Előre, 1965. július (19. évfolyam, 5494-5520. szám)
1965-07-01 / 5494. szám
A Tanítók Napja alkalmából Szerdán a Tanítók Napja alkalmából ünnepélyes külsőségek között kitüntető elmeket és érdemrendeket nyújtottak át az Államtanácsnál. A márványteremben olyan tanítók és tanárok voltak jelen, akik kitűntek az ifjú nemzedék oktatásának, nevelésének nemes munkájában, tanerők, akik hozzájárultak a hazai oktatás fejlesztéséhez. A jelenlevők hosszantartó, hatalmas tapssal köszöntötték Chivu Stoica, Gheorghe Apostol, Stefan Voitec, Paul Niculescu- Mizil elvtársakat. Jelen voltak a következő elvtársak : Avram Bunaciu, az Államtanács alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, Constanta Craciun, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság elnöke, Stefan Balán oktatásügyi miniszter, Ion Teoreanu, az RMP KB oktatásügyi és egészségügyi osztályának vezetője. Felolvasták a törvényerejű rendeleteket a Román Népköztársaság érdemes tanítója. A Román Népköztársaság érdemes tanára cím, valamint a Munkaérdemrend III. fokozata odaítéléséről az általános oktatásban, valamint a szakmai és műszaki oktatásban tevékenykedő egyes tanítóknak és tanároknak. Az Államtanács elnöke ezután átnyújtotta a magas kitüntetéseket. Chivu Stoica elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa nevében a Tanítók Napjának hagyományos ünnepe alkalmából köszöntötte a jelenlevő tanítókat és tanárokat, s gratulált nekik az ifjú nemzedék nevelésében és oktatásában elért gazdag eredményeikhez. „Pártunk és kormányunk, egész népünk — mondotta Chivu Stoica elvtárs — nagyrabecsüli az értelmiségünk fontos alakulatát képező tanítók és tanárok lankadatlan tevékenységét az iskola haladásáért, az ifjúság irányításáért a fejlett tudomány és kultúra útján, a fiatalok neveléséért a munka, a nép, szocialista hazánk és a Román Munkáspárt iránti forró szeretet szellemében“. A szónok rámutatott, hogy az elmúlt esztendőkben a román nép nagyszerű sikereket ért el az ipar, a mezőgazdaság terén, az egész gazdaságban, s ezeket kiegészítik az oktatás, a tudomány és kultúra terén elért újabb vívmányok. Mint kiemelte, „ezeket a vívmányokat szentesíti a Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának tervezete, ez a történelmi jelentőségű dokumentum, amely tükrözi a szocialista építés éveinek nagyszerű átalakulásait országunk és népünk életében. A pártkongresszus Irányelvtervezete, amelyet egész népünk lelkesedéssel fogadott, előirányozza az oktatás további fejlesztését és tökéletesítését minden fokon, új feladatokat jelöl ki szakmunkások, technikusok, mesterek, mérnökök és közgazdászok nevelése terén. Pártunk és kormányunk meggyőződése, hogy a tanítók és a tanárok, az egész tantestület minden energiáját és hozzáértését, tehetségét és munkaképességét e nagyszerű feladatok valóra váltásának szolgálatába fogja állítani, hogy teljesíthesse a holnap embere, a szocialista Románia öntudatos állampolgára és aktív építője nevelésének magasztos hivatását. Tiszta szívből üdvözlöm önöket, kedves elvtársak, abból az alkalomból, hogy ma magas kitüntetéseket nyújtottak át önöknek, jó egészséget, boldogságot és újabb munkasikereket kívánok.