Előre, 1965. július (19. évfolyam, 5494-5520. szám)

1965-07-01 / 5494. szám

A Tanítók Napja alkalmából Szerdán a Tanítók Napja al­kalmából ünnepélyes külsőségek között kitüntető elmeket és ér­demrendeket nyújtottak át az Államtanácsnál. A márványte­remben olyan tanítók és tanárok voltak jelen, akik kitűntek az ifjú nemzedék oktatásának, ne­velésének nemes munkájában, tanerők, akik hozzájárultak a hazai oktatás fejlesztéséhez. A jelenlevők hosszantartó, ha­talmas tapssal köszöntötték Chi­­vu Stoica, Gheorghe Apostol, Stefan Voitec, Paul Niculescu- Mizil elvtársakat. Jelen voltak a következő elv­társak : Avram Bunaciu, az Ál­lamtanács alelnöke, Grigore Gea­­manu, az Államtanács titkára, Constanta Craciun, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizott­ság elnöke, Stefan Balán oktatás­ügyi miniszter, Ion Teoreanu, az RMP KB oktatásügyi és egész­ségügyi osztályának vezetője. Felolvasták a törvényerejű rendeleteket a Román Népköz­­társaság érdemes tanítója. A Ro­mán Népköztársaság érdemes ta­nára cím, valamint a Munkaér­demrend III. fokozata odaítélésé­ről az általános oktatásban, va­lamint a szakmai és műszaki ok­tatásban tevékenykedő egyes ta­nítóknak és tanároknak. Az Ál­lamtanács elnöke ezután átnyúj­totta a magas kitüntetéseket. Chivu Stoica elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Állam­tanácsa és Minisztertanácsa ne­vében a Tanítók Napjának ha­gyományos ünnepe alkalmából köszöntötte a jelenlevő tanítókat és tanárokat, s gratulált nekik az ifjú nemzedék nevelésében és oktatásában elért gazdag ered­ményeikhez. „Pártunk és kormá­nyunk, egész népünk — mondot­ta Chivu Stoica elvtárs — nagy­­rabecsüli az értelmiségünk fon­tos alakulatát képező tanítók és tanárok lankadatlan tevékenysé­gét az iskola haladásáért, az if­júság irányításáért a fejlett tu­domány és kultúra útján, a fia­talok neveléséért a munka, a nép, szocialista hazánk és a Ro­mán Munkáspárt iránti forró szeretet szellemében“. A szónok rámutatott, hogy az elmúlt esztendőkben a román nép nagyszerű sikereket ért el az ipar, a mezőgazdaság terén, az egész gazdaságban, s ezeket ki­egészítik az oktatás, a tudomány és kultúra terén elért újabb vív­mányok. Mint kiemelte, „ezeket a vívmányokat szentesíti a Ro­mánia Szocialista Köztársaság Alkotmányának tervezete, ez a történelmi jelentőségű dokumen­tum, amely tükrözi a szocialista építés éveinek nagyszerű átala­kulásait országunk és népünk éle­tében. A pártkongresszus Irányelv­tervezete, amelyet egész népünk lelkesedéssel fogadott, előirá­nyozza az oktatás további fej­lesztését és tökéletesítését min­den fokon, új feladatokat jelöl ki szakmunkások, technikusok, mesterek, mérnökök és köz­gazdászok nevelése terén. Pártunk és kormányunk meg­győződése, hogy a tanítók és a tanárok, az egész tantestület minden energiáját és hozzáérté­sét, tehetségét és munkaképessé­gét e nagyszerű feladatok valóra váltásának szolgálatába fogja ál­lítani, hogy teljesíthesse a holnap embere, a szocialista Románia öntudatos állampolgára és aktív építője nevelésének magasztos hivatását. Tiszta szívből üdvözlöm önö­ket, kedves elvtársak, abból az alkalomból, hogy ma magas ki­tüntetéseket nyújtottak át önök­nek, jó egészséget, boldogságot és újabb munkasikereket kívá­nok.