnökösködése nem lesz a legkellemesebb. A na­pokban a húszéves fennállását meg­­­ünneplő felszabadító front ugyanis elhatározta fokozni fogja harcát, a terror ellen. GYARMATH JÁNOS A RIKSDAG ELŐTT Az­­elmúlt napokban a stockholmi­ fiatalok tüntetést rendeztek a Dél­afrikai Köztársaságból érkező áruk bojkottálására Ciprus Folytatódnak a görög-török tárgyalások Athénból jelenti az Agerpres. Turan Tulay athéni török nagykö­vet, aki a kormányával folytatott tanácskozások után a múlt hét vé­gén visszatért Görögországba, saját kérésére megbeszélést folytatott Giorgiosz Papandreu görög minisz­terelnökkel. Tulay ebből az alka­lomból szóbeli üzenetet adott át a görög miniszterelnöknek Suat Ür­­güplü török miniszterelnöktől. Az athéni diplomáciai megfigye­lők véleménye szerint ez a megbe­szélés a ciprusi kérdéssel kapcsola­tos görög-török tárgyalások kereté­ben folyt le, amelyekre vonatkozó­lag a két ország külügyminisztere a NATO legutóbbi londoni ülésszakán állapodott meg. Halálra ítélték a kokacserjét A pepsi kormány törvényrende­letet adott ki, amelynek értelmé­ben 25 év alatt fokozatosan csökkentik és felszámolják a ko­­kacserje termesztését. Javier Sil­va Ruete földművelésügyi mi­niszter bejelentette, hogy az in­tézkedést a kábítószer-kereske­delem ellen küzdő nemzetközi szervek ajánlására fogadták el. Ezzel egyidejűleg megpróbálnak gátat vetni a kokalevél rágás­nak, amely az ország hegyvidé­kein élő indián lakosság köré­ben régi káros szokás. Olcsóbb az atomreaktor A Reuter közölte, hogy az an­gol tudósoknak sikerült olcsób­ban előállítaniuk áramot atom­energiával, mint szén- vagy olaj­tüzeléssel. A brit tudósok egy gázhűtésű atomreaktorral új tü­zelőanyagot állítottak elő. Fred Lee angol energiaügyi miniszter közölte, hogy az említett reak­torral előállított villamos energia 10 százalékkal olcsóbb, mint a vízhűtésű amerikai reaktorokkal termelt áram. Dühöngő krokodil Egy csaknem 10 méter hosszú krokodil rettegésben tartja a malaysiai déli partvidéken el­terülő Kota Bahru tartomány la­kosságát. A krokodil felfalt egy nőt. A veszélyeztetett helységek sok lakosa elköltözött és kérte a hatóságokat, hogy pusztítsák el a félelmetes hüllőt. ELŐRE — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Bukarest Piata Scinteii nr 1­ — Telefon : 18.0302 — Előfizetések a postahivataloknál levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda : Combinatul Poligrafic Casa Scinteii

Next