“ Az ünnepségen jelenlevő tanítók és tanárok melegen megköszönték a hozzájuk intézett elismerő szavakat. Ioan Nimifan érdemes tanár felszólalásában elmondotta, hogy több mint 25 esztendeje számtantanárként működik Moldova északi részének egyik régi hagyományokkal rendelkező iskolájában, a suceavai Stefan cel Mare középiskolában. Az iskola nemrégiben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Hosszas történetének azonban legragyogóbb, legtartalmasabb időszaka az a két évtized volt, amely hazánk felszabadulása óta telt el. Ezekben az években a tanulók, valamint a tanárok és tanítók számára biztosították a legjobb munka- és életkörülményeket, valamennyien minden lépésüknél érezhették a párt és a kormány gondoskodását és bölcs irányítását. A felszólaló a továbbiakban beszélt a IV. pártkongresszus irányelvtervezeteinek előirányzatairól, s többek között ezeket mondotta: „A dokumentumok minden egyes fejezetéből, minden egyes mondatából derűlátás és bizakodás fakad boldog jövőnk iránt, amelyet a nép épít magának a párt bölcs vezetésével. E fontos dokumentumok felölelik egész gazdasági, kulturális és társadalmi életünk fejlődését, felelősségteljes feladatokat rónak az oktatásra és az iskola dolgozóira. A tervezetekben foglalt előirányzatok valóra váltásához azzal járulnak hozzá, hogy egyre jobban felkészült, szorgalmas, a pártpolitika ügyéhez hű kádereket nevelnek az országnak.“ Domokos Piroska érdemes tanítónő, miután hangsúlyozta, hogy hosszú ideje tanít a Gyergyó rajom Gyergyóalfaluban, ezeket mondotta. ..Mélységesen hálásak vagyunk pártunknak és kormányunknak azért, hogy az oktatás terén is, következetesen alkalmazva az összes állampolgárok jogegyenlőségének elvét, megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy hazánk minden gyermeke nemzetiségre való tekintet nélkül anyanyelvén tanulhasson. Tartományunk iskoláiban a román és magyar gyermekek együtt tanulnak, s mi arra törekedtünk, s a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy a testvériség szellemében, annak az óhajnak a szellemében neveljük őket, hogy szeretettel, vállvetve dolgozzanak hazánk, a szocialista Románia napfényes jövőjéért, az odaadás szellemében neveljük őket szeretett pártunk ügye iránt.“ „Mint tanítóképzői tanár — mondotta felszólalásában Ilie Teiuman-Popescu érdemes professzor — csaknem négy évtizeden át egész tevékenységemet számos tanítónemzedék kiképzésének szenteltem, arra törekedve, hogy szenvedélyes odaadást oltsak beléjük e szép és nemes foglalkozás iránt. A felettem elszállt évek lehetővé teszik, hogy felmérjem az országunk életében, az emberek tudatában végbement óriási átalakulásokat. Boldogan látom, hogy pártunk és államunk olyan magas csúcsokra emelte az oktatást, amilyenekről mi, néhai tanítók nem is álmodhattunk. Az utóbbi húsz évi tevékenységemben átélt örömöket ma betetőzi az a megbecsülés, amelyben engem, nyugdíjas tanárt, valamint fiatalabb kartársaimat részesítenek A Román Népköztársaság érdemes tanára cím adományozásával.“ A felszólalók szívből jövő köszönetet mondtak a pártnak és a kormánynak a nagy megtiszteltetésért, megfogadták, hogy (Folytatása a 3. oldalon) tanítók, tanárok, kitüntetés* az Államtanácsnál Kora reggel, még a megjelenés napján, azonnal és egyvégtében elolvastam az új alkotmány tervezetét. Azt nem állíthatom, hogy „tanulmányoztam“ — ez nagyképűség lenne, és a valóságnak nem felelne meg, — azt azonban nyugodt lélekkel kijelentem, hogy olvasmánynak érdekes, sőt lenyűgöző. A legújabb hírekről is le lehet mondani miatta ! Ez természetesen távolról sem jogosít fel vele kapcsolatos nyilatkozattételekre vagy elmélkedésre — pláne mióta jogi téren szerzett egykori szaktudásomnak már csak maradékait szedegetem össze olykor-olykor! Mégsem szeretnék említetlenül hagyni egy