“ Az ünnepségen jelenlevő taní­tók és tanárok melegen megkö­szönték a hozzájuk intézett elis­merő szavakat. Ioan Nimifan érdemes tanár felszólalásában elmondotta, hogy több mint 25 esztendeje számtan­tanárként működik Moldova északi részének egyik régi ha­gyományokkal rendelkező iskolá­jában, a suceavai Stefan cel Ma­re középiskolában. Az iskola nemrégiben ünnepelte fennállá­sának 100. évfordulóját. Hosszas történetének azonban legragyo­góbb, legtartalmasabb időszaka az a két évtized volt, amely ha­zánk felszabadulása óta telt el. Ezekben az években a tanulók, valamint a tanárok és tanítók számára biztosították a legjobb munka- és életkörülményeket, valamennyien minden lépésüknél érezhették a párt és a kormány gondoskodását és bölcs irányítá­sát. A felszólaló a továbbiakban beszélt a IV. pártkongresszus irányelvtervezeteinek előirányza­tairól, s többek között ezeket mondotta: „A dokumentumok minden egyes fejezetéből, minden egyes mondatából derűlátás és bizakodás fakad boldog jövőnk iránt, amelyet a nép épít magá­nak a párt bölcs vezetésével. E fontos dokumentumok felölelik egész gazdasági, kulturális és társadalmi életünk fejlődését, felelősségteljes feladatokat rónak az oktatásra és az iskola dolgo­zóira. A tervezetekben foglalt előirányzatok valóra váltásához azzal járulnak hozzá, hogy egy­re jobban felkészült, szorgalmas, a pártpolitika ügyéhez hű káde­reket nevelnek az országnak.“ Domokos Piroska érdemes taní­tónő, miután hangsúlyozta, hogy hosszú ideje tanít a Gyergyó ra­jom Gyergyóalfaluban, ezeket mondotta. ..Mélységesen hálásak vagyunk pártunknak és kormányunknak azért, hogy az oktatás terén is, következetesen alkalmazva az összes állampolgárok jogegyen­lőségének elvét, megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy hazánk minden gyermeke nemzetiségre való tekintet nélkül anyanyelvén tanulhasson. Tartományunk is­koláiban a román és magyar gyermekek együtt tanulnak, s mi arra törekedtünk, s a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy a testvériség szellemében, annak az óhajnak a szellemében nevel­jük őket, hogy szeretettel, váll­vetve dolgozzanak hazánk, a szo­cialista Románia napfényes jö­vőjéért, az odaadás szellemében neveljük őket szeretett pártunk ügye iránt.“ „Mint tanítóképzői tanár — mondotta felszólalásában Ilie Teiuman-Popescu érdemes pro­fesszor — csaknem négy év­tizeden át egész tevékenységemet számos tanítónemzedék kiképzé­sének szenteltem, arra töreked­ve, hogy szenvedélyes odaadást oltsak beléjük e szép és nemes foglalkozás iránt. A felettem el­szállt évek lehetővé teszik, hogy felmérjem az országunk életé­ben, az emberek tudatában vég­bement óriási átalakulásokat. Boldogan látom, hogy pártunk és államunk olyan magas csú­csokra emelte az oktatást, ami­lyenekről mi, néhai tanítók nem is álmodhattunk. Az utóbbi húsz évi tevékeny­ségemben átélt örömöket ma be­tetőzi az a megbecsülés, amely­ben engem, nyugdíjas tanárt, valamint fiatalabb kartársaimat részesítenek A Román Népköz­­társaság érdemes tanára cím ado­mányozásával.“ A felszólalók szívből jövő kö­szönetet mondtak a pártnak és a kormánynak a nagy megtisz­teltetésért, megfogadták, hogy (Folytatása a 3. oldalon) tanítók, tanárok, kitüntetés* az Államtanácsnál Kora reggel, még a megjelenés napján, azonnal és egyvégtében elolvastam az új alkotmány tervezetét. Azt nem állíthatom, hogy „tanulmányoztam“ — ez nagyképűség lenne, és a valóságnak nem felelne meg, — azt azonban nyugodt lélekkel kijelentem, hogy olvasmánynak érdekes, sőt lenyűgöző. A legújabb hírekről is le lehet mondani mi­atta ! Ez természetesen távolról sem jogosít fel vele kapcsolatos nyilatkozattételekre vagy elmélkedésre — pláne mióta jogi téren szer­zett egykori szaktudásomnak már csak ma­radékait szedegetem össze olykor-olykor! Mégsem szeretnék említetlenül hagyni egy általános