általános benyomást. Azt ugyanis, hogy ez a tervezet ismét valahogyan a jövőnket jelenti. A jelenleg még érvényben levő alkotmány nem mai, még csak nem is tegnapi keletű. Idestova majdnem másfél évtizedes állapotoknak — akkorra vonatkoztatva hű és tökéletes — tükrözése. Csakhogy a valóság azóta megváltozott, és a képet is hozzá kell már igazítani. Mert hiszen hová jutott az ország és hová jutottunk mi a szocializmus építésében ez alatt a szinte másfél évtized alatt!... Nyilván, hogy új alkotmány kell a hazának — olyan, ami ezt a mai állapotot fogalmazza meg. Meg is ragadta sok minden a figyelmemet a szövegében! Legjobban azonban ennek a leendő új alkotmányunknak legelső szakasza, és abban is a legelső mondat, amely így szól : ..Románia Szocialista Köztársaság“. Újabb győzelme ez a párt harcának, amelyet az illegálítás évtizedeiben és a felszabadulás óta vívott. Amint a 2. szakasz mondja, újabb győzelme ez a nép, a munkásosztály a SZEMLÉR FERENC Jelen, jövő... Parasztság, az értelmiség, a dolgozók többi kategóriája tevékeny erőfeszítésének, bátor áldozatvállalásának, szoros egységének nemzetiségi különbség nélkül! Sikerült!... Megtörtént!... Minden nehézséggel megbirkózva felépült a szocialista haza. Az új alkotmány, amely nemsokára életbe lép, ezt foglalja szavakba, ezt szentesíti alaptörvényi mivoltának erejével. És amiként ebben a szavakba foglalt jelenben benne rejlik a múlt minden küzdelme, a munkások vére hullatása és nehéz verejtéke, az igazságot várók óhaja, a harcosok bátor elszánása, úgy rejlik benne csírájában a jövő, a mi saját jövendőnk távlata is. Ez nem csupán sejtés, nem csupán képzelet és óhaj, hanem olyan valóság, amelyet majdnem kezünkkel tapinthatunk. Az új alkotmánytervezet nem is csinál belőle titkot. Második szakaszának utolsó mondata világosan kijelenti, hogy a szocialista társadalom építése megteremti a „kommunizmusra való áttérés feltételeit■“ Saját munkánkat köti fel tehát annak zálogául, hogy egy idő múltán a most már szocialistává vált haza területén létre fog jönni a kommunista haza is. És akkor ez az új alkotmány, amelynek egyelőre még csak tervezetét tartjuk kezünkben, szintén elavulttá válik, és átadója majd helyét annak a nála is újabb alkotmánynak, amelyben a kommunizmus már nem jövő, mint ma, hanem jelen. Azért olyan lenyűgöző a most kezünkben tartott szöveg, mert benne mindez látható, érezhető és megérthető , mert benne van a múltunk, a jelenünk és a jövendőnk is. Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5494 *2. 1U oldal^aJ15^be^ A PÁRTKONGRESSZUS KÖSZÖNTÉSÉRE Az első alumíniumcsapolás Slatinán Szerdán a slatinai gyárban megtörtént az első alumíniumcsapolás. A IV. pártkongresszus tiszteletére megvalósított eredmény új iparága az alumíniumipar megjelenését jelzi. A hazai alumíniumipar négy gócpontja a következő : a Padurea Craiului-i bauxit kitermelések és ércelőkészítő berendezések, a nagyváradi timföldgyár, a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi kalcináltpetrolkoksz-berendezések, valamint a slatinai aluminium gyár Az Olt menti gyár az első szakaszban 25 000 tonna alumíniumot és aluminiumötvözetet állít elő évente. Az üzem a nagyváradi vállalattal együtt hasznosítja a bauxitot, az ország fontos természeti kincsét, s aluminiumtömböket, gömb rudakat és aluminium táblákat állít elő. Ezekből készülnek majd az alumínium-lemezek, huzalok és más termékek. A termékek nagy részét a gépgyártóiparban, korrózióálló berendezések gyártására- háztartási