benyomást. Azt ugyanis, hogy ez a tervezet ismét valahogyan a jövőnket jelenti. A jelenleg még érvényben levő alkotmány nem mai, még csak nem is tegnapi keletű. Idestova majdnem másfél évtizedes állapo­toknak — akkorra vonatkoztatva hű és töké­letes — tükrözése. Csakhogy a valóság azó­ta megváltozott, és a képet is hozzá kell már igazítani. Mert hiszen hová jutott az or­szág és hová jutottunk mi a szocializmus építésében ez alatt a szinte másfél évtized alatt!... Nyilván, hogy új alkotmány kell a ha­zának — olyan, ami ezt a mai állapotot fo­galmazza­ meg. Meg is ragadta sok minden a figyelmemet a szövegében! Legjobban azonban ennek a leendő új alkotmányunknak legelső szaka­sza, és abban is a legelső mondat, amely így szól : ..Románia Szocialista Köztársaság“. Újabb győzelme ez a párt harcának, ame­lyet az illegálítás évtizedeiben és a felszaba­dulás óta vívott. Amint a 2. szakasz mondja, újabb győzelme ez a nép, a munkásosztály a SZEMLÉR FERENC Jelen, jövő... Parasztság, az értelmiség, a dolgozók többi kategóriája tevékeny erőfeszítésének, bátor áldozatvállalásának, szoros egységének nem­zetiségi különbség nélkül! Sikerült!... Megtörtént!... Minden nehézséggel megbir­kózva felépült a szocialista haza. Az új alkotmány, amely nemsokára életbe lép, ezt foglalja szavakba, ezt szentesíti a­­laptörvényi mivoltának erejével. És amiként ebben a szavakba foglalt je­lenben benne rejlik a múlt minden küzdel­me, a munkások vére hullatása és nehéz ve­rejtéke, az igazságot várók óhaja, a harco­sok bátor elszánása,­­ úgy rejlik benne csí­rájában a jövő, a mi saját jövendőnk távla­ta is. Ez nem csupán sejtés, nem csupán képze­let és óhaj, hanem olyan valóság, amelyet majdnem kezünkkel tapinthatunk. Az új al­kotmány­tervezet nem is csinál belőle tit­kot. Második szakaszának utolsó mondata világosan kijelenti, hogy a szocialista társa­dalom építése megteremti a „kommunizmus­ra való áttérés feltételeit■“ Saját munkánkat köti fel tehát annak zá­logául, hogy egy idő múltán a most már szocialistává vált haza területén létre fog jönni a kommunista haza is. És akkor ez az új alkotmány, amelynek egyelőre még csak tervezetét tartjuk kezünkben, szintén elavulttá válik, és átadója majd helyét an­nak a nála is újabb alkotmánynak, amelyben a kommunizmus már nem jövő, mint ma, ha­nem jelen. Azért olyan lenyűgöző a most kezünkben tartott szöveg, mert benne mindez látható, érezhető és megérthető , mert benne van a múltunk, a jelenünk és a jövendőnk is. Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5494 *2. 1U oldal^aJ15^be^ A PÁRTKONGRESSZUS KÖSZÖNTÉSÉRE Az első alumíniumcsapolás Slatinán Szerdán a slatinai gyárban megtörtént az első alumíniumcsapolás. A IV. párt­­kongresszus tiszteletére megvalósított eredmény új iparág­a az alumíniumipar megjelenését jelzi. A hazai alumíniumipar négy gócpontja a következő : a Padurea Craiului-i bauxit kitermelések és ércelőkészítő berendezések, a nagyváradi timföld­gyár, a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi kalcináltpetrolkoksz-berendezések, vala­mint a slatinai aluminium gyár­ Az Olt menti gyár az első szakaszban 25 000 tonna alumíniumot és aluminium­­ötvözetet állít elő évente. Az üzem a nagyváradi vállalattal együtt hasznosítja a bauxitot, az ország fontos természeti kincsét, s aluminiumtömböket, gömb rudakat és aluminium táblákat állít elő. Ezekből készülnek majd az alumínium-lemezek, huzalok és más termékek. A termékek nagy részét a gépgyártóiparban, korrózió­álló berendezések gyártására- háztartási cikkek- elektrotechnikai cikkek stb. elő­állítására fogják használni. A nagy tisztaságú alumíniumot (több mint 99,5 százalék) a legkorszerűbb el­járással nyerik. A termeléshez szükséges elektródokat a slatinai aluminiumüzem magas fokon automatizált, idén üzembe helyezett elektródgyára állítja elő. A magas műszaki színvonalú aluminiumgyár a Pechiney francia cég tervei alapján épült. A gépek, berendezések és gépcsoportok több mint 80 százaléka hazai gépgyárakban készült. Az egész termelési folyamatot gépesítették és automatizál­ták, ami kevés nyersanyagfogyasztást, nagy jövedelmezőséget biztosít. A beruhá­zási költségek nem egészen három év alatt térülnek meg. Az alumíniumkohászokat a gyár építésével egyidejűleg hazai és külföldi gyá­rakban szakképesítették és specializálták. Az ércelőkészítők, a timföld és az aluminiumgyár bonyolult berendezéseit hazai építő és szerelő vállalatok építették fel és helyezték üzembe viszonylag rövid idő, nem egészen két év alatt. (Asferm­es) Slatina : a szerdai nagy siker színhelye AZ IRÁNYELV-TERVEZETEK MEGVITATÁSA A FŐVÁROSI GRIVITA ROSIE RAJONBAN A fővárosi Grivita Rosie rajoni pártaktíva kedd délután gyűlést tartott a IV. pártkongresszus Irány­elv-tervezetének megvitatására. A több mint 2000 részvevő között ott voltak a Grivita Rosie és La­­romet üzemek, a Dacia és Grivi­ta textilgyárak, a Tehnom­e­­tal, Tableta, Marmora vállalatok munkásai, mérnökei és techniku­sai, a Grivita és Bucuresti-Triaj vasúti csomópont vasutasai, egyes tudományos kutatóintézetek szak­emberei, szállítás- és távközlés­ügyi minisztériumi dolgozók s a rajon más vállalatainak és intéz­ményeinek számos dolgozója. A gyűlésen részt vett Florian Dana­­lache elvtárs, az RMP KB tagja, az RMP Bukarest városi bizottsá­gának első titkára, fővárosi rajoni pártbizottságok első titkárai és a bukaresti helyi pártszervek más aktivistái. A jelenlevők hatalmas tapssal és éljenzéssel fogadták a körükbe érkező Chivu Stoica elvtársat, az RMP KB Politbürojának tagját, a KB titkárát, a Román NK Állam­tanácsának elnökét. A felszólalók az alkotás, a mun­ka légkörében vitatták meg a IV. pártkongresszus Irányelv-terveze­teinek előirányzatait, konkrétan utalva saját tevékenységükre, a termelés és a munkatermelékeny­ség szüntelen k­övelésének lehető­ségeire, új belső tartalékok hasz­nosítására, a maguk és családjuk életszínvonalának állandó emelé­sére. A gyűlést Ionica Cristea, az RMP Grivifa Rosie rajoni bizott­ságának első titkára nyitotta meg. A vitában felszólalt Nicolae Io­sif, a Grivifa Rosie üzemek párt­­bizottságának titkára, Ion Constan­­tin kazánkovács és Florea Sfiri­aiu főmérnök a Grivifa Rosie üzemek­ből, Ion Dragu professzor, a Ion Neculce középiskola igazgatója, Maria Diaconu, a Dacia vállalat szövőnője, Dumitru Stan, a Grivita Rosie üzemek vasesztergályosa, Oprea Cojocaru nyugdíjas vasutas és Stelian Dudau dieselmozdony­vezető. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az irányelv-tervezetek a párt tudományos politikájának termé­szetes folytatását jelentik. Rámu­tattak, hogy amikor megvitatják és jóváhagyják ezeket a párt és a nép szempontjából oly nagy jelen­tőségű dokumentumokat, orszá­gunk dolgozóival együtt átélik a szocialista Románia leendő betel­jesülését, cselekvő részvételüket újabb győzelmek kivívásában. A termelés műszaki és minőségi színvonalának emelése, olyan ká­derek képzése, akik megfelelnek technikánk és kultúránk jelenlegi követelményeinek —­ ez volt a fel­szólalások alapgondolata. Ismer­tették munkaközösségük pozitív eredményeit, elemezték a munká­ban