cikkek- elektrotechnikai cikkek stb. előállítására fogják használni. A nagy tisztaságú alumíniumot (több mint 99,5 százalék) a legkorszerűbb eljárással nyerik. A termeléshez szükséges elektródokat a slatinai aluminiumüzem magas fokon automatizált, idén üzembe helyezett elektródgyára állítja elő. A magas műszaki színvonalú aluminiumgyár a Pechiney francia cég tervei alapján épült. A gépek, berendezések és gépcsoportok több mint 80 százaléka hazai gépgyárakban készült. Az egész termelési folyamatot gépesítették és automatizálták, ami kevés nyersanyagfogyasztást, nagy jövedelmezőséget biztosít. A beruházási költségek nem egészen három év alatt térülnek meg. Az alumíniumkohászokat a gyár építésével egyidejűleg hazai és külföldi gyárakban szakképesítették és specializálták. Az ércelőkészítők, a timföld és az aluminiumgyár bonyolult berendezéseit hazai építő és szerelő vállalatok építették fel és helyezték üzembe viszonylag rövid idő, nem egészen két év alatt. (Asfermes) Slatina : a szerdai nagy siker színhelye AZ IRÁNYELV-TERVEZETEK MEGVITATÁSA A FŐVÁROSI GRIVITA ROSIE RAJONBAN A fővárosi Grivita Rosie rajoni pártaktíva kedd délután gyűlést tartott a IV. pártkongresszus Irányelv-tervezetének megvitatására. A több mint 2000 részvevő között ott voltak a Grivita Rosie és Laromet üzemek, a Dacia és Grivita textilgyárak, a Tehnometal, Tableta, Marmora vállalatok munkásai, mérnökei és technikusai, a Grivita és Bucuresti-Triaj vasúti csomópont vasutasai, egyes tudományos kutatóintézetek szakemberei, szállítás- és távközlésügyi minisztériumi dolgozók s a rajon más vállalatainak és intézményeinek számos dolgozója. A gyűlésen részt vett Florian Danalache elvtárs, az RMP KB tagja, az RMP Bukarest városi bizottságának első titkára, fővárosi rajoni pártbizottságok első titkárai és a bukaresti helyi pártszervek más aktivistái. A jelenlevők hatalmas tapssal és éljenzéssel fogadták a körükbe érkező Chivu Stoica elvtársat, az RMP KB Politbürojának tagját, a KB titkárát, a Román NK Államtanácsának elnökét. A felszólalók az alkotás, a munka légkörében vitatták meg a IV. pártkongresszus Irányelv-tervezeteinek előirányzatait, konkrétan utalva saját tevékenységükre, a termelés és a munkatermelékenység szüntelen kövelésének lehetőségeire, új belső tartalékok hasznosítására, a maguk és családjuk életszínvonalának állandó emelésére. A gyűlést Ionica Cristea, az RMP Grivifa Rosie rajoni bizottságának első titkára nyitotta meg. A vitában felszólalt Nicolae Iosif, a Grivifa Rosie üzemek pártbizottságának titkára, Ion Constantin kazánkovács és Florea Sfiriaiu főmérnök a Grivifa Rosie üzemekből, Ion Dragu professzor, a Ion Neculce középiskola igazgatója, Maria Diaconu, a Dacia vállalat szövőnője, Dumitru Stan, a Grivita Rosie üzemek vasesztergályosa, Oprea Cojocaru nyugdíjas vasutas és Stelian Dudau dieselmozdonyvezető. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az irányelv-tervezetek a párt tudományos politikájának természetes folytatását jelentik. Rámutattak, hogy amikor megvitatják és jóváhagyják ezeket a párt és a nép szempontjából oly nagy jelentőségű dokumentumokat, országunk dolgozóival együtt átélik a szocialista Románia leendő beteljesülését, cselekvő részvételüket újabb győzelmek kivívásában. A termelés műszaki és minőségi színvonalának emelése, olyan káderek képzése, akik megfelelnek technikánk és kultúránk jelenlegi követelményeinek — ez volt a felszólalások alapgondolata. Ismertették munkaközösségük