előfordult hiányosságaikat, s a megszüntetésükért hozandó in­tézkedéseket, számos értékes ja­vaslatot tettek a gazdasági és kul­turális tevékenység javítására. A felszólalók közül többen is hangsúlyozták, hogy Grivita Rosie vajon kommunistái — akárcsak országunk összes dolgozói — öröm­mel és lelkesedéssel fogadták a párt Szervezeti Szabályzatának tervezetébe foglalt azon javasla­tot, hogy a párt vegye fel a Ro­mán Kommunista Párt nevet. El­mondották, hogy ez az elnevezés mindenkinek a szívéhez nőtt, mert emlékezetbe idézi a Kommunista Párt vezette hősies forradalmi har­cokat az ország társadalmi és nem­zeti felszabadításáért, a nép lét­érdekeiért. E harcokban kiemelke­dő helyet foglaltak el a grivicai­ vasutasok 1933. évi harcai. Ez az elnevezés tökéletesen fedi pártunk jellemvonásait, osztály­tartalmát, a legjobban megfelel a társadalom­­fejlődés jelenlegi szakaszának és a párt végső céljának , a kommu­nista társadalom felépítésének. Számos felszólaló kidomborítot­ta, hogy milyen hatalmas vissz­hangot keltett hazánk új Alkot­mányának a sajtóban megjelent tervezete. Teljes helyeslésüket és me?:'' fd­ezteV It! *17 3]­kormánytervezet tartalmával kap­csolatban, amelyet a Központi Bi­zottság legutóbbi plenáris ülése hagyott jóvá, helyeselték azt az előirányzatot, hogy hazánkat Ro­mánia Szocialista Köztársaságnak nevezzék, mivel ez teljes mérték­ben megfelel a szocialista rendszer építési folyamatában országunk­ban végbement alapvető változá­soknak. Ezután a jelenlevők hosszas él­jenzése közepette Chivu Stoica elvtárs emelkedett szólásra. A gyűlés befejezéseként lelkes légkörben táviratot intéztek a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizott­ságához s ebben kifejezték a Gri­vita Rosie rajon kommunistáinak és összes dolgozóinak azt az elha­tározását, hogy minden energiá­jukat és munkaerejüket a IV. pártkongresszuson jóváhagyandó határozatok teljesítésének szente­lik. (Agerpres) CHIVU STOICA ELVTÁRS BESZÉDE Miután tolmácsolta a párt Köz­ponti Bizottságának, a poli­büró­­nak, Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, a Központi Bizottság első titkárának a gyűléshez intézett meleg üdvözletét, a szónok ezeket mondotta : Ezekben a napokban ország­szerte erőteljesen fellendült a politikai élet, nagyszabású tevé­kenység folyik a IV. pártkon­gresszus köszöntésére. Akárcsak ezen a gyűlésen, a dolgozók min­denütt az országban kinyilvánít­ják, hogy magukévá teszik és he­lyeslik a IV. pártkongresszus do­kumentumainak tervezeteit. Az irányelv-tervezetek, tudományos pontossággal vázolva fel orszá­gunk holnapjának ragyogó képét, az egész nép haladási törekvéseit testesítik meg, a pártnak az or­szág sorsáról való gondoskodását, a pártpolitika mélységes hazafi­asságát fejezik ki. Az irányelv­­tervezetek megvitatásakor a dol­gozók kifejezik azt az elhatáro­zásukat, hogy példásan teljesítik a párt és az állam által rájuk bí­zott feladatokat, erejüket nem kí­mélve alkalmazzák az életben a párt politikáját. Említésre méltó, hogy a kom­munisták, a dolgozók — mint az ország igazi gazdái — milyen hozzáértéssel és felelősségtudat­tal foglalkoznak ezeken a gyűlé­seken a gazdasági problémákkal, a kultúra, az oktatás, a pártélet kérdéseivel. Akárcsak itt, érté­kes javaslatok hangzanak el, a munka jelentős kérdései vetődtek fel, amelyeket figyelmesen meg kell vizsgálniuk a helyi párt- és állami szerveknek, valamint a központi szerveknek, hogy meg­felelő megoldást találjanak rájuk. A szónok hangsúlyozta, hogy pártunk a lelkesítő megvalósítá­sok mérlegét tárja majd a IV. kongresszus elé, majd részletesen ismertette a hatéves terv eszten­deiben az ipar, a szállítás, a me­zőgazdaság, az oktatás fejleszté­sében, a dolgozók életszínvonalá­nak emelésében elért eredménye­ket. A hatéves terv fontos célkitű­zéseinek megvalósításához érté­kesen hozzájárultak a Grivita Rosie üzem, a gördülőanyag javí­tó­műhelyek munkásai, technikusai és mérnökei, a Grivifa Rosie rajoni dolgozók. A Grivifa Rosie üzem a hatéves terv éveiben va­­­lósággal megfiatalodott. Melegen üdvözlöm e vállalatok és az egész rajon munkásait, technikusait, mérnökeit, összes dolgozóit a III. pártkongresszu­son kijelölt feladatok sikeres teljesítéséhez való értékes hoz­zájárulásukért, mindazért, amit az ország előrehaladása és a dol­gozók jobb életének megteremté­se szolgálatában alkottak. Népünknek az új rendszer meg­teremtésében elért nagy sikereit körvonalazva, a szónok ezeket mondotta: Az ország szociális­gazdasági szerkezetében végbe­ment mélyreható változásokat tükrözi Románia Szocialista Köz­társaság új Alkotmányának ter­vezete. Míg a 13 évvel ezelőtt ki­dolgozott Alkotmány a kapitaliz­musból a szocializmusba való át­menet időszakában levő orszá­gunk helyzetét tükrözte az új Al­kotmány tervezete szentesíti tár­sadalmi rendünk jelenlegi tartal­mát, amelyet a szocializmus tel­jes és végleges győzelme, az em­ber ember általi kizsákmányolása bár­mely formájának felszámolása jellemez. Az új Alkotmány, né­pünk történelmi vívmányainak mérlegét képviselve, a győzedel­mes szocializmus Alkotmánya. A nemzetgazdaság nem foglal magában több szociális-gazdasá­gi alakulatot, hanem egységes szocialista gazdaság, amelyben a szocialista termelési viszonyok va­lamennyi szektorban teljes mér­tékben meghonosodtak ; a nem­zetgazdaság a termelőeszközök fölötti egyetlen tulajdonon , a szocialista tulajdonon alapszik, annak két formájában: az össz­népi állami tulajdon és a szövet­kezeti tulajdon formájában. A gazdasági alapban végbe­ment forradalmi átalakulások változásokat idéztek elő társadal­munk osztályszerkezetében is. Egyszer s mindenkorra letűntek a kizsákmányoló osztályok. Hős munkásosztályunk gyarapította sorait, megerősítette társadalmi vezető szerepét, amelyet az új Alkotmány tervezete szentesít. A mezőgazdaság szövetkezetesítése nyomán a parasztság homogénné, új osztállyá — szövetkezeti pa­rasztsággá — vált. Az értelmiség összetételénél és tevékenységénél fogva is szorosabban hozzákap­csolódott a dolgozó néphez. Az egész nép morális-politikai egysé­ge haladásunk erőteljes hajtóere­jeként nyilvánul meg. Az új Alkotmány tervezete jog­gal nyilvánítja ki, hogy Románia Szocialista Köztársaság a városi és falusi dolgozók szuverén, füg­getlen és egységes állama. Né­pünk az ország igazi és egyetlen gazdája, a teljes hatalom ura. Ép­pen ezért az új Alkotmány terve­zete szentesíti, hogy Románia Szocialista Köztársaságban az egész hatalom a népé, amely sza­bad és ura sorsának. A néphata­lom gránitalapja a munkás-pa­raszt szövetség, amelyet a szocia­lizmus győzelme magas lépcső­fokra emelt. Országunk jelenlegi időszaká­nak megfelelően, az új Alkotmány tervezete számos szakaszban ha­tározza meg az állam jelenlegi funkcióit. Az új Alkotmány tervezetének egyik legfontosabb kitétele az, hogy szentesíti a Román Kommunista Pártnak mint egész társadalmunk politikai vezető erejének szerepét. Ez a kitétel azoknak a történelmi érdemeknek az elismerése, amelye­ket pártunk a dolgozók hatalmának meghonosításában, a szocializmus győzelmének biztosításában szer­zett. (Folytatása a 3. oldalon)

Next