pozitív eredményeit, elemezték a munkában előfordult hiányosságaikat, s a megszüntetésükért hozandó intézkedéseket, számos értékes javaslatot tettek a gazdasági és kulturális tevékenység javítására. A felszólalók közül többen is hangsúlyozták, hogy Grivita Rosie vajon kommunistái — akárcsak országunk összes dolgozói — örömmel és lelkesedéssel fogadták a párt Szervezeti Szabályzatának tervezetébe foglalt azon javaslatot, hogy a párt vegye fel a Román Kommunista Párt nevet. Elmondották, hogy ez az elnevezés mindenkinek a szívéhez nőtt, mert emlékezetbe idézi a Kommunista Párt vezette hősies forradalmi harcokat az ország társadalmi és nemzeti felszabadításáért, a nép létérdekeiért. E harcokban kiemelkedő helyet foglaltak el a grivicai vasutasok 1933. évi harcai. Ez az elnevezés tökéletesen fedi pártunk jellemvonásait, osztálytartalmát, a legjobban megfelel a társadalomfejlődés jelenlegi szakaszának és a párt végső céljának , a kommunista társadalom felépítésének. Számos felszólaló kidomborította, hogy milyen hatalmas visszhangot keltett hazánk új Alkotmányának a sajtóban megjelent tervezete. Teljes helyeslésüket és me?:'' fdezteV It! *17 3]kormánytervezet tartalmával kapcsolatban, amelyet a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülése hagyott jóvá, helyeselték azt az előirányzatot, hogy hazánkat Románia Szocialista Köztársaságnak nevezzék, mivel ez teljes mértékben megfelel a szocialista rendszer építési folyamatában országunkban végbement alapvető változásoknak. Ezután a jelenlevők hosszas éljenzése közepette Chivu Stoica elvtárs emelkedett szólásra. A gyűlés befejezéseként lelkes légkörben táviratot intéztek a Román Munkáspárt Központi Bizottságához s ebben kifejezték a Grivita Rosie rajon kommunistáinak és összes dolgozóinak azt az elhatározását, hogy minden energiájukat és munkaerejüket a IV. pártkongresszuson jóváhagyandó határozatok teljesítésének szentelik. (Agerpres) CHIVU STOICA ELVTÁRS BESZÉDE Miután tolmácsolta a párt Központi Bizottságának, a polibürónak, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának a gyűléshez intézett meleg üdvözletét, a szónok ezeket mondotta : Ezekben a napokban országszerte erőteljesen fellendült a politikai élet, nagyszabású tevékenység folyik a IV. pártkongresszus köszöntésére. Akárcsak ezen a gyűlésen, a dolgozók mindenütt az országban kinyilvánítják, hogy magukévá teszik és helyeslik a IV. pártkongresszus dokumentumainak tervezeteit. Az irányelv-tervezetek, tudományos pontossággal vázolva fel országunk holnapjának ragyogó képét, az egész nép haladási törekvéseit testesítik meg, a pártnak az ország sorsáról való gondoskodását, a pártpolitika mélységes hazafiasságát fejezik ki. Az irányelvtervezetek megvitatásakor a dolgozók kifejezik azt az elhatározásukat, hogy példásan teljesítik a párt és az állam által rájuk bízott feladatokat, erejüket nem kímélve alkalmazzák az életben a párt politikáját. Említésre méltó, hogy a kommunisták, a dolgozók — mint az ország igazi gazdái — milyen hozzáértéssel és felelősségtudattal foglalkoznak ezeken a gyűléseken a gazdasági problémákkal, a kultúra, az oktatás, a pártélet kérdéseivel. Akárcsak itt, értékes javaslatok hangzanak el, a munka jelentős kérdései vetődtek fel, amelyeket figyelmesen meg kell vizsgálniuk a helyi párt- és állami szerveknek, valamint a központi szerveknek, hogy megfelelő megoldást találjanak rájuk. A szónok hangsúlyozta, hogy pártunk a lelkesítő megvalósítások mérlegét tárja majd a IV. kongresszus elé, majd részletesen ismertette a hatéves terv esztendeiben az ipar, a szállítás, a mezőgazdaság, az oktatás fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében elért eredményeket. A hatéves terv fontos célkitűzéseinek megvalósításához értékesen hozzájárultak a Grivita Rosie üzem, a gördülőanyag javítóműhelyek munkásai, technikusai és mérnökei, a Grivifa Rosie rajoni dolgozók. A Grivifa Rosie üzem a hatéves terv éveiben valósággal megfiatalodott. Melegen üdvözlöm e vállalatok és az egész rajon munkásait, technikusait, mérnökeit, összes dolgozóit a III. pártkongresszuson kijelölt feladatok sikeres teljesítéséhez való értékes hozzájárulásukért, mindazért, amit az ország előrehaladása és a dolgozók jobb életének megteremtése szolgálatában alkottak. Népünknek az új rendszer megteremtésében elért nagy sikereit körvonalazva, a szónok ezeket mondotta: Az ország szociálisgazdasági szerkezetében végbement mélyreható változásokat tükrözi Románia Szocialista Köztársaság új Alkotmányának tervezete. Míg a 13 évvel ezelőtt kidolgozott Alkotmány a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában levő országunk helyzetét tükrözte az új Alkotmány tervezete szentesíti társadalmi rendünk jelenlegi tartalmát, amelyet a szocializmus teljes és végleges győzelme, az ember ember általi kizsákmányolása bármely formájának felszámolása jellemez. Az új Alkotmány, népünk történelmi vívmányainak mérlegét képviselve, a győzedelmes szocializmus Alkotmánya. A nemzetgazdaság nem foglal magában több szociális-gazdasági alakulatot, hanem egységes szocialista gazdaság, amelyben a szocialista termelési viszonyok valamennyi szektorban teljes mértékben meghonosodtak ; a nemzetgazdaság a termelőeszközök fölötti egyetlen tulajdonon , a szocialista tulajdonon alapszik, annak két formájában: az össznépi állami tulajdon és a szövetkezeti tulajdon formájában. A gazdasági alapban végbement forradalmi átalakulások változásokat idéztek elő társadalmunk osztályszerkezetében is. Egyszer s mindenkorra letűntek a kizsákmányoló osztályok. Hős munkásosztályunk gyarapította sorait, megerősítette társadalmi vezető szerepét, amelyet az új Alkotmány tervezete szentesít. A mezőgazdaság szövetkezetesítése nyomán a parasztság homogénné, új osztállyá — szövetkezeti parasztsággá — vált. Az értelmiség összetételénél és tevékenységénél fogva is szorosabban hozzákapcsolódott a dolgozó néphez. Az egész nép morális-politikai egysége haladásunk erőteljes hajtóerejeként nyilvánul meg. Az új Alkotmány tervezete joggal nyilvánítja ki, hogy Románia Szocialista Köztársaság a városi és falusi dolgozók szuverén, független és egységes állama. Népünk az ország igazi és egyetlen gazdája, a teljes hatalom ura. Éppen ezért az új Alkotmány tervezete szentesíti, hogy Románia Szocialista Köztársaságban az egész hatalom a népé, amely szabad és ura sorsának. A néphatalom gránitalapja a munkás-paraszt szövetség, amelyet a szocializmus győzelme magas lépcsőfokra emelt. Országunk jelenlegi időszakának megfelelően, az új Alkotmány tervezete számos szakaszban határozza meg az állam jelenlegi funkcióit. Az új Alkotmány tervezetének egyik legfontosabb kitétele az, hogy szentesíti a Román Kommunista Pártnak mint egész társadalmunk politikai vezető erejének szerepét. Ez a kitétel azoknak a történelmi érdemeknek az elismerése, amelyeket pártunk a dolgozók hatalmának meghonosításában, a szocializmus győzelmének biztosításában szerzett. (Folytatása a 